Prózai művek 2.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A print kiadás szerkesztője Keresztury Dezső, sajtó alá rendezője Gergely Pál, lektorálta Barta János.

Arany János, Prózai művek 2, 1860–1882, kiad. Németh G. Béla, Bp., Akadémiai Kiadó, 1968 (Arany János Összes Művei, 11), 939 l. + 6 t.

 

Részlet az előszóból:

“Ez a kötet A. 1860-tól 1882-ig keletkezett prózai írásait tartalmazza. […] Ebbe a kötetbe valamennyi A.-énak bizonyított prózai írást fölvettük, mely 1860-82 között keletkezett, lett légyen elkészült, befejezett egész vagy csak egy-két szakaszig eljutott töredék, lett légyen eredeti, fordítás, kompiláció vagy kivonatolás. […]

Kötetünk cikkei mind keletkezésük ideje, mind keletkezés-körülményei tekintetében két nagy csoportra oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, melyeket A. szerkesztői éveiben, 1860 végétől 1865 közepéig írt. Ez a csoport kötetünk anyagának több mint kétharmadát teszi ki. […] A második fő cikkcsoport, egy-két kivételt nem számítva, a hetvenes évtizedből, főképp annak végéről való. Nagyobb részük nyelvészeti tárgyú, vonatkozású, s többségük kapcsolatban áll a Magyar Nyelvőr tevékenységével. […]

A szövegek közül azokat, melyek az 1879-es Prózai dolgozatokban, azaz még A. életében kötetben is megjelentek, szintén e kötet alapján közöljük. Úgy mint a szerző életében közreadott utolsó változatot, mint a szerző által szentesített végleges szöveget. […] A. nyilván kordokumentumnak s a maga élete dokumentumainak is tekintette prózai dolgozatait, s ezért lényegében változatlanul kívánta őket újra közzétenni. S még ott is változatlanul hagyta a szöveget, ahol az oly tévedéseken, oly téves adatokon alapult, melyek téves volta e kiadás idejére, 1879-re már kiderült. Példa lehet erre a Gvadányi-tanulmánynak az a része, melyben az 1860-as évek elején még a generálisnak tulajdonított műről, A peleskei nótárius pokolba meneteléről volt szó, vagy a Gyöngyösi-arcképben a csöcsmök szó hibás értelmezése (l. az illető tanulmányok jegyzeteit). S nyilván ugyanezért nem változtatott pl. a különböző cikkekben föllelhető Osszian-utalásokon sem. Ha szövegváltozás van, a jegyzetben jelezzük. A többi dolgozat esetében az első közlés szövegét, azaz a SZF-ben, a K-ban, a Nyr-ben, a HIL-ban s a későbbi első publikálásokban olvasható szövegeket adjuk. […]

E kötet tartalma meglehetősen heterogén, a cikkek tárgyköre s jelentősége tekintetében egyaránt. Ennek megfelelően az egyes cikkek feldolgozottsága is rendkívül egyenetlen. 

A kötet sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”