VADNAY KÁROLY– ARANY JÁNOSNAK

, 1860. ) már hírül adja a SzF első száma (1860. nov. 7. 16.) – A SzF I. évfolyamában a következő művei jelentek meg: Ilona. Par M-me Eiluj Nixarpa. Paris. 1860. (16. sz. 1861. febr. 20. 246–248., 17. sz. febr. 27. 263–265.); Az Überall kisasszonyok. Kisvárosi életképek. (31. sz. 1861. jún. 6. 490–494., 32. sz. jún. 13. 506–510.)

Tisztelt Uram!

Semmit sem sajnálok jobban, mint hogy önnek megtisztelő soraira rögtön egy beszélyfélével nem állíthatok be.

Jegyzet

Semmit sem sajnálok jobban, mint hogy önnek megtisztelő soraira rögtön egy beszélyfélével nem állíthatok be

–

Vadnay

Vadnay Károly

feltehetőleg arra a körlevélre válaszolt, amelyet

Heckenast

Heckenast Gusztáv

küldött szét: „A kiadó lelkes körlevéllel fordult a hazafiakhoz: »

Arany János

, a költő, a magyar nemzet ünnepelt dalnoka,

Pest

Budapest

re teendi lakását! Általános örömkiáltás fogadja a fővárosba való jövetelét! Vajha az öszszes nemzet kezet nyujtana, hogy most élő legünnepeltebb költőjét a haza szívében állandóan megtarthassa«.” ( Voinovich 1938. 15.) Lásd még

Kolbenheyer

Kolbenheyer Móric

Arany János

-nak, 1209. 1860. nov. 12.

Szinte azt érzem, hogy azon hála ellen vétek, melylyel én önnek tartozom, mert nem is képzeli hogy rossz napjai

Beszúrás

ban menyit megvigasztalt ön engemet, mint költő.– S első szerkesztői

föl

Beszúrás

hivását sem teljesithetem azonnal, mert jelenleg semmi időt sem találhatok arra, hogy beszélyt irhassak. Először is minden délelöttömet a

Hfutár

Szerkesztői feloldás: Hölgyfutár

veszi igénybe, melynek tárcáját én irom, novelláit, vidéki leveleit én olvasgatom, igazitom, igazán ölve magamat; a „Családi kör”-nek hetenkint két hosszú tárcacikket irok; sajtó alatt levő regényem iveit korrigálom,

Jegyzet

sajtó alatt levő regényem iveit korrigálom

– A kis tündér I–II.

Pest

Budapest

, 1860.

s ezen k

Beszúrás

vűl egy időhöz kötött uj regény befejezéséhez sietek.

Jegyzet

egy időhöz kötött uj regény befejezéséhez sietek

– Eszter a szép kardalnoknő I–II.

Pest

Budapest

, 1861.

Szóval zúg a fejem, s nem csak a sok munka szomorit, hanem az is, hogy a hamar munka soha sem lehet elég jó munka. Ámde élni kell. – E terhes elfoglaltatásom azonban csak új évig fog tartani; azontúl senkinek se dolgozom örömestebb beszélyeket és könyvismertetéseket, mint a „figyelő”-nek, mely én irántam közelebb is többet tanúsitott, mint elismerést. Anyi kedvezést, menyit igénytelen munkámmal alig érdemlek.

De bármint óhajtsam, semmi reményem, hogy a közelebbi hetek alatt beszélyt irhassak; csak egy reményem van, nevezetesen az „Akademia könyvénél” van egy beszélyem, már rég oda adva, ezt – ha csak lehet – delután

[!]

[sic!]

Vodianer

Wodianer Fülöp

től visszaváltom.

Jegyzet

az „Akademia könyvénél” van egy beszélyem, már rég oda adva, ezt – ha csak lehet – delután [!][sic!] VodianerWodianer Fülöp től visszaváltom

– A báró és leánya. In Magyar Akademia könyve. Szerk. Ormódi Bertalan.

Pest

Budapest

Wodianer F.

Wodianer Fülöp

1860. II. 121–172. – Wodianer Fülöp (1820–1899): 1856-ban önálló nyomdát nyitott

Pest

Budapest

Ha este ott nem leszek hat óráig vele, jele, hogy a kisérlet nem sikerűlt.

Jegyzet

jele, hogy a kisérlet nem sikerűlt

–

Vadnay

Vadnay Károly

nak nem jelent meg novellája a SzF első évfolyamában

És ön meg fog talán nekem – az elhalmozott igavonónak – bocsátani. Majd később feledtetni iparkodom mostani mulasztásomat.

Azt hiszem, valami jeles forditott beszély a közönségre nézve kedvesebb volna, mint a mi középszerűségeink.

Mivel a Vodianer-féle beszélyre magam sem számithatok biztosan, kérnem kell önt, hogy ne nehézteljen reám, ha némi fennakadást okozok. Egyébiránt csak az vigasztal hogy én nem tevék időhöz kötött igéretet, mert semmit sem

restellék

Szerkesztői feloldás: restellnék

jobban, mint szó nem tartási hirbe keveredni oly férfi előtt, kinek én sokkal tartozom, s ki iránt szeretetemet, tiszteletemet és hálámat kijelenteni mindig és mindenütt, igen jól esik szivemnek.

Mely

[!]

[sic!]

tisztelettel

Vadnai Károly

Vadnay Károly

AJOM17

Megjegyzések: