Esti Kornél

A digitális kiadás TEI XML kódolását  és szerkesztését Fellegi Zsófia és Bobák Barbara készítették. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A kötetet szerkesztette és a befogadás-történeti fejezetet írta Veres András. A kötet másik szerkesztője és a szöveg sajtó alá rendezője, valamint a jegyzetek készítője Tóth-Czifra Júlia. A szöveggondozás lektorai Józan Ildikó és Sárközi Éva. A bibliográfiák készítője Sárközi Éva.  A kézirat-fejezeteket sajtó alá rendezte Józan Ildikó, s ezeket a kézirat-fejezeteket Parádi Andrea lektorálta. A gyorsírásos szövegeket Lipa Tímea gondozta. A jegyzeteket lektorálta Bíró-Balogh Tamás, Horváth Iván és Tverdota György. A sorozatszerkesztők Szegedy-Maszák Mihály és Veres András. A nyomtatott kiadás az OTKA K 68544. számú pályázata, az MTAK Kézirattár és az MTA Irodalomtudományi Intézet támogatásával készült. A print kiadás előszavát Veres András és Tóth-Czifra Júlia írta.

Részlet a kötet előszavából

Kötetünk célja kizárólag Kosztolányi Dezső Esti Kornél című, 1933-ban megjelent műve kritikai szövegének sajtó alá rendezése. Az 1936-ban megjelent Tengerszem című elbeszéléskötetben Esti Kornél kalandjai alcímmel további tizenhét Esti-novella található – ezek majd a Tengerszem kritikai kiadásában kapnak helyet. Az Esti Kornél-szövegegyütteshez tartoznak még Kosztolányi által kötetbe fel nem vett írások is – novellák, tárcák és versek –, melyeknek csak adatait összesítjük itt. Az Esti Kornél kézirata nem maradt fenn. A Harmadik fejezet előzményének, a Csók című novellának egyik korai fogalmazványát viszont őrzi a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, melynek szövegét mellékletként tesszük közzé a főszöveg után. (Minderről bővebben esik szó a Szövegforrások című fejezetben.) Kosztolányi általában nem őrizte meg rövidebb írásainak kéziratát, már csak azért sem, mert ezeket többször jelentette meg, és igyekezett mindegyik esetben legalább apró változtatásokat eszközölni, következésképp míg az első publikációk alapja a tisztázott kézirat (vagy gépirat) volt, a későbbieknek az időközben megjelent, Kosztolányi által átírt-javított újságkivágatok. Szövegközlésünk az 1933-as kötetkiadást tekinti alapszövegnek; a változatokat lábjegyzetben jelöljük, a folyóiratokban közölt szövegek valószínűsíthető sorrendjét (a szövegszármazást) pedig a Szövegkritika fejezetben ismertetjük.

[…]

Munkánkat megnehezítette, hogy az Esti Kornél fejezetei gyakran önálló novellaként is megjelentek (nemcsak Kosztolányi-válogatásokban, hanem sok szerzőjű antológiákban is), amit ugyancsak figyelembe kellett vennünk a magyar és idegen nyelvű kiadások jegyzékének összeállításakor. Ugyanakkor az Esti Kornél átdolgozásáról a műfaj hagyományos értelmében nem beszélhetünk, ezért ilyen alfejezet nem szerepel kötetünkben. Más kérdés, hogy az Esti Kornél egészében is, részeiben is igen nagy hatást fejtett ki a magyar szépprózára (kisebb mértékben a filmre is), aminek legfontosabb fejleményeit viszont igyekszünk jelezni a befogadás-történeti fejezetekben. Az utóbbiak ez alkalommal is bőségesen idézve (mintegy szöveggyűjteményként) mutatják be az Esti Kornél legjelentősebb értelmezéseit.

[…]

Végül – a teljesség igénye nélkül – szeretnénk felsorolni azokat az intézményeket, amelyektől nagyon sok segítséget kaptunk. Köszönet érte az MTA Könyvtára Kézirattárának, az MTA Irodalomtudományi Intézetének, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete Toldy Ferenc Könyvtárának.