SZABÓ KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK

Két vagy három héttel ez előtt küldtem fel

Gyulai Pál

hoz intézett más küldeni valómmal együtt egy ó-székely ballada (Szilágyi és Hagymási) töredékét a „Koszorú” számára.

n

Jegyzet

Két vagy három héttel ez előtt küldtem fel GyulaiGyulai Pál hoz intézett más küldeni valómmal együtt egy ó-székely ballada (Szilágyi és Hagymási) töredékét a „Koszorú” számára

– Ez a levél nem szerepel a GyPLev-ben, viszont Szilágyi és Hajmási címmel egy ballada Kriza János 1864. júl. 17-én kelt leveléhez csatolva érkezett: „A mint egy székely földi barátom közléséből kezemhez jöve e ballada, sietek azt Tisztelt Barátommal közleni

[szerkesztői feloldás]

…

. Ha ugy látja, a Koszoruban is talán közölhető lesz.” ( GyPLev 466. 517.) A székelyföldi ismerős Csíkszentmártoni Becze József volt, s amint az

Szabó Károly

publikációjából kiderült, a Kriza-levél melléklete jelent meg Szilágyi és Hagymási címmel ( Ko 1864. II. 9. sz. aug. 28. 211–213. Erről l. még 1850.). Az MTAK Kézirattárában található Kriza-levél mellékleteként csak ez a ballada maradt meg; nem tudjuk, hogy

Szabó Károly

nak mennyi köze van ehhez a Kriza-levélhez, vagy az ő

Gyulai

Gyulai Pál

nak szóló küldeménye esetleg egy másik, azóta elveszett levélben érkezett.

Nem kételkedem, hogy

Gyulai

Gyulai Pál

közlötte veled. Kiváncsi voltam rá, érdemesnek tartjátok-é a kiadásra.

n

Jegyzet

érdemesnek tartjátok-é a kiadásra

– l. fentebb, erről még 1850.

De se

Pali

Gyulai Pál

nem válaszolt, se a nyilt postában nem látok semmit felőle.

n

Jegyzet

a nyilt postában nem látok semmit felőle

– Ezúttal hamarosan jött a válasz, a 146. zsoltár 2. versszakát idézve: „’Egy emberben se bizzatok, kiben segitség nincsen.’ Nem olyan világ van itt. Nekünk fáj jobban ez a szó.” ( Ko 1864. II. 6. sz. aug. 7. 144.; AJÖM XII. 256., 580.) Bár valószínűbb, hogy ez a szerkesztői üzenet

Szabó Károly

előlegkérelmére vonatkozik (l. a XVIII. sz. jegyzetet), még ha

Németh G. Béla

ezt erősen vitatja is ( AJÖM XII. 580.)

Oly rég olta igértem

Thaly

Thaly Kálmán

Vitézi énekeinek birálatát,

n

Jegyzet

ThalyThaly Kálmán Vitézi énekeinek birálatát

– A Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok I–II. (

Pest

Budapest

, 1864) megjelenéséről a Ko is hírt adott ( 1863. II. 17. sz. okt. 25. 401–402.).

Szabó Károly

a recenziót végül nem küldte el, l. az 1850., 1845., 1848. sz. levelet.

hogy szinte szégyenlem már emlitni is. De annyira túl vagyok terhelve fárasztó, lélekölö gépies könyvtári munkával,

n

Jegyzet

könyvtári munkával

–

Szabó Károly

ekkor az Erdélyi Múzeum könyvtárosa volt

hogy nem tudtam maig néhány napot szakasztani e birálat összeállitására. Jegyzeteim készen hevernek. Igen sok mondani valóm volna e gyüjteményre.

Thaly

Thaly Kálmán

a régi magyar nyomtatott költői müveket teljességgel nem ismeri, protestáns régi zsoltárainkat, a Cancionalét

n

Jegyzet

Cancionále

–

Heltai Gáspár

1574-ben készült, XVI. századi históriás énekeket tartalmazó gyűjteménye (Cancionale, azaz históriás énekeskönyv), közte 6 Tinódi-darabbal.

(melyet Muzeumunk az Akademiának ajándékban megküldött)

soha sem

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: sohasem

látta; a Csoma-codex

n

Jegyzet

Csoma-codex

– Az 1638-ban Csoma István által készített kéziratos énekgyűjtemény tartalmazta a Szilágyi Mihály és Hagymási László énekét is. Megtalálható az MTA Kézirattárában (MTAK K 72. jelzet alatt).

után elrontva közöl több éneket, melyek nyomtátasban

[!]

[sic!]

helyesen vannak kiadva,

Rákóczi

I. Rákóczi György

t,

Zólyomi

Zólyomi Dávid

t

n

Jegyzet

ZólyomiZólyomi Dávid t

–

I. Rákóczi György

ellenfele, Zólyomi Dávid (Bethlen Katalin férje), akit a fejedelem 1633-ban fogságba vetett.

Thaly

Thaly Kálmán

(tévesen) neki tulajdonította a Cantio de Zolyomi című költeményt, amelyet szerinte 1633-beli fogságba kerülése után szerzett Kővár várában.

(kinek cantióját Diószegi

n

Jegyzet

Diószegi

– A Cantio de Zólyomi – Kővárban, 1633. „Hogy a versíró Diószegi az ekkor élő hasonnevű diák, rektor, prédikátor közül kivel azonosítható, nem lehet eldönteni.” Legvalószínűbb, hogy Diószegi N. Márton székelyhidi, bihardiószegi pap, vagy Diószegi Szél Mihály bihari pap. Az is lehet, hogy a Diószegi nem vezetéknév, hanem a versíró lakóhelyét jelöli.” ( RMKT 1977. 611.)

irta) sőt tán Brandenburgi Katalint

n

Jegyzet

Brandenburgi Katalin

– (1604–1649):

Bethlen Gábor

fejedelem özvegye és rövid ideig utóda Erdély élén (1629–1630).

is, szerzőknek képzeli és hirdeti; a XVI. és XVII.

század

Beszúrás

iskolás müköltészete és a valódi népköltészet közt nem tud különbséget tenni, s aztán tudományos jegyzetei valódi comicumok stb. – Kivánod-é, hogy mind ezt bármily röviden és lehetőleg mérsékelt hangon kifejtsem akkor a 2 3 vagy 4 nyomtatott levélre mehető czikket megirom Sept 1-jére [törölt]
« . »

(

Beszúrás

mert addig még sok egyebet is kell dolgoznom).

Egyébiránt ez rám nézve egy kissé kényes tárgy; a birálatot névtelenül irni nem akarom: s ha

Thaly

Thaly Kálmán

nak az igazat megmondom, fellépésemet a Kőváryféle processussal hozh[törölt]
« á »

a

Beszúrás

tnák egybeköttetésbe.

n

Jegyzet

a Kőváryféle processussal hozhatnák egybeköttetésbe

–

Szabó Károly

ez év januári,

Gyulai

Gyulai Pál

nak küldött levelében

Thaly

Thaly Kálmán

val kapcsolatban említést tesz az esetről, akit – őelőtte ekkor még nem ismert – „dal-gyűjteménye” alapján választottak a történeti osztály tagjává: „Valami rendkívülinek kell lenni e gyüjteményben. De még sem gondolom, hogy nagyon sokkal sulyosabb lenne tudományos tekintetben, mint péld.

Kőváry

Kőváry László

munkáinak tömege, kinek neve a választáskor az Akadémiában még csak szóba sem jött (?)” ( GyPLev 512.)

Kőváry László

t (1819–1907), a jeles erdélyi történészt, az Akadémia ekkor (elég nagy visszhangot keltő) „személyi intrikák miatt” nem, csak 1883-ban emelt levelező tagjai közé.

De erre, s a

Thaly

Thaly Kálmán

t pártfogolt akademiai tagok haragjára nem sokat adnék. De kérdés, hogy a te lapodnak kellene-é efféle czikk? Polemiától nem félnék, mert a mit meggondolva s teljesen bebizonyitva leirok, az ellen ugyan bajos lenne bárkinek is polemizálni.

Az őszig muzeumi könyvtárunk alphabeticus Zettelcatalogjával

n

Jegyzet

Zettelcatalogjával

– cédulakatalógusával (né.)

reménylem kész leszek; akkor több időm lesz könyvtárunk kincseivel nem csak mechanice, hanem szellemileg is foglalkozni. S majd megkisértem a XVI. századi, költészeti szempontból érdekesebb ritka nyomtatványok rövid ismertetését. Ha sikerűl ugy dolgoznom, hogy lapodba elfogadhatók legyenek.

n

Jegyzet

Ha sikerűl ugy dolgoznom, hogy lapodba elfogadhatók legyenek

– Ennek nincsen nyoma a Ko-ban.

Majd meglássuk.

Nem jösz-e be Erdélybe a

m. vásárhelyi

Szerkesztői feloldás:

maros vásárhely

Marosvásárhely

i

gyülésre?

n

Jegyzet

a m. vásárhelyiSzerkesztői feloldás: maros vásárhelyMarosvásárhely i gyülésre

– Aug. 26. és szept. 2. között zajlott a „magyar orvosok és természetvizsgálók” nagygyűlése.

Bizony semmit jobbat nem tehetnél, minthae e jó alkalmat használva a pesti porból egy pár hétre a székely föld bérczei közzé menekűlnél. Soha a székelyeket megismerni jobb alkalmad nem lehetne. A székely föld értelmisége bizonyosan mind együtt lesz, ugy az erdélyi magyarság lelke; a magyarországi vendégek részére gondoskodva lesz, hogy a

Székely földet

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: Székelyföldet

minden irányban bejárhassák stbstb.

Én ha csak lehető, ki nem maradok

M. Vásárhelyről

Szerkesztői feloldás:

Maros Vásárhely

Marosvásárhely

ről

, hol mig mások természetbuvárkodnak, én a Teleki könyvtár, s a mi sokkal nevezetesebb, az idegenek előtt eddig soha meg nem nyilt s nekem kivételesen megnyittatni igért Teleki családi roppant levéltár kincsei közt ohajt[törölt]
« á »

a

Beszúrás

nék buvárkodni.

n

Jegyzet

Teleki családi roppant levéltár kincsei közt ohajtanék buvárkodni

– 1850 és 1855 között

Szabó Károly

segített sajtó alá rendezni

Teleki József

Hunyadiak kora Magyarországon c. munkáját, majd a gróf halálát (1855) követően maga folytatta a kézirat sajtó alá bocsátását. Az első öt kötetet csak 1863-ban követte a hatodik – már

Szabó Károly

gondozásában –, amiről a Ko is beszámolt. (

Szilágyi Sándor

ismertetése: 1863. II. 3. sz. júl. 19. 65–67.)

Azonban ha szorosan számot vetek fináncziámmal, fizetésemből, mely ha többecske volna is elkelne, erre a tudományos mulatságra, semmit sem szakaszthatok;

Ráth

Ráth Mór

tól a „Történelmi Emlékek” 4-dik füzetéért

n

Jegyzet

RáthRáth Mór tól a „Történelmi Emlékek” 4-dik füzetéért

– Ez esetleg a Magyarország történetének forrásai I. köt. 4. része lehet, ami Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról címet viseli ( AkÉrt 1891. 498.), vagy A magyar vezérek kora. Árpádtól Szent Istvánig, ami 1869-ben jelent meg

Ráth Mór

nál.

– melynek kéziratát aug. 20-r[törölt]
« á »

a

Beszúrás

küldöm fel hozzá, – a

kézírat

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: kézirat

átadásakor fizetendő 100 f͞ t͞ r͞ a sem számithatok pontosan; mert ez lehet hogy később érkezik,

mint sem

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: mintsem

nekem, a Teleki levéltár kedvéért, indulnom kellene: azért bizodalmasan kérlek, hogy a Koszorúba dolgozandó czikkeim rovására légy szives, ha körülményeid engedik, aug. 10-dikéig postán 40 ftot küldeni,

n

Jegyzet

légy szives, ha körülményeid engedik, aug. 10-dikéig postán 40 ftot küldeni

– Ennek nincs nyoma (l. fentebb, a 3. jegyzenél)

oly feltétellel, hogy ha ez összeget december végéig le nem dolgoznám: tartozásomat január 1-jén postán legszivesb köszönetem mellett megtéritem. Biztos lehetsz hogy egy napot sem fogok vele késni.

Ez unalmas levél után fogadd magam és nőm részéről magad, kedves nőd és családod részére legszivesb jó kivánatainkat, s örvendezetess meg

n

Beszúrás

e csak engem, hanem egész Erdélyt a hirrel, hogy Erdély nemzeti ünnepén

n

Jegyzet

Erdély nemzeti ünnepén

– A meghívás valószínűleg a természettudósok gyűlésére vonatkozik.

jelen leszesz. – Hidd el hogy Csaba királyfit mindjárt nagyobb kedvvel irod, mihelyt Attila utódait ősi fészkökben szinről szinre látod. – Pedig Csaba királyfit nem csak a székelység hanem mindnyájan óhajtva várjuk.

Isten minden jóval aldjon

[!]

[sic!]

meg!

igaz barátod

Szabó Károly

mk

n

Jegyzet

mk

– maga kezével

AJOM18

Megjegyzések: