AJOM6

A költemény tervvázlata ez lett volna :

Győzelemmel tér meg István, a szent király, a besenyők elleni hadjáratából, Fehérvárba. Keán, a besenyő fejedelem, harctéren esett el. Roppant zsákmányt hoz a magyar sereg : aranyat, drágaköveket, stb. A zsákmány felosztatik : sisakkal mérik a drágaságot. A király kapja egy harmadát — s a maga részét a fehérvári szentegyháznak adja : arany oltárt, kereszteket, kelyheket — arannyal áttört papi köntösöket csináltat. Harmadrészén a sereg osztozik ; harmada pedig a király két ifjú rokona, Csanád — Doboka fia — és Gyula, mint vezérek közt lenne felosztandó. De a zsákmány közt van még egy drága kincs, Keánnak leánya, az aranyhajú Léla. Csanád most előáll, drágaságbeli osztályrészét Gyulának engedi, úgymond, ő csak Lélát akarja. Gyula hasonlókép nyilatkozik. Csanád elsőségét vitatja ; ő ragadta ki Lélát a lángok közül, — ő hozta el, ő védte az úton ; Gyula fegyverrel, párbajjal követeli a leányt. Már épen viadalhoz készülnek ; de István elveszi a leányt, Gizela királynő szolgálói közé adja, a hősöket pedig azzal csöndesíti le, hogy azé lesz, ki az óriás termetű Ótomot legyőzi. Ótom, a Galád bolgár fejedelem ivadéka, Bodonból betört az országba, azt a Marosig elfoglalta, ottan egy várat rakott, azt maga nevére keresztelte. Csanád elindúl hadával, megelőzi Gyulát, megszáll a Maros innenső partján, Ótomot párbajra hívja. Az elfogadja a kihívást, a Maros közepén egy porondon megtörténik a viadal, Ótom elesik. Csanád akkor — miután Ótom káromló pogány nyelvét kivágta és tarsolyába rejtette, — őt otthagyja a madarak és halak étkéül, maga pedig seregével átkel a Maroson, Ótom várát lerontja és diadalünnepet ül népével együtt. Vigadnak, Ótom asszonyaival, kiket rabbá ejtettek, Csanád is jó napot csinál magának, s a fáradalom után elalszik. — Gyula későn jön, megtudva a történteket, nyelvét marja dühében, hogy a győzelem dicsőségét elrabolta tőle Csanád, s hogy a Léla birtokától el kell esnie. Eközben megtalálja az elesett Ótomot, fejét levágja, s Istvánhoz viszi, jeléül, hogy győzött. Már István át akarja adni Lélát, de eszébe jut, hogy Csanád hol késhetik oly soká — azért függőben hagyja a dolgot. Csanád, miután Ótom tartományát egészen visszafoglalta, megtér. Gyula követeli a leányt, bemutatván a fejet, midőn Csanádnak eszébe jut, hogy nyelvét kivágta volt, s ezáltal földeríti igazságát. Gyula megszégyenül. Csanád pedig jutalmul kapja a leányt, Ótom várát és tartományát ; az előbbit felépítteti háromszor erősebbre és Csanád-nak nevezi el.Győzelemmel tér meg István, a szent király, a besenyők elleni hadjáratából, Fehérvárba. Keán, a besenyő fejedelem, harctéren esett el. Roppant zsákmányt hoz a magyar sereg : aranyat, drágaköveket, stb. A zsákmány felosztatik : sisakkal mérik a drágaságot. A király kapja egy harmadát — s a maga részét a fehérvári szentegyháznak adja : arany oltárt, kereszteket, kelyheket — arannyal áttört papi köntösöket csináltat. Harmadrészén a sereg osztozik ; harmada pedig a király két ifjú rokona, Csanád — Doboka fia — és Gyula, mint vezérek közt lenne felosztandó. De a zsákmány közt van még egy drága kincs, Keánnak leánya, az aranyhajú Léla. Csanád most előáll, drágaságbeli osztályrészét Gyulának engedi, úgymond, ő csak Lélát akarja. Gyula hasonlókép nyilatkozik. Csanád elsőségét vitatja ; ő ragadta ki Lélát a lángok közül, — ő hozta el, ő védte az úton ; Gyula fegyverrel, párbajjal követeli a leányt. Már épen viadalhoz készülnek ; de István elveszi a leányt, Gizela királynő szolgálói közé adja, a hősöket pedig azzal csöndesíti le, hogy azé lesz, ki az óriás termetű Ótomot legyőzi. Ótom, a Galád bolgár fejedelem ivadéka, Bodonból betört az országba, azt a Marosig elfoglalta, ottan egy várat rakott, azt maga nevére keresztelte. Csanád elindúl hadával, megelőzi Gyulát, megszáll a Maros innenső partján, Ótomot párbajra hívja. Az elfogadja a kihívást, a Maros közepén egy porondon megtörténik a viadal, Ótom elesik. Csanád akkor — miután Ótom káromló pogány nyelvét kivágta és tarsolyába rejtette, — őt otthagyja a madarak és halak étkéül, maga pedig seregével átkel a Maroson, Ótom várát lerontja és diadalünnepet ül népével együtt. Vigadnak, Ótom asszonyaival, kiket rabbá ejtettek, Csanád is jó napot csinál magának, s a fáradalom után elalszik. — Gyula későn jön, megtudva a történteket, nyelvét marja dühében, hogy a győzelem dicsőségét elrabolta tőle Csanád, s hogy a Léla birtokától el kell esnie. Eközben megtalálja az elesett Ótomot, fejét levágja, s Istvánhoz viszi, jeléül, hogy győzött. Már István át akarja adni Lélát, de eszébe jut, hogy Csanád hol késhetik oly soká — azért függőben hagyja a dolgot. Csanád, miután Ótom tartományát egészen visszafoglalta, megtér. Gyula követeli a leányt, bemutatván a fejet, midőn Csanádnak eszébe jut, hogy nyelvét kivágta volt, s ezáltal földeríti igazságát. Gyula megszégyenül. Csanád pedig jutalmul kapja a leányt, Ótom várát és tartományát ; az előbbit felépítteti háromszor erősebbre és

A. J.

Arany János

följegyzése.

A költemény tervvázlata ez lett volna :

Győzelemmel tér meg István, a szent király, a besenyők elleni hadjáratából, Fehérvárba. Keán, a besenyő fejedelem, harctéren esett el. Roppant zsákmányt hoz a magyar sereg : aranyat, drágaköveket, stb. A zsákmány felosztatik : sisakkal mérik a drágaságot. A király kapja egy harmadát — s a maga részét a fehérvári szentegyháznak adja : arany oltárt, kereszteket, kelyheket — arannyal áttört papi köntösöket csináltat. Harmadrészén a sereg osztozik ; harmada pedig a király két ifjú rokona, Csanád — Doboka fia — és Gyula, mint vezérek közt lenne felosztandó. De a zsákmány közt van még egy drága kincs, Keánnak leánya, az aranyhajú Léla. Csanád most előáll, drágaságbeli osztályrészét Gyulának engedi, úgymond, ő csak Lélát akarja. Gyula hasonlókép nyilatkozik. Csanád elsőségét vitatja ; ő ragadta ki Lélát a lángok közül, — ő hozta el, ő védte az úton ; Gyula fegyverrel, párbajjal követeli a leányt. Már épen viadalhoz készülnek ; de István elveszi a leányt, Gizela királynő szolgálói közé adja, a hősöket pedig azzal csöndesíti le, hogy azé lesz, ki az óriás termetű Ótomot legyőzi. Ótom, a Galád bolgár fejedelem ivadéka, Bodonból betört az országba, azt a Marosig elfoglalta, ottan egy várat rakott, azt maga nevére keresztelte. Csanád elindúl hadával, megelőzi Gyulát, megszáll a Maros innenső partján, Ótomot párbajra hívja. Az elfogadja a kihívást, a Maros közepén egy porondon megtörténik a viadal, Ótom elesik. Csanád akkor — miután Ótom káromló pogány nyelvét kivágta és tarsolyába rejtette, — őt otthagyja a madarak és halak étkéül, maga pedig seregével átkel a Maroson, Ótom várát lerontja és diadalünnepet ül népével együtt. Vigadnak, Ótom asszonyaival, kiket rabbá ejtettek, Csanád is jó napot csinál magának, s a fáradalom után elalszik. — Gyula későn jön, megtudva a történteket, nyelvét marja dühében, hogy a győzelem dicsőségét elrabolta tőle Csanád, s hogy a Léla birtokától el kell esnie. Eközben megtalálja az elesett Ótomot, fejét levágja, s Istvánhoz viszi, jeléül, hogy győzött. Már István át akarja adni Lélát, de eszébe jut, hogy Csanád hol késhetik oly soká — azért függőben hagyja a dolgot. Csanád, miután Ótom tartományát egészen visszafoglalta, megtér. Gyula követeli a leányt, bemutatván a fejet, midőn Csanádnak eszébe jut, hogy nyelvét kivágta volt, s ezáltal földeríti igazságát. Gyula megszégyenül. Csanád pedig jutalmul kapja a leányt, Ótom várát és tartományát ; az előbbit felépítteti háromszor erősebbre és Csanád-nak nevezi el.Győzelemmel tér meg István, a szent király, a besenyők elleni hadjáratából, Fehérvárba. Keán, a besenyő fejedelem, harctéren esett el. Roppant zsákmányt hoz a magyar sereg : aranyat, drágaköveket, stb. A zsákmány felosztatik : sisakkal mérik a drágaságot. A király kapja egy harmadát — s a maga részét a fehérvári szentegyháznak adja : arany oltárt, kereszteket, kelyheket — arannyal áttört papi köntösöket csináltat. Harmadrészén a sereg osztozik ; harmada pedig a király két ifjú rokona, Csanád — Doboka fia — és Gyula, mint vezérek közt lenne felosztandó. De a zsákmány közt van még egy drága kincs, Keánnak leánya, az aranyhajú Léla. Csanád most előáll, drágaságbeli osztályrészét Gyulának engedi, úgymond, ő csak Lélát akarja. Gyula hasonlókép nyilatkozik. Csanád elsőségét vitatja ; ő ragadta ki Lélát a lángok közül, — ő hozta el, ő védte az úton ; Gyula fegyverrel, párbajjal követeli a leányt. Már épen viadalhoz készülnek ; de István elveszi a leányt, Gizela királynő szolgálói közé adja, a hősöket pedig azzal csöndesíti le, hogy azé lesz, ki az óriás termetű Ótomot legyőzi. Ótom, a Galád bolgár fejedelem ivadéka, Bodonból betört az országba, azt a Marosig elfoglalta, ottan egy várat rakott, azt maga nevére keresztelte. Csanád elindúl hadával, megelőzi Gyulát, megszáll a Maros innenső partján, Ótomot párbajra hívja. Az elfogadja a kihívást, a Maros közepén egy porondon megtörténik a viadal, Ótom elesik. Csanád akkor — miután Ótom káromló pogány nyelvét kivágta és tarsolyába rejtette, — őt otthagyja a madarak és halak étkéül, maga pedig seregével átkel a Maroson, Ótom várát lerontja és diadalünnepet ül népével együtt. Vigadnak, Ótom asszonyaival, kiket rabbá ejtettek, Csanád is jó napot csinál magának, s a fáradalom után elalszik. — Gyula későn jön, megtudva a történteket, nyelvét marja dühében, hogy a győzelem dicsőségét elrabolta tőle Csanád, s hogy a Léla birtokától el kell esnie. Eközben megtalálja az elesett Ótomot, fejét levágja, s Istvánhoz viszi, jeléül, hogy győzött. Már István át akarja adni Lélát, de eszébe jut, hogy Csanád hol késhetik oly soká — azért függőben hagyja a dolgot. Csanád, miután Ótom tartományát egészen visszafoglalta, megtér. Gyula követeli a leányt, bemutatván a fejet, midőn Csanádnak eszébe jut, hogy nyelvét kivágta volt, s ezáltal földeríti igazságát. Gyula megszégyenül. Csanád pedig jutalmul kapja a leányt, Ótom várát és tartományát ; az előbbit felépítteti háromszor erősebbre és

A. J.

Arany János

följegyzése.