Bibliográfiai adatokAz elveszett alkotmány I.
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei II. kötet
Alcím: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi estéje.
Dátum: oct. 25.
1845. 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 729001117196
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Gyűjtemény: Kisfaludy-Társaság ereklyetára
Azonosító:
Mennyiség: 90 folio
A kézirat leírása:
Az egész a költő kezeírása, 90 oldalon, vastag fehér papíron,
keményebb kék papír-borítólapok közt. A címlapon a Társaság titkárának
kezeírása : Vettem oct. 25.
1845.
History:
A kéziratban a, s mellett nincsenek hiányjelek, azokat az Évl. pótolta ; az ÖK. az s hiányjeleit sehol, az a’ melly régies irását csak ott türte meg, hol a szótagot hosszúnak kivánta vétetni. A kézirat c-jét is az Évl. fordította cz-re. A kézirat címlapja (a függőleges vonalak a cím soronként való tagolását jelölik) : Az elveszett alkotmány azaz Maradvári és Tagadófalvi, Tagadi Rák Bendegúznak földön, vizen s föld alatt | véghez vitt | álmélkodásra méltó vitézi tselekedetei ; | nem különben | életében és halála után | rajta megesett | rendkívül való történetei ; | mellyeket | az effélékben gyönyörködőknek kedvekért | először ugyan szép versekben szerzett | Néhai Nemes és VitézlettVadonffy Bertalan
úr ; | mostan pedig ez új formában | világ elébe botsátott, Egy hazáját
igazán szerető magyar nemes.
(Hasonmása : Kéki L. : A
százéves Kisfaludy-Társaság, 85. 1.
(Ezt a címet közli Szilágyi Istvánnal is (1846. febr. 22.), ennyi eltéréssel : Maradvári és Ingadófalvi Ingadi Rák Bendegúz tselekedetei
— Világ elébe — botsátott) — E címet a kéziraton áthúzta, nyomtatásban a cím
ennyi : Az elveszett alkotmány.
A jelige a kéziraton is megvolt. Az Első ének első hat
sora változatlanul maradt. — Ezek után a kéziratban ez következett:)
Arany János
Ó te hatalmas lény, kit népem, mint
Jehovah-ját
Júda leánya, saját s a többire rá se tekintő
Isteneül követel, — hozvát nagy Szittyia gombás
Téreiről, — ki előtt örmény, rác, német, oláh, tót,
Mind csak hangyabolyok, patkányok, hörcsögök, ürgék,
Mellyeket ölnéped (így)! tej-méz folyamú Kanaánja
Térein, egy korig, és csak azért szenvedsz el ödöngni
Hogy szeretett magyarod napot, éjt végig ne aludjék,
Hogy legyen a mi, ha vírad (azaz reggel, mivel estve
Szinte virad soknak) hemzsegje, csikolja fel újabb
Élvre a boldogokat, szóval, hogy légyen irígyünk,
Magyarok Istene ! (más nevedet nem tudjuk) o halld
meg :
Itt vagyok, itt űlök ; könyököm tölgy asztalon, állam
Félre feszítve, balom hajamat borzolja veszettűl,
Vagy veri homlokomat, jobbom pedig újra meg újra
Mártogat egy tollat tintába megint — porozóba :
És a vers nem jő, — és a vers egy sora sem jő.
Minthogy azért, a mióta világ és benne szorult bárd
n
Jegyzet
Bárd. Így neveztettek azok, kik énekeikkel bárdolák a régi celta nép bárdolatlan erkölcseit. Nem napnál világosabb innét, hogy
mind Ossián a bárd, mind a gael nemzet
valóságos törzsökös magyarok voltak.
Létez, kezdve az ősi Homértól, ezredek óta
Mind e mái napig (beleértvén a pipatöltő
Múzsát is) közösen megtartott régi gyakorlat
Volna, Horác is (Pisókhoz : 140.) e módot
Törvényül tenni, meghunnyászkodni javallván
Illyenkor, s valamely istenséghez folyamodni :
Én is, alább nevezett költő, bátor vagyok, a rám
Torzképet faragó múzsákat hagyva maguknak,
Trónod előtt, Szittyák hadas Istene ! térdre
borulni s
Csókolván saruid sárját
n
esdekleni: sugjadJegyzet Sárját ? Persze,
mert itt sár nélkül nem jár.
Né- ha belé szakadok ; ha pedig rám érik az álom
(Mint rád ért, Lector Benevóle, remélem
azóta),
— Fricskázz föl kérlek, nehogy úgy járjak magam is, mint
Ősi Homérosz járt, ki felől a pletyka Horác el-
Híreli fű-fa előtt, ha talál bólintani ollykor.
Vadonffy
.
Arany János
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Nagyszalonta
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
elbeszélő költemény
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat
- Szövegforrás III: Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
- Szövegforrás IV: A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
- Szövegforrás V: Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Kiadva először
A Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban, VII. kötet,
MDCCCXLV—VI. 1849., a 462—575. lapon, a Koszoruzott Pályamunkák közt : Az
elveszett alkotmány. — Víg eposz hét énekben.
— Másodszor a költő Összes Költeményeinek V. kötetében, azóta
az ÖK. és az Összes Művek minden kiadásában.