Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – HALMÁGYI SÁNDORNAK
Pest
Budapest
, dec. 3. 1862.
 
  Tisztelt pályatárs!  
  Nagy volt az én örömem a küldött novellán
n
Jegyzet
Nagy volt az én örömem a küldött novellán
– Ez az Elv és előítélet, amely végül nem a Ko hasábjain, hanem önálló kötetben jelent meg (1864). Vesd össze 1571.
és névsoron, mely utóbbit, köszönettel, már fel is használtam.  
  A novellára nézve őszinte véleményem az hogy lesz, ha „servabitur ad imum, qualis ab incepto processerit”.
n
Jegyzet
„servabitur ad imum, qualis ab incepto processerit”
– végig megmarad olyannak, ahogyan a kezdettől elindult (lat.)
Az öreg úr, a leány, az asszony már is kidomborúló alakok, a Zalánfié – vagy révié
 [!]
[sic!]
nem annyira még; eddig kevesebbet tőn és nyilatkozott maga, hogy sem egészen ismerhessük, azon túl, mit a szerző elmond róla. De jól indult gyerek, kinőheti magát. Aesthetikai tekintetben e szerint könnyen megalkuszunk; legfölebb az ismételt ebadtá-kat
[törölt]
« ki »
pontozzuk ki, mint az angol a damn-t (eba…) s az öreg urral zsiros álla helyett fényes állát töröltetjük meg.  
  Az ellen sincs semmi kifogásom, hogy a beszély januarban megkezdődjék; – de,  
  Ez a de a bökkenő.  
  Oly krikszgerichtetlen
n
Jegyzet
krikszgerichtetlen
– Kriegsgericht: hadbíróság (né.)
világ van-e Kolozsvárt, hogy ottan lehet
[törölt]
« es »
beszélni és irni a famozus decennium alatti állapotról,
n
Jegyzet
famozus decennium alatti állapotról
– A híres/hírhedt évtizeddel (lat.):
AJ
Arany János
a Bach-korszakra utal.
akármily hangosan? Én itt, az amnestia óta,
n
Jegyzet
az amnestia óta
Ferenc József
Ferenc József
1862. nov. 19-én hirdette meg és 22-étől vezették be „a polgári egyének ellen inditott vizsgálatok megszüntetését”. L. az 1547. sz. levél jegyzetét.
nem ismerem a sajtó-eljárást, de ha az azutáni csak folytatása lesz az azelőttinek (pedig alkalmasint úgy van): akkor nagyon méltó aggodalom támad bennem, hogy vagy a novella ném
[törölt]
« é »
e
Beszúrás
lyik helye világ
r
Beszúrás
a nem, – vagy a szerkesztő sötétre kerűl. Mert azt tudom, hogy a kibékűlés eme csókos napjaiban egyik szerkesztő
n
Jegyzet
egyik szerkesztő
AJ
Arany János
talán Illéssy György katonai törvényszék elé állítására utal, akit valóban az uralkodói amnesztia mentett meg a sajtóvétség miatti elzárástól (vesd össze 1547.).
csupán és egyedűl ama „rendszer” egy sorral említése miatt álla ott, honnan csak a véletlen amnestia mentette meg; s tudom azt, hogy saját „Koszorúm” programmjából itteni lapok tekintélyes vezetői kihagyni tanácsoltak oly átalános frázisokat, melyek az irodalmi pangást s a közönség fásultságát csak amúgy czélzólag indokolni akarák a politikai lehangoltsággal. Nem elég a fátyol, tisztelt jó emberem! mit a hon atyák tavaly oly bőkezűen hánytak ama 12 évre: most is egyre fátyoloznunk kell még: mert a B..chismus,
n
Jegyzet
B..chismus
– Bachismus, azaz Bach-korszak
a rákövetkezett szomszéd constitutionalismus, meg a mi provisoriumunk
n
Jegyzet
rákövetkezett szomszéd constitutionalismus, meg a mi provisoriumunk
– Az alkotmányos kísérlet rövid másfél éve, amikor ismét összehívták az országgyűlést, hogy fogadja el a birodalom új alkotmányos fundamentumát: ezt Bécs 1860-ban az októberi diplomában, majd 1861-ben a februári pátensben terjesztette el; elutasítását követően pedig – a felirati és határozati vitában amúgy is kimerült magyar országgyűlést feloszlatva – visszatért az abszolutisztikus, centralisztikus irányításhoz (
Schmerling
Schmerling, Anton von
provizóriuma) addig, míg Magyarország hajlandó elfogadni a diplomát és a pátenst.
épen nem oly különböző dolgok, hogy egyik a másikat ne védené minden áron. Azért nagyon sajnálom, de félek, sőt bizonyosnak hiszem, hogy nem csak a szerző, de Csallószegi úr szájából se veszik fel, ha méltó indignatiójában
n
Jegyzet
indignatiójában
– megbotránkozásában (lat.)
a „tabula r
[törölt]
« á »
a
Beszúrás
sát”
n
Jegyzet
„tabula rasát”
– tiszta lapot, a fennálló rend megsemmisítését (lat.)
nagyon élénken rajzolja; a
tört.
Szerkesztői feloldás: történeti
jogokon, s antediluvianus állapoton
n
Jegyzet
antediluvianus állapoton
– özönvíz előtti állapoton (lat.)
erős szavakban csügg; ha a mostani (vagy rendszer alatti) időtől „halálos gyomorlázt” kap; ha azokat a
z
Beszúrás
(
[törölt]
« constitut »
alkotmányos életbe is áthozott) „gesetzeket”
n
Jegyzet
„gesetzeket”
– Gesetz: törvény, szabály (né.)
kevés tisztelettel találja emlegetni; ha a beamtercorps & c.
n
Jegyzet
beamtercorps & c.
– hivatalnoki testület és társulata (né.): ironikus utalás a Bach-huszárokra
iránt kellő discretioval nem viseltetik; – stb. stb. Ne itéljen meg, tisztelt uram, s ne magyarázza subjectiv gyávaságnak észrvetételimet.
 [!]
[sic!]
Bizony, higye
 [!]
[sic!]
meg, oda jutánk, hogy a rendőrség közelebb egy birálatot (!) tiltott le,
n
Jegyzet
közelebb egy birálatot (!) tiltott le
– ismeretlen adat
nem politikai czélzás miatt, hanem mert „indecent.”
n
Jegyzet
„indecent”
– illetlen, szemérmetlen (lat., fr.)
Pedig nem volt az, hanem egy röpirat ellen volt irva,
n
Jegyzet
egy röpirat ellen volt irva (mely bennünket keleti fajt in genere összeszamaraz)
– Ez valószínűleg
Vajda János
Vajda János
egyik röpiratára, feltehetőleg az 1862 októberében megjelenő Polgárosodásra való utalás ( VJÖM VI. 103., 108–109.). „A Polgárosodás megírása idején mélyült el és válik elvivé az az ellentét, amely
Vajdá
Vajda János
t
Arany
Arany János
tól,
Gyulai
Gyulai Pál
tól, illetve elvbarátaik egyikétől-másikától elválasztja. A Polgárosodás megjelentéig
Vajda
Vajda János
és az Arany–Kemény-csoport egyes írói között inkább csak kisebb csatározások, csipkelődések folytak.” (Ugyanott 439.)
(mely bennünket keleti fajt
in genere
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: in genere
n
Jegyzet
in genere
– általában (lat.)
összeszamaraz), s egy itteni legnagyobb
[törölt]
« terjedel »
elterjedésü néplapban
n
Jegyzet
legnagyobb elterjedésü néplapban
– esetleg a
Vas Gereben
Vas Gereben
szerkesztette A Népbarát című lapban, ahol
Vajda
Vajda János
röpiratából, a Polgárosodásból mutatvány jelent meg
fogott volna megjelenni. „Niksznucz”!
n
Jegyzet
„Niksznucz”
– nichtsnutzig: haszontalan, mihaszna (né.)
a kritika nem jöhetett ki. – Röviden,  
  1. A novellát szeretem, mert jól indúlt, jól van tartva eddig, s a magyar élet, társadalom egy osztályát érdekesen, elevenen, plastice rajzolja, mely irányt én a programmban különösen is kijelöltem, mint olyat, honnan eredeti beszélyirodalmunk legegészségesb fejlődését várom.
n
Jegyzet
a programmban különösen is kijelöltem, mint olyat, honnan eredeti beszélyirodalmunk legegészségesb fejldését várom.
: „A prózai elbeszélés elhányta czafrangait. Hajborzasztó kalandok, csuda meglepetések, vagy theoriák személyesítései helyett, a legjobb uton látszik lenni a lelki állapotok, az élet, különösen a magyar élet cselekvény általi festéséhez.” ( Irodalmi hitvallásunk. Ko 1863. I. 1. sz. 1863. jan. 4. 6.)
 
  2. A januari kiadásnak sem áll ellene részemről semmi.  
  3. De ohajtanám, hogy tisztelt szerzője, a módosítandók módosítása, kihagyás, szelídítés által (az impurum
n
Jegyzet
impurum
– fogalmazvány, piszkozat (lat.)
talán ott lesz) tegyen oly állapotba, hogy ne legyek kénytelen megválni a kedves beszélytől, a mi, megvallom nehezemre esnék. Nem mondom, hogy nem szenved a mű az erősebb kitételek halványítása által; az öregur magaviselete kevésbé fog indokoltnak látszani, ha azon éles dolgok lágyabbá változnak: azonban úgy hiszem, van annyi életrevaló magában a novellában, a jellemekben, előadásban, hogy halványabb érintése mellett is azon bajoknak érthető s kellemes olvasmány marad.  
  Kérem tehát, hogy közelebbi becses válaszában sziveskedjék tudatni velem, mennyit és miképen hagyhatna le ama kitételekből, addig a kéziratot – megfogható egoismusból – magamnál tartom; egyszersmind fogadja szives üdvözlésemet!  
  tisztelője  
 
Arany János
Arany János
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 597.) Válasz
Halmágyi
Halmágyi Sándor
1862. nov. 26-i levelére (1571.)