Bibliográfiai adatok
Toldi szerelme. I.
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei V. kötet
Alcím: Toldi szerelme. A daliás idők első és második dolgozata.
Dátum: 1863/4 1854 1863 1906 1953
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 0659001185324
Szerkesztő: Keresztury Dezső
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Intézmény: Országos Széchényi Könyvtár
Gyűjtemény: Kézirattár
Azonosító: Quart. Hung. 1534
A kézirat leírása:
Megtalálható tehát ebben a kéziratban a II. dolg. I. ének 1—6. versszaka (itt a
számozás szerint 4 oldal hiányzik) és a 27—30. vsz., s ugyanide, külön levélen,
fogalmazványban, számozatlanul be van iktatva a T. Sz. I.
ének 29—39. versszaka (a szakok nincsenek számozva). A 34. vsz. előtt kék
irónjelzés és ez a felírás: Az I. ének vége. A tisztázásban a II.
dolg. I. ének 29. vsz. után szintén jelezve van kék irónnal, hogy oda betoldás
kerül. Azután következik a II. dolg. II. énekének teljes szövege; a 10. és 11.
lap közé egy kétrét hajtott ív levél van betéve, rajta ez ének 10—29. szakai,
alkalmasint fogalmazványban. A 13. lapon a szöveg a 23. vsz-tól kékkel áthúzva s
ez a jelzés: A viadal egész másként lett. A II. dolg. II. énekének
34. vszakába a költő, a második sor után, még két teljes szakot toldott be, ez
itt külön papíron van beragasztva. A 18—19. lap között megint egy számozatlan
lap van betoldva, rajta a II. dolg. II. énekének 40—51. szakai, nem tudni: első
fogalmazás-e. Ezután következik a II. dolg. III. énekének teljes szövege.
Cimében a »Harmadik« szó kékkel áthúzva, fölötte: Most VII-dik. A
T. Sz.-be átvett szakokat a költő oldalt kékkel
megszámozta, de számozása eltér a véglegestől. L. ezt a szövegváltozatok közt.
Az utolsó átvett szak után a lap alján jelezve van a II. dolg. III. éneke
következő szakának első sora (Igy az egész tábor), a következő
laptól ez ének szövege a 65-től végig, de a 42. és 43. lap közé egy számozatlan
kétrét hajtott ív van betéve, rajta megint a 84—90. vsz., talán első fogalmazás.
A betét negyedik oldalán a II. dolg. IV. énekének első szaka, háromszor
újrakezdve, ezután a 44., 45. és 46. lapon, valamint egy számozatlan kétrét
hajtott ív 1—2. oldalán a II. dolg. IV. énekének tisztázata. A betét 3—4. lapja
üres. A következő lapon kékkel a számozás megint 1-gyel kezdődik, kékkel a lap
tetején felirat: Új dolgozat, No. 3. impurum — tintával: 1863/4. Most következnek az újonnan
írt részek a T. Sz. II. éneke 21. szakától kezdve. A
számozás kékkel megy 1-től 63-ig (kivéve a 41-et, ez tintával van írva), a 63.
hátlapja üres és számozatlan. (Itt jelzi a költő a II. dolg. III. éneke
betoldását.) A többi lapon ez a folyamatos számozás nincs meg. Van azonban a
kéziratcsomónak egy másik számozása is, fekete irónnal a lap jobb alsó sarkán,
de nem az oldalak, hanem a levelek vannak számozva; ez a számozás végigmegy
1-től 105-ig. A költemény utolsó szakai a 104. levél első lapján vannak.
Ennek a kéziratnak két címlapja van. Az elsőn fent jobbról tintával: A tisztázat (ez a II. dolg.-ra vonatkozhat); középen:
DALIÁS IDŐK.
(TOLDI MÁSODIK RÉSZE.)
ÍRTA:
ARANY JÁNOS
1854.
A cím kék irónnal áthúzva, föléírva: No. 2. ez lett a Toldi Szerelme
. Lentebb tintával: Ez részint
cassálva, részint beolvasztva az 1863 végén kezdett Toldi Szerelme című
k. beszélybe, mely ha isten segít utolsó kidolgozása lesz e tárgynak.
— Ez alatt kék irónnal: Az I, II. és VII. ének régibb fragmentumokból
való, a többi a legutolsó dolgozat impuruma. — A másik cimlap:
TOLDI
MÁSODIK DARAB.
DALIÁS IDŐK
az utolsó két szó tintával erősen áthúzva, alatta: Toldi
szerelme. A lap jobb felső sarkában tintával: A második
dolgozat, a VII-ik énekig víve. (Arany János
Arany
itt tévedett, a II. dolgozatból csak négy ének készült
el.)
E címlap hátán található az a mottókba foglalt tervezet, amelyet fentebb a Második dolgozatnál ismertettünk. Az ott leírtakon kívül a
lap alján, eltérő írással, még egy mottó-sorozat olvasható, ezzel a felírással:
Harcias mottók. A sorozat a következő:
1. Rettenetes haddal ezentől induljunk.
2. Ott az város kívül táborát futtatá.
Vitéz magyarokat minden nép csudálja.
3. Nagy vakmerőn magyarok indulának.
4. Vagyon nagy kiáltás szélyel az városban.
5. Jó Lajos királynak mind fejet hajtanak.
6. Kurta pej lovára mint egy barát üle.
7. Hamar jó lovára olasz felült vala.
A Toldi szerelme tisztázott kéziratát az Országos
Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi, Quart. Hung. 1534. jelzettel. Arany László óhajtása szerint özvegye ajándékából
került oda. Bőrsarkú vászonkötésű, elejétől végig Arany János
Arany
kezeírása. A kézirattár gép-számozása
szerint 106 levelet foglal magában. Arany János
Arany
az Előszót szintén levelenkint számozta I-től IV-ig, a
szöveget oldalankint 1—94-ig tintával, innen 188-ig kék irónnal. A címlapot, a
Jegyzeteket (amelyek itt a szöveg után következnek) és a Glossariumot a költő nem számozta. A páros és páratlan oldalak fölé
élőfej-ként beírta az ének számát. Ebbe a kéziratba van beillesztve más papíron,
régibb írással a Zács-ballada, de nem pontosan a helyére,
hanem a 170—171. oldal közé, a XI. ének végére; voltaképeni helyét Arany János
Arany
fent és a lap szélén is jelzi:
ad 176. lap — A XII. énekhez, a 36. strófa
után.
A baloldali címlap:
TOLDI.
KÖLTŐI ELBESZÉLÉS.
HÁROM RÉSZBEN.
MÁSODIK RÉSZ:
TOLDI SZERELME.
A jobboldali címlap:
TOLDI SZERELME.
ELBESZÉLÉS
TIZENKÉT ÉNEKBEN.
ÍRTA
Arany János
ARANY JÁNOS
.
Ez alatt a jelige. Az »írta« alatt erős kaparás, melyből ennyit lehet kivenni:
. . . .melyet szerzett /mostan pedig némely avult irások rongyaiból/ .
. .formában közrebocsát. A jelige helyén előbb szintén más,
olvashatatlanul kitörölt három sor állott.
A címlap hátára a költő irónnal felírta utasításait a szedőnek:
A szedéshez.
1. NB. Minden felirat versal. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a
divatos Elzevir-betűket. — aláhuzott szók: cursiv. A mottók gyémántbetűkkel,
csak fél sor szélességben. (Kivéve a fő mottót elül, mely egészen keresztül
jöhet.)
2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul, a Glossarium elé szedni; a szövegben folyó számmal (1, 2, 3)
jegyezve meg, hová valók. A nyomás így tisztább, rendesebb lesz, nem
kell megtörni a strophákat. Ezekből hármat akarok egy lapra; de ahol ének
kezdődik, csak kettőt, vagy tán egyet; s felibe az ének címe és mottója jön,
ennek külön lap nem kell. A lapok felett az első , második stb. ének,
folyvást nyomandó, amint fel van írva. — A strophák számai is,
középre.
Ezeket az utasításokat az első ének elején minden sorhoz egyenkint odairta
Arany László.
E példány alapján a kézirat eltéréseit az első kiadástól összeállította és
közreadta Bányai Elemér múzeumi
tisztviselő a
Magyar Könyvszemle
1906. évi I. füzetében (7—38.
lap), de nem kellő pontossággal.
A Széchenyi-Könyvtár kézirattára őrzi azt a négy oldalt is (egy kétrét hajtott
ívlap), amely az impurumban az első énekből hiányzik (7—26. vsz.). Jelzete
Quart. Hung. 1536., nem tudni, hogyan, mikor került a Széchenyi-Könyvtárba.
Arany János
History:
Voinovich Géza hagyatékából a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került a Toldi szerelme első fogalmazványa, amelyetArany
nyomán az alábbiakban »impurum«-nak nevezünk. Ez a kézirat
tartalmazza mindazon részek első fogalmazványát, amelyek 1863 decembere után keletkeztek, tehát a II.
ének új versszakait a 21-től kezdve végig, az új III., IV., V., VI. éneket, a VII.
helyén ezt az utalást: A 7-dik ének egy régibb dolgozat III-di (így) éneke
volt — azután a teljes VIII., IX., X ., XI., és XII. éneket. Ezek az új
részek (felébe hajtott ív lapokon írva) össze vannak vonva a Daliás
idők Második dolgozatának tisztázott kéziratával. Az alább ismertetendő
jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az összevonás még talán magától
Arany János
Arany
tól
származik.
Arany János
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
elbeszélő költemény
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: impurum-kézirat
- Szövegforrás III: a Toldi szerelme tisztázott kézirata
- Szövegforrás IV: az első, 1879-es kiadás
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Arany
nak ez a műve három változatban
került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott
művek keretében. Az alábbiakban lehetőleg teljes jegyzéket adunk ezekről a
kiadásokról a könyvészeti összeállítások és legnagyobb hazai könyvtáraink
katalógusai nyomán. A jegyzék bizonytalanságait nem sikerült teljesen eloszlatnunk,
mert egyes kiadások megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két
körülmény nehezítette munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek
és Arany János
Arany
összes műveinek
kiadásaiban hiányzik a következetes sorszám jelzés, másik az, hogy a
Franklin-Társulat, amely egyideig Arany János
Arany
műveinek monopolizált kiadója volt, az Arany-kiadásokat
rendszerint évszám jelzés nékül hozta piacra.
ÖNÁLLÓAN.
Toldi szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben.
Arany János
Bp
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392. l.
Ugyanaz kettős cimlappal:
Toldi. Költői elbeszélés három
részben. Második rész : Toldi szerelme. A
szerző kiadása. Budapest
Bp
. 1879. Nyomatta a Franklin-Társ. VIII, 392 l.
2. kiad. Budapest
Bp
. 1880. Ráth Mór. IX , 424 l. Ugyanez a Családi
Könyvtár 9—14. III. is.
Ugyanaz 3. kiad.Budapest
Bp
. 1882. Ráth Mór. IX, 180 és 244 l.
1883-ban A. J
. Összes Költeményei 3. kötetében 4. kiadásként jelezve.
1892. Budapest
Bp
. Ráth Mór. 404. l. (A magyar nemzet családi
könyvtára. 3.) 6. kiadásnak jelezve.
1897. Budapest
Bp
. Ráth Mór. VIII. 424. l. 7. kiadásnak jelezve.
Toldi szerelme. A költő által sajtó alá rendezett
eredeti kiadás, időskori arcképével. Budapest
Bp
.
1899. Ráth Mór. 423 l.
1910. Budapest
Bp
. Franklin-Társ. 400 l. 8. kiadásként jelezve.
Toldi szerelme. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. 343 l.
Toldi szerelme. Kiadta a Kisfaludy-Társ. Budapest
Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1934.Bp
. (1942.)
Franklin-Társ. 344 l.
A TRILÓGIÁBAN.
Toldi. Költői elbeszélés három részben: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Budapest
Bp
. 1884. Ráth Mór. 8r. 654
l.Megjelent dísz- és bőrkötésben is.
A. J. Elbeszélő költeményei. Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. Budapest
Bp
. 1891. Ráth Mór. 8r. 655 l.
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. 10. kiad. Budapest
Bp
. 1897. Ráth, Mór.
8r. 82, 423, 85 l. (tehát a három rész külön lapszámozva.)
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. Budapest
Bp
. 1902.
Franklin-társ. 8r. 82, 423, 85 l.
Toldi-trilógia. Budapest
Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1924.Bp
. Budapest
[szerkesztői feloldás]
1926.Bp
. 1930.
Franklin-Társ. 414 l. (1930.
évi könyvnapi kiadvány.)
Toldi-trilógia. Budapest
Bp
. 193?
Franklin-Társ. 427 l. (Muz. Kvt. egyik példánya.)
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. 404 l.
Toldi estéje: Budapest
Bp
.
1941. Aczél Testv. 328 l.
(Nemzeti Irodalmunk. 24—25.)
Toldi-trilógia. A bevezetést írta Keményfi János. Jegyzetekkel ellátta Dáloky János. Budapest
Bp
.
1941. Magyar Népművelők
Társasága. 324 l. (Magyar Klasszikusok.)
ÖSSZES ÉS VÁLOGATOTT KIADÁSOKBAN.
Összes költeményei. 4 kötet. Budapest
Bp
. é. n. 1880. Ráth Mór.
Összes Munkái. 8 köt. Budapest
Bp
. 1883. Ráth Mór.
E kiadvány 2. kötete: Elbeszélő költemények. I. köt. Toldi. Költői elb. három részben: Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje.
Összes költeményei. 4 kötetben. Budapest
Bp
. 1891—1893. Ráth Mór. E Kiadvány 3. kötetében:
Toldi szerelme. Elb. 12 énekben. 6. kiad. 1892.
Ugyanez a kiadás. 4 kötetben. Budapest
Bp
. 1895—1897. Ráth Mór.
Összegyűjtött munkái. 8 kötetben. Budapest
Bp
. 1893—1899. Ráth Mór. E kiadvány 3. kötete:
Toldi szerelme. VIII, 423 lap. 1899.
Ugyanaz 6 kötetben. (A fenti kiadás a VII. és VIII. köt. nélkül. E két kötet a Hátrahagyott verseket tartalmazza, tehát itt is a 3. kötetben
van a Toldi szerelme.) Szintén 1899.
Összes munkái. 12 kötetben. Budapest
Bp
. Ráth Mór. E kiadvány 2. kötete:
Elbeszélő költeményei: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. Új lenyomat.
1900. 654 l.
Összes munkái. Budapest
Bp
.
é. n. Franklin-Társ. ebben a kiadásban a 2. köt.: Toldi trilógiája
: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. 654 l. (Petrik 1901—1910 évi könyvészetében.)
Összegyüjtött munkái. 8 kötetben (7 kötetbe kötve).
Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötet:
Toldi-trilógia. 6. kiad. 654 l.
(Petriknél u. o.)
Művei. Új kiadás. 6 kötetben. Budapest
Bp
. é. n. Franklin-Társ. A 2. kötetben:
Toldi. Toldi szerelme.
Toldi estéje. (Petriknél u. o.)
A. J. Munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel
ellátta Riedl Frigyes. Budapest
Bp
. Franklin-Társ. (Magyar Remekírók.) 3.
kötetében: Toldi
. Toldi
szerelme. Toldi estéje. 1903. 428 l.
A. J. Munkái. Sajtó alá rend. és bev. ellátta
Riedl Frigyes. (Arcképpel.) 1—6. k.
Budapest
Bp
. 1922. Franklin-Társ. A 3. kötetben:
Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. 428 l. (Magyar Remekírók.
41—43.) Adat a
Magyar Könyvészet 1921—1923.
c. bibliográfiából. Kiadja a M. Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete,
Budapest
Bp
. 1924
. (Nyilvánvaló, hogy az előbbi, 1903. évi kiadást dobta újra piacra a
Franklin-Társ.)
Összes Munkái. (Az egységesebb elrendezést és a
szöveg épségét Voinovich Géza gondozta.)
Budapest
Bp
. 1924. Franklin-Társ. 4r. 1—5 kötet. E kiadásban a 2. kötet:
Elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány. Toldi.
Toldi szerelme. Toldi estéje. Daliás idők. (Első dolgozat 1849—53, Második dolgozat 1853—63.) 235 lap.
Összes költői művei, 1—10 kötetben. (1—4. köt.:
Kisebb költeményei. 5—10. köt.: Elbeszélő költeményei.) Budapest
Bp
.
Franklin-Társ. (5 db-ba kötve.) Emlékkiadás a költő halálának
ötvenéves fordulójára. 1932. A 6—7.
kötet: Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje.
Összes költői művei. (Egy kötetben). Budapest
Bp
. 1937. Franklin-Társ. 1768 l. (»Parnasszus-kiadás«)
Budapest
n
Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Pongrácz Elemér. Jegyzet Hibaigazítás:
Sorozatunk I. kötetének 397. lapján e kiadás megjelenési éve tévesen 1932, javítandó 1937-re.
Bp
. 1941 Aczél
Testvérek kiad. 496 l.
Válogatott művei. 1. köt. Toldi. Toldi szerelme. Toldi
estéje. (Sajtó alá rendezte Barta János.) Budapest
Bp
. 1952. Szépirodalmi Könyvkiadó. 510
lap. (Magyar Klasszikusok.)
SZEMELVÉNYES KIADÁSOK.
Toldi szerelme. Iskolai kiadás. Első-harmadik ének.
A középiskola VI—VIII. osztály olvasmánya. Budapest
Bp
.
1900. Franklin-Társ. 8r. 66
1.
Szemelvények Arany János
Toldi szerelme című époszából. Rendezte és bevezetéssel
ellátta Moravcsik Gyula. Budapest
Bp
. é. n. Lampel Róbert. (Magyar Könyvtár. 102—105. sz.)
Toldi szerelme. Magyarázta Tettamanti Béla. Budapest
Bp
. 1914. 66 lap. (Irodalmi Segédkönyvek.
Szerk. Madzsar Gusztáv.)
Arany János költői műveiből. 1. Toldi. Toldi szerelméből
szemelvények. Toldi estéje. 2. Válogatott balladák. Kisebb költemények. Buda halála. Budapest
Bp
. é. n.
Franklin-Társ. (A Magyar könyvtár füzetei
egyben.)
Budapest
ELSŐ ÉNEK.
n.24
Tizenegy nemesfi szolgálván alatta.n
Jegyzet
Ilosvai
nál: »Urak az királynak nagy
híven szolgálnak.«Ilosvai Selymes Péter
n.40
Hogy teszik a törvényt a szegény emberre.n
Jegyzet »Böngészet Horváth-ból cím alatt kiírta: »Gyakran
álruhába öltözve látogatta meg a városokat, falukat (
A. J.
: Hát táborát, előörseit miért
ne?), tudakozódék a tisztviselők felől s lepte meg azokat tiszti
foglalkozásaik között.«— Az első dolgozat jeligéje előbb az álruhás királyfiról
szóló ismeretes népdal két sora volt.Arany János
n.88
Tüzes lett a képe, de nem a kis bortul.n
Jegyzet Rozgonyi és a
király beszélgetése, Piroska alakja
Szinnyei
t Szinnyei Ferenc
Vörösmarty
Szép Ilonkájára, emlékeztette, Vörösmarty Mihály
Weber
t Kisfaludy Károly
Mátyás diák c. színművére, ebben a király szintén
gondoskodik a leány férjhezadásáról.Weber Artúr
n.120
Becsületes neved, édes atyámfia?«n
Jegyzet A
Rozgonyi
nevet Rozgonyi László
Arany
a legelsők közt írta ki Arany János
Budai
ból: »Budai Ferenc
R. László
elkísérte Rozgonyi László
Lajos
t Nápolyba,
ahol mikép viselte magát, onnan gondolhatni, hogy Aversa vár alatt kelt levelében a király neki ius gladiit adott,
1305-ben.« — A Nagy Lajos
Rozgonyi
névvel többször
találkozott olvasmányaiban, Az egri leányban, V. Lászlóban, a ballada
Rozgonyinéjáva. A T. Sz. Rozgonyija ott volt
a rozgonyi csatában (L. V. én., 11.).Rozgonyi László
n.144
. . .Lánchordtát, nagy uram, hát ne nevessen
ki«n
Jegyzet
Csuta György tréfás
dicsekvése, hogy Árpád-vérből való, nem üres szó :
Lajos
V. István leányának, Máriának, dédunokája volt. (Nagy Lajos
Szinnyei
, I.)Szinnyei Ferenc
n.184
Egy pohár borát, egy jó szavát nem vettem.«n
Jegyzet
Lajos
csakugyan hozott ilyen törvényt,
1351-ben (
Nagy Lajos
Szinnyei
I.) a családok
érdekében, hogy a fiúörökös nélkül elhaló nemesek el ne idegeníthessék
birtokaikat egyházaknak, mint Szt. István
korában, vagy másoknak ne hagyhassák, miután »e jószágoknak oldalágú rokonaikra
kell szállaniok.« (
Szinnyei Ferenc
Szalay
, II. köt., 204. 1.)Szalay László
n.208
Írja örökségem kedves leányomra.«n
Jegyzet Fiúsításról
Arany
már 1848-ban olvasott, Losonczi István történetében, Arany János
Tinódi
nál: »Király minden várait
engedé leányinak.« Tinódi Lantos Sebestyén
Arany
feldolgozásában 316. sor. Szilágyi István
hiteles történeti példát keresett rá (levele 1850. dec. végén), s nem nyugodott, míg ki nem derítette,
hogy Arany János
Lajos
előtt az ország
szokásos törvénye leány-fiúsítást nem ismert, de talált esetet, kettőt is, mikor
»a magát törvényfelett állónak tartott erélyes király«, »az ország erészbeni
ellenkező szokását félretéve«, leányt fi-örökössé tett. (Levele 1851. júl. 5.) »Szerfelett
örülök, hogy a törvénytelenséget őnagysága nem csak Nagy Lajos
Arany
Toldijában s érte teszi.« Budai Ferencnél Vargha Ilonka
rátalált, hogy II. Lajos egy Rozgonyi István birtokait leányára szállította,
szerinte innen vette Arany János
Arany
a
Rozgonyi nevet. (
Arany Rozgonyi Piroskájának
keletkezéséről. — Beőthy Emlékkönyv,
350. 1.) Szemkő Aladár szintén
Arany János
Budai
nál egy másik példára
talált: II. Lajos
Rozgonyi István leányára, Ecsedi Báthory András feleségére szállította apja
birtokait.Budai Ferenc
n.274
Elsuhan, ellebben,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Elszaladt »Elsuhant,
ellebbent,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
le sem is néz rájok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
nem is néze rájok
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
[törölt]
«
nem is néz
reájok
»le sem is néz
rájok
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
n.296
S az egyszer látott kép újra eleven lett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
Lángra gyujtani az elnyomott
szerelmet
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
ELSŐ ÉNEK.
n.24
Tizenegy nemesfi szolgálván alatta.n
Jegyzet
Ilosvai
nál: »Urak az királynak nagy
híven szolgálnak.«Ilosvai Selymes Péter
n.40
Hogy teszik a törvényt a szegény emberre.n
Jegyzet »Böngészet Horváth-ból cím alatt kiírta: »Gyakran
álruhába öltözve látogatta meg a városokat, falukat (
A. J.
: Hát táborát, előörseit miért
ne?), tudakozódék a tisztviselők felől s lepte meg azokat tiszti
foglalkozásaik között.«— Az első dolgozat jeligéje előbb az álruhás királyfiról
szóló ismeretes népdal két sora volt.Arany János
n.88
Tüzes lett a képe, de nem a kis bortul.n
Jegyzet Rozgonyi és a
király beszélgetése, Piroska alakja
Szinnyei
t Szinnyei Ferenc
Vörösmarty
Szép Ilonkájára, emlékeztette, Vörösmarty Mihály
Weber
t Kisfaludy Károly
Mátyás diák c. színművére, ebben a király szintén
gondoskodik a leány férjhezadásáról.Weber Artúr
n.120
Becsületes neved, édes atyámfia?«n
Jegyzet A
Rozgonyi
nevet Rozgonyi László
Arany
a legelsők közt írta ki Arany János
Budai
ból: »Budai Ferenc
R. László
elkísérte Rozgonyi László
Lajos
t Nápolyba,
ahol mikép viselte magát, onnan gondolhatni, hogy Aversa vár alatt kelt levelében a király neki ius gladiit adott,
1305-ben.« — A Nagy Lajos
Rozgonyi
névvel többször
találkozott olvasmányaiban, Az egri leányban, V. Lászlóban, a ballada
Rozgonyinéjáva. A T. Sz. Rozgonyija ott volt
a rozgonyi csatában (L. V. én., 11.).Rozgonyi László
n.144
. . .Lánchordtát, nagy uram, hát ne nevessen
ki«n
Jegyzet
Csuta György tréfás
dicsekvése, hogy Árpád-vérből való, nem üres szó :
Lajos
V. István leányának, Máriának, dédunokája volt. (Nagy Lajos
Szinnyei
, I.)Szinnyei Ferenc
n.184
Egy pohár borát, egy jó szavát nem vettem.«n
Jegyzet
Lajos
csakugyan hozott ilyen törvényt,
1351-ben (
Nagy Lajos
Szinnyei
I.) a családok
érdekében, hogy a fiúörökös nélkül elhaló nemesek el ne idegeníthessék
birtokaikat egyházaknak, mint Szt. István
korában, vagy másoknak ne hagyhassák, miután »e jószágoknak oldalágú rokonaikra
kell szállaniok.« (
Szinnyei Ferenc
Szalay
, II. köt., 204. 1.)Szalay László
n.208
Írja örökségem kedves leányomra.«n
Jegyzet Fiúsításról
Arany
már 1848-ban olvasott, Losonczi István történetében, Arany János
Tinódi
nál: »Király minden várait
engedé leányinak.« Tinódi Lantos Sebestyén
Arany
feldolgozásában 316. sor. Szilágyi István
hiteles történeti példát keresett rá (levele 1850. dec. végén), s nem nyugodott, míg ki nem derítette,
hogy Arany János
Lajos
előtt az ország
szokásos törvénye leány-fiúsítást nem ismert, de talált esetet, kettőt is, mikor
»a magát törvényfelett állónak tartott erélyes király«, »az ország erészbeni
ellenkező szokását félretéve«, leányt fi-örökössé tett. (Levele 1851. júl. 5.) »Szerfelett
örülök, hogy a törvénytelenséget őnagysága nem csak Nagy Lajos
Arany
Toldijában s érte teszi.« Budai Ferencnél Vargha Ilonka
rátalált, hogy II. Lajos egy Rozgonyi István birtokait leányára szállította,
szerinte innen vette Arany János
Arany
a
Rozgonyi nevet. (
Arany Rozgonyi Piroskájának
keletkezéséről. — Beőthy Emlékkönyv,
350. 1.) Szemkő Aladár szintén
Arany János
Budai
nál egy másik példára
talált: II. Lajos
Rozgonyi István leányára, Ecsedi Báthory András feleségére szállította apja
birtokait.Budai Ferenc
n.274
Elsuhan, ellebben,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Elszaladt »Elsuhant,
ellebbent,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
le sem is néz rájok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
nem is néze rájok
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
[törölt]
«
nem is néz
reájok
»le sem is néz
rájok
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
n.296
S az egyszer látott kép újra eleven lett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
Lángra gyujtani az elnyomott
szerelmet
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
ELSŐ ÉNEK.
