Bibliográfiai adatokToldi szerelme. VII.
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei V. kötet
Alcím: Toldi szerelme. A daliás idők első és második dolgozata.
Dátum: 1863/4 1854 1863 1906 1953
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0659001185324
Szerkesztő: Keresztury Dezső
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Intézmény: Országos Széchényi Könyvtár
Gyűjtemény: Kézirattár
Azonosító: Quart. Hung. 1534
A kézirat leírása:
Megtalálható tehát ebben a kéziratban a II. dolg. I. ének 1—6. versszaka (itt a
számozás szerint 4 oldal hiányzik) és a 27—30. vsz., s ugyanide, külön levélen,
fogalmazványban, számozatlanul be van iktatva a T. Sz. I.
ének 29—39. versszaka (a szakok nincsenek számozva). A 34. vsz. előtt kék
irónjelzés és ez a felírás: Az I. ének vége. A tisztázásban a II.
dolg. I. ének 29. vsz. után szintén jelezve van kék irónnal, hogy oda betoldás
kerül. Azután következik a II. dolg. II. énekének teljes szövege; a 10. és 11.
lap közé egy kétrét hajtott ív levél van betéve, rajta ez ének 10—29. szakai,
alkalmasint fogalmazványban. A 13. lapon a szöveg a 23. vsz-tól kékkel áthúzva s
ez a jelzés: A viadal egész másként lett. A II. dolg. II. énekének
34. vszakába a költő, a második sor után, még két teljes szakot toldott be, ez
itt külön papíron van beragasztva. A 18—19. lap között megint egy számozatlan
lap van betoldva, rajta a II. dolg. II. énekének 40—51. szakai, nem tudni: első
fogalmazás-e. Ezután következik a II. dolg. III. énekének teljes szövege.
Cimében a »Harmadik« szó kékkel áthúzva, fölötte: Most VII-dik. A
T. Sz.-be átvett szakokat a költő oldalt kékkel
megszámozta, de számozása eltér a véglegestől. L. ezt a szövegváltozatok közt.
Az utolsó átvett szak után a lap alján jelezve van a II. dolg. III. éneke
következő szakának első sora (Igy az egész tábor), a következő
laptól ez ének szövege a 65-től végig, de a 42. és 43. lap közé egy számozatlan
kétrét hajtott ív van betéve, rajta megint a 84—90. vsz., talán első fogalmazás.
A betét negyedik oldalán a II. dolg. IV. énekének első szaka, háromszor
újrakezdve, ezután a 44., 45. és 46. lapon, valamint egy számozatlan kétrét
hajtott ív 1—2. oldalán a II. dolg. IV. énekének tisztázata. A betét 3—4. lapja
üres. A következő lapon kékkel a számozás megint 1-gyel kezdődik, kékkel a lap
tetején felirat: Új dolgozat, No. 3. impurum — tintával: 1863/4. Most következnek az újonnan
írt részek a T. Sz. II. éneke 21. szakától kezdve. A
számozás kékkel megy 1-től 63-ig (kivéve a 41-et, ez tintával van írva), a 63.
hátlapja üres és számozatlan. (Itt jelzi a költő a II. dolg. III. éneke
betoldását.) A többi lapon ez a folyamatos számozás nincs meg. Van azonban a
kéziratcsomónak egy másik számozása is, fekete irónnal a lap jobb alsó sarkán,
de nem az oldalak, hanem a levelek vannak számozva; ez a számozás végigmegy
1-től 105-ig. A költemény utolsó szakai a 104. levél első lapján vannak.
Ennek a kéziratnak két címlapja van. Az elsőn fent jobbról tintával: A tisztázat (ez a II. dolg.-ra vonatkozhat); középen
:
DALIÁS IDŐK.
(TOLDI MÁSODIK RÉSZE.)
ÍRTA:
ARANY JÁNOS
1854.
A cím kék irónnal áthúzva, föléírva : No. 2. ez lett a Toldi Szerelme
. Lentebb tintával: Ez részint
cassálva, részint beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi Szerelme című
k. beszélybe, mely ha isten segít utolsó kidolgozása lesz e tárgynak.
— Ez alatt kék irónnal: Az I, II. és VII. ének régibb fragmentumokból
való, a többi a legutolsó dolgozat impuruma. — A másik cimlap:
TOLDI
MÁSODIK DARAB.
DALIÁS IDŐK
az utolsó két szó tintával erősen áthúzva, alatta: Toldi
szerelme. A lap jobb felső sarkában tintával: A második
dolgozat, a VII-ik énekig víve. (Arany János
Arany
itt tévedett, a II. dolgozatból csak négy ének készült
el.)
E címlap hátán található az a mottókba foglalt tervezet, amelyet fentebb a Második dolgozatnál ismertettünk. Az ott leírtakon kívül a
lap alján, eltérő írással, még egy mottó-sorozat olvasható, ezzel a felírással:
Harcias mottók. A sorozat a következő:
1. Rettenetes haddal ezentől induljunk.
2. Ott az város kívül táborát futtatá.
Vitéz magyarokat minden nép csudálja.
3. Nagy vakmerőn magyarok indulának.
4. Vagyon nagy kiáltás szélyel az városban.
5. Jó Lajos királynak mind fejet hajtanak.
6. Kurta pej lovára mint egy barát üle.
7. Hamar jó lovára olasz felült vala.
A Toldi szerelme tisztázott kéziratát az Országos
Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi, Quart. Hung. 1534. jelzettel. Arany László óhajtása szerint özvegye ajándékából
került oda. Bőrsarkú vászonkötésű, elejétől végig Arany János
Arany
kezeírása. A kézirattár gép-számozása
szerint 106 levelet foglal magában. Arany János
Arany
az Előszót szintén levelenkint számozta I-től IV-ig, a
szöveget oldalankint 1—94-ig tintával, innen 188-ig kék irónnal. A címlapot, a
Jegyzeteket (amelyek itt a szöveg után következnek) és a Glossariumot a költő nem számozta. A páros és páratlan oldalak fölé
élőfej-ként beírta az ének számát. Ebbe a kéziratba van beillesztve más papíron,
régibb írással a Zács-ballada, de nem pontosan a helyére,
hanem a 170—171. oldal közé, a XI. ének végére; voltaképeni helyét Arany János
Arany
fent és a lap szélén is jelzi:
ad 176. lap — A XII. énekhez, a 36. strófa
után.
A baloldali címlap:
TOLDI.
KÖLTŐI ELBESZÉLÉS.
HÁROM RÉSZBEN.
MÁSODIK RÉSZ:
TOLDI SZERELME.
A jobboldali címlap:
TOLDI SZERELME.
ELBESZÉLÉS
TIZENKÉT ÉNEKBEN.
ÍRTA
Arany János
ARANY JÁNOS
.
Ez alatt a jelige. Az »írta« alatt erős kaparás, melyből ennyit lehet kivenni:
. . . .melyet szerzett /mostan pedig némely avult irások rongyaiból/ .
. .formában közrebocsát. A jelige helyén előbb szintén más,
olvashatatlanul kitörölt három sor állott.
A címlap hátára a költő irónnal felírta utasításait a szedőnek:
A szedéshez.
1. NB. Minden felirat versal. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a
divatos Elzevir-betűket. — aláhuzott szók: cursiv. A mottók gyémántbetűkkel,
csak fél sor szélességben. (Kivéve a fő mottót elül, mely egészen keresztül
jöhet.)
2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul, a Glossarium elé szedni; a szövegben folyó számmal (1, 2, 3)
jegyezve meg, hová valók. A nyomás így tisztább, rendesebb lesz, nem
kell megtörni a strophákat. Ezekből hármat akarok egy lapra; de ahol ének
kezdődik, csak kettőt, vagy tán egyet; s felibe az ének címe és mottója jön,
ennek külön lap nem kell. A lapok felett az első , második stb. ének,
folyvást nyomandó, amint fel van írva. — A strophák számai is,
középre.
Ezeket az utasításokat az első ének elején minden sorhoz egyenkint odairta
Arany László.
E példány alapján a kézirat eltéréseit az első kiadástól összeállította és
közreadta Bányai Elemér múzeumi
tisztviselő a
Magyar Könyvszemle
1906. évi I. füzetében (7—38.
lap), de nem kellő pontossággal.
A Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi azt a négy oldalt is (egy kétrét hajtott
ívlap), amely az impurumban az első énekből hiányzik (7—26. vsz.). Jelzete
Quart. Hung. 1536., nem tudni, hogyan, mikor került a Széchenyi-Könyvtárba.
Arany János
History:
Voinovich Géza hagyatékából a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került a Toldi szerelme első fogalmazványa, amelyetArany
nyomán az alábbiakban »impurum«-nak nevezünk. Ez a kézirat
tartalmazza mindazon részek első fogalmazványát, amelyek 1863 decembere után keletkeztek, tehát a II.
ének új versszakait a 21-től kezdve végig, az új III., IV., V., VI. éneket, a VII.
helyén ezt az utalást: A 7-dik ének egy régibb dolgozat III-di (így) éneke
volt — azután a teljes VIII., IX., X ., XI., és XII. éneket. Ezek az új
részek (felébe hajtott ív lapokon írva) össze vannak vonva a Daliás
idők Második dolgozatának tisztázott kéziratával. Az alább ismertetendő
jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az összevonás még talán magától
Arany János
Arany
tól
származik.
Arany János
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
elbeszélő költemény
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
- Szövegforrás III: tisztázott kézirat
- Szövegforrás IV: az első, 1879-es kiadás
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Arany
nak ez a műve három változatban
került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott
művek keretében. Az alábbiakban lehetőleg teljes jegyzéket adunk ezekről a
kiadásokról a könyvészeti összeállítások és legnagyobb hazai könyvtáraink
katalógusai nyomán. A jegyzék bizonytalanságait nem sikerült teljesen eloszlatnunk,
mert egyes kiadások megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két
körülmény nehezítette munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek
és Arany János
Arany
összes műveinek
kiadásaiban hiányzik a következetes sorszám jelzés, másik az, hogy a
Franklin-Társulat, amely egyideig Arany János
Arany
műveinek monopolizált kiadója volt, az Arany-kiadásokat
rendszerint évszám jelzés nékül hozta piacra.
ÖNÁLLÓAN.
Toldi szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben.
Arany János
Bp
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392. l.
Ugyanaz kettős cimlappal:
Toldi. Költői elbeszélés három
részben. Második rész : Toldi szerelme. A
szerző kiadása. Budapest
Bp
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392
l.
2. kiad. Budapest
Bp
. 1880. Ráth Mór. IX , 424 l. Ugyanez a Családi
Könyvtár 9—14. III. is.
Ugyanaz 3. kiad.Budapest
Bp
. 1882. Ráth Mór. IX, 180 és 244 l.
1883-ban A. J
. Összes Költeményei 3. kötetében 4. kiadásként jelezve.
1892. Budapest
Bp
. Ráth Mór. 404. l. (A magyar nemzet családi
könyvtára. 3.) 6. kiadásnak jelezve.
1897. Budapest
Bp
. Ráth Mór. VIII. 424. l. 7. kiadásnak jelezve.
Toldi szerelme. A költő által sajtó alá rendezett
eredeti kiadás, időskori arcképével. Budapest
Bp
.
1899. Ráth Mór. 423
l.
1910. Budapest
Bp
. Franklin-Társ. 400 l. 8. kiadásként jelezve.
Toldi szerelme. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. 343 l.
Toldi szerelme. Kiadta a Kisfaludy-Társ. Budapest
Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1934.Bp
. (1942.)
Franklin-Társ. 344 l.
A TRILÓGIÁBAN.
Toldi. Költői elbeszélés három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Budapest
Bp
. 1884. Ráth Mór. 8r. 654
1.Megjelent dísz- és bőrkötésben is.
A. J. Elbeszélő költeményei. Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. Budapest
Bp
. 1891. Ráth Mór. 8r. 655 l.
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. 10. kiad. Budapest
Bp
. 1897. Ráth, Mór.
8r. 82, 423, 85 l. (tehát a három rész külön lapszámozva.)
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. Budapest
Bp
. 1902.
Franklin-társ. 8r. 82, 423, 85 l.
Toldi-trilógia. Budapest
Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1924.Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1926.Bp
. 1930.
Franklin-Társ. 414 l. (1930.
évi könyvnapi kiadvány.)
Toldi-trilógia. Budapest
Bp
. 193?
Franklin-Társ. 427 l. (Muz. Kvt. egyik példánya.)
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. 404 l.
Toldi estéje: Budapest
Bp
.
1941. Aczél Testv. 328 l.
(Nemzeti Irodalmunk. 24—25.)
Toldi-trilógia. A bevezetést írta Keményfi János. Jegyzetekkel ellátta Dáloky János. Budapest
Bp
.
1941. Magyar Népművelők
Társasága. 324 l. (Magyar Klasszikusok.)
ÖSSZES ÉS VÁLOGATOTT KIADÁSOKBAN.
Összes költeményei. 4 kötet. Budapest
Bp
. é. n. 1880. Ráth Mór.
Összes Munkái. 8 köt. Budapest
Bp
. 1883. Ráth Mór.
E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költemények. I. köt. Toldi. Költői elb. három részben: Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje.
Összes költeményei. 4 kötetben. Budapest
Bp
. 1891—1893. Ráth Mór. E Kiadvány 3. kötetében:
Toldi szerelme. Elb. 12 énekben. 6. kiad. 1892.
Ugyanez a kiadás. 4 kötetben. Budapest
Bp
. 1895—1897. Ráth Mór.
Összegyűjtött munkái. 8 kötetben. Budapest
Bp
. 1893—1899. Ráth Mór. E kiadvány 3. kötete:
Toldi szerelme. VIII, 423 lap. 1899.
Ugyanaz 6 kötetben. (A fenti kiadás a VII. és VIII. köt. nélkül. E két kötet a Hátrahagyott verseket tartalmazza, tehát itt is a 3. kötetben
van a Toldi szerelme.) Szintén 1899.
Összes munkái. 12 kötetben. Budapest
Bp
. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete:
Elbeszélő költeményei: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Új lenyomat.
1900. 654 l.
Összes munkái. Budapest
Bp
.
é. n. Franklin-Társ. ebben a kiadásban a 2. köt.: Toldi trilógiája
: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 654 l. (Petrik 1901—1910 évi könyvészetében.)
Összegyüjtött munkái. 8 kötetben (7 kötetbe kötve).
Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötet:
Toldi-trilógia. 6. kiad. 654 l.
(Petriknél u. o.)
Művei. Új kiadás. 6 kötetben. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötetben:
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. (Petriknél u. o.)
A. J. Munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel
ellátta Riedl Frigyes. Budapest
Bp
. Franklin-Társ. (Magyar Remekírók.) 3.
kötetében: Toldi
. Toldi
szerelme. Toldi estéje. 1903. 428 l.
A. J. Munkái. Sajtó alá rend. és bev. ellátta
Riedl Frigyes. (Arcképpel.) 1—6. k.
Budapest
Bp
. 1922. Franklin-Társ. A 3. kötetben:
Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. 428 l. (Magyar Remekírók.
41—43.) Adat a
Magyar Könyvészet 1921—1923.
c. bibliográfiából. Kiadja a M. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete,
Budapest
Bp
. 1924
. (Nyilvánvaló, hogy az előbbi, 1903. évi kiadást dobta újra piacra a
Franklin-Társ.)
