Levelezés 1. kötet

A digitális kiadás TEI XML kódolását Csonki Árpád készítette, az XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia.  A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A print kiadás szerkesztője Horváth Károly és Tóth Dezső, sajtó alá rendezője Brisits Frigyes, lektorálta Lukácsy Sándor és Szauder József.

Részlet a kötet előszavából

Vörösmarty levelezését először Czapáry László foglalta össze, születésének századik évfordulóján: Vörösmarty Emlékkönyve. Székesfehérvár 1900. Műve, a benne közölt leveleken kívül, Vörösmartyra vonatkozólag sok becses adatot és tanulmányt is nyújtott. Gyulai Pál Vörösmarty életraizának s műveinek kiadása óta a Vörösmartyirodalomnak ez volt az első nagyobb szabású jelentkezése. Az Emlékkönyv 285 levelet közölt; ezek közül 125 Vörösmartytól való, 16o pedig hozzá írott. Czapáry Emlékkönyve nyomán Kiss Ernő foglalkozott Vörösmarty levelezésével, s rajzolta meg Vörösmarty levélírói arcképét, s méltatta a levelek értékét. (Erdélyi Múzeum; 1902. XIX. I. 18–32., II. 89–96.)

[…]

Mind a maga kutatásából, mind pedig már megjelentekből igen gazdag dokumentációs levél-anyagot dolgozott bele munkájába Lukácsy Sándor–Balassa László: Vörösmarty Mihály. Bp, 1955. E gyűjteményes kiadásokon kívül eső egyes levelek megjelenése helyét és idejét az illető levelekhez fűzött Jegyzetek-ben közöltük.

[…]

A Vörösmarty-levelezés maradványainak ilyen helyzetében természetes, hogy ez a kiadás sem igényelheti a maga részére azt a vágyva vágyott kiváltságot, hogy a levelek teljességének kérdését véglegesen megoldhassa. E téten a jövendő kutatásnak még igen sok feladata marad, s a felfedező munkára szerencsés meglepetések várhatnak. Várjanak is! Úgy gondoljuk azonban, hogy éppen a Vörösmarty-irodalom állandónak hitt folytonossága újabb nyeresége, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e kötetekkel kritikai. kiadásban bocsátja nyilvánosságra a Vörösmarty-levelezés eddig ismert vagy ismeretlen adatait.

Ezért, hogy a leggondosabb odaadással és ellenőrzéssel tudjuk megvalósítani az akadémiai kiadás e szándékát, amennyire ez lehetséges volt, visszamentünk az egyes leveleknek eredeti fogalmazásban fennmaradt első szövegéhez és ennek betűhív másolatát adjuk itt közzé.

[…]

A kritikai kiadás igényéhez híven törekedtünk a levelek eredeti helyesírásának pontos követésére. E téren azonban sokszor reménytelen nehézségekkel találkoztunk. A levelek közül csak igen kevés való az Akadémia helyesírásának megjelenése éve (1832) előtti időszakból, legtöbb az ezután következő félszázad szülötte. Éppen ezért a levelek első csoportja mutatja a helyesírás kialakulásának küzdelmes útját.

[…]

Amennyire az lehetséges volt, a levelekhez fűzött Jegyzetekben igyekeztünk minden személyi és tárgyi vonatkozást megvilágítani, úgy, hogy történelmi összefüggésükkel a levelek szellemi és kormegvilágító hátteréül szolgáljanak. A Vörösmarty-levelezés után, a Függelékben közöltünk 13 dokumentációs és forrástörténeti levelet.

A most kiadott levelek száma, amelyben nincsen benne a Függelékben közölt 13 levél: 396. Ezek közül Vörösmartytól való 199, hozzá írott 197. E levelek közül most jelenik meg először 31, közülök Vörösmartytól írott 6, hozzá intézett 25. Ahol a Jegyzetekben a levelek kiadásáról nincs szó, ezzel azt kívánjuk jelezni, hogy itt jelennek meg először. A Függelékben adott 13 levél közül már megjelent 10, itt jelenik meg először 3. Összefoglalva a Vörösmarty-levelezés és a Függelék leveleit, az e kötetben kiadott levelek száma 409, ezek közül már megjelent 371, most jelenik meg először 34.

A levelezés sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.