Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – ERCSEY SÁNDORNAK
Pest
Budapest
, aug. 15. 1863  
  Kedves öcsém
Sándor
ifj. Ercsey Sándor
!  
  Némi bújdosás után – mert ide budai postajeggyel kerűlt – hozzánk érkezett leveledet a mai napon örömmel vettük. Örömmel, mert semmi bajról nem panaszkodol benne, magatokat illetőleg, s mert csak abból tudtuk meg bizonyossággal, hogy az a, Magyar Sajtó bolond újdondásza szerint is „Szélhordta
[törölt]
« »
menyecske
” megérkezett
Szalontá
Nagyszalonta
ra,
n
Jegyzet
Magyar Sajtó bolond újdondásza szerint is „Szélhordta
[törölt]
« »
menyecske
” megérkezett
Szalontá
Nagyszalonta
ra
– „Esküvő után néhány órával
Szél
Széll Kálmán
elhordta magával a menyecskét.” (MS 1863. 182. sz. aug. 10. 739.)
miről mégeddig sem maga sem férje nem tudósítá a levelet epedve váró anyját. Vagy igen jól van dolga vagy roszúl, hogy nem ir.  
  Az esküvőre mily örömmel láttunk volna! Igaz, nem mertünk híni, nehogy az által mintegy erkölcsileg kényszerítsünk a talán költséges vagy más tekintetben zsenirozó
n
Jegyzet
zsenirozó
– zavaró, feszélyező (fr.)
feljövetelre. Érted már a többit. – Eleinte magok, az illető pár, nagyon erősködtek rajta, hogy ne legyen hívott vendég csupán a két tanú mindkét részről; mi öregek ezt a puritanismust szerettük volna annyival kijebb terjeszteni, hogy itten is még vagy két közelebbi jóismerőst, vagy barátot, ne rekesszünk ki a kikkel gyakrabban voltunk együtt, de ők teljességgel nem akarták. Így annyira ment a szigor, hogy még
Salamon
Salamon Ferenc
nak
n
Jegyzet
Salamon
Salamon Ferenc
nak
Salamon Ferenc
Salamon Ferenc
nek
se mertem mondani „légy nálunk holnap” pedig ő ugyancsak gyakran forgott a háznál. Miután pedig Sz.
Szél Kálmán
Szél Kálmán
még saját tanúja nejét sem hivta meg, s a fenn levő
Lovassyné
Lovassy Ferencné Baranovics Róza
t
n
Jegyzet
Lovassyné
Lovassy Ferencné Baranovics Róza
t
– ifj.
Lovassy Ferenc
Lovassy Ferenc
felesége, sz.
Baranovics Róza
Lovassy Ferencné Baranovics Róza
minden ékes szólásunk rá nem birhatta hogy megjelenjen férjével – nem volt más mód, minthogy mi öregek is ragaszkodjunk az ifjak edictumához,
n
Jegyzet
edictum
– rendelet (lat.)
és senkit se híjunk,
Csengeryné
Csengery Antalné König Róza
n
n
Jegyzet
Csengeryné
Csengery Antalné König Róza
n
Csengery Antal
Csengery Antal
felesége, sz.
König Róza
Csengery Antalné König Róza
, aki meséket fordított a Magyar Nép Könyve és színdarabokat a Nemzeti Színház számára
– és
Gyulai
Gyulai Pál
n kívűl, ki általunk szintén (ámbár fölösleges) tanú minőségben volt meghíva. Ha te eljősz, ha
Lovassyné
Lovassy Ferencné Baranovics Róza
megjelen: még itt is megszólíthattunk volna
vagy
Beszúrás
kettőt, kikhez legközelebb vagyunk. Hanem elég ebből az etiquette
 [!]
[sic!]
kérdésből; megtörtént a fődolog így is, csak az isten jóra adja!  
  Azért végeztem e ponttal előre, hogy most már leveled meritumára
n
Jegyzet
leveled meritumára
– leveled lényegi részére (lat.)
térjek. Nénéd sokat járt a nevelőnő után, s
Garayné
Garay Jánosné Csaspó Mária
n
Jegyzet
Garayné
Garay Jánosné Csaspó Mária
– valószínűleg az 1853-ban elhunyt Garay János felesége, sz.
Csapó Mária
Garay Jánosné Csaspó Mária
segitségével kapott is volna egyet, kiben, ajánlások szerint megbízhatnánk. Most, megváltozott tervedre s annak folytán tett kérdésedre, Nénéd helyett, ki szemfájdalma miatt nem képes irni, őszintén ezt válaszolom:  
  1. A mi minket illet,
Vilma
Ercsey Vilma
n
Jegyzet
Vilma
Ercsey Vilma
Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
leánya
hozzánk jövetele épen semmi akadályra nem találna körűlményeinkben, sőt szegény Nénéd örűlne annak, mert leánya helyett, kitől sajnosan vált meg, egy időre legalább leánya lenne.  
  2. Hogy mi tartáspénzt fogadnánk el, arról szó sem lehet, legfölebb, ha némi kárpótlást egy második cseléd felfogadásáért, mint a ki szükséges volna, főleg azért is hogy
Vilmá
Ercsey Vilma
t nevelőbe s onnan haza kisérgesse. Úgy de  
  3. Csak a Janicsné
n
Jegyzet
Janicsné
– ismeretlen személy
nevelője az, hová
Vilmá
Ercsey Vilma
t adni mernők, más, itt közelében kivált, egy átalában nincs. No már Janicsné lakik a Tükör utczában, mi oly távolság ide, mint a te házadhoz Madarász.
n
Jegyzet
Madarász
– ma Mădăraş, Nagyszalonta melletti település
Hogy küldenők oda mindennap kétszer? Nem is fogad fel növendéket, hogy ne nála lakjék; s innen a mi tájunkról
Török Pál
Török Pál
,
Gönczi
Gönczy Pál
, Kovács Gyula
n
Jegyzet
Török Pál
Török Pál
,
Gönczi
Gönczy Pál
, Kovács Gyula
Török Pál
Török Pál
: l. a 1699. sz. levél jegyzeténél.
Gönczy Pál
Gönczy Pál
(1817–1892): pedagógus, aki (bár Debrecenben iskolatársa volt) nem állott közeli kapcsolatban
AJ
Arany János
-sal, de baráti körével (különösen
Csengery
Csengery Antal
vel) igen. Kovács Gyula (1815–1873): a Nemzeti Múzeum őre, az Akadémia levelező tagja, az egyetemen az állattan és a fűvészet tanára.
(a múzeumban) mind beadták leányaikat, és csupán szombat este, vasárnapra hozatják haza. Ha volna közelebb valamire való nevelőintézet, bizonyosan oda küldöznék naponkint: de mivel nincs, hét számra adják be Janicsnéhoz.  
  Ha tehát ily módon jónak látnád folytatni a
Vilma
Ercsey Vilma
nevelését: ez történhető, de perse több költséggel, mintha nálunk laknék, mivel mind azt kellene fizetni, a mit benn lakó leányokért fizetnek.
Gönczy
Gönczy Pál
, úgy tudom 28 ftot fizet havonkint, s ezenkivűl még a különféle mestereket.
Kenyeres
Kenyeres János
n
Jegyzet
Kenyeres
Kenyeres János
Kenyeres János (1818–1881): szalontai jogász, aki 1849 után alszolgabíróból cs. k. biztos lett és írnokként maga mellé vette a kereset nélkül maradt
AJ
Arany János
-t. ( AJÖM XIII. , AJOM XV. 846., AJÖM XVI. 1171.)
is adhat felvilágosítást az ottani állapotok felől.  
  No de így
Vilma
Ercsey Vilma
nem lenne a Nénéd folyamatos felügyelete és nevelése alatt. Más expedienst
n
Jegyzet
expediens
– mód, mentő ötlet (lat.)
pedig, legalább még eddig, nem tudunk, hogy nevelőbe is járjon, itt ís legyen.  
  Ha kérdezősködésünk után sikerűl e tájon becsűletes és jóravaló intézetet fedezni fel, hová
Vilma
Ercsey Vilma
naponkint bejárhatna, megirjuk; te ís addig gondolkozzál a fentebbi projectumon,
n
Jegyzet
projectumon
– terven (lat.)
mint, mostani belátásunk szerint, egyedűl lehetségesen.  
  A mi bennünket illet, nénéd a szemfájásán s némely cronicusnak látszó szenvedésein s leánya miatti búsongásán kivül, elég jó egészségnek örvend:
Laczi
Arany László
Baranyába készül
szűnidözni
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: szűnidőzni
, én is megvagyok a régi (de nem nagyon régi) állapotban. Csókolunk ezerszer mindnyájotokat, és bár nem érdemlik, azokat a szökevényeket is!  
  szerető sógorod  
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
 
[törölt]
« U.i. Igen! nincs ott kilátás valami engem
illetö
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: illető
pénzre? Az égetteknek »
n
Jegyzet
Az égetteknek
– „
Nagy Szalontá
Nagyszalonta
n f. hó 8-kán tüz ütvén ki, a dühöngő szél által elősegitve, csakhamar elhamvasztott 52 házat. A kárt hozzávetőleg 24.000 ftra teszik.” ( PN 1863. júl. 15. ) A Ko a szalontai tűzvész károsultjai számára gyűjtést szervezet;
AJ
Arany János
maga 20 forinttal nyitotta meg az aláírásokat
[törölt]
« kellett volna küldenem 40 ftot, mondtam is
Szél
Széll Kálmán
nek, de elfelejtettük mind a ketten; s ha ott volna, nem küldeném postán. »
 
  Küldöm a 40 ftot az égettek számára, jelesűl:  
  1. A „Koszorú” szerkesztője 20 ft  
  2. Az Enyingi uradalom  
  (Túl a Dunán) 20.  
  össz. 40.  
  Légy szives az illető helyre vagy gyűjteményes cassába átszolgáltatni. Többre nem igen van kilátás; nem is sürgethetem nagyon, csuda hogy a polic
z
Beszúrás
ia eddig is belé nem kötött az engedély nélkűli gyűjtésbe. Engedélyt kérni pedig nem akarok, mivel kevés kilátásom van a gyüjtés sikerére, s mivel boszantó scuritinium
n
Jegyzet
scuritinium
– scrutinium: szavazólapokkal történt választás eredményének megállapítása (lat.); itt utalás az egyházjogra, ami a jelöltek képességének megállapítására vonatkozó nyomozást, alapos vizsgálatot jelen
után szokták az ilyet megadni. A jó szándék megvolt bennem.  
 

Megjegyzések:

Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
(1826–1898):
AJ
Arany János
sógora,
Ercsey Julianna
Arany Jánosné Ercsey Julianna
öccse,
AJ
Arany János
nagyszalontai ügyeinek intézője, 1850-től ügyvéd. Korábbi kapcsolatukra nézve l. AJÖM XVII. 671. Levelezésükről l. Korompay 2008.