Prózai művek 3.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A print kiadás szerkesztője Keresztury Dezső, sajtó alá rendezője Németh G. Béla, valamint lektorálta Barta János.

Arany János, Prózai művek 3, Glosszák, szerkesztői üzenetek, szerkesztői megjegyzések, előfizetési felhívások, kiad. Németh G. Béla, Bp., Akadémiai Kiadó, 1963 (Arany János Összes Művei, 12), 651 l. + 7 t.

Részlet a kötet előszavából

“Ez a kötet egy nagy író pályájának olyan emlékeit, olyan műfajú írásait gyűjti egybe, amelyeket rendszerint még az „Összes művek”-féle kiadások sem szoktak anyagukba felvenni. A. szerkesztői éveinek, szerkesztői munkásságának apró írásait, mondhatnánk, szerkesztői tevékenysége melléktermékeit tartalmazza ez a gyűjtemény. Széljegyzeteket, megjegyzéseket, glosszákat, amelyekkel folyóirataiban a művelődési élet jelenségeit és mozgalmait kísérte; szerkesztői üzeneteket, amelyeken át írógárdájával és olvasóközönségével kapcsolatát kiépítette, elmélyítette és fönntartotta; szerkesztői megjegyzéseket, lábjegyzeteket, amelyeket a folyóirataiban megjelent írásokhoz fűzött s végül előfizetési felhívásokat, amelyekkel minden félévben a közönséghez fordult pártolásért.

[…]

A négy műfaji csoportnak megfelelően tagozódik kötetünk négy szakaszra: 1. a glosszák, 2. a szerkesztői üzenetek, 3. a szerkesztői megjegyzések, 4. az előfizetési felhívások gyűjteményére. Mind a négy műfajról részletesen szólunk az egyes műfaji csoportokhoz tartozó jegyzetek élén.

A gyűjtemény, tárgy tekintetében, rendkívül heterogén anyagot ölel föl; az egyes szövegek önmagukban való érthetősége, autonómiája jóval kisebb, mint egyéb irodalmi szövegeké. Így a hozzájuk csatolt jegyzeteknek mindenekelőtt kiegészítő jellegűeknek kell lenniök. Ezen túl azonban mind a négy szövegtípus, mind a négy műfaj a maga természetének megfelelően, módosította a jegyzetelést. Ezért a jegyzetelés problémáit is tanácsosnak látszott az egyes műfajcsoportok bemutatásánál külön-külön is érinteni. Itt mindössze azt jegyezzük meg egyrészt, hogy A. leveleit jegyzeteinkben a MTA levéltárának gyűjteményéből, az eredeti kéziratok nyomán idézzük; csak kivételesen hivatkozunk az Arany László gondozásában megjelent Ráth-féle kiadásra. Ebből ugyanis, mint ismeretes, meglehetősen sok levelet, levélrészletet kihagytak, Arany László a közérdekűséget, illetőleg magánérdekűséget illető felfogásának megfelelően. Az azóta előkerült s az akadémiai kézirattárban gyűjtött levelek pedig, természetesen, eleve hiányoznak belőle.

A prózai művek sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”