Levelezés 5.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A print kiadás szerkesztői Korompay H. János, sajtó alá rendezői Korompay H. János, Bódyné Márkus Rozália, Hites Sándor, Lengyel Réka Fordító: Bódyné Márkus Rozália, Hites Sándor, Korompay H. János, Lengyel Réka, lektorai: Cieger András és Dávidházi Péter.

Arany János, Levelezés 5, Levelezése 1866–1882, kiad. Korompay H. János, a német szövegrészeket ford., jegyz. Bódyné Márkus Rozália, az angol szövegrészeket ford., jegyz. Hites Sándor, a francia szövegrészeket ford., jegyz. Korompay H. János, a latin szövegrészeket ford., jegyz. Lengyel Réka, Bp., Universitas Kiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2015 (Arany János Összes Művei, 19), 1045 l.

Részlet az előszóból:

“Ezzel a könyvvel befejeződik Arany János leveleinek öt kötetből álló kritikai kiadása és az 1951-ben Barta János szerkesztésével és Voinovich Géza szöveggondozásával indult, Arany János összes művei című sorozat. Az 1828 és 1851 közötti anyagot tartalmazó XV. és az 1852 és 1856 közötti levelezést közreadó XVI. kötet 1975-ben ill. 1982-ben Sáfrán Györgyi, a XVII. (1857−1861) 2004-ben Korompay H. János, a XVIII. (1862−1865) 2014-ben Új Imre Attila sajtó alá rendezésében jelent meg. Az 1985-ben Sáfrán Györgyi halálával megszakadt munkát folytattuk, az ő anyagát is felhasználva, az OTKA folytonos támogatásával. A XV. kötetben 344 levél jelent meg, a XVI.-ban 521 (függelékben 1), a XVII.-ben 519 (függelékben 7), a XVIII.-ban 645 (függelékben 4), a XIX.-ben 591 (függelékben 21): ez összesen 2653 tétel. Az itt közöltek mintegy negyede (162) elveszett vagy töredék; ezeknek több mint harmada Arany Jánostól való, csaknem fele pedig a családi levelezés hozzá írt és megsemmisült darabjainak emléke (amelyekből kiemelendő Ercsey Sándor: ebben a kötetben számontartott 38 levele közül mindössze egy maradt fenn). […]

A levelek csaknem fele (44 százaléka) most jelenik meg először. A hivatalos és a magánélet elkülönítése a kritikai kiadás előző köteteiben sem volt, nem is lehetett egészen következetes. Ez a könyv közöl kiadatlan, a XIV. kötet regesztájában sem szereplő hivatalos leveleket is […]

Kötetünkben a nyomtatott levelek (mint a körlevél, könyvtári értesítés, névjegy vagy meghívó) csak abban az esetben szerepelnek, ha kéziratos üzenetet is tartalmaznak; ugyanez vonatkozik a főtitkári aláírásokat kívánó akadémiai kifizetési engedélyekre is. Kiadjuk a hagyatékban megőrzött verseket és a költő verseinek mellékletben elküldött fordításait, kihagytuk viszont a kísérőlevél és keltezés nélküli fordításokat. Nem közöljük az Arany János halála utáni kondoleáló leveleket, éppúgy, mint a családtagok mással folytatott levelezését sem. 

 

A levelezés sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”