X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Az elveszett alkotmány III.

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei II. kötet
Alcím: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi estéje.
Dátum: oct. 25. 1845. 1951
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 729001117196
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Magyarország
Lelőhely: Budapest
Gyűjtemény: Kisfaludy-Társaság ereklyetára
Azonosító:
Mennyiség: 90 folio
A kézirat leírása: Az egész a költő kezeírása, 90 oldalon, vastag fehér papíron, keményebb kék papír-borítólapok közt. A címlapon a Társaság titkárának kezeírása : Vettem oct. 25. 1845.
History:
A kéziratban a, s mellett nincsenek hiányjelek, azokat az Évl. pótolta ; az ÖK. az s hiányjeleit sehol, az a’ melly régies irását csak ott türte meg, hol a szótagot hosszúnak kivánta vétetni. A kézirat c-jét is az Évl. fordította cz-re. A kézirat címlapja (a függőleges vonalak a cím soronként való tagolását jelölik) : Az elveszett alkotmány azaz Maradvári és Tagadófalvi, Tagadi Rák Bendegúznak földön, vizen s föld alatt | véghez vitt | álmélkodásra méltó vitézi tselekedetei ; | nem különben | életében és halála után | rajta megesett | rendkívül való történetei ; | mellyeket | az effélékben gyönyörködőknek kedvekért | először ugyan szép versekben szerzett | Néhai Nemes és Vitézlett
Vadonffy Bertalan
Arany János
úr ; | mostan pedig ez új formában | világ elébe botsátott, Egy hazáját igazán szerető magyar nemes. (Hasonmása : Kéki L. : A százéves Kisfaludy-Társaság, 85. 1. (Ezt a címet közli Szilágyi Istvánnal is (1846. febr. 22.), ennyi eltéréssel : Maradvári és Ingadófalvi Ingadi Rák Bendegúz tselekedetei — Világ elébe — botsátott) — E címet a kéziraton áthúzta, nyomtatásban a cím ennyi : Az elveszett alkotmány. A jelige a kéziraton is megvolt. Az Első ének első hat sora változatlanul maradt. — Ezek után a kéziratban ez következett:)
Ó te hatalmas lény, kit népem, mint Jehovah-ját
Júda leánya, saját s a többire rá se tekintő
Isteneül követel, — hozvát nagy Szittyia gombás
Téreiről, — ki előtt örmény, rác, német, oláh, tót,
Mind csak hangyabolyok, patkányok, hörcsögök, ürgék,
Mellyeket ölnéped (így)! tej-méz folyamú Kanaánja
Térein, egy korig, és csak azért szenvedsz el ödöngni
Hogy szeretett magyarod napot, éjt végig ne aludjék,
Hogy legyen a mi, ha vírad (azaz reggel, mivel estve
Szinte virad soknak) hemzsegje, csikolja fel újabb
Élvre a boldogokat, szóval, hogy légyen irígyünk,
Magyarok Istene ! (más nevedet nem tudjuk) o halld meg :
Itt vagyok, itt űlök ; könyököm tölgy asztalon, állam
Félre feszítve, balom hajamat borzolja veszettűl,
Vagy veri homlokomat, jobbom pedig újra meg újra
Mártogat egy tollat tintába megint — porozóba :
És a vers nem jő, — és a vers egy sora sem jő.
Minthogy azért, a mióta világ és benne szorult bárd
n
Jegyzet Bárd. Így neveztettek azok, kik énekeikkel bárdolák a régi celta nép bárdolatlan erkölcseit. Nem napnál világosabb innét, hogy mind Ossián a bárd, mind a gael nemzet valóságos törzsökös magyarok voltak.
Létez, kezdve az ősi Homértól, ezredek óta
Mind e mái napig (beleértvén a pipatöltő
Múzsát is) közösen megtartott régi gyakorlat
Volna, Horác is (Pisókhoz : 140.) e módot
Törvényül tenni, meghunnyászkodni javallván
Illyenkor, s valamely istenséghez folyamodni :
Én is, alább nevezett költő, bátor vagyok, a rám
Torzképet faragó múzsákat hagyva maguknak,
Trónod előtt, Szittyák hadas Istene ! térdre borulni s
Csókolván saruid sárját
n
Jegyzet Sárját ? Persze, mert itt sár nélkül nem jár.
esdekleni: sugjad
Né- ha belé szakadok ; ha pedig rám érik az álom
(Mint rád ért, Lector Benevóle, remélem azóta),
— Fricskázz föl kérlek, nehogy úgy járjak magam is, mint
Ősi Homérosz járt, ki felől a pletyka Horác el-
Híreli fű-fa előtt, ha talál bólintani ollykor.
 
És ezzel maradok tarlói poéta
Vadonffy
Arany János
.

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Nagyszalonta
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: elbeszélő költemény

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: Kézirat
  • Szövegforrás III: Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
  • Szövegforrás IV: A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
  • Szövegforrás V: Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Kiadva először A Kisfaludy-Társaság Évlapjai
ban, VII. kötet, MDCCCXLV—VI. 1849., a 462—575. lapon, a Koszoruzott Pályamunkák közt : Az elveszett alkotmány. — Víg eposz hét énekben.
— Másodszor a költő Összes Költeményeinek V. kötetében, azóta az ÖK. és az Összes Művek minden kiadásában.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:
 
  HARMADIK ÉNEK.  
 
 
n.1
Már a pirók hajnal diadalzászlója kifeslett
 
n.2
Napkeleten, s folyvást pirosabbá lőn a hegy ormán ;
 
n.3
Réteken, erdőkön, falukon és városon egyre
 
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Ébredezék »
Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
a zsibaj, jeleül, hogy az annyiszor ifjúlt
 
n.5
Természet ma megint felocsúdott rémriadalmas
 
n.6
Álmából. A paraszt nyujtózva kel ökrei mellől
 
n.7
És kitörölve szemét, a most féléve mosottat,
 
n.8
Cserhaju öklével, ballag mérsékleti boltba
n
Jegyzet Mérsékleti bolt. Erősen indítványozgatták a mértékletességi egyleteket, angol mintára
n
Jegyzet A mérésről.
 
n.9
Egy negyed életvíz lélekderitő italára.
 
n.10
Szurdikos utcákból, hol az éjt festékes aráknak
 
n.11
Karjai közt tölté, kimerűl tollas köpenyeggel
 
n.12
Egy vagy két filozóf, szüleiknek drága
n
Jegyzet Mert: ami sok pénzbe kerül, az drága ; úgyde a szülői remény sok pénzbe kerül : ergo drága.
reményi :
 
n.13
Élni sietnek ezek, vásárlani új gyönyörélvet
 
n.14
Pár huszasért s pótlékul adott potom életerőért.
 
n.15
Már ama
jobbak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Jobbak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
jobbak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, kik magukat rég túlmivelék az
 
n.16
Ostoba természet pimaszos szabatú reguláin,
 
n.17
Vetkeztettetnek lefelé, hogy az éji Geschäftek
 
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »
Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
után elaludják a nap unalmit.
 
n.19
Itt-ott utcaszögön serkennek a városi őrök,
 
n.20
És elballagnak kipihenni az éji virasztást.
 
n.21
Osztoznak zsebelők, csendőrök, az ég adományán,
 
n.22
Majdan a károsnak nagylelkűn visszahozandók
 
n.23
Elsikkadt fejszéje nyelét, hitványka jutalmért.
 
 
 
n.24
Főleg a vendéglő körül éber az élet azonban.
 
n.25
Fürge legények, zöld kötenyekkel, ki s be sorolnak,
 
n.26
Hónuk alatt foglalva tekercs, kalapács kezeikben,
 
n.27
Még füleik mellett a múlt napon ott feledett toll.
 
n.28
Benn, a keringőben
n
Jegyzet Keringő : Reitschul. Így neveztetnek azon tágas termek, melyekben a dicső magyarok more patrio walzerezni szoktak.
fölfejlenek ím a tekercsek,
 
n.29
Zöld, veres és hószínü fejér kelméket eresztvén,
 
n.30
Mellyekkel padokat, táblát és karzatot egyre
 
n.31
Felcsicsomáznak a zöld hasu fickók, óva szegezvén
 
n.32
Széleiket, nehogy a fizetetlen nemzeti kelmék, —
 
n.33
Mellyek a Grosshändler soha nem feledő pagináin
 
n.34
Írvák, nem szelidítve büvös saldirt erejével, —
 
n.35
Elszakadozzanak, és a vevőt más boltba riasszák.
 
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti Gyűlés.
n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
Kossuth Lajos
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az 1843—44. országgyűlés maga akarta a védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. ( Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.) Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.
 
n.37
Már gyűl a sokaság bámulni a tarka mutatványt,
 
n.38
Éttelen újságvágy dologellenes ingere hajtván.
 
n.39
Jőnek urak, nem-urak, vászonnemesek, paszomántos
 
n.40
Birtokosok, frakkos megyetisztek, arasznyi szakállal,
 
n.41
Kardosan és botosan, hogy tudjanak ülni tanácsot ;
 
n.42
Úri parasztok, azaz kutyabőrtelen értelem aljas
 
n.43
Emberi: ügyvédők, tisztek, papok, orvosok és föld-
 
n.44
Mérők, kik hálátalanúl nem rettegik édes
 
n.45
Anyjokat is lánccal terhelni naponti kenyérért ;
 
n.46
Végre zsidók, lesikált állal, hagymás faluszájak,
n
Jegyzet Falu szája a jegyző.
 
n.47
És a kanászoknál szigorúabb sorsu tanítók.
 
n.48
Asszonyok is : lelkes buzgalmu leányi e honnak
 
n.49
(Nem sokan e nemből) honi festésű rokolyákban,
 
n.50
Legtöbben divatos kelmékben, máshoni drága
 
n.51
Csipkebodor közepett ülvén mint nyársra feszült lúd,
 
n.52
Tartani pártatlan bírálatot öltözetéről
 
n.53
A bejövő-kimenő minden rangú sokaságnak ;
 
n.54
Szűkkezü kalmárnők csődöt lehelő piperével,
 
n.55
Vesztaszüzek, zsoldos katonák ónnal teli karján,
 
n.56
Peckes mesternők, feszes arccal, gömbölyü testtel,
 
n.57
Szürke harisnyájú, idegen haju cifra zsidónők,
 
n.58
És lyány-asszonyok, e szók értelmében egészen,
 
n.59
Kik csak a buzdító, a tevékeny férfira
várnak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
várnak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
vártak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.60
S készek mindenöket, nemes elszánással, od’adni
 
n.61
Áldozatúl, a hon gyarapúlásának okáért.
 
n.62
Jött Rák Bende vitéz, jöttek mind társai. Őket
 
n.63
Ellátván a büvész Armída tanúlevelekkel :
 
n.64
Mintha nemely távol megye gazdag táblabirái
 
n.65
Volnának, legelőbb most látogatók e megyében
 
n.66
Kis részbirtokukat, feljöttek tiszteletére
 
n.67
A megyeispánnak, ki, nem is kételgve irántuk,
 
n.68
(Mert tudhatta-e azt : ki, hol és mit bír a megyében ?)
 
n.69
Szívesen elfogadá, s meghítta gyülésbe is őket.
 
n.70
Végre az elnök jött, ki nagy éljennek közepette
 
n.71
Székeig elhatván, ekkép kezdette beszédit :
 
 
 
n.72
»Én nagyon örvendek, látván, becses úri közönség,
 
n.73
Mily nagyszámu magyart képes még gyüjteni egybe
 
n.74
A haza érdeke, mit mostan van látni szerencsém.
 
n.75
A védegylet ügyét akarom kegyetekbe ajánlni.
 
n.76
Balgatagok voltunk mostanság, nagybecsü gyűlés :
 
n.77
Ősi apáink megtanulának szőni darócot,
 
n.78
Törni juhbőrt szittyás kacagánynak, szíjt hasogatni
 
n.79
Bocskoraikhoz, kalpagnak rókát lenyilazni,
 
n.80
Farkast és medvét bundának csáva-cserezni,
 
n.81
Asszonyaik pedig a lent fonni, himezni a vásznat,
 
n.82
Kötni erős csipkét és varrni magoknak, uroknak :
 
n.83
Ami kevés pénz volt, nem ment külföldi zsebekbe,
 
n.84
Nem hanem — eltemeték, minekünk, késő maradéknak.
 
n.85
Ámde mi elhagytuk nyomdokjaikat : kacagány helyt
 
n.86
Szűk zsákot viselünk zagyvált szinü condra szövetből,
 
n.87
Párizsi utcákhoz készített kelmetopánkát
 
n.88
Hordunk, öltözetünk valahány darab, annyi királynak
 
n.89
Országából jött, s jó drágán — néha hitelben —
 
n.90
Vettük, ugar földünk bevetetlen hagyva miatta.
 
n.91
Ez
gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« rosszul »
gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
megyen így. Kinek egy garas a jövedelme,
 
n.92
S hármat költ : az előbb, vagy utóbb, de bukásra jut egyszer.
 
n.93
Íme azért lelkes, takaros polgári e honnak
 
n.94
Egyletet állíttak, melynek minden magyar ember
 
n.95
Tagja lehet, s nem kell mást tennie, mint fogadással
 
n.96
Azt ígérni, hogy ő honi kelméket fogad el csak
 
n.97
Öltözetűl, honipar művét használja magának.
 
n.98
Álljunk hát e nemes, csak húsz krajcárba kerűlő
 
n.99
Társúlatba mi is : ki ne tenné ezt a hazáért,
 
n.100
Lévén alkalom azt illy olcsón tenni dicsővé?
 
n.101
Itt az iv : írjuk alá. Kezdem : másfél huszas ; itt van!
 
