SzF I. évf. 14-15. 1860. nov. 7. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIIKT1 /o:ajom13-lev.tei.XIIIKT1 SzF. I. 46-47. 1. Ismeretlen. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó szerkesztői glossza Kiadott. Teljes. Budapest Arany János SzF I. évf. 14-15. 1860. nov. 7. „Kisfaludy-Társaság" Ez első és egyetlen magyar szépirodalmi intézet müködését folytonos figyelemmel akarván kísérni, midőn számára lapunkban állandó rovatot nyitunk, egyszersmind teljesség okáért szükségesnek láttuk közölni az ujon megnyílása óta tartott ülések történetére vonatkozó adatokat. A. szerkesztői munkásságának ismertetésében ( JKK XII. köt. 347- 349. 1.) külön ki van emelve, hogy különböző művelődési intézményeinkről gyakran beszámolt A. , így az Akadémia, a KT, az egyetem s nevezetesebb iskolák, művészeti tárlatok eseményeiről tömérdek sok glosszában adott híreket. Azonban a KT-ra vonatkozókat e kötet elhagyia, illetve alig néhányszor ismerteti. Minthogy szervesen összefüggnek A. igazgatói hivatalával, ebbe a kötetünkbe soroztuk őket. Mint magyarázó jegyzeteinkből látható, változatosan jelennek meg a két folyóiratban: hol a glosszák, hol a Vegyes, hol a Hirek és Tudósítások, máskor pedig a Nyilt levelezés rovataiban kaptak helyett. Minthogy a KT üléseinek, eseményeinek híreit első kézből kapta, így szövegük is hiteles, habár ritkán szerepel névaláírása vagy „szerkesztő" - megjelölése. Az Arany László- és Voinovich-könyvtárban valószinűleg voltak olyan teljes folyóiratszámok, melyekben maga A. megjelölte: melyik szöveg való tőle a hírek stb. rovatban. Ezek is elpusztultak egyéb könyveivel, kézirataival együtt. Mindenesetre úgy kell vélelmezni, hogy amit a KT-gal kapcsolatban közöl, saját hivatalos állásfoglalása vagy tudósítása. Hiszen épp azért tette néhol a titkártól eredő híradás alá a Greguss-nevet, mert az a szöveg nem tőle, a lap szerkesztőjétől való. A kis közlemények csak melléktermékei olykor A. szerkesztői munkásságának, de éppen hivatali gondosságának bizonyítékai. A XII. kötetben közölt szerkesztői hírek közül néhányat ide is föl kellett vennünk, mert szervesen idetartoznak a KT működéséhez és A. személyes kapcsolatához, hivatalnoki miíködéséhez. (Jegyzetben feltüntetjük e néhány ,átfedés' helyét.) A. felhasználta lapjait a közvélemény tájékoztatására a nagy lendülettel újból munkálkodó KT-ról, s egyúttal propagandát is fejtett ki a kiadványok pártolása érdekében. Közleményei végén felhívta a napilapokat, hogy vegyék át a KT-ról szóló híreket, olykor vitába száll egyes csipkelődőkkel; így teremt hátteret, nyilvánosságot a Társaságnak s a maga lapjának. Jellemző az igazgatói híranyagban, hogy a KT ügyintézése során a maga, személyes jelenlétével hitelesíti e hírek minden szavát. Még a KT-nak adandó válaszokra is a saját lakcímét adja meg. Híranyagának tarkaságára vall, hogy szól az igazgatói jelentésekről, üdvözlő vagy gyászbeszédekről, egyes kiválóbb írók elhunytáról és a feltűnt újabb tehetségekről; máskor meg hosszú névsorokban ismeri el a KT-nak küldött alapítványok és pártolótagdíjak befizetését. Vannak köztük terjedelmes beszédek, igazgatói jelentések is, de zömükben a legszükségesebb közlésekre szorítkoznak. Terjedelmük tehát a szerint változott, miket tartott fontosabbaknak, mint a KT igazgatója- Anyagi téren pedig ugyanolyan pontossággal, krajcárokig elszámolási felelősséggel szerepelt A. itt is, mint jegyző vagy tanár korában.. A XIII.118-121. sz. /o:ajom13-lev.tei.XIIIKT118 /o:ajom13-lev.tei.XIIIKT119 /o:ajom13-lev.tei.XIIIKT120 /o:ajom13-lev.tei.XIIIKT121alatt közölt táblázatos számadásai is ezt bizonyítják; de igen átfogó képet nyújtanak éppen e laphírekben olvasható névsorai és a pénzküldemenyekról adott számszerű kimutatásai. A „tisztelt pártolók" gyakori tájékoztatásával is a KT kiadványainak körülményeiról és szétküldési nehézségeiról, a kötetek terjedehnéról akarja megnyugtatni az esetleg aggályoskodó befizetóket, nehogy bárki is becsapva érezze magát. Különösen jellemző, mily sokszor ad le 1863 őszén, a régóta készülő Kazinczy Gábor -féle Moliere-fordítás késedelmessége miatt, megnyugtató közléseket a pártolókhoz. A KT híreit gyakran közölte A. a Szépirodalmi