AJOM19

Jegyzet

A magyar tudományos akadémia

[szerkesztői feloldás]

...

ugy vélekedett, hogy egy kölcsönkönyvtárnak saját kiadványaival segélése annál kevésbbé tartozik tudományos feladatai közé, mert az általa kiadott könyvek magasabb tudományos tartalmuak, hogysem azokat a néptanitók némi haszonnal olvashatnák

– A levél előtörténetét lásd Papp Ivánné, 1960. Ennek főbb állomásai: Doby Antal -nak írt 1866. aug. 1-jei levelében ismertette szándékát: „talán nem követhetek el szerénytelenséget, ha a Tekintetes Urhoz mint hazánkban a tudomány s közmivelődés egyik zászlóvivőjéhez, a magyar Akadémia titkárához egyenesen a népnevelés előmozditására irányzott jó szándékból azon alázatos kéréssel folyamodok, hogy a Magy. Akadémia kiadványaiból oly müvekkel, melyeket a néptanitók haszonnal olvashatnak, zsenge könyvtáramat felsegélleni méltóztassék. , hogy egy iparos miért buzgólkodik ugy a néptanitók szellemi haladásán, – fölvilágositásul mondom, hogy boldogult atyám emlékeért teszem, aki azon pályán anyagi és szellemi nélkülözések közt élte le napjait, s áldom porait, hogy a hazaszeretetet belém csepegtette, – de nem csak a néptanitók, de a szegénysorsu iparos társaim is dij nélkül olvasnak könyvtáramból.” (Ugyanott 178.) 1866. aug. 7-i válaszában a következőket írta: „Bár mennyire méltányolom is nemes céljait és feláldozó készségét a népnevelés körül az által, hogy kölcsön könyvtárát minden vallásu néptanitónak ingyen megnyitotta: mindazáltal sajnálva kell értesitenem, hogy én nem vagyok felhatalmazva könyvek osztására az Akadémia kiadványaiból, hanem minden ilyes kérelmet az Akadémia összes ülése határozata alá kell terjesztenem. Miután pedig a két havi akadémiai szünidő már beállott, az első összes ülés csak majd october végén fog tartatni, a midőn Kegyed ohajtását előterjesztem s egyszersmind a küldött két eredeti német okmányt be fogom mutatni.” (Ugyanott 179.; MTA Kt K Főtitkári irattár 917/181. 1866. ; AJÖM XIV. 180. 173–174.  ) levélbeli érdeklődésére 1866. dec. 22-i levelének fogalmazványa maradt fenn: „Én az Ön kérelmét még a nov. 5-i ülésben előterjesztettem, s az szokás szerint a könyvtári bizottságnak adatott ki véleményre, de a vélemény még nincs beadva s igy a döntő határozat még hátra van. Ajándékaiért az Akadémia jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki, s ha afféléket ezután is küldhet, mindenkor szivesen fogadja. Hogy a hirlapok tudósitói nem emlitnek meg mindent, ami az ülésben történik, arról nem tehetek; de valóban nincs időm, hogy a folyamatban levő ügyek időnkinti állásáról értesitsem <a feleket a> mindazokat, kik valamiért az Akadémiához folyamodtak.” (Ugyanott MTA Kt K Főtitkári irattár 917/228. 1866. ; AJÖM XIV. 681. Regeszta.  ) kéziratküldeményét 1867. febr. 14-én köszönte meg: „Ujabb 7 darab oklevél küldeményét a január 7-i akadémiai ülés köszönettel fogadta, miről szerencsém van értesiteni. A könyvtári bizottság azonban maig sem adott be véleményt az akadémiai kiadványok iránti kérelme tárgyában, s igy ez a dolog még mindig függőben van.” (Ugyanott 180.; MTA Kt K Főtitkári irattár 31/1867. ; AJÖM XIV. 683. Regeszta.  ) A kisgyűlés 1867. máj. 27-én hozta meg a könyvtári bizottság jelentése alapján a következő döntést: „Doby Antal tiszaujlaki szabómesternek azon folyamodványát, melyben kölcsön könyvtára számára, tekintettel a szegény néptanitókra, az Akadémia minden kiadványait kéri, bár helyesli szép törekvéseit, nem véli teljesitendőnek, nem látván az akadémiai kiadványokat e czélra alkalmasoknak.” (Ugyanott MTA Kt K Kisgyűlések jegyzőkönyvei 1867. 151.; AkÉrt 1867.165–166.) 1867. jún. 14-én írt, itt közölt levele, amely erről a határozatról tájékoztatta Doby Antalt, nem szerepel az AJÖM XIV. kötetében: sem a főszövegben, sem pedig a Regesztában.