AJOM13

Jegyzet szerkesztői munkásságának ismertetésében ( JKK XII. köt. 347- 349. 1.) külön ki van emelve, hogy különböző művelődési intézményeinkről gyakran beszámolt , így az Akadémia, a KT, az egyetem s nevezetesebb iskolák, művészeti tárlatok eseményeiről tömérdek sok glosszában adott híreket. Azonban a KT-ra vonatkozókat e kötet elhagyia, illetve alig néhányszor ismerteti. Minthogy szervesen összefüggnek igazgatói hivatalával, ebbe a kötetünkbe soroztuk őket. Mint magyarázó jegyzeteinkből látható, változatosan jelennek meg a két folyóiratban: hol a glosszák, hol a Vegyes, hol a Hirek és Tudósítások, máskor pedig a Nyilt levelezés rovataiban kaptak helyett. Minthogy a KT üléseinek, eseményeinek híreit első kézből kapta, így szövegük is hiteles, habár ritkán szerepel névaláírása vagy „szerkesztő" - megjelölése. Az Arany László- és Voinovich-könyvtárban valószinűleg voltak olyan teljes folyóiratszámok, melyekben maga megjelölte: melyik szöveg való tőle a hírek stb. rovatban. Ezek is elpusztultak egyéb könyveivel, kézirataival együtt. Mindenesetre úgy kell vélelmezni, hogy amit a KT-gal kapcsolatban közöl, saját hivatalos állásfoglalása vagy tudósítása. Hiszen épp azért tette néhol a titkártól eredő híradás alá a Greguss-nevet, mert az a szöveg nem tőle, a lap szerkesztőjétől való. A kis közlemények csak melléktermékei olykor szerkesztői munkásságának, de éppen hivatali gondosságának bizonyítékai. A XII. kötetben közölt szerkesztői hírek közül néhányat ide is föl kellett vennünk, mert szervesen idetartoznak a KT működéséhez és személyes kapcsolatához, hivatalnoki miíködéséhez. (Jegyzetben feltüntetjük e néhány ,átfedés' helyét.) felhasználta lapjait a közvélemény tájékoztatására a nagy lendülettel újból munkálkodó KT-ról, s egyúttal propagandát is fejtett ki a kiadványok pártolása érdekében. Közleményei végén felhívta a napilapokat, hogy vegyék át a KT-ról szóló híreket, olykor vitába száll egyes csipkelődőkkel; így teremt hátteret, nyilvánosságot a Társaságnak s a maga lapjának. Jellemző az igazgatói híranyagban, hogy a KT ügyintézése során a maga, személyes jelenlétével hitelesíti e hírek minden szavát. Még a KT-nak adandó válaszokra is a saját lakcímét adja meg. Híranyagának tarkaságára vall, hogy szól az igazgatói jelentésekről, üdvözlő vagy gyászbeszédekről, egyes kiválóbb írók elhunytáról és a feltűnt újabb tehetségekről; máskor meg hosszú névsorokban ismeri el a KT-nak küldött alapítványok és pártolótagdíjak befizetését. Vannak köztük terjedelmes beszédek, igazgatói jelentések is, de zömükben a legszükségesebb közlésekre szorítkoznak. Terjedelmük tehát a szerint változott, miket tartott fontosabbaknak, mint a KT igazgatója- Anyagi téren pedig ugyanolyan pontossággal, krajcárokig elszámolási felelősséggel szerepelt itt is, mint jegyző vagy tanár korában.. A XIII.118-121. sz.        alatt közölt táblázatos számadásai is ezt bizonyítják; de igen átfogó képet nyújtanak éppen e laphírekben olvasható névsorai és a pénzküldemenyekról adott számszerű kimutatásai. A „tisztelt pártolók" gyakori tájékoztatásával is a KT kiadványainak körülményeiról és szétküldési nehézségeiról, a kötetek terjedehnéról akarja megnyugtatni az esetleg aggályoskodó befizetóket, nehogy bárki is becsapva érezze magát. Különösen jellemző, mily sokszor ad le 1863 őszén, a régóta készülő Kazinczy Gábor-féle Moliere-fordítás késedelmessége miatt, megnyugtató közléseket a pártolókhoz. A KT híreit gyakran közölte a Szépirodalmi Figyelőkülönböző rovataiban, az első számtól az utolsóig és folytatólag a Koszorúban . A JKK XII. kötetében közölt szerkesztői hírek és glosszák közül néhány szorosan összefügg itteni anyagunkkal, Kisfaludy társasági működésével, ezért némelyiket egész terjedelmében, néhányat pedig tartalmilag meg kell ismételnünk, hivatkozva természetesen a XII. köt. megfelelő jegyzeteire is: a 2., 28., 149., 152-154., 182., 346., 405., 413., 435., 494., 509. és 545. számúakra. A Szépirodalmi Figyelőben közli A. az 1. és II. pont alatt Toldy Ferenc, illetőleg Greguss Ágost emlitett beszámolóit. 