KAZINCZY GÁBOR – ARANY JÁNOSNAK

s gondjai közt reám nézve egy sincs nyommasztóbb, mint az, hogy Irántadi legbensőbb érzéseimnek mind eddig semmi jelét nem adhatám. Koldús vagyok, s ez mentse ki fukarságom bűnét némileg. Dél előttönként jobban érzem magamat, s azt fő részben gy[törölt]
« ő »

Beszúrás

gybajlódásaim – süker nélkül – rabolják el, délután nem vagyok képes semmire, mert bármit s bármennyit egyem, fuladozásaim elnyomorítanak.

Valamivel akartam Nálad [törölt]
« k »

Beszúrás

ekopogtatni, egy halom töredék – vesztett csatajelvényekűl – fekszik előtem,

Beszúrás

em erőm, sem hangúlatom, hogy befejezzem. Maholnap lefoly az év, s nyommasztóbb emléket nem hagyhatna nálam, mint azt, hogy megfeledkezéssel – Rólad! – vádolhass.

Hozom tehát a mi van. Három czikket terjesztek

itéletd

Szerkesztői feloldás: itéleted

alá, s kérlek, ne génirozzon az. Okosabb ember vagy, hogysem az írók közé számítsd táblabirói dil[törölt]
« é »

Beszúrás

ttánskodásomat, s „érzékenységemtől” nem fogsz ovakodni.

1.) Dessewffy József czikelye 1789ben íratott; mind tárgya, mind előadása tekintetében nagy érdekkel bír szemeimben. Becses adalék azon mémoir-irodalomhoz, mely nálunk – fájdalom – parlagon hever.

2.)

Moliėre

Molière

Toldy

Toldy Ferenc

kért volt, hogy

Arago

Arago Ferenc

nak e classicai beszédét fordítsam le az Új Muzeum

Jegyzet

Uj Muzeum

– Az Új Magyar Múzeum

Toldy Ferenc

szerkesztésében és

Emich Gusztáv

kiadásában jelent meg 1850–1860 között.

számára. Elkéstem.

3.) Sok kiadatlan dolgozatot bírok azon férfiainktól, kiknek bátran Pantheont emelhetne egyenként is e nemzet; egy csomót közleni is szándékozom. Ide csatolok egyet közűlök:

Szemere Pál

köszöntőjét 1809.

Megjegyzem: hogy

Beszúrás

e 3 czikkből valamit választanál,

Jegyzet

e 3 czikkből valamit választanál

– A

Molière

-ről szóló Arago-beszéd a SzF 1862. máj. 29-i számában jelent meg (II. II. 4. sz. 49–54).

Kazinczy

Kazinczy Gábor

az 1863. máj. 12-i levelében (1665.) visszakérte a másik két szöveget, amelyek közlé- se elmaradt.

vagy épen mindeniket megtartanád: egy-egy bevezetésformát fognék irni elébök „in usum Delphini”.

Jegyzet

„in usum Delphini”

– szó szerint: ’a Dauphin használatára’ (lat.). XIV. Lajos fiának nevelője,

Montausier

Montausier, Charles de Saint-Maure

herceg készítette el a trónörökös (Dauphin) számára a latin klasszikusoknak egy olyan kiadását, amelyből gondosan kigyomlált minden erkölcstelennek tűnő részletet. Általában az ifjúság számára átdolgozott műveket, tágabb értelemben a meghatározott szempontok alapján rövidített szövegeket jelenti.

Értesíts tehát: mit tartasz meg, s mi

jő

Beszúrás

legelől

Beszúrás

sorba, hogy annak írhassam meg „aufführoló”

Jegyzet