Az új magyar költő

Bibliográfiai adatok

Az új magyar költő

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei VI. kötet

Alcím: Zsengék. Töredékek. Rögtönzések.

Dátum: 1952

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 0659001228236

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen

A kézirat leírása:

History:

Vörösmarty A magyar költó c. versének paródiája.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Először az Üstökösben (szerk. Jókai Mór) 1859. nov. 5., Az »uj« magyar költő címmel. Másodszor az ÖK. Elegyes Költői Darabjai közt, 1859. évszámmal

Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

AZ ÚJ MAGYAR KÖLTŐ.

Parodia.

n.1

Jár számkiüzötten az árva kölök,

n.2

Dalt zengedez és dala úgy nyöszörög,

n.3

Oly éhes-epedve foly ajkairól,

n.4

Hogy tégla repedne fal ormairól.

n.5

Zeng tetteket, a haza szebb idejét:

n.6

Goromba csatákat, otromba vezért;

n.7

Zeng zsálya szerelmet : a lyányka haját,

n.8

A szép szemet, arcot, — egyéb nyavalyát.

n.9

S míg a dal epedve foly ajkairul,

n.10

Ábrándozik — praenumeránsairul !

n.11

»Jó gyermekem, a haza szebb idejét

n.12

— Nem tudsz te ahoz — sose zengjed.

n.13

A lyányka nem érez, az ifju nem ért,

n.14

És nincs potya-pénze szerelmeidért :

n.15

Némuljon el ostoba versed.

n.16

Vagy zengj, de magadnak, erőtelenűl,

n.17

Hol senki ne hallja — kemence megül ;

n.18

S méltó dali bért

n.19

Tűzd árva fejedre a fűzfa-babért.«

n.20

És így köszörűtlen az ifju megyen,

n.21

Nem tudja, hol éte, hol ágya legyen,

n.22

S míg gyomra tekergeni hagyja, kihal

n.23

Bús éneke, tört szusza hangjaival.

n.24

»Fedd, fűzfa, örökre az ifju nevét !

n.25

Kőjárda ! te nyomd kebeledre szivét.

n.26

S tán csendes alunni tivornya után :

n.27

Zengd álmait éjiden árva cigány.«

n.28

Szól s nyugszik azóta egy ablak alatt,

n.29

Hol vargainas fut, ebecske szalad,

n.30

S vészhangon üvöltöz a bakter elé,

n.31

S villámgerelyét viszi ágya felé.

n.32

De feljön az ormokon a teli hold,

n.33

Mint egy kulacs, a hideg éjbe mosolyg.

n.34

Oh ifju, mi álmod a mámor után?

n.35

Szép álmokat énekel annyi cigány.

n.36

S már nem fut az ebfi — szaglálva megáll :

n.37

S ott szendereg egy szivar, álmainál.

(1859.)