AJOM18

Brassai Sámuel

azt tőlem nem érdemli. Nem, mert: míg őt élességeimtől, söt még holmi apróságoktól is

meg óvni

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: megóvni

igyekszel, engemet legnagyobb impertinentiáitól

n

Jegyzet

impertinentiáitól

– arcátlanságaitól (lat.)

sem igyekvél meg óvni. Nekem fájt hogy czikkét úgy adtad, az fájt hogy te adtad úgy, – s nemde nem is szólltam? Gondolám: azon lap, melly e’ neveletlenségeket adhatta ellenem, adni fogja gúnyos czáfomat ís, ha színte az hasonló modorú lessz is, vagy: lenne is. Csak ez egyetlen föltét alatt lehettem képes – még csak nem is kérdeni tőled: mínt lehettél erántam, barátod iránt oly kiméletlen?

S ime, te, ki azon nemtelen modort megengedéd neki, ellenem, – töllem ellene még azt is sokallod hogy azon modort mellyet leveledben magad is „gorombának” czímzesz „inhumanus”nak nevezem. Sőt még csak ezt se mondjam: „Muscas captat”

n

Jegyzet

„Muscas captat”

– szó szerint: ’legyekre vadászik’ (lat.). Utalás a latin közmondásra, mely szerint „Aquila non captat muscas”: ’A sas nem vadászik legyekre’.

(Nero legyei). – !!!

„Pellengérre állítani egyik dolgozótársamat – gondolj erre pajtás! ez – még sem megy!” De az „ment”, hogy engemet, „egyik dolgozótársadat pellengérre állíttas[törölt]
« d »
.” E két sorban kijegyzéd a’

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

értékét szemedben, s az én értékemet. – S e’ lealázó megkülönböztetést köztem s közte még folytatod: „

Brassai Sámuel

, még gorombábban támadna meg, és én nem tehetném czikkével hogy ki neadjam,

[!]

[sic!]

vagy megheréljem, miután a’ tiedet közöltem a’ mint írva vólt. Engem kárhoztatna hogy nem vagyok eránta anyi

[!]

[sic!]

respectussal mint dolgozótárs eránt lenni kell.” – Tehát! azt nem tehetnéd h

[szerkesztői feloldás]

ogy

az ő válaszát ne add változatlanúl, ha enyémet szinte úgy adnád, – ellenben: azt teheted, hogy az enyémet ne add változatlanúl, bár az övét – mire enyém válasz – adtad. – Az, hogy ő kárhoztatna, vissza tart czikkem [törölt]
« czikk »

adásá

Beszúrás

tól, – az, hogy én kárhoztathattalak, nem tartott vissza czikke adásától. – Iránta [törölt]
« m »
mint dolgozótárs iránt érzed hogy respectussal tartozol, – írántam mint dolgózotárs

[!]

[sic!]

iránt nem érzéd hogy respectussal tartozál. –

Tekintve azt, hogy mindezt te írod, s hozzám, több bántó van rövid leveledben, mint

Brassai Sámuel

egész czikkében. Mert magyaráznád bár ezerszer, sem mondassz itt egyebet nekem, mint: „te olly kicsiny vagy szememben, hogy eltűrheted

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

gúnyait, ő olly nagy hozzád képest hogy nem lehet eltűrnie a’ tieidet. De, nyílvánítod is vílágosan, hogy

Brassai Sámuel

t félsz elvesztení (ha

í

Beszúrás

gy adnad

[!]

[sic!]

czikkemet) miattam. – Miután tehát engemet nem féltél elveszteni miatta, – határozottan választál közöttünk!; s így én elfogok

[!]

[sic!]

maradni örökre.

E

Beszúrás

l, még azon esetben is ha czikkem adatik. Mert valamint nem nagyobbíthatja nyílatkozatodat a nem adás, úgy nem enyhítheti többé az adás. – Ha azt hiszed hogy mint iró nem lehetek büszke, engedd meg hogy mint ember az legyek!

