Aranysárkány fejléc kép
 
NAGY PÉTER – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Elveszett
[szerkesztői feloldás]
1864. október közepe
 
 
[szerkesztői feloldás]
Szamojéd népmeséket és/vagy angolból fordított elbeszélés(eke)t küld,
n
Jegyzet
Szamojéd népmeséket és/vagy angolból fordított elbeszélés(eke)t küld
– Az AJÖM XII. szerint ekkor a Kőszemű Mournivale fordítását küldte ( Ko 1865. 1–2. sz. jan. 1. 13–19., jan. 8. 38–41.). Elképzelhető azonban, hogy a Szamojéd népmesék is része volt ennek a csomagnak.
AJ
Arany János
gyakran pihentette fiókjában a kéziratokat, és ez
Nagy Péter
Nagy Péter
műveivel is megesett (vesd össze 1780.: „Kérem szívesen tekintsen körűl a ’Koszoru’ szerkesztőségi fiókjában, mert ott a többi lom között lenni kell még egy más beszélyemnek is ily czim alatt: ’Mrs. Archie’.”). Az is feltételezhető, hogy ebben a levélben (a Kőszemű Mournivale mellett) más, szintén 1865-ben megjelent fordítás is megérkezhetett: Madame de Monferrato (Ko 1865. 10–11. sz. márc. 5. 228–232., márc. 12. 253–256.) és a Medusa (Ko 1865. 22–26. sz. máj. 28. 517–520., jún. 4. 542–546., jún. 11. 565–570., jún. 18. 588–593., jún. 25. 613–618.). Ezt erősíti
AJ
Arany János
1865-ös szerkesztői üzenete: „Kolozsvárra –r. Becses küldeményei itt vannak: fogadja legszivesb köszönetünket mind azokért, mind egyebekért. A kézirat nálunk nem szokott elveszni még ki nem adás esetében se, a miről itt nincs szó.” ( Ko 1865. 9. sz. febr. 26. 216.; vesd össze 1926.), illetve 1865. ápr. 29-i levele (1956.): „Valóban régóta veszem igénybe szivességét, a nélkül, hogy csak legcsekélyebbel is viszonoztam volna.” Mindkét részlet régóta kiadásra váró munkákra utal.
feltehetőleg korábbi művei
n
Jegyzet
korábbi művei
– Nem tudni, mire utalhat
AJ
Arany János
megjegyzése: „Abból a másikból – subjectiv és objectiv okoknál fogva – semmi sem lesz.” Az AJÖM XII. szerint ez a Sapieha herceg c. fordításra vonatkozik, amelyet végül nem közölt a Ko (584.); holott az, A segéd-mérnök címen, már a nyár folyamán meg is jelent. ( Ko 1864. II. 1–2. sz. júl. 3. 12–15., júl. 10. 37–40.)
és a Koszorú sorsa felől érdeklődik.
n
Jegyzet
a Koszorú sorsa felől érdeklődik
– „Azt a ’hervadandó’ valamit pedig alkalmasint nem leend szükség bizni senkire: egy ősz egy tél elég lesz annak.” ( Ko 1864. II. 16. sz. okt. 16. 384.; AJÖM XII. 260., 584.)
Szamojéd népmeséket és/vagy angolból fordított elbeszélés(eke)t küld,
 
 

Megjegyzések:

elveszett. – Utalás a levélre:
AJ
Arany János
szerkesztői üzenete: „
N. P.
Nagy Péter
urnak, Kolozsvár. A küldeményt nagy köszönettel vettük. Abból a másikból – subjectiv és objectiv okoknál fogva – semmi sem lesz. Azt a ’hervadandó’ valamit pedig alkalmasint nem leend szükség bizni senkire: egy ősz egy tél elég lesz annak.” ( Ko 1864. II. 16. sz. okt. 16. 384.; AJÖM XII. 260. 584.)
Nagy Péter
Nagy Péter
nek több levele is elveszhetett 1864 nyarán és őszén, szerkesztői üzenet azonban csak ezt az egyet segít időben és tartalomban elhelyezni. A kolozsvári szerző 1864 nyarának utolsó másfél hónapjában is küldött
AJ
Arany János
-nak műveket (mesefordításokat): A három ostobát (Ko 1864. II. 9. sz. aug. 28. 209– 211.) és a Nagymama c. Andersen-mesét ( Ko 1864. II. 10. sz. szept. 4. 234.). Elképzelhető, hogy a Szamojéd népmeséket már ekkor elküldte. ( Ko 1864. II. 18., 20., 21. sz. okt. 30. 424–426., nov. 13. 471–472., nov. 20. 496–498.)