Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – SZINYEINÉ JEKELFALUSSY VALÉRIÁNAK
[szerkesztői feloldás]
Pest
Budapest
, 1867. szeptember 23.
 
  Igen tisztelt Nagyságos Asszony!  
  Szünidei kirándulásom után csak most vehetek magamnak időt, hogy becses soraiban tanúsított kiváló figyelméért köszönetet mondjak. Egy árva kis leányt látogatni valék, ki nekem fájdalmas örömem – unokám,
Szalontá
Nagyszalonta
n. Ezért nem gondolhattam arra, hogy kedves meghivását a felföld regényes vidékeire, s méginkább szíves magyar vendégszeretetét ez úttal igénybe vegyem. Nem is tudom, merjek-e ezentúlra hasonló ígéretet tenni: ritkán mozdúlok lakóhelyemről s ezután még gyérebben fogok, azt hiszem.  
  Ha összegyüjtött költeményeim szerencsések voltak Nagyságod tetszését némely részben megnyerni:
n
Jegyzet
Ha összegyüjtött költeményeim szerencsések voltak Nagyságod tetszését némely részben megnyerni
– „
Arany János
Arany János
»összes költeményei« hat kötetben teljesen megjelentek” ( VU 1867. 24. sz. jún. 16. 300.)
ezt azon ritkább örömeim közé számítom, milyenekkel csak néha találkoztam irói pályámon. Dicséret, magasztalás, volt elég, több is a kellőnél:
n
Jegyzet
Dicséret, magasztalás, volt elég, több is a kellőnél
Szász Károly
Szász Károly
: BpKözl 1867. ápr. 12.–júl. 7. 27, 29, 77, 79, 95, 96. sz. 288–290, 309–311, 814–815, 837–838, 1018–1020, 1030–1031.; PN 1867. jún. 5. ; ProtKépN 1868.
Pest
Budapest
[szerkesztői feloldás]
1867.
32.
de azok nagy részét felkapott, más után mondott, divatos zajongásnak tapasztalám, s nem
egy esetben
Szerkesztői feloldás: egyesetben
a dicsőitett tárgy ismerete nélkűl valónak. Annál őszintébb örömet kell érzenem a valódi elismerés olykori nyilatkozataira.  
  Egyébiránt, e költemények összegére nézve nem ringatózom csalódásban. Végig tekintve a hat kötetet, kevés azokban, a mi kivált női magasztos szívre, hazafiúi érzelmek és ábrándok gerjesztésére közvetlenűl hasson, vagy a nyelv zengzetes formáiban életbölcseségi maximákkal gazdagítsa nemzetünket. Alig van költő, kinek műveiből kevesebb szép helyet, sorokat, mondatot lehetne kiírni. Talán hiba, de én e hibát előttem fontosabb czélokból, s öntudatosan követtem el.
n
Jegyzet A
lig van költő, kinek műveiből kevesebb szép helyet, sorokat, mondatot lehetne kiírni. Talán hiba, de én e hibát előttem fontosabb czélokból, s öntudatosan követtem el
– „A ,sed non his erat locus’
[szerkesztői feloldás]
itt nincs ennek helye, nem itt van ennek helye, lat.
bölcs józanságát nem tartjuk összeférőnek a költészettel; ki-ki annyit ér, a mennyi úgynevezett »szép helyet«, újjal kimutatható, collectába
[szerkesztői feloldás]
antológiába, lat.
jegyezhet »ragyogó« mondatot képes producálni. Ez történik, ha valaki igen szellemdús, képzeletgazdag színben akarja láttatni magát. Ha pedig az egyszerűség pálmája után törekszik, előfog egy halvány ötletet, képet, egy mitsem jelentő antithesist vagy efféle léhaságot: alapul veti az egész költeménynek, körülönti szűz prózával s megvan a vers. Nem mondhatni, hogy hiányzanék benne a dal formája, egysége: mert hisz az a kis gondolat vagy kép, melyre négyöt versszak prózája készít elő, oly árva egyedűliségben áll, hogy csoda is volna benne többet látni egynél; hanem bezzeg a költemény sem olyan lesz ám, mint midőn folyvást emelkedő halmokról jutunk a tetőre, mely mindeniken uralkodik, hanem olyan, mikor lapályon haladva egy darabig, utoljára felállunk egy – határdombra. A kilátás innen sem sokkal tágabb, az emelkedés nem volt érdemes fáradságra: akár ott lenn maradtunk volna.” (Irányok. AJÖM XI. 162–163.). – Idézi és elemzi: Dávidházi 1994. 105.
Megbüntet-e, vagy jutalmaz érte a jövő – és általában lessz-e jövő?  
  Bocsánat, ha e téren tovább nem akarván tévedni, bezárom levelemet. Fogadja Nagyságod őszinte köszönetem szíves soraiért, s alázatos kézcsókom mellett mindenkori tiszteletem kifejezését, melylyel vagyok  
  Nagyságodnak  
 
Pest
Budapest
en 1867 sept. 23án  
  lekötelezettje  
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
  U.i.
Ballagi Mór
Ballagi Mór
n
Jegyzet
Ballagi Mór
Ballagi Mór
Ballagi
Ballagi Mór
(1848-ig Bloch) Mór (1815–1891): nyelvész, teológus, az Akadémia 1840-től levelező, 1858-tól rendes tagja; 1855 és 1877 között a pesti prot. teológia tanára, 1858-tól a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap szerkesztője. A XVI. kötet 2, kötetünk 1 hozzá írt AJ-levelet tartalmaz.
egy nyájas szót hoza nekem Nagyságodtól: vegye azért is meleg viszontüdvözlésemet!  
 

Megjegyzések:

Válasz Szinyeiné Jekelfalussy Valéria 1867. aug. 6-i levelére (2120.)