 
 
n.102
Szóla ; megéljenezék, és végre leűle szokáskint.
 
n.103
Ellenben pedig a tűzlelkü Hamarfy felálla :
 
n.104
»Én nem kérdezem azt, használ-e honomnak ez egylet«
 
n.105
Kezdi, »csak azt : kormány ellenzi-e vagy sem? azonnal
 
n.106
Tudni fogom, vajon üdv rejlik e benne, vagy átok.
 
n.107
Úgy veszem észre pedig : nincs a kormánynak inyére,
 
n.108
És így, nem magyar az, cudar az, ki tagúl be nem álland.«
 
 
 
n.109
Melyre vitézlő Bende, dühét nem bírva, felugrott,
 
n.110
S fülhasitó hangon így ránta magára figyelmet :
 
n.111
»Az cudar, aki teszen kormánya, királya dacára.
 
n.112
Az cudar, aki e kardviselő nagy nemzet egyénit
 
n.113
Görbe takácsokká, festőkké tenni akarja !
 
n.114
Illik-e az, hogy lent fonogasson az ős magyar ember?
 
n.115
Illik-e, hogy gyapjút csapjon? Végtére : ki tiltja,
 
n.116
Ezt ne vegyen, vegyen azt a szabad-zsebü honfi nemesség?
 
n.117
Verje meg a magyarok szent istene, aki aláír.«
 
 
 
n.118
Rosszalatot búgott e szókra egész balog oldal :
 
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;
n
Jegyzet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
országgyűlési naplójában azt írja (1833. jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’. Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI. ének 267. sorában is.
 
n.120
Melynek szürkehajú seregéből Aggdy felállván,
 
n.121
»Meglehet« így kezdé : »van jó ezen egyesületben,
 
n.122
Ámde korán van még, éretlen rá a magyar nép.
 
n.123
Ifju korunkban, jól jut eszembe, mi lelkesedéssel
 
n.124
Terjesztők a magyar szabatú köntöst haza-szerte!
 
n.125
Szalmai volt a láng : frakkot visel a magyar ismét.
 
n.126
Most pedig a kelmét kívánnák megmagyarítni :
 
n.127
Meg nem foghatom azt, mért nem derekabb magyar öltönyt
 
n.128
Anglia-posztóbúl, mint quakert szabni magyarból?
n
Jegyzet Quaker : egyszerű kabát, ellentétben a vitézkötéses zrinyivel ; ez volt a magyaros ; rövidebb atilla.
 
n.129
Hordjunk zrínyit előbb, azután írhatjuk alá ezt.«
 
 
 
n.130
Gróf Telivér lőn most a szónok egész tüdejével :
 
n.131
»Kormányellenies cél rejlik az egylet alatt, és
 
n.132
Forrongásra vezet : megrontani minden erőmmel
 
n.133
Szent kötelességem ; pedig ez sok szép huszas áru
 
n.134
Múlatság, uraim, nem mint önök egylete ; már is
 
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapító
n
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
Kossuth Lajos
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844. dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s rövidesen megszünt.
 
n.136
Társúlatba, de nem sajnálnék adni megannyit,
 
n.137
Csakhogy a védegylet bukjék, mielőbb, mi rutabbúl.«
 
 
 
n.138
Τόν δ’ άπαμειβόμενος fölkelt gróf Lánghy, tüzelvén :
n
Jegyzet Homerosnál gyakran visszatérő szólás ; annyit tesz : erre válaszolva.
 
n.139
»Én is adék a gyáralapító tárba, nemes gróf,
 
n.140
Húszezeret, de azért nem kérkedem ily helyen azzal.
 
n.141
A védegylet ivét pedig épen azért fogom, ímhol,
 
n.142
Írni alá, mert húszezerig meg kell rövidítnem
 
n.143
Pénzkiadásomat ; így magamat, honomat kisegélem.«
 
 
 
n.144
Ónapy
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Ónapi
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
táblabiró váltá fel a grófot : »Örömmel
 
n.145
Lennék társ az urak céhében s nem vonakodnám
 
n.146
Subscríbálni azon papirost« úgymond »ha lehetne :
 
n.147
Ámde nagyon méltó mentségem : tisztes öregnek,
 
n.148
Mint magam, ily kirivó szinü köntöst hordani nem szép
 
n.149
Lenne, fehért, zöldet, vereset, mint látom e tábl . . . «
 
 
 
n.150
Nagy kacagás
vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« szakitá félbe »
vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
az öreg szavait, ki
 
n.151
Szégyenkedve leült és felfogadá : soha többé
 
n.152
Szót nem emelni, habár lopnák is előle hazáját.
 
 
 
n.153
Szünvén a kacagás, Rőfész foga szert, s
puha öklét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
s keze főjét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
 
n.154
Törve : »Alássággal hírül adom, a honi kelmék
 
n.155
Brünn — vagy izé . . . Gácsról« igazítá arca-pirultan
 
n.156
»Még ma megérkeznek, szolgálhatok illemes áron . . .«
 
 
 
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így
kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újra leűlni.
 
n.158
Singhy barátja pedig könyökét megrántva susogta :
 
n.159
»Mit gondol koma, bukni akar honi kartona mellett?«
 
n.160
»Ej koma«, válaszol ez, »van eszem. Két vég honi mellett
 
n.161
Tizet adok külföldi vagyont szint’ oly magas áron,
 
n.162
Végre, bukást mondván, a gyárt buktatni segítek.«
 
n.163
»Már az más« felel a koma, képe simára juháztan.
 
 
 
n.164
Folyt az aláírás, szónoklat : s megjegyezendő,
 
n.165
Nem szólt mind, ki aláírá az ivet, de viszontag
 
n.166
Sem mind írta alá, ki az ügynek szónokaképen
 
n.167
Sok nedves tenyeret fájós tapsokra hevített.
 
n.168
Most Pipy gróf kelt
fel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« föl »
fel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
s ügy pártolatára emelt szót :
 
n.169
Mert, úgymond, divatos ma ez eszme nagyok, kicsinyek közt,
 
n.170
Mert nem sokba kerül, s nagyon is lágy a kötelezmény :
 
n.171
Puszta becsűletszó fékezve csak a kirugókat.
 
n.172
És így, a ki belé unt, bizvást visszavonulhat :
 
n.173
Szó a kötél, szabad azt revokálni, kivált a nemesnek.
 
 
 
n.174
Hangady táblabiró hasonúl pártolta, ez okbul :
 
n.175
»Olcsón vesztegetem gyapjúmat« mond ; »ha Magyarhon
 
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Késziti a »
Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
posztót s a külföld hordja tovább is,
 
n.177
Szökken az ára, hiszem, s akkor huszasom haza hozzák.«
 
n.178
Mellé szólt Rohanász ; ő, úgymond, helyben aláír,
 
n.179
Él hite keblében — s ez okon kész áldozatokra
 
n.180
Hogy védegyleti tag testén a nem-honi kelme
 
n.181
Benn született honivá nemesül idegen szaga múltán.
 
n.182
Borzond is javalá, ott látván benne az üdvet,
 
n.183
Hogy lecsepűli böcsét a külföld áruinak s így
 
n.184
Féláron vehet ő idegen-készítte iparműt.
 
n.185
Langyi hasonlóul, nem igen tűntetve, aláírt ;
 
n.186
Ő az egészt
levegőtisztító
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
csak légtisztító
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
éji lidércnek
 
n.187
Képzeli
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hívé
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, mely se nem árt, sem használ szembetünőleg,
 
n.188
S el fog tűnni megint, miután ragyogott egy időig.
 
n.189
Ingadi ellenben — majd bal, majd jobbra tekintve,
 
n.190
Hosszú kétely után sem merte nevét odaírni
 
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban lele mégis egyensúlyt
n
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
Széchenyi István
sűrűn használta.
 
n.192
Hogy fogadást tőn és — azt mondják — esküt adott rá
 
n.193
Négy szem közt, miszerint, bár nyilván írni körülmény
 
n.194
Tiltja, titokban azért hű lészen az egyesülethez,
 
n.195
És, ha jutányosban kaphat honit, azt vesz örömmel.
 
 
 
n.196
Illyen s még badarabb okokat hordván fel a gyűlés
 
n.197
Tagjai kölcsönösen, miután a gyomorkaparó dél
 
n.198
Hírül adá, hogy a gazdasszony káromkodik otthon,
 
n.199
És a béketürés gyakor ásításra fakadt ki :
 
n.200
Amint testi szemét éhség hálózta, fokonkint
 
n.201
Nőtt értelme világa az elnöknek, ki egészen
 
n.202
Tisztában látá kettőkor a tárgyat, a tisztek
 
n.203
Megválasztattak (mind jó hanyag emberek) és a
 
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újságvággyal eloszlott.
 
 
 
n.205
Bendét gróf Telivér meghítta magához ebédre
 
n.206
Sorsosival, másnap pedig a követútasitások
 
n.207
Választmánya előtt mutatá be levente barátját.
 
 
 
n.208
Nagy kazal indítvány, szép változatos vegyületben,
 
n.209
Várt a tanácskozatok percére, hideg nyugalommal :
 
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.
n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a 40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt szövegben a 217. sor után következett négy sorral, melyeket az ÖK. 1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a variánsoknál.)
 
n.211
Ennek az ellenzék egy kis töredéke ohajtott
 
n.212
Volna erősb szövetű törvényt, mely bírna darázzsal
 
n.213
Szintúgy, mint a legyek törpéivel és szunyogokkal :
 
n.214
Ámde a nagy »numerus« megelégvék, sőt köszönettel
 
n.215
Vette az eddigit is, némely nem győzve csodálni :
 
n.216
Mint történhetik az, hogy már nincs tiltva magyarnak
 
n.217
Szólni, pörölni, Magyarhonban, született anyanyelvén.
 
n
Jegyzet 217. után K., Évl. :
 
  A mi a horvátság zajütését illeti, mondák,
  Durva kegyetlenség törvénnyel hajtani őket
  Nyelvtanulásra előbb, mint kedvök jőne magoktul
 
— Évl.; magoktól
 
  Nyelvisméretőket bővíteni a honi nyelvvel —
 
A későbbi kiadásokból kimaradt.
 
 
n.218
Most az avíticitás kérdése került felül. Ez sok
n
Jegyzet Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették. Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az 1843—44. országgyűlésen kisebbségben maradt.
 
n.219
Szép köhögésre adott okot (ó mert szörnyü poros volt!)
 
n.220
Majd, miután fel lőn olvasva, vitáztak erősen,
 
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti lapnak,
n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti Hirlap, ezt
Kossuth
Kossuth Lajos
kezéből 1844-ben a centralisták vették át. — Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap
Kossuth
Kossuth Lajos
és a centralisták ellen fordult,
Széchenyi
Széchenyi István
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552. sor jegyzetét.)
 
n.222
Sőt felül is múlák ezeket pokrócban, epében.
 
n.223
Földesurak, kiknek tetemes földbirtokaikra
 
n.224
Dédükök elfeledett bűváldozatúl ebet ölni
 
n.225
S bőrét a szerezett holdak hátára terítni,
 
n.226
Hogy védné azokat harapós prókátorok ellen,
 
n.227
Rögtöni eltörlést javasoltak a nyűg ösiségnek.
 
n.228
Ellenben megavúlt ügyvédek, régi fiókok,
 
n.229
Szú-likacsolta családszekrények felkutatói,
 
n.230
Ó nevek emberi, volt urodalmak messzire terjedt
 
n.231
Mesgyéin legelők s tengők örök álmu reményben ;
 
n.232
Szemrontó firkák halovány rejtélyei titkán
 
n.233
Rágódók s egyebek, tudná a manó lesorolni,
 
n.234
Alkotmány-kidülést, nemzetsírt láttak ezen szép
 
n.235
Aggszerü intézet legutolsó körme-szakadtán.
 
n.236
Legkitünőbb vala most Rák Bende beszéde, ki tartván
 
n.237
Zálogosított birtoka vesztétől, kimeríté
 
n.238
Ékesszólását a veszélyes gondolat ellen.
 
n.239
»Nemde«, kiált hevesen, »most is sok a pertelen ügyvéd,
 
n.240
Kik, mivel egymástól nem tudnak elélni különben,
 
n.241
Hajhászok, keritők és alkuszok és veszedelmes
 
n.242
Csendzavarók lesznek, mindennapi szűk eleségért?
 
n.243
Most vegyük el kenyerök jobb részét : nem fog-e majdan
 
n.244
Fellázadni egész seregök, s e drága Magyarhont
 
n.245
Nem fogják-e utóbb fenekestül felborogatni?«
 
 
 
n.246
Ingady ellenben kívánta, hogy »eltörülődjön«,
 
n.247
Mindazonáltal nem rögtön, mivel az sok elárvult
 
n.248
Hajdani nemzetség ígényit meghiusítná,
 
n.249
Nem : hanem elvárván végét minden folyamatban
 
n.250
Lévő és ezután kezdendő ősi pöröknek.
 
 
 
n.251
Még ugyan a többség akaratja ki sem vala mondva,
 
n.252
Mindazonáltal, időt kívánván megtakarítni,
 
n.253
Sorra kitálalták a tárgyakat, okszerü célból :
 
n.254
Hogy ki egyik tálból nem eszik, nyulhasson a máshoz.
 
n.255
Bende a hongyűlés éventi ülései ellen
 
n.256
Tiltakozék, kérdvén : minek azt a sok f . . . törvényt?
 
n.257
Ollyan a törvény mint a bor : fanyar ízü ha új még,
 
n.258
És savanyú képet torzít mellette ivója,
 
n.259
Míg a megérett ót kéjelgve bocsátja le torkán.
 
n.260
Van Verbőczyben ó is elég, csak győzze az ember
 
n.261
Azt betanulni ; miért ahelyett hát gyártani újat?
 
n.262
Isten tízet adott mindössze az emberi nemnek :
 
n.263
És mi nem érnők meg félmázsás corpusainkkal?
n
Jegyzet Corpus : test. Ha lélek volna benne, úgy élő lény volna.
 
 
 
n.264
»Úgy van, öcsémuram« ősz Patvardy felelt helyeselvén,
 
n.265
»Hajdan az ifjúság tanulá, mint tisztes apái,
 
n.266
A haza törvényét, mint azt Verbőczyben és szent
 
n.267
Corpus Jurisaink
foliánsain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
foliántjain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
írva találta :
 
n.268
Most, tanulás helyt, őmaga gyúr, külföldi anyagból,
 
n.269
Új törvényt, nehogy a régin rágódnia kelljen.«
 
 
 
n.270
Másik a képviselő rendszert átkozta kegyetlen,
 
n.271
Mondván : nem lakik ő jól más szájával, eszét sem
 
n.272
Bízza magánál, úgy lehet, ifjabb képviselőre.
 
 
 
n.273
Aggdy a kortesség szép volta felől csodaszépen
 
n.274
Értekezék ; Telivér a német vámra sohajtott,
 
n.275
Úgy hívén a hazát tündökleni gazdag iparral.
 
n.276
Gróf Pipy kényszeritett örökös váltságot ajánlott,
 
n.277
Melly a jobbágyot kötelezze kiváltani földjét ;
n
Jegyzet Az 1839—40. évi országgyűlés törvénybe iktatta az örökváltságot.
 
n.278
Földesurát, úgymond, szükségtelen így kötelezni :
 
n.279
Az, maga hasznáért, örömest lép alkura úgyis.
 
 
 
n.280
Volt, ki füléig
adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« eladósodott »
adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, üdvet a státus-adósság
 
n.281
Elfogadásában keresett, nem tudni, mi okból ;
 
n.282
Másik egész tűzzel — vala bár hive a maradásnak —
 
n.283
Sürgete teljes szót minden városnak adatni,
 
n.284
Csakhogy az ellenzék leszavaztassék a
diétán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
diaetán
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
.
 
n.285
Lánghy a kormánynak
felelősségét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
felelősségét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
felelőségét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
akará ki-
 
n.286
Vinni : derék akarat ! kár volna ha nem sikerülne!
 
n.287
Mondják : így akará az egérnem is egykor a macskát
 
n.288
Megzabolázni, de nem hallottuk még az eredményt.
 
n.289
Mások a sérelmek tárgyában emígy szavazának :
n
Jegyzet Sérelmek, gravamenek. A Rendek az országgyűlés kezdetén sorolták elő panaszaikat, a kormány törvénysértéseit, orvoslásukat kérve.
 
n.290
Minthogy ezen panaszok nagyon is halmazra tolúltak,
 
n.291
S mink, fiatal maradék, nem tudjuk már nagyapáink
 
n.292
Régi gravameneit, nem tudja miénket a késő
 
n.293
Posteritas : jó voln’ ezeket mind összeszedetni,
 
n.294
És egy öreg könyvben kinyomatni jövő tudomásul.
 
n.295
Ám sokan ellenzék e javaslatot, azt bizonyozván,
 
n.296
Hogy feledékenység legjobb ír e panaszokra.
 
n.297
Szóltak az esküttszék mellett és ellen is, ámbár
n
Jegyzet A büntetőtörvénykönyv reformjában szerepelt az esküdtszékek felállítása is ; a főrendek a reformot megakadályozták.
 
n.298
Vékonyan ismerték ezen intézet miben-álltát,
 
n.299
Csak hírnévben, mint a monda vitéze a kávét :
 
n.300
Hja, de mi, csillagaim, törvényhozatalra születtünk :
 
n.301
Azt is látnunk kell, ami túl van hályogainkon.
 
 
 
n.302
Mindezeket, pro és contra, vitaták sok időig ;
 
n.303
Mindenik önnéztét akará a többire tolni,
 
n.304
Vélekedésében tetszék mindenki magának,
 
n.305
És maga sátra előtt söpré minduntalan a port.
 
n.306
Így, természetesen, lehetetlen volt egyesülni.
 
n.307
Látta az elnök is ezt : hogy azért más térre vezesse
 
n.308
A meddő szavalást, ámbár még nem vala sorban,
 
n.309
Híres ügyét
szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
a házi adónak.
n
Jegyzet A nemesi adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat 1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
Deák Ferenc
elmaradásának ezen országgyűlésről.
 
 
 
n.310
Mintha darázsfészket pajkos süheder faderékban
 
n.311
Megbizgat, dühösen zúdul fel a hangos odúban
 
n.312
A szuronyos bogarak számnélküli nagy sokasága :
 
n.313
Úgy zúdúlt föl egész teremök, hallván az adó szót.
 
n.314
Elsőbb is Rohanász foga szert, és cifra beszéddel
 
n.315
Nemcsak a házi adót, hanem a hadit is helyeselte,
 
n.316
Mert, vegyük észbe, magának nem volt semmi vagyonja,
 
n.317
Sőt a
reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
is túlhaladá az adósság.
 
n.318
Ellenben Telivér gonoszúl csépelte
a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
a
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
e
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
tárgyat,
 
n.319
S hosszu beszédének farkául így teve kérdést :
 
n.320
Volna-e képtelenebb annál: hahogy a nemes ember
 
n.321
Nemcsak a választás terhét, mely annyira súlyos,
 
n.322
(Egy tisztújítás taval is négy ezriben állott)
 
n.323
Fogná hordani, nem, hanem a megyetiszt fizetését
 
n.324
Szinte viselné a házsártos, lomha paraszttal,
 
n.325
Kit csak, mint a diót, törten használhat az ember?
 
n.326
Gróf Pipy váltá fel, de nagyon más-szőrü beszéddel.
 
n.327
Ő minap apjával csak egy úgynevezett szobalyányon
 
n.328
Összeveszett gonoszúl, s azidőtől fogva szünetlen
 
n.329
Pesti Lapon legelész és átkozom egy liberális ;
 
n.330
Hármat a legjelesebb cikkekből szóhiba nélkül
 
n.331
Elfútt, s elfogadá az adót ; de az emberi szívek
 
n.332
Vizsgálója tudá, hogy a szónak rejteke táplál
 
n.333
Némi reményt, miszerint hamarább rá száll az örökség,
 
n.334
Mintsem a házi adó törvénye fizetni szorítná,
 
n.335
És így még lesz idő a nem-fizetősdi szerepre.
 
n.336
Most ősz Aggdyra jött a sor, ki felállva, nehézkes
 
n.337
Mozdulatokkal (mert ő nagy nyomatéku egyén volt)
 
n.338
Méltóságosan így szavazott : »Természeti törvény,
 
n.339
Hogy kiki ollyan arányban hordja az álladalomnak
 
n.340
Terheit, amilyen részvétese a jövelemnek.
 
n.341
Én a közös fizetés terhét őszinte örömmel
 
n.342
Üdvözlöm. Hogy adóz a jobbágytelki nemesség,
 
n.343
Én javalom, mert azt a jogosság hozza magával.
 
n.344
Tudva van ott : mellyik nemes és hány véka vetést bír,
 
n.345
És az adókivetést akadály meg nem nehezíti.
 
n.346
Ám a birtokosok már más rovatúak : ezeknek
 
n.347
Terjedetes faluit, pusztáit, mesgyehatárit,
 
n.348
Völgyeit és hegyeit, vizeit, gazait, pocsolyáit,
 
n.349
Erdőit, mezeit, nádréteit és legelőit,
 
n.350
Malmait, amellyek kétszer vámolnak : először
 
n.351
Míg zöld még a vetés, megye-meglimitálta vizökkel,
 
n.352
Aztán majd szemül is molnár-szentelte fukákkal,
n
Jegyzet Fuka : Szinnyei Magyar Tájszótárában »a véka nyolcad része, molnárok vámoló mértéke.«
 
n.353
Mindezeket nincsen ki e földön számba vehesse.
 
n.354
Én hát, bár az adófizetést is örömmel akarnám,
 
n.355
Még most megmaradást javalok subsidiuminknál
n
Jegyzet Subsidium == Segedelem. Rendkívüli adó, többféle volt : subsid. bellicum = hadi segedelem ; regnicolare = országszerint való segély, stb. Az adók önkéntesnek látszó elnevezése volt.
 
n.356
Erre legott tüzesen felpattant a deli Borzond :
 
n.357
»Táblabíró tens Aggdy Ferenc úr úgy teve, mintha
 
n.358
A szabadelvű párt szabad elveit osztani hajló
 
n.359
Volna, de lám a szeg kiüt a már rég elavúlt zsák
 
n.360
Hézagain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hízakain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, s a víz kifoly a rossz rosta fonásán.
 
n.361
Jobb azt szép kereken megmondani : »én nem adózóm« ;
 
n.362
Vagy : »bizony én igen« és nem hímhámozni körötte.
 
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fizetem — bár zúgjon akárki —
 
n.364
Házi adóm, mihelyest — felelőssé válik a kormány.«
 
 
 
n.365
Lánghy nem így akará, hanem elsőbb tettleg adózni,
 
n.366
S akkor a gyűlt pénzről majd rendelkezni magunknak.
 
n.367
»Míg e zöld táblán« úgymond »készítjük az ingyen
 
n.368
Terveket, én addig nem várok semmi eredményt.
 
n.369
Kezdjük el a fizetést, alapítsunk nemzeti tőkét,
 
n.370
Majd lesz terv is elég, csak pénz s akarat ne hiányzzék.«
 
 
 
n.371
Nem helyeselte szavát e grófnak a szellemi párt sem.
 
n.372
Mit? rögtön fizetést? morogának. Az esztelen ember!
 
n.373
Sokkal szellemiebb haladónak véltük a jámbort,
 
n.374
Mintsem időt töltsön s kezeit szennyezze, fizetvén
 
n.375
Materialis pénzt ragyogó pompáju szavak helyt.
 
n.376
Majdosi pártolná, de haragszik, hogy liberalis
 
n.377
Pendít meg mindent legelőbb, pedig ő szabadelvű
 
n.378
Ember után, mondá, még mennyországba se menne.
 
n.379
Lepkefy ellenben — ki ma szolt elsőbb a
gyülésen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
gyülésben
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.380
Ifjui lángszívvel kelt védelmére az ügynek.
 
n.381
Ő csak a mult napokon tért vissza honába Pozsonybul,
 
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
n
Jegyzet Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
sok mosadékot
 
n.383
És átkot megevett megivott két évnek alatta.
 
n.384
Ott, bár ótta magát a közös ragadálytul eléggé,
 
n.385
Hajh ! megmételyesült (legalább azt hitte az apja)
 
n.386
És, uram irgalmazz! szabadelvű lőn a fiúból.
 
n.387
Itthon elővették csípős lúgját a szülői
 
n.388
Feddésnek, s váltig mosogatták azzal a
kölyköt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kölköt
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kölyköt
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.389
Hasztalanúl! Szerecsent mostak. Végtére a gyeplőt
 
n.390
Búsan utána veték, várván, hogy a köznapi élet
 
n.391
Tégla-darabjaival dörzsölje le a veszedelmes
 
n.392
Szellemi mázt. — Éljent aratott, végezve beszédét.
 