1.) a Társaság életének eseményeit foglalja össze 1848-ig; ezután első nagyobb mozzanatának tartja az alapszabályoknak május 24-én történt jóváhagyását. Jelenti, hogy Kisfaludy Károly szobrának felállítására is megjött az engedély Albert főherceg helytartótól, és a szobor költségeire is sokan adakoztak, többek közt Eötvös József elnök is 200, s egy magát megnevezni nem akaró egyén 300 aranyat. - Az 1848-ban kitűzött mítologiai tárgyú jutalomkérdésre nyolcan pályáztak, és a Péczeli József, Szontagh Gusztáv és Toldy Ferenc rendes tagokból álló bíráló bizottság Kállay Ferenc akadémikusnak ítélte oda a KT ötven aranyát és a Jósika Miklós volt elnöktől adományozott ezüst serleget. Az irodalomtörténeti, egyházzenei és szépműtani pályakérdések válasz nélkül maradtak. Jelentette még , hogy megindítandó munkájuk során tervezik egyes világirodalmi művek fordítását is; így a Társaság több tagja elótt ismeretes lévén Kazinczy Gábor ezirányú munkássága , kiadásra elkérik tőle. Több tag elhunyta folytán választások is voltak és júl. 15-én 9 új rendes tagot választottak. Egyúttal elhatározták, hogy az új vezetőség választásánál tekintetbe vehetők ezek az új tagok is, habár még székfoglalóikat nem tartották meg. Így történt augusztus 1-én Greguss Ágost titkár megválasztása, három évre. 2.) titoknoki bejelentése csak az új vezetőségről szólt, jelezve, hogy a királyi megerősítés végett a két elnök és az igazgató nevét még fel kell terjeszteni. Az új igazgató nem lakván Pesten, teendőit a titoknokra bízták. Az ülések idejét minden hó utolsó csütörtökjének du. 3 órájában állapítják meg. Az újult erővel megindítandó könyvkiadásra és általában a Társaság közérdekű működésére nézve Toldy Ferenc elnöklete alatt hattagú bizottságot neveztek ki: Csengery Antal, Greguss Ágost, Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc, Tóth Kálmán tagokból és a szept. 27-i ülésre ígérték a tervezet elkészítését. A SzF I. köt. 46-4 7. lapján folytatólag közölte jelentésének következó részét: : „Bejelenti a titoknok, hogy ezután is kétféleképp lehet a ,honfiak és honleányok' támogatására számítani: mint alapító vagy pártoló tagokéra. Az előbbiek, egyszer s mindenkorra legalább százforintos alapítólevelük ellenében megkapják a Társaság Évlapjait, amely kötetnek szerkesztője az igazgató, és lehetőleg már őszre tervezik a IX. kötetet. A pártolók ezután is három évre elkötelező 4 - 4 forintjnkkal segítenek a KT könyvkiadásában. Az évente hatvan ívre terjedő könyvilletmény részint eredeti, részint fordított művekből áll. Csak az igazgató javaslatára lehet foglalkozni kiadandó művek tervével, és e vállalat felügyelete mind szellemi, mind anyagi tekintetben őt terheli. A pártolói díjak is közvetlenül hozzá küldendők. A KT fő teendői közé sorolván a teljes magyar Shakespeare kiadását, örömmel vették tudomásul Tomori Anasztáz hazafias ajánlatát, hogy vállalja az összes költségek viselését. Egyúttal állandó szerkesztőbizottságot is neveznek ki: , , Lukács Mór, Szász Károly, Szigligeti Ede és Arany János r. tagokból. - A KT tiszviselőinek fizetésére nézve még nem foglaltak állást, nem tudván, mekkora anyagi erejük lesz, ezért a Társaság „egyelőre csak az igazgató fizetését állapította meg, minthogy a Társaság elvonván biztosított állásától (a nagykőrösi tanárságtól), erkölcsileg kötelezve volt új állásában azonnal biztosítani."