Összes Munkái. (Az egységesebb elrendezést és a
szöveg épségét Voinovich Géza gondozta.)
Budapest
Bp
. 1924. Franklin-Társ. 4r. 1—5 kötet. E kiadásban a 2. kötet:
Elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány. Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje. Daliás idők. (Első dolgozat 1849—53, Második dolgozat 1853—63.) 235 lap.
Összes költői művei, 1—10 kötetben. (1—4. köt.:
Kisebb költeményei. 5—10. köt.: Elbeszélő költeményei.) Budapest
Bp
.
Franklin-Társ. (5 db-ba kötve.) Emlékkiadás a költő halálának
ötvenéves fordulójára. 1932. A 6—7.
kötet: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Összes költői művei. (Egy kötetben). Budapest
Bp
. 1937. Franklin-Társ. 1768 l. (»Parnasszus-kiadás«)
Budapest
n
Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Pongrácz Elemér. Jegyzet Hibaigazítás:
Sorozatunk I. kötetének 397. lapján e kiadás megjelenési éve tévesen 1932, javítandó 1937-re.
Bp
. 1941 Aczél
Testvérek kiad. 496 l.
Válogatott művei. 1. köt. Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. (Sajtó alá rendezte Barta János.) Budapest
Bp
. 1952. Szépirodalmi Könyvkiadó. 510
lap. (Magyar Klasszikusok.)
SZEMELVÉNYES KIADÁSOK.
Toldi szerelme. Iskolai kiadás. Első-harmadik ének.
A középiskola VI—VIII. osztály olvasmánya. Budapest
Bp
.
1900. Franklin-Társ. 8r. 66
1.
Szemelvények Arany János
Toldi szerelme című époszából. Rendezte és bevezetéssel
ellátta Moravcsik Gyula. Budapest
Bp
. é. n. Lampel Róbert. (Magyar Könyvtár. 102—105. sz.)
Toldi szerelme. Magyarázta Tettamanti Béla. Budapest
Bp
. 1914. 66 lap. (Irodalmi Segédkönyvek.
Szerk. Madzsar Gusztáv.)
Arany János költői műveiből. 1. Toldi. Toldi szerelméből
szemelvények. Toldi estéje. 2. Válogatott balladák. Kisebb költemények. Buda halála. Budapest
Bp
. é. n.
Franklin-Társ. (A Magyar könyvtár füzetei
egyben.)
Budapest
HETEDIK ÉNEK.
n.12
A könnyü levelet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« levélkét »levelet
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
birta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« birá »bírta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.16
Végtére Lajosból így töre ki a szó :n
Jegyzet
Arany
itt is, mint a Daliás
idők Első dolgozat IV. éneke 17. versszakában, Durrazzo Károlyt mondja a levél írójának. Az adat
forrását Arany János
Szinnyei
(I.)
Szalay László művében kereste (II.
184.) : »Szinnyei Ferenc
Lajos
nak Durrazzói Károly emberei vitték meg az iszonyú
nápolyi hírt — felhívta Nagy Lajos
Lajos
t,
jőne Nápolyba bosszut venni.« Nagy Lajos
Tolnai
V. helyreigazította, hogy e rész
keletkezésekor Tolnai Vilmos
Szalay
II.
kötete még nem jelent meg, s így az adatot csak Szalay László
Fessler
ből vehette. L. erről Fessler Ignác
Arany
nak az első dolgozat IV. éneke 17.
és 21. versszakához tett 8. és 9. számú jegyzetét.Arany János
n.32
A nápolyi trónra — igen, mészárszékre!n
Jegyzet A Dubnici Krónika a Budai Krónika jegyzetében,
284. lap, Endréről: »hominibus gratiosus
et placidus«.
Lajos
ról: ». .
.fratris nostri crudelissima morte, quae medullam cordis nostri dira passione
amarissime lacerabat, condolentes« . . . »cor nostrum vehementi et indicibili
amaritudine vulneratum vindicare voluissemus« (uo.).Nagy Lajos
n.55
Felzúdúl Budavár, mint a darázs-fészek
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Talpra
ugrálának »[törölt]
«
ugrándoznak a nemes
vitézek
»Beszúrás
Felzudul
Beszúrás
[törölt]
« az ország »Budavár, mint a
darázsfészek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.63
Csörög
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Csörtet
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándsa
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
láncsa
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándzsa
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.69
S valahol átvitték
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
n
Valahon
átkeltek
Jegyzet A költő itt a D. I.
III. éneke 12. vsz. 5—8. sorát mellőzte, s a kihagyott 11. vsz. 5—8.
sorait iktatta be. Eltérések :
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Valahol átvitték
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.72
Festi a közös gyászt fekete szinekben.n
Jegyzet V. ö. Daliás idők II. dolg. III. ének 11— 12, vsz. Az 5—8.
sorhoz : Budai Krón. 283. 1. : »Et factus est planctus
magnus et luctus in
Hungaria
.«Magyarország
n.96
A kettős kereszt is fodorodva játszik.n
Jegyzet Az Anjou-cimerről 1.
Pray György: Syntagma historicum de Sigillis regum et reginarum
Hungariae,
Budae
, 1805. — Tabelláin
Budapest
Lajos
és Nagy Lajos
Mária
több pecsétje, a pecséteken csőrében
patkót tartó strucc, liliomok. így T. Sz. III. ének 4.
vsz. (I. Mária
Szinnyei
I.)
—Szinnyei Ferenc
n.104
Lejöve a király, tőlök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
tőlük
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet Ugyanígy Hédervári Kont Miklós főpohárnokról
Lehotzky: Regni Hungariae Status et
Ordines, Posonii, 1796. — 102. lapja szerint
Kont
1345-ben »pincernarum magister«.
(Hédervári Kont Miklós
Szinnyei
II.)Szinnyei Ferenc
n.112
Ott lenge
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
lengett
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet V. ö. Daliás
idők Első dolg. IV. ének 24. 5—8.
sor.
Szinnyei
rámutatott, hogy
az itt leírt út voltaképen Szinnyei Ferenc
Lajos
királynak az útja. — Gyulavásár Friaul északolasz
tartomány, ahol a rómaiak Forum Julii nevű városa
állt.Nagy Lajos
n.115
Balfelül a tenger s Akviléjan
marad,Jegyzet
Akviléja. —
Idegen helynevek leírásában, népies műnél, nem követtem se az
illető nyelv orthographiáját, sem egészen a magyar kiejtést. Hagyék rajta némi
idegent, péld. a c-t nem írtam k-nak, — annyit
mindenki tud, — vagy az olasz g.-t dzs-nek, mert
nagyon elrútítja a neveket; de már a qu-t kv-nek írom,
s a hangzókat ékezem.
n.116
Eszetekbe hozván ama jós madarat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Eszötökbe »n
Jegyzet
irónnal:
Eszetekbe
Beszúrás
[törölt]
« a jósló madarat »n
Jegyzet irónnal:
ama jós madarat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.120
Víznek és száraznak kétszinü csúszóit.n
Jegyzet
Etele halmáról a Remény c.
folyóiratban olvashatott
Arany
.
Ennek 1851 áprilisi számában egy
fametszetű kép van e magyarázattal : Atilla a legyőzött népekkel hordatott egy hegyet s arról
intézte Akviléja ostromát. Ez a hagyomány állítólag él
az udinei nép ajkán. A rajzot Mayer István
egyetemi tanár rajzolta. — A jós madár a gólya, a hozzáfűzött hagyományt
elmondja Arany János
Arany
a Csaba királyfi Első dolg. I.
énekében.Arany János
n
Jegyzet E versszak
«Akviléja«
szavához a költő a T. Sz.-ben jegyzetet füzött (15. sz.). A jegyzet szövegében
annyit mindenki tud s mert nagyon elrútítja a neveket — későbbi
betoldás ; a jegyzet vége eredetileg igy volt: Oka, mert a C-t a kevéssé
jártas ember is K-nak olvassa, a dzs pedig az olasz nevek irását
eléktelenítené ; mindegy is, akárhogy olvassa a járatlan
ember.
n.124
Kicsibe'
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Kicsibe
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lakola
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« lakolt
meg »n
Jegyzet irónnal:
lakola
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.128
Soha, míg világ lesz, el sem is feledik,n
Jegyzet
A szegény versköltő-ről 1.
Thierry
: Histoire légendaire et
traditionelle d' Attila, 262— 264. 1. Mikor Atilla elfoglalta Páduát, Thierry, Amédée
Marullus
költő elvitte hozzá róla szerzett költeményét. A
páduaiak hizelgésből az amfiteátrumban olvastatták föl vele. Amikor
Atilla meghallotta, hogy a költő
versében őt istenektől származtatja, annyira felháborodott ezen a vakmerő
tiszteletlenségen (halandó embert a halhatatlan istenekkel egy sorba tenni),
hogy máglyán akarta Marullus, Michael Tarchaniota
Marullus
t megégettetni. Az utolsó pillanatban
megkegyelmezett neki e szavakkal : »Meg akartam leckéztetni a hízelkedőt; de
azért ne ijesszük el az igazmondó költőket, akik ünnepelni akarnak
bennünket.«
Marullus, Michael Tarchaniota
Thierry
elterjedt olasz
hagyományra hivatkozik. Thierry, Amédée
Marullus Tarchaniota Mihály
újlatin költő a valóságban később, a XV. században élt.
Marullus, Michael Tarchaniota
n.136
Én szent koronámra
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Koronámra mondom »n
Jegyzet irónnal:
Dicső
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Szentelt »Én szent
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.155
Mert mostan az özvegy — Károly nagy királyé —
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ott lakván »Mert mostan az özvegy,
Károly nagy királyé,
Beszúrás
[törölt]
« Ott lakozék, mondám,
Erzsébet királyné, »Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.156
Ott tartja lakását, Erzsébet királyné.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lajos édesanyja »[törölt]
«
Ott
lakozik vala,
»Beszúrás
Ott tartja lakását Erzsébet királyné
Beszúrás
[törölt]
« Immár
koros özvegy, Károly volt nagy királyé »n
Jegyzet (E két
törölt sor irónnal a lapszélen.)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.160
Mérföldekre nyuló
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nyúló »n
Jegyzet irónnal:
nyúló
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
nyéked
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
nyéked
n
Régi neve a vadas kertnek.
Jegyzet A nyék szóhoz a T.
sz.-ben irónnal:
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.176
Az is összeomlott, letörék
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
ledönték
n
Jegyzet Imp. : jegyzet
irónnal: Oláh Miklós leirása
szerint.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
n
Jegyzet 20–22. versszak: Visegrád ábrázolásánál a költő maga utal jegyzetben Oláh Miklós leírására. L. a Daliás idők Első dolgozatának 5. jegyzetét, ott közöljük
Oláh
szövegét. (Tulajdonképpen a
Mátyás-korabeli Visegrádot írja
le.)Oláh Miklós
n.192
Hangosabbá téve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« tévén »n
Jegyzet irónnal:
téve
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A költő maga idézte a Dubnici Krónikát, a Budai Krónika
jegyzetéből, a Daliás idők Első dolgozatánál (6. sz.
jegyzet, IV. ének 7.)
n.208
Ki után
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Utána
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet
Erzsébet királyné ájtatosságáról 1. a Budai
Krónika 288. lapján »eximiae sanctitatis et clementiae«.
Podhraczky
szerint (a Budai Krónika jegyzetében, 269. 1.) első itáliai útjára az
vezette, hogy Endre fiának koronát
szerezzen, »dein, ut pro lenocinio et caede Podhraczky József
Feliciani de Zaah
, generisque huius
exstirpatione Deum, omnis mali vindicem placet.« (Zách Felicián
Szinnyei
II.) Krónika és költészet
egyaránt nem hagyja szó nélkül Szinnyei Ferenc
Erzsébet
lelkiösmeretfurdalását. Döbrentei Klára
Visegrádon c. elbeszélésében azt mondja : »A
királynét látták széjjelbontott hajjal éjtszakákon keresztül gyötörtetve
imádkozni.« (I. Erzsébet
Szinnyei
II.)
—Szinnyei Ferenc
n.21
De most adományát tízszeresen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« adományit
kétszerezve »n
Jegyzet irónnal. :
adományát
[törölt]
« kétszeresen »tízszeresen
Beszúrás
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.224
Zeng vala bús ének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy zendült az ének
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A versszak alatt három csillag : ide
lehetett szánva először Zács Klára balladája.
n.228
Így tartja felőle a hegedős ének ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy
[törölt]
« zengi »[törölt]
«
mondja
»Beszúrás
tartja
felőle
Beszúrás
[törölt]
« ama régi »a hegedős ének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.232
Aztán negyedízig minden rokonságát.n
Jegyzet A Daliás idők II. dolg. III. énekébe ez a versszak utólag van irónnal,
számozatlanul betoldva, arra a helyre, amelyet a költő a három csillag után
üresen hagyott. T. Sz.-ben irónnal e megjegyzés áll mellette : Ha a
ballada a XII. énekbe bejő, akkor e versszak fölösleges, kihagyandó
lesz. — Alább : Szükséges ez itt is, így
röviden.
n.233
E kép üldözi most
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Illy szomorú
eset »n
Jegyzet irónnal:
E kép üldözi most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Ez eset üldő »E kép üldözi
most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.240
Száz, vagy ezer számmal, — kire hogy van
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ezrivel, vagy amint fel volt
rájok »[törölt]
«
ötven-, száz, amint fel vala
rájok
»Beszúrás
Száz vagy ezer
számmal
Beszúrás
[törölt]
«
főnyit
»Beszúrás
kire
hogy volt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Száz vagy ezer számmal, kire hogy van osztva
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n
n
Jegyzet A D. I.
most következő 33. versszaka a T. Sz.-ben az
56.
n.254
Követé a vajdát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nagy hőst a »a
vajdát
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
hősi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« vitéz »[törölt]
«
deli
»Beszúrás
hősi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.256
Osztályosi Apor László nagy nevének.n
Jegyzet A
Laczfi-címer leírása a Dubnici Krónikából való (103.
lap.) »vexillum Stephani, draconem album erexerunt«. Onnan a közmondás is :
»unde in Apulia exivit de ipso proverbium : tu es homo victoriosus et sapiens,
quasi alter Stephanus filius Laczk« (99. 1.). Mindkét adat
Szinnyei
nél (I.), de Szinnyei Ferenc
Tolnai
kimutatta, hogy a Dubnici Krónikát Tolnai Vilmos
Arany
mindig csak a Budai Krónika
jegyzeteiből idézi (
Irodalomtörténeti Közlemények.