Figyelőkülönböző rovataiban, az első számtól az utolsóig 1860. nov 7 - 1862. okt. 30 és folytatólag a Koszorúban 1863. jan. 1. - 1865. jún. 29. . A JKK XII. kötetében közölt szerkesztői hírek és glosszák közül néhány szorosan összefügg itteni anyagunkkal, Kisfaludy társasági működésével, ezért némelyiket egész terjedelmében, néhányat pedig tartalmilag meg kell ismételnünk, hivatkozva természetesen a XII. köt. megfelelő jegyzeteire is: a 2., 28., 149., 152-154., 182., 346., 405., 413., 435., 494., 509. és 545. számúakra. A Szépirodalmi Figyelőben közli A. az 1. és II. pont alatt Toldy Ferenc , illetőleg Greguss Ágost emlitett beszámolóit. 1.) Toldy a Társaság életének eseményeit foglalja össze 1848-ig; ezután első nagyobb mozzanatának tartja az alapszabályoknak május 24-én történt jóváhagyását. Jelenti, hogy Kisfaludy Károly szobrának felállítására is megjött az engedély Albert főherceg helytartótól, és a szobor költségeire is sokan adakoztak, többek közt Eötvös József elnök is 200, s egy magát megnevezni nem akaró egyén 300 aranyat. A szobrot fel is állitották a Nemzeti Múzeum kertjében és a mai napig is ott van. - Az 1848-ban kitűzött mítologiai tárgyú jutalomkérdésre nyolcan pályáztak, és a Péczeli József , Szontagh Gusztáv és Toldy Ferenc rendes tagokból álló bíráló bizottság Kállay Ferenc akadémikusnak ítélte oda a KT ötven aranyát és a Jósika Miklós volt elnöktől adományozott ezüst serleget. Az irodalomtörténeti, egyházzenei és szépműtani pályakérdések válasz nélkül maradtak. Jelentette még Toldy , hogy megindítandó munkájuk során tervezik egyes világirodalmi művek fordítását is; így a Társaság több tagja elótt ismeretes lévén Kazinczy Gábor ezirányú munkássága Moliere-forditások, kiadásra elkérik tőle. Több tag elhunyta folytán választások is voltak és júl. 15-én 9 új rendes tagot választottak. Egyúttal elhatározták, hogy az új vezetőség választásánál tekintetbe vehetők ezek az új tagok is, habár még székfoglalóikat nem tartották meg. Így történt augusztus 1-én Greguss Ágost titkár megválasztása, három évre. 2.) Greguss titoknoki bejelentése csak az új vezetőségről szólt, jelezve, hogy a királyi megerősítés végett a két elnök és az igazgató nevét még fel kell terjeszteni. Az új igazgató nem lakván Pest en, teendőit a titoknokra bízták. Az ülések idejét minden hó utolsó csütörtökjének du. 3 órájában állapítják meg. Az újult erővel megindítandó könyvkiadásra és általában a Társaság közérdekű működésére nézve Toldy Ferenc elnöklete alatt hattagú bizottságot neveztek ki: Csengery Antal , Greguss Ágost , Kemény Zsigmond , Salamon Ferenc , Tóth Kálmán tagokból és a szept. 27-i ülésre ígérték a tervezet elkészítését. A SzF I. köt. 46-4 7. lapján folytatólag közölte A. Greguss jelentésének következó részét: ez egyúttal a KT III. sz. híreként jelent meg: „Bejelenti a titoknok, hogy ezután is kétféleképp lehet a ,honfiak és honleányok' támogatására számítani: mint alapító vagy pártoló tagokéra. Az előbbiek, egyszer s mindenkorra legalább százforintos alapítólevelük ellenében megkapják a Társaság Évlapjait, amely kötetnek szerkesztője az igazgató, és lehetőleg már őszre tervezik a IX. kötetet. A pártolók ezután is három évre elkötelező 4 - 4 forintjnkkal segítenek a KT könyvkiadásában. Az évente hatvan ívre terjedő könyvilletmény részint eredeti, részint fordított művekből áll. Csak az igazgató javaslatára lehet foglalkozni kiadandó művek tervével, és e vállalat felügyelete mind szellemi, mind anyagi tekintetben őt terheli. A pártolói díjak is közvetlenül hozzá küldendők. A KT fő teendői közé sorolván a teljes magyar Shakespeare kiadását, örömmel vették tudomásul Tomori Anasztáz hazafias ajánlatát, hogy vállalja az összes költségek viselését. Egyúttal állandó szerkesztőbizottságot is neveznek ki: Csengery , Jókai , Lukács Mór , Szász Károly , Szigligeti Ede és Arany János r. tagokból. - A KT tiszviselőinek fizetésére nézve még nem foglaltak állást, nem tudván, mekkora anyagi erejük lesz, ezért a Társaság „egyelőre csak az igazgató fizetését állapította meg, minthogy a Társaság elvonván biztosított állásától (a nagykőrösi tanárságtól), erkölcsileg kötelezve volt új állásában azonnal biztosítani."