Toldi szerelme. Glosszárium.

Bibliográfiai adatok

Toldi szerelme. Glosszárium.

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei V. kötet

Alcím: Toldi szerelme. A daliás idők első és második dolgozata.

Dátum: 1863/4 1854 1863 1906 1953

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0659001185324

Szerkesztő: Keresztury Dezső

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Magyarország

Lelőhely: Budapest

Intézmény: Országos Széchényi Könyvtár

Gyűjtemény: Kézirattár

Azonosító: Quart. Hung. 1534

A kézirat leírása: Megtalálható tehát ebben a kéziratban a II. dolg. I. ének 1—6. versszaka (itt a számozás szerint 4 oldal hiányzik) és a 27—30. vsz., s ugyanide, külön levélen, fogalmazványban, számozatlanul be van iktatva a T. Sz. I. ének 29—39. versszaka (a szakok nincsenek számozva). A 34. vsz. előtt kék irónjelzés és ez a felírás: Az I. ének vége. A tisztázásban a II. dolg. I. ének 29. vsz. után szintén jelezve van kék irónnal, hogy oda betoldás kerül. Azután következik a II. dolg. II. énekének teljes szövege; a 10. és 11. lap közé egy kétrét hajtott ív levél van betéve, rajta ez ének 10—29. szakai, alkalmasint fogalmazványban. A 13. lapon a szöveg a 23. vsz-tól kékkel áthúzva s ez a jelzés: A viadal egész másként lett. A II. dolg. II. énekének 34. vszakába a költő, a második sor után, még két teljes szakot toldott be, ez itt külön papíron van beragasztva. A 18—19. lap között megint egy számozatlan lap van betoldva, rajta a II. dolg. II. énekének 40—51. szakai, nem tudni: első fogalmazás-e. Ezután következik a II. dolg. III. énekének teljes szövege. Cimében a »Harmadik« szó kékkel áthúzva, fölötte: Most VII-dik. A T. Sz.-be átvett szakokat a költő oldalt kékkel megszámozta, de számozása eltér a véglegestől. L. ezt a szövegváltozatok közt. Az utolsó átvett szak után a lap alján jelezve van a II. dolg. III. éneke következő szakának első sora (Igy az egész tábor), a következő laptól ez ének szövege a 65-től végig, de a 42. és 43. lap közé egy számozatlan kétrét hajtott ív van betéve, rajta megint a 84—90. vsz., talán első fogalmazás. A betét negyedik oldalán a II. dolg. IV. énekének első szaka, háromszor újrakezdve, ezután a 44., 45. és 46. lapon, valamint egy számozatlan kétrét hajtott ív 1—2. oldalán a II. dolg. IV. énekének tisztázata. A betét 3—4. lapja üres. A következő lapon kékkel a számozás megint 1-gyel kezdődik, kékkel a lap tetején felirat: Új dolgozat, No. 3. impurum — tintával: 1863/4. Most következnek az újonnan írt részek a T. Sz. II. éneke 21. szakától kezdve. A számozás kékkel megy 1-től 63-ig (kivéve a 41-et, ez tintával van írva), a 63. hátlapja üres és számozatlan. (Itt jelzi a költő a II. dolg. III. éneke betoldását.) A többi lapon ez a folyamatos számozás nincs meg. Van azonban a kéziratcsomónak egy másik számozása is, fekete irónnal a lap jobb alsó sarkán, de nem az oldalak, hanem a levelek vannak számozva; ez a számozás végigmegy 1-től 105-ig. A költemény utolsó szakai a 104. levél első lapján vannak. Ennek a kéziratnak két címlapja van. Az elsőn fent jobbról tintával: A tisztázat (ez a II. dolg.-ra vonatkozhat); középen : DALIÁS IDŐK. (TOLDI MÁSODIK RÉSZE.) ÍRTA:

ARANY JÁNOS

Arany János

1854. A cím kék irónnal áthúzva, föléírva : No. 2. ez lett a Toldi Szerelme . Lentebb tintával: Ez részint cassálva, részint beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi Szerelme című k. beszélybe, mely ha isten segít utolsó kidolgozása lesz e tárgynak. — Ez alatt kék irónnal: Az I, II. és VII. ének régibb fragmentumokból való, a többi a legutolsó dolgozat impuruma. — A másik cimlap: TOLDI MÁSODIK DARAB. DALIÁS IDŐK az utolsó két szó tintával erősen áthúzva, alatta: Toldi szerelme . A lap jobb felső sarkában tintával: A második dolgozat, a VII-ik énekig víve. (

Arany

Arany János

itt tévedett, a II. dolgozatból csak négy ének készült el.) E címlap hátán található az a mottókba foglalt tervezet, amelyet fentebb a Második dolgozatnál ismertettünk. Az ott leírtakon kívül a lap alján, eltérő írással, még egy mottó-sorozat olvasható, ezzel a felírással: Harcias mottók. A sorozat a következő: 1. Rettenetes haddal ezentől induljunk. 2. Ott az város kívül táborát futtatá. Vitéz magyarokat minden nép csudálja. 3. Nagy vakmerőn magyarok indulának. 4. Vagyon nagy kiáltás szélyel az városban. 5. Jó Lajos királynak mind fejet hajtanak. 6. Kurta pej lovára mint egy barát üle. 7. Hamar jó lovára olasz felült vala. A Toldi szerelme tisztázott kéziratát az Országos Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi, Quart. Hung. 1534. jelzettel. Arany László óhajtása szerint özvegye ajándékából került oda. Bőrsarkú vászonkötésű, elejétől végig

Arany

Arany János

kezeírása. A kézirattár gép-számozása szerint 106 levelet foglal magában.

Arany

Arany János

az Előszót szintén levelenkint számozta I-től IV-ig, a szöveget oldalankint 1—94-ig tintával, innen 188-ig kék irónnal. A címlapot, a Jegyzeteket (amelyek itt a szöveg után következnek) és a Glossariumot a költő nem számozta. A páros és páratlan oldalak fölé élőfej-ként beírta az ének számát. Ebbe a kéziratba van beillesztve más papíron, régibb írással a Zács-ballada, de nem pontosan a helyére, hanem a 170—171. oldal közé, a XI. ének végére; voltaképeni helyét

Arany

Arany János

fent és a lap szélén is jelzi: ad 176. lap — A XII. énekhez, a 36. strófa után. A baloldali címlap: TOLDI. KÖLTŐI ELBESZÉLÉS. HÁROM RÉSZBEN. MÁSODIK RÉSZ: TOLDI SZERELME. A jobboldali címlap: TOLDI SZERELME. ELBESZÉLÉS TIZENKÉT ÉNEKBEN. ÍRTA

ARANY JÁNOS

Arany János

. Ez alatt a jelige. Az »írta« alatt erős kaparás, melyből ennyit lehet kivenni: . . . .melyet szerzett /mostan pedig némely avult irások rongyaiból/ . . .formában közrebocsát. A jelige helyén előbb szintén más, olvashatatlanul kitörölt három sor állott. A címlap hátára a költő irónnal felírta utasításait a szedőnek: A szedéshez. 1. NB. Minden felirat versal. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a divatos Elzevir-betűket. — aláhuzott szók: cursiv. A mottók gyémántbetűkkel, csak fél sor szélességben. (Kivéve a fő mottót elül, mely egészen keresztül jöhet.) 2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul, a Glossarium elé szedni; a szövegben folyó számmal (1, 2, 3) jegyezve meg, hová valók. A nyomás így tisztább, rendesebb lesz, nem kell megtörni a strophákat. Ezekből hármat akarok egy lapra; de ahol ének kezdődik, csak kettőt, vagy tán egyet; s felibe az ének címe és mottója jön, ennek külön lap nem kell. A lapok felett az első , második stb. ének, folyvást nyomandó, amint fel van írva. — A strophák számai is, középre. Ezeket az utasításokat az első ének elején minden sorhoz egyenkint odaírta Arany László. E példány alapján a kézirat eltéréseit az első kiadástól összeállította és közreadta Bányai Elemér múzeumi tisztviselő a Magyar Könyvszemle 1906. évi I. füzetében (7—38. lap), de nem kellő pontossággal. A Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi azt a négy oldalt is (egy kétrét hajtott ívlap), amely az impurumban az első énekből hiányzik (7—26. vsz.). Jelzete Quart. Hung. 1536., nem tudni, hogyan, mikor került a Széchenyi-Könyvtárba.

History:

Voinovich Géza hagyatékából a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került a Toldi szerelme első fogalmazványa, amelyet

Arany

Arany János

nyomán az alábbiakban »impurum«-nak nevezünk. Ez a kézirat tartalmazza mindazon részek első fogalmazványát, amelyek 1863 decembere után keletkeztek, tehát a II. ének új versszakait a 21-től kezdve végig, az új III., IV., V., VI. éneket, a VII. helyén ezt az utalást: A 7-dik ének egy régibb dolgozat III-di (így) éneke volt — azután a teljes VIII., IX., X ., XI., és XII. éneket. Ezek az új részek (felébe hajtott ív lapokon írva) össze vannak vonva a Daliás idők Második dolgozatának tisztázott kéziratával. Az alább ismertetendő jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az összevonás még talán magától

Arany

Arany János

tól származik.

