Levelezés 3.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A print kiadás szerkesztője és sajtó alá rendezője Korompay H. János, lektorálta Kerényi Ferenc, valamint fordította Tóth Magdolna, Bódyné Márkus Rozália és Jankovits László.

Arany János, Levelezés 3, Levelezése 1857–1861, kiad. Korompay H. János, a német nyelvű leveleket kiad. Bódyné Márkus Rozália, a latin nyelvű szövegeket jegyz. Jankovits László, név- és címmutató Tóth Magdolna, Bp., Universitas Kiadó, 2004 (Arany János Összes Művei, 17), 1181 l.

Részlet a kötet előszavából

“Arany János összes műveinek, s ezen belül levelezésének kritikai kiadása 1985-ben, Sáfrán Györgyi halálával megszakadt. Ő rendezte sajtó alá a XV. és XVI. kötetet, amelyet 1975-ben ill. 1982-ben jelentetett meg az Akadémiai Kiadó; az első az 1828 és 1851, a második az 1852 és 1856 között írott leveleket tartalmazza. Kiadásra maradt az 1857 és 1882 közötti anyag, amely a fennmaradt tervek szerint először három, aztán két kötetre oszlott volna meg (egyebek között ez magyarázza a XVI. kötet szokatlan terjedelmességét). Ehhez fel kellett dolgozni Sáfrán Györgyi hagyatékát (28 doboz anyagát), amelyet az Akadémiai Könyvtár Kézirattára őrzött meg s adott át az Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályának. A ránk maradt és kibővített levélkatalógus alapján elkészített kötethatárok a következőképpen alakultak: XVII. kötet: 1857–1861; XVIII.: 1862–1865; XIX.: 1866–1882.

[…]

A XVII. kötetben 520 levél található; ebből 91 elveszett vagy töredék, és egy levél nélküli melléklet; az első függelék tartalmaz még két levélszerű dokumentumot is. Az elveszettek fentebb becsült számához képest nagy az eltérés: ezt az aránytalanságot egyebek között a levelek kikövetkeztetése és értelmes számbavétele közötti különbség magyarázza. […]

             A levelek közül 185 kiadatlan, közülük 31 Aranytól való. Ilyennek minősítettük azokat a leveleket, amelyek nem jelentek meg kötetben, s nem említik a bibliográfiák sem (bár a kutatás – elsősorban a napisajtó anyagában – tartogathat még meglepetéseket). […]

A levelezés sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”