czélom volt a
Szász Károly
válaszát bevarniSzász Károly
n
és akkor irni hozzád; de jobban
meggondoltam a dolgot: hogy ha elébb irok sem ver meg az isten, vagy ha tán akkor ismét irnék
is. – Az igaz hogy malum omenek közt fogok az iráshoz,Jegyzet
czélom volt aSzász Károlyválaszát bevarniSzász Károly
Tompa
, nov. 21-i
levelére várt választ Tompa Mihály
Szász
tól.
– Szász Károly
Szász Károly
leveleit
Szász Károly
Tompa
általában nem őrizte
meg, a későbbi években is csak néhányat.Tompa Mihály
n
a mennyiben 12 tollat megprobáltam és
csak ez t.i. a 13-ik tűrhető. Ha még ehhez péntek nap is volna: elhiheted hogy el nem kűldeném
levelemet. –
Jegyzet
malum omenek közt fogok az íráshoz,rossz előjelek között.
Tehát drága madár csakugyan ott vagy?
n
én mennyre főldre disputálok itt leveled után, hogy te bizony nem vagy
nagykőrösi professor akármit beszél a világ és az ujság: mert hiszen azt n e k e m csak
kellene tudnom, én pedig épen ellenkezőt tudok; s egyszer kisül: hogy csakugyan nem nekem van
igasságom! s még a mellett rajtam legyen a felelet-teher? én legyek a villámharító? de édes
öcsém nem oda Buda! én ki annyira aranytalan
vagyok fogjam fel helyetted a minkövet [!]
?[sic!]
n
helyetted ki
Jegyzet
én ki annyira aranytalan vagyok fogjam fel helyetted a minkövet?utalás az aranyozott hegyű villámhárító rúdra.[szerkesztői feloldás]mennykövet
anyira
arany vagy.
Szerkesztői feloldás: annyira
Tréfán kivűl édes barátom! jó lessz az neked! szalontai vagyonkád azért megmarad, s Pesthez is közel leszesz vagy immár vagy, a mi, most már nem tudom, de
hajdan nagy előny volt literátor emberre nézve. Ámbár hiszen most is ugy van az, hogy
Roboz
vagy Roboz István
Kempelen
okvetlen lenéz és szán tégedet
vagy engemet szegény vidéki irocskát, mikor ő isten kegyelméből
fővárosi literátor, ha ugyan az. – És aztán tudod-e te azt, hogy ha a
keddi hölgyfutárból kimaradt a neved: szerdán már megszüntél iró lenni? lejárt,
kiénekelt, skartba tettKempelen Győző
n
szegény ördög vagy! A szepirodalom istenien emelkedik. De vigye el az ördög ezeket a
bogarakat! bizony nagy szamár vagyok (azért kérlek ezt ne bizonyitsd:) hogy velök vesződöm,
mikor veled beszélhetek.
Jegyzet
skartba tetta kártyajátékban „skartba teszik” a kijátszott kártyát. E kifejezésre
Arany János
visszaemlékezett Arany János
Tompa
halálakor, lásd Szegény Miska sírkővére
(
AJ. kk. VI. k. 145, 243. l.).Tompa Mihály
Tehát még egyszer mondom: nyugodjál meg sorsodon! igaz hogy a munka sok a fizetés kevés, de
nem úgy van-e azzal többnyire minden becsületes ember a világon? és látd ! mennyi sok
kenyérnélküli ember nézi az én vagy te állásodat ha nem irígységgel de azon ohajtással: bár ő
lehetne ollyan helyzetben! kik pedig nálunknál jobbak és kegyesebbek.…... a fenében! hiszen
már meg predikatiót irok! ne csudáld barátom! minden ember társalgásán megérzik azon mesterség
szaga melylyet űz! Ládt vagy is inkább látd itt a nyakamon a sok ünnep! tudom el nem jösz a
predikatiomra (azt ugyan okosan is teszed:) még is hogy legalább annyi mennyi részed legyen
benne ide irom a textusokat; azért is mert sok helyütt a professort is megpapoltatják
néha
n
néha (jaj neked!) s még tán hasznát is veheted; tehát:
Jegyzet
sok helyütt a professort is megpapoltatják néhaprotestáns iskoláknál szokásos volt, hogy a tanszemélyzet nemcsak oktatott, hanem szükség esetén prédikált is.
Imé édes
Jánoská
m! látod milly jó
az, ha az ember tud fecsegni holmi egymásról, vagy a mint Arany János
Erdélyi János
ur kitalálta s tálalta:
holmiságról! a papír szépen betelik, s meg van a neve, hogy én hozzad 4
lap levelet irtam. Hiaban! okosnak áll a világ!
Erdélyi János
Barátom körödben egy óriási nagy költő lakik, ez pedig
Szász Károly
, mert a ki engem Croesus
nak néz az roppant fantasiával bir! igaz oda tette hogy a
kalvinista papok közt, az az a mit egyik kezével adott a másikkal
visszavette. Én is azt hittem mig ide nem jöttem hogy ha Croesus nem is, de cappadocziai király sem
leszek,Szász Károly
n
most látom, hogy ez is ollyan mint minden a világon:
nagyobb a füst mint a pecsenyéje. Annyi igaz az egész dologban: hogy meg nem éhezem, de évről
évre egy fillér félretenni valóm sem marad. –
Jegyzet
cappadocziai király sem leszek,megkopasztott, pénztelen ember, mert Kappadocia többnyire idegen uralom alatt állt. – A múlt század írói gyakran használták e kifejezést.
