Bibliográfiai adatok
Az elveszett alkotmány III.
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei II. kötet
Alcím: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi estéje.
Dátum: oct. 25.
1845. 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 729001117196
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Gyűjtemény: Kisfaludy-Társaság ereklyetára
Azonosító:
Mennyiség: 90 folio
A kézirat leírása:
Az egész a költő kezeírása, 90 oldalon, vastag fehér papíron,
keményebb kék papír-borítólapok közt. A címlapon a Társaság titkárának
kezeírása : Vettem oct. 25.
1845.
History:
A kéziratban a, s mellett nincsenek hiányjelek, azokat az Évl. pótolta ; az ÖK. az s hiányjeleit sehol, az a’ melly régies irását csak ott türte meg, hol a szótagot hosszúnak kivánta vétetni. A kézirat c-jét is az Évl. fordította cz-re. A kézirat címlapja (a függőleges vonalak a cím soronként való tagolását jelölik) : Az elveszett alkotmány azaz Maradvári és Tagadófalvi, Tagadi Rák Bendegúznak földön, vizen s föld alatt | véghez vitt | álmélkodásra méltó vitézi tselekedetei ; | nem különben | életében és halála után | rajta megesett | rendkívül való történetei ; | mellyeket | az effélékben gyönyörködőknek kedvekért | először ugyan szép versekben szerzett | Néhai Nemes és VitézlettVadonffy Bertalan
úr ; | mostan pedig ez új formában | világ elébe botsátott, Egy hazáját
igazán szerető magyar nemes.
(Hasonmása : Kéki L. : A
százéves Kisfaludy-Társaság, 85. 1.
(Ezt a címet közli Szilágyi Istvánnal is (1846. febr. 22.), ennyi eltéréssel : Maradvári és Ingadófalvi Ingadi Rák Bendegúz tselekedetei
— Világ elébe — botsátott) — E címet a kéziraton áthúzta, nyomtatásban a cím
ennyi : Az elveszett alkotmány.
A jelige a kéziraton is megvolt. Az Első ének első hat
sora változatlanul maradt. — Ezek után a kéziratban ez következett:)
Arany János
Ó te hatalmas lény, kit népem, mint
Jehovah-ját
Júda leánya, saját s a többire rá se tekintő
Isteneül követel, — hozvát nagy Szittyia gombás
Téreiről, — ki előtt örmény, rác, német, oláh, tót,
Mind csak hangyabolyok, patkányok, hörcsögök, ürgék,
Mellyeket ölnéped (így)! tej-méz folyamú Kanaánja
Térein, egy korig, és csak azért szenvedsz el ödöngni
Hogy szeretett magyarod napot, éjt végig ne aludjék,
Hogy legyen a mi, ha vírad (azaz reggel, mivel estve
Szinte virad soknak) hemzsegje, csikolja fel újabb
Élvre a boldogokat, szóval, hogy légyen irígyünk,
Magyarok Istene ! (más nevedet nem tudjuk) o halld
meg :
Itt vagyok, itt űlök ; könyököm tölgy asztalon, állam
Félre feszítve, balom hajamat borzolja veszettűl,
Vagy veri homlokomat, jobbom pedig újra meg újra
Mártogat egy tollat tintába megint — porozóba :
És a vers nem jő, — és a vers egy sora sem jő.
Minthogy azért, a mióta világ és benne szorult bárd
n
Jegyzet
Bárd. Így neveztettek azok, kik énekeikkel bárdolák a régi celta nép bárdolatlan erkölcseit. Nem napnál világosabb innét, hogy
mind Ossián a bárd, mind a gael nemzet
valóságos törzsökös magyarok voltak.
Létez, kezdve az ősi Homértól, ezredek óta
Mind e mái napig (beleértvén a pipatöltő
Múzsát is) közösen megtartott régi gyakorlat
Volna, Horác is (Pisókhoz : 140.) e módot
Törvényül tenni, meghunnyászkodni javallván
Illyenkor, s valamely istenséghez folyamodni :
Én is, alább nevezett költő, bátor vagyok, a rám
Torzképet faragó múzsákat hagyva maguknak,
Trónod előtt, Szittyák hadas Istene ! térdre
borulni s
Csókolván saruid sárját
n
esdekleni: sugjadJegyzet Sárját ? Persze,
mert itt sár nélkül nem jár.
Né- ha belé szakadok ; ha pedig rám érik az álom
(Mint rád ért, Lector Benevóle, remélem
azóta),
— Fricskázz föl kérlek, nehogy úgy járjak magam is, mint
Ősi Homérosz járt, ki felől a pletyka Horác el-
Híreli fű-fa előtt, ha talál bólintani ollykor.
Vadonffy
.
Arany János
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Nagyszalonta
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
elbeszélő költemény
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Kézirat
- Szövegforrás III: Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
- Szövegforrás IV: A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
- Szövegforrás V: Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Kiadva először A Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban, VII. kötet, MDCCCXLV—VI. 1849., a 462—575. lapon,
a Koszoruzott Pályamunkák közt : Az elveszett alkotmány. — Víg eposz hét énekben.
— Másodszor a költő Összes Költeményeinek V. kötetében, azóta
az ÖK. és az Összes Művek minden kiadásában.n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Ébredezék »Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti
Gyűlés.n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi
Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes
előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a
Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az
1843—44. országgyűlés maga akarta a
védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. (
Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.)
Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.Kossuth Lajos
n.91
Ez gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« rosszul »gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;n
Jegyzet
Kölcsey
országgyűlési naplójában azt írja (1833.
jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről
tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez
időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’.
Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey Ferenc
Kölcsey
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó
főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI.
ének 267. sorában is.Kölcsey Ferenc
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapítón
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta
megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844.
dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s
rövidesen megszünt.Kossuth Lajos
n.150
Nagy kacagás vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« szakitá félbe »vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Késziti a »Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban
lele mégis egyensúlytn
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában
használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
sűrűn használta.Széchenyi István
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta
valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os
országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a
40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta
magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es
országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás
terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége
fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre
célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt
szövegben a 217. sor után következett négy
sorral, melyeket az ÖK.
1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a
variánsoknál.)
n
n.218
Most az avíticitás kérdése
került felül. Ez sokn
Jegyzet
Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek
földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették.
Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján
valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az
1843—44. országgyűlésen kisebbségben
maradt.
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti
lapnak,n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti
Hirlap, ezt
Kossuth
kezéből 1844-ben a centralisták vették át.
— Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap Kossuth Lajos
Kossuth
és a centralisták ellen fordult, Kossuth Lajos
Széchenyi
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél
szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552.
sor jegyzetét.)Széchenyi István
n.280
Volt, ki füléig adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« eladósodott »adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.309
Híres ügyét szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
Jegyzet A nemesi
adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a
háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat
1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben
maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
elmaradásának ezen országgyűlésről.Deák Ferenc
n.317
Sőt a reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
sok mosadékotJegyzet
Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is
megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és
gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44.
évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer,
iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek
szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a
nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Ébredezék »Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti
Gyűlés.n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi
Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes
előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a
Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az
1843—44. országgyűlés maga akarta a
védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. (
Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.)
Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.Kossuth Lajos
n.91
Ez gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« rosszul »gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;n
Jegyzet
Kölcsey
országgyűlési naplójában azt írja (1833.
jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről
tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez
időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’.
Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey Ferenc
Kölcsey
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó
főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI.
ének 267. sorában is.Kölcsey Ferenc
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapítón
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta
megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844.
dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s
rövidesen megszünt.Kossuth Lajos
n.150
Nagy kacagás vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« szakitá félbe »vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Késziti a »Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban
lele mégis egyensúlytn
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában
használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
sűrűn használta.Széchenyi István
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta
valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os
országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a
40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta
magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es
országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás
terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége
fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre
célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt
szövegben a 217. sor után következett négy
sorral, melyeket az ÖK.
1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a
variánsoknál.)
n
n.218
Most az avíticitás kérdése
került felül. Ez sokn
Jegyzet
Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek
földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették.
Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján
valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az
1843—44. országgyűlésen kisebbségben
maradt.
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti
lapnak,n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti
Hirlap, ezt
Kossuth
kezéből 1844-ben a centralisták vették át.
— Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap Kossuth Lajos
Kossuth
és a centralisták ellen fordult, Kossuth Lajos
Széchenyi
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél
szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552.
sor jegyzetét.)Széchenyi István
n.280
Volt, ki füléig adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« eladósodott »adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.309
Híres ügyét szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
Jegyzet A nemesi
adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a
háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat
1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben
maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
elmaradásának ezen országgyűlésről.Deák Ferenc
n.317
Sőt a reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
sok mosadékotJegyzet
Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is
megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és
gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44.
évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer,
iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek
szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a
nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Ébredezék »Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti
Gyűlés.n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi
Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes
előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a
Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az
1843—44. országgyűlés maga akarta a
védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. (
Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.)
Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.Kossuth Lajos
n.91
Ez gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« rosszul »gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;n
Jegyzet
Kölcsey
országgyűlési naplójában azt írja (1833.
jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről
tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez
időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’.
Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey Ferenc
Kölcsey
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó
főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI.
ének 267. sorában is.Kölcsey Ferenc
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapítón
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta
megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844.
dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s
rövidesen megszünt.Kossuth Lajos
n.150
Nagy kacagás vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« szakitá félbe »vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Késziti a »Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban
lele mégis egyensúlytn
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában
használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
sűrűn használta.Széchenyi István
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta
valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os
országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a
40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta
magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es
országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás
terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége
fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre
célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt
szövegben a 217. sor után következett négy
sorral, melyeket az ÖK.
1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a
variánsoknál.)
n
n.218
Most az avíticitás kérdése
került felül. Ez sokn
Jegyzet
Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek
földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették.
Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján
valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az
1843—44. országgyűlésen kisebbségben
maradt.
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti
lapnak,n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti
Hirlap, ezt
Kossuth
kezéből 1844-ben a centralisták vették át.
— Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap Kossuth Lajos
Kossuth
és a centralisták ellen fordult, Kossuth Lajos
Széchenyi
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél
szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552.
sor jegyzetét.)Széchenyi István
n.280
Volt, ki füléig adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« eladósodott »adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.309
Híres ügyét szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
Jegyzet A nemesi
adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a
háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat
1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben
maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
elmaradásának ezen országgyűlésről.Deák Ferenc
n.317
Sőt a reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
sok mosadékotJegyzet
Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is
megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és
gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44.
évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer,
iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek
szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a
nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Ébredezék »Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti
Gyűlés.n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi
Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes
előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a
Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az
1843—44. országgyűlés maga akarta a
védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. (
Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.)
Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.Kossuth Lajos
n.91
Ez gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« rosszul »gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;n
Jegyzet
Kölcsey
országgyűlési naplójában azt írja (1833.
jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről
tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez
időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’.
Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey Ferenc
Kölcsey
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó
főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI.
ének 267. sorában is.Kölcsey Ferenc
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapítón
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta
megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844.
dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s
rövidesen megszünt.Kossuth Lajos
n.150
Nagy kacagás vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« szakitá félbe »vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Késziti a »Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban
lele mégis egyensúlytn
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában
használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
sűrűn használta.Széchenyi István
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta
valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os
országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a
40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta
magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es
országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás
terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége
fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre
célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt
szövegben a 217. sor után következett négy
sorral, melyeket az ÖK.
1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a
variánsoknál.)
n
n.218
Most az avíticitás kérdése
került felül. Ez sokn
Jegyzet
Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek
földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették.
Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján
valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az
1843—44. országgyűlésen kisebbségben
maradt.
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti
lapnak,n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti
Hirlap, ezt
Kossuth
kezéből 1844-ben a centralisták vették át.
— Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap Kossuth Lajos
Kossuth
és a centralisták ellen fordult, Kossuth Lajos
Széchenyi
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél
szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552.
sor jegyzetét.)Széchenyi István
n.280
Volt, ki füléig adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« eladósodott »adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.309
Híres ügyét szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
Jegyzet A nemesi
adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a
háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat
1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben
maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
elmaradásának ezen országgyűlésről.Deák Ferenc
n.317
Sőt a reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
sok mosadékotJegyzet
Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is
megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és
gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44.
évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer,
iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek
szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a
nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Ébredezék »Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti
Gyűlés.n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi
Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes
előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a
Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az
1843—44. országgyűlés maga akarta a
védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. (
Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.)
Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.Kossuth Lajos
n.91
Ez gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« rosszul »gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;n
Jegyzet
Kölcsey
országgyűlési naplójában azt írja (1833.
jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről
tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez
időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’.
Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey Ferenc
Kölcsey
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó
főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI.
ének 267. sorában is.Kölcsey Ferenc
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapítón
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta
megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844.
dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s
rövidesen megszünt.Kossuth Lajos
n.150
Nagy kacagás vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« szakitá félbe »vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« Késziti a »Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban
lele mégis egyensúlytn
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában
használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
sűrűn használta.Széchenyi István
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta
valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os
országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a
40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta
magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es
országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás
terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége
fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre
célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt
szövegben a 217. sor után következett négy
sorral, melyeket az ÖK.
1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a
variánsoknál.)
n
n.218
Most az avíticitás kérdése
került felül. Ez sokn
Jegyzet
Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek
földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették.
Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján
valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az
1843—44. országgyűlésen kisebbségben
maradt.
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti
lapnak,n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti
Hirlap, ezt
Kossuth
kezéből 1844-ben a centralisták vették át.
— Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap Kossuth Lajos
Kossuth
és a centralisták ellen fordult, Kossuth Lajos
Széchenyi
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél
szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552.
sor jegyzetét.)Széchenyi István
n.280
Volt, ki füléig adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
[törölt]
« eladósodott »adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
n.309
Híres ügyét szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
Jegyzet A nemesi
adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a
háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat
1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben
maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
elmaradásának ezen országgyűlésről.Deák Ferenc
n.317
Sőt a reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
n
sok mosadékotJegyzet
Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is
megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és
gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44.
évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer,
iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek
szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a
nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.