A hun trilóga töredéke

Bibliográfiai adatok

A hun trilóga töredéke

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei IV. kötet

Alcím: Keveháza. Buda halála. A hun trilógia töredékei.

Dátum: 1953

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 809000064148

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

History:

A töredékben maradt dolgozatok kézirata megvolt a költő hátrahagyott iratai közt. Ráírta: Hun monda, 1853. Legelső töredékek. A három dolgozat kéziratát a költő együtt tartotta; az ostromban mind elégett. Törlések, javítások nem voltak rajtok; tisztába írta. Fennmaradt a legelső kezdetből három sor. Tanítványainak sikerült néha a költő papírkosarából egy-egy eldobott cédulát megszerezni és eltenni. Ilyenről közölte Benkó Imre ezt a három sort: (Arany János tanársága Nagykőrösön, 183. l.) Csaba királyfiról mondok új éneket, Attila fiáról egyszerü verseket, Hogyan vitte vissza amaz őshazába.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: elbeszélő költemény

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Arany László közölte a HV-ben; másodszor Voinovich G. A. J. összes művei, I—IV. köt., Franklin Társ. kiadása, 1924. Mindegyik kiadásból hiányzik egy lap, ezt a lapot Voinovich Arany János életrajza közölte, hasonmásban, a II. kötetben; a második dolgozat III. részének első énekébe való, a 25-65. sorok más fogalmazása.

Megjegyzések

Megjegyzések:

A műhöz tartozó jegyzetek az alábbi linkeken érhetőek el:

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

ELSŐ ÉNEK.

Atilla és Buda.

n.1

A mult idők homályán megszólal egy rege,

n.2

Mint elhaló mennydörgés, fülemben éneke ;

n.3

Mint nagy vizek morajját, melytől zúg a vadon,

n.4

Vérrel folyó napok bús panasszát hallgatom.

n.5

Immár egész Hunország két fő alá juta,

n.6

Ketten uralkodának Átilla és Buda ;

n.7

Országlatuk dicsőén és boldogan telett,

n.8

Ragyogva mint a nap és hold, köz-csillagok felett.

n.9

Miként a támadó nap, vitéz Átilla volt,

n.10

Mellette Buda fénylett, szelíden — mint a hold ;

n.11

Testvéri jó'karatban egymáshoz éltenek

n.12

Hosszú időn keresztül, mint hű, igaz felek.

n.13

Lám mert, hogy Bendegúz már vala igen koros,

n.14

Tekintetén az évek rozsdája sokszoros :

n.15

Fiának a hatalmot, Révának engedé,

n.16

S az ősi honba tére, Etel folyam megé.

n.17

De Réva gyorsan elhunyt, nem is hagyván magot,

Jegyzet Réva — Buda halálában — I. én. 6. s. Rof : így magyarosította Szabó Károly.

n.18

Föl- és letűnni látták, mint hulló csillagot ;

n.19

Helyére a középső fiú hágott, Buda,

n.20

A nép ohajja szárnyon emelte őt oda.

n.21

Szólt ekkor Átillához Buda jó fejdelem :

n.22

Nehéz sor ez magamnak, jövel s oszd meg velem :

n.23

Én majd s pálca lészek, te légy, öcsém, a kard.—

Jegyzet Buda halála, I. én. 95. s.

n.24

Vesztére lőn utóbb is, mit jó végből akart.

n.25

Megoszták a hatalmot, a méltóság jelét,

n.26

Buda király öcsének átengedé felét ;

n.27

Nem gondolá, hogy ezzel saját fényének árt,

Jegyzet A példa később Buda halálában, I. én. 89—90. s.

n.28

Mint láng, ha gyúl a lángról, nem tészen abba' kárt.

n.29

Kilenc évig dicsőén uralkodának így,

n.30

Nem bujtogatta őket áruló és irígy ;

n.31

Buda király hon űle, mint kasban anyaméh,

n.32

S Átilla el-kirajzott a négy égtáj felé.

n.33

Zsákmánnyal a köpűbe rakodva tért haza,

n.34

Nép-számra martalékot, fölös szolgát hoza,

n.35

S a fejedelmi zsákmányt, elosztva kétfelé,

n.36

Választani raká mind Buda király elé.

n.37

Arany, ezüst, becses kő, gyöngy mint a jégeső,

n.38

Nyuszt, hermelin, szövet, mit a perzsa, hindu sző,

n.39

Nyájánt barom s arab mén, rakott málhás tevék,

n.40

Rabszolga és szolgáló : e volt az osztalék.

n.41

Örűlt e szép vagyonnak a jó király Buda,

n.42

Nem tudta kincse számát, — alig : hány garmada?

n.43

Ellenben öccse, látszott, hogy nem kap a sokon :

n.44

Budának külde mindig egy részt ajándokon.

n.45

Más részt a hun vezérek, a törzsnagyok között,

n.46

Vagy aki hősi tettel harcon különbözött —

n.47

Eloszta bőkezűen ; és termő fa gyanánt

n.48

Kincsét ezer kis ágon hullatta egyaránt.

n.49

Ő, mint sas puszta szirten, kevéssel érte be,

n.50

Hév-, munka-, éh-, szomjtűrő vala, mint gyors teve ;

n.51

Szerették is hadanként vitézi, nem csoda. —

n.52

lm így uralkodának Átilla és Buda.