Anyi
is igaz hogy
emergáltam:Szerkesztői feloldás: Annyi
n
első parochiamon volt 28; a másodikon 60; ezen a
harmadikon 120 köböln
fizetésem, per 10 forint 1200, széna 300 forint
áru = 1500 forint. Szénám igaz hogy több is van, de mennyi kell magamnak és vendégeimnek, az
az hogy lovainknak és szarvasmarhainknak!
Jegyzet
köbölrégi, főleg gabonára használt űrmérték; nagysága vidékenként változott.
Hanem az igaz
János
hogy roppant
gazdag és boldog ember vagyok még is! talán azért; hogy a két parochian csinált nehány száz
pengő forint adósságomat most már kifizethetem? Nem! azért hogy van káplánom kit az egyházban
hagyhatok, pénzem annyi Arany János
menyivel
Pestre és onnan hozzád elmehetek! ha nem érted és érzed az én
gazdagságomat és boldogságomat háládatlan ember vagy!
Szerkesztői feloldás: mennyivel
Mikor megyek pedig, a világért sem mondom meg! majd elmegyek én
incognitó,
n
beszállok hozzád és szállást kérek mint idegen; nem vallom ki hogy ki vagyok; ha rám ösmersz
jol van, ha nem…… majd meglátom akkor, mit csinálok! – azt mondjuk ugyan a paraszt példában,
hogy jobb itthon kóczot fonni, mint másutt gőbölyt hajtani; de én nem hallgatok sem nemes, sem
paraszt példákra hanem mikor meg sem gondolnád ott termek mint a
szél!
Jegyzet
majd elmegyek én incognito,„Szeretnék már szeme közé nézni ennek az embernek, ki hogy nagy költő: bizonyos” – írta
Tompa
Tompa Mihály
Szemere Miklós
nak (1852. jan. 7.
TompaLev. I. k. 156. l.). 1852. febr. 20-án, pénteken délután, mint „fehérmegyei poéta”
valóban beállított Szemere Miklós
Arany
hoz: „de
én rögtön gyanuba vettem s így kénytelen volt elnevetni magát” írta Arany János
Arany János
sógorának (1852. febr. 28. –
Voin.AJ.é.II.k. 117–118. l.).Arany János
Neked szépen megadta a német criticus;
n
ugy látom, hogy a criticus mindenütt szamár, azonban köszönd
meg hogy még bolondabbat nem írt rólad! Hanem ha a Jegyzet
Neked szépen megadta a német critikus;lásd
Falk Miksa
a Wanderer 1851. 224. sz. máj. 14-i számában. – A
gúnyolódás azonban nem Falk Miksa
Arany János
nak, hanem Arany János
Kertbeny
nek szól. – A Toldi Kertbeny-féle
fordításával kapcsolatos megjegyzésekről lásd Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
– Kertbeny Károly Mária
Arany János
nak 1851. febr. 4–5-i
márc. 11-i leveleit
és azok jegyzeteit.Arany János
Szász
nak írt verset olvasta volna:Szász Károly
n
csakugyan mást
irandott; tudom Jegyzet
ha aSzásznak írt verset olvasta volna:Szász Károly
Arany János
:
Látogató-jegy című kis tréfás verséről van szó; az alábbi,
Arany János
Szász
nevében írt
Tompa-válasz is ezt igazolja. Szász Károly
Arany János
e kis versét ezek szerint nem 1852-ben
(
AJ. kk. VI. 219. l.), hanem 1851-ben írta. Arany János
Tompa
valószínűleg a címzettől ismerhette.Tompa Mihály
Kovács Jósef
egyet nyújtózik örömében a sírban ezen rímek hallására. Furcsa lett volna
ha, azután meg Háló Kováts József
Szász
keresett
volna téged, s nem, találván szinte: ezt irta volna asztalodra:
Szász Károly
Hanem tréfán kivül, tanitványod verse igen szép;
n
komolyan mondom:
érettebbnek látszik e pár sorból mint életkora mondja; s Jegyzet
tanitványod verse igen szép:
Arany János
feltehetően Arany János
Tisza Domokos
:
Bucsuhangok című versét küldhette el barátjának; ebben a
tanítvány búcsúzik mesterétől. (Lásd e. kötetben Tisza Domokos
Tisza Domokos
nál,
ADATTÁR. )Tisza Domokos
Nagy Ignácz
százszor is kiadta a Honderűt vagy mi a
fenét Hölgyfutárt hogy illyen jó verset nem adott. –
Nagy Ignác
Szász Károly
t üdvezeld nevemben;
képzelt Szász Károly
[szerkesztői feloldás]
=képzeldKazinczy Ferenc
tett,
ha unalmas dologról beszéltek előtte. –
Kazinczy Ferenc
Tompa Mihály
Tompa Mihály
U.i. a menetelre nézve egy kis akadály esett, mert a feleségem azt mondja: hogy ö erövel is
eljön hozzád, pedig hideg télben nem tanácsos neki … Jaj, jaj majd ki mondtam mikor megyek!
Nem barátom! csak tavasszal lesz abból valami… talán … – Különben a kedves komámasszonyt
mindketten igazán csókoljuk. –