TOMPA MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom!

Mikor leveledet felbontottam, ez volt gondolatom: vagy te állsz igen gazdagon pénz, vagy engem gondolsz igen szegényűl állani emberség dolgában, hogy ezt miveled; de midőn leveleden átbaktattam nagy kínnal: láttam hogy az utóbbi áll. Én Istenem! mennyit írtam én életemben ingyen és minő embereknek! s te a legelső betűért is megfizetsz. Ezt nem is értem nem is érdemlem. Tudom én mikor vennék tőled dijt, de hogy az az idő be következzék fájdalom, alig hiszem.

Én vagyok a hogy voltam. Tudod-e millyen furcsa az valakinek azt mondani ne desperálj!?

n

Jegyzet

ne desperálj!?

– ne ess kétségbe! (lat.)

– dehát persze azt csak nem mondhatjuk egymásnak:

debizony

Szerkesztői feloldás: de bizony

desperálj barátom! Vigasztaljuk egymást a hogy tudjuk, és ez nem is esik rosszúl de azért a daemon bennünk nem hagy alább rémitéseivel. Nem is mondja senki hogy ez nem arany-ér de azt is mondja hogy ebből a legborzasztóbb rosz is bekövetkezhetik. A télen m

é

Beszúrás

g, mihelyt lehet, Bécsbe megyek,

n

Jegyzet

A télen méBeszúrás g, mihelyt lehet, Bécsbe megyek

– vesd össze

Tompa

Tompa Mihály

AJ

Arany János

-nak, 1237. 1860. dec. 24.

akkor hát még meglátlak tán benneteket.

Miért nem irok? mert saját kezemmel nem irhatok; irni és iratni egészen más dolog.

Vers nincs.

Egressy

Egressy Gábor

nek,

Pákh

Pákh Albert

nak kiknek – adósa vagyok éppen most küldöttem üres választ.

n

Jegyzet

EgressyEgressy Gábor nek, PákhPákh Albert nak kiknek – adósa vagyok éppen most küldöttem üres választ

–

Egressy Gábor

a MSzinhL-t,

Pákh Albert

a VU-t szerkesztette.

Pákh

Pákh Albert

levele (1860. okt. 20. TMLev I. 499. 351.) mellett lásd

Tompa

Tompa Mihály

Egressy

Egressy Gábor

nek írt levelét (1860. nov. 17. TMLev I. 502. 352.)

Reményi

Reményi Ede

is egyre kinoz bizonyos Nótákkal, miket bolond ésszel igértem neki,

n

Jegyzet

ReményiReményi Ede is egyre kinoz bizonyos Nótákkal, miket bolond ésszel igértem neki

– Reményi Ede 1860. szeptember közepén felkérte

Tompá

Tompa Mihály

t, írjon néhány népdalt, amelyeket ő megzenésít. Ezzel kapcsolatban lásd

Tompa

Tompa Mihály

három, hozzá írt levelét (1860. okt. 20., 1861. febr. 4. és 1862. nov. 6.), 1860. nov. 30-i keltezésű kísérő iratát ( TMLev I. 465–467.),

Lévay

Lévay József

hoz írt levelét (1860. nov. 17. TMLev I. 503. 353.) és

Bisztray Gyula

jegyzeteit ( TMLev I. 468–469. és II. 577.)

ezeket dictálgatom olykor olykor; képzelheted micsoda kedéllyel megy az nekem most, csinálgatni: hogy szereti Jancsi Zsuzsit? Mihelyt lehet küldök.

n

Jegyzet

Mihelyt lehet küldök

–

Tompa

Tompa Mihály

következő verse a SzF-ben: Forr a világ (1861. febr. 6. I. 14. sz. 216.).

Én is azt mondom: jobb igy mint amúgy, vagy is inkább kevésbé rosz. A kezdet mindenben nehéz majd jobban fog az menni csak türelem.

Bóldog isten! beh bolond beszéd tőlem másnak mondani ezt: türelem.

Feleségem Májdaganatba szenyved, de azért fenn van. Vesződünk, kinlódunk. Semmi! igy vagy úgy egyszer mindennek vége lessz. Feleségem a mint tudom, most irt a kedves komám asszonynak, ki tudom hogy már most kevély asszony, nagy városi asszony, tudom hogy már most nem is vásárol Marczikását, és nem maga süti azokat a jó kifliket.

Örülünk hogy felgyógyúltak, tartson is meg az Isten mindnyájotokat egésségben, békességben és a hozzánk való szeretetben!

Hanva November 22. 1860.

a régi

TompaM

Szerkesztői feloldás:

Tompa M

Tompa Mihály

AJOM17

Megjegyzések: