Aranysárkány fejléc kép
 
SzF II. évf. 239. - 1862. febr. 13.  
  A Kisfaludy-társaság alapítói és pártolói örvendetesen szaporodnak. Uj alapítók közelebb: Deák Ferenc , Somssich Pál , Lónyay Menyhért , b. Eötvös Dénes és Rosti Pál urak; továbbá Szontagh Pál úr s mint a M. O.-ban olvassuk: Ébner Ede ügyvéd úr. - Alapítólevél minták vannak letéve az igazgatónál (Üllei út és 3 pipa utca sarkán), Greguss Ágost titoknoknál (Aldunasor 22. sz.) és pénztárnok Szathmáry Lajos úrnál (Üllei ut: Köztelek.)  
  Némely lap még egyre zokon veszi, miért nem ad a Kisfaludytársaság fordított regények helyen
 [!]
[sic!]
eredetieket. A társaság épen nem zárja ki ez utóbbiakat, sőt szeretné, hogy minél több eredeti jó müvet adhasson, de e végre szükséges, hogy az írók beadják hozzá műveiket, sőt (a mennyiben valamely író képességében előre meg nem bizna) itélete alá is bocsássák; mert egy széptani társaság nem egyszertíen könyvkiadó firma, hogy jót-roszat, csupán mert magyar, minden válogatás nélkül kiadjon; zsenge erejétől pedig azt kivánni, hogy nagyobb díjazás által a könyvárusi versenyt legyőzze, legalább is - korakivánság. -  
  Megjelent: „Február hatodika." Előjáték. Irta a Kisfaludytársaságnak egy régi tagja. (Nem titok már, hogy e régi tag Toldy Ferenc .) Előadatott a budai népszinház Kisfaludy-ünnepén. febr. 4. 1861. Ára: 20 kr., a Kisfaludy-társaság javára fordíttatik. - Az egy ívnyi művecske, drámai alakban, Kisfaludy Károly életének egyes mozzanatait és halálát tünteti fel; a párbeszéd személyei egy kegyeletes Utazó s a hely Szelleme. Kisfaludy Károly mint néma személy tünik fel, elsőben mint katona Olaszföldön, tábori tűz körül mulató bajtársaival, azután mint vándorművész ugyanott, mint festő Bécsben, végre - halottas ágyán. - Ajánljuk olvasóink figyelmébe a kegyeletes ünnepély emlékére szolgáló művecskét.  
 
n
Jegyzet Előzményeit lásd 26-27. és további magyarázatát a 73. sz. jegyzetünkben. [Vesd össze JKK XII. köt. 152. és 182. sz. glosszáival 52. és 59. 1. ill. jegyzeteivel: 392. és 399. l.]