Levelezés 2.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A papír alapú kiadás szerkesztője Keresztury Dezső, a sajtó alá rendező Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula és Sándor István, lektor: Barta János.

Arany János, Levelezés 2, Levelezése 1852–1856, kiad. Sáfrán Györgyi, a Tompa Mihállyal folytatott levelezést kiad. Bisztray Gyula, a Kertbeny Károllyal és Szilágyi Istvánnal folytatott levelezést kiad. Sándor István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1982 (Arany János Összes Művei, 16), 1262 l.

Részletek a kötet bevezetőjéből:

“E kötet Arany nagykőrösi korszakából az 1852-1856-os évek levelezését öleli fel. Bár az egyes kötetek összeállításában csak mennyiségi szempont vezérelhet, ezúttal az Arany Levelezés II.-t záró 1856 – Arany János Kisebb Költeményeinek megjelenési éve – a költői pályán is korszakot zár, mint arra Keresztury Dezső: S mi vagyok én . . . c. monográflájának kötet-elosztása is utal. […]

E két kötetben tehát Aranytól 136 db-ot, azaz legújabban 135-öt, s neki írott 49 db-ot, összesen tehát 184 db elveszett levelet tartunk számon. […]

Az elveszett Arany-levelek száma legújabban azért csökkent eggyel, mert a kötet nyomdába kerülésekor, 1980 nyarán Bísztray Gyula hagyatékát rendezve bukkantam rá Arany Brassai Sámuelnek 1851. júl. 18-án írt levele fotójára. Eredetije – a hátlapi feljegyzés szerint – a kolozsvári unitárius egyház levéltárában található). – E levél az előbbi levelezés-kötetben (AJ. kk. XV. k. 305. sz. levél, 378., 735. 1.) – mint „elveszett” leszerepel. Az effajta pótlásokat az egyes kötetek végén ,,Pótlások” c. közöljük. […]

A kötet sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”