Régi magyar költők tára, XVII. század, 6. kötet

Régi magyar költők tára, XVII. század, 6. kötet: Szenci Molnár Albert költői művei, sajtó alá rendezte Stoll Béla (1971).

Részlet az előszóból:

„Szenci Molnár Albert költészetének bemutatása eredetileg nem szerepelt sorozatunk tervében. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis valamennyi művét ki akarta adni, s versei ennek az összkiadásnak keretén belül jelentek volna meg. Hamarosan rá kellett azonban jönnünk arra, hogy ez a terv túlméretezett volt. Szencinek éppen legterjedelmesebb, németből fordított teológiai művei eléggé érdektelenek, s közzétételük nem érte volna meg a szükséges időt és energiát. Kritikai kiadásban egyelőre csak a legjelentősebb műveit érdemes közzétenni. Prózai munkái közül a »Discursus de summo bono« kiadását a »Régi Magyar Prózai Emlékek« c. sorozat szerkesztője máris tervbe vette, s így kerül sor a Szenci életművében vitathatatlanul legjelentősebb, de az egész század költészetében is kiemelkedő fontosságú zsoltároskönyvének közzétételére a jelen kötetben.

Kötetünkben természetesen helyet kapnak Szenci egyéb versei is. Ezek jelentősége jóval kisebb, mint zsoltáraié, de érdekesen egészítik ki a költő Szenciről alkotott képet. Elrendezésükben az időrendet követjük, mindössze néhány alkalmi rögtönzésével tettünk kivételt. […]

A kötethez egy függeléket is csatoltunk. Ebben azokat az énekeket adjuk közre, melyek első ízben az 1612-i oppenheimi Biblia- és Psaltérium-kiadás után jelentek meg. E kiadás függelékrészét maga Szenci állította össze. […]

A jegyzetek összeállításánál az eddig megjelent kötetekhez igazodtunk. A szoros értelemben vett szövegkritikai jegyzetek után – követve a korábbi kötetek jól bevált gyakorlatát – Szenci munkásságának további részeit is hozzáférhetővé tesszük a kutatás számára. Elsősorban természetesen latin verseit mint költői tevékenységének magyar verseinél bár jelentéktelenebb, de mégsem elhanyagolható részét. A sokoldalú és terjedelmes életműből ezenkívül a legcélszerűbbnek látszott Szenci Előszavainak és Ajánlásainak közzététele.”

Az Irodalomtudományi Intézet textológiai portálján elérhető a kötetkiadás lapozható és kereshető fakszimiléje, a DigiPhil gyűjteményében pedig Vadai István betűhű átirata is.