AJOM 15

válaszát bevarni

n

Jegyzet

czélom volt a Szász KárolySzász Károly válaszát bevarni

Tompa Mihály

, nov. 21-i levelére várt választ

Szász Károly

tól. –

leveleit

Tompa Mihály

általában nem őrizte meg, a későbbi években is csak néhányat.

és akkor irni hozzád; de jobban meggondoltam a dolgot: hogy ha elébb irok sem ver meg az isten, vagy ha tán akkor ismét irnék is. – Az igaz hogy malum omenek közt fogok az iráshoz,

n

Jegyzet

malum omenek közt fogok az íráshoz,

rossz előjelek között.

a mennyiben 12 tollat megprobáltam és csak ez t.i. a 13-ik tűrhető. Ha még ehhez péntek nap is volna: elhiheted hogy el nem kűldeném levelemet. –

Tehát drága madár csakugyan ott vagy?

n

Jegyzet

csakugyan ott vagy?

Nagykőrösön, bár kb.

okt. 14

[bizonytalan olvasat]

-én még azt írta

Tompá

Tompa Mihály

nak, hogy sem a kőrösiek, sem a kecskemétiek meghívását nem fogadja el. Ezért kételkedett

Tompa Mihály

méltán a hírben, hogy barátja

Kőrös

Nagykőrös

re ment tanámak.

én mennyre főldre disputálok itt leveled után, hogy te bizony nem vagy nagykőrösi professor akármit beszél a világ és az ujság: mert hiszen azt n e k e m csak kellene tudnom, én pedig épen ellenkezőt tudok; s egyszer kisül: hogy csakugyan nem nekem van igasságom! s még a mellett rajtam legyen a felelet-teher? én legyek a villámharító? de édes öcsém nem oda Buda! én ki annyira aranytalan vagyok fogjam fel helyetted a minkövet

[!]

[sic!]

?

n

Jegyzet

én ki annyira aranytalan vagyok fogjam fel helyetted a minkövet? [szerkesztői feloldás] mennykövet

utalás az aranyozott hegyű villámhárító rúdra.

helyetted ki

anyira

Szerkesztői feloldás: annyira

arany vagy.

Tréfán kivűl édes barátom! jó lessz az neked! szalontai vagyonkád azért megmarad, s Pesthez is közel leszesz vagy immár vagy, a mi, most már nem tudom, de hajdan nagy előny volt literátor emberre nézve. Ámbár hiszen most is ugy van az, hogy

Roboz

Roboz István

vagy

Kempelen

Kempelen Győző

okvetlen lenéz és szán tégedet vagy engemet szegény vidéki irocskát, mikor ő isten kegyelméből fővárosi literátor, ha ugyan az. – És aztán tudod-e te azt, hogy ha a keddi hölgyfutárból kimaradt a neved: szerdán már megszüntél iró lenni? lejárt, kiénekelt, skartba tett

n

Jegyzet

skartba tett

a kártyajátékban „skartba teszik” a kijátszott kártyát. E kifejezésre

visszaemlékezett

Tompa Mihály

halálakor, lásd Szegény Miska sírkővére ( AJ. kk. VI. k. 145, 243. l.).

szegény ördög vagy! A szepirodalom istenien emelkedik. De vigye el az ördög ezeket a bogarakat! bizony nagy szamár vagyok (azért kérlek ezt ne bizonyitsd:) hogy velök vesződöm, mikor veled beszélhetek.

Tehát még egyszer mondom: nyugodjál meg sorsodon! igaz hogy a munka sok a fizetés kevés, de nem úgy van-e azzal többnyire minden becsületes ember a világon? és látd ! mennyi sok kenyérnélküli ember nézi az én vagy te állásodat ha nem irígységgel de azon ohajtással: bár ő lehetne ollyan helyzetben! kik pedig nálunknál jobbak és kegyesebbek.…... a fenében! hiszen már meg predikatiót irok! ne csudáld barátom! minden ember társalgásán megérzik azon mesterség szaga melylyet űz! Ládt vagy is inkább látd itt a nyakamon a sok ünnep! tudom el nem jösz a predikatiomra (azt ugyan okosan is teszed:) még is hogy legalább annyi mennyi részed legyen benne ide irom a textusokat; azért is mert sok helyütt a professort is megpapoltatják néha

n

Jegyzet

sok helyütt a professort is megpapoltatják néha

protestáns iskoláknál szokásos volt, hogy a tanszemélyzet nemcsak oktatott, hanem szükség esetén prédikált is.

néha (jaj neked!) s még tán hasznát is veheted; tehát:

Karácsonra: Nem azért jöttem hogy békességet hozzak e főldre, hanem hogy fegyvert. – Mat. X. 34.

Ó évre: Atyámfiai! a mi idő még hátra vagyon, igen rövid. 1. Kor: 7.: 29.

Új évre: Imé! a hólt kezd szólani! Luk. 7: 15.

Imé édes

Jánoská

Arany János

m! látod milly jó az, ha az ember tud fecsegni holmi egymásról, vagy a mint

Erdélyi János

ur kitalálta s tálalta: holmiságról! a papír szépen betelik, s meg van a neve, hogy én hozzad 4 lap levelet irtam. Hiaban! okosnak áll a világ!

Barátom körödben egy óriási nagy költő lakik, ez pedig

, mert a ki engem Croesus nak néz az roppant fantasiával bir! igaz oda tette hogy a kalvinista papok közt, az az a mit egyik kezével adott a másikkal visszavette. Én is azt hittem mig ide nem jöttem hogy ha Croesus nem is, de cappadocziai király sem leszek,

n

Jegyzet

cappadocziai király sem leszek,

megkopasztott, pénztelen ember, mert Kappadocia többnyire idegen uralom alatt állt. – A múlt század írói gyakran használták e kifejezést.

most látom, hogy ez is ollyan mint minden a világon: nagyobb a füst mint a pecsenyéje. Annyi igaz az egész dologban: hogy meg nem éhezem, de évről évre egy fillér félretenni valóm sem marad. –

Anyi

Szerkesztői feloldás: Annyi

is igaz hogy emergáltam:

n

Jegyzet

emergáltam:

emelkedtem; Hanván – anyagilag.

első parochiamon volt 28; a másodikon 60; ezen a harmadikon 120 köböl

n

Jegyzet

köböl

régi, főleg gabonára használt űrmérték; nagysága vidékenként változott.

fizetésem, per 10 forint 1200, széna 300 forint áru = 1500 forint. Szénám igaz hogy több is van, de mennyi kell magamnak és vendégeimnek, az az hogy lovainknak és szarvasmarhainknak!

Hanem az igaz

János

Arany János

hogy roppant gazdag és boldog ember vagyok még is! talán azért; hogy a két parochian csinált nehány száz pengő forint adósságomat most már kifizethetem? Nem! azért hogy van káplánom kit az egyházban hagyhatok, pénzem annyi

menyivel

Szerkesztői feloldás: mennyivel

Pestre és onnan hozzád elmehetek! ha nem érted és érzed az én gazdagságomat és boldogságomat háládatlan ember vagy!

Mikor megyek pedig, a világért sem mondom meg! majd elmegyek én incognitó,

n

Jegyzet

majd elmegyek én incognito,

„Szeretnék már szeme közé nézni ennek az embernek, ki hogy nagy költő: bizonyos” – írta

Tompa Mihály

Szemere Miklós

nak (1852. jan. 7. TompaLev. I. k. 156. l.). 1852. febr. 20-án, pénteken délután, mint „fehérmegyei poéta” valóban beállított

Arany

Arany János

hoz: „de én rögtön gyanuba vettem s így kénytelen volt elnevetni magát” írta

sógorának (1852. febr. 28. – Voin.AJ.é.II.k. 117–118. l.).

beszállok hozzád és szállást kérek mint idegen; nem vallom ki hogy ki vagyok; ha rám ösmersz jol van, ha nem…… majd meglátom akkor, mit csinálok! – azt mondjuk ugyan a paraszt példában, hogy jobb itthon kóczot fonni, mint másutt gőbölyt hajtani; de én nem hallgatok sem nemes, sem paraszt példákra hanem mikor meg sem gondolnád ott termek mint a szél!

Neked szépen megadta a német criticus;

n

Jegyzet

Neked szépen megadta a német critikus;

lásd

Falk Miksa

a Wanderer 1851. 224. sz. máj. 14-i számában. – A gúnyolódás azonban nem

nak, hanem

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

nek szól. – A Toldi Kertbeny-féle fordításával kapcsolatos megjegyzésekről lásd

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

–

nak 1851. febr. 4–5-i márc. 11-i leveleit és azok jegyzeteit.

ugy látom, hogy a criticus mindenütt szamár, azonban köszönd meg hogy még bolondabbat nem írt rólad! Hanem ha a

Szász Károly

nak írt verset olvasta volna:

n

Jegyzet

ha a SzászSzász Károly nak írt verset olvasta volna:

: Látogató-jegy című kis tréfás verséről van szó; az alábbi,

Szász Károly

nevében írt Tompa-válasz is ezt igazolja.

e kis versét ezek szerint nem 1852-ben ( AJ. kk. VI. 219. l.), hanem 1851-ben írta.

Tompa Mihály

valószínűleg a címzettől ismerhette.

csakugyan mást irandott; tudom

Kovács Jósef

Háló Kováts József

egyet nyújtózik örömében a sírban ezen rímek hallására. Furcsa lett volna ha, azután meg

Szász Károly

keresett volna téged, s nem, találván szinte: ezt irta volna asztalodra:

Hanem tréfán kivül, tanitványod verse igen szép;

n

Jegyzet

tanitványod verse igen szép:

feltehetően

Tisza Domokos

: Bucsuhangok című versét küldhette el barátjának; ebben a tanítvány búcsúzik mesterétől. (Lásd e. kötetben

Tisza Domokos

nál, ADATTÁR.)

komolyan mondom: érettebbnek látszik e pár sorból mint életkora mondja; s

Nagy Ignácz

Nagy Ignác

százszor is kiadta a Honderűt vagy mi a fenét Hölgyfutárt hogy illyen jó verset nem adott. –