Drámafordítások 3. Arisztophanész. A madarak. A békák. Lysistraté. A nők ünnepe. A nőuralom.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet  kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A print kiadás az Akadémiai Kiadó gondozásában, az Arany János Összes Művei kritikai kiadássorozat IX. köteteként jelent meg 1961-ben. A kötet szerkesztője Keresztury Dezső, sajtó alá rendezője Kövendi Dénes. A kötetet lektorálta Barta János. A kötet végleges szövegeit az első fogalmazvánnyal Belia György vetette össze.

Az Arany János Összes Művei sorozat VIII. és IX. kötetében kaptak helyt Arisztophanész műveinek fordításai, minthogy ezek a Shakespeare-fordítások után készültek. E IX. kötet A madarak; A békák; Lysistraté; A nők ünnepe; A nőuralom és a Plutos fordításait tartalmazza. 

 

Részlet az előszóból

“Kiadásunk főképpen az 1880-ban megjelent első kiadás szövegére támaszkodik. Minthogy azonban ezt A. nem korrigálta, nem fogadhatjuk el teljes értékűnek. Javítás közben két forrást kell konzultálnunk: a kéziratokat és a Ráth-féle kiadást. 

[…]

Az Arisztophanész-fordítások első kiadása még három, a második már csak két kötetben, de a drámák sorrendjét megtartva rendezte el az anyagot. Kiadványunk arányai a két kötetes változat megtartását kívánták. 

A maguk szerkezeti helyén újra közzétesszük a szövegekhez csatolt jegyzeteket is. Nem csupán A. saját szövegeit, hanem azokat is, amelyeket nyilván a költővel egyetértésben Ponori Thewrewk Emil készített: az egyes darabokhoz írt bevezetőket és a Glosszáriumot. Minthogy Gyulai Pálnak az első kiadáshoz írt Előszava a kiadásra vonatkozó adalékokat máig legteljesebben foglalja össze, szükségesnek látszott azt is egész terjedelmében újra közölni. Elhagytuk azonban P. Thewrewk Arisztophanész–életrajzát; a sokban elavult összefoglalás helyett a legfontosabb hazai és külföldi irodalomra utaljuk az érdeklődőket.”