Toldi szerelme. A daliás idők első és második dolgozata.

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A nyomtatott kiadás szerkesztője Keresztury Dezső, sajtó alá rendezője Voinovich Géza.

Arany János, Toldi szerelme, A Daliás idők első és második dolgozata, kiad. Voinovich Géza, Bp., Akadémiai Kiadó, 1953 (Arany János Összes Művei, 5), 581 l.

Részlet a kötet előszavából

“Arany saját előszava a Toldi szerelméhez:

„E költemény nem a Horác-féle »monum prematur« igényeivel lép közönség elé. Jaj volna neki, ha e határidőt (mely ugyan háromszor is bőven lejárt) mint belbecse iránti fokozott követelményt állítanák vele szembe! Sőt nagyon tartok tőle, hogy a hosszú idő, mely alatt elkészült, nem erejének, hanem gyöngeségének a bizonyítványa. Azért mentségre szorul.”

A Toldi Szerelmét két nagy Arany-monográfiánk (a Riedlé és a Voinoviché) elemzi behatóan, ezenkívül egyes részleteivel, motívumaival kiterjedt filológiai irodalom foglalkozik. Ennek összeállítását megtalálhatja az olvasó Gulyás Pál Magyar írók élete és művei 1. kötetének 782–83. hasábján. Mai irodalomszemléletünket tükröztető méltatása a műnek még nincs, mindössze Lukács György tesz néhány idevágó célzást A százéves Toldi c. tanulmányában (Forum 1947. és az Új magyar kultúráért c. kötetben). A Toldi Szerelmével kapcsolatos irodalomfejlődési, műfaji, esztétikai, stilisztikai problémákat a kutatók eddig szinte teljesen elhanyagolták, – nem szóltak: érdemben a T. Sz. helyéről korában és Arany fejlődésében, sem nyelvéről, stílusáról; nem oldották meg a műfaji kérdést, a verses regénnyel, általában a verses epika modernizálásával kapcsolatban. A kutatók kedves munkaterülete volt Arany művének a történelmi forrásokkal való egybevetése, s egyes motívumok világirodalmi párhuzamainak feltárása. A filológiai kutatás főbb eredményeit, a fontosabb idevágó cikkek megnevezésével, a magyarázó jegyzetekben közöljük.

[…]

Aranynak ez a műve három változatban került többször is kiadásra: önállóan, a Toldival és Toldi estéjével együtt, valamint az összes vagy válogatott művek keretében […] egyes kiadások megfelelő példányaihoz lehetetlen volt hozzáférnünk. Még két körülmény nehezítette munkánkat: egyik az, hogy a T. Sz.-nek és Arany összes műveinek kiadásaiban hiányzik a következetes sorszámjelzés, másik az, hogy a Franklin-Társulat, amely egy ideig Arany műveinek monopolizált kiadója volt, az Arany-kiadásokat rendszerint évszámjelzés nélkül hozta piacra.

A szövegek sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”