n.24
Tizenegy nemesfi szolgálván alatta.n
Jegyzet
Ilosvai
nál: »Urak az királynak nagy
híven szolgálnak.«Ilosvai Selymes Péter
n.40
Hogy teszik a törvényt a szegény emberre.n
Jegyzet »Böngészet Horváth-ból cím alatt kiírta: »Gyakran
álruhába öltözve látogatta meg a városokat, falukat (
A. J.
: Hát táborát, előörseit miért
ne?), tudakozódék a tisztviselők felől s lepte meg azokat tiszti
foglalkozásaik között.«— Az első dolgozat jeligéje előbb az álruhás királyfiról
szóló ismeretes népdal két sora volt.Arany János
n.88
Tüzes lett a képe, de nem a kis bortul.n
Jegyzet Rozgonyi és a
király beszélgetése, Piroska alakja
Szinnyei
t Szinnyei Ferenc
Vörösmarty
Szép Ilonkájára, emlékeztette, Vörösmarty Mihály
Weber
t Kisfaludy Károly
Mátyás diák c. színművére, ebben a király szintén
gondoskodik a leány férjhezadásáról.Weber Artúr
n.120
Becsületes neved, édes atyámfia?«n
Jegyzet A
Rozgonyi
nevet Rozgonyi László
Arany
a legelsők közt írta ki Arany János
Budai
ból: »Budai Ferenc
R. László
elkísérte Rozgonyi László
Lajos
t Nápolyba,
ahol mikép viselte magát, onnan gondolhatni, hogy Aversa vár alatt kelt levelében a király neki ius gladiit adott,
1305-ben.« — A Nagy Lajos
Rozgonyi
névvel többször
találkozott olvasmányaiban, Az egri leányban, V. Lászlóban, a ballada
Rozgonyinéjáva. A T. Sz. Rozgonyija ott volt
a rozgonyi csatában (L. V. én., 11.).Rozgonyi László
n.144
. . .Lánchordtát, nagy uram, hát ne nevessen
ki«n
Jegyzet
Csuta György tréfás
dicsekvése, hogy Árpád-vérből való, nem üres szó :
Lajos
V. István leányának, Máriának, dédunokája volt. (Nagy Lajos
Szinnyei
, I.)Szinnyei Ferenc
n.184
Egy pohár borát, egy jó szavát nem vettem.«n
Jegyzet
Lajos
csakugyan hozott ilyen törvényt,
1351-ben (
Nagy Lajos
Szinnyei
I.) a családok
érdekében, hogy a fiúörökös nélkül elhaló nemesek el ne idegeníthessék
birtokaikat egyházaknak, mint Szt. István
korában, vagy másoknak ne hagyhassák, miután »e jószágoknak oldalágú rokonaikra
kell szállaniok.« (
Szinnyei Ferenc
Szalay
, II. köt., 204. 1.)Szalay László
n.208
Írja örökségem kedves leányomra.«n
Jegyzet Fiúsításról
Arany
már 1848-ban olvasott, Losonczi István történetében, Arany János
Tinódi
nál: »Király minden várait
engedé leányinak.« Tinódi Lantos Sebestyén
Arany
feldolgozásában 316. sor. Szilágyi István
hiteles történeti példát keresett rá (levele 1850. dec. végén), s nem nyugodott, míg ki nem derítette,
hogy Arany János
Lajos
előtt az ország
szokásos törvénye leány-fiúsítást nem ismert, de talált esetet, kettőt is, mikor
»a magát törvényfelett állónak tartott erélyes király«, »az ország erészbeni
ellenkező szokását félretéve«, leányt fi-örökössé tett. (Levele 1851. júl. 5.) »Szerfelett
örülök, hogy a törvénytelenséget őnagysága nem csak Nagy Lajos
Arany
Toldijában s érte teszi.« Budai Ferencnél Vargha Ilonka
rátalált, hogy II. Lajos egy Rozgonyi István birtokait leányára szállította,
szerinte innen vette Arany János
Arany
a
Rozgonyi nevet. (
Arany Rozgonyi Piroskájának
keletkezéséről. — Beőthy Emlékkönyv,
350. 1.) Szemkő Aladár szintén
Arany János
Budai
nál egy másik példára
talált: II. Lajos
Rozgonyi István leányára, Ecsedi Báthory András feleségére szállította apja
birtokait.Budai Ferenc
n.274
Elsuhan, ellebben,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Elszaladt »Elsuhant,
ellebbent,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
le sem is néz rájok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
nem is néze rájok
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
[törölt]
«
nem is néz
reájok
»le sem is néz
rájok
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
n.296
S az egyszer látott kép újra eleven lett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
Lángra gyujtani az elnyomott
szerelmet
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
ELSŐ ÉNEK.
n.24
Tizenegy nemesfi szolgálván alatta.n
Jegyzet
Ilosvai
nál: »Urak az királynak nagy
híven szolgálnak.«Ilosvai Selymes Péter
n.40
Hogy teszik a törvényt a szegény emberre.n
Jegyzet »Böngészet Horváth-ból cím alatt kiírta: »Gyakran
álruhába öltözve látogatta meg a városokat, falukat (
A. J.
: Hát táborát, előörseit miért
ne?), tudakozódék a tisztviselők felől s lepte meg azokat tiszti
foglalkozásaik között.«— Az első dolgozat jeligéje előbb az álruhás királyfiról
szóló ismeretes népdal két sora volt.Arany János
n.88
Tüzes lett a képe, de nem a kis bortul.n
Jegyzet Rozgonyi és a
király beszélgetése, Piroska alakja
Szinnyei
t Szinnyei Ferenc
Vörösmarty
Szép Ilonkájára, emlékeztette, Vörösmarty Mihály
Weber
t Kisfaludy Károly
Mátyás diák c. színművére, ebben a király szintén
gondoskodik a leány férjhezadásáról.Weber Artúr
n.120
Becsületes neved, édes atyámfia?«n
Jegyzet A
Rozgonyi
nevet Rozgonyi László
Arany
a legelsők közt írta ki Arany János
Budai
ból: »Budai Ferenc
R. László
elkísérte Rozgonyi László
Lajos
t Nápolyba,
ahol mikép viselte magát, onnan gondolhatni, hogy Aversa vár alatt kelt levelében a király neki ius gladiit adott,
1305-ben.« — A Nagy Lajos
Rozgonyi
névvel többször
találkozott olvasmányaiban, Az egri leányban, V. Lászlóban, a ballada
Rozgonyinéjáva. A T. Sz. Rozgonyija ott volt
a rozgonyi csatában (L. V. én., 11.).Rozgonyi László
n.144
. . .Lánchordtát, nagy uram, hát ne nevessen
ki«n
Jegyzet
Csuta György tréfás
dicsekvése, hogy Árpád-vérből való, nem üres szó :
Lajos
V. István leányának, Máriának, dédunokája volt. (Nagy Lajos
Szinnyei
, I.)Szinnyei Ferenc
n.184
Egy pohár borát, egy jó szavát nem vettem.«n
Jegyzet
Lajos
csakugyan hozott ilyen törvényt,
1351-ben (
Nagy Lajos
Szinnyei
I.) a családok
érdekében, hogy a fiúörökös nélkül elhaló nemesek el ne idegeníthessék
birtokaikat egyházaknak, mint Szt. István
korában, vagy másoknak ne hagyhassák, miután »e jószágoknak oldalágú rokonaikra
kell szállaniok.« (
Szinnyei Ferenc
Szalay
, II. köt., 204. 1.)Szalay László
n.208
Írja örökségem kedves leányomra.«n
Jegyzet Fiúsításról
Arany
már 1848-ban olvasott, Losonczi István történetében, Arany János
Tinódi
nál: »Király minden várait
engedé leányinak.« Tinódi Lantos Sebestyén
Arany
feldolgozásában 316. sor. Szilágyi István
hiteles történeti példát keresett rá (levele 1850. dec. végén), s nem nyugodott, míg ki nem derítette,
hogy Arany János
Lajos
előtt az ország
szokásos törvénye leány-fiúsítást nem ismert, de talált esetet, kettőt is, mikor
»a magát törvényfelett állónak tartott erélyes király«, »az ország erészbeni
ellenkező szokását félretéve«, leányt fi-örökössé tett. (Levele 1851. júl. 5.) »Szerfelett
örülök, hogy a törvénytelenséget őnagysága nem csak Nagy Lajos
Arany
Toldijában s érte teszi.« Budai Ferencnél Vargha Ilonka
rátalált, hogy II. Lajos egy Rozgonyi István birtokait leányára szállította,
szerinte innen vette Arany János
Arany
a
Rozgonyi nevet. (
Arany Rozgonyi Piroskájának
keletkezéséről. — Beőthy Emlékkönyv,
350. 1.) Szemkő Aladár szintén
Arany János
Budai
nál egy másik példára
talált: II. Lajos
Rozgonyi István leányára, Ecsedi Báthory András feleségére szállította apja
birtokait.Budai Ferenc
n.274
Elsuhan, ellebben,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
[törölt]
« Elszaladt »Elsuhant,
ellebbent,
Beszúrás
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
le sem is néz rájok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
az első, 1879-es kiadás
nem is néze rájok
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat
[törölt]
«
nem is néz
reájok
»le sem is néz
rájok
Beszúrás
*
Szövegforrás:
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
n.296
S az egyszer látott kép újra eleven lett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
A kritikai kiadás szövege
a Toldi szerelme tisztázott kézirata
az első, 1879-es kiadás
Lángra gyujtani az elnyomott
szerelmet
*
Szövegforrás:
impurum-kézirat
impurum-kézirat