TÓTH ENDRE – ARANY JÁNOSNAK
Kedves barátom! oly rég nem látogattalak meg soraimmal! nem akartam egészen üres levelet
küldeni s már oly rég óta nem tudok írni nagyon szerencsétlen s boldogtalan
helyzetemben.
Nem tudom, vehettél-e már időt magadnak elfoglaltságod között, hogy ama beszélykét
átolvasd..?
n
Ha igen: írd meg
kérlek mi sors várhatna reá? A Jegyzet
ama beszélykét átolvasd– A férj c. verses elbeszélést, melyet 1864. ápr. 5-i levelével együtt küldött
AJ
-hoz (vesd össze
1796. )Arany János
K.
társaság tudom el van özönölve kiadás alá beadott kéziratokkal; ebbeli kérésemmel
terhelni se merlek. Hogy kiadót szólíts fel reá: ezzel is csak gondodat szaporitanám…
bár reám, akármelyik eset jó hatással volna.
Szerkesztői feloldás: Kisfaludy
De minden esetre, igen igen kérlek küldd vissza nekem a kéziratot, hogy ohajtott
figyelmeztetésed nyomán, de motu proprio
n
is javitsak rajta!
Jegyzet
de motu proprio– saját indíttatásból, saját ötleteim alapján (lat.)
Beteges is vagyok. A májbaj nagyon megrongált. Egyszer csak necrologját veszed annak, ki
téged oly melegen szeret és tisztel:
Tóth Endre
Tóth Endre
U.I. egy költeményt mellék
[!]
ide[sic!]
n
lapod
számara.Jegyzet
egy költeményt mellék– Ez A múlt képe c. költemény (amelyet[!]ide[sic!]
Tóth Endre
újra elküld 1864. jún. 16-i levelében
(1813. ).Tóth Endre
[!]
[sic!]