ARANY JÁNOSNÉ – ARANY JÁNOSNAK

Édes jó lelkem!

Köszönöm ezerszer köszönöm azokat a kedves perczeket, a melyeket kedves hoszu leveleddel adtál nekem! nagyon bóldogító tudat rám nézve hogy jól vagy adja is a jó Isten! hogy folytonos egéségnek örvendj, és örvendjünk még sok hoszu é

v

Beszúrás

ekig;

[szerkesztői feloldás]

Arany Jánosné

Arany Jánosné Ercsey Julianna

helyesírásának hibáit (egyebek között a hosszú mássalhangzók rövidítését, az „is”-nek a megelőző szóval való egybeírását, a hiátustöltő j használatát) nem jelöljük

[!]

[sic!]

[szerkesztői feloldás]

-lel.

Ugy sajnála

k

Beszúrás

[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
hogy anyi dólgod van – a jó Isten csak könyeb életet adna már neked!

Híszem hogy níncsen bajotok a mijatt hogy othon nem vagyok – de mégis vágyom haza; Ezek a jó gyermekek, el halmoznak minden szíveségel, s egészen ithon érezhetném magamat köztök, de mégis haza vágyom – olyan rosz tőlled távol leni, sokszor elő veszen a haza vágyó- dás – veled lehetni, rám nézve az olyan bóldogitó. Ki tudja? medig tart ugyis, az az öröm.

Ha

Laczi

Arany László

le jön ne hozon semi meleg ruhát; va

n

Beszúrás

velem elég jó ruha még ha fagy járna sem fáznám meg, de talán nem lehet attól még tartani.

Laczi

Arany László

mikor akar le jöni? Én ugy huszadika körül megyek haza; mag

a

Beszúrás

dat nem hagyhatunk, s nemis hagyunk semi esetre; különbenis ugy látszik, hogy enek az én betegségemnek mínd egy, akar

Pest

Budapest

, akar

Szalonta

Nagyszalonta

– Isten tudja mikor szabadulok meg tőlle; Rosz időkis járnak, alíg nézhetünk ki a házból; lehet hogy ha jó melegek járnának, jobbanis érezném magam.

Laczi

Arany László

leveléből meg tudták

Juliská

Arany Juliska

jék hogy mit akartam, s így meg lep[törölt]
« é »

e

Beszúrás

tés már nem lehet, fel kért

Kálmán

Szél Kálmán

, hagy

[!]

[sic!]

írjam meg hogy halaszuk el a vételét máskora, mikor keveseb ki adássunk lesz: ha levelem adig meg kapnátok, m

í

Beszúrás

g meg níncsen véve, kérlek most már had maradjon el. Ha ugy, a hogy el gondoltam, meg történhetet vólna, ígazán nagy örömöm telt vólna benne, de így, már nem ér semit; majd talán máskor, joban sikerűl a meg lepetés.

n

Jegyzet