Levelezés 1.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A papír alapú kiadás szerkesztője Keresztury Dezső, a sajtó alá rendező Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula és Sándor István, lektor: Barta János.

Arany János, Levelezés 1, Levelezése 1828–1851, kiad. Sáfrán Györgyi, a Tompa Mihállyal folytatott levelezést kiad. Bisztray Gyula, a Kertbeny Károllyal és Szilágyi Istvánnal folytatott levelezést kiad. Sándor István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1975 (Arany János Összes Művei, 15), 949 l.

Részletek a kötet bevezetőjéből:

“Nálunk a 19. század legnagyobb irodalmi levelezése – Toldy Ferencé után – Arany Jánosé; annak ellenére, hogy levelezésének Voinovich Gézáéknál őrzött családi része 1944-ben teljesen elpusztult. – Arany levelezése az 1848-as polgári forradalmat megelőző éveket, az elnyomatás, majd a kiegyezés körüli korszaknak bőven számított három évtizedét öleli fel. A közel kétezer meglevő levelet kb. ezer olyannal lehet kiegészíteni, amelyek egykori meglétéről hiteles adataink vannak. A gyűjteményben kevesebb az Arany által, mint a hozzá írott levél. […]

Aranynak a levélíráshoz mindenek előtt hangulatra volt szüksége. Maga sem tudta, mi befolyásolja; sokszor azt hitte, az időjárás. Azonban nem egészen így volt. Erre utalnak ellentmondásos vallomásai: „Ma épen derűltebb idő van, s annak köszönd hogy válaszolok leveledre; esőben az apám lelkének se írnék” . (Lévaynak, 1852. okt. 16.) […]

 Arany, mint már említettük, híven őrizte a hozzá írott leveleket. Levelezésének gyűjteménye 1857-ben egészült ki először általa írott válaszlevelekkel. […]

A kötet sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”