Aranysárkány fejléc kép
 
BALOGH ZOLTÁN – ARANY JÁNOSNAK
Pest
Budapest
, november 14-én 1862.  
  Tekintetes Ur!  
  Becses meghivó levelét, melyben munkatársnak szólit fel leendő lapjához, megilletődve vettem, mert tudom, hogy bár nem akarva, Önt megbántottam. Szolgáljanak azomban
 [!]
[sic!]
mentségemül a körülmények, melyek között az „Uj nemzedék” keletkezett.
n
Jegyzet
melyek között az „Uj nemzedék” keletkezett
– Az Uj Nemzedék szerveződéséről a PN tárcája számolt be ( 1862. szept. 3. 202. sz.), Reviczky Szevér tájékoztató felhívását közölve (Irodalmi csoportosulás. Az Uj nemzedék és programja). Ebben
Reviczky
Reviczky Szevér
kifejtette, hogy bár korábban a Szépirodalmi Figyelő és
AJ
Arany János
körül képzelte el az ifjú irodalmár nemzedék az összefogást, „de eme üdvös eszme végrehajtását a számarány egyrészt, másrészt a Szépirodalmi Figyelőnek különben is terjedelmes s gazdag erő-dotatioju volta tették majd feleslegessé, majd gyakorlatilag kivihetetlenné.” Ezért az ifjak egy új lap alapítása mellett döntöttek. Végül az Uj Nemzedék 1862. szept. 16-án jelent meg, szépirodalmi és képes hetilapként., melynek felelős szerkesztője és tulajdonosa Balogh Zoltán lett. ( AJÖM XII. 413–414.)
AJ
Arany János
ebben a vállalkozásban korábbi terveinek (az irodalmi közeg csoportosítása saját irányítása, „préceptorsága” mentén) nemcsak kudarcát, de egyenesen ötletének elorozását látta.
Tompá
Tompa Mihály
nak ezt írta 1862. szept. 24-i levelében (1491.): „Az ily öszpontosítás az én eszmém volt, rég pengetem, s tőlem lopta el, a szó betű szerinti értelmében az új nemzedék.” „Egy oly oklevélre volna szükségem, édes
Miská
Tompa Mihály
m, melyet a közönség elé adhassak, s mely ily formán hangozzék: »Mi, ezek s ezek, a szépirodalom emelése, központosítása stb. tekintetéből, elhatároztuk, hogy lehet legjobb munkáinkkal ez s ez lapot fogjuk folyvást, azaz egymást felváltva, támogatni. Persze ez plágiumnak látszik az ÚJ NEMZEDÉK után, de nem az. Reménylem egyébiránt, hogy magából az új nemzedékből is eltoborzok néhányat, ha nem is nyilvánosan.«”
 
  Oh! én igen sok szemrehányást tettem magamnak! Legyen meggyőződve, hogy a csoportositás eszméjét az
[törölt]
« ö »
Ö
Beszúrás
n lapja javára kivántam érvényesiteni s ép
 [!]
[sic!]
e végett tanácskoztam fiatal irótársaimmal; de ők, akaratom s ellenszegülésem daczára, független csoportot akartak képezni.  
  E közben, véletlenül akkor érkezett meg lapengedélyem, melyért még april hóban folyamodtam s melyről – a késedelem miatt – már régen le is mondtam. – Az engedélyt több iró elött
 [!]
[sic!]
kézbesitették nekem, minek az a következménye lett, hogy a sok ügyszeretet, hazafiui kötelesség, előretörés s.a.t. emlegetése mellett, engem magukkal ragadtak.  
  Kétszeresen sajnálom hogy belevágtam e válalatba.
 [!]
[sic!]
Egyrészt, mert Önben rosz véleményt keltettem magam eránt, másrészt, mert bőven volt alkalmam tapasztalni, hogy az egész lelkesülés nem egyébb
 [!]
[sic!]
szalmalángnál, mi azután szép lassacskán ki is aludt.  
  Szónoklat, parlamentáris modorban, volt elég, de eredmény, vagy is munka, vajmi kevés.  
  Késöbb – amennyiben lapok utján közöltetett – nevezetes szakadás is történt köztünk,
n
Jegyzet
szakadás is történt köztünk
– „Nyilatkozat. Alólirottak ezennel kijelentjük, hogy az ’Uj Nemzedék’ czimü, Balogh Zoltán szerkesztése alatt megjelenő szépirodalmi vállalattól, mint a melynek jelen vezetése előre kifejezett irányunkkal össze nem egyezik: véglegesen visszaléptünk.
Pest
Budapest
. oct. 22-kén, 1862. Beniczky Emil, Kormos Béla, Pauler Gyula,
Reviczky Szever
Reviczky Szevér
, Thaly Kálmán, Urváry Lajos, az ’Uj Nemzedék’ volt belmunkatársai”. ( PN 1862. 244. sz. okt. 23. Különfélék.)
de ennek okát elmondani restellem.  
  Kivánok az Ön lapjához sokkal több szerencsét. Bocsásson meg nekem tévedésemért, – bocsánata nélkül nem tudok nyugodt lenni!  
  Felszolitása következtében legnagyobb örömömnek tartom hogy csekély ismeretemet s nevemet felajánlhatom.
n
Jegyzet
nevemet felajánlhatom
– A Ko-ban rendszeresen jelentek meg Balogh Zoltán munkái: Saul ( 1863. II. 5. sz. 1863. aug. 2. 102.), Csermák ( 1864. I. 5. sz. 1864. jan. 31. 100–101.), Elátkozott kor ( 1864. II. 14. sz. 1864. okt. 2. 315–316.), Szellemvilág és Örök s mulandó ( 1865. I. 24. sz. 1865. jún. 11. 555.) c. költeményei. Hozzászólása: Észrevételek Ormós Zsigmond czikkeire a ’Széchenyi-szobor’ ügyében ( 1863. I. 13. sz. 1863. márc. 29. 307–308.).
 
  A többi hozzám czimzett levelet kézbesitettem.
n
Jegyzet
többi hozzám czimzett levelet kézbesitettem
– Ezek valószínleg az Új Nemzedék
AJ
Arany János
által megkeresni szándékozott munkatársaihoz szóltak.
Tisztelt családjának legszivesebb üdvözletem küldve, – nagyrabecsülésem kijelentése mellett maradtam  
  Tekintetes urnak  
  Kész szolgája  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 593.)
(Almási) Balogh Zoltán
Balogh Zoltán (Almási)
(1833–1878):
Almási Balogh Pál
Balogh Pál (Almási)
fia,
Tihamér
Balogh Tihamér (Almási)
testvére. E korszakban költeményei a Hf-ban, VU-ban, Nf-ben, a FL-ban, a SzF-ben és a Ko-ban jelentek meg; kötete: Balogh Zoltán költeményei (Bécs, 1863).