Állítod „némit” kitöröltél

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

czíkkéből. Óhajtanám látni e’ kihagyásokat, – nem ismerve azokat, semmit sem lehet adnom rájok. – Ez állitás tehát engemet nem nyugtathat meg. Ha azt hiszed hogy: megnyugtathat, nyugtassd meg őt is ugyan illy állítással. Ekkor, mint az övét adhattad, színtúgy adhatod az enyémet.

Neki, ki úgy irt ellenem (s minden

oknélkül

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: ok nélkül

; nem a leghumanusabb modorban írtam e én

S.

Szerkesztői feloldás:

S.alamon

Salamon Ferenc

elleni czikkemet?

n

Jegyzet

nem a leghumanusabb modorban írtam e én S.[alamon] elleni czikkemet

– Ez a kritika-vita során írt Nyilt levél Arany Jánoshoz ( SzF I. 51., 52 sz. 1861. okt. 24. 801–802., okt. 31. 817–820.). Vesd össze az 1414. sz. levéllel.

) s neked, ki azt adhatta, nincs jogotok meg róvni engemet hasonló (bár én tagadom hogy hasonló legyen, enyém satyrikusabb gúnyosabb, övé nemtelenebb, s ő: kezdette, én

:

Beszúrás

csak vissza adom) modorom’ miatt: nekem ellenben jogom van követelni: hogy ha övét úgy adtad, enyémet is így add. És pedig: magadat mentegető csíllagozás nélkül, mert azt, erányomban sem tetted. – E követeléssel, tartozom, meg sértett önérzetemnek. – Neked

Jancsi

Arany János

m nem szabad megkülömboztétéseket

[!]

[sic!]

tenned! Minden dolgozótársad hasonló joggal bír; s szerkesztöi kötelléseged

[!]

[sic!]

mindenik eránt ugyan az. Ha már nem méltányolsz mint mint

[szerkesztői feloldás]

új lapon folytatta, de az első nem őrszó

[!]

[sic!]

dó

Beszúrás

lgozótársadat,

[!]

[sic!]

s barátodat, legalább kötelességedet tellyesítsd

[!]

[sic!]

irántam.

Én nem akarok szavadban kétkedni, h

[szerkesztői feloldás]

ogy

némít

[!]

[sic!]

kitöröltél

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

czikkéből; de

!

Beszúrás

, egyszersmin

d

Beszúrás

benn is hagytad mindazt mi engemet sért; én, illy hangú czikket ellened, mint szerkesztö, nincs olly anyagi haszon mellyért kinyomatni tudtam vólna. Koros, sőt vén ember vagyok én már, nem érdemlek é

[szerkesztői feloldás]

e'

[bizonytalan olvasat]

én tőled, [törölt]
« ennyi »
kíméletet?

Brassai Sámuel

uram pedig tudja meg, hogy:

meg becsűlést

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: megbecsűlést

csak az érdemel, ki mást megbecsűl. – Vedd csak ez egyet[törölt]
« ; »

:

Beszúrás

ha én nem bírtam vólna meg czáfolní őt, kettős megaláztatás szárad rajtam – ti: meg is piszkolt, szellemileg is rövidebbet húztam vólna. – Az, pedig [törölt]
« hogyha »

hogy ha

Beszúrás

neveletlenségeit kihagyatod vele, az „egésznek szelleme változik meg általa, s mind ezt kitörölnöd nem lehete” – nem áll. Illy üres mentséget ismét nem tudnék mo

n

Beszúrás

dani ellened. Nézz végig czikk[törölt]
« én »

ein

Beszúrás

: paczkázásai, pár sorban rendesen elől vannak, ha te engemet kímélni vágysz, az e’ féléket nagyon könnyen kihagyhat

á

Beszúrás

d, a’ nélkül hogy az egésznek szelleme legkissebbet

[!]

[sic!]

változzék. Ha pedig változnék – vegyük ez esetet, akkor követeltem vólna tőlle

[!]

