Aranysárkány fejléc kép
 
MARIKOVSZKY GÁBOR – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Kunszentmiklós, 1863. január 4.
 
  Igen tisztelt Tekintetes úr!  
  Nem azon elvböl indulok ki hogy audaces fortuna juvat,
n
Jegyzet
audaces fortuna juvat
– Vergilius-idézet az Aeneis X. énekéből (Lakatos István ford.): „Merni tudó szíveké a világ”. Szó szerint: ’a merészeknek kedvez a szerencse’ (lat.).
hanem onnan hogy paupertas est maxima meretrix.
n
Jegyzet
paupertas est maxima meretrix
– a nyomor nagy kerítő (lat.); Bánk 1993. 90.
 
  Mit Szentmiklóson senki nem tud, s nem is akarom hogy tudjon, kénytelen vagyok Önnek, tekintetes úr, elmondani. nem
 [!]
[sic!]
fordultam pedig máshoz, mert nem ismerek mást olyat, ki elött becsesebb kincs a szegények bizalma mint a gazdagok tömjéne. –  
  Uram! én egy teljesen nyomorban hagyott özvegy papnénak legidösebb fia vagyok, magam is alig 25 éves, az özvegy anya, és több kis testvérek gyámola kényszerülök lenni; s e gyámolitás alatt bizonyára nem sokára összeroskadok, – mert 8. tagból álló család fenntartására 500 fnyi fizetésem, ha rendesen kapnám is kevés volna, a legügyesebb gazdálkodás mellett is.  
  Vakmerö gondolatom támadt, vakmerö, és piritó, mert annak kell magamat hazudnom a mi nem vagyok – ha tán lehetek bár – irónak;  
  Ide mellékelt versem
n
Jegyzet
mellékelt versem
– ismeretlen
hü rajza, vagy inkább nagyon is silány rajza családi életemnek; – ezen tényt véve alapúl, –
[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
némi mellék tekintetet vetve arra, hogy nehány év óta pár, többé kevésbé sikerült versecskéimmel én is belábatlankodtam az irodalom templomának legalsó tornáczába, – vajjon nem lehetne é az irói segély egyletnél egy kis alamizsnáért folyamodnom?..
n
Jegyzet
az irói segély egyletnél egy kis alamizsnáért folyamodnom?..
– Erről nem maradt fenn levél- vagy szerkesztői üzenetbeli adat.
 
  Ne gunyolja ki tekintetes ur e gondolatomat, melyet halált ohajtó anyám, gyermek ágyat fekvö éhezö nőm, s ártatlan kis testvéreim táplálása, s melengetése végett gondoltam ki, s még velök sem közöltem. –  
  Ha lehetőnek gondolja tekintetes úr, kérem legyen közben járó, – ily szerü alamizsna talán
elfogadása
Beszúrás
nem szégyeniti meg annyira a lelket, mintha egyesek nyujtják hideg büszkeséggel
[szerkesztői feloldás]
.
 
  Ha tolakodás e vágyam, e kérelmem, ám legyen! akkor csak jelen versem utolsó két sorát mondom el nyomorultjaim elött:  
  „Éhség, nyomorban ejtünk könyeket,
 [!]
[sic!]
 
  S e könyükön
 [!]
[sic!]
túl látunk kék eget! – ”  
  Vegye tekintetes ur e bizalmamat legigazabb tiszteletem zálogaúl, melylyel maradtam  
  Igen tisztelt tekintetes ur  
  alázatos szolgája  
 
MarikovszkyGábor
Szerkesztői feloldás: Marikovszky Gábor
 
  gym. tanár.  
 
KunszentMiklós
Kunszentmiklós
Január 4. 863.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 670.) Marikovszky Gábor (1835–1872): költő, író. Sárospatakon tanult (innen ismeretsége
Erdélyi
Erdélyi János
vel), Kecskeméten ref. teológiát végzett. Tanított a Tolna megyei Dorogon, 1860–1864 között Kunszentmiklóson (ekkor ismerkedett meg
Szász Károlly
Szász Károly
al), Máramarosszigeten,
Pest
Budapest
en. Költeményeit, novelláit egyebek között a MS-ban (1857-ben a Magyarországra látogató
Ferenc József
Ferenc József
et üdvözlő versét, amelyért Kecskemét városától 10 aranyat kapott), a VU-ban, a Napk-ben, a Dcs-ban, a Hf-ban, a Nf-ben publikálta. Száz költemény c. kötete (1856) Sárospatakon, Költemény füzér c. könyve (1859) Kecskeméten jelent meg. „Néha Marikovszky Gábor, vagy más cseperedő poeta is megtisztel zsenge munkáival, hogy nézzem át s biráljam meg” (
AJ
Arany János
Tompá
Tompa Mihály
nak, 964. 1857. dec. 29. AJÖM XVII. 141.).