Régi magyar költők tára, XVII. század, 2. kötet

Régi magyar költők tára, XVII. század, 2. kötet: Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás költői művei, sajtó alá rendezte Jenei Ferenc, Klaniczay Tibor, Kovács József és Stoll Béla (1962).

A Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozatának második kötetében három költőnek: Pécseli Király Imrének, Miskolczi Csulyak Istvánnak és Nyéki Vörös Mátyásnak a versei jelennek meg.

Pécseli Király Imrét, mint a későreneszánsz költészet egyik számottevő formai kultúrával rendelkező képviselőjét tarthatjuk számon; Szenczi Molnár Albert táborában és baráti körében kétségkívül ő a legtehetségesebb. Ugyanebbe a körbe tartozik Miskolczi Csulyak István is, aki a versírásnak egy provinciálisabb válfaját műveli ugyan, de aki a maga nemében egyedülálló irodalomtörténeti jelenség. A régi magyar énekszerzők közül ugyanis egyedül tőle maradt fenn teljes gyűjtemény az alkalmi költészet akkoriban oly általános és népszerű termékeiből; a latin, és magyar nyelvűekből egyaránt.Végül Nyéki Vörös Mátyás – a három költő közül mind műveinek terjedelmét, mind színvonalát tekintve a legelső – a magyar barokk költészet első, korai képviselője, s ezzel a költészet területén egy új nagy stílus kezdeményezője.