Nero, a véres költő

A digitális kiadás TEI XML kódolását Bobák Barbara és Mihály készítették, az XML kódok szerkesztője Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

Jelen kötet print változata a Szegedy-Maszák Mihály és Veres András szerkesztésében megjelenő Kosztolányi Dezső Összes Művei kritikai kiadás sorozat részeként látott napvilágot. A kötetet Takács László rendezte sajtó alá. A francia nyelvű kéziratot Józan Ildikó gondozta. A kötetet Bengi László, Ritoók Zsigmond és Szegedy-Maszák Mihály lektorálták. A gyorsírásos szövegeket Lipa Tímea gondozta.

A sorozat az MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoportja és az MTA Irodalomtudományi Intézet OTKA pályázata együttműködésében készül.

Részlet a kötet előszavából

Kosztolányi Dezső első regényének, a Nero, a véres költő című műnek az életműkiadás sorozatában megjelenő kritikai kiadását tartja kezében az olvasó. A sorozat megjelent kötetei, különösen az Édes Anna után már nem meglepő a forma: párhuzamosan adjuk közre a regény nyomtatásban megjelent szövegei alapján készült, csak néhány helyen javított, s  egyéb tekintetben (helyesírás, központozás) a Kosztolányi életében megjelent  utolsó kiadás szövegére támaszkodó szövegét és a regény szinte teljes egészében fönnmaradt és a szerző által sorba rendezett kéziratának szövegét. A kötet első felében kaptak helyet továbbá azok a szövegek, szövegtöredékek, jegyzetlapok,  amelyek vagy magától Kosztolányitól származnak és szorosan kapcsolódnak a  regényhez (a fennmaradt fejezetvázlatok, jegyzetlapok, a regény Kosztolányi által készített francia fordítástöredéke), vagy szorosan kapcsolódnak az adatgyűjtéshez és a regény első kiadásaihoz (pl. Kállay Miklósnak az első kiadáshoz írt előszava, Thomas Mann levelének német szövege, a Suetonius-féle Lucanus-életrajz Révay József által készített fordításának kézirata). Minden egyéb magyarázó szöveg és jegyzet a kötet második felében található: itt esik szó a kéziratról és a kézirat használatáról, itt olvashatók a regényhez írt tárgyi jegyzetek, a gyakran használt kifejezésekhez és a műben előforduló történelmi vagy fiktív személyekhez fűzött magyarázatok, a regény keletkezés- és befogadástörténetével foglalkozó tanulmányok, a regény magyar és idegen nyelvű  kiadásainak és a kapcsolódó szakirodalomnak a bibliográfiái.

[…] 

A Nero, a véres költő esetében – a kézirat és a  fönnmaradt följegyzések tanulmányozása révén – szinte a keletkezés pillanatától követhetjük nyomon a szöveg formálódását, hogy a még sokszor nyers, első ötletként megfogalmazott mondatok, jelenetek miként alakulnak át, hogyan öltenek más, még határozottabb formát, mennyiben változik meg a művészi koncepció,  hogyan nő egyetlen jelenet egész fejezetté. Míg más esetben csak a véglegesre  csiszolás utolsó mozzanatait figyelhetjük meg, a Nero, a véres  költő ránk maradt kézirata révén Kosztolányi műhelyébe surranhatunk be.