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: elbeszélő költemény

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Szövegforrás II: Kézirat

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Arany

Arany János

nak ez a műve három változatban került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott művek keretében. Az alábbiakban lehetőleg teljes jegyzéket adunk ezekről a kiadásokról a könyvészeti összeállítások és legnagyobb hazai könyvtáraink katalógusai nyomán. A jegyzék bizonytalanságait nem sikerült teljesen eloszlatnunk, mert egyes kiadások megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két körülmény nehezítette munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek és

Arany

Arany János

összes műveinek kiadásaiban hiányzik a következetes sorszám jelzés, másik az, hogy a Franklin-Társulat, amely egyideig

Arany

Arany János

műveinek monopolizált kiadója volt, az Arany-kiadásokat rendszerint évszám jelzés nékül hozta piacra. ÖNÁLLÓAN. Toldi szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben.

Budapest

. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392. l. Ugyanaz kettős cimlappal: Toldi. Költői elbeszélés három részben. Második rész : Toldi szerelme. A szerző kiadása.

Budapest

. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392 1. 2. kiad.

Budapest

. 1880. Ráth Mór. IX , 424 l. Ugyanez a Családi Könyvtár 9—14. III. is. Ugyanaz 3. kiad.

Budapest

. 1882. Ráth Mór. IX, 180 és 244 l. 1883-ban A. J . Összes Költeményei 3. kötetében 4. kiadásként jelezve. 1892.

Budapest

. Ráth Mór. 404. l. (A magyar nemzet családi könyvtára. 3.) 6. kiadásnak jelezve. 1897.

Budapest

. Ráth Mór. VIII. 424. l. 7. kiadásnak jelezve. Toldi szerelme. A költő által sajtó alá rendezett eredeti kiadás, időskori arcképével.

Budapest

. 1899. Ráth Mór. 423 1. 1910.

Budapest

. Franklin-Társ. 400 l. 8. kiadásként jelezve. Toldi szerelme.

Budapest

. é. n. Franklin-Társ. 343 l. Toldi szerelme. Kiadta a Kisfaludy-Társ.

Budapest

[szerkesztői feloldás]

1934.

Franklin-Társ. 4 és 256 l. (Élő könyvek. Magyar Klasszikusok. 50.) Toldi szerelme.

Budapest

. (1942.) Franklin-Társ. 344 l. A TRILÓGIÁBAN. Toldi. Költői elbeszélés három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.

Budapest

. 1884. Ráth Mór. 8r. 654 1.Megjelent dísz- és bőrkötésben is. A. J. Elbeszélő költeményei. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.

Budapest

. 1891. Ráth Mór. 8r. 655 l. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 10. kiad.

Budapest

. 1897. Ráth, Mór. 8r. 82, 423, 85 l. (tehát a három rész külön lapszámozva.) Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.

Budapest

. 1902. Franklin-társ. 8r. 82, 423, 85 l. Toldi-trilógia.

Budapest

[szerkesztői feloldás]

1924.

Franklin-Társ. 8r. 558 l. (Készült 500 számozott példányban »biblia«-papíron, Jaschik Álmos díszítő rajzaival: pergament papírkötésben és pergament bőrkötésben.) (Ezt a Jaschik Álmos által díszített kiadást a Múz. Kvt. 1925-re datálja szögletes zárójelek közt.) Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.

Budapest

[szerkesztői feloldás]

1926.

Franklin-Társ. 404 lap. 8r. Ugyanaz 1927-ben is. Toldi trilógiája.

Budapest

. 1930. Franklin-Társ. 414 l. (1930. évi könyvnapi kiadvány.) Toldi-trilógia.

Budapest

. 193? Franklin-Társ. 427 l. (Muz. Kvt. egyik példánya.) Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.

Budapest

. é. n. Franklin-Társ. 404 l. Toldi estéje:

Budapest

. 1941. Aczél Testv. 328 l. (Nemzeti Irodalmunk. 24—25.) Toldi-trilógia. A bevezetést írta Keményfi János. Jegyzetekkel ellátta Dáloky János.

Budapest

. 1941. Magyar Népművelők Társasága. 324 l. (Magyar Klasszikusok.) ÖSSZES ÉS VÁLOGATOTT KIADÁSOKBAN. Összes költeményei. 4 kötet.

Budapest

. é. n. 1880. Ráth Mór. Összes Munkái. 8 köt.

Budapest

. 1883. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költemények. I. köt. Toldi. Költői elb. három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Összes költeményei. 4 kötetben.

Budapest

. 1891—1893. Ráth Mór. E Kiadvány 3. kötetében: Toldi szerelme. Elb. 12 énekben. 6. kiad. 1892. Ugyanez a kiadás. 4 kötetben.

Budapest

. 1895—1897. Ráth Mór. Összegyűjtött munkái. 8 kötetben.

Budapest

. 1893—1899. Ráth Mór. E kiadvány 3. kötete: Toldi szerelme. VIII, 423 lap. 1899. Ugyanaz 6 kötetben. (A fenti kiadás a VII. és VIII. köt. nélkül. E két kötet a Hátrahagyott verseket tartalmazza, tehát itt is a 3. kötetben van a Toldi szerelme.) Szintén 1899. Összes munkái. 12 kötetben.

Budapest

. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költeményei: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Új lenyomat. 1900. 654 l. Összes munkái.

Budapest

. é. n. Franklin-Társ. ebben a kiadásban a 2. köt.: Toldi trilógiája : Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 654 l. (Petrik 1901—1910 évi könyvészetében.) Összegyüjtött munkái. 8 kötetben (7 kötetbe kötve).

Budapest

. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötet: Toldi-trilógia. 6. kiad. 654 l. (Petriknél u. o.) Művei. Új kiadás. 6 kötetben.

Budapest

. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötetben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. (Petriknél u. o.) A. J. Munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Riedl Frigyes.

Budapest

. Franklin-Társ. (Magyar Remekírók.) 3. kötetében: Toldi . Toldi szerelme. Toldi estéje. 1903. 428 l. A. J. Munkái. Sajtó alá rend. és bev. ellátta Riedl Frigyes. (Arcképpel.) 1—6. k.

Budapest

. 1922. Franklin-Társ. A 3. kötetben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 428 l. (Magyar Remekírók. 41—43.) Adat a Magyar Könyvészet 1921—1923. c. bibliográfiából. Kiadja a M. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete,

Budapest

. 1924 . (Nyilvánvaló, hogy az előbbi, 1903. évi kiadást dobta újra piacra a Franklin-Társ.) Összes Munkái. (Az egységesebb elrendezést és a szöveg épségét Voinovich Géza gondozta.)

Budapest

. 1924. Franklin-Társ. 4r. 1—5 kötet. E kiadásban a 2. kötet: Elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Daliás idők. (Első dolgozat 1849—53, Második dolgozat 1853—63.) 235 lap. Összes költői művei, 1—10 kötetben. (1—4. köt.: Kisebb költeményei. 5—10. köt.: Elbeszélő költeményei.)

Budapest

. Franklin-Társ. (5 db-ba kötve.) Emlékkiadás a költő halálának ötvenéves fordulójára. 1932. A 6—7. kötet: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Összes költői művei. (Egy kötetben).

Budapest

. 1937. Franklin-Társ. 1768 l. (»Parnasszus-kiadás«)

Jegyzet Hibaigazítás: Sorozatunk I. kötetének 397. lapján e kiadás megjelenési éve tévesen 1932, javítandó 1937-re.

Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Pongrácz Elemér.

Budapest

. 1941 Aczél Testvérek kiad. 496 l. Válogatott művei. 1. köt. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. (Sajtó alá rendezte Barta János.)

Budapest

. 1952. Szépirodalmi Könyvkiadó. 510 lap. (Magyar Klasszikusok.) SZEMELVÉNYES KIADÁSOK. Toldi szerelme. Iskolai kiadás. Első-harmadik ének. A középiskola VI—VIII. osztály olvasmánya.

Budapest

. 1900. Franklin-Társ. 8r. 66 1. Szemelvények Arany János Toldi szerelme című époszából. Rendezte és bevezetéssel ellátta Moravcsik Gyula.

Budapest

. é. n. Lampel Róbert. (Magyar Könyvtár. 102—105. sz.) Toldi szerelme. Magyarázta Tettamanti Béla.

Budapest

. 1914. 66 lap. (Irodalmi Segédkönyvek. Szerk. Madzsar Gusztáv.) Arany János költői műveiből. 1. Toldi. Toldi szerelméből szemelvények. Toldi estéje. 2. Válogatott balladák. Kisebb költemények. Buda halála.

Budapest

. é. n. Franklin-Társ. (A Magyar könyvtár füzetei egyben.)

Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

GLOSSARIUM.

Ablak-ólom az a sejtes ólomráma, melybe az apró, hatszögű üvegkarikákat foglalták. VII. 52.

agyafúrt furfangos, ravasz, kinek a fejét mindig fúrja valami. IX . 33.

ajtót húz (vkire) szép csendesen ott hagyja. XII. 100.

akasztó-láb három, feljül kúpba futó gerenda, melynek kúpjából csigán kötél csüng alá. IX. 8.

akkor-éjjel azon éjjel. IV. 49.

álgyú (gép, helyesebben ágyú : ágy) eredetileg váluforma fakészület lehetett, melyből valami rugó eszközzel súlyos köveket lőttek ki. X . 43.

alít vél. IX. 21.

alj különösen fák alja a szálas erdőn, hol az aljfa (csekélyebb értékű, vesszős, bokros fa) terem. V. 69.

áll, neki (pince, kamra) szabadon duszkálhat benne. III. 17. — fájdalmat: tűr. V. 20.

alkalom »jármű«, együgyű alk. »egyszerű«. VI. 39.

alvó t. i. szoba, hálószoba. VIII. 67.

anyakas méhkas, 1. melyben az anyaméh (»királyné«) tanyáz. 2. melyben a méhek kitelelnek, hogy belőle tavasszal rajt eresszenek. Itt csak metaphora. VI. 16.

apol (röviden) régen csókol értelmű volt, de a nép sokhelyt az ápol igét ma is röviden ejti. XI. 12.

aranyfüst vékony aranylemez, melyet aranyozásra használnak. III. 25.

árva özvegy VIII. 86.

asztalfő főhely az asztalnál; népünknél csak a gazda helye. I. 10.

átalig keresztül, amily vastag. (A nép is ragozza így.) IX. 7.

átrusszan valamivel gyorsabb, mint az átrándúl. XI. 15.

az egy . . . az egy vért nem : csak a vért nem, egyedül a v. n. XII. 45.

azon melegében »még első hevében«. X . 44. — módon úgy mint azelőtt, bántatlan, háborítatlan. V. 57.

Bakfitty nagy izomerő-kifejtést kívánó játék, melyet régebben serdült legények, deákok stb. is játszottak. Egyszerűbb az itt leirottnál, mert csak egy sor futó van ; de én úgy vettem fel, mintha őseinknél a hadi testgyakorlatok egyike lett volna. X . 24.

bakos ki a várdöntő bakkal (latinosan kos, aries) dolgozik. VII. 59.

bajmester tornarendező s felügyelő, (Tourniervogt). II. 17.

bangó csábult, kába, együgyű. XII. 99.

bár is indulatszó forma, a mondat végén. Tán ebből rövidült: bár hogyan lesz is, bár mi történjék is. XI. 44.

begy sajátkép a madár gyomra. Szedni a begyébe megfigyelni s emlékezetben tartani. I. 5.

begye (ujjnak) gömbölyű húsos rész az ujjak hegyén. V. 21.

békül (kezéhez) 1. megbékül, 2. kézcsókkal bocsánatot kér. V. 69.

benyiló oldal- v. mellékszoba. I. 30.

benéz belátogat. IX. 74.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

bérenc : van bizony ily képző : az ifjonc sem új szó, a suhanc is ily képzésre mutat.

Szövegforrás:
Kézirat

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

bevall: bíró előtt megvall. (nem németes) VIII. 85.

Szövegforrás:
Kézirat

bir (kézre) jut. Közvetlen a néptől vettem. IX . 38. — valakit, részre : hajt. XI. 127.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

bokor: »minden b. szállást ad« : akárhol tanyát üthetni. I. 6.

Szövegforrás:
Kézirat

bomol »ne bomolj!« ne bolondozz: (ne bomoljon meg az eszed). IV. 35.

bölönbika nádi bika, (egy madár, melynek tompa, távoli ágyúszó-forma hangja van). II. 12.

bratye (cseh brat) bátya (frater) V. 57.

buggyan, elbuggyan alámerűl. XI. 8.

bukó buta, ostoba, sült paraszt. I. 19.

bunda a gyapju helyett. Különben is az egy juhról lenyírt gyapjucsomagot egy bundának nevezik. X . 1.

burok (születésnél) sajátkép az a hártya, mellyel az állat világra jő ; itt képleg a takaró, melyből kiszedik az edényeket. IV. 45.

busa erős, vastag, kifejezéssel teljes homlokú, szemöldökű, nézésű. Busa pl. a bika tekintete. III. 34.

buzgány buzogány. XII. 98.

buzgó forró, bugyogó (Sprudel) IX . 94.

Cafatos összecsapzott, sáros, szemetes (pl. gyapju). X . 1.

culáp cölöp. X . 97.

cselleng csavarog, el-elmaradoz a többitől, kujtorog. X I. 7.

csik asszonyaink »streif«ja. IX . 36.

csótár nyeregtakaró (s a lovak homlokbokrétája is). IV. 1.

Daru minden emelő, vagy vető gép, melynek, a darué módjára, előre nyúló, magas nyaka van. IX . 8.

deák-tudomány klasszikai irodalom. IX . 48.

delel délre pihen, ebédel stb. VIII. 50.

dong sűrűn meglep valami tárgyat, mint a légy, vagy a dongó. IV. 40.

dömöcki damaskusi. IV. 64.

dürgést (tudni): a járást. X . 56

Eben esett nem kár. III. 33.

eb lelke gyengébb káromkodás. III. 22.

eb szeme ugyanaz, de már a szemtelenség vádjával erősítve. IX . 72.

eb volt azaz »én nem!« dacos kifejezés. V. 68.

egyhasi (állatokra) iker, vagy csak egy anyától való. V. 29.

egy, kettő: gyorsan! hamar! (nem németes). XI. 30.

egyszersmind egyszerre. XI. 102.

együtt egyszersmind. X . 76.

együgyű egyszerű. VI. 39.

ekét... (kipótlandó): tartotta. III. 19.

elevenholt »tetszhalott«, vagy csak ájult. VI. 93.

eliktat elszöktet, (dologról) elsikkaszt. XI. 117.

elkap (a világ) könnyelmű, kicsapongó lesz. II. 4.

elnéz végig néz (pl. valami hosszan vonuló menetet). XII. 90.

előmegy (ivásban, dalban stb.). Ugyancsak hozzálát. XII. 33.

elrejtezik »tetszhalott« lesz. VI. 82.

eltesz (láb v. kéz alól): eltüntet. XI. 128.

elveti magát: gyorsan messze fut. VI. 79.

emberel vkit: becsületet tesz vele, hiteit nyit neki stb. IX . 46.

emberség (ivásban) a kínált bort el nem fogadni illetlen, embertelen. III. 18.

emelő fa v. rúd emeltyű: itt a láncsa. II. 23.

eránt iránt. XI. 93.

erányos ildomos, helyes (nép szava). XII. 39.

Erdély Erdély. Röviden is ejti a nép. III. 66.

ereszt (rajt), mint a méh. IV. 1.

ernyed lankad. XI. 55.

érőt ér, sajátkép: szükségből megteszi a szolgálatot; nálam: érvényre jut. X . 108.

érdes darabos. IV. 66.

és-vés (szív) marcanglódik. XI. 121.

eszel, kieszel kigondol, kifőz ; olykor mást eszel, tanáccsal ellát. VI. 78.

eztet kétszeres accusativ, mint engemet, de azért nem hiba. XI. 96.

Fala (szövetnek) alapszíne ; van fala és virága. VI. 32.

feje (víznek) eredete (kút-fő). IX . 39.

fejetlen láb tanácstalan ifjú, vagy vezető nélküli tudatlan alnépv VIII. 24.

fék kötőfék, de néha kantár is : »Földedet adtad aranyos fékem Ének Pann. megv. XI. 66.

felbir (hangot, éneket) : a hanglétra bizonyos fokáig. VI. 46.

felnyilal felemel (valami géppel, pl. a háztetőt, hogy új falat rakhasson alája). IX . 80.

felütődik (vízből) felbukkan. XI. 9

felvágva (lovagol) vágtatva. 11.37.

fenszolgál »szolgálaton van«. XII. 58.

férget kivet őrséget kikerget (a várból). X . 47.

fog (régiesen) kezd. »A farkas üvölteni foga« Pesti Gábor . XII. 63. — vissza-fog : visszatartóztat szóval. XII. 75.

foglalat »tartalom«, »bel-tartalom« (in-halt.) V. 27.

forr valahová: tódul, csődül. II. 1.

forrás (el-elfúló) intermittens. V. 77.

foszlány régebben egy öltözet v. szövet neve ; átalában : foszlottas szövet. XII. 54.

földje (háznak stb.) »talaja«, ha mindjárt parquette is. VI. 70.

földsiket oly siket, mint a föld. V. 52.

furakodik áttolakodik (tömegen). IV. 66.

futás (török, tatár): nem pusztán az elfutás, hanem sokszor évekig tartó elbujdosás. VI. 23—16.

futásra veszi a (dolgot) megfut. X . 44.

Gabalyit lazán összeállít, vagy fon. XI. 6.

gajd éktelen daliás. IV. 55.

gar, nagy garral büszkén, fenhéjázva. VIII. 66.

gazdám szemetén tallóztam »nekem csak a hitványa jutott az ellenségnek, akit gazdám vagy véletlenül vagy csekélylésből ott hagyott«. V. 63

gémje (sorompónak) zárgerendája, mely kútgém módra fölemeltetvén, utat nyit az átmenni akarónak. II. 15.

gyalogszer gyalogság v. gyalogi állapot. VII. 57.

gyermekfejű gyermekfej nagyságú (ad analog, kecskecsecsű). XI. 13.

Hab hányja (keblét) kétség gyötri. V. 71.

had szerbe fegyveres csapatokkal, egész hadjárat módra. VI. 94.

hagy parancsol. XII. 54.

hajlókázik (jégen). Veszedelmes gyermekjáték, midőn a befagyott tó, vagy kisebb folyam jegén egy széltiben, összefogózva, mindaddig futkosnak át meg vissza, míg a jég porhanyóvá kezd lenni, s hajladoz, végre aztán sokszor le is szakad alattuk. XII. 26.

hajt (fel, le) a juhász, mikor nyájával hegyvidékre, s ősszel ismét lapályra költözik. X . 1. — boltot, vagy aknát épít, ás (ez a saját kifejezés). X . 88.

halálra való lisztesebb ruha, melyet öreg személyek tartogatnak, hogy majd abban terítsék ki őket. VIII. 3.

háló meghálás. VIII. 66.

hallja hadd hallja. VIII. 56.

halomás meghalás (»ableben«-forma árnyalat). III. 13.

halott látni ez neve ama karavánszerű látogatásnak, melly el a nép a halottas házat látogatja, akár volt ismerőse az elhúnyt, akár nem. VI. 72.

hamarább inkább. IX. 47.

hányja hánytorgatja. III. 22.

harcsa szájú (pisztoly) széles szájú, a végén kitáguló csövű keleti pisztoly. VI. 23. 4.

hármas (lépcső) létra, mely felső végén kiszélesedik, mintha három létra volna összekötve. Ilyet használnak péld. hidcölöp leverésnél. X . 63.

hasiték (ruhán) »schlitz«. IV. 34.

hátja (mezőnek) emelkedettebb része, hátföld, fennsík. X . 18.

ház szoba; kis ház : cselédszoba, vagy a család szokott tartózkodó helye; nagy ház: tisztább szoba, vendégszoba. I. 10.

hegynek fölfelé. (Magyar nép is használja) IV. 4.

helly hely (így is hangzik). VIII. 50.

helybehagyni (munkát, építményt) bevégzeni, collaudálni III. 14.

heveder (kapun) sarklemez, egy hosszú, lapos vas. IV. 65.

hídló, hídlás padló, padlás. X . 42.

hit eskütétel VI. 47., nászeskü XII. 108.

hógulya alkalmasint hó-gura : guruló hó (lavina is). VIII. 93.

hókadt halvány, színevesztett. II. 56.

holt víz lefolyás nélküli, vagy áradáskor künnrekedt víz. IV. 85.

homály (melléknév) fakó, halvány. VII. 52.

húz, meghúz (poharat) jót iszik belőle, húz (bottal) : üt IV. 48. és VIII. 55.

Igazába jut jogszerű birtokába. IX . 42.

igazándi igazi. II. 22.

igazlátók törvényes bizonyság, itt a viadal bírái. II. 17.

igyót együtt, egyszeribe, tüstént. VIII. 55.

ímette (inkább: émedte[n]) ébren, miután valaki felémedt (ébredt). XII. 31.

imbolyog ingadoz, himbálódik. II. 22

in, horgas in a térdhajlásban levő vastag ideg. III. 12. ina szakad ereje vész. XII. 48.

induló (nem »marsch-zene,« hanem) indulás ideje, perce. VII. 12.

ír rajzol, fest, képíró. VII. 9.

iram(ik) iramodik, megfut. XI. 77.

is ; »ha nem is tanítja«, nem németes, hanem erdélyies. III. 9.

ist' az atyám ! (isten a. a.) összerántott eskü. VIII. 58.

Jár valamit: jár valami után. VIII. 20.

jártányi erő »járképesség.« VI. 73.

Jézus betűje az ismeretes monogramm. XII. 102.

jobb ág előkelőbb nemzetség. XII. 79.

joházik, juházik ; a joh régi szótól: enyhűl, engesztelődik. IV. 79.

jössz ! keményebb parancsolás, mint jöjj ! VT. 64.

juha (tán joha, szekérnek) mintegy hasa, benső része. IX . 80.

Kalicka így c-vel is hangzik. XI. 121.

kalimpál forogva esik, mint a feldobott pálca. IV. 67.

kaprodzik (szem) így hallottam a néptől, nem káprázik. XII. 93.

kaponya koponya. Amaz változatosb. XI. 132.

kapóra (mint lapta) épen jókor. XI. 26.

kárabb (mint: emberebb) nagyobb kár. VIII. 16.

karcos (kötelesség) kellemetlen, csípős, fanyar, mint a rossz bor. XI. 44.

kel indul. IX . 55.

keletté keletre (régiesen). X . 35.

kenyér, különösen hivatal. VI. 17.

képtelen v. nem képes (dolog) lehetetlen. Képtelen azt elhinni: absurdum. XI. 15.

képzet fantázia is, a képzik, megképzik igétől. Megképzik a gyermek valamitől: képzelődve megbetegűl. »Tarka képzetek«

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

. IV. 94.

kérő a kérelem tárgya. »Kérőért a szomszédba járni, nem szép«. I. 27.

kései késő. Az utóbbit nem hallani népajkon. X . 105.

kétkéz, félkéz jelzője valamely eszköznek, aszerint, amint két- vagy félkézzel használják. A pisztoly: félkéz puska. V. 57.

kettőnél több ugyancsak erősen, komolyan megy a dolog (litotes). XI. 45.

keze-lába (valami dolognak) puszta eszköze. VIII. 80.

kezéhez békül kézcsókkal bocsánatot kér, vagy csak: megbékül. V. 69.

kezes (állat) szelíd, kézhez szokott. XII. 13.

kiad (leányt) választ ad a kérőnek. XII. 99. — magán : elárulja magát I. 14.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

kieszel: kigondol, kitervez. VI. 78.

Szövegforrás:
Kézirat

kifog t. i. lovat. Képleg egyéb munka megszüntetése is. V III. 83.

ki győz, ki bir, ki tud, ki lát (mondani) egyjelentésűek. VI. 89.

kimegy (a szövet színe) mosás által meghalványúl. VI. 32.

kinn a farkas stb. ismeretes gyermekjáték. IX . 48

kisorol egymás után kiballag. VI. 44.

ki van vigan van. IV. 46.

kis ebéd : félebéd, azaz mintegy 6—7 óra közt reggel. XII. 87.

kívűl tágasabb kelletlen vendégnek mondják. II. 9.

kocog a lójárás sebességének egyik foka IV. 6. és IX . 88.

kófic zagyvalék. Itt : se’ tél se’ nyár. XII. 11.

konyít (hozzá): húz, hasonlít IX . 72.

kormánydeszka az eke egy része, mely a barázdát hanyattveti. XI. 48.

kotymány : kátyú, sáros, gödrös hely. IX . 80.

köd előtte stb. — láthatatlanná lesz. XI. 22.

ködlik mintegy köddé porlik. X . 17.

kölönc kolonc, teher, II. 3.

kőpaizs »mellvéd«. IX . 5.

körömhegyre áll minden erejét megfeszíti. IX . 14.

kösöntyű karperec. VIII. 5.

köszön rá (poharat) iszik az egészségére. A nép ezt ritkán mulasztja el. I. 11.

kőszülette gyöngéd szidás. III. 33. X II. 74.

kötele (valaminek) bizonyság-jele, vinculuma. II. 57.

kötelődzik kötözködik. II. 44.

község közönség, nép. VI. 95.

kuncsorog kellemetlen helyzetben eped a jobb állapotért. VII. 62.

kúp nád csucsosan összeállított rakás nádkéve. XII. 15.

Láb alárendelt; mint fő: parancsoló X I. 25.

lába kél futni ered. IX . 70.

lábat ad alkalmat nyújt, elősegít. XII. 23.

lágymosó ökölnyi csomó vizes rongy, edényt mosni. II. 20.

lám mondom mint elébb v. fentebb is mondám. I. 29.

lanka víz melletti ligetes (olykor) gyümölcsös hely. Másutt szelíd emelkedésű hegylejtő. XI. 12.

lant nem a görög lyra, hanem a Tinódié-féle, gitár v. mandolin alakú zeneszerszám. Hegedő, koboz is körülbelűl az. III. 34.

lebtibe’ (hajt, lovat) a lépésnél valamivel gyorsabban. Unalmas paraszt hajtás. XII. 88.

ledobban hirtelen összeroskadó emberről, vagy állatról mondják. XI. 89.

legnemese mint legnagyja, legszépe. IX . 47.

leiszik (vkit) ivásban legyőz, az részeg lesz, maga józan marad. IV. 49.

lelkébe fogad nagy örömmel. XI. 83.

lépes metaphorice, vagyonos helyett. III. 12.

lésza vesszőből, gályákból font sövény. VI. 70.

lob, lobbot vet: láng, lángot vet. XII. 45.

locsogó (t. i. fű) hol víz van alatta. Lovak nagyon szeretik. XII. 12.

Madarat sípszóval . . . (t. i. fogni). X . 28.

makog hangutánzó kifejezése az artikulálatlan hangnak, mikor az áll mintegy görcsösen megmerevült. XI. 126.

mámor sajátlag nem a részegség, hanem az utána következő katzenjammer. IV. 86.

maradni (valamiben) megállapodni; végezni valamit; abban maradtak : azt végezték. III. 60. valakitől m .: békét hagyni. IX . 53.

márka nem az új porosz, hanem a régi nagyobb ezüstmérték. X. 47.

más (=egymás) egészségéért. I. 15.

másnap olyankor másnap oly idő tájban. XII. 51

meg: »haza lopom én meg«. Hallani néha ily megfordítást, mikor erős hangsúlyt akarnak a mondat elejére vetni. XII. 13.

megad visszaad, kiad. XII. 47.

megbirálja (magát) meggyőzi. VIII. 42.

megír ír reá, teleírja. I. 31.

megkapat (lovat) hamarjában megétet. III. 12.

megnyargal (várat) a kirohanókat visszaűzve, utánok befut. IX. 4.

megromlik nagy kárt vall. I. 17.

megszáll (nap) leszáll. III. 12.

megtart (munka) vkit tart neki. XII. 63.

megűl (várat) bekerít (cerniroz). X . 13.

mellibe rezdül siketnek az erős hang. V. 52.

mereven merő. VI. 39.

mezei tábor künn tanyázó, nem várőrség. X . 47. — had. XI. 3.

mez’ iránt mely irányban? VI. 19.

milő, mélő egész. Van milő éj, milő nap, mílő vagy álló hét; de már csak álló hó, álló esztendő. Mivelő-e, vagy mélylő (mélységes) ? ám döntsék el a tudósok. VI. 60.

mikorára amikorra X . 67.

mondva csinált tulajdonkép : megrendelésre csinált, azután szándékosan cs., nem természetes. XII. 19.

motyog csak a szája mozog, de szava nem érthető. XI. 44.

műves kézműves. VIII. 93.

Napeste ebből lett a rövidebb est. X . 112.

nehezen átall kétértelmű; mert nehezen azt is jelenti: bajosan, aligha. IV.7.

némely nap a minap, nem rég. IV. 6.

nemzet nemzetiségű; mint fajzat. VIII. 93.

nép eleje előkelők. II. 58.

nevetlen (újj) a negyedik, vagy gyűrűs. II. 57.

noha ! habár. II. 43.

nohát : . . .nyomatékos utána vetés valamely parancsnak, vagy dorgálásnak. XII. 97.

nosza futni . . . (kezd). XII. 14.

nyakbavető bármely köpeny v. zubbonyféle. XII. 32.

nyék vadaskert, vadkert (régi). VII. 20.

nyilal csavargéppel fölemel (pl. házfödelet), hogy falat lehessen alája rakni. IX . 80.

nyom (ige) nyomban üldöz. IX. 90. nyom nélkül: ut nélkül, hol még nyom sincs. XI. 108.

nyűg sajátkép a ló lábára kötélből vetett békó, (békónak rendesen csak az mondatik, amely vasból van); aztán minden nemű akadály. V. 73.

Oboj egy fúvó hangszer (Haut-bois).

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

használta szó. XII. 90.

odamond neki : jól összeszidja. IX . 80.

óhat : nem óhatja magát tőle : nem teheti, hogy ne cselekedje. IV. 34.

oldik e formában is él még, a mai oldódik. Megoldik a nyelv : kifecsegi a titkot. I. 18.

olyan ez ! (tréfás szójárás, mint mostanában : olyan nincs) kitelik ettől minden. IV. 80.

orrára köt (titkot) közli vele IX . 50.

orsós szekér valahol régi könyvből ragadt rám, hogy mielőtt a rúgós hintót (hazánkban) feltalálták, orsós szekéren jártak. Használják-e ma e nevet valami szekérre, nem tudom. III. 1.

országgá (kihatólag) országszerte. VI. 94. országul : ugyanaz, de inkább bennmaradó árnyalattal gondolva. XII. 77.

orul orvul, mint or-gazda, nem orv-gazda. X . 107.

ostoros gyermek: ki szántáskor az ökröt vezeti vagy hajtja. III. 19.

otthon ; »mikor otthon vagyok«, hol nevemet mindenki tudja. I. 18.

óvást vigyázva. IX. 52.

ökrend eructat. XI. 54.

öltő öltöző ruha. Egész öltő, teljes öltözet. III. 24.

ömlik saját kifejezés ez olvadó ércre, hogy : ömlik. III. 27.

öreg nagy. XI. 5 .—est : késő est. XI. 20.—irás : nagybetűk, a nagy Á. (Átvive bűbájos »tudomány«). XII. 75.

ösi a nép így, rövid ö-vel ejti. Nálam néha így, néha ősi. III. 14.

összecsuklik hajlásban összefordúl, mint betevéskor a bicska. XII. 67.

összemarok v. marék a két marok egy öböllé csinálva. IV. 91.

ösztörü magas faoszlop. VIII. 85.

Pacuhán pongyolán, öltözetlen. X . 8.

pálha sajátkép az ing hóna alá toldott kis darab vászon: itt átalában a varrómunka minden aprósága. V. 76.

palota terem. IV. 33.

pányva hosszú kötél, melyhez a legelő lovat kötik. XI. 6.

párna-tánc néptánc, mely régi lehet. Lakodalmakban így járják: kiáll egy férfi (rendesen a vőfély) s egy darabig táncol a középen, kezében kendőt lobogtatva. Azalatt körülnéz, s egy nőt kiválasztva, elébe teríti a kendőt, rátérdel, a nő is tartozik rátérdelni s a férfit megcsókolni. Most kevés ideig együtt forognak, akkor a férfi elbocsátja a nőt, maga leül, a nő pedig egyedül táncol, s férfit választ, kivel ismétlődik az előbbi csókolódás. Így megy ez sorra, míg táncos akad. A párna szóból úgy sejtem, hogy egykor e táncban térdpárnát használhattak, kendő helyett, magasabb köreink. XII. 108.

part általában dombosabb hely, ha víz nincs is mellette. IX . 75.

Réti csikasz féreg farkas, mely a nádasokban tanyáz. IV. 93.

rideg magános (nem rigidus). VI. 60.

róna tisztás hely erdőben, vagy nádas rétben. VIII. 50.

rossz süheder hitvány, kicsi. III. 19.

rovaték (láncsán) a vastag láncsa-rúdon a markoló kéznek való berovás. II. 25.

röhög (a ló) röhögésforma hangot ád, pl. az abrak láttára. XII. 14.

rugja (t. i. a port) táncol; — falba (sajátkép : farba) nem törődik vele, dacol vele, kiadja neki az utat. XII. 33.

rugó »rugany« (Feder). IX. 77.

russzan sebesen valahova megy. XI. 15.

Sarkal sarkát lóval tapostatja. VIII. 59. sarokban űz: közel, nyomon. X.46.

saslódik »strapál«. IV. 93.

sipak egyszerű, tollatlan, taréjtalan sisak, s így suta, mint a szarvatlan állat. VII. 58.

sodra (víznek) főfolyása, ere, hol legsebesebb. XI. 6.

sodros (acél ing) sodrott v. drót láncszemekből készült. IV. 38.

sort vesz sorakozik. XI. 102.

sugár (ostoré) a vékonyodó része, melyen a csapó van ; sugárra ereszt: egész hosszában kicsap. IX . 90.

süv sógor (régi szó). V. 67.

süveges (kunyhó) süveg formájú, kúpos. XII. 50.

szabódik szabadkozik. I. 10.

szaggat szaggatódik, nyilallik, a fájdalmas tag. IV. 86.

száguldó futár. IV. 6.

számszeríjj ágyú-gép, nagy kövek, láncsák stb. szórására. IX . 6.

szapora nemcsak gyors jelentése van, hanem sűrű, gyakori is. II. 56.

szár-él a lábszár csontos része, elül. IV. 35.

szeg valamely nagy, nehéz tárgyat más irányba fordít, csúsztat. X . 65.

szelemen gerenda-féle. IV. 65.

széltül szélrül (mint lábtul, fejtül). XI. 69.

szeme-szöktében vakmerőén. VIII. 14.

szemezett (páncél) 1. sodros.

szemtül szembe; 1. széltül.

szer (valamire) alkalmas, ügyes. III. 17. — sor: Dunaszer: D.-sor; ó-szer : ó-sor. VI. 63. — egyenlő szer : egyenlő »mérv«. VI. 66. — szerszám. X . 54.

szeretet szerelem (mint többnyire a népnél). VIII. 63.

szerez (írást v. írásba) fogalmaz. III. 59. X . 110.

szombat (ünnepé) bármely nap, ha rá ünnep következik. II. 1.

szót vár nem tolakodik, várja, míg más szól hozzá. XII. 56.

szőrire (lónak) hátára, nyereg nélkül. VI. 40.

szunyogháló függöny, ritka szövetből. I. 30.

Tágon bocsát távozni enged. IV. 29.

tart (irás, levél) »tartalmaz«. VII. 10.

tarvarju vízi varjú (halász-sólyom), mely hallal él. II. 19.

téb-láb habozva tipeg. VI. 79.

tett hely kitűzött hely. IX. 49.

temérdek nagy, vaskos (régies). X . 44.

tetéz feljülmul. XII. 49.

tíz águ t. i. szarvas. IX . 88.

tizede-becsára becsárának tizedrésze. X . 21.

torna nem a mai testgyakorlat, hanem a lovagkori tournier. I. 27.

törvény itélet; törvényt tesz : itéletet hoz. I. 5. — : törvényes nyomozás. VI. 91.

tudni (az eszét) visszaemlékezni gyermekkorára ameddig bír; azt tudni : azt gondolni. III. 19. és III. 28.

tűzbe hoz (vmi fájós részt) felingerel. IV. 86.

Udvarjáró, bejáratos »udvaronc«, »udvarképes«. XII. 89.

ugrándi ugrándozó. X . 28.

ugrik (férjhez) disztelen hamarsággal férjhez megy. VIII. 76.

ugyan ! szörnyűködő indulatszó. XII. 11.

ujság hidege kíváncsiság láza. XII. 18.

ügyet vet ügyel, figyelmet fordít rá. V. 76.

üszög, üszök égő vagy égett fadarab. V. 51.

Zakatol zörget. V. 66.

záp kerékben a küllő, szekéroldalban egy-egy fog. IX. 78.

zsákot old titkot elárul. (Zsák az ember, szája a zsák szája.) XI. 25.

Vált a hang, ha teljes, ép hang. VI. 46.

vánkos (fa) tuskó, melyen keresztül gerenda úgy van fektetve, hogy billegjen. IX. 9.

végre lökni (ajtót) belökni, hogy sarkáig kinyiljék. VI. 41.

véknya (lónak) horpasza. IV. 91.

vél: mire véli ? mit gondol felőle. IX. 60.

verdik vergődik. V. 106.

vérint vér szerint. V. 38.

vesz rajta bir vele, hogy szavának engedjen. X . 111.

vet (pénzt) keveset ad, kiszúrja a szemét. XI. 75.

vetéllő szövő-eszköz (Schifflein). I. 25.

vigyáz szemmel keres valakit, valamit. XII. 93.

viszál sodor (fonálból cérnát). Visszára viszál: visszasodor, hogy kibomoljon. VI. 12.

viszontag ismét. VI. 88.

vizslat szeme élénken körülforog. II. 56.

völgynek lefelé ; (magyar is). IX. 1.

Jegyzet A költő a T. Sz. kéziratában néhány adatot áthúzott, ezek aztán a nyomtatott szövegből kimaradtak

Verzió: II : Kézirat

GLOSSARIUM.

Ablak-ólom az a sejtes ólomráma, melybe az apró, hatszögű üvegkarikákat foglalták. VII. 52.

agyafúrt furfangos, ravasz, kinek a fejét mindig fúrja valami. IX . 33.

ajtót húz (vkire) szép csendesen ott hagyja. XII. 100.

akasztó-láb három, feljül kúpba futó gerenda, melynek kúpjából csigán kötél csüng alá. IX. 8.

akkor-éjjel azon éjjel. IV. 49.

álgyú (gép, helyesebben ágyú : ágy) eredetileg váluforma fakészület lehetett, melyből valami rugó eszközzel súlyos köveket lőttek ki. X . 43.

alít vél. IX. 21.

alj különösen fák alja a szálas erdőn, hol az aljfa (csekélyebb értékű, vesszős, bokros fa) terem. V. 69.

áll, neki (pince, kamra) szabadon duszkálhat benne. III. 17. — fájdalmat: tűr. V. 20.

alkalom »jármű«, együgyű alk. »egyszerű«. VI. 39.

alvó t. i. szoba, hálószoba. VIII. 67.

anyakas méhkas, 1. melyben az anyaméh (»királyné«) tanyáz. 2. melyben a méhek kitelelnek, hogy belőle tavasszal rajt eresszenek. Itt csak metaphora. VI. 16.

apol (röviden) régen csókol értelmű volt, de a nép sokhelyt az ápol igét ma is röviden ejti. XI. 12.

aranyfüst vékony aranylemez, melyet aranyozásra használnak. III. 25.

árva özvegy VIII. 86.

asztalfő főhely az asztalnál; népünknél csak a gazda helye. I. 10.

átalig keresztül, amily vastag. (A nép is ragozza így.) IX. 7.

átrusszan valamivel gyorsabb, mint az átrándúl. XI. 15.

az egy . . . az egy vért nem : csak a vért nem, egyedül a v. n. XII. 45.

azon melegében »még első hevében«. X . 44. — módon úgy mint azelőtt, bántatlan, háborítatlan. V. 57.

bakos ki a várdöntő bakkal (latinosan kos, aries) dolgozik. VII. 59.

bajmester tornarendező s felügyelő, (Tourniervogt). II. 17.

bangó csábult, kába, együgyű. XII. 99.

bár is indulatszó forma, a mondat végén. Tán ebből rövidült: bár hogyan lesz is, bár mi történjék is. XI. 44.

begy sajátkép a madár gyomra. Szedni a begyébe megfigyelni s emlékezetben tartani. I. 5.

begye (ujjnak) gömbölyű húsos rész az ujjak hegyén. V. 21.

békül (kezéhez) 1. megbékül, 2. kézcsókkal bocsánatot kér. V. 69.

benyiló oldal- v. mellékszoba. I. 30.

benéz belátogat. IX. 74.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

bérenc : van bizony ily képző : az ifjonc sem új szó, a suhanc is ily képzésre mutat.

Szövegforrás:
Kézirat

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

bevall: bíró előtt megvall. (nem németes) VIII. 85.

Szövegforrás:
Kézirat

bir (kézre) jut. Közvetlen a néptől vettem. IX . 38. — valakit, részre : hajt. XI. 127.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

bokor: »minden b. szállást ad« : akárhol tanyát üthetni. I. 6.

Szövegforrás:
Kézirat

bomol »ne bomolj!« ne bolondozz: (ne bomoljon meg az eszed). IV. 35.

bölönbika nádi bika, (egy madár, melynek tompa, távoli ágyúszó-forma hangja van). II. 12.

bratye (cseh brat) bátya (frater) V. 57.

buggyan, elbuggyan alámerűl. XI. 8.

bukó buta, ostoba, sült paraszt. I. 19.

bunda a gyapju helyett. Különben is az egy juhról lenyírt gyapjucsomagot egy bundának nevezik. X . 1.

burok (születésnél) sajátkép az a hártya, mellyel az állat világra jő ; itt képleg a takaró, melyből kiszedik az edényeket. IV. 45.

busa erős, vastag, kifejezéssel teljes homlokú, szemöldökű, nézésű. Busa pl. a bika tekintete. III. 34.

buzgány buzogány. XII. 98.

buzgó forró, bugyogó (Sprudel) IX . 94.

Cafatos összecsapzott, sáros, szemetes (pl. gyapju). X . 1.

culáp cölöp. X . 97.

cselleng csavarog, el-elmaradoz a többitől, kujtorog. X I. 7.

csik asszonyaink »streif«ja. IX . 36.

csótár nyeregtakaró (s a lovak homlokbokrétája is). IV. 1.

Daru minden emelő, vagy vető gép, melynek, a darué módjára, előre nyúló, magas nyaka van. IX . 8.

deák-tudomány klasszikai irodalom. IX . 48.

delel délre pihen, ebédel stb. VIII. 50.

dong sűrűn meglep valami tárgyat, mint a légy, vagy a dongó. IV. 40.

dömöcki damaskusi. IV. 64.

dürgést (tudni): a járást. X . 56

Eben esett nem kár. III. 33.

eb lelke gyengébb káromkodás. III. 22.

eb szeme ugyanaz, de már a szemtelenség vádjával erősítve. IX . 72.

eb volt azaz »én nem!« dacos kifejezés. V. 68.

egyhasi (állatokra) iker, vagy csak egy anyától való. V. 29.

egy, kettő: gyorsan! hamar! (nem németes). XI. 30.

egyszersmind egyszerre. XI. 102.

együtt egyszersmind. X . 76.

együgyű egyszerű. VI. 39.

ekét... (kipótlandó): tartotta. III. 19.

elevenholt »tetszhalott«, vagy csak ájult. VI. 93.

eliktat elszöktet, (dologról) elsikkaszt. XI. 117.

elkap (a világ) könnyelmű, kicsapongó lesz. II. 4.

elnéz végig néz (pl. valami hosszan vonuló menetet). XII. 90.

előmegy (ivásban, dalban stb.). Ugyancsak hozzálát. XII. 33.

elrejtezik »tetszhalott« lesz. VI. 82.

eltesz (láb v. kéz alól): eltüntet. XI. 128.

elveti magát: gyorsan messze fut. VI. 79.

emberel vkit: becsületet tesz vele, hiteit nyit neki stb. IX . 46.

emberség (ivásban) a kínált bort el nem fogadni illetlen, embertelen. III. 18.

emelő fa v. rúd emeltyű: itt a láncsa. II. 23.

eránt iránt. XI. 93.

erányos ildomos, helyes (nép szava). XII. 39.

Erdély Erdély. Röviden is ejti a nép. III. 66.

ereszt (rajt), mint a méh. IV. 1.

ernyed lankad. XI. 55.

érőt ér, sajátkép: szükségből megteszi a szolgálatot; nálam: érvényre jut. X . 108.

érdes darabos. IV. 66.

és-vés (szív) marcanglódik. XI. 121.

eszel, kieszel kigondol, kifőz ; olykor mást eszel, tanáccsal ellát. VI. 78.

eztet kétszeres accusativ, mint engemet, de azért nem hiba. XI. 96.

Fala (szövetnek) alapszíne ; van fala és virága. VI. 32.

feje (víznek) eredete (kút-fő). IX . 39.

fejetlen láb tanácstalan ifjú, vagy vezető nélküli tudatlan alnépv VIII. 24.

fék kötőfék, de néha kantár is : »Földedet adtad aranyos fékem Ének Pann. megv. XI. 66.

felbir (hangot, éneket) : a hanglétra bizonyos fokáig. VI. 46.

felnyilal felemel (valami géppel, pl. a háztetőt, hogy új falat rakhasson alája). IX . 80.

felütődik (vízből) felbukkan. XI. 9

felvágva (lovagol) vágtatva. 11.37.

fenszolgál »szolgálaton van«. XII. 58.

férget kivet őrséget kikerget (a várból). X . 47.

fog (régiesen) kezd. »A farkas üvölteni foga« Pesti Gábor . XII. 63. — vissza-fog : visszatartóztat szóval. XII. 75.

foglalat »tartalom«, »bel-tartalom« (in-halt.) V. 27.

forr valahová: tódul, csődül. II. 1.

forrás (el-elfúló) intermittens. V. 77.

foszlány régebben egy öltözet v. szövet neve ; átalában : foszlottas szövet. XII. 54.

földje (háznak stb.) »talaja«, ha mindjárt parquette is. VI. 70.

földsiket oly siket, mint a föld. V. 52.

furakodik áttolakodik (tömegen). IV. 66.

futás (török, tatár): nem pusztán az elfutás, hanem sokszor évekig tartó elbujdosás. VI. 23—16.

futásra veszi a (dolgot) megfut. X . 44.

Gabalyit lazán összeállít, vagy fon. XI. 6.

gajd éktelen daliás. IV. 55.

gar, nagy garral büszkén, fenhéjázva. VIII. 66.

gazdám szemetén tallóztam »nekem csak a hitványa jutott az ellenségnek, akit gazdám vagy véletlenül vagy csekélylésből ott hagyott«. V. 63

gémje (sorompónak) zárgerendája, mely kútgém módra fölemeltetvén, utat nyit az átmenni akarónak. II. 15.

gyalogszer gyalogság v. gyalogi állapot. VII. 57.

gyermekfejű gyermekfej nagyságú (ad analog, kecskecsecsű). XI. 13.

Hab hányja (keblét) kétség gyötri. V. 71.

had szerbe fegyveres csapatokkal, egész hadjárat módra. VI. 94.

hagy parancsol. XII. 54.

hajt (fel, le) a juhász, mikor nyájával hegyvidékre, s ősszel ismét lapályra költözik. X . 1. — boltot, vagy aknát épít, ás (ez a saját kifejezés). X . 88.

halálra való lisztesebb ruha, melyet öreg személyek tartogatnak, hogy majd abban terítsék ki őket. VIII. 3.

háló meghálás. VIII. 66.

hallja hadd hallja. VIII. 56.

halomás meghalás (»ableben«-forma árnyalat). III. 13.

halott látni ez neve ama karavánszerű látogatásnak, melly el a nép a halottas házat látogatja, akár volt ismerőse az elhúnyt, akár nem. VI. 72.

hamarább inkább. IX. 47.

hányja hánytorgatja. III. 22.

harcsa szájú (pisztoly) széles szájú, a végén kitáguló csövű keleti pisztoly. VI. 23. 4.

hármas (lépcső) létra, mely felső végén kiszélesedik, mintha három létra volna összekötve. Ilyet használnak péld. hidcölöp leverésnél. X . 63.

hasiték (ruhán) »schlitz«. IV. 34.

hátja (mezőnek) emelkedettebb része, hátföld, fennsík. X . 18.

ház szoba; kis ház : cselédszoba, vagy a család szokott tartózkodó helye; nagy ház: tisztább szoba, vendégszoba. I. 10.

hegynek fölfelé. (Magyar nép is használja) IV. 4.

helly hely (így is hangzik). VIII. 50.

helybehagyni (munkát, építményt) bevégzeni, collaudálni III. 14.

heveder (kapun) sarklemez, egy hosszú, lapos vas. IV. 65.

hídló, hídlás padló, padlás. X . 42.

hit eskütétel VI. 47., nászeskü XII. 108.

hógulya alkalmasint hó-gura : guruló hó (lavina is). VIII. 93.

hókadt halvány, színevesztett. II. 56.

holt víz lefolyás nélküli, vagy áradáskor künnrekedt víz. IV. 85.

homály (melléknév) fakó, halvány. VII. 52.

húz, meghúz (poharat) jót iszik belőle, húz (bottal) : üt IV. 48. és VIII. 55.

Igazába jut jogszerű birtokába. IX . 42.

igazándi igazi. II. 22.

igazlátók törvényes bizonyság, itt a viadal bírái. II. 17.

igyót együtt, egyszeribe, tüstént. VIII. 55.

ímette (inkább: émedte[n]) ébren, miután valaki felémedt (ébredt). XII. 31.

imbolyog ingadoz, himbálódik. II. 22

in, horgas in a térdhajlásban levő vastag ideg. III. 12. ina szakad ereje vész. XII. 48.

induló (nem »marsch-zene,« hanem) indulás ideje, perce. VII. 12.

ír rajzol, fest, képíró. VII. 9.

iram(ik) iramodik, megfut. XI. 77.

is ; »ha nem is tanítja«, nem németes, hanem erdélyies. III. 9.

ist' az atyám ! (isten a. a.) összerántott eskü. VIII. 58.

Jár valamit: jár valami után. VIII. 20.

jártányi erő »járképesség.« VI. 73.

Jézus betűje az ismeretes monogramm. XII. 102.

jobb ág előkelőbb nemzetség. XII. 79.

joházik, juházik ; a joh régi szótól: enyhűl, engesztelődik. IV. 79.

jössz ! keményebb parancsolás, mint jöjj ! VT. 64.

juha (tán joha, szekérnek) mintegy hasa, benső része. IX . 80.

Kalicka így c-vel is hangzik. XI. 121.

kalimpál forogva esik, mint a feldobott pálca. IV. 67.

kaprodzik (szem) így hallottam a néptől, nem káprázik. XII. 93.

kaponya koponya. Amaz változatosb. XI. 132.

kapóra (mint lapta) épen jókor. XI. 26.

kárabb (mint: emberebb) nagyobb kár. VIII. 16.

karcos (kötelesség) kellemetlen, csípős, fanyar, mint a rossz bor. XI. 44.

kel indul. IX . 55.

keletté keletre (régiesen). X . 35.

kenyér, különösen hivatal. VI. 17.

képtelen v. nem képes (dolog) lehetetlen. Képtelen azt elhinni: absurdum. XI. 15.

képzet fantázia is, a képzik, megképzik igétől. Megképzik a gyermek valamitől: képzelődve megbetegűl. »Tarka képzetek«

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

. IV. 94.

kérő a kérelem tárgya. »Kérőért a szomszédba járni, nem szép«. I. 27.

kései késő. Az utóbbit nem hallani népajkon. X . 105.

kétkéz, félkéz jelzője valamely eszköznek, aszerint, amint két- vagy félkézzel használják. A pisztoly: félkéz puska. V. 57.

kettőnél több ugyancsak erősen, komolyan megy a dolog (litotes). XI. 45.

keze-lába (valami dolognak) puszta eszköze. VIII. 80.

kezéhez békül kézcsókkal bocsánatot kér, vagy csak: megbékül. V. 69.

kezes (állat) szelíd, kézhez szokott. XII. 13.

kiad (leányt) választ ad a kérőnek. XII. 99. — magán : elárulja magát I. 14.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege

kieszel: kigondol, kitervez. VI. 78.

Szövegforrás:
Kézirat

kifog t. i. lovat. Képleg egyéb munka megszüntetése is. V III. 83.

ki győz, ki bir, ki tud, ki lát (mondani) egyjelentésűek. VI. 89.

kimegy (a szövet színe) mosás által meghalványúl. VI. 32.

kinn a farkas stb. ismeretes gyermekjáték. IX . 48

kisorol egymás után kiballag. VI. 44.

ki van vigan van. IV. 46.

kis ebéd : félebéd, azaz mintegy 6—7 óra közt reggel. XII. 87.

kívűl tágasabb kelletlen vendégnek mondják. II. 9.

kocog a lójárás sebességének egyik foka IV. 6. és IX . 88.

kófic zagyvalék. Itt : se’ tél se’ nyár. XII. 11.

konyít (hozzá): húz, hasonlít IX . 72.

kormánydeszka az eke egy része, mely a barázdát hanyattveti. XI. 48.

kotymány : kátyú, sáros, gödrös hely. IX . 80.

köd előtte stb. — láthatatlanná lesz. XI. 22.

ködlik mintegy köddé porlik. X . 17.

kölönc kolonc, teher, II. 3.

kőpaizs »mellvéd«. IX . 5.

körömhegyre áll minden erejét megfeszíti. IX . 14.

kösöntyű karperec. VIII. 5.

köszön rá (poharat) iszik az egészségére. A nép ezt ritkán mulasztja el. I. 11.

kőszülette gyöngéd szidás. III. 33. X II. 74.

kötele (valaminek) bizonyság-jele, vinculuma. II. 57.

kötelődzik kötözködik. II. 44.

község közönség, nép. VI. 95.

kuncsorog kellemetlen helyzetben eped a jobb állapotért. VII. 62.

kúp nád csucsosan összeállított rakás nádkéve. XII. 15.

Láb alárendelt; mint fő: parancsoló X I. 25.

lába kél futni ered. IX . 70.

lábat ad alkalmat nyújt, elősegít. XII. 23.

lágymosó ökölnyi csomó vizes rongy, edényt mosni. II. 20.

lám mondom mint elébb v. fentebb is mondám. I. 29.

lanka víz melletti ligetes (olykor) gyümölcsös hely. Másutt szelíd emelkedésű hegylejtő. XI. 12.

lant nem a görög lyra, hanem a Tinódié-féle, gitár v. mandolin alakú zeneszerszám. Hegedő, koboz is körülbelűl az. III. 34.

lebtibe’ (hajt, lovat) a lépésnél valamivel gyorsabban. Unalmas paraszt hajtás. XII. 88.

ledobban hirtelen összeroskadó emberről, vagy állatról mondják. XI. 89.

legnemese mint legnagyja, legszépe. IX . 47.

leiszik (vkit) ivásban legyőz, az részeg lesz, maga józan marad. IV. 49.

lelkébe fogad nagy örömmel. XI. 83.

lépes metaphorice, vagyonos helyett. III. 12.

lésza vesszőből, gályákból font sövény. VI. 70.

lob, lobbot vet: láng, lángot vet. XII. 45.

locsogó (t. i. fű) hol víz van alatta. Lovak nagyon szeretik. XII. 12.

Madarat sípszóval . . . (t. i. fogni). X . 28.

makog hangutánzó kifejezése az artikulálatlan hangnak, mikor az áll mintegy görcsösen megmerevült. XI. 126.

mámor sajátlag nem a részegség, hanem az utána következő katzenjammer. IV. 86.

maradni (valamiben) megállapodni; végezni valamit; abban maradtak : azt végezték. III. 60. valakitől m .: békét hagyni. IX . 53.

márka nem az új porosz, hanem a régi nagyobb ezüstmérték. X. 47.

más (=egymás) egészségéért. I. 15.

másnap olyankor másnap oly idő tájban. XII. 51

meg: »haza lopom én meg«. Hallani néha ily megfordítást, mikor erős hangsúlyt akarnak a mondat elejére vetni. XII. 13.

megad visszaad, kiad. XII. 47.

megbirálja (magát) meggyőzi. VIII. 42.

megír ír reá, teleírja. I. 31.

megkapat (lovat) hamarjában megétet. III. 12.

megnyargal (várat) a kirohanókat visszaűzve, utánok befut. IX. 4.

megromlik nagy kárt vall. I. 17.

megszáll (nap) leszáll. III. 12.

megtart (munka) vkit tart neki. XII. 63.

megűl (várat) bekerít (cerniroz). X . 13.

mellibe rezdül siketnek az erős hang. V. 52.

mereven merő. VI. 39.

mezei tábor künn tanyázó, nem várőrség. X . 47. — had. XI. 3.

mez’ iránt mely irányban? VI. 19.

milő, mélő egész. Van milő éj, milő nap, mílő vagy álló hét; de már csak álló hó, álló esztendő. Mivelő-e, vagy mélylő (mélységes) ? ám döntsék el a tudósok. VI. 60.

mikorára amikorra X . 67.

mondva csinált tulajdonkép : megrendelésre csinált, azután szándékosan cs., nem természetes. XII. 19.

motyog csak a szája mozog, de szava nem érthető. XI. 44.

műves kézműves. VIII. 93.

Napeste ebből lett a rövidebb est. X . 112.

nehezen átall kétértelmű; mert nehezen azt is jelenti: bajosan, aligha. IV.7.

némely nap a minap, nem rég. IV. 6.

nemzet nemzetiségű; mint fajzat. VIII. 93.

nép eleje előkelők. II. 58.

nevetlen (újj) a negyedik, vagy gyűrűs. II. 57.

noha ! habár. II. 43.

nohát : . . .nyomatékos utána vetés valamely parancsnak, vagy dorgálásnak. XII. 97.

nosza futni . . . (kezd). XII. 14.

nyakbavető bármely köpeny v. zubbonyféle. XII. 32.

nyék vadaskert, vadkert (régi). VII. 20.

nyilal csavargéppel fölemel (pl. házfödelet), hogy falat lehessen alája rakni. IX . 80.

nyom (ige) nyomban üldöz. IX. 90. nyom nélkül: ut nélkül, hol még nyom sincs. XI. 108.

nyűg sajátkép a ló lábára kötélből vetett békó, (békónak rendesen csak az mondatik, amely vasból van); aztán minden nemű akadály. V. 73.

Oboj egy fúvó hangszer (Haut-bois).

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

használta szó. XII. 90.

odamond neki : jól összeszidja. IX . 80.

óhat : nem óhatja magát tőle : nem teheti, hogy ne cselekedje. IV. 34.

oldik e formában is él még, a mai oldódik. Megoldik a nyelv : kifecsegi a titkot. I. 18.

olyan ez ! (tréfás szójárás, mint mostanában : olyan nincs) kitelik ettől minden. IV. 80.

orrára köt (titkot) közli vele IX . 50.

országgá (kihatólag) országszerte. VI. 94. országul : ugyanaz, de inkább bennmaradó árnyalattal gondolva. XII. 77.

orul orvul, mint or-gazda, nem orv-gazda. X . 107.

ostoros gyermek: ki szántáskor az ökröt vezeti vagy hajtja. III. 19.

otthon ; »mikor otthon vagyok«, hol nevemet mindenki tudja. I. 18.

óvást vigyázva. IX. 52.

ökrend eructat. XI. 54.

öltő öltöző ruha. Egész öltő, teljes öltözet. III. 24.

ömlik saját kifejezés ez olvadó ércre, hogy : ömlik. III. 27.

öreg nagy. XI. 5 .—est : késő est. XI. 20.—irás : nagybetűk, a nagy Á. (Átvive bűbájos »tudomány«). XII. 75.

ösi a nép így, rövid ö-vel ejti. Nálam néha így, néha ősi. III. 14.

összecsuklik hajlásban összefordúl, mint betevéskor a bicska. XII. 67.

összemarok v. marék a két marok egy öböllé csinálva. IV. 91.

ösztörü magas faoszlop. VIII. 85.

Pacuhán pongyolán, öltözetlen. X . 8.

pálha sajátkép az ing hóna alá toldott kis darab vászon: itt átalában a varrómunka minden aprósága. V. 76.

palota terem. IV. 33.

pányva hosszú kötél, melyhez a legelő lovat kötik. XI. 6.

part általában dombosabb hely, ha víz nincs is mellette. IX . 75.

Réti csikasz féreg farkas, mely a nádasokban tanyáz. IV. 93.

rideg magános (nem rigidus). VI. 60.

róna tisztás hely erdőben, vagy nádas rétben. VIII. 50.

rossz süheder hitvány, kicsi. III. 19.

rovaték (láncsán) a vastag láncsa-rúdon a markoló kéznek való berovás. II. 25.

röhög (a ló) röhögésforma hangot ád, pl. az abrak láttára. XII. 14.

rugja (t. i. a port) táncol; — falba (sajátkép : farba) nem törődik vele, dacol vele, kiadja neki az utat. XII. 33.

rugó »rugany« (Feder). IX. 77.

russzan sebesen valahova megy. XI. 15.

Sarkal sarkát lóval tapostatja. VIII. 59. sarokban űz: közel, nyomon. X.46.

saslódik »strapál«. IV. 93.

sipak egyszerű, tollatlan, taréjtalan sisak, s így suta, mint a szarvatlan állat. VII. 58.

sodra (víznek) főfolyása, ere, hol legsebesebb. XI. 6.

sodros (acél ing) sodrott v. drót láncszemekből készült. IV. 38.

sort vesz sorakozik. XI. 102.

sugár (ostoré) a vékonyodó része, melyen a csapó van ; sugárra ereszt: egész hosszában kicsap. IX . 90.

süv sógor (régi szó). V. 67.

süveges (kunyhó) süveg formájú, kúpos. XII. 50.

szabódik szabadkozik. I. 10.

szaggat szaggatódik, nyilallik, a fájdalmas tag. IV. 86.

száguldó futár. IV. 6.

számszeríjj ágyú-gép, nagy kövek, láncsák stb. szórására. IX . 6.

szapora nemcsak gyors jelentése van, hanem sűrű, gyakori is. II. 56.

szár-él a lábszár csontos része, elül. IV. 35.

szeg valamely nagy, nehéz tárgyat más irányba fordít, csúsztat. X . 65.

szelemen gerenda-féle. IV. 65.

széltül szélrül (mint lábtul, fejtül). XI. 69.

szeme-szöktében vakmerőén. VIII. 14.

szemezett (páncél) 1. sodros.

szemtül szembe; 1. széltül.

szer (valamire) alkalmas, ügyes. III. 17. — sor: Dunaszer: D.-sor; ó-szer : ó-sor. VI. 63. — egyenlő szer : egyenlő »mérv«. VI. 66. — szerszám. X . 54.

szeretet szerelem (mint többnyire a népnél). VIII. 63.

szerez (írást v. írásba) fogalmaz. III. 59. X . 110.

szombat (ünnepé) bármely nap, ha rá ünnep következik. II. 1.

szót vár nem tolakodik, várja, míg más szól hozzá. XII. 56.

szőrire (lónak) hátára, nyereg nélkül. VI. 40.

szunyogháló függöny, ritka szövetből. I. 30.

Tágon bocsát távozni enged. IV. 29.

tart (irás, levél) »tartalmaz«. VII. 10.

tarvarju vízi varjú (halász-sólyom), mely hallal él. II. 19.

téb-láb habozva tipeg. VI. 79.

tett hely kitűzött hely. IX. 49.

temérdek nagy, vaskos (régies). X . 44.

tetéz feljülmul. XII. 49.

tíz águ t. i. szarvas. IX . 88.

tizede-becsára becsárának tizedrésze. X . 21.

torna nem a mai testgyakorlat, hanem a lovagkori tournier. I. 27.

törvény itélet; törvényt tesz : itéletet hoz. I. 5. — : törvényes nyomozás. VI. 91.

tudni (az eszét) visszaemlékezni gyermekkorára ameddig bír; azt tudni : azt gondolni. III. 19. és III. 28.

tűzbe hoz (vmi fájós részt) felingerel. IV. 86.

Udvarjáró, bejáratos »udvaronc«, »udvarképes«. XII. 89.

ugrándi ugrándozó. X . 28.

ugrik (férjhez) disztelen hamarsággal férjhez megy. VIII. 76.

ugyan ! szörnyűködő indulatszó. XII. 11.

ujság hidege kíváncsiság láza. XII. 18.

ügyet vet ügyel, figyelmet fordít rá. V. 76.

üszög, üszök égő vagy égett fadarab. V. 51.

Zakatol zörget. V. 66.

záp kerékben a küllő, szekéroldalban egy-egy fog. IX. 78.

zsákot old titkot elárul. (Zsák az ember, szája a zsák szája.) XI. 25.

Vált a hang, ha teljes, ép hang. VI. 46.

vánkos (fa) tuskó, melyen keresztül gerenda úgy van fektetve, hogy billegjen. IX. 9.

végre lökni (ajtót) belökni, hogy sarkáig kinyiljék. VI. 41.

véknya (lónak) horpasza. IV. 91.

vél: mire véli ? mit gondol felőle. IX. 60.

verdik vergődik. V. 106.

vérint vér szerint. V. 38.

vesz rajta bir vele, hogy szavának engedjen. X . 111.

vet (pénzt) keveset ad, kiszúrja a szemét. XI. 75.

vetéllő szövő-eszköz (Schifflein). I. 25.

vigyáz szemmel keres valakit, valamit. XII. 93.

viszál sodor (fonálból cérnát). Visszára viszál: visszasodor, hogy kibomoljon. VI. 12.

viszontag ismét. VI. 88.

vizslat szeme élénken körülforog. II. 56.

völgynek lefelé ; (magyar is). IX. 1.

Jegyzet A költő a T. Sz. kéziratában néhány adatot áthúzott, ezek aztán a nyomtatott szövegből kimaradtak