KAZINCZY GÁBOR – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
1863. június 5. körül
A ki, mint író és ember egyiránt, oly mértékben bírja nagyrabecsűlésemet, mint Te,
azelőtt
[!]
valódi „színemben” állani, vagyis attól nem értetni félre, annyira
érdekemben áll, hogy e pillanatban vett leveledet azonnal – megválaszolni sietek.
[sic!]
Amint azon fölt
e
vésednek, hogy levelemen a
Beszúrás
„
neheztelésnekBeszúrás
”
árnyéka látszik, alapja
nincs, úgy kell némely más nézeteidet is
rectificálnom.Beszúrás
n
Jegyzet
rectifikálnom– kiigazítanom, helyesbítenem (lat.)
Előre bocsátva, hogy én arról,
a
ki engem a „literátorok” közé
számítana, vajmi kevés belátást tennék fől,Beszúrás
[!]
kérlek, hogy mind azt, a mit mondtam,
vedd egy illiterator táblabíró őszinte baráti „duzzogásának”. És pedig:
[sic!]
Soha én szerkesztőtől, lett legyen akárki, egy fillért sem vettem,
sem kértem, sem kaptam azon
Lückenbüszerekért, szorúlásról, mint az aranyér
gyötrelmei által okozott, szó lehetne is. Nem, édes
[törölt]
« soha »n
a miket a „magam contentumáért”Jegyzet
Lückenbüszerekért– hézagpótlókért (né.)
n
nekik küldöttem; nem még Kossuthtól sem, mikor Jegyzet
„magam contentumáért”– magam gyönyörségéért, kedvtelésből (lat.)
P.
Hirlapja
pénzügyileg
culminált,Szerkesztői feloldás:
Pesti Hirlapja
n
s engem benne eleláraszgata koszorúival.
NeJegyzet
Kossuthtól sem, mikor–P. Hirlapjapénzügyileg culmináltSzerkesztői feloldás: Pesti Hirlapja
Kazinczy
a PH első évétől, 1841-től publikált a lapban; mind a
tárcarovatban (pl.
Tükörkép-másolatok, 1841. dec. 15., 841–842.,
1842-ben
Felföldi levelek, jan.
6., 14–15.) jelentek meg írásai, mind a megyei levelezések
rovatban, főleg Zemplén és ritkábban Ung megyéből küldött tudósításokat (kezdetben
„- Kazinczy Gábor
inczy
-” szignóval, később
nevét kiírva).Kazinczy Gábor
h
ogy azt véld tehát, hogy a honoráruimBeszúrás
[!]
mennyiségét apprehendálom;[sic!]
n
annál inkább nem, miután épen eme
(Jegyzet
apprehendálom– neheztelem, zokon veszem (lat.)
Toldy
által
kizaklatott)Toldy Ferenc
n
dolgozatok
kiadásában nem is voltam a Kisf.
Társaságra szorúlva, ha magamforma cynicus embernél
Szerkesztői feloldás: Kisfaludy
[törölt]
«
szorás
»[bizonytalan olvasat]
Jancsi
m! hanem valódi
mendikásArany János
n
dolognak tartottam, s tartoJegyzet
mendikás– kolduló, kéregető (lat.)
[törölt]
« ttam »m
ez idő szerént is,
azt, a mit Te is érintesz, ama „elhírlelést”, ami oly zsidó
alkudozás színében (Beszúrás
h
ogy megalázóbbat ne mondjak) tüntetett föl, a mi
erkölcsileg késztetett vagy 1) oda dobni azt a híres tagságot magát
is, vagy 2) nem tehetni egyebet mint, tetszik nem tetszik, oda adni a darabokat. – Mint
debut,Beszúrás
n
Jegyzet
debut– début: bemutatkozás, első fellépés (fr.)
[!]
két füzetke fordítás, a mi
mostani, koszorúkkal beaggatott piaczunkon, egy kisé[sic!]
[!]
nevetséges; mint
„honorárium”, az az öszvegcse, még nevetségesebb, s mind e kettőnek egész „világítása”
énreám vettetett, a ki az egészről semmit nem tudtam, tehát
„kínálkozásom” által felsem[sic!]
[!]
jogosítottam az illetőket.
[sic!]
Mentsen Isten, hogy mind ez alatt, csak közvetve is, Téged
értettelek volna, nem csak azért, mert tudtam, hogy
Pest
en sem valál, hanem azért, mert Téged egyéniségednek az
az oldala, mely kell hogy a szeretet tárgyává tegyen minden valamirevaló ember előtt
aki, bár futtában is, ismer: a
Budapest
[törölt]
« g »d
elicatesse,Beszúrás
n
Jegyzet
delicatesse– délicatesse: tapintat, gyengédség (fr.)
[!]
incapaxxá
tesz[sic!]
n
az effélékre.
Jegyzet
incapaxxá tesz– fogékonyságomat elveszi (lat.)
No 2. Hogy a két közleményt ki nem adtad,
azt sérelmeműl nem lehetne vennem, ha még oly
irritabilis
n
poeta volnék is. Génirozott az, hogy
a Figyelőt megszolgálni pro formaJegyzet
irritábilis– ingerlékeny, betegesen érzékeny (lat.)
n
sem tudtam, küldtem valamit a mit én érdekesnek hittem;
Te nem; csupán szerkesztői szabadságés
kötelességeddel éltél, mikor félretetted.
Jegyzet
pro forma– látszatra (lat.)
N
o
3.
választ. A Társaság
tulajdona az; Te, ezért, a Fösvényből is olvashattál
s olvastál, tudtom nélkül: ép oly jogosan tehetéd
Tartuffeel
Olvasatsz-e
Tartuffeből? e kérdésre nem feleltem; mert fölöslegesnek tartottam
Szerkesztői feloldás: Olvashatsz-e
Szerkesztői feloldás: a
[törölt]
« a » [!]
is. Annál inkább, miután ama „felolvasások” úgy sem egyéb
mint formalitás, önáldozat, midn Izsákunkat[sic!]
n
az úntatás
oltárára czipeljük a „felsőség” iránti tiszteletből.
Jegyzet
Izsákunkat– Ábrahám pátriárka agg korában, feleségétől, Sárától született gyermeke, akit apja – az Úr parancsára – feláldozni készült erős hite bizonyságául.
Tégy hát Tartuffeel
[!]
amit akarsz; sőt, ha netalán helypótló kell, közölj
belőle[sic!]
n
annyit vagy azt, a mennyit tJegyzet
közölj belőle– Ez nem történt meg.
ets
zik.
Beszúrás
N
o
4. Nem a
„
r
everentia”Beszúrás
n
szólt belőlem a correcturákra nézt,Jegyzet
reverentia– tisztelet, hódolat (lat.)
[!]
hanem azon
„nehezen-esés”, ha oly [sic!]
embeeket
mint
Te és Szerkesztői feloldás: embereket
Toldy
, correctoroknak
látok; már csak azért is, Toldy Ferenc
nehezen,
mert én
inkább gályarab volnék.
Beszúrás
Hogy a
Szász
bugyogó
előszavának Te voltál correctora, most tudom; a megrovás Szász Károly
miatta
tehát Téged nem illethetett.
Beszúrás
No 5. Toldy. Vannak dolgok, miket
magokban, külön tekint
v
e semmiségnél többnek
nézni józan észszel nem lehet; mint beilleszthető, egy rámába
tehető, folytatólagos lánczszemek etc. más tekintet alá jőnek. Rég az ideje, hogy
feltűnt nekem, Beszúrás
mennyir
keresik egy
némelyek hogy Szerkesztői feloldás: mennyire
Toldy
n egyet
döfhessenek, mióta a „trónról leszállott”.Toldy Ferenc
n
Megjósolám neki. Míg az irodalom, mint egy
Augias-ól,Jegyzet
mióta a „trónról leszállott”–
Toldy Ferenc
1835–1860 között az Akadémia
titkára, így a kulturális és irodalmi közélet meghatározó vezéralakja
volt.Toldy Ferenc
n
tárt kebellel várja az
effélékre vállalkozó Heracleseket; mig charlatanság és butaság, csalás és phrasisok etc.
oly könny dicsőség és közhasznú aratást igérnek: némi idétlen legénykedést mutat, ha
valaki – gustusa jővén lóhátról beszélni – épen a legérdemesb embereket választja ki,
petulansJegyzet
Augias-ól– Augiász, görög mitológiai alak, akinek tömérdek marhával teli istállóját – próbái egyikeként – Héraklésznak kellett megtisztítania a trágyától. Ezt a 10 napos határidő előtt, az Alphaiosz és Péneiosz folyók istállón át vezetésével meg is tette.
n
oldaldöfései tárgyaúl. Tisztelem becsűlöm én Jegyzet
petulans– pajkos, dévaj, fajtalan (lat.)
Gyulay Pál
Gyulai Pál
n
urat, de azt hiszem, hogy soká kell
még neki nőni, míg joga lesz oly hangon
leczkéJegyzet fölé kék
ceruzával írva: X Y.
Arany László
először csak ezt módosította, majd az egész bekezdést
kihagyta, ceruzával húzva azt át.Arany László
z
tetni valakit, mint
tevé.Beszúrás
n
Mi ok volt reá, hogy a Zrinyi-képről oly
hangon beszéljen a Koszorú?Jegyzet
soká kell még neki nőni, míg joga lesz oly hangon leczkéztetni valakit, mint tevé–
Gyulai
a Két ó-székely ballada című
munkájában (
SzF II. 1862. II. 12–16. sz., 1862. júl. 24. 177–179., júl. 31. 193–197., aug. 7. 209–211., aug. 14. 225–227., aug. 21. 241–145.) Gyulai Pál
Kazinczy Gábor
és Kazinczy Gábor
Toldy
népiességfelfogását
bírálta.Toldy Ferenc
n
vagy ha volt, miért
nem adta ki Toldy
válaszát?Toldy Ferenc
n
Mondott-e Szilágyi
S.
valamit
Szerkesztői feloldás:
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
Mikes
ről,Mikes Kelemen
n
mint hogy lenyomatott egy levelét
(nálam Jegyzet
Mondott-e–Szilágyi S.valamitSzerkesztői feloldás:Szilágyi SándorSzilágyi SándorMikesrőlMikes Kelemen
Szilágyi Sándor
: Mikes Kelemen
(Ko
1863. I. 12., 13. márc. 22. 265–267., márc. 29.
289–292.)Szilágyi Sándor
Mikes
t illető dolog egy csomó
van)? s nem úgy néz-e ki e semmit nem mondott czik,Mikes Kelemen
[!]
mint ha
csak azért volt volna írva, hogy [sic!]
Toldy
t, fonákúl értelmezve, megdöfje? S rögtön reá Toldy Ferenc
Salamon Ferencz
úrSalamon Ferenc
n
miért ír össze Jegyzet
rögtön reá–Salamon FerenczúrSalamon Ferenc
Salamon Ferenc
dolgozata, a Zrínyi a
költő, négy részben jelent meg a Ko-ban (
1863. I. 17–20. sz. 1863. ápr. 26. 385–390., máj. 3. 409–412., máj. 10. 433–436. máj. 17.
457–460.)Salamon Ferenc
Zrinyi
ről – Zrínyi Miklós
Arany
utánArany János
n
– egy
rakást, hogy a Toldy
által
leggyöngébbnek állított rész
classicaiságát megmutassa? – Nem is említem az
Toldy Ferenc
ffélét
, miért adtak Szerkesztői feloldás: affélét
Vörösmarty
kiadásánál
elsőséget egy Vörösmarty Mihály
Gyulay
nak
Gyulai Pál
Toldy
fölött,
Toldy Ferenc
Gyulay
na, ki Gyulai Pál
Vörösmarty
t „tulajdonkép
költőnek sem tartja”,Vörösmarty Mihály
n
ki
Jegyzet
ki–Vörösmartyt „tulajdonkép költőnek sem tartja”Vörösmarty Mihály
Kazinczy Gábor
e kijelentése azzal magyarázható, hogy Kazinczy Gábor
Gyulai
, ellentétben Gyulai Pál
Toldy
val (és nyomában
Toldy Ferenc
Kazinczy
val), nem
Kazinczy Gábor
Vörösmarty
ban
és a romantikában látta az irodalmi fejlődés betetőzését.Vörösmarty Mihály
Vt
nem ist ismerte,
Szerkesztői feloldás:
Vörösmarty
tVörösmarty Mihály
Tval
szemben
obscurusSzerkesztői feloldás:
Toldy
valToldy Ferenc
n
ember, és Jegyzet
obscurus– homályos, sötét, zavaros (lat.)
Toldy
fölött, ki Toldy Ferenc
Vnak
leghívebb, legcselekvőbb barátja volt, a ki munkáit,
Szerkesztői feloldás:
Vörösmarty
nakVörösmarty Mihály
V.
akaratából, négy ízben adta
ki etc. etc.
Szerkesztői feloldás: Vörösmarty
Abba hagyom. Egyéniségemben van a baj. Én képesebb volnék rosz
tettet követni el, mint véteni a
pietas
n
ellen, melylyel mindazok iránt
tartozom, kikkel józan fejjel nem mérközhetem. Egyébiránt az efféle „gustus dolga”.
Tudom hogy az enyém arra kárhoztatja az embert, hogy
„famulusi”Jegyzet
pietas– kegyelet (lat.)
n
alárendeltségéből ne akarjon kigebeszkedni;Jegyzet
famulus– segít, tanítvány (lat.)
n
Jegyzet
kigebeszkedni– kimagasodni látszani
de
valyon a gebeszkedés megnövesztett-e valakit, ha a jó Isten
legénynyé nem nyújtotta?
Beszúrás
N
o
6. Én kétszer
küldök postára hetenként, s becsűletemre mondom, hogy a correctúra
sohasem maradt
nálam
a postanapnál tovább.
A II kötet utolsó ívét elküldték kéBeszúrás
z
irat nélkül,
azt írva, hogy „már egyszer” elküldték ugyan, de talán elveszett.
Igenis, azaz hogy nem küldték el, de e pénzkérő jurátusi fogáshoz nyúltak.
Állítom, hogy az utolsó ív vevényét senki
sem mutathatja elé, s ha valamely vevényemet arra fog, azt hamisan teszi.
Beszúrás
Rajtam tehát semmi sem múlik, s bánt csupán az, hogy, úgy látszik, a
hónapokon keresztűl meg sem moczczant nyomdának több hitelt
adsz talán, mint nekem. A mi sok oknál fogva nem eshetik jól. Annál inkább, miután
meglehetősen jóllaktam a Kisfaludyskodással.
De Te légy meggyőződve, hogy nemes egyénisége
d
még azon érdemeidnél is
becsesb előttem, miket egész szívvel ismer el az ahozBeszúrás
[!]
ért, s tátott szájjal hirdet
az is, ki, mint nyálkás hasával a csiga,
fertészi
[sic!]
n
azon ösvényt, mit Te oly tiszta fénnyel
futsz.
Jegyzet
fertészi– fertőzi
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor