Régi magyar költők tára, XVII. század, 12. kötet

Régi magyar költők tára, XVII. század, 12. kötet: Madách Gáspár, egy névtelen, Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Listius László, Esterházy Pál és Fráter István költői művei, sajtó alá rendezte Varga Imre, Cs. Havas Ágnes és Stoll Béla (1987).

Hét költő verseit adjuk itt közre. Mind a hét az udvari epigon költészet képviselője. „Apró madarak” tehát a sasok után: Madách Gáspár, egy névtelen, gróf Balassa Bálint és Beniczky Péter Balassinak, Listius László és Esterházy Pál Zrínyinek a követője. Hasonló nemesi világszemlélet, azonos témák jellemzik költészetüket, néha szó szerint átveszik egymás sorait. Működésük nagyjából a század harmadik negyedére esik. Művészi tekintetben kiemelkedik közülük gróf Balassa Bálint, de a többinek is akad néhány szebb verse. Legtöbbjük műve nem került a nyilvánosság elé: verseik kéziratai a családi levéltárakban maradtak meg. A nyomtatásban megjelent Listius László és Beniczky Péter (különösen az utóbbi) viszont hallatlanul népszerü volt az olvasóközönség körében.