SzF I. évf. 14-15. 1860. nov. 7.
„Kisfaludy-Társaság" Ez első és egyetlen magyar szépirodalmi intézet müködését
folytonos figyelemmel akarván kísérni, midőn számára lapunkban állandó rovatot
nyitunk, egyszersmind teljesség okáért szükségesnek láttuk közölni az ujon megnyílása
óta tartott ülések történetére vonatkozó adatokat.
n
Jegyzet
és folytatólag a Koszorúban . A
JKK XII. kötetében közölt szerkesztői hírek és glosszák
közül néhány szorosan összefügg itteni anyagunkkal, Kisfaludy társasági
működésével, ezért némelyiket egész terjedelmében, néhányat pedig tartalmilag
meg kell ismételnünk, hivatkozva természetesen a XII. köt.
megfelelő jegyzeteire is: a 2., 28.,
149., 152-154., 182.,
346., 405., 413., 435.,
494., 509. és 545. számúakra.
A Szépirodalmi Figyelőben közli A. az 1. és II. pont alatt Toldy Ferenc, illetőleg Greguss Ágost emlitett beszámolóit.
1.) - Az 1848-ban kitűzött
mítologiai tárgyú jutalomkérdésre nyolcan pályáztak, és a Péczeli József, Szontagh Gusztáv és Toldy Ferenc rendes tagokból álló bíráló bizottság Kállay Ferenc akadémikusnak ítélte oda a KT ötven aranyát és a Jósika Miklós volt elnöktől adományozott ezüst serleget. Az irodalomtörténeti,
egyházzenei és szépműtani pályakérdések válasz nélkül maradtak. Jelentette még
,
kiadásra elkérik tőle. Több tag elhunyta folytán választások is voltak és júl.
15-én 9 új rendes tagot választottak. Egyúttal elhatározták, hogy az új
vezetőség választásánál tekintetbe vehetők ezek az új tagok is, habár még
székfoglalóikat nem tartották meg. Így történt augusztus 1-én Greguss Ágost titkár megválasztása, három évre.
2.) : „Bejelenti a titoknok, hogy ezután is
kétféleképp lehet a ,honfiak és honleányok' támogatására számítani: mint
alapító vagy pártoló tagokéra. Az előbbiek, egyszer s mindenkorra legalább
százforintos alapítólevelük ellenében megkapják a Társaság Évlapjait, amely kötetnek szerkesztője az igazgató, és lehetőleg már
őszre tervezik a IX. kötetet. A pártolók ezután is három évre elkötelező 4 - 4
forintjnkkal segítenek a KT könyvkiadásában. Az évente hatvan ívre terjedő
könyvilletmény részint eredeti, részint fordított művekből áll. Csak az
igazgató javaslatára lehet foglalkozni kiadandó művek tervével, és e vállalat
felügyelete mind szellemi, mind anyagi tekintetben őt terheli. A pártolói díjak
is közvetlenül hozzá küldendők.
A KT fő teendői közé sorolván a teljes magyar Shakespeare
kiadását, örömmel vették tudomásul Tomori Anasztáz hazafias ajánlatát, hogy vállalja az összes költségek viselését.
Egyúttal állandó szerkesztőbizottságot is neveznek ki:
A.
szerkesztői munkásságának ismertetésében (
JKK XII. köt. 347- 349. 1.) külön ki van emelve, hogy
különböző művelődési intézményeinkről gyakran beszámolt Arany János
A.
, így az Akadémia, a KT, az egyetem s nevezetesebb iskolák,
művészeti tárlatok eseményeiről tömérdek sok glosszában adott híreket. Azonban
a KT-ra vonatkozókat e kötet elhagyia, illetve alig néhányszor ismerteti.
Minthogy szervesen összefüggnek Arany János
A.
igazgatói hivatalával, ebbe a kötetünkbe soroztuk őket. Mint
magyarázó jegyzeteinkből látható, változatosan jelennek meg a két folyóiratban:
hol a glosszák, hol a Vegyes, hol a Hirek és
Tudósítások, máskor pedig a Nyilt levelezés
rovataiban kaptak helyett.
Minthogy a KT üléseinek, eseményeinek híreit első kézből kapta, így szövegük is
hiteles, habár ritkán szerepel névaláírása vagy „szerkesztő" - megjelölése. Az
Arany László- és Voinovich-könyvtárban valószinűleg voltak olyan teljes
folyóiratszámok, melyekben maga Arany János
A.
megjelölte: melyik szöveg való tőle a hírek stb. rovatban. Ezek is
elpusztultak egyéb könyveivel, kézirataival együtt. Mindenesetre úgy kell
vélelmezni, hogy amit a KT-gal kapcsolatban közöl, saját hivatalos
állásfoglalása vagy tudósítása. Hiszen épp azért tette néhol a titkártól eredő
híradás alá a Greguss-nevet, mert az a szöveg nem tőle, a lap szerkesztőjétől
való. A kis közlemények csak melléktermékei olykor Arany János
A.
szerkesztői munkásságának, de éppen hivatali gondosságának
bizonyítékai.
A XII. kötetben közölt szerkesztői hírek közül néhányat ide is föl
kellett vennünk, mert szervesen idetartoznak a KT működéséhez és
Arany János
A.
személyes kapcsolatához, hivatalnoki miíködéséhez. (Jegyzetben
feltüntetjük e néhány ,átfedés' helyét.)
Arany János
A.
felhasználta lapjait a közvélemény tájékoztatására a nagy
lendülettel újból munkálkodó KT-ról, s egyúttal propagandát is fejtett ki a
kiadványok pártolása érdekében. Közleményei végén felhívta a napilapokat, hogy
vegyék át a KT-ról szóló híreket, olykor vitába száll egyes csipkelődőkkel; így
teremt hátteret, nyilvánosságot a Társaságnak s a maga lapjának.
Jellemző az igazgatói híranyagban, hogy a KT ügyintézése során a maga,
személyes jelenlétével hitelesíti e hírek minden szavát. Még a KT-nak adandó
válaszokra is a saját lakcímét adja meg. Híranyagának tarkaságára vall, hogy
szól az igazgatói jelentésekről, üdvözlő vagy gyászbeszédekről, egyes kiválóbb
írók elhunytáról és a feltűnt újabb tehetségekről; máskor meg hosszú
névsorokban ismeri el a KT-nak küldött alapítványok és pártolótagdíjak
befizetését.
Vannak köztük terjedelmes beszédek, igazgatói jelentések is, de zömükben a
legszükségesebb közlésekre szorítkoznak. Terjedelmük tehát a szerint változott,
miket tartott fontosabbaknak, mint a KT igazgatója- Anyagi téren pedig
ugyanolyan pontossággal, krajcárokig elszámolási felelősséggel szerepelt
Arany János
A.
itt is, mint jegyző vagy tanár korában.. A XIII.118-121.
sz.
alatt közölt táblázatos számadásai is ezt bizonyítják; de
igen átfogó képet nyújtanak éppen e laphírekben olvasható névsorai és a
pénzküldemenyekról adott számszerű kimutatásai.
A „tisztelt pártolók" gyakori tájékoztatásával is a KT kiadványainak
körülményeiról és szétküldési nehézségeiról, a kötetek terjedehnéról akarja
megnyugtatni az esetleg aggályoskodó befizetóket, nehogy bárki is becsapva
érezze magát. Különösen jellemző, mily sokszor ad le 1863 őszén, a régóta készülő Kazinczy Gábor-féle Moliere-fordítás késedelmessége miatt, megnyugtató közléseket
a pártolókhoz.
A KT híreit gyakran közölte Arany János
A.
a Szépirodalmi Figyelőkülönböző rovataiban, az első
számtól az utolsóig Arany János
[szerkesztői feloldás]
1860. nov 7 - 1862. okt. 30
[szerkesztői feloldás]
1863. jan. 1. - 1865. jún.
29.
Toldy
a Társaság életének eseményeit foglalja össze 1848-ig; ezután első nagyobb mozzanatának tartja az alapszabályoknak
május 24-én történt jóváhagyását. Jelenti, hogy Kisfaludy Károly szobrának felállítására is megjött az engedély Albert főherceg helytartótól, és a szobor költségeire is sokan adakoztak, többek
közt Eötvös József elnök is 200, s egy magát megnevezni nem akaró egyén 300 aranyat.
Toldy Ferenc
[szerkesztői feloldás]
A szobrot fel is állitották a Nemzeti Múzeum kertjében és a mai napig is ott van.Toldy
, hogy megindítandó munkájuk során tervezik egyes világirodalmi
művek fordítását is; így a Társaság több tagja elótt ismeretes lévén
Kazinczy Gábor ezirányú munkássága Toldy Ferenc
[szerkesztői feloldás]
Moliere-forditásokGreguss
titoknoki bejelentése csak az új vezetőségről szólt, jelezve, hogy
a királyi megerősítés végett a két elnök és az igazgató nevét még fel kell
terjeszteni. Az új igazgató nem lakván Pesten, teendőit a titoknokra bízták. Az ülések idejét minden hó utolsó
csütörtökjének du. 3 órájában állapítják meg.
Az újult erővel megindítandó könyvkiadásra és általában a Társaság közérdekű
működésére nézve Toldy Ferenc elnöklete alatt hattagú bizottságot neveztek ki: Csengery Antal, Greguss Ágost, Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc, Tóth Kálmán tagokból és a szept. 27-i ülésre ígérték a tervezet
elkészítését.
A
SzF I. köt. 46-4 7. lapján folytatólag közölte Greguss Ágost
A.
Arany János
Greguss
jelentésének következó részét: Greguss Ágost
[szerkesztői feloldás]
ez egyúttal a KT III. sz. híreként jelent megCsengery
, Csengery Antal
Jókai
, Lukács Mór, Szász Károly, Szigligeti Ede és Arany János r. tagokból. - A KT tiszviselőinek fizetésére nézve még nem
foglaltak állást, nem tudván, mekkora anyagi erejük lesz, ezért a Társaság
„egyelőre csak az igazgató fizetését állapította meg, minthogy a Társaság
elvonván biztosított állásától (a nagykőrösi tanárságtól), erkölcsileg
kötelezve volt új állásában azonnal biztosítani."
Jókai Mór