[sic!]

hogy: humanus modorban írja az egészet. De nem bírtál vólna

Brassai Sámuel

val? Ha ez

:

Beszúrás

ok czikke adására, [törölt]
« legyen »
: ok az enyém adására is, me[törölt]
« g »

rt

Beszúrás

velem sem bírsz. – Kihagyjam egy részét annak, mi, nevetségessé teszi őt? Hisz ép az a’ szándékom föladatom, hogy nevetségessé tegyem! nem pedíg csupán hogy meg czáfoljam. Ha engemet ő nem tett olly nevetségessé, mint én teszem őt, korántsem akaratján múlt, csupán azon, hogy: ő nevetségesebb alak, mint én vagyok. A nyúlkiugratás félét koránsem azért nem engedném én kitöröltetni, mintha istentudja milly elmésséget látnék e’ haszontalanságban, de azért nem, mert e haszon[törölt]
« l »

t

Beszúrás

alanságt színte nevetségessé tételére szolgál. Mindegy, és ha tízszer ennyit mondanék is – érdemli: tanúljon mórest!

n

Jegyzet

mórest

– illemet, becsületet (lat.)

–

Az sem igaz, hogy ő „öntudatlanúl goromba”. óh

[!]

[sic!]

de mennyire tud modest

n

Jegyzet

modest

– szerény (lat.)

lenni hol hiszi: – kell. Ismered

Peti Jósef

Peti József

ellen irt Pamphletjét,

n

Jegyzet

Peti JósefPeti József ellen irt Pamphletjét

– Peti József Az eszmeelviség védelme. Tapasztalati s értelmi álláspontu bölcsészeink ellen (1860) c. kis dolgozatában, az idealizmust védelembe véve, többek között

Brassai Sámuel

ellen is hadakozott; ezért nem kerülhette el annak haragját és válaszát.

Brassai Sámuel

pamfletjét, Irodalmi pör a filozófia ügyében címmel a Korunk c. kolozsvári lapban (1861. márc. 19–24.) publikálta (később, még 1861 folyamán önálló füzetben is megjelentette). Erre

Peti József

Tájékozás a bölcsészet ügyében fenforgó vitához című értekezésével felelt (ProtEgyhIskL 1861. 16–22. sz. ápr. 21.– jún. 2. ).

Brassai Sámuel

éles hangú, néhol lekicsinylő, személyeskedő válaszát ( Világositó szó e lapok t. közönségéhez. Ugyanott 1861. 23. és 25. sz. jún. 9. 726–729., jún. 25. 783–784.)

Ballagi

Ballagi Mór

szerkesztői megjegyzése kísérte: „Hogy e nyilatkozat lenéző és az illedelemmel aligha összeférő hangja által várakozásomat végkép meghiusitva lenni látom, ez, megvallom, kellemetlenül hatott meg; azonban nem éreztem magamat jogositva sem arra, hogy ne közöljem, sem arra, hogy egy

Brassai Sámuel

müvén legkisebb változást tegyek.” (Ugyanott 726.) A vitát

Peti József

záró megszólalása fejezte be. (Ugyanott 1861. 25. sz. jún. 23. 783–784.)

tehát azt

is

Beszúrás

(pedig jó hosszan tart) mit – bár igen sértve érzi magát –

Sz.

Erdélyi János

ellen beszéll;

[!]

[sic!]

– ő jól tudja ki az az

Sz.

Erdélyi János

n

Jegyzet

ki az az Sz.

–

Erdélyi János

volt

Sz.

Erdélyi János

, azaz a

Szemlész

Erdélyi János

, aki a Sárospataki Füzetekben ( 1861. jan. 27. 72–85.) ismertette

Peti József

1860-ban megjelent dolgozatát, megcsipkedve maga is

Brassai Sámuel

t. Ez

Erdélyi

Erdélyi János

Szemeré

Szemere Miklós

hez írt leveléből derül ki: „E kis bölcsészeti munkát most esztendeje én ismértettem a Pataki Füzetekben.

[szerkesztői feloldás]

…

Brassai Sámuel

ezen persze megharagudott és mind a pataki bírálót (szelíden), mind

Peti József

t (gorombán) visszabírálta.” (Perényi 1905. 352.)

s minda’ mellett még e keserű labdacsot

is

Beszúrás

„új bor ó tömlője”

n

Jegyzet

„új bor ó tömlője”

– „És senki sem tölté az új bort ó tömlőkbe; mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a bor kiömöl, és a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.” (Máté 9:17, ill. Márk 2:22, Lukács 5:37)

mint lenyeli,! milly humanus! milly meg lippenő! mint nem mer

legkissebbé

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: leg kissebbé

[!]

[sic!]

is paczkázni! – óh a’ ki [törölt]
« i »

e

Beszúrás

gy helyt, még sértés ellenében is tud humanus lenni, tudjon ott is, hol nem sértetik.

Mínél csekélyebb szúrásokat akarsz te általam kíhagyatni, annál nagyobb rám nézve a’ lealázás, mert más értelme nincsen mint ez: te még csak a csekélységeket sem m[törölt]
« é »

e

Beszúrás

rheted ellene, véleményem szerént.

A hány fokkal

v

Beszúrás

ólt az ő czikke az enyémnél sértőbb, ugyan anyi

[!]

[sic!]

fokkal lehetne mostani czikkem az övénél sértöbb, a’ nélkül hogy

meg rovattathassam

[bizonytalan olvasat]

megrovattathassam miatta. Ez nagyon természetes, és jogos! Ha én példaúl

Salamon Ferenc

ra vesszővel egyet ütnék, (de én egyet sem ütöttem) – s

Brassai Sámuel

nekem állván tízet üt rám,

n

Jegyzet

SalamonSalamon Ferenc ra vesszővel egyet ütnék, [szerkesztői feloldás] … BrassaiBrassai Sámuel nekem állván tízet üt rám

– Vesd össze 1414.

Szemere

Szemere Miklós

Salamon Ferenc

véleményével szállt vitába a kritika-vita során, amikor

Brassai Sámuel

Salamon Ferenc

mellett fellépve megtámadta

Szemeré

Szemere Bertalan

t.

Salamon Ferenc

cikke ( Az ember és iró. SzF I. 42–43. sz. 1861. aug. 22. 657–659., aug. 29. 673–675.)

Szemere Miklós

t késztette szólásra: Nyilt levél Arany Jánoshoz. (Ugyanott I. 51–52. sz. 1861. okt. 24. 801–802., okt. 31. 817–820.)

Brassai Sámuel

még

Salamon Ferenc

válasza előtt fellépett

Szemeré

Szemere Miklós

vel szemben: Nincs már ismerettyű! (Ugyanott II. I. 6–7. sz. 1861. dec. 12. 85–87., dec. 19. 103–105.), majd maga

Salamon Ferenc

védte meg álláspontját és próbálta a lezárás felé terelni a polémiát: Nyilt levél Szemere Miklós urhoz. (Ugyanott II. I. 9. sz. 1862. jan. 2. 134.)

sokkal igaztalanabb, mint[törölt]
« h »
vagyok én, ha a tíz meg torlására, huszal

[!]

[sic!]

viszonzom. Mindezt te ép oly jól tudod, mint én.

Czikkem adása

v

Beszúrás

agy nem adása pedíg, úgy: mint írva van, rajtad áll. Én nem: kérem, – [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
de követelem adását. Ha tudod mivel tartozol mint dolgozótársadnak, barátodnak,

a

Beszúrás

dni fogod, ha nem tudod, nem fogod adni. Én természetesen nem kényszeríthetlek.

Ezen második esetben, retourrecepisse

n

Jegyzet

retourrecepisse

– visszaküldési nyugta (fr.)

mellett légy szives vissza küldeni. Bár elégett három hét elött: csűröm, pajtám, s egy házam, s kölcsönt vettem föl hogy fölépíthessem, kinyomatom még is okvetlen, elmondván okát, miért nem jelenhetett meg lapodban? [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
–

[szerkesztői feloldás]

Két és fél soros szöveg kitörölve, helyére x-szel jelölve másfél soros szöveg beszúrva. A beszúrt szöveg a lap bal oldalán elforgatva található.

Hogy kellő világításba ne

ál

Beszúrás

litsam mind azt, mit okúl adál czikkem nemadásául, azt lehetlen tennem. –

[szerkesztői feloldás]

az 5. lap szélére írva besz.

Azon esetre, ha [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»

magam

Beszúrás

leszek kénytelen kinyomatni, – s

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

válaszolni talál, – mindehez

[!]

[sic!]

mi történt velem, már [törölt]
« nincs »
nem hiányzik egyébb,

[!]

[sic!]

mint hogy: bár enyémet nem adod, az ö válaszát lapodban add. –

Élj szerencsésen édes

Jancsi

Arany János

m!

szeretö barátod

Szemere Miklós

.

uí.

[szerkesztői feloldás]

az 5. lap szélén és alján („a’ másik fele is…”-től) besz.

Meg róvhatnák lapodat, ha élességeimet adod? Különös! hogy ezt csak az én válaszomnál fedezed fel, – a

Brassai Sámuel

énál még nem jutott eszedbe. – Ha mind azon intést, mit most nekem adál, neki adod, most nem vólna szükség intéseidre. – Ha az egyík fele meg járhatta lapodban, megjárhatja a’ másik fele is. – Mint meg járhatták

Szász

Szász Károly

és

Dobos

Dobos János

szinte illy nemü harczai,

Ballagi

Ballagi Mór

„protestans

[szerkesztői feloldás]

tsg

[bizonytalan olvasat]

lapjában.

n

Jegyzet

SzászSzász Károly és DobosDobos János szinte illy nemü harczai, BallagiBallagi Mór „protestans tsg lapjában

–

Ballagi Mór

szerkesztette a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot (1858–1888). „Ebben jelent meg Dobos János református lelkész és

Szász Károly

vitája.” (Perényi 1934. 79.) Ilyen vitára azonban nem bukkantam a lapban. Mind

Szász

Szász Károly

, mind

Dobos

Dobos János

(utóbbi az ötvenes évek végén) gyakran jelentkezett a lap hasábjain.

Nb

n

Jegyzet

Nb

– nota bene: ’jegyezd meg jól’ (lat.)

[!]

[sic!]

Ezen

csíllagozás

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: csillagozás

(nevemmel) [törölt]
« az e »
ha annyira félsz

Brassai Sámuel

tól, mentségedre elég vólna; tréfás modorban kell irn[törölt]
« ó »

o

Beszúrás

m, [törölt]
« de »

mert

Beszúrás

másként elütő vólna czikkem szellemétöl. Mihelyt e’ pár sort ítten elnyírod, nyomdába lesz adható.

*). E’ laphoz különben is [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
sokára kűldött [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
jelen Kritikám’ adása, a’ szerkesztő úr s köztem történt barátságos feleselés következtében, még továbbra napoltatott el. A tisztelt szerkesztő úr által az kivántatott tőlem,

hogy

Beszúrás

bár

Brassai Sámuel

úr, mint sárdobáló szekerkerék,

[!]

[sic!]

bánt velem, én ellenben

Brassai Sámuel

úrral, mint himes tojással bánjak. Hisz úgy bánok vele[törölt]
« , »

!

Beszúrás

de, hogy a’ tojás, karczolás közben itt ott betört, nem tehetek rólla.

[!]

[sic!]

Szemet szemért! s „egyenlő fegyverek!” a’ jogosság ezt parancsolja. S én, csak viszonzó vagyok, a’ kezdő

Br.

Szerkesztői feloldás: