Metafilológia 2.

A digitális kiadás TEI XML kódolását Nemes-Jakab Éva készítette, az XML kódok szerkesztője Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A print kiadás a Déri Balázs és Kulcsár Szabó Ernő szerkesztette Filológia sorozat harmadik köteteként, Metafilológia 2. Szerző – könyv – jelenetek alcímmel jelent meg 2014-ben a Ráció Kiadó gondozásában. A kötetet Kelemen Pál, Kulcsár Szabó Ernő, Tamás Ábel és Vaderna Gábor szerkesztették. A kötet összeállításában közreműködött: Krupp József. A kötet szakmai lektora: Vincze Ferenc, technikai szerkesztője Mezei Gábor voltak. A fordításokat az eredetivel Acél Zsolt, Kelemen Pál, Krupp József, Kun János Róbert, Molnár Gábor Tamás és Simon Attila vetették egybe.

A kötetben megjelenő tanulmányok szerzői: Jed Wyrick; Erich Kleinschmidt; Donald Francis Mckenzie; Robert Darnton; Roger Chartier; Leah Price; Régis Debray; Stephen G. Nichols; Joseph Farrell; Roberto Pretagostini; Christian Jacob; Friedrich Kittler; David C. Greetham; Barbara Johnson; Jonathan Culler; Edward W. Said; Sean Alexander Gurd; Hans Ulrich Gumbrecht; Peterandré Alt; Jürgen Paul Schwindt; Rüdiger Campe; Christian Benne; Friedrich Balke; Nicolas Pethes; Steffen Martus

A print kötet Az irodalmi nyilvánosság az antikvitásban (OTKA K 75457) és az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport Kultúraalkotó médiumok, gyakorlatok és technikák (01241) című pályázatok, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült. 

Részlet az előszóból

A Metafilológia című kétkötetes szöveggyűjtemény második kötetét tartja kezében az olvasó. Az első kötet a szöveg variáns és kommentár kategóriái köré szerveződött, és azt mutatta be, hogy miért kényszerül az 1990-es évektől kezdődően a nyugati filológia saját magát három tekintetben is újragondolni.

[…] 

Ez a kötet – amely egyszersmind egy nagyobb ívű, négykötetes vállalkozás része is – a szöveg, a variáns és a kommentár hármasát a szerző, a könyv és a jelenetek trinitásával egészíti ki. 

[…]

A válogatásnak – hasonlóan az első kötethez – fontos szempontja volt, hogy a legismertebb értekezőket, irányzatokat és kutatási területeket mutassuk be, és hogy a modernség mellett méltányos figyelemben részesítsük az antikvitás, a középkor és a koraújkor textuális kultúráit is. Ám – eltérően az első kötettől – ezúttal tudatosan játszottunk rá arra, s itt elsősorban a harmadik tematikus egységbe sorolt tanulmányokra gondolunk, hogy (összefüggésben a vizsgált témával, pontosabban azzal, ahogyan mi tekintünk rá) ne valamiféle „egész” képzetét keltsük, inkább egyfajta filológiai Wunderkammer meglátogatását kínáljuk az olvasónak, amely különféle befogadói attitűdöket tesz lehetővé: kinek-kinek magának kell eldöntenie, hogy puszta kíváncsiságának, történetileg és/vagy elméletileg kiélezett figyelmének, netán a szövegek mint materiális artefaktumok iránti fizikai (magnetikus) vonzódásának enged-e inkább.