1912.). Az első adat
a Budai Krónikában a 304., a második a 293.
lapon.Arany János
n.266
Vele jött az öccse, és két fia néki ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Zászlóját az öccse, két fia
követi
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Zászlóját az öccse, két fia
követi »Vele jött az öccse, és két fia néki
;
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.267
Címerül egy rózsa hat levelét hozta,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Paizsán a címer négy fele »[törölt]
«
részre van
osztva
»Beszúrás
n
Jegyzet Irónnal:
Címerül
egy rózsa hat levelét hozta,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.268
Benne pajzs, fehérre, feketére osztva.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Két mezeje »[törölt]
«
mezője gyászos,
kettő fehér
»Beszúrás
[törölt]
«
míg ketteje
puszta
»Beszúrás
Benne pajzs, fehérre, feketére
osztva.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.278
Szécsenyi ős fának hajtása, rokona :
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« A Szécsényi »Szécsenyi
törzsnek Beszúrás
[törölt]
« igaz
vér »n
Jegyzet (irónnal)
hajtása,
rokona
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.280
Keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
kisded keresztjével
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
Széchenyi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szécsényi »Szécsenyi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.284
Koronás két arszlán és kardos levente.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Zászlaján egy kardos, páncélos
levente »n
Jegyzet irónnal:
Koronás a címer, kardos a levente
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.304
Címere a tündér,n
Jegyzet
Címere a tündér . . . — A
groteszk alakot tündérnek vagy angyalnak nézhetni Bebek
címerpaizsán, melyet csak rajzban láttam.
csuda asszonyállat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« csuda nemü »szép asszonyi
állat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
csoda asszony állat
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.320
Jelöl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Mutat »Jelöl
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a kő-bástya
Zríni-keménységet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
a kőbástya Zrínyi-erősséget
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A D. I. III. 43. vsz. 5—8. sora
az impurumban áthuzva, a lapszélen irónnal a mai szöveg, a név Zrínyinek irva, a
T. Sz.-ben Zríni.
n.330
(Nem Mária, bizony, magyarok királya!)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szőke aranyhajnál nincs egyéb
ruhája »Mert nem Mária ez, magyarok
királya
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
(Nem Mária, bizony, magyarok
királya!)
n
Mert
Jegyzet Balszélen irónnal:
[törölt]
« hogy »nem
Mária
Beszúrás
[törölt]
« ez »volt, magyarok
királya.
Beszúrás
n
Jegyzet Utána olvashatatlan, törléses
szöveg.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.331
Meztelen a karja, vállai és melle,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mosolyog az ajka, rózsabimbó
melle,
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Meztelen a karja,
Jegyzet T. Sz. irónnal a mai szöveg,
csak
[törölt]
« dereka »vállai
és melle,Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.336
Forgács Andor kapta; elmondom, miképen:n
Jegyzet Történeti
hagyomány szerint a Forgács-címer meztelen nőalakja
Mária királyné
t, I. Mária
Lajos
leányát ábrázolná. Nagy Lajos
Mária
— eszerint — maga adományozta ezt a cimert
Forgácsnak trónja megszilárdításának
érdekében végzett szolgálatai elismeréséül. I. Mária
Arany
itt azt vitatja, hogy a címer nem ábrázolhatja
Arany János
Máriá
t, aki akkor még meg sem
született. Följegyzéseiben kétszer is kitér erre : »Balázsnak I. Mária
Mária királyné
saját arcképét adja, de előbb mi? I. Mária
Windisch
nél meztelen női (?)
alak, fején korona, alatta korona és zöld halom, feje mellett két hold.« Másutt:
»Windisch Károly Gottlieb
Budai
szerint Balázs címerül a Budai Ferenc
Mária királyné
képét kapta volna. I. Mária
Windisch
nél kék mezőben koronás
meztelen nő, feje mellett kétfelől a fogyó és új hold, aranyszínben ; haja
vállára foly le, kezei csípőre tévék ; korona felett áll, melynek középső ága
ágyékát elfödi; a korona zöld halmon nyugszik. (Windisch Károly Gottlieb
Mária
nehezen engedte volna saját képét így viselni.)«
Hormayr, Mednyánszky szerint a Forgách-címer előbb fehér farkas volt. —
A vízből kiemelkedő sellő motívumához I. Mária
Szinnyei
I. párhuzamot talált Szinnyei Ferenc
Tasso
Megszabadított Jeruzsálem-ében — Rinaldot sellő
altatja el dalával (XIV. 60—65. vsz.), s meg is jövendöli neki családja
fölemelkedését. Heller Bernát a Nibelung ének sellő-jelenetére utal, melyet Tasso, Torquato
Arany
is idéz Zrínyi-tanulmányában. Itt Hagen veszi el a sellők ruháját, s azért
jósolnak, hogy visszakapják. (XXV. kaland; —
Egyetemes
Philologiai Közlöny. 1918.)Arany János
n.344
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Andor, az ifjabbik, Tamás
elestével »n
Jegyzet irónnal a mai
szöveg
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.345
S már nem biztos vára: se Znió, se Gimes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« S már nem biztos vára: Znió avagy
Gimes »n
Jegyzet irónnal:
S már
vára se biztos : se Znió, se
Gimes
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.360
Egy tündéri csóktól hamar elhervadnál.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
csóktul
[törölt]
« menten »[törölt]
«
rögtön
»Beszúrás
[törölt]
«
bizony
»Beszúrás
hamar
lehervadnál
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.364
Vízben, közelebb jött s így danol a sellő
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« jött »jön s így
Beszúrás
[törölt]
« dalolt »danol a sellő
Beszúrás
n
Jegyzet A
»sellő« szóhoz jegyzet: Vízi tündérek régi
neve.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.390
Szégyellte magát az aluvó vitéztől,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mert igen szégyelte az
al[u
]vó
vitéztül
n
Jegyzet (kaparás után javítva)
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Szégyelte magát az
aluvó
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.408
Lóránt fia Lóránt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lóránd fia Loránd »Lóránt fia
Lóránt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
fatőrül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« fatőrül »fatővel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.424
A Rajcsányi medvét? az egész világot?...n
Jegyzet 32–53. versszak:
Az eposzokban szokásos seregszemlét
Arany
a felvonuló nemesi családok címereinek leírásával oldja
meg ; ez korszerű, amellett festői és változatos. Vázlata : D.
I. Első dolg. IV. én. 25—27. — A címerek rajzait Arany János
Wagner
Collectanea genealogica c. munkájából vette, sokat
részletesen leírt a Toldiana-nak nevezett
adatgyűjteményben, pontosan le is rajzolta onnan a Hédervári, Drágfi, Ujlaki,
Bánfi, Giléti, Kanizsai, Chetnek, Kont, Zudar cimereket, s Wagner, Karl
Lajos
gyűrűspecsétjét a struccal és a
patkóval. — Nagy Lajos
Szinnyei
a
címerek és a családi adatok forrásául Nagy Iván
Magyarország családai c. munkáját nevezte meg. Ez
téves ; a költő jegyzeteiben Nagy Ivánra
semmiféle hivatkozás nincsen.Szinnyei Ferenc
n.440
Vígaszképen a mult dicsőséghez fordul. —n
Jegyzet Nem sokkal e
versszak keletkezése előtt írja
Arany
Arany János
Tompá
nak (1853. VI. 28.) : »Visszatérnek a külföldet
külsőségekben és idegen szellemben majmoló iskolák ; a nyelv csinosodik, azaz
romlik, érdem lesz magyar szavakban németül s franciául beszélni, bűn egy magyar
kifejezést használni, csupán azért, mert a nép is él vele, tehát pórias, durva,
nyers.« Maga e versszak 1854-ben
keletkezett. Tompa Mihály
n
Jegyzet A versszak után kék irónnal utalás :
ide a 28-at. A 28-as azonos a már említett 33-as versszakkal, melyet a költő ide
toldott be 56. gyanánt,
n.463
De azért kemény nép : szivök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
n
Jegyzet »szivök« irónnal szive-re javítva, végül
mégis úgy
maradt
[törölt]
« szivök »[törölt]
«
szive
»Beszúrás
szivök
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.496
Messzünnen irígyli ezek állapotját.n
Jegyzet
A VII. énekkel tér rá
Arany
Nagy Lajos nápolyi hadjáratának
elbeszélésére. Ennek történetét alaposan meg akarta ismerni, s már korábban
vegigtanulmányozta, részben (az említett Toldiana c.
kéziratcsomóban) kivonatolta is a fontosabb egykorú és újabb forrásokat.
Vázlatosan összeállította Nápoly egesz történetét
Endre megöletéséig ; kivonatot
készített a magyar eseményekről 1343-tól fogva
Horváth Mihály. A magyarok
története, Pápa, 1842—46. c. művéből (az
érdekelt fejezet: II. kötet 2. szakasz : Nápolyi események és hadmenetek.) A
főfonal mellett különös figyelmet fordít egy-egy érdekkeltőbb részletre :
aminő a király két sebesülése (Canossánál a kő
lesújtja, Aversánál nyilat kap a combjába), a
majdnem vízbefuló Szeredai, a pápa
végső ítélete, Johanna
ellenállhatatlanul megbűvölt volta. Olykor aláhúzással emeli ki, amit
fontosnak tart, így pl. amikor Arany János
Horváth
a két nápolyi hadjáratot regényes kalandnak
mondja, amely »minden jelentékenyebb közvetlen következés nélkül szövődik a
nemzet életébe«.
Költői szempontból hálásabb anyagot talált Budai Ferenc
Magyarország polgári históriájára való
lexikon-jában, amely a történeti adatok mellett számos mondái
hagyományt is megőrzött. Itt olvassa a bűvös gyűrűt, Lajosnak Máriával való jegyességét, Durazzói Károly elitéltetését, a Tarenti Lajos-javasolta párviadalt, Lajos díszes római fogadtatását. — Szilágyi István küldi meg neki még 1850-ben
Fessler Ignác művének (Die Geschichte der Ungern, 1815—1825.) harmadik darabját. Az
egykorú vagy közel egykorú források közül jegyzetei szerint ismerte
Turóczit, Horváth Mihály
Galeotto
t, Oláh Miklóst; a középkoriak közül mégis főforrása a Budai Krónika volt, amelynek új kiadása 1838-ban jelent meg, bő
jegyzetekkel ellátva, Podhraczky József gondozásában. E kiadás különösen azért bizonyult
használhatónak, mert Galeotto Marzio
Podhraczky
a Budai Krónika egy-egy
fejezete alatt jegyzetben közölte a Dubnici Krónika
szinesebb, részletesebb szövegét is. Podhraczky József
Arany
a Dubnici Krónika regényes
elemeit a Szent László-ban s a Toldi
szerelmében is bőségesen felhasználta. (A Dubnici
Krónikát csak a Budai Krónika jegyzeteiből
ismerte, az előbbi ugyan akkor már a Nemzeti Múzeumban volt, de nyomtatásban
csak 1884-ben jelent meg.)
A Toldi szerelme végleges kialakulása idején vált
Arany János
Arany
egyik fő
forrásává Szalay László munkája : Magyarország története (második kiadása 1860—66 közt jelent meg
Arany János
Pest
en). Budapest
Szalay
egyébként a részletekben maga is
felhasználta Szalay László
Arany
eddig
ismert forrásait, jó írói érzékű történettudós volt; néhány esetben
Arany János
Arany
sorai úgy hatnak,
mint Arany János
Szalay
szövegének
költői parafrázisa.
A Második dolgozat III., a végleges szöveg VII.
énekében a címerek adatait és leírását — néhány szórványos esetet nem
számítva — a következő művekből merítette Szalay László
Arany
:
Wagner, Carolus: Collectanea genealogico-historica illustrium
Hungariae familiarum, quae jam interciderunt, Arany János
Buda
, 1778—1780.
Palma, Carolus : Heraldicae Regni Hungariae Specimen, regia,
provinciarum, nobiliumque scuta complectens. Bécs, 1766. Mindkét mű közli rézkarc-mellékleten egyes cimerek
rajzát is.
Néhány utalása szerint használta Budapest
Arany
Windisch Károly Gottlieb pozsonyi német tudós (1725—1793) valamely művét is. Lásd
ezeket
Arany János
Szinnyei
:
Magyar írók és Petrik: Magyarország bibliográfiája
1712— 1860., III. 851.
Az alábbiakban a T.Sz.-hez fűződő gazdag filológiai
irodalom nyomán továbbra is a forrásoknak ama helyeit idézzük, amelyeket
Szinnyei Ferenc
Arany
felhasznált, s
amelyekből a cselekmény alakítására vagy egyes részek kiszínezésére
ösztönzést kapott.
Arany János
n
Jegyzet Az impurumban, amely az 1863-ban kezdett szöveget egyfolytában tartalmazza, ez az
ének teljesen ki van hagyva, s helyén kék irónnal utalás : A 7-dik ének
egy régibb dolgozat III. di (igy) éneke volt. Ugyanez a kézirat a
Daliás idők második kidolgozásának harmadik énekét
oly módon közli, hogy a Harmadik ének fölirás első szava át van huzva, s fölötte
kék irónnal: Most VII-dik. Magának a szövegnek az 1—64. versszaka
felel meg a T. Sz. hetedik éneke 62 szakának (az alább
jelzendő eltérésekkel), azután 65-ön kezdve 93-ig a Daliás
idők második kidolgozásának harmadik éneke folytatódik. Az egész
tisztába írt régi szöveg, a Daliás időkével azonos
kézírás, amelyen fekete és kék irónnal későbbi javítások vannak. A szövegben még
illyen, ollyan alakok.A Daliás idők
szövegéből a költő kihagyta a 9., 10. és 11. versszakot, a 31. és 32. között
betoldott egy versszakot (T. Sz. VII. 29.), egynek
pedig helyét megváltoztatta : a T. Sz. VII. ének 56.
versszaka a D. I.-ben a 33. versszak, tehát nem a
felvonulás leírása után, hanem előtte áll. Ez eltéréseket okoz a két kézirat
között a strófák számozásában. Alább a D. I.
strófa-számait, ahol eltérnek, zárójelben adjuk.
HETEDIK ÉNEK.
n.12
A könnyü levelet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« levélkét »levelet
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
birta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« birá »bírta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.16
Végtére Lajosból így töre ki a szó :n
Jegyzet
Arany
itt is, mint a Daliás
idők Első dolgozat IV. éneke 17. versszakában, Durrazzo Károlyt mondja a levél írójának. Az adat
forrását Arany János
Szinnyei
(I.)
Szalay László művében kereste (II.
184.) : »Szinnyei Ferenc
Lajos
nak Durrazzói Károly emberei vitték meg az iszonyú
nápolyi hírt — felhívta Nagy Lajos
Lajos
t,
jőne Nápolyba bosszut venni.« Nagy Lajos
Tolnai
V. helyreigazította, hogy e rész
keletkezésekor Tolnai Vilmos
Szalay
II.
kötete még nem jelent meg, s így az adatot csak Szalay László
Fessler
ből vehette. L. erről Fessler Ignác
Arany
nak az első dolgozat IV. éneke 17.
és 21. versszakához tett 8. és 9. számú jegyzetét.Arany János
n.32
A nápolyi trónra — igen, mészárszékre!n
Jegyzet A Dubnici Krónika a Budai Krónika jegyzetében,
284. lap, Endréről: »hominibus gratiosus
et placidus«.
Lajos
ról: ». .
.fratris nostri crudelissima morte, quae medullam cordis nostri dira passione
amarissime lacerabat, condolentes« . . . »cor nostrum vehementi et indicibili
amaritudine vulneratum vindicare voluissemus« (uo.).Nagy Lajos
n.55
Felzúdúl Budavár, mint a darázs-fészek
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Talpra
ugrálának »[törölt]
«
ugrándoznak a nemes
vitézek
»Beszúrás
Felzudul
Beszúrás
[törölt]
« az ország »Budavár, mint a
darázsfészek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.63
Csörög
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Csörtet
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándsa
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
láncsa
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándzsa
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.69
S valahol átvitték
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
n
Valahon
átkeltek
Jegyzet A költő itt a D. I.
III. éneke 12. vsz. 5—8. sorát mellőzte, s a kihagyott 11. vsz. 5—8.
sorait iktatta be. Eltérések :
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Valahol átvitték
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.72
Festi a közös gyászt fekete szinekben.n
Jegyzet V. ö. Daliás idők II. dolg. III. ének 11— 12, vsz. Az 5—8.
sorhoz : Budai Krón. 283. 1. : »Et factus est planctus
magnus et luctus in
Hungaria
.«Magyarország
n.96
A kettős kereszt is fodorodva játszik.n
Jegyzet Az Anjou-cimerről 1.
Pray György: Syntagma historicum de Sigillis regum et reginarum
Hungariae,
Budae
, 1805. — Tabelláin
Budapest
Lajos
és Nagy Lajos
Mária
több pecsétje, a pecséteken csőrében
patkót tartó strucc, liliomok. így T. Sz. III. ének 4.
vsz. (I. Mária
Szinnyei
I.)
—Szinnyei Ferenc
n.104
Lejöve a király, tőlök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
tőlük
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet Ugyanígy Hédervári Kont Miklós főpohárnokról
Lehotzky: Regni Hungariae Status et
Ordines, Posonii, 1796. — 102. lapja szerint
Kont
1345-ben »pincernarum magister«.
(Hédervári Kont Miklós
Szinnyei
II.)Szinnyei Ferenc
n.112
Ott lenge
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
lengett
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet V. ö. Daliás
idők Első dolg. IV. ének 24. 5—8.
sor.
Szinnyei
rámutatott, hogy
az itt leírt út voltaképen Szinnyei Ferenc
Lajos
királynak az útja. — Gyulavásár Friaul északolasz
tartomány, ahol a rómaiak Forum Julii nevű városa
állt.Nagy Lajos
n.115
Balfelül a tenger s Akviléjan
marad,Jegyzet
Akviléja. —
Idegen helynevek leírásában, népies műnél, nem követtem se az
illető nyelv orthographiáját, sem egészen a magyar kiejtést. Hagyék rajta némi
idegent, péld. a c-t nem írtam k-nak, — annyit
mindenki tud, — vagy az olasz g.-t dzs-nek, mert
nagyon elrútítja a neveket; de már a qu-t kv-nek írom,
s a hangzókat ékezem.
n.116
Eszetekbe hozván ama jós madarat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Eszötökbe »n
Jegyzet
irónnal:
Eszetekbe
Beszúrás
[törölt]
« a jósló madarat »n
Jegyzet irónnal:
ama jós madarat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.120
Víznek és száraznak kétszinü csúszóit.n
Jegyzet
Etele halmáról a Remény c.
folyóiratban olvashatott
Arany
.
Ennek 1851 áprilisi számában egy
fametszetű kép van e magyarázattal : Atilla a legyőzött népekkel hordatott egy hegyet s arról
intézte Akviléja ostromát. Ez a hagyomány állítólag él
az udinei nép ajkán. A rajzot Mayer István
egyetemi tanár rajzolta. — A jós madár a gólya, a hozzáfűzött hagyományt
elmondja Arany János
Arany
a Csaba királyfi Első dolg. I.
énekében.Arany János
n
Jegyzet E versszak
«Akviléja«
szavához a költő a T. Sz.-ben jegyzetet füzött (15. sz.). A jegyzet szövegében
annyit mindenki tud s mert nagyon elrútítja a neveket — későbbi
betoldás ; a jegyzet vége eredetileg igy volt: Oka, mert a C-t a kevéssé
jártas ember is K-nak olvassa, a dzs pedig az olasz nevek irását
eléktelenítené ; mindegy is, akárhogy olvassa a járatlan
ember.
n.124
Kicsibe'
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Kicsibe
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lakola
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« lakolt
meg »n
Jegyzet irónnal:
lakola
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.128
Soha, míg világ lesz, el sem is feledik,n
Jegyzet
A szegény versköltő-ről 1.
Thierry
: Histoire légendaire et
traditionelle d' Attila, 262— 264. 1. Mikor Atilla elfoglalta Páduát, Thierry, Amédée
Marullus
költő elvitte hozzá róla szerzett költeményét. A
páduaiak hizelgésből az amfiteátrumban olvastatták föl vele. Amikor
Atilla meghallotta, hogy a költő
versében őt istenektől származtatja, annyira felháborodott ezen a vakmerő
tiszteletlenségen (halandó embert a halhatatlan istenekkel egy sorba tenni),
hogy máglyán akarta Marullus, Michael Tarchaniota
Marullus
t megégettetni. Az utolsó pillanatban
megkegyelmezett neki e szavakkal : »Meg akartam leckéztetni a hízelkedőt; de
azért ne ijesszük el az igazmondó költőket, akik ünnepelni akarnak
bennünket.«
Marullus, Michael Tarchaniota
Thierry
elterjedt olasz
hagyományra hivatkozik. Thierry, Amédée
Marullus Tarchaniota Mihály
újlatin költő a valóságban később, a XV. században élt.
Marullus, Michael Tarchaniota
n.136
Én szent koronámra
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Koronámra mondom »n
Jegyzet irónnal:
Dicső
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Szentelt »Én szent
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.155
Mert mostan az özvegy — Károly nagy királyé —
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ott lakván »Mert mostan az özvegy,
Károly nagy királyé,
Beszúrás
[törölt]
« Ott lakozék, mondám,
Erzsébet királyné, »Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.156
Ott tartja lakását, Erzsébet királyné.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lajos édesanyja »[törölt]
«
Ott
lakozik vala,
»Beszúrás
Ott tartja lakását Erzsébet királyné
Beszúrás
[törölt]
« Immár
koros özvegy, Károly volt nagy királyé »n
Jegyzet (E két
törölt sor irónnal a lapszélen.)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.160
Mérföldekre nyuló
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nyúló »n
Jegyzet irónnal:
nyúló
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
nyéked
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
nyéked
n
Régi neve a vadas kertnek.
Jegyzet A nyék szóhoz a T.
sz.-ben irónnal:
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.176
Az is összeomlott, letörék
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
ledönték
n
Jegyzet Imp. : jegyzet
irónnal: Oláh Miklós leirása
szerint.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
n
Jegyzet 20–22. versszak: Visegrád ábrázolásánál a költő maga utal jegyzetben Oláh Miklós leírására. L. a Daliás idők Első dolgozatának 5. jegyzetét, ott közöljük
Oláh
szövegét. (Tulajdonképpen a
Mátyás-korabeli Visegrádot írja
le.)Oláh Miklós
n.192
Hangosabbá téve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« tévén »n
Jegyzet irónnal:
téve
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A költő maga idézte a Dubnici Krónikát, a Budai Krónika
jegyzetéből, a Daliás idők Első dolgozatánál (6. sz.
jegyzet, IV. ének 7.)
n.208
Ki után
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Utána
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet
Erzsébet királyné ájtatosságáról 1. a Budai
Krónika 288. lapján »eximiae sanctitatis et clementiae«.
Podhraczky
szerint (a Budai Krónika jegyzetében, 269. 1.) első itáliai útjára az
vezette, hogy Endre fiának koronát
szerezzen, »dein, ut pro lenocinio et caede Podhraczky József
Feliciani de Zaah
, generisque huius
exstirpatione Deum, omnis mali vindicem placet.« (Zách Felicián
Szinnyei
II.) Krónika és költészet
egyaránt nem hagyja szó nélkül Szinnyei Ferenc
Erzsébet
lelkiösmeretfurdalását. Döbrentei Klára
Visegrádon c. elbeszélésében azt mondja : »A
királynét látták széjjelbontott hajjal éjtszakákon keresztül gyötörtetve
imádkozni.« (I. Erzsébet
Szinnyei
II.)
—Szinnyei Ferenc
n.21
De most adományát tízszeresen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« adományit
kétszerezve »n
Jegyzet irónnal. :
adományát
[törölt]
« kétszeresen »tízszeresen
Beszúrás
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.224
Zeng vala bús ének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy zendült az ének
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A versszak alatt három csillag : ide
lehetett szánva először Zács Klára balladája.
n.228
Így tartja felőle a hegedős ének ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy
[törölt]
« zengi »[törölt]
«
mondja
»Beszúrás
tartja
felőle
Beszúrás
[törölt]
« ama régi »a hegedős ének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.232
Aztán negyedízig minden rokonságát.n
Jegyzet A Daliás idők II. dolg. III. énekébe ez a versszak utólag van irónnal,
számozatlanul betoldva, arra a helyre, amelyet a költő a három csillag után
üresen hagyott. T. Sz.-ben irónnal e megjegyzés áll mellette : Ha a
ballada a XII. énekbe bejő, akkor e versszak fölösleges, kihagyandó
lesz. — Alább : Szükséges ez itt is, így
röviden.
n.233
E kép üldözi most
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Illy szomorú
eset »n
Jegyzet irónnal:
E kép üldözi most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Ez eset üldő »E kép üldözi
most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.240
Száz, vagy ezer számmal, — kire hogy van
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ezrivel, vagy amint fel volt
rájok »[törölt]
«
ötven-, száz, amint fel vala
rájok
»Beszúrás
Száz vagy ezer
számmal
Beszúrás
[törölt]
«
főnyit
»Beszúrás
kire
hogy volt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Száz vagy ezer számmal, kire hogy van osztva
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n
n
Jegyzet A D. I.
most következő 33. versszaka a T. Sz.-ben az
56.
n.254
Követé a vajdát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nagy hőst a »a
vajdát
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
hősi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« vitéz »[törölt]
«
deli
»Beszúrás
hősi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.256
Osztályosi Apor László nagy nevének.n
Jegyzet A
Laczfi-címer leírása a Dubnici Krónikából való (103.
lap.) »vexillum Stephani, draconem album erexerunt«. Onnan a közmondás is :
»unde in Apulia exivit de ipso proverbium : tu es homo victoriosus et sapiens,
quasi alter Stephanus filius Laczk« (99. 1.). Mindkét adat
Szinnyei
nél (I.), de Szinnyei Ferenc
Tolnai
kimutatta, hogy a Dubnici Krónikát Tolnai Vilmos
Arany
mindig csak a Budai Krónika
jegyzeteiből idézi (
Irodalomtörténeti Közlemények.
1912.). Az első adat
a Budai Krónikában a 304., a második a 293.
lapon.Arany János
n.266
Vele jött az öccse, és két fia néki ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Zászlóját az öccse, két fia
követi
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Zászlóját az öccse, két fia
követi »Vele jött az öccse, és két fia néki
;
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.267
Címerül egy rózsa hat levelét hozta,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Paizsán a címer négy fele »[törölt]
«
részre van
osztva
»Beszúrás
n
Jegyzet Irónnal:
Címerül
egy rózsa hat levelét hozta,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.268
Benne pajzs, fehérre, feketére osztva.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Két mezeje »[törölt]
«
mezője gyászos,
kettő fehér
»Beszúrás
[törölt]
«
míg ketteje
puszta
»Beszúrás
Benne pajzs, fehérre, feketére
osztva.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.278
Szécsenyi ős fának hajtása, rokona :
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« A Szécsényi »Szécsenyi
törzsnek Beszúrás
[törölt]
« igaz
vér »n
Jegyzet (irónnal)
hajtása,
rokona
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.280
Keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
kisded keresztjével
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
Széchenyi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szécsényi »Szécsenyi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.284
Koronás két arszlán és kardos levente.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Zászlaján egy kardos, páncélos
levente »n
Jegyzet irónnal:
Koronás a címer, kardos a levente
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.304
Címere a tündér,n
Jegyzet
Címere a tündér . . . — A
groteszk alakot tündérnek vagy angyalnak nézhetni Bebek
címerpaizsán, melyet csak rajzban láttam.
csuda asszonyállat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« csuda nemü »szép asszonyi
állat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
csoda asszony állat
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.320
Jelöl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Mutat »Jelöl
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a kő-bástya
Zríni-keménységet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
a kőbástya Zrínyi-erősséget
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A D. I. III. 43. vsz. 5—8. sora
az impurumban áthuzva, a lapszélen irónnal a mai szöveg, a név Zrínyinek irva, a
T. Sz.-ben Zríni.
n.330
(Nem Mária, bizony, magyarok királya!)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szőke aranyhajnál nincs egyéb
ruhája »Mert nem Mária ez, magyarok
királya
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
(Nem Mária, bizony, magyarok
királya!)
n
Mert
Jegyzet Balszélen irónnal:
[törölt]
« hogy »nem
Mária
Beszúrás
[törölt]
« ez »volt, magyarok
királya.
Beszúrás
n
Jegyzet Utána olvashatatlan, törléses
szöveg.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.331
Meztelen a karja, vállai és melle,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mosolyog az ajka, rózsabimbó
melle,
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Meztelen a karja,
Jegyzet T. Sz. irónnal a mai szöveg,
csak
[törölt]
« dereka »vállai
és melle,Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.336
Forgács Andor kapta; elmondom, miképen:n
Jegyzet Történeti
hagyomány szerint a Forgács-címer meztelen nőalakja
Mária királyné
t, I. Mária
Lajos
leányát ábrázolná. Nagy Lajos
Mária
— eszerint — maga adományozta ezt a cimert
Forgácsnak trónja megszilárdításának
érdekében végzett szolgálatai elismeréséül. I. Mária
Arany
itt azt vitatja, hogy a címer nem ábrázolhatja
Arany János
Máriá
t, aki akkor még meg sem
született. Följegyzéseiben kétszer is kitér erre : »Balázsnak I. Mária
Mária királyné
saját arcképét adja, de előbb mi? I. Mária
Windisch
nél meztelen női (?)
alak, fején korona, alatta korona és zöld halom, feje mellett két hold.« Másutt:
»Windisch Károly Gottlieb
Budai
szerint Balázs címerül a Budai Ferenc
Mária királyné
képét kapta volna. I. Mária
Windisch
nél kék mezőben koronás
meztelen nő, feje mellett kétfelől a fogyó és új hold, aranyszínben ; haja
vállára foly le, kezei csípőre tévék ; korona felett áll, melynek középső ága
ágyékát elfödi; a korona zöld halmon nyugszik. (Windisch Károly Gottlieb
Mária
nehezen engedte volna saját képét így viselni.)«
Hormayr, Mednyánszky szerint a Forgách-címer előbb fehér farkas volt. —
A vízből kiemelkedő sellő motívumához I. Mária
Szinnyei
I. párhuzamot talált Szinnyei Ferenc
Tasso
Megszabadított Jeruzsálem-ében — Rinaldot sellő
altatja el dalával (XIV. 60—65. vsz.), s meg is jövendöli neki családja
fölemelkedését. Heller Bernát a Nibelung ének sellő-jelenetére utal, melyet Tasso, Torquato
Arany
is idéz Zrínyi-tanulmányában. Itt Hagen veszi el a sellők ruháját, s azért
jósolnak, hogy visszakapják. (XXV. kaland; —
Egyetemes
Philologiai Közlöny. 1918.)Arany János
n.344
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Andor, az ifjabbik, Tamás
elestével »n
Jegyzet irónnal a mai
szöveg
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.345
S már nem biztos vára: se Znió, se Gimes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« S már nem biztos vára: Znió avagy
Gimes »n
Jegyzet irónnal:
S már
vára se biztos : se Znió, se
Gimes
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.360
Egy tündéri csóktól hamar elhervadnál.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
csóktul
[törölt]
« menten »[törölt]
«
rögtön
»Beszúrás
[törölt]
«
bizony
»Beszúrás
hamar
lehervadnál
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.364
Vízben, közelebb jött s így danol a sellő
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« jött »jön s így
Beszúrás
[törölt]
« dalolt »danol a sellő
Beszúrás
n
Jegyzet A
»sellő« szóhoz jegyzet: Vízi tündérek régi
neve.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.390
Szégyellte magát az aluvó vitéztől,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mert igen szégyelte az
al[u
]vó
vitéztül
n
Jegyzet (kaparás után javítva)
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Szégyelte magát az
aluvó
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.408
Lóránt fia Lóránt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lóránd fia Loránd »Lóránt fia
Lóránt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
fatőrül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« fatőrül »fatővel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.424
A Rajcsányi medvét? az egész világot?...n
Jegyzet 32–53. versszak:
Az eposzokban szokásos seregszemlét
Arany
a felvonuló nemesi családok címereinek leírásával oldja
meg ; ez korszerű, amellett festői és változatos. Vázlata : D.
I. Első dolg. IV. én. 25—27. — A címerek rajzait Arany János
Wagner
Collectanea genealogica c. munkájából vette, sokat
részletesen leírt a Toldiana-nak nevezett
adatgyűjteményben, pontosan le is rajzolta onnan a Hédervári, Drágfi, Ujlaki,
Bánfi, Giléti, Kanizsai, Chetnek, Kont, Zudar cimereket, s Wagner, Karl
Lajos
gyűrűspecsétjét a struccal és a
patkóval. — Nagy Lajos
Szinnyei
a
címerek és a családi adatok forrásául Nagy Iván
Magyarország családai c. munkáját nevezte meg. Ez
téves ; a költő jegyzeteiben Nagy Ivánra
semmiféle hivatkozás nincsen.Szinnyei Ferenc
n.440
Vígaszképen a mult dicsőséghez fordul. —n
Jegyzet Nem sokkal e
versszak keletkezése előtt írja
Arany
Arany János
Tompá
nak (1853. VI. 28.) : »Visszatérnek a külföldet
külsőségekben és idegen szellemben majmoló iskolák ; a nyelv csinosodik, azaz
romlik, érdem lesz magyar szavakban németül s franciául beszélni, bűn egy magyar
kifejezést használni, csupán azért, mert a nép is él vele, tehát pórias, durva,
nyers.« Maga e versszak 1854-ben
keletkezett. Tompa Mihály
n
Jegyzet A versszak után kék irónnal utalás :
ide a 28-at. A 28-as azonos a már említett 33-as versszakkal, melyet a költő ide
toldott be 56. gyanánt,
n.463
De azért kemény nép : szivök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
n
Jegyzet »szivök« irónnal szive-re javítva, végül
mégis úgy
maradt
[törölt]
« szivök »[törölt]
«
szive
»Beszúrás
szivök
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.496
Messzünnen irígyli ezek állapotját.n
Jegyzet
A VII. énekkel tér rá
Arany
Nagy Lajos nápolyi hadjáratának
elbeszélésére. Ennek történetét alaposan meg akarta ismerni, s már korábban
vegigtanulmányozta, részben (az említett Toldiana c.
kéziratcsomóban) kivonatolta is a fontosabb egykorú és újabb forrásokat.
Vázlatosan összeállította Nápoly egesz történetét
Endre megöletéséig ; kivonatot
készített a magyar eseményekről 1343-tól fogva
Horváth Mihály. A magyarok
története, Pápa, 1842—46. c. művéből (az
érdekelt fejezet: II. kötet 2. szakasz : Nápolyi események és hadmenetek.) A
főfonal mellett különös figyelmet fordít egy-egy érdekkeltőbb részletre :
aminő a király két sebesülése (Canossánál a kő
lesújtja, Aversánál nyilat kap a combjába), a
majdnem vízbefuló Szeredai, a pápa
végső ítélete, Johanna
ellenállhatatlanul megbűvölt volta. Olykor aláhúzással emeli ki, amit
fontosnak tart, így pl. amikor Arany János
Horváth
a két nápolyi hadjáratot regényes kalandnak
mondja, amely »minden jelentékenyebb közvetlen következés nélkül szövődik a
nemzet életébe«.
Költői szempontból hálásabb anyagot talált Budai Ferenc
Magyarország polgári históriájára való
lexikon-jában, amely a történeti adatok mellett számos mondái
hagyományt is megőrzött. Itt olvassa a bűvös gyűrűt, Lajosnak Máriával való jegyességét, Durazzói Károly elitéltetését, a Tarenti Lajos-javasolta párviadalt, Lajos díszes római fogadtatását. — Szilágyi István küldi meg neki még 1850-ben
Fessler Ignác művének (Die Geschichte der Ungern, 1815—1825.) harmadik darabját. Az
egykorú vagy közel egykorú források közül jegyzetei szerint ismerte
Turóczit, Horváth Mihály
Galeotto
t, Oláh Miklóst; a középkoriak közül mégis főforrása a Budai Krónika volt, amelynek új kiadása 1838-ban jelent meg, bő
jegyzetekkel ellátva, Podhraczky József gondozásában. E kiadás különösen azért bizonyult
használhatónak, mert Galeotto Marzio
Podhraczky
a Budai Krónika egy-egy
fejezete alatt jegyzetben közölte a Dubnici Krónika
szinesebb, részletesebb szövegét is. Podhraczky József
Arany
a Dubnici Krónika regényes
elemeit a Szent László-ban s a Toldi
szerelmében is bőségesen felhasználta. (A Dubnici
Krónikát csak a Budai Krónika jegyzeteiből
ismerte, az előbbi ugyan akkor már a Nemzeti Múzeumban volt, de nyomtatásban
csak 1884-ben jelent meg.)
A Toldi szerelme végleges kialakulása idején vált
Arany János
Arany
egyik fő
forrásává Szalay László munkája : Magyarország története (második kiadása 1860—66 közt jelent meg
Arany János
Pest
en). Budapest
Szalay
egyébként a részletekben maga is
felhasználta Szalay László
Arany
eddig
ismert forrásait, jó írói érzékű történettudós volt; néhány esetben
Arany János
Arany
sorai úgy hatnak,
mint Arany János
Szalay
szövegének
költői parafrázisa.
A Második dolgozat III., a végleges szöveg VII.
énekében a címerek adatait és leírását — néhány szórványos esetet nem
számítva — a következő művekből merítette Szalay László
Arany
:
Wagner, Carolus: Collectanea genealogico-historica illustrium
Hungariae familiarum, quae jam interciderunt, Arany János
Buda
, 1778—1780.
Palma, Carolus : Heraldicae Regni Hungariae Specimen, regia,
provinciarum, nobiliumque scuta complectens. Bécs, 1766. Mindkét mű közli rézkarc-mellékleten egyes cimerek
rajzát is.
Néhány utalása szerint használta Budapest
Arany
Windisch Károly Gottlieb pozsonyi német tudós (1725—1793) valamely művét is. Lásd
ezeket
Arany János
Szinnyei
:
Magyar írók és Petrik: Magyarország bibliográfiája
1712— 1860., III. 851.
Az alábbiakban a T.Sz.-hez fűződő gazdag filológiai
irodalom nyomán továbbra is a forrásoknak ama helyeit idézzük, amelyeket
Szinnyei Ferenc
Arany
felhasznált, s
amelyekből a cselekmény alakítására vagy egyes részek kiszínezésére
ösztönzést kapott.
Arany János
n
Jegyzet Az impurumban, amely az 1863-ban kezdett szöveget egyfolytában tartalmazza, ez az
ének teljesen ki van hagyva, s helyén kék irónnal utalás : A 7-dik ének
egy régibb dolgozat III. di (igy) éneke volt. Ugyanez a kézirat a
Daliás idők második kidolgozásának harmadik énekét
oly módon közli, hogy a Harmadik ének fölirás első szava át van huzva, s fölötte
kék irónnal: Most VII-dik. Magának a szövegnek az 1—64. versszaka
felel meg a T. Sz. hetedik éneke 62 szakának (az alább
jelzendő eltérésekkel), azután 65-ön kezdve 93-ig a Daliás
idők második kidolgozásának harmadik éneke folytatódik. Az egész
tisztába írt régi szöveg, a Daliás időkével azonos
kézírás, amelyen fekete és kék irónnal későbbi javítások vannak. A szövegben még
illyen, ollyan alakok.A Daliás idők
szövegéből a költő kihagyta a 9., 10. és 11. versszakot, a 31. és 32. között
betoldott egy versszakot (T. Sz. VII. 29.), egynek
pedig helyét megváltoztatta : a T. Sz. VII. ének 56.
versszaka a D. I.-ben a 33. versszak, tehát nem a
felvonulás leírása után, hanem előtte áll. Ez eltéréseket okoz a két kézirat
között a strófák számozásában. Alább a D. I.
strófa-számait, ahol eltérnek, zárójelben adjuk.
HETEDIK ÉNEK.
n.12
A könnyü levelet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« levélkét »levelet
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
birta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« birá »bírta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.16
Végtére Lajosból így töre ki a szó :n
Jegyzet
Arany
itt is, mint a Daliás
idők Első dolgozat IV. éneke 17. versszakában, Durrazzo Károlyt mondja a levél írójának. Az adat
forrását Arany János
Szinnyei
(I.)
Szalay László művében kereste (II.
184.) : »Szinnyei Ferenc
Lajos
nak Durrazzói Károly emberei vitték meg az iszonyú
nápolyi hírt — felhívta Nagy Lajos
Lajos
t,
jőne Nápolyba bosszut venni.« Nagy Lajos
Tolnai
V. helyreigazította, hogy e rész
keletkezésekor Tolnai Vilmos
Szalay
II.
kötete még nem jelent meg, s így az adatot csak Szalay László
Fessler
ből vehette. L. erről Fessler Ignác
Arany
nak az első dolgozat IV. éneke 17.
és 21. versszakához tett 8. és 9. számú jegyzetét.Arany János
n.32
A nápolyi trónra — igen, mészárszékre!n
Jegyzet A Dubnici Krónika a Budai Krónika jegyzetében,
284. lap, Endréről: »hominibus gratiosus
et placidus«.
Lajos
ról: ». .
.fratris nostri crudelissima morte, quae medullam cordis nostri dira passione
amarissime lacerabat, condolentes« . . . »cor nostrum vehementi et indicibili
amaritudine vulneratum vindicare voluissemus« (uo.).Nagy Lajos
n.55
Felzúdúl Budavár, mint a darázs-fészek
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Talpra
ugrálának »[törölt]
«
ugrándoznak a nemes
vitézek
»Beszúrás
Felzudul
Beszúrás
[törölt]
« az ország »Budavár, mint a
darázsfészek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.63
Csörög
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Csörtet
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándsa
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
láncsa
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándzsa
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.69
S valahol átvitték
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
n
Valahon
átkeltek
Jegyzet A költő itt a D. I.
III. éneke 12. vsz. 5—8. sorát mellőzte, s a kihagyott 11. vsz. 5—8.
sorait iktatta be. Eltérések :
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Valahol átvitték
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.72
Festi a közös gyászt fekete szinekben.n
Jegyzet V. ö. Daliás idők II. dolg. III. ének 11— 12, vsz. Az 5—8.
sorhoz : Budai Krón. 283. 1. : »Et factus est planctus
magnus et luctus in
Hungaria
.«Magyarország
n.96
A kettős kereszt is fodorodva játszik.n
Jegyzet Az Anjou-cimerről 1.
Pray György: Syntagma historicum de Sigillis regum et reginarum
Hungariae,
Budae
, 1805. — Tabelláin
Budapest
Lajos
és Nagy Lajos
Mária
több pecsétje, a pecséteken csőrében
patkót tartó strucc, liliomok. így T. Sz. III. ének 4.
vsz. (I. Mária
Szinnyei
I.)
—Szinnyei Ferenc
n.104
Lejöve a király, tőlök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
tőlük
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet Ugyanígy Hédervári Kont Miklós főpohárnokról
Lehotzky: Regni Hungariae Status et
Ordines, Posonii, 1796. — 102. lapja szerint
Kont
1345-ben »pincernarum magister«.
(Hédervári Kont Miklós
Szinnyei
II.)Szinnyei Ferenc
n.112
Ott lenge
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
lengett
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet V. ö. Daliás
idők Első dolg. IV. ének 24. 5—8.
sor.
Szinnyei
rámutatott, hogy
az itt leírt út voltaképen Szinnyei Ferenc
Lajos
királynak az útja. — Gyulavásár Friaul északolasz
tartomány, ahol a rómaiak Forum Julii nevű városa
állt.Nagy Lajos
n.115
Balfelül a tenger s Akviléjan
marad,Jegyzet
Akviléja. —
Idegen helynevek leírásában, népies műnél, nem követtem se az
illető nyelv orthographiáját, sem egészen a magyar kiejtést. Hagyék rajta némi
idegent, péld. a c-t nem írtam k-nak, — annyit
mindenki tud, — vagy az olasz g.-t dzs-nek, mert
nagyon elrútítja a neveket; de már a qu-t kv-nek írom,
s a hangzókat ékezem.
n.116
Eszetekbe hozván ama jós madarat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Eszötökbe »n
Jegyzet
irónnal:
Eszetekbe
Beszúrás
[törölt]
« a jósló madarat »n
Jegyzet irónnal:
ama jós madarat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.120
Víznek és száraznak kétszinü csúszóit.n
Jegyzet
Etele halmáról a Remény c.
folyóiratban olvashatott
Arany
.
Ennek 1851 áprilisi számában egy
fametszetű kép van e magyarázattal : Atilla a legyőzött népekkel hordatott egy hegyet s arról
intézte Akviléja ostromát. Ez a hagyomány állítólag él
az udinei nép ajkán. A rajzot Mayer István
egyetemi tanár rajzolta. — A jós madár a gólya, a hozzáfűzött hagyományt
elmondja Arany János
Arany
a Csaba királyfi Első dolg. I.
énekében.Arany János
n
Jegyzet E versszak
«Akviléja«
szavához a költő a T. Sz.-ben jegyzetet füzött (15. sz.). A jegyzet szövegében
annyit mindenki tud s mert nagyon elrútítja a neveket — későbbi
betoldás ; a jegyzet vége eredetileg igy volt: Oka, mert a C-t a kevéssé
jártas ember is K-nak olvassa, a dzs pedig az olasz nevek irását
eléktelenítené ; mindegy is, akárhogy olvassa a járatlan
ember.
n.124
Kicsibe'
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Kicsibe
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lakola
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« lakolt
meg »n
Jegyzet irónnal:
lakola
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.128
Soha, míg világ lesz, el sem is feledik,n
Jegyzet
A szegény versköltő-ről 1.
Thierry
: Histoire légendaire et
traditionelle d' Attila, 262— 264. 1. Mikor Atilla elfoglalta Páduát, Thierry, Amédée
Marullus
költő elvitte hozzá róla szerzett költeményét. A
páduaiak hizelgésből az amfiteátrumban olvastatták föl vele. Amikor
Atilla meghallotta, hogy a költő
versében őt istenektől származtatja, annyira felháborodott ezen a vakmerő
tiszteletlenségen (halandó embert a halhatatlan istenekkel egy sorba tenni),
hogy máglyán akarta Marullus, Michael Tarchaniota
Marullus
t megégettetni. Az utolsó pillanatban
megkegyelmezett neki e szavakkal : »Meg akartam leckéztetni a hízelkedőt; de
azért ne ijesszük el az igazmondó költőket, akik ünnepelni akarnak
bennünket.«
Marullus, Michael Tarchaniota
Thierry
elterjedt olasz
hagyományra hivatkozik. Thierry, Amédée
Marullus Tarchaniota Mihály
újlatin költő a valóságban később, a XV. században élt.
Marullus, Michael Tarchaniota
n.136
Én szent koronámra
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Koronámra mondom »n
Jegyzet irónnal:
Dicső
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Szentelt »Én szent
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.155
Mert mostan az özvegy — Károly nagy királyé —
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ott lakván »Mert mostan az özvegy,
Károly nagy királyé,
Beszúrás
[törölt]
« Ott lakozék, mondám,
Erzsébet királyné, »Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.156
Ott tartja lakását, Erzsébet királyné.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lajos édesanyja »[törölt]
«
Ott
lakozik vala,
»Beszúrás
Ott tartja lakását Erzsébet királyné
Beszúrás
[törölt]
« Immár
koros özvegy, Károly volt nagy királyé »n
Jegyzet (E két
törölt sor irónnal a lapszélen.)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.160
Mérföldekre nyuló
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nyúló »n
Jegyzet irónnal:
nyúló
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
nyéked
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
nyéked
n
Régi neve a vadas kertnek.
Jegyzet A nyék szóhoz a T.
sz.-ben irónnal:
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.176
Az is összeomlott, letörék
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
ledönték
n
Jegyzet Imp. : jegyzet
irónnal: Oláh Miklós leirása
szerint.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
n
Jegyzet 20–22. versszak: Visegrád ábrázolásánál a költő maga utal jegyzetben Oláh Miklós leírására. L. a Daliás idők Első dolgozatának 5. jegyzetét, ott közöljük
Oláh
szövegét. (Tulajdonképpen a
Mátyás-korabeli Visegrádot írja
le.)Oláh Miklós
n.192
Hangosabbá téve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« tévén »n
Jegyzet irónnal:
téve
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A költő maga idézte a Dubnici Krónikát, a Budai Krónika
jegyzetéből, a Daliás idők Első dolgozatánál (6. sz.
jegyzet, IV. ének 7.)
n.208
Ki után
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Utána
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet
Erzsébet királyné ájtatosságáról 1. a Budai
Krónika 288. lapján »eximiae sanctitatis et clementiae«.
Podhraczky
szerint (a Budai Krónika jegyzetében, 269. 1.) első itáliai útjára az
vezette, hogy Endre fiának koronát
szerezzen, »dein, ut pro lenocinio et caede Podhraczky József
Feliciani de Zaah
, generisque huius
exstirpatione Deum, omnis mali vindicem placet.« (Zách Felicián
Szinnyei
II.) Krónika és költészet
egyaránt nem hagyja szó nélkül Szinnyei Ferenc
Erzsébet
lelkiösmeretfurdalását. Döbrentei Klára
Visegrádon c. elbeszélésében azt mondja : »A
királynét látták széjjelbontott hajjal éjtszakákon keresztül gyötörtetve
imádkozni.« (I. Erzsébet
Szinnyei
II.)
—Szinnyei Ferenc
n.21
De most adományát tízszeresen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« adományit
kétszerezve »n
Jegyzet irónnal. :
adományát
[törölt]
« kétszeresen »tízszeresen
Beszúrás
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.224
Zeng vala bús ének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy zendült az ének
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A versszak alatt három csillag : ide
lehetett szánva először Zács Klára balladája.
n.228
Így tartja felőle a hegedős ének ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy
[törölt]
« zengi »[törölt]
«
mondja
»Beszúrás
tartja
felőle
Beszúrás
[törölt]
« ama régi »a hegedős ének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.232
Aztán negyedízig minden rokonságát.n
Jegyzet A Daliás idők II. dolg. III. énekébe ez a versszak utólag van irónnal,
számozatlanul betoldva, arra a helyre, amelyet a költő a három csillag után
üresen hagyott. T. Sz.-ben irónnal e megjegyzés áll mellette : Ha a
ballada a XII. énekbe bejő, akkor e versszak fölösleges, kihagyandó
lesz. — Alább : Szükséges ez itt is, így
röviden.
n.233
E kép üldözi most
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Illy szomorú
eset »n
Jegyzet irónnal:
E kép üldözi most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Ez eset üldő »E kép üldözi
most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.240
Száz, vagy ezer számmal, — kire hogy van
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ezrivel, vagy amint fel volt
rájok »[törölt]
«
ötven-, száz, amint fel vala
rájok
»Beszúrás
Száz vagy ezer
számmal
Beszúrás
[törölt]
«
főnyit
»Beszúrás
kire
hogy volt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Száz vagy ezer számmal, kire hogy van osztva
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n
n
Jegyzet A D. I.
most következő 33. versszaka a T. Sz.-ben az
56.
n.254
Követé a vajdát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nagy hőst a »a
vajdát
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
hősi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« vitéz »[törölt]
«
deli
»Beszúrás
hősi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.256
Osztályosi Apor László nagy nevének.n
Jegyzet A
Laczfi-címer leírása a Dubnici Krónikából való (103.
lap.) »vexillum Stephani, draconem album erexerunt«. Onnan a közmondás is :
»unde in Apulia exivit de ipso proverbium : tu es homo victoriosus et sapiens,
quasi alter Stephanus filius Laczk« (99. 1.). Mindkét adat
Szinnyei
nél (I.), de Szinnyei Ferenc
Tolnai
kimutatta, hogy a Dubnici Krónikát Tolnai Vilmos
Arany
mindig csak a Budai Krónika
jegyzeteiből idézi (
Irodalomtörténeti Közlemények.
1912.). Az első adat
a Budai Krónikában a 304., a második a 293.
lapon.Arany János
n.266
Vele jött az öccse, és két fia néki ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Zászlóját az öccse, két fia
követi
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Zászlóját az öccse, két fia
követi »Vele jött az öccse, és két fia néki
;
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.267
Címerül egy rózsa hat levelét hozta,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Paizsán a címer négy fele »[törölt]
«
részre van
osztva
»Beszúrás
n
Jegyzet Irónnal:
Címerül
egy rózsa hat levelét hozta,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.268
Benne pajzs, fehérre, feketére osztva.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Két mezeje »[törölt]
«
mezője gyászos,
kettő fehér
»Beszúrás
[törölt]
«
míg ketteje
puszta
»Beszúrás
Benne pajzs, fehérre, feketére
osztva.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.278
Szécsenyi ős fának hajtása, rokona :
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« A Szécsényi »Szécsenyi
törzsnek Beszúrás
[törölt]
« igaz
vér »n
Jegyzet (irónnal)
hajtása,
rokona
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.280
Keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
kisded keresztjével
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
Széchenyi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szécsényi »Szécsenyi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.284
Koronás két arszlán és kardos levente.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Zászlaján egy kardos, páncélos
levente »n
Jegyzet irónnal:
Koronás a címer, kardos a levente
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.304
Címere a tündér,n
Jegyzet
Címere a tündér . . . — A
groteszk alakot tündérnek vagy angyalnak nézhetni Bebek
címerpaizsán, melyet csak rajzban láttam.
csuda asszonyállat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« csuda nemü »szép asszonyi
állat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
csoda asszony állat
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.320
Jelöl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Mutat »Jelöl
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a kő-bástya
Zríni-keménységet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
a kőbástya Zrínyi-erősséget
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A D. I. III. 43. vsz. 5—8. sora
az impurumban áthuzva, a lapszélen irónnal a mai szöveg, a név Zrínyinek irva, a
T. Sz.-ben Zríni.
n.330
(Nem Mária, bizony, magyarok királya!)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szőke aranyhajnál nincs egyéb
ruhája »Mert nem Mária ez, magyarok
királya
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
(Nem Mária, bizony, magyarok
királya!)
n
Mert
Jegyzet Balszélen irónnal:
[törölt]
« hogy »nem
Mária
Beszúrás
[törölt]
« ez »volt, magyarok
királya.
Beszúrás
n
Jegyzet Utána olvashatatlan, törléses
szöveg.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.331
Meztelen a karja, vállai és melle,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mosolyog az ajka, rózsabimbó
melle,
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Meztelen a karja,
Jegyzet T. Sz. irónnal a mai szöveg,
csak
[törölt]
« dereka »vállai
és melle,Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.336
Forgács Andor kapta; elmondom, miképen:n
Jegyzet Történeti
hagyomány szerint a Forgács-címer meztelen nőalakja
Mária királyné
t, I. Mária
Lajos
leányát ábrázolná. Nagy Lajos
Mária
— eszerint — maga adományozta ezt a cimert
Forgácsnak trónja megszilárdításának
érdekében végzett szolgálatai elismeréséül. I. Mária
Arany
itt azt vitatja, hogy a címer nem ábrázolhatja
Arany János
Máriá
t, aki akkor még meg sem
született. Följegyzéseiben kétszer is kitér erre : »Balázsnak I. Mária
Mária királyné
saját arcképét adja, de előbb mi? I. Mária
Windisch
nél meztelen női (?)
alak, fején korona, alatta korona és zöld halom, feje mellett két hold.« Másutt:
»Windisch Károly Gottlieb
Budai
szerint Balázs címerül a Budai Ferenc
Mária királyné
képét kapta volna. I. Mária
Windisch
nél kék mezőben koronás
meztelen nő, feje mellett kétfelől a fogyó és új hold, aranyszínben ; haja
vállára foly le, kezei csípőre tévék ; korona felett áll, melynek középső ága
ágyékát elfödi; a korona zöld halmon nyugszik. (Windisch Károly Gottlieb
Mária
nehezen engedte volna saját képét így viselni.)«
Hormayr, Mednyánszky szerint a Forgách-címer előbb fehér farkas volt. —
A vízből kiemelkedő sellő motívumához I. Mária
Szinnyei
I. párhuzamot talált Szinnyei Ferenc
Tasso
Megszabadított Jeruzsálem-ében — Rinaldot sellő
altatja el dalával (XIV. 60—65. vsz.), s meg is jövendöli neki családja
fölemelkedését. Heller Bernát a Nibelung ének sellő-jelenetére utal, melyet Tasso, Torquato
Arany
is idéz Zrínyi-tanulmányában. Itt Hagen veszi el a sellők ruháját, s azért
jósolnak, hogy visszakapják. (XXV. kaland; —
Egyetemes
Philologiai Közlöny. 1918.)Arany János
n.344
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Andor, az ifjabbik, Tamás
elestével »n
Jegyzet irónnal a mai
szöveg
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.345
S már nem biztos vára: se Znió, se Gimes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« S már nem biztos vára: Znió avagy
Gimes »n
Jegyzet irónnal:
S már
vára se biztos : se Znió, se
Gimes
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.360
Egy tündéri csóktól hamar elhervadnál.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
csóktul
[törölt]
« menten »[törölt]
«
rögtön
»Beszúrás
[törölt]
«
bizony
»Beszúrás
hamar
lehervadnál
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.364
Vízben, közelebb jött s így danol a sellő
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« jött »jön s így
Beszúrás
[törölt]
« dalolt »danol a sellő
Beszúrás
n
Jegyzet A
»sellő« szóhoz jegyzet: Vízi tündérek régi
neve.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.390
Szégyellte magát az aluvó vitéztől,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mert igen szégyelte az
al[u
]vó
vitéztül
n
Jegyzet (kaparás után javítva)
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Szégyelte magát az
aluvó
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.408
Lóránt fia Lóránt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lóránd fia Loránd »Lóránt fia
Lóránt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
fatőrül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« fatőrül »fatővel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.424
A Rajcsányi medvét? az egész világot?...n
Jegyzet 32–53. versszak:
Az eposzokban szokásos seregszemlét
Arany
a felvonuló nemesi családok címereinek leírásával oldja
meg ; ez korszerű, amellett festői és változatos. Vázlata : D.
I. Első dolg. IV. én. 25—27. — A címerek rajzait Arany János
Wagner
Collectanea genealogica c. munkájából vette, sokat
részletesen leírt a Toldiana-nak nevezett
adatgyűjteményben, pontosan le is rajzolta onnan a Hédervári, Drágfi, Ujlaki,
Bánfi, Giléti, Kanizsai, Chetnek, Kont, Zudar cimereket, s Wagner, Karl
Lajos
gyűrűspecsétjét a struccal és a
patkóval. — Nagy Lajos
Szinnyei
a
címerek és a családi adatok forrásául Nagy Iván
Magyarország családai c. munkáját nevezte meg. Ez
téves ; a költő jegyzeteiben Nagy Ivánra
semmiféle hivatkozás nincsen.Szinnyei Ferenc
n.440
Vígaszképen a mult dicsőséghez fordul. —n
Jegyzet Nem sokkal e
versszak keletkezése előtt írja
Arany
Arany János
Tompá
nak (1853. VI. 28.) : »Visszatérnek a külföldet
külsőségekben és idegen szellemben majmoló iskolák ; a nyelv csinosodik, azaz
romlik, érdem lesz magyar szavakban németül s franciául beszélni, bűn egy magyar
kifejezést használni, csupán azért, mert a nép is él vele, tehát pórias, durva,
nyers.« Maga e versszak 1854-ben
keletkezett. Tompa Mihály
n
Jegyzet A versszak után kék irónnal utalás :
ide a 28-at. A 28-as azonos a már említett 33-as versszakkal, melyet a költő ide
toldott be 56. gyanánt,
n.463
De azért kemény nép : szivök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
n
Jegyzet »szivök« irónnal szive-re javítva, végül
mégis úgy
maradt
[törölt]
« szivök »[törölt]
«
szive
»Beszúrás
szivök
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.496
Messzünnen irígyli ezek állapotját.n
Jegyzet
A VII. énekkel tér rá
Arany
Nagy Lajos nápolyi hadjáratának
elbeszélésére. Ennek történetét alaposan meg akarta ismerni, s már korábban
vegigtanulmányozta, részben (az említett Toldiana c.
kéziratcsomóban) kivonatolta is a fontosabb egykorú és újabb forrásokat.
Vázlatosan összeállította Nápoly egesz történetét
Endre megöletéséig ; kivonatot
készített a magyar eseményekről 1343-tól fogva
Horváth Mihály. A magyarok
története, Pápa, 1842—46. c. művéből (az
érdekelt fejezet: II. kötet 2. szakasz : Nápolyi események és hadmenetek.) A
főfonal mellett különös figyelmet fordít egy-egy érdekkeltőbb részletre :
aminő a király két sebesülése (Canossánál a kő
lesújtja, Aversánál nyilat kap a combjába), a
majdnem vízbefuló Szeredai, a pápa
végső ítélete, Johanna
ellenállhatatlanul megbűvölt volta. Olykor aláhúzással emeli ki, amit
fontosnak tart, így pl. amikor Arany János
Horváth
a két nápolyi hadjáratot regényes kalandnak
mondja, amely »minden jelentékenyebb közvetlen következés nélkül szövődik a
nemzet életébe«.
Költői szempontból hálásabb anyagot talált Budai Ferenc
Magyarország polgári históriájára való
lexikon-jában, amely a történeti adatok mellett számos mondái
hagyományt is megőrzött. Itt olvassa a bűvös gyűrűt, Lajosnak Máriával való jegyességét, Durazzói Károly elitéltetését, a Tarenti Lajos-javasolta párviadalt, Lajos díszes római fogadtatását. — Szilágyi István küldi meg neki még 1850-ben
Fessler Ignác művének (Die Geschichte der Ungern, 1815—1825.) harmadik darabját. Az
egykorú vagy közel egykorú források közül jegyzetei szerint ismerte
Turóczit, Horváth Mihály
Galeotto
t, Oláh Miklóst; a középkoriak közül mégis főforrása a Budai Krónika volt, amelynek új kiadása 1838-ban jelent meg, bő
jegyzetekkel ellátva, Podhraczky József gondozásában. E kiadás különösen azért bizonyult
használhatónak, mert Galeotto Marzio
Podhraczky
a Budai Krónika egy-egy
fejezete alatt jegyzetben közölte a Dubnici Krónika
szinesebb, részletesebb szövegét is. Podhraczky József
Arany
a Dubnici Krónika regényes
elemeit a Szent László-ban s a Toldi
szerelmében is bőségesen felhasználta. (A Dubnici
Krónikát csak a Budai Krónika jegyzeteiből
ismerte, az előbbi ugyan akkor már a Nemzeti Múzeumban volt, de nyomtatásban
csak 1884-ben jelent meg.)
A Toldi szerelme végleges kialakulása idején vált
Arany János
Arany
egyik fő
forrásává Szalay László munkája : Magyarország története (második kiadása 1860—66 közt jelent meg
Arany János
Pest
en). Budapest
Szalay
egyébként a részletekben maga is
felhasználta Szalay László
Arany
eddig
ismert forrásait, jó írói érzékű történettudós volt; néhány esetben
Arany János
Arany
sorai úgy hatnak,
mint Arany János
Szalay
szövegének
költői parafrázisa.
A Második dolgozat III., a végleges szöveg VII.
énekében a címerek adatait és leírását — néhány szórványos esetet nem
számítva — a következő művekből merítette Szalay László
Arany
:
Wagner, Carolus: Collectanea genealogico-historica illustrium
Hungariae familiarum, quae jam interciderunt, Arany János
Buda
, 1778—1780.
Palma, Carolus : Heraldicae Regni Hungariae Specimen, regia,
provinciarum, nobiliumque scuta complectens. Bécs, 1766. Mindkét mű közli rézkarc-mellékleten egyes cimerek
rajzát is.
Néhány utalása szerint használta Budapest
Arany
Windisch Károly Gottlieb pozsonyi német tudós (1725—1793) valamely művét is. Lásd
ezeket
Arany János
Szinnyei
:
Magyar írók és Petrik: Magyarország bibliográfiája
1712— 1860., III. 851.
Az alábbiakban a T.Sz.-hez fűződő gazdag filológiai
irodalom nyomán továbbra is a forrásoknak ama helyeit idézzük, amelyeket
Szinnyei Ferenc
Arany
felhasznált, s
amelyekből a cselekmény alakítására vagy egyes részek kiszínezésére
ösztönzést kapott.
Arany János
n
Jegyzet Az impurumban, amely az 1863-ban kezdett szöveget egyfolytában tartalmazza, ez az
ének teljesen ki van hagyva, s helyén kék irónnal utalás : A 7-dik ének
egy régibb dolgozat III. di (igy) éneke volt. Ugyanez a kézirat a
Daliás idők második kidolgozásának harmadik énekét
oly módon közli, hogy a Harmadik ének fölirás első szava át van huzva, s fölötte
kék irónnal: Most VII-dik. Magának a szövegnek az 1—64. versszaka
felel meg a T. Sz. hetedik éneke 62 szakának (az alább
jelzendő eltérésekkel), azután 65-ön kezdve 93-ig a Daliás
idők második kidolgozásának harmadik éneke folytatódik. Az egész
tisztába írt régi szöveg, a Daliás időkével azonos
kézírás, amelyen fekete és kék irónnal későbbi javítások vannak. A szövegben még
illyen, ollyan alakok.A Daliás idők
szövegéből a költő kihagyta a 9., 10. és 11. versszakot, a 31. és 32. között
betoldott egy versszakot (T. Sz. VII. 29.), egynek
pedig helyét megváltoztatta : a T. Sz. VII. ének 56.
versszaka a D. I.-ben a 33. versszak, tehát nem a
felvonulás leírása után, hanem előtte áll. Ez eltéréseket okoz a két kézirat
között a strófák számozásában. Alább a D. I.
strófa-számait, ahol eltérnek, zárójelben adjuk.
HETEDIK ÉNEK.
n.12
A könnyü levelet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« levélkét »levelet
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
birta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« birá »bírta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.16
Végtére Lajosból így töre ki a szó :n
Jegyzet
Arany
itt is, mint a Daliás
idők Első dolgozat IV. éneke 17. versszakában, Durrazzo Károlyt mondja a levél írójának. Az adat
forrását Arany János
Szinnyei
(I.)
Szalay László művében kereste (II.
184.) : »Szinnyei Ferenc
Lajos
nak Durrazzói Károly emberei vitték meg az iszonyú
nápolyi hírt — felhívta Nagy Lajos
Lajos
t,
jőne Nápolyba bosszut venni.« Nagy Lajos
Tolnai
V. helyreigazította, hogy e rész
keletkezésekor Tolnai Vilmos
Szalay
II.
kötete még nem jelent meg, s így az adatot csak Szalay László
Fessler
ből vehette. L. erről Fessler Ignác
Arany
nak az első dolgozat IV. éneke 17.
és 21. versszakához tett 8. és 9. számú jegyzetét.Arany János
n.32
A nápolyi trónra — igen, mészárszékre!n
Jegyzet A Dubnici Krónika a Budai Krónika jegyzetében,
284. lap, Endréről: »hominibus gratiosus
et placidus«.
Lajos
ról: ». .
.fratris nostri crudelissima morte, quae medullam cordis nostri dira passione
amarissime lacerabat, condolentes« . . . »cor nostrum vehementi et indicibili
amaritudine vulneratum vindicare voluissemus« (uo.).Nagy Lajos
n.55
Felzúdúl Budavár, mint a darázs-fészek
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Talpra
ugrálának »[törölt]
«
ugrándoznak a nemes
vitézek
»Beszúrás
Felzudul
Beszúrás
[törölt]
« az ország »Budavár, mint a
darázsfészek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.63
Csörög
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Csörtet
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándsa
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
láncsa
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lándzsa
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.69
S valahol átvitték
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
n
Valahon
átkeltek
Jegyzet A költő itt a D. I.
III. éneke 12. vsz. 5—8. sorát mellőzte, s a kihagyott 11. vsz. 5—8.
sorait iktatta be. Eltérések :
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Valahol átvitték
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.72
Festi a közös gyászt fekete szinekben.n
Jegyzet V. ö. Daliás idők II. dolg. III. ének 11— 12, vsz. Az 5—8.
sorhoz : Budai Krón. 283. 1. : »Et factus est planctus
magnus et luctus in
Hungaria
.«Magyarország
n.96
A kettős kereszt is fodorodva játszik.n
Jegyzet Az Anjou-cimerről 1.
Pray György: Syntagma historicum de Sigillis regum et reginarum
Hungariae,
Budae
, 1805. — Tabelláin
Budapest
Lajos
és Nagy Lajos
Mária
több pecsétje, a pecséteken csőrében
patkót tartó strucc, liliomok. így T. Sz. III. ének 4.
vsz. (I. Mária
Szinnyei
I.)
—Szinnyei Ferenc
n.104
Lejöve a király, tőlök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
tőlük
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet Ugyanígy Hédervári Kont Miklós főpohárnokról
Lehotzky: Regni Hungariae Status et
Ordines, Posonii, 1796. — 102. lapja szerint
Kont
1345-ben »pincernarum magister«.
(Hédervári Kont Miklós
Szinnyei
II.)Szinnyei Ferenc
n.112
Ott lenge
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
lengett
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet V. ö. Daliás
idők Első dolg. IV. ének 24. 5—8.
sor.
Szinnyei
rámutatott, hogy
az itt leírt út voltaképen Szinnyei Ferenc
Lajos
királynak az útja. — Gyulavásár Friaul északolasz
tartomány, ahol a rómaiak Forum Julii nevű városa
állt.Nagy Lajos
n.115
Balfelül a tenger s Akviléjan
marad,Jegyzet
Akviléja. —
Idegen helynevek leírásában, népies műnél, nem követtem se az
illető nyelv orthographiáját, sem egészen a magyar kiejtést. Hagyék rajta némi
idegent, péld. a c-t nem írtam k-nak, — annyit
mindenki tud, — vagy az olasz g.-t dzs-nek, mert
nagyon elrútítja a neveket; de már a qu-t kv-nek írom,
s a hangzókat ékezem.
n.116
Eszetekbe hozván ama jós madarat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Eszötökbe »n
Jegyzet
irónnal:
Eszetekbe
Beszúrás
[törölt]
« a jósló madarat »n
Jegyzet irónnal:
ama jós madarat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.120
Víznek és száraznak kétszinü csúszóit.n
Jegyzet
Etele halmáról a Remény c.
folyóiratban olvashatott
Arany
.
Ennek 1851 áprilisi számában egy
fametszetű kép van e magyarázattal : Atilla a legyőzött népekkel hordatott egy hegyet s arról
intézte Akviléja ostromát. Ez a hagyomány állítólag él
az udinei nép ajkán. A rajzot Mayer István
egyetemi tanár rajzolta. — A jós madár a gólya, a hozzáfűzött hagyományt
elmondja Arany János
Arany
a Csaba királyfi Első dolg. I.
énekében.Arany János
n
Jegyzet E versszak
«Akviléja«
szavához a költő a T. Sz.-ben jegyzetet füzött (15. sz.). A jegyzet szövegében
annyit mindenki tud s mert nagyon elrútítja a neveket — későbbi
betoldás ; a jegyzet vége eredetileg igy volt: Oka, mert a C-t a kevéssé
jártas ember is K-nak olvassa, a dzs pedig az olasz nevek irását
eléktelenítené ; mindegy is, akárhogy olvassa a járatlan
ember.
n.124
Kicsibe'
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Kicsibe
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
lakola
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« lakolt
meg »n
Jegyzet irónnal:
lakola
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.128
Soha, míg világ lesz, el sem is feledik,n
Jegyzet
A szegény versköltő-ről 1.
Thierry
: Histoire légendaire et
traditionelle d' Attila, 262— 264. 1. Mikor Atilla elfoglalta Páduát, Thierry, Amédée
Marullus
költő elvitte hozzá róla szerzett költeményét. A
páduaiak hizelgésből az amfiteátrumban olvastatták föl vele. Amikor
Atilla meghallotta, hogy a költő
versében őt istenektől származtatja, annyira felháborodott ezen a vakmerő
tiszteletlenségen (halandó embert a halhatatlan istenekkel egy sorba tenni),
hogy máglyán akarta Marullus, Michael Tarchaniota
Marullus
t megégettetni. Az utolsó pillanatban
megkegyelmezett neki e szavakkal : »Meg akartam leckéztetni a hízelkedőt; de
azért ne ijesszük el az igazmondó költőket, akik ünnepelni akarnak
bennünket.«
Marullus, Michael Tarchaniota
Thierry
elterjedt olasz
hagyományra hivatkozik. Thierry, Amédée
Marullus Tarchaniota Mihály
újlatin költő a valóságban később, a XV. században élt.
Marullus, Michael Tarchaniota
n.136
Én szent koronámra
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Koronámra mondom »n
Jegyzet irónnal:
Dicső
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Szentelt »Én szent
koronámra
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.155
Mert mostan az özvegy — Károly nagy királyé —
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ott lakván »Mert mostan az özvegy,
Károly nagy királyé,
Beszúrás
[törölt]
« Ott lakozék, mondám,
Erzsébet királyné, »Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.156
Ott tartja lakását, Erzsébet királyné.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lajos édesanyja »[törölt]
«
Ott
lakozik vala,
»Beszúrás
Ott tartja lakását Erzsébet királyné
Beszúrás
[törölt]
« Immár
koros özvegy, Károly volt nagy királyé »n
Jegyzet (E két
törölt sor irónnal a lapszélen.)
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.160
Mérföldekre nyuló
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nyúló »n
Jegyzet irónnal:
nyúló
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
nyéked
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
az első, 1879-es kiadás
nyéked
n
Régi neve a vadas kertnek.
Jegyzet A nyék szóhoz a T.
sz.-ben irónnal:
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.176
Az is összeomlott, letörék
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
ledönték
n
Jegyzet Imp. : jegyzet
irónnal: Oláh Miklós leirása
szerint.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
n
Jegyzet 20–22. versszak: Visegrád ábrázolásánál a költő maga utal jegyzetben Oláh Miklós leírására. L. a Daliás idők Első dolgozatának 5. jegyzetét, ott közöljük
Oláh
szövegét. (Tulajdonképpen a
Mátyás-korabeli Visegrádot írja
le.)Oláh Miklós
n.192
Hangosabbá téve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« tévén »n
Jegyzet irónnal:
téve
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A költő maga idézte a Dubnici Krónikát, a Budai Krónika
jegyzetéből, a Daliás idők Első dolgozatánál (6. sz.
jegyzet, IV. ének 7.)
n.208
Ki után
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Utána
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet
Erzsébet királyné ájtatosságáról 1. a Budai
Krónika 288. lapján »eximiae sanctitatis et clementiae«.
Podhraczky
szerint (a Budai Krónika jegyzetében, 269. 1.) első itáliai útjára az
vezette, hogy Endre fiának koronát
szerezzen, »dein, ut pro lenocinio et caede Podhraczky József
Feliciani de Zaah
, generisque huius
exstirpatione Deum, omnis mali vindicem placet.« (Zách Felicián
Szinnyei
II.) Krónika és költészet
egyaránt nem hagyja szó nélkül Szinnyei Ferenc
Erzsébet
lelkiösmeretfurdalását. Döbrentei Klára
Visegrádon c. elbeszélésében azt mondja : »A
királynét látták széjjelbontott hajjal éjtszakákon keresztül gyötörtetve
imádkozni.« (I. Erzsébet
Szinnyei
II.)
—Szinnyei Ferenc
n.21
De most adományát tízszeresen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« adományit
kétszerezve »n
Jegyzet irónnal. :
adományát
[törölt]
« kétszeresen »tízszeresen
Beszúrás
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.224
Zeng vala bús ének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy zendült az ének
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A versszak alatt három csillag : ide
lehetett szánva először Zács Klára balladája.
n.228
Így tartja felőle a hegedős ének ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
Igy
[törölt]
« zengi »[törölt]
«
mondja
»Beszúrás
tartja
felőle
Beszúrás
[törölt]
« ama régi »a hegedős ének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.232
Aztán negyedízig minden rokonságát.n
Jegyzet A Daliás idők II. dolg. III. énekébe ez a versszak utólag van irónnal,
számozatlanul betoldva, arra a helyre, amelyet a költő a három csillag után
üresen hagyott. T. Sz.-ben irónnal e megjegyzés áll mellette : Ha a
ballada a XII. énekbe bejő, akkor e versszak fölösleges, kihagyandó
lesz. — Alább : Szükséges ez itt is, így
röviden.
n.233
E kép üldözi most
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Illy szomorú
eset »n
Jegyzet irónnal:
E kép üldözi most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Ez eset üldő »E kép üldözi
most
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.240
Száz, vagy ezer számmal, — kire hogy van
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Ezrivel, vagy amint fel volt
rájok »[törölt]
«
ötven-, száz, amint fel vala
rájok
»Beszúrás
Száz vagy ezer
számmal
Beszúrás
[törölt]
«
főnyit
»Beszúrás
kire
hogy volt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Száz vagy ezer számmal, kire hogy van osztva
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n
n
Jegyzet A D. I.
most következő 33. versszaka a T. Sz.-ben az
56.
n.254
Követé a vajdát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« nagy hőst a »a
vajdát
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
hősi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« vitéz »[törölt]
«
deli
»Beszúrás
hősi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.256
Osztályosi Apor László nagy nevének.n
Jegyzet A
Laczfi-címer leírása a Dubnici Krónikából való (103.
lap.) »vexillum Stephani, draconem album erexerunt«. Onnan a közmondás is :
»unde in Apulia exivit de ipso proverbium : tu es homo victoriosus et sapiens,
quasi alter Stephanus filius Laczk« (99. 1.). Mindkét adat
Szinnyei
nél (I.), de Szinnyei Ferenc
Tolnai
kimutatta, hogy a Dubnici Krónikát Tolnai Vilmos
Arany
mindig csak a Budai Krónika
jegyzeteiből idézi (
Irodalomtörténeti Közlemények.
1912.). Az első adat
a Budai Krónikában a 304., a második a 293.
lapon.Arany János
n.266
Vele jött az öccse, és két fia néki ;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Zászlóját az öccse, két fia
követi
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
[törölt]
« Zászlóját az öccse, két fia
követi »Vele jött az öccse, és két fia néki
;
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.267
Címerül egy rózsa hat levelét hozta,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Paizsán a címer négy fele »[törölt]
«
részre van
osztva
»Beszúrás
n
Jegyzet Irónnal:
Címerül
egy rózsa hat levelét hozta,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.268
Benne pajzs, fehérre, feketére osztva.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Két mezeje »[törölt]
«
mezője gyászos,
kettő fehér
»Beszúrás
[törölt]
«
míg ketteje
puszta
»Beszúrás
Benne pajzs, fehérre, feketére
osztva.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.278
Szécsenyi ős fának hajtása, rokona :
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« A Szécsényi »Szécsenyi
törzsnek Beszúrás
[törölt]
« igaz
vér »n
Jegyzet (irónnal)
hajtása,
rokona
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.280
Keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
kisded keresztjével
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
keresztet emelvén
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
Széchenyi
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szécsényi »Szécsenyi
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.284
Koronás két arszlán és kardos levente.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Zászlaján egy kardos, páncélos
levente »n
Jegyzet irónnal:
Koronás a címer, kardos a levente
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.304
Címere a tündér,n
Jegyzet
Címere a tündér . . . — A
groteszk alakot tündérnek vagy angyalnak nézhetni Bebek
címerpaizsán, melyet csak rajzban láttam.
csuda asszonyállat
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« csuda nemü »szép asszonyi
állat
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
csoda asszony állat
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.320
Jelöl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Mutat »Jelöl
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a kő-bástya
Zríni-keménységet
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
a kőbástya Zrínyi-erősséget
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Jegyzet A D. I. III. 43. vsz. 5—8. sora
az impurumban áthuzva, a lapszélen irónnal a mai szöveg, a név Zrínyinek irva, a
T. Sz.-ben Zríni.
n.330
(Nem Mária, bizony, magyarok királya!)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Szőke aranyhajnál nincs egyéb
ruhája »Mert nem Mária ez, magyarok
királya
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
(Nem Mária, bizony, magyarok
királya!)
n
Mert
Jegyzet Balszélen irónnal:
[törölt]
« hogy »nem
Mária
Beszúrás
[törölt]
« ez »volt, magyarok
királya.
Beszúrás
n
Jegyzet Utána olvashatatlan, törléses
szöveg.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.331
Meztelen a karja, vállai és melle,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mosolyog az ajka, rózsabimbó
melle,
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n
Meztelen a karja,
Jegyzet T. Sz. irónnal a mai szöveg,
csak
[törölt]
« dereka »vállai
és melle,Beszúrás
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.336
Forgács Andor kapta; elmondom, miképen:n
Jegyzet Történeti
hagyomány szerint a Forgács-címer meztelen nőalakja
Mária királyné
t, I. Mária
Lajos
leányát ábrázolná. Nagy Lajos
Mária
— eszerint — maga adományozta ezt a cimert
Forgácsnak trónja megszilárdításának
érdekében végzett szolgálatai elismeréséül. I. Mária
Arany
itt azt vitatja, hogy a címer nem ábrázolhatja
Arany János
Máriá
t, aki akkor még meg sem
született. Följegyzéseiben kétszer is kitér erre : »Balázsnak I. Mária
Mária királyné
saját arcképét adja, de előbb mi? I. Mária
Windisch
nél meztelen női (?)
alak, fején korona, alatta korona és zöld halom, feje mellett két hold.« Másutt:
»Windisch Károly Gottlieb
Budai
szerint Balázs címerül a Budai Ferenc
Mária királyné
képét kapta volna. I. Mária
Windisch
nél kék mezőben koronás
meztelen nő, feje mellett kétfelől a fogyó és új hold, aranyszínben ; haja
vállára foly le, kezei csípőre tévék ; korona felett áll, melynek középső ága
ágyékát elfödi; a korona zöld halmon nyugszik. (Windisch Károly Gottlieb
Mária
nehezen engedte volna saját képét így viselni.)«
Hormayr, Mednyánszky szerint a Forgách-címer előbb fehér farkas volt. —
A vízből kiemelkedő sellő motívumához I. Mária
Szinnyei
I. párhuzamot talált Szinnyei Ferenc
Tasso
Megszabadított Jeruzsálem-ében — Rinaldot sellő
altatja el dalával (XIV. 60—65. vsz.), s meg is jövendöli neki családja
fölemelkedését. Heller Bernát a Nibelung ének sellő-jelenetére utal, melyet Tasso, Torquato
Arany
is idéz Zrínyi-tanulmányában. Itt Hagen veszi el a sellők ruháját, s azért
jósolnak, hogy visszakapják. (XXV. kaland; —
Egyetemes
Philologiai Közlöny. 1918.)Arany János
n.344
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Andor, az ifjabbik, Tamás
elestével »n
Jegyzet irónnal a mai
szöveg
Majd csak egyik: Andor, — bátyja
elestével.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.345
S már nem biztos vára: se Znió, se Gimes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« S már nem biztos vára: Znió avagy
Gimes »n
Jegyzet irónnal:
S már
vára se biztos : se Znió, se
Gimes
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.360
Egy tündéri csóktól hamar elhervadnál.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
csóktul
[törölt]
« menten »[törölt]
«
rögtön
»Beszúrás
[törölt]
«
bizony
»Beszúrás
hamar
lehervadnál
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.364
Vízben, közelebb jött s így danol a sellő
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« jött »jön s így
Beszúrás
[törölt]
« dalolt »danol a sellő
Beszúrás
n
Jegyzet A
»sellő« szóhoz jegyzet: Vízi tündérek régi
neve.
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.390
Szégyellte magát az aluvó vitéztől,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
Mert igen szégyelte az
al[u
]vó
vitéztül
n
Jegyzet (kaparás után javítva)
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
Szégyelte magát az
aluvó
*
Szövegforrás:
tisztázott kézirat
tisztázott kézirat
n.408
Lóránt fia Lóránt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Lóránd fia Loránd »Lóránt fia
Lóránt
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
fatőrül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« fatőrül »fatővel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.424
A Rajcsányi medvét? az egész világot?...n
Jegyzet 32–53. versszak:
Az eposzokban szokásos seregszemlét
Arany
a felvonuló nemesi családok címereinek leírásával oldja
meg ; ez korszerű, amellett festői és változatos. Vázlata : D.
I. Első dolg. IV. én. 25—27. — A címerek rajzait Arany János
Wagner
Collectanea genealogica c. munkájából vette, sokat
részletesen leírt a Toldiana-nak nevezett
adatgyűjteményben, pontosan le is rajzolta onnan a Hédervári, Drágfi, Ujlaki,
Bánfi, Giléti, Kanizsai, Chetnek, Kont, Zudar cimereket, s Wagner, Karl
Lajos
gyűrűspecsétjét a struccal és a
patkóval. — Nagy Lajos
Szinnyei
a
címerek és a családi adatok forrásául Nagy Iván
Magyarország családai c. munkáját nevezte meg. Ez
téves ; a költő jegyzeteiben Nagy Ivánra
semmiféle hivatkozás nincsen.Szinnyei Ferenc
n.440
Vígaszképen a mult dicsőséghez fordul. —n
Jegyzet Nem sokkal e
versszak keletkezése előtt írja
Arany
Arany János
Tompá
nak (1853. VI. 28.) : »Visszatérnek a külföldet
külsőségekben és idegen szellemben majmoló iskolák ; a nyelv csinosodik, azaz
romlik, érdem lesz magyar szavakban németül s franciául beszélni, bűn egy magyar
kifejezést használni, csupán azért, mert a nép is él vele, tehát pórias, durva,
nyers.« Maga e versszak 1854-ben
keletkezett. Tompa Mihály
n
Jegyzet A versszak után kék irónnal utalás :
ide a 28-at. A 28-as azonos a már említett 33-as versszakkal, melyet a költő ide
toldott be 56. gyanánt,
n.463
De azért kemény nép : szivök
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
tisztázott kézirat
az első, 1879-es kiadás
n
Jegyzet »szivök« irónnal szive-re javítva, végül
mégis úgy
maradt
[törölt]
« szivök »[törölt]
«
szive
»Beszúrás
szivök
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
a Daliás idők II. harmadik énekének részlete, impurum
n.496
Messzünnen irígyli ezek állapotját.n
Jegyzet
A VII. énekkel tér rá
Arany
Nagy Lajos nápolyi hadjáratának
elbeszélésére. Ennek történetét alaposan meg akarta ismerni, s már korábban
vegigtanulmányozta, részben (az említett Toldiana c.
kéziratcsomóban) kivonatolta is a fontosabb egykorú és újabb forrásokat.
Vázlatosan összeállította Nápoly egesz történetét
Endre megöletéséig ; kivonatot
készített a magyar eseményekről 1343-tól fogva
Horváth Mihály. A magyarok
története, Pápa, 1842—46. c. művéből (az
érdekelt fejezet: II. kötet 2. szakasz : Nápolyi események és hadmenetek.) A
főfonal mellett különös figyelmet fordít egy-egy érdekkeltőbb részletre :
aminő a király két sebesülése (Canossánál a kő
lesújtja, Aversánál nyilat kap a combjába), a
majdnem vízbefuló Szeredai, a pápa
végső ítélete, Johanna
ellenállhatatlanul megbűvölt volta. Olykor aláhúzással emeli ki, amit
fontosnak tart, így pl. amikor Arany János
Horváth
a két nápolyi hadjáratot regényes kalandnak
mondja, amely »minden jelentékenyebb közvetlen következés nélkül szövődik a
nemzet életébe«.
Költői szempontból hálásabb anyagot talált Budai Ferenc
Magyarország polgári históriájára való
lexikon-jában, amely a történeti adatok mellett számos mondái
hagyományt is megőrzött. Itt olvassa a bűvös gyűrűt, Lajosnak Máriával való jegyességét, Durazzói Károly elitéltetését, a Tarenti Lajos-javasolta párviadalt, Lajos díszes római fogadtatását. — Szilágyi István küldi meg neki még 1850-ben
Fessler Ignác művének (Die Geschichte der Ungern, 1815—1825.) harmadik darabját. Az
egykorú vagy közel egykorú források közül jegyzetei szerint ismerte
Turóczit, Horváth Mihály
Galeotto
t, Oláh Miklóst; a középkoriak közül mégis főforrása a Budai Krónika volt, amelynek új kiadása 1838-ban jelent meg, bő
jegyzetekkel ellátva, Podhraczky József gondozásában. E kiadás különösen azért bizonyult
használhatónak, mert Galeotto Marzio
Podhraczky
a Budai Krónika egy-egy
fejezete alatt jegyzetben közölte a Dubnici Krónika
szinesebb, részletesebb szövegét is. Podhraczky József
Arany
a Dubnici Krónika regényes
elemeit a Szent László-ban s a Toldi
szerelmében is bőségesen felhasználta. (A Dubnici
Krónikát csak a Budai Krónika jegyzeteiből
ismerte, az előbbi ugyan akkor már a Nemzeti Múzeumban volt, de nyomtatásban
csak 1884-ben jelent meg.)
A Toldi szerelme végleges kialakulása idején vált
Arany János
Arany
egyik fő
forrásává Szalay László munkája : Magyarország története (második kiadása 1860—66 közt jelent meg
Arany János
Pest
en). Budapest
Szalay
egyébként a részletekben maga is
felhasználta Szalay László
Arany
eddig
ismert forrásait, jó írói érzékű történettudós volt; néhány esetben
Arany János
Arany
sorai úgy hatnak,
mint Arany János
Szalay
szövegének
költői parafrázisa.
A Második dolgozat III., a végleges szöveg VII.
énekében a címerek adatait és leírását — néhány szórványos esetet nem
számítva — a következő művekből merítette Szalay László
Arany
:
Wagner, Carolus: Collectanea genealogico-historica illustrium
Hungariae familiarum, quae jam interciderunt, Arany János
Buda
, 1778—1780.
Palma, Carolus : Heraldicae Regni Hungariae Specimen, regia,
provinciarum, nobiliumque scuta complectens. Bécs, 1766. Mindkét mű közli rézkarc-mellékleten egyes cimerek
rajzát is.
Néhány utalása szerint használta Budapest
Arany
Windisch Károly Gottlieb pozsonyi német tudós (1725—1793) valamely művét is. Lásd
ezeket
Arany János
Szinnyei
:
Magyar írók és Petrik: Magyarország bibliográfiája
1712— 1860., III. 851.
Az alábbiakban a T.Sz.-hez fűződő gazdag filológiai
irodalom nyomán továbbra is a forrásoknak ama helyeit idézzük, amelyeket
Szinnyei Ferenc
Arany
felhasznált, s
amelyekből a cselekmény alakítására vagy egyes részek kiszínezésére
ösztönzést kapott.
Arany János
n
Jegyzet Az impurumban, amely az 1863-ban kezdett szöveget egyfolytában tartalmazza, ez az
ének teljesen ki van hagyva, s helyén kék irónnal utalás : A 7-dik ének
egy régibb dolgozat III. di (igy) éneke volt. Ugyanez a kézirat a
Daliás idők második kidolgozásának harmadik énekét
oly módon közli, hogy a Harmadik ének fölirás első szava át van huzva, s fölötte
kék irónnal: Most VII-dik. Magának a szövegnek az 1—64. versszaka
felel meg a T. Sz. hetedik éneke 62 szakának (az alább
jelzendő eltérésekkel), azután 65-ön kezdve 93-ig a Daliás
idők második kidolgozásának harmadik éneke folytatódik. Az egész
tisztába írt régi szöveg, a Daliás időkével azonos
kézírás, amelyen fekete és kék irónnal későbbi javítások vannak. A szövegben még
illyen, ollyan alakok.A Daliás idők
szövegéből a költő kihagyta a 9., 10. és 11. versszakot, a 31. és 32. között
betoldott egy versszakot (T. Sz. VII. 29.), egynek
pedig helyét megváltoztatta : a T. Sz. VII. ének 56.
versszaka a D. I.-ben a 33. versszak, tehát nem a
felvonulás leírása után, hanem előtte áll. Ez eltéréseket okoz a két kézirat
között a strófák számozásában. Alább a D. I.
strófa-számait, ahol eltérnek, zárójelben adjuk.