Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi estéje.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A papír alapú kiadás szerkesztője Barta János, a sajtó alá rendező Voinovich Géza volt. 

Arany János, Az elveszett alkotmány, Toldi, Toldi estéje, kiad. Voinovich Géza, Bp., Akadémiai Kiadó, 1951 (Arany János Összes Művei, 2), 293 l. + 5 t.

A kötet Az elveszett alkotmány, Toldi és Toldi estéje című elbeszélő költeményeket tartalmazza. 

Részletek a kötet előszavából:

„A mű keletkezését az a politikai és társadalmi helyzet érteti meg, mely az 1843-44-es országgyűlés berekesztése után kialakult. Már az 1843-iki választások heves harcokat idéztek fel a megyékben a reformpárti középnemesség s a haladást ellenző főnemességtől és Bécsből is izgatott kisnemesség között. Az elkeseredett pártoskodás több helyen bunkósbotok tusájává fajult. Szatmár megyében Kemény Zsigmond a követválasztás idejen valóságos utcai csatáknak volt szemtanuja […]

Az akkori bírálatokból Arany fülében csak a Vörösmarty szava csengett, irodalmunk vas-koráról. »Úgy véltem, hogy most már megállapodnom nem lehet« – mondja önéletrajzában. Az új pályázat szinte egyenest neki szólt. A Toldiak Szalonta földesurai voltak; a csonka torony az ő váruk maradványa; nevük élt a nép ajkán. Aranynál megvolt a népszerű ponyvafüzet: Az híres-nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteirő1 és bajnokságáról való história, irattatott Ilosvai Péter által. […]

Toldi sikere után Toldy Ferenc mindjárt bíztatta a költőt: »…ha még egy Toldit ima kegyed;« hozzáteszi: »(a tárgy épen nem szegény).« »Ne forgácsolja el erejét, … fordítsa … egy nagy elbeszélő költemény írására. De az egészen Toldi szellemében legyen« (1847. okt. 1.). Toldi még meg sem jelent, a költő maga is azt írta Petőfinek, 1847. május 27: »Egy Toldit akarok még írni, Toldi estéjét.« […]

A kötet sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”