ROZVÁNY GYÖRGY – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Elveszett[szerkesztői feloldás]
A levél melléklete a Szalontai helyi mondák a hajdú-világ idejéből,
verses dolgozat Rozványtól című füzet volt.n
Ezekkel kapcsolatban a következő
kérdések merültek föl: emlékszik-e Jegyzet
Arany László
lábjegyzete,
AJLÍ II. 470. Tartalma
feltehetőleg megegyezett Arany László
Rozvány
Törökvilágból. Néphagyomány c. munkájával
(
Békés–Gyula,
1877
).Rozvány György
Arany
Bakó János történetére; hallott-e arról, hogy
Varga Mihály sarkadi hajdú lett volna; ki követte
el a sarkantyúlopást; ismeretes-e előtte a mankó-história; Arany János
Varga
volt-e a szigettói
törökfogó.Varga Mihgály
n
A levél melléklete aJegyzet
hallott-e arról, hogy Varga Mihály sarkadi hajdú lett volna; ki követte el a sarkantyúlopást; ismeretes-e előtte a mankó-história;– Az események forrása: Szalárdi János siralmas magyar krónikája kilenc könyvei. Kiad. és bevez.Vargavolt-e a szigettói törökfogóVarga Mihgály
Kemény Zsigmond
.
Kemény Zsigmond
Pest
, 1853. (Újabb nemzeti könyvtár). Vesd össze Budapest
AJ
1850-ben írt Varga
Mihály c. versével, a Toldi szerelme VI. énekének 20.
versszakával, ugyanott a törökök felett Győri Jakab vezetésével aratott győzelem történetével és Arany János
Voinovich Géza
jegyzeteivel (
AJÖM V. 560– 561.).
Voinovich Géza
Rozvány
idézett kérdései érintik saját, Törökvilágból. Néphagyomány c.
munkáját, amelynek tartalmát Guttenberg Pál így
foglalta össze: „Varga Mihály, mint Rozvány György
Arany
is mondja, ostora és
réme volt a vidéknek – furfangos módot eszelt ki arra, hogy lóra tegyen szert.
Tudja jól, hogy a basa rendes sétalovaglást szokott tenni a sarkadi uton. Két
mankóval oda áll az ut mentén egy fa alá, s midőn a basát jó messziről meglátta,
mankóit a fára hajítja. Amaz közeledvén, Arany János
Mihály
szegény koldus módjára sirva, riva panaszolja előtte,
hogy holmi gonosz törökök mankóit felaggaták, s ő helyéből ki nem bir mozdulni.
A basa megkönyörül rajta, kezébe adja a gyeplőszárat és felmászik a mankókért.
Ekkor Varga Mihály lóra pattan s mint a villám
tova vágtat, a fán küzködőnek azt a vigaszt hagyván, hogy tartsa meg a mankót
cserében a lóért. Bakó Jánosról szintén tud
Varga Mihály
Rozvány
egy
épületeset. Ezt ugyanis Varga Mihály dicsősége
nem hagyta aludni, pedig szeretett volna rajta tul tenni. Gyakran bejárt ő
kegyelme Rozvány György
Gyulá
ba, itt aztán alkalma is volt
egyszer a város végén csinyt tenni. Egy uri ház tájékáról gyermeksirás üti meg a
fülét, hallja, mit csititja a magyar dajka a basa gyermekét, mint nyujtogatja ki
az ablakon, azzal ijesztgetvén, hogy »mindjárt odaadlak a hajdunak«, egészen
ugy, mint fentebb Gyula
Arany
– a csinyt Arany János
Vargá
nak tulajdonitva – előadja. Varga Mihály
Bakó
mit sem gondolkozik, ölbe kapja a
gyermeket s tova iramlik. Midőn azonban a Kőrös partja felé futtában látja, hogy
török lovasok a kiszáradt réteken nyomon üzik, szorult állapotában a füzes alján
heverő leforditott csónakhoz surran, a gyermeket melléje teszi, maga pedig alája
buvik. Az üldözők megérkeznek, az atya, ki köztük volt, gondjai alá veszi
gyermekét, embereit pedig a rabló megkeritésére küldi
szét.Bakó János