 
 
n.393
Most miután a jobb s balog oldal sorban elállott,
 
n.394
Juste milieu-s uraim neki bátorodának a szónak.
 
n.395
Volt ki adót fizetett, de csak úgy ám, hogy ne adónak
 
n.396
Híják a fizetést ; másik kész volt az adóra
 
n.397
Úgy, ha az eddigi nagy terhű subsidiumok
n
Jegyzet A subsidiumok beszedése véghetetlen lassúsággal járt, a votumok bejegyzése miatt.
helyt
 
n.398
Könnyebb rendes adó lépend, s nem hajtatik oly nagy
 
n.399
Tűzzel, mint szedetik ma az ily országos ajánlat.
 
n.400
Legnyomosabban szólt pedig a jó Ingady, mondván :
 
n.401
»Szívemből akarom, hogy adózzék minden, e honnak
 
n.402
Felvirulásáért, kit egével bétakar e hon :
 
n.403
De kérdem : mire ám ? Nem kell-e kitudnom előre
 
n.404
Részletesen, hova fog pénzem költetni, mit adtam?
 
n.405
Hány kapocs és hány sín kell a vasutakhoz? az őrnek
n
Jegyzet 405—9. K. : az ének végéről van bekapcsolva nem azonos irással. Az ÖK. kiadásából kimaradt, az ÖM. közölte.
 
n.406
Mit fizetünk? s abból mi esik rám? Hát a csatornán
 
n.407
Hány garas egy napszám? Hány ásó és kapa kell ott?
 
n.408
Mindezt tudni nekem, kérdem, bőrömbe nem áll-e ?
 
n.409
Én, hogy az állandó fizetés törvénybe irassék,
 
n.410
Kívánom ; de előbb állandóan s örök évig
 
n.411
Szükség, részletesen, híven, kicsinálni a költség-
 
n.412
Jegyzéket, hova majd az adó fordíttatik évrül-
 
n.413
Évre, s azon munkát a törvénytestbe nyomatni,
 
n.414
Hogy tudjuk, mikor és mire kell filléreket adnunk.
 
n.415
Én, ha ezen jegyzék törvényünk testibe nem megy,
 
n.416
Semmi adót el nem fogadok, bár elvem adózni
 
 
 
n.417
És már nem vala több szónok ; röviden szavazának :
 
n.418
Elfogadák az adót, kiki fenntartván a magáét.
 
n.419
Bende pedig nem szólt ; komolyan pödrötte
bajúszát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
bajusszát
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.420
Csak ti pöröljetek, így gondolta, saját magatoknak,
 
n.421
Én tettel mutatom meg : adózik-e lélek e honban ?
 
 
 
n.422
Ingadyhoz vala most meghíva ebédre, ki tegnap
 
n.423
A szabadelvűknek
készíttete
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
készítete
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
készittete
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fényes ebédet,
 
n.424
Most pedig a maradó pártot kérette magához.
 
n.425
Ingady gazdag volt s perszé gyermektelen ember ;
 
n.426
Nője derék asszony, köpcös, piros arcu menyecske :
 
n.427
Ez radikál nő volt : nem szenvedhette a foldást
 
n.428
És toldást, hanem új kellett neki szüntelen : új pénz,
 
n.429
Új ruha, új vendég, új házi pör, új kocsi, új hír ;
 
n.430
Nem csoda hát, hogy az új arcú Bendét sem utálta,
 
n.431
Sőt avatott szemek azt kezdették sejteni : Bende
 
n.432
Kedvéért örömest eltűrne kevés gyanusítást.
 
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44. évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer, iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
 
 
  HARMADIK ÉNEK.  
 
 
n.1
Már a pirók hajnal diadalzászlója kifeslett
 
n.2
Napkeleten, s folyvást pirosabbá lőn a hegy ormán ;
 
n.3
Réteken, erdőkön, falukon és városon egyre
 
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Ébredezék »
Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
a zsibaj, jeleül, hogy az annyiszor ifjúlt
 
n.5
Természet ma megint felocsúdott rémriadalmas
 
n.6
Álmából. A paraszt nyujtózva kel ökrei mellől
 
n.7
És kitörölve szemét, a most féléve mosottat,
 
n.8
Cserhaju öklével, ballag mérsékleti boltba
n
Jegyzet Mérsékleti bolt. Erősen indítványozgatták a mértékletességi egyleteket, angol mintára
n
Jegyzet A mérésről.
 
n.9
Egy negyed életvíz lélekderitő italára.
 
n.10
Szurdikos utcákból, hol az éjt festékes aráknak
 
n.11
Karjai közt tölté, kimerűl tollas köpenyeggel
 
n.12
Egy vagy két filozóf, szüleiknek drága
n
Jegyzet Mert: ami sok pénzbe kerül, az drága ; úgyde a szülői remény sok pénzbe kerül : ergo drága.
reményi :
 
n.13
Élni sietnek ezek, vásárlani új gyönyörélvet
 
n.14
Pár huszasért s pótlékul adott potom életerőért.
 
n.15
Már ama
jobbak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Jobbak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
jobbak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, kik magukat rég túlmivelék az
 
n.16
Ostoba természet pimaszos szabatú reguláin,
 
n.17
Vetkeztettetnek lefelé, hogy az éji Geschäftek
 
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »
Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
után elaludják a nap unalmit.
 
n.19
Itt-ott utcaszögön serkennek a városi őrök,
 
n.20
És elballagnak kipihenni az éji virasztást.
 
n.21
Osztoznak zsebelők, csendőrök, az ég adományán,
 
n.22
Majdan a károsnak nagylelkűn visszahozandók
 
n.23
Elsikkadt fejszéje nyelét, hitványka jutalmért.
 
 
 
n.24
Főleg a vendéglő körül éber az élet azonban.
 
n.25
Fürge legények, zöld kötenyekkel, ki s be sorolnak,
 
n.26
Hónuk alatt foglalva tekercs, kalapács kezeikben,
 
n.27
Még füleik mellett a múlt napon ott feledett toll.
 
n.28
Benn, a keringőben
n
Jegyzet Keringő : Reitschul. Így neveztetnek azon tágas termek, melyekben a dicső magyarok more patrio walzerezni szoktak.
fölfejlenek ím a tekercsek,
 
n.29
Zöld, veres és hószínü fejér kelméket eresztvén,
 
n.30
Mellyekkel padokat, táblát és karzatot egyre
 
n.31
Felcsicsomáznak a zöld hasu fickók, óva szegezvén
 
n.32
Széleiket, nehogy a fizetetlen nemzeti kelmék, —
 
n.33
Mellyek a Grosshändler soha nem feledő pagináin
 
n.34
Írvák, nem szelidítve büvös saldirt erejével, —
 
n.35
Elszakadozzanak, és a vevőt más boltba riasszák.
 
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti Gyűlés.
n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
Kossuth Lajos
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az 1843—44. országgyűlés maga akarta a védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. ( Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.) Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.
 
n.37
Már gyűl a sokaság bámulni a tarka mutatványt,
 
n.38
Éttelen újságvágy dologellenes ingere hajtván.
 
n.39
Jőnek urak, nem-urak, vászonnemesek, paszomántos
 
n.40
Birtokosok, frakkos megyetisztek, arasznyi szakállal,
 
n.41
Kardosan és botosan, hogy tudjanak ülni tanácsot ;
 
n.42
Úri parasztok, azaz kutyabőrtelen értelem aljas
 
n.43
Emberi: ügyvédők, tisztek, papok, orvosok és föld-
 
n.44
Mérők, kik hálátalanúl nem rettegik édes
 
n.45
Anyjokat is lánccal terhelni naponti kenyérért ;
 
n.46
Végre zsidók, lesikált állal, hagymás faluszájak,
n
Jegyzet Falu szája a jegyző.
 
n.47
És a kanászoknál szigorúabb sorsu tanítók.
 
n.48
Asszonyok is : lelkes buzgalmu leányi e honnak
 
n.49
(Nem sokan e nemből) honi festésű rokolyákban,
 
n.50
Legtöbben divatos kelmékben, máshoni drága
 
n.51
Csipkebodor közepett ülvén mint nyársra feszült lúd,
 
n.52
Tartani pártatlan bírálatot öltözetéről
 
n.53
A bejövő-kimenő minden rangú sokaságnak ;
 
n.54
Szűkkezü kalmárnők csődöt lehelő piperével,
 
n.55
Vesztaszüzek, zsoldos katonák ónnal teli karján,
 
n.56
Peckes mesternők, feszes arccal, gömbölyü testtel,
 
n.57
Szürke harisnyájú, idegen haju cifra zsidónők,
 
n.58
És lyány-asszonyok, e szók értelmében egészen,
 
n.59
Kik csak a buzdító, a tevékeny férfira
várnak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
várnak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
vártak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.60
S készek mindenöket, nemes elszánással, od’adni
 
n.61
Áldozatúl, a hon gyarapúlásának okáért.
 
n.62
Jött Rák Bende vitéz, jöttek mind társai. Őket
 
n.63
Ellátván a büvész Armída tanúlevelekkel :
 
n.64
Mintha nemely távol megye gazdag táblabirái
 
n.65
Volnának, legelőbb most látogatók e megyében
 
n.66
Kis részbirtokukat, feljöttek tiszteletére
 
n.67
A megyeispánnak, ki, nem is kételgve irántuk,
 
n.68
(Mert tudhatta-e azt : ki, hol és mit bír a megyében ?)
 
n.69
Szívesen elfogadá, s meghítta gyülésbe is őket.
 
n.70
Végre az elnök jött, ki nagy éljennek közepette
 
n.71
Székeig elhatván, ekkép kezdette beszédit :
 
 
 
n.72
»Én nagyon örvendek, látván, becses úri közönség,
 
n.73
Mily nagyszámu magyart képes még gyüjteni egybe
 
n.74
A haza érdeke, mit mostan van látni szerencsém.
 
n.75
A védegylet ügyét akarom kegyetekbe ajánlni.
 
n.76
Balgatagok voltunk mostanság, nagybecsü gyűlés :
 
n.77
Ősi apáink megtanulának szőni darócot,
 
n.78
Törni juhbőrt szittyás kacagánynak, szíjt hasogatni
 
n.79
Bocskoraikhoz, kalpagnak rókát lenyilazni,
 
n.80
Farkast és medvét bundának csáva-cserezni,
 
n.81
Asszonyaik pedig a lent fonni, himezni a vásznat,
 
n.82
Kötni erős csipkét és varrni magoknak, uroknak :
 
n.83
Ami kevés pénz volt, nem ment külföldi zsebekbe,
 
n.84
Nem hanem — eltemeték, minekünk, késő maradéknak.
 
n.85
Ámde mi elhagytuk nyomdokjaikat : kacagány helyt
 
n.86
Szűk zsákot viselünk zagyvált szinü condra szövetből,
 
n.87
Párizsi utcákhoz készített kelmetopánkát
 
n.88
Hordunk, öltözetünk valahány darab, annyi királynak
 
n.89
Országából jött, s jó drágán — néha hitelben —
 
n.90
Vettük, ugar földünk bevetetlen hagyva miatta.
 
n.91
Ez
gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« rosszul »
gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
megyen így. Kinek egy garas a jövedelme,
 
n.92
S hármat költ : az előbb, vagy utóbb, de bukásra jut egyszer.
 
n.93
Íme azért lelkes, takaros polgári e honnak
 
n.94
Egyletet állíttak, melynek minden magyar ember
 
n.95
Tagja lehet, s nem kell mást tennie, mint fogadással
 
n.96
Azt ígérni, hogy ő honi kelméket fogad el csak
 
n.97
Öltözetűl, honipar művét használja magának.
 
n.98
Álljunk hát e nemes, csak húsz krajcárba kerűlő
 
n.99
Társúlatba mi is : ki ne tenné ezt a hazáért,
 
n.100
Lévén alkalom azt illy olcsón tenni dicsővé?
 
n.101
Itt az iv : írjuk alá. Kezdem : másfél huszas ; itt van!
 
 
 
n.102
Szóla ; megéljenezék, és végre leűle szokáskint.
 
n.103
Ellenben pedig a tűzlelkü Hamarfy felálla :
 
n.104
»Én nem kérdezem azt, használ-e honomnak ez egylet«
 
n.105
Kezdi, »csak azt : kormány ellenzi-e vagy sem? azonnal
 
n.106
Tudni fogom, vajon üdv rejlik e benne, vagy átok.
 
n.107
Úgy veszem észre pedig : nincs a kormánynak inyére,
 
n.108
És így, nem magyar az, cudar az, ki tagúl be nem álland.«
 
 
 
n.109
Melyre vitézlő Bende, dühét nem bírva, felugrott,
 
n.110
S fülhasitó hangon így ránta magára figyelmet :
 
n.111
»Az cudar, aki teszen kormánya, királya dacára.
 
n.112
Az cudar, aki e kardviselő nagy nemzet egyénit
 
n.113
Görbe takácsokká, festőkké tenni akarja !
 
n.114
Illik-e az, hogy lent fonogasson az ős magyar ember?
 
n.115
Illik-e, hogy gyapjút csapjon? Végtére : ki tiltja,
 
n.116
Ezt ne vegyen, vegyen azt a szabad-zsebü honfi nemesség?
 
n.117
Verje meg a magyarok szent istene, aki aláír.«
 
 
 
n.118
Rosszalatot búgott e szókra egész balog oldal :
 
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;
n
Jegyzet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
országgyűlési naplójában azt írja (1833. jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’. Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI. ének 267. sorában is.
 
n.120
Melynek szürkehajú seregéből Aggdy felállván,
 
n.121
»Meglehet« így kezdé : »van jó ezen egyesületben,
 
n.122
Ámde korán van még, éretlen rá a magyar nép.
 
n.123
Ifju korunkban, jól jut eszembe, mi lelkesedéssel
 
n.124
Terjesztők a magyar szabatú köntöst haza-szerte!
 
n.125
Szalmai volt a láng : frakkot visel a magyar ismét.
 
n.126
Most pedig a kelmét kívánnák megmagyarítni :
 
n.127
Meg nem foghatom azt, mért nem derekabb magyar öltönyt
 
n.128
Anglia-posztóbúl, mint quakert szabni magyarból?
n
Jegyzet Quaker : egyszerű kabát, ellentétben a vitézkötéses zrinyivel ; ez volt a magyaros ; rövidebb atilla.
 
n.129
Hordjunk zrínyit előbb, azután írhatjuk alá ezt.«
 
 
 
n.130
Gróf Telivér lőn most a szónok egész tüdejével :
 
n.131
»Kormányellenies cél rejlik az egylet alatt, és
 
n.132
Forrongásra vezet : megrontani minden erőmmel
 
n.133
Szent kötelességem ; pedig ez sok szép huszas áru
 
n.134
Múlatság, uraim, nem mint önök egylete ; már is
 
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapító
n
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
Kossuth Lajos
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844. dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s rövidesen megszünt.
 
n.136
Társúlatba, de nem sajnálnék adni megannyit,
 
n.137
Csakhogy a védegylet bukjék, mielőbb, mi rutabbúl.«
 
 
 
n.138
Τόν δ’ άπαμειβόμενος fölkelt gróf Lánghy, tüzelvén :
n
Jegyzet Homerosnál gyakran visszatérő szólás ; annyit tesz : erre válaszolva.
 
n.139
»Én is adék a gyáralapító tárba, nemes gróf,
 
n.140
Húszezeret, de azért nem kérkedem ily helyen azzal.
 
n.141
A védegylet ivét pedig épen azért fogom, ímhol,
 
n.142
Írni alá, mert húszezerig meg kell rövidítnem
 
n.143
Pénzkiadásomat ; így magamat, honomat kisegélem.«
 
 
 
n.144
Ónapy
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Ónapi
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
táblabiró váltá fel a grófot : »Örömmel
 
n.145
Lennék társ az urak céhében s nem vonakodnám
 
n.146
Subscríbálni azon papirost« úgymond »ha lehetne :
 
n.147
Ámde nagyon méltó mentségem : tisztes öregnek,
 
n.148
Mint magam, ily kirivó szinü köntöst hordani nem szép
 
n.149
Lenne, fehért, zöldet, vereset, mint látom e tábl . . . «
 
 
 
n.150
Nagy kacagás
vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« szakitá félbe »
vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
az öreg szavait, ki
 
n.151
Szégyenkedve leült és felfogadá : soha többé
 
n.152
Szót nem emelni, habár lopnák is előle hazáját.
 
 
 
n.153
Szünvén a kacagás, Rőfész foga szert, s
puha öklét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
s keze főjét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
 
n.154
Törve : »Alássággal hírül adom, a honi kelmék
 
n.155
Brünn — vagy izé . . . Gácsról« igazítá arca-pirultan
 
n.156
»Még ma megérkeznek, szolgálhatok illemes áron . . .«
 
 
 
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így
kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újra leűlni.
 
n.158
Singhy barátja pedig könyökét megrántva susogta :
 
n.159
»Mit gondol koma, bukni akar honi kartona mellett?«
 
n.160
»Ej koma«, válaszol ez, »van eszem. Két vég honi mellett
 
n.161
Tizet adok külföldi vagyont szint’ oly magas áron,
 
n.162
Végre, bukást mondván, a gyárt buktatni segítek.«
 
n.163
»Már az más« felel a koma, képe simára juháztan.
 
 
 
n.164
Folyt az aláírás, szónoklat : s megjegyezendő,
 
n.165
Nem szólt mind, ki aláírá az ivet, de viszontag
 
n.166
Sem mind írta alá, ki az ügynek szónokaképen
 
n.167
Sok nedves tenyeret fájós tapsokra hevített.
 
n.168
Most Pipy gróf kelt
fel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« föl »
fel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
s ügy pártolatára emelt szót :
 
n.169
Mert, úgymond, divatos ma ez eszme nagyok, kicsinyek közt,
 
n.170
Mert nem sokba kerül, s nagyon is lágy a kötelezmény :
 
n.171
Puszta becsűletszó fékezve csak a kirugókat.
 
n.172
És így, a ki belé unt, bizvást visszavonulhat :
 
n.173
Szó a kötél, szabad azt revokálni, kivált a nemesnek.
 
 
 
n.174
Hangady táblabiró hasonúl pártolta, ez okbul :
 
n.175
»Olcsón vesztegetem gyapjúmat« mond ; »ha Magyarhon
 
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Késziti a »
Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
posztót s a külföld hordja tovább is,
 
n.177
Szökken az ára, hiszem, s akkor huszasom haza hozzák.«
 
n.178
Mellé szólt Rohanász ; ő, úgymond, helyben aláír,
 
n.179
Él hite keblében — s ez okon kész áldozatokra
 
n.180
Hogy védegyleti tag testén a nem-honi kelme
 
n.181
Benn született honivá nemesül idegen szaga múltán.
 
n.182
Borzond is javalá, ott látván benne az üdvet,
 
n.183
Hogy lecsepűli böcsét a külföld áruinak s így
 
n.184
Féláron vehet ő idegen-készítte iparműt.
 
n.185
Langyi hasonlóul, nem igen tűntetve, aláírt ;
 
n.186
Ő az egészt
levegőtisztító
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
csak légtisztító
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
éji lidércnek
 
n.187
Képzeli
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hívé
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, mely se nem árt, sem használ szembetünőleg,
 
n.188
S el fog tűnni megint, miután ragyogott egy időig.
 
n.189
Ingadi ellenben — majd bal, majd jobbra tekintve,
 
n.190
Hosszú kétely után sem merte nevét odaírni
 
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban lele mégis egyensúlyt
n
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
Széchenyi István
sűrűn használta.
 
n.192
Hogy fogadást tőn és — azt mondják — esküt adott rá
 
n.193
Négy szem közt, miszerint, bár nyilván írni körülmény
 
n.194
Tiltja, titokban azért hű lészen az egyesülethez,
 
n.195
És, ha jutányosban kaphat honit, azt vesz örömmel.
 
 
 
n.196
Illyen s még badarabb okokat hordván fel a gyűlés
 
n.197
Tagjai kölcsönösen, miután a gyomorkaparó dél
 
n.198
Hírül adá, hogy a gazdasszony káromkodik otthon,
 
n.199
És a béketürés gyakor ásításra fakadt ki :
 
n.200
Amint testi szemét éhség hálózta, fokonkint
 
n.201
Nőtt értelme világa az elnöknek, ki egészen
 
n.202
Tisztában látá kettőkor a tárgyat, a tisztek
 
n.203
Megválasztattak (mind jó hanyag emberek) és a
 
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újságvággyal eloszlott.
 
 
 
n.205
Bendét gróf Telivér meghítta magához ebédre
 
n.206
Sorsosival, másnap pedig a követútasitások
 
n.207
Választmánya előtt mutatá be levente barátját.
 
 
 
n.208
Nagy kazal indítvány, szép változatos vegyületben,
 
n.209
Várt a tanácskozatok percére, hideg nyugalommal :
 
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.
n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a 40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt szövegben a 217. sor után következett négy sorral, melyeket az ÖK. 1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a variánsoknál.)
 
n.211
Ennek az ellenzék egy kis töredéke ohajtott
 
n.212
Volna erősb szövetű törvényt, mely bírna darázzsal
 
n.213
Szintúgy, mint a legyek törpéivel és szunyogokkal :
 
n.214
Ámde a nagy »numerus« megelégvék, sőt köszönettel
 
n.215
Vette az eddigit is, némely nem győzve csodálni :
 
n.216
Mint történhetik az, hogy már nincs tiltva magyarnak
 
n.217
Szólni, pörölni, Magyarhonban, született anyanyelvén.
 
n
Jegyzet 217. után K., Évl. :
 
  A mi a horvátság zajütését illeti, mondák,
  Durva kegyetlenség törvénnyel hajtani őket
  Nyelvtanulásra előbb, mint kedvök jőne magoktul
 
— Évl.; magoktól
 
  Nyelvisméretőket bővíteni a honi nyelvvel —
 
A későbbi kiadásokból kimaradt.
 
 
n.218
Most az avíticitás kérdése került felül. Ez sok
n
Jegyzet Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették. Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az 1843—44. országgyűlésen kisebbségben maradt.
 
n.219
Szép köhögésre adott okot (ó mert szörnyü poros volt!)
 
n.220
Majd, miután fel lőn olvasva, vitáztak erősen,
 
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti lapnak,
n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti Hirlap, ezt
Kossuth
Kossuth Lajos
kezéből 1844-ben a centralisták vették át. — Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap
Kossuth
Kossuth Lajos
és a centralisták ellen fordult,
Széchenyi
Széchenyi István
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552. sor jegyzetét.)
 
n.222
Sőt felül is múlák ezeket pokrócban, epében.
 
n.223
Földesurak, kiknek tetemes földbirtokaikra
 
n.224
Dédükök elfeledett bűváldozatúl ebet ölni
 
n.225
S bőrét a szerezett holdak hátára terítni,
 
n.226
Hogy védné azokat harapós prókátorok ellen,
 
n.227
Rögtöni eltörlést javasoltak a nyűg ösiségnek.
 
n.228
Ellenben megavúlt ügyvédek, régi fiókok,
 
n.229
Szú-likacsolta családszekrények felkutatói,
 
n.230
Ó nevek emberi, volt urodalmak messzire terjedt
 
n.231
Mesgyéin legelők s tengők örök álmu reményben ;
 
n.232
Szemrontó firkák halovány rejtélyei titkán
 
n.233
Rágódók s egyebek, tudná a manó lesorolni,
 
n.234
Alkotmány-kidülést, nemzetsírt láttak ezen szép
 
n.235
Aggszerü intézet legutolsó körme-szakadtán.
 
n.236
Legkitünőbb vala most Rák Bende beszéde, ki tartván
 
n.237
Zálogosított birtoka vesztétől, kimeríté
 
n.238
Ékesszólását a veszélyes gondolat ellen.
 
n.239
»Nemde«, kiált hevesen, »most is sok a pertelen ügyvéd,
 
n.240
Kik, mivel egymástól nem tudnak elélni különben,
 
n.241
Hajhászok, keritők és alkuszok és veszedelmes
 
n.242
Csendzavarók lesznek, mindennapi szűk eleségért?
 
n.243
Most vegyük el kenyerök jobb részét : nem fog-e majdan
 
n.244
Fellázadni egész seregök, s e drága Magyarhont
 
n.245
Nem fogják-e utóbb fenekestül felborogatni?«
 
 
 
n.246
Ingady ellenben kívánta, hogy »eltörülődjön«,
 
n.247
Mindazonáltal nem rögtön, mivel az sok elárvult
 
n.248
Hajdani nemzetség ígényit meghiusítná,
 
n.249
Nem : hanem elvárván végét minden folyamatban
 
n.250
Lévő és ezután kezdendő ősi pöröknek.
 
 
 
n.251
Még ugyan a többség akaratja ki sem vala mondva,
 
n.252
Mindazonáltal, időt kívánván megtakarítni,
 
n.253
Sorra kitálalták a tárgyakat, okszerü célból :
 
n.254
Hogy ki egyik tálból nem eszik, nyulhasson a máshoz.
 
n.255
Bende a hongyűlés éventi ülései ellen
 
n.256
Tiltakozék, kérdvén : minek azt a sok f . . . törvényt?
 
n.257
Ollyan a törvény mint a bor : fanyar ízü ha új még,
 
n.258
És savanyú képet torzít mellette ivója,
 
n.259
Míg a megérett ót kéjelgve bocsátja le torkán.
 
n.260
Van Verbőczyben ó is elég, csak győzze az ember
 
n.261
Azt betanulni ; miért ahelyett hát gyártani újat?
 
n.262
Isten tízet adott mindössze az emberi nemnek :
 
n.263
És mi nem érnők meg félmázsás corpusainkkal?
n
Jegyzet Corpus : test. Ha lélek volna benne, úgy élő lény volna.
 
 
 
n.264
»Úgy van, öcsémuram« ősz Patvardy felelt helyeselvén,
 
n.265
»Hajdan az ifjúság tanulá, mint tisztes apái,
 
n.266
A haza törvényét, mint azt Verbőczyben és szent
 
n.267
Corpus Jurisaink
foliánsain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
foliántjain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
írva találta :
 
n.268
Most, tanulás helyt, őmaga gyúr, külföldi anyagból,
 
n.269
Új törvényt, nehogy a régin rágódnia kelljen.«
 
 
 
n.270
Másik a képviselő rendszert átkozta kegyetlen,
 
n.271
Mondván : nem lakik ő jól más szájával, eszét sem
 
n.272
Bízza magánál, úgy lehet, ifjabb képviselőre.
 
 
 
n.273
Aggdy a kortesség szép volta felől csodaszépen
 
n.274
Értekezék ; Telivér a német vámra sohajtott,
 
n.275
Úgy hívén a hazát tündökleni gazdag iparral.
 
n.276
Gróf Pipy kényszeritett örökös váltságot ajánlott,
 
n.277
Melly a jobbágyot kötelezze kiváltani földjét ;
n
Jegyzet Az 1839—40. évi országgyűlés törvénybe iktatta az örökváltságot.
 
n.278
Földesurát, úgymond, szükségtelen így kötelezni :
 
n.279
Az, maga hasznáért, örömest lép alkura úgyis.
 
 
 
n.280
Volt, ki füléig
adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« eladósodott »
adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, üdvet a státus-adósság
 
n.281
Elfogadásában keresett, nem tudni, mi okból ;
 
n.282
Másik egész tűzzel — vala bár hive a maradásnak —
 
n.283
Sürgete teljes szót minden városnak adatni,
 
n.284
Csakhogy az ellenzék leszavaztassék a
diétán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
diaetán
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
.
 
n.285
Lánghy a kormánynak
felelősségét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
felelősségét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
felelőségét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
akará ki-
 
n.286
Vinni : derék akarat ! kár volna ha nem sikerülne!
 
n.287
Mondják : így akará az egérnem is egykor a macskát
 
n.288
Megzabolázni, de nem hallottuk még az eredményt.
 
n.289
Mások a sérelmek tárgyában emígy szavazának :
n
Jegyzet Sérelmek, gravamenek. A Rendek az országgyűlés kezdetén sorolták elő panaszaikat, a kormány törvénysértéseit, orvoslásukat kérve.
 
n.290
Minthogy ezen panaszok nagyon is halmazra tolúltak,
 
n.291
S mink, fiatal maradék, nem tudjuk már nagyapáink
 
n.292
Régi gravameneit, nem tudja miénket a késő
 
n.293
Posteritas : jó voln’ ezeket mind összeszedetni,
 
n.294
És egy öreg könyvben kinyomatni jövő tudomásul.
 
n.295
Ám sokan ellenzék e javaslatot, azt bizonyozván,
 
n.296
Hogy feledékenység legjobb ír e panaszokra.
 
n.297
Szóltak az esküttszék mellett és ellen is, ámbár
n
Jegyzet A büntetőtörvénykönyv reformjában szerepelt az esküdtszékek felállítása is ; a főrendek a reformot megakadályozták.
 
n.298
Vékonyan ismerték ezen intézet miben-álltát,
 
n.299
Csak hírnévben, mint a monda vitéze a kávét :
 
n.300
Hja, de mi, csillagaim, törvényhozatalra születtünk :
 
n.301
Azt is látnunk kell, ami túl van hályogainkon.
 
 
 
n.302
Mindezeket, pro és contra, vitaták sok időig ;
 
n.303
Mindenik önnéztét akará a többire tolni,
 
n.304
Vélekedésében tetszék mindenki magának,
 
n.305
És maga sátra előtt söpré minduntalan a port.
 
n.306
Így, természetesen, lehetetlen volt egyesülni.
 
n.307
Látta az elnök is ezt : hogy azért más térre vezesse
 
n.308
A meddő szavalást, ámbár még nem vala sorban,
 
n.309
Híres ügyét
szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
a házi adónak.
n
Jegyzet A nemesi adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat 1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
Deák Ferenc
elmaradásának ezen országgyűlésről.
 
 
 
n.310
Mintha darázsfészket pajkos süheder faderékban
 
n.311
Megbizgat, dühösen zúdul fel a hangos odúban
 
n.312
A szuronyos bogarak számnélküli nagy sokasága :
 
n.313
Úgy zúdúlt föl egész teremök, hallván az adó szót.
 
n.314
Elsőbb is Rohanász foga szert, és cifra beszéddel
 
n.315
Nemcsak a házi adót, hanem a hadit is helyeselte,
 
n.316
Mert, vegyük észbe, magának nem volt semmi vagyonja,
 
n.317
Sőt a
reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
is túlhaladá az adósság.
 
n.318
Ellenben Telivér gonoszúl csépelte
a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
a
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
e
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
tárgyat,
 
n.319
S hosszu beszédének farkául így teve kérdést :
 
n.320
Volna-e képtelenebb annál: hahogy a nemes ember
 
n.321
Nemcsak a választás terhét, mely annyira súlyos,
 
n.322
(Egy tisztújítás taval is négy ezriben állott)
 
n.323
Fogná hordani, nem, hanem a megyetiszt fizetését
 
n.324
Szinte viselné a házsártos, lomha paraszttal,
 
n.325
Kit csak, mint a diót, törten használhat az ember?
 
n.326
Gróf Pipy váltá fel, de nagyon más-szőrü beszéddel.
 
n.327
Ő minap apjával csak egy úgynevezett szobalyányon
 
n.328
Összeveszett gonoszúl, s azidőtől fogva szünetlen
 
n.329
Pesti Lapon legelész és átkozom egy liberális ;
 
n.330
Hármat a legjelesebb cikkekből szóhiba nélkül
 
n.331
Elfútt, s elfogadá az adót ; de az emberi szívek
 
n.332
Vizsgálója tudá, hogy a szónak rejteke táplál
 
n.333
Némi reményt, miszerint hamarább rá száll az örökség,
 
n.334
Mintsem a házi adó törvénye fizetni szorítná,
 
n.335
És így még lesz idő a nem-fizetősdi szerepre.
 
n.336
Most ősz Aggdyra jött a sor, ki felállva, nehézkes
 
n.337
Mozdulatokkal (mert ő nagy nyomatéku egyén volt)
 
n.338
Méltóságosan így szavazott : »Természeti törvény,
 
n.339
Hogy kiki ollyan arányban hordja az álladalomnak
 
n.340
Terheit, amilyen részvétese a jövelemnek.
 
n.341
Én a közös fizetés terhét őszinte örömmel
 
n.342
Üdvözlöm. Hogy adóz a jobbágytelki nemesség,
 
n.343
Én javalom, mert azt a jogosság hozza magával.
 
n.344
Tudva van ott : mellyik nemes és hány véka vetést bír,
 
n.345
És az adókivetést akadály meg nem nehezíti.
 
n.346
Ám a birtokosok már más rovatúak : ezeknek
 
n.347
Terjedetes faluit, pusztáit, mesgyehatárit,
 
n.348
Völgyeit és hegyeit, vizeit, gazait, pocsolyáit,
 
n.349
Erdőit, mezeit, nádréteit és legelőit,
 
n.350
Malmait, amellyek kétszer vámolnak : először
 
n.351
Míg zöld még a vetés, megye-meglimitálta vizökkel,
 
n.352
Aztán majd szemül is molnár-szentelte fukákkal,
n
Jegyzet Fuka : Szinnyei Magyar Tájszótárában »a véka nyolcad része, molnárok vámoló mértéke.«
 
n.353
Mindezeket nincsen ki e földön számba vehesse.
 
n.354
Én hát, bár az adófizetést is örömmel akarnám,
 
n.355
Még most megmaradást javalok subsidiuminknál
n
Jegyzet Subsidium == Segedelem. Rendkívüli adó, többféle volt : subsid. bellicum = hadi segedelem ; regnicolare = országszerint való segély, stb. Az adók önkéntesnek látszó elnevezése volt.
 
n.356
Erre legott tüzesen felpattant a deli Borzond :
 
n.357
»Táblabíró tens Aggdy Ferenc úr úgy teve, mintha
 
n.358
A szabadelvű párt szabad elveit osztani hajló
 
n.359
Volna, de lám a szeg kiüt a már rég elavúlt zsák
 
n.360
Hézagain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hízakain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, s a víz kifoly a rossz rosta fonásán.
 
n.361
Jobb azt szép kereken megmondani : »én nem adózóm« ;
 
n.362
Vagy : »bizony én igen« és nem hímhámozni körötte.
 
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fizetem — bár zúgjon akárki —
 
n.364
Házi adóm, mihelyest — felelőssé válik a kormány.«
 
 
 
n.365
Lánghy nem így akará, hanem elsőbb tettleg adózni,
 
n.366
S akkor a gyűlt pénzről majd rendelkezni magunknak.
 
n.367
»Míg e zöld táblán« úgymond »készítjük az ingyen
 
n.368
Terveket, én addig nem várok semmi eredményt.
 
n.369
Kezdjük el a fizetést, alapítsunk nemzeti tőkét,
 
n.370
Majd lesz terv is elég, csak pénz s akarat ne hiányzzék.«
 
 
 
n.371
Nem helyeselte szavát e grófnak a szellemi párt sem.
 
n.372
Mit? rögtön fizetést? morogának. Az esztelen ember!
 
n.373
Sokkal szellemiebb haladónak véltük a jámbort,
 
n.374
Mintsem időt töltsön s kezeit szennyezze, fizetvén
 
n.375
Materialis pénzt ragyogó pompáju szavak helyt.
 
n.376
Majdosi pártolná, de haragszik, hogy liberalis
 
n.377
Pendít meg mindent legelőbb, pedig ő szabadelvű
 
n.378
Ember után, mondá, még mennyországba se menne.
 
n.379
Lepkefy ellenben — ki ma szolt elsőbb a
gyülésen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
gyülésben
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.380
Ifjui lángszívvel kelt védelmére az ügynek.
 
n.381
Ő csak a mult napokon tért vissza honába Pozsonybul,
 
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
n
Jegyzet Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
sok mosadékot
 
n.383
És átkot megevett megivott két évnek alatta.
 
n.384
Ott, bár ótta magát a közös ragadálytul eléggé,
 
n.385
Hajh ! megmételyesült (legalább azt hitte az apja)
 
n.386
És, uram irgalmazz! szabadelvű lőn a fiúból.
 
n.387
Itthon elővették csípős lúgját a szülői
 
n.388
Feddésnek, s váltig mosogatták azzal a
kölyköt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kölköt
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kölyköt
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.389
Hasztalanúl! Szerecsent mostak. Végtére a gyeplőt
 
n.390
Búsan utána veték, várván, hogy a köznapi élet
 
n.391
Tégla-darabjaival dörzsölje le a veszedelmes
 
n.392
Szellemi mázt. — Éljent aratott, végezve beszédét.
 
 
 
n.393
Most miután a jobb s balog oldal sorban elállott,
 
n.394
Juste milieu-s uraim neki bátorodának a szónak.
 
n.395
Volt ki adót fizetett, de csak úgy ám, hogy ne adónak
 
n.396
Híják a fizetést ; másik kész volt az adóra
 
n.397
Úgy, ha az eddigi nagy terhű subsidiumok
n
Jegyzet A subsidiumok beszedése véghetetlen lassúsággal járt, a votumok bejegyzése miatt.
helyt
 
n.398
Könnyebb rendes adó lépend, s nem hajtatik oly nagy
 
n.399
Tűzzel, mint szedetik ma az ily országos ajánlat.
 
n.400
Legnyomosabban szólt pedig a jó Ingady, mondván :
 
n.401
»Szívemből akarom, hogy adózzék minden, e honnak
 
n.402
Felvirulásáért, kit egével bétakar e hon :
 
n.403
De kérdem : mire ám ? Nem kell-e kitudnom előre
 
n.404
Részletesen, hova fog pénzem költetni, mit adtam?
 
n.405
Hány kapocs és hány sín kell a vasutakhoz? az őrnek
n
Jegyzet 405—9. K. : az ének végéről van bekapcsolva nem azonos irással. Az ÖK. kiadásából kimaradt, az ÖM. közölte.
 
n.406
Mit fizetünk? s abból mi esik rám? Hát a csatornán
 
n.407
Hány garas egy napszám? Hány ásó és kapa kell ott?
 
n.408
Mindezt tudni nekem, kérdem, bőrömbe nem áll-e ?
 
n.409
Én, hogy az állandó fizetés törvénybe irassék,
 
n.410
Kívánom ; de előbb állandóan s örök évig
 
n.411
Szükség, részletesen, híven, kicsinálni a költség-
 
n.412
Jegyzéket, hova majd az adó fordíttatik évrül-
 
n.413
Évre, s azon munkát a törvénytestbe nyomatni,
 
n.414
Hogy tudjuk, mikor és mire kell filléreket adnunk.
 
n.415
Én, ha ezen jegyzék törvényünk testibe nem megy,
 
n.416
Semmi adót el nem fogadok, bár elvem adózni
 
 
 
n.417
És már nem vala több szónok ; röviden szavazának :
 
n.418
Elfogadák az adót, kiki fenntartván a magáét.
 
n.419
Bende pedig nem szólt ; komolyan pödrötte
bajúszát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
bajusszát
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.420
Csak ti pöröljetek, így gondolta, saját magatoknak,
 
n.421
Én tettel mutatom meg : adózik-e lélek e honban ?
 
 
 
n.422
Ingadyhoz vala most meghíva ebédre, ki tegnap
 
n.423
A szabadelvűknek
készíttete
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
készítete
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
készittete
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fényes ebédet,
 
n.424
Most pedig a maradó pártot kérette magához.
 
n.425
Ingady gazdag volt s perszé gyermektelen ember ;
 
n.426
Nője derék asszony, köpcös, piros arcu menyecske :
 
n.427
Ez radikál nő volt : nem szenvedhette a foldást
 
n.428
És toldást, hanem új kellett neki szüntelen : új pénz,
 
n.429
Új ruha, új vendég, új házi pör, új kocsi, új hír ;
 
n.430
Nem csoda hát, hogy az új arcú Bendét sem utálta,
 
n.431
Sőt avatott szemek azt kezdették sejteni : Bende
 
n.432
Kedvéért örömest eltűrne kevés gyanusítást.
 
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44. évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer, iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
 
 
  HARMADIK ÉNEK.  
 
 
n.1
Már a pirók hajnal diadalzászlója kifeslett
 
n.2
Napkeleten, s folyvást pirosabbá lőn a hegy ormán ;
 
n.3
Réteken, erdőkön, falukon és városon egyre
 
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Ébredezék »
Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
a zsibaj, jeleül, hogy az annyiszor ifjúlt
 
n.5
Természet ma megint felocsúdott rémriadalmas
 
n.6
Álmából. A paraszt nyujtózva kel ökrei mellől
 
n.7
És kitörölve szemét, a most féléve mosottat,
 
n.8
Cserhaju öklével, ballag mérsékleti boltba
n
Jegyzet Mérsékleti bolt. Erősen indítványozgatták a mértékletességi egyleteket, angol mintára
n
Jegyzet A mérésről.
 
n.9
Egy negyed életvíz lélekderitő italára.
 
n.10
Szurdikos utcákból, hol az éjt festékes aráknak
 
n.11
Karjai közt tölté, kimerűl tollas köpenyeggel
 
n.12
Egy vagy két filozóf, szüleiknek drága
n
Jegyzet Mert: ami sok pénzbe kerül, az drága ; úgyde a szülői remény sok pénzbe kerül : ergo drága.
reményi :
 
n.13
Élni sietnek ezek, vásárlani új gyönyörélvet
 
n.14
Pár huszasért s pótlékul adott potom életerőért.
 
n.15
Már ama
jobbak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Jobbak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
jobbak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, kik magukat rég túlmivelék az
 
n.16
Ostoba természet pimaszos szabatú reguláin,
 
n.17
Vetkeztettetnek lefelé, hogy az éji Geschäftek
 
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »
Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
után elaludják a nap unalmit.
 
n.19
Itt-ott utcaszögön serkennek a városi őrök,
 
n.20
És elballagnak kipihenni az éji virasztást.
 
n.21
Osztoznak zsebelők, csendőrök, az ég adományán,
 
n.22
Majdan a károsnak nagylelkűn visszahozandók
 
n.23
Elsikkadt fejszéje nyelét, hitványka jutalmért.
 
 
 
n.24
Főleg a vendéglő körül éber az élet azonban.
 
n.25
Fürge legények, zöld kötenyekkel, ki s be sorolnak,
 
n.26
Hónuk alatt foglalva tekercs, kalapács kezeikben,
 
n.27
Még füleik mellett a múlt napon ott feledett toll.
 
n.28
Benn, a keringőben
n
Jegyzet Keringő : Reitschul. Így neveztetnek azon tágas termek, melyekben a dicső magyarok more patrio walzerezni szoktak.
fölfejlenek ím a tekercsek,
 
n.29
Zöld, veres és hószínü fejér kelméket eresztvén,
 
n.30
Mellyekkel padokat, táblát és karzatot egyre
 
n.31
Felcsicsomáznak a zöld hasu fickók, óva szegezvén
 
n.32
Széleiket, nehogy a fizetetlen nemzeti kelmék, —
 
n.33
Mellyek a Grosshändler soha nem feledő pagináin
 
n.34
Írvák, nem szelidítve büvös saldirt erejével, —
 
n.35
Elszakadozzanak, és a vevőt más boltba riasszák.
 
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti Gyűlés.
n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
Kossuth Lajos
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az 1843—44. országgyűlés maga akarta a védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. ( Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.) Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.
 
n.37
Már gyűl a sokaság bámulni a tarka mutatványt,
 
n.38
Éttelen újságvágy dologellenes ingere hajtván.
 
n.39
Jőnek urak, nem-urak, vászonnemesek, paszomántos
 
n.40
Birtokosok, frakkos megyetisztek, arasznyi szakállal,
 
n.41
Kardosan és botosan, hogy tudjanak ülni tanácsot ;
 
n.42
Úri parasztok, azaz kutyabőrtelen értelem aljas
 
n.43
Emberi: ügyvédők, tisztek, papok, orvosok és föld-
 
n.44
Mérők, kik hálátalanúl nem rettegik édes
 
n.45
Anyjokat is lánccal terhelni naponti kenyérért ;
 
n.46
Végre zsidók, lesikált állal, hagymás faluszájak,
n
Jegyzet Falu szája a jegyző.
 
n.47
És a kanászoknál szigorúabb sorsu tanítók.
 
n.48
Asszonyok is : lelkes buzgalmu leányi e honnak
 
n.49
(Nem sokan e nemből) honi festésű rokolyákban,
 
n.50
Legtöbben divatos kelmékben, máshoni drága
 
n.51
Csipkebodor közepett ülvén mint nyársra feszült lúd,
 
n.52
Tartani pártatlan bírálatot öltözetéről
 
n.53
A bejövő-kimenő minden rangú sokaságnak ;
 
n.54
Szűkkezü kalmárnők csődöt lehelő piperével,
 
n.55
Vesztaszüzek, zsoldos katonák ónnal teli karján,
 
n.56
Peckes mesternők, feszes arccal, gömbölyü testtel,
 
n.57
Szürke harisnyájú, idegen haju cifra zsidónők,
 
n.58
És lyány-asszonyok, e szók értelmében egészen,
 
n.59
Kik csak a buzdító, a tevékeny férfira
várnak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
várnak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
vártak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.60
S készek mindenöket, nemes elszánással, od’adni
 
n.61
Áldozatúl, a hon gyarapúlásának okáért.
 
n.62
Jött Rák Bende vitéz, jöttek mind társai. Őket
 
n.63
Ellátván a büvész Armída tanúlevelekkel :
 
n.64
Mintha nemely távol megye gazdag táblabirái
 
n.65
Volnának, legelőbb most látogatók e megyében
 
n.66
Kis részbirtokukat, feljöttek tiszteletére
 
n.67
A megyeispánnak, ki, nem is kételgve irántuk,
 
n.68
(Mert tudhatta-e azt : ki, hol és mit bír a megyében ?)
 
n.69
Szívesen elfogadá, s meghítta gyülésbe is őket.
 
n.70
Végre az elnök jött, ki nagy éljennek közepette
 
n.71
Székeig elhatván, ekkép kezdette beszédit :
 
 
 
n.72
»Én nagyon örvendek, látván, becses úri közönség,
 
n.73
Mily nagyszámu magyart képes még gyüjteni egybe
 
n.74
A haza érdeke, mit mostan van látni szerencsém.
 
n.75
A védegylet ügyét akarom kegyetekbe ajánlni.
 
n.76
Balgatagok voltunk mostanság, nagybecsü gyűlés :
 
n.77
Ősi apáink megtanulának szőni darócot,
 
n.78
Törni juhbőrt szittyás kacagánynak, szíjt hasogatni
 
n.79
Bocskoraikhoz, kalpagnak rókát lenyilazni,
 
n.80
Farkast és medvét bundának csáva-cserezni,
 
n.81
Asszonyaik pedig a lent fonni, himezni a vásznat,
 
n.82
Kötni erős csipkét és varrni magoknak, uroknak :
 
n.83
Ami kevés pénz volt, nem ment külföldi zsebekbe,
 
n.84
Nem hanem — eltemeték, minekünk, késő maradéknak.
 
n.85
Ámde mi elhagytuk nyomdokjaikat : kacagány helyt
 
n.86
Szűk zsákot viselünk zagyvált szinü condra szövetből,
 
n.87
Párizsi utcákhoz készített kelmetopánkát
 
n.88
Hordunk, öltözetünk valahány darab, annyi királynak
 
n.89
Országából jött, s jó drágán — néha hitelben —
 
n.90
Vettük, ugar földünk bevetetlen hagyva miatta.
 
n.91
Ez
gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« rosszul »
gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
megyen így. Kinek egy garas a jövedelme,
 
n.92
S hármat költ : az előbb, vagy utóbb, de bukásra jut egyszer.
 
n.93
Íme azért lelkes, takaros polgári e honnak
 
n.94
Egyletet állíttak, melynek minden magyar ember
 
n.95
Tagja lehet, s nem kell mást tennie, mint fogadással
 
n.96
Azt ígérni, hogy ő honi kelméket fogad el csak
 
n.97
Öltözetűl, honipar művét használja magának.
 
n.98
Álljunk hát e nemes, csak húsz krajcárba kerűlő
 
n.99
Társúlatba mi is : ki ne tenné ezt a hazáért,
 
n.100
Lévén alkalom azt illy olcsón tenni dicsővé?
 
n.101
Itt az iv : írjuk alá. Kezdem : másfél huszas ; itt van!
 
 
 
n.102
Szóla ; megéljenezék, és végre leűle szokáskint.
 
n.103
Ellenben pedig a tűzlelkü Hamarfy felálla :
 
n.104
»Én nem kérdezem azt, használ-e honomnak ez egylet«
 
n.105
Kezdi, »csak azt : kormány ellenzi-e vagy sem? azonnal
 
n.106
Tudni fogom, vajon üdv rejlik e benne, vagy átok.
 
n.107
Úgy veszem észre pedig : nincs a kormánynak inyére,
 
n.108
És így, nem magyar az, cudar az, ki tagúl be nem álland.«
 
 
 
n.109
Melyre vitézlő Bende, dühét nem bírva, felugrott,
 
n.110
S fülhasitó hangon így ránta magára figyelmet :
 
n.111
»Az cudar, aki teszen kormánya, királya dacára.
 
n.112
Az cudar, aki e kardviselő nagy nemzet egyénit
 
n.113
Görbe takácsokká, festőkké tenni akarja !
 
n.114
Illik-e az, hogy lent fonogasson az ős magyar ember?
 
n.115
Illik-e, hogy gyapjút csapjon? Végtére : ki tiltja,
 
n.116
Ezt ne vegyen, vegyen azt a szabad-zsebü honfi nemesség?
 
n.117
Verje meg a magyarok szent istene, aki aláír.«
 
 
 
n.118
Rosszalatot búgott e szókra egész balog oldal :
 
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;
n
Jegyzet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
országgyűlési naplójában azt írja (1833. jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’. Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI. ének 267. sorában is.
 
n.120
Melynek szürkehajú seregéből Aggdy felállván,
 
n.121
»Meglehet« így kezdé : »van jó ezen egyesületben,
 
n.122
Ámde korán van még, éretlen rá a magyar nép.
 
n.123
Ifju korunkban, jól jut eszembe, mi lelkesedéssel
 
n.124
Terjesztők a magyar szabatú köntöst haza-szerte!
 
n.125
Szalmai volt a láng : frakkot visel a magyar ismét.
 
n.126
Most pedig a kelmét kívánnák megmagyarítni :
 
n.127
Meg nem foghatom azt, mért nem derekabb magyar öltönyt
 
n.128
Anglia-posztóbúl, mint quakert szabni magyarból?
n
Jegyzet Quaker : egyszerű kabát, ellentétben a vitézkötéses zrinyivel ; ez volt a magyaros ; rövidebb atilla.
 
n.129
Hordjunk zrínyit előbb, azután írhatjuk alá ezt.«
 
 
 
n.130
Gróf Telivér lőn most a szónok egész tüdejével :
 
n.131
»Kormányellenies cél rejlik az egylet alatt, és
 
n.132
Forrongásra vezet : megrontani minden erőmmel
 
n.133
Szent kötelességem ; pedig ez sok szép huszas áru
 
n.134
Múlatság, uraim, nem mint önök egylete ; már is
 
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapító
n
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
Kossuth Lajos
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844. dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s rövidesen megszünt.
 
n.136
Társúlatba, de nem sajnálnék adni megannyit,
 
n.137
Csakhogy a védegylet bukjék, mielőbb, mi rutabbúl.«
 
 
 
n.138
Τόν δ’ άπαμειβόμενος fölkelt gróf Lánghy, tüzelvén :
n
Jegyzet Homerosnál gyakran visszatérő szólás ; annyit tesz : erre válaszolva.
 
n.139
»Én is adék a gyáralapító tárba, nemes gróf,
 
n.140
Húszezeret, de azért nem kérkedem ily helyen azzal.
 
n.141
A védegylet ivét pedig épen azért fogom, ímhol,
 
n.142
Írni alá, mert húszezerig meg kell rövidítnem
 
n.143
Pénzkiadásomat ; így magamat, honomat kisegélem.«
 
 
 
n.144
Ónapy
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Ónapi
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
táblabiró váltá fel a grófot : »Örömmel
 
n.145
Lennék társ az urak céhében s nem vonakodnám
 
n.146
Subscríbálni azon papirost« úgymond »ha lehetne :
 
n.147
Ámde nagyon méltó mentségem : tisztes öregnek,
 
n.148
Mint magam, ily kirivó szinü köntöst hordani nem szép
 
n.149
Lenne, fehért, zöldet, vereset, mint látom e tábl . . . «
 
 
 
n.150
Nagy kacagás
vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« szakitá félbe »
vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
az öreg szavait, ki
 
n.151
Szégyenkedve leült és felfogadá : soha többé
 
n.152
Szót nem emelni, habár lopnák is előle hazáját.
 
 
 
n.153
Szünvén a kacagás, Rőfész foga szert, s
puha öklét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
s keze főjét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
 
n.154
Törve : »Alássággal hírül adom, a honi kelmék
 
n.155
Brünn — vagy izé . . . Gácsról« igazítá arca-pirultan
 
n.156
»Még ma megérkeznek, szolgálhatok illemes áron . . .«
 
 
 
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így
kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újra leűlni.
 
n.158
Singhy barátja pedig könyökét megrántva susogta :
 
n.159
»Mit gondol koma, bukni akar honi kartona mellett?«
 
n.160
»Ej koma«, válaszol ez, »van eszem. Két vég honi mellett
 
n.161
Tizet adok külföldi vagyont szint’ oly magas áron,
 
n.162
Végre, bukást mondván, a gyárt buktatni segítek.«
 
n.163
»Már az más« felel a koma, képe simára juháztan.
 
 
 
n.164
Folyt az aláírás, szónoklat : s megjegyezendő,
 
n.165
Nem szólt mind, ki aláírá az ivet, de viszontag
 
n.166
Sem mind írta alá, ki az ügynek szónokaképen
 
n.167
Sok nedves tenyeret fájós tapsokra hevített.
 
n.168
Most Pipy gróf kelt
fel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« föl »
fel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
s ügy pártolatára emelt szót :
 
n.169
Mert, úgymond, divatos ma ez eszme nagyok, kicsinyek közt,
 
n.170
Mert nem sokba kerül, s nagyon is lágy a kötelezmény :
 
n.171
Puszta becsűletszó fékezve csak a kirugókat.
 
n.172
És így, a ki belé unt, bizvást visszavonulhat :
 
n.173
Szó a kötél, szabad azt revokálni, kivált a nemesnek.
 
 
 
n.174
Hangady táblabiró hasonúl pártolta, ez okbul :
 
n.175
»Olcsón vesztegetem gyapjúmat« mond ; »ha Magyarhon
 
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Késziti a »
Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
posztót s a külföld hordja tovább is,
 
n.177
Szökken az ára, hiszem, s akkor huszasom haza hozzák.«
 
n.178
Mellé szólt Rohanász ; ő, úgymond, helyben aláír,
 
n.179
Él hite keblében — s ez okon kész áldozatokra
 
n.180
Hogy védegyleti tag testén a nem-honi kelme
 
n.181
Benn született honivá nemesül idegen szaga múltán.
 
n.182
Borzond is javalá, ott látván benne az üdvet,
 
n.183
Hogy lecsepűli böcsét a külföld áruinak s így
 
n.184
Féláron vehet ő idegen-készítte iparműt.
 
n.185
Langyi hasonlóul, nem igen tűntetve, aláírt ;
 
n.186
Ő az egészt
levegőtisztító
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
csak légtisztító
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
éji lidércnek
 
n.187
Képzeli
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hívé
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, mely se nem árt, sem használ szembetünőleg,
 
n.188
S el fog tűnni megint, miután ragyogott egy időig.
 
n.189
Ingadi ellenben — majd bal, majd jobbra tekintve,
 
n.190
Hosszú kétely után sem merte nevét odaírni
 
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban lele mégis egyensúlyt
n
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
Széchenyi István
sűrűn használta.
 
n.192
Hogy fogadást tőn és — azt mondják — esküt adott rá
 
n.193
Négy szem közt, miszerint, bár nyilván írni körülmény
 
n.194
Tiltja, titokban azért hű lészen az egyesülethez,
 
n.195
És, ha jutányosban kaphat honit, azt vesz örömmel.
 
 
 
n.196
Illyen s még badarabb okokat hordván fel a gyűlés
 
n.197
Tagjai kölcsönösen, miután a gyomorkaparó dél
 
n.198
Hírül adá, hogy a gazdasszony káromkodik otthon,
 
n.199
És a béketürés gyakor ásításra fakadt ki :
 
n.200
Amint testi szemét éhség hálózta, fokonkint
 
n.201
Nőtt értelme világa az elnöknek, ki egészen
 
n.202
Tisztában látá kettőkor a tárgyat, a tisztek
 
n.203
Megválasztattak (mind jó hanyag emberek) és a
 
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újságvággyal eloszlott.
 
 
 
n.205
Bendét gróf Telivér meghítta magához ebédre
 
n.206
Sorsosival, másnap pedig a követútasitások
 
n.207
Választmánya előtt mutatá be levente barátját.
 
 
 
n.208
Nagy kazal indítvány, szép változatos vegyületben,
 
n.209
Várt a tanácskozatok percére, hideg nyugalommal :
 
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.
n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a 40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt szövegben a 217. sor után következett négy sorral, melyeket az ÖK. 1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a variánsoknál.)
 
n.211
Ennek az ellenzék egy kis töredéke ohajtott
 
n.212
Volna erősb szövetű törvényt, mely bírna darázzsal
 
n.213
Szintúgy, mint a legyek törpéivel és szunyogokkal :
 
n.214
Ámde a nagy »numerus« megelégvék, sőt köszönettel
 
n.215
Vette az eddigit is, némely nem győzve csodálni :
 
n.216
Mint történhetik az, hogy már nincs tiltva magyarnak
 
n.217
Szólni, pörölni, Magyarhonban, született anyanyelvén.
 
n
Jegyzet 217. után K., Évl. :
 
  A mi a horvátság zajütését illeti, mondák,
  Durva kegyetlenség törvénnyel hajtani őket
  Nyelvtanulásra előbb, mint kedvök jőne magoktul
 
— Évl.; magoktól
 
  Nyelvisméretőket bővíteni a honi nyelvvel —
 
A későbbi kiadásokból kimaradt.
 
 
n.218
Most az avíticitás kérdése került felül. Ez sok
n
Jegyzet Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették. Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az 1843—44. országgyűlésen kisebbségben maradt.
 
n.219
Szép köhögésre adott okot (ó mert szörnyü poros volt!)
 
n.220
Majd, miután fel lőn olvasva, vitáztak erősen,
 
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti lapnak,
n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti Hirlap, ezt
Kossuth
Kossuth Lajos
kezéből 1844-ben a centralisták vették át. — Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap
Kossuth
Kossuth Lajos
és a centralisták ellen fordult,
Széchenyi
Széchenyi István
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552. sor jegyzetét.)
 
n.222
Sőt felül is múlák ezeket pokrócban, epében.
 
n.223
Földesurak, kiknek tetemes földbirtokaikra
 
n.224
Dédükök elfeledett bűváldozatúl ebet ölni
 
n.225
S bőrét a szerezett holdak hátára terítni,
 
n.226
Hogy védné azokat harapós prókátorok ellen,
 
n.227
Rögtöni eltörlést javasoltak a nyűg ösiségnek.
 
n.228
Ellenben megavúlt ügyvédek, régi fiókok,
 
n.229
Szú-likacsolta családszekrények felkutatói,
 
n.230
Ó nevek emberi, volt urodalmak messzire terjedt
 
n.231
Mesgyéin legelők s tengők örök álmu reményben ;
 
n.232
Szemrontó firkák halovány rejtélyei titkán
 
n.233
Rágódók s egyebek, tudná a manó lesorolni,
 
n.234
Alkotmány-kidülést, nemzetsírt láttak ezen szép
 
n.235
Aggszerü intézet legutolsó körme-szakadtán.
 
n.236
Legkitünőbb vala most Rák Bende beszéde, ki tartván
 
n.237
Zálogosított birtoka vesztétől, kimeríté
 
n.238
Ékesszólását a veszélyes gondolat ellen.
 
n.239
»Nemde«, kiált hevesen, »most is sok a pertelen ügyvéd,
 
n.240
Kik, mivel egymástól nem tudnak elélni különben,
 
n.241
Hajhászok, keritők és alkuszok és veszedelmes
 
n.242
Csendzavarók lesznek, mindennapi szűk eleségért?
 
n.243
Most vegyük el kenyerök jobb részét : nem fog-e majdan
 
n.244
Fellázadni egész seregök, s e drága Magyarhont
 
n.245
Nem fogják-e utóbb fenekestül felborogatni?«
 
 
 
n.246
Ingady ellenben kívánta, hogy »eltörülődjön«,
 
n.247
Mindazonáltal nem rögtön, mivel az sok elárvult
 
n.248
Hajdani nemzetség ígényit meghiusítná,
 
n.249
Nem : hanem elvárván végét minden folyamatban
 
n.250
Lévő és ezután kezdendő ősi pöröknek.
 
 
 
n.251
Még ugyan a többség akaratja ki sem vala mondva,
 
n.252
Mindazonáltal, időt kívánván megtakarítni,
 
n.253
Sorra kitálalták a tárgyakat, okszerü célból :
 
n.254
Hogy ki egyik tálból nem eszik, nyulhasson a máshoz.
 
n.255
Bende a hongyűlés éventi ülései ellen
 
n.256
Tiltakozék, kérdvén : minek azt a sok f . . . törvényt?
 
n.257
Ollyan a törvény mint a bor : fanyar ízü ha új még,
 
n.258
És savanyú képet torzít mellette ivója,
 
n.259
Míg a megérett ót kéjelgve bocsátja le torkán.
 
n.260
Van Verbőczyben ó is elég, csak győzze az ember
 
n.261
Azt betanulni ; miért ahelyett hát gyártani újat?
 
n.262
Isten tízet adott mindössze az emberi nemnek :
 
n.263
És mi nem érnők meg félmázsás corpusainkkal?
n
Jegyzet Corpus : test. Ha lélek volna benne, úgy élő lény volna.
 
 
 
n.264
»Úgy van, öcsémuram« ősz Patvardy felelt helyeselvén,
 
n.265
»Hajdan az ifjúság tanulá, mint tisztes apái,
 
n.266
A haza törvényét, mint azt Verbőczyben és szent
 
n.267
Corpus Jurisaink
foliánsain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
foliántjain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
írva találta :
 
n.268
Most, tanulás helyt, őmaga gyúr, külföldi anyagból,
 
n.269
Új törvényt, nehogy a régin rágódnia kelljen.«
 
 
 
n.270
Másik a képviselő rendszert átkozta kegyetlen,
 
n.271
Mondván : nem lakik ő jól más szájával, eszét sem
 
n.272
Bízza magánál, úgy lehet, ifjabb képviselőre.
 
 
 
n.273
Aggdy a kortesség szép volta felől csodaszépen
 
n.274
Értekezék ; Telivér a német vámra sohajtott,
 
n.275
Úgy hívén a hazát tündökleni gazdag iparral.
 
n.276
Gróf Pipy kényszeritett örökös váltságot ajánlott,
 
n.277
Melly a jobbágyot kötelezze kiváltani földjét ;
n
Jegyzet Az 1839—40. évi országgyűlés törvénybe iktatta az örökváltságot.
 
n.278
Földesurát, úgymond, szükségtelen így kötelezni :
 
n.279
Az, maga hasznáért, örömest lép alkura úgyis.
 
 
 
n.280
Volt, ki füléig
adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« eladósodott »
adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, üdvet a státus-adósság
 
n.281
Elfogadásában keresett, nem tudni, mi okból ;
 
n.282
Másik egész tűzzel — vala bár hive a maradásnak —
 
n.283
Sürgete teljes szót minden városnak adatni,
 
n.284
Csakhogy az ellenzék leszavaztassék a
diétán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
diaetán
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
.
 
n.285
Lánghy a kormánynak
felelősségét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
felelősségét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
felelőségét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
akará ki-
 
n.286
Vinni : derék akarat ! kár volna ha nem sikerülne!
 
n.287
Mondják : így akará az egérnem is egykor a macskát
 
n.288
Megzabolázni, de nem hallottuk még az eredményt.
 
n.289
Mások a sérelmek tárgyában emígy szavazának :
n
Jegyzet Sérelmek, gravamenek. A Rendek az országgyűlés kezdetén sorolták elő panaszaikat, a kormány törvénysértéseit, orvoslásukat kérve.
 
n.290
Minthogy ezen panaszok nagyon is halmazra tolúltak,
 
n.291
S mink, fiatal maradék, nem tudjuk már nagyapáink
 
n.292
Régi gravameneit, nem tudja miénket a késő
 
n.293
Posteritas : jó voln’ ezeket mind összeszedetni,
 
n.294
És egy öreg könyvben kinyomatni jövő tudomásul.
 
n.295
Ám sokan ellenzék e javaslatot, azt bizonyozván,
 
n.296
Hogy feledékenység legjobb ír e panaszokra.
 
n.297
Szóltak az esküttszék mellett és ellen is, ámbár
n
Jegyzet A büntetőtörvénykönyv reformjában szerepelt az esküdtszékek felállítása is ; a főrendek a reformot megakadályozták.
 
n.298
Vékonyan ismerték ezen intézet miben-álltát,
 
n.299
Csak hírnévben, mint a monda vitéze a kávét :
 
n.300
Hja, de mi, csillagaim, törvényhozatalra születtünk :
 
n.301
Azt is látnunk kell, ami túl van hályogainkon.
 
 
 
n.302
Mindezeket, pro és contra, vitaták sok időig ;
 
n.303
Mindenik önnéztét akará a többire tolni,
 
n.304
Vélekedésében tetszék mindenki magának,
 
n.305
És maga sátra előtt söpré minduntalan a port.
 
n.306
Így, természetesen, lehetetlen volt egyesülni.
 
n.307
Látta az elnök is ezt : hogy azért más térre vezesse
 
n.308
A meddő szavalást, ámbár még nem vala sorban,
 
n.309
Híres ügyét
szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
a házi adónak.
n
Jegyzet A nemesi adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat 1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
Deák Ferenc
elmaradásának ezen országgyűlésről.
 
 
 
n.310
Mintha darázsfészket pajkos süheder faderékban
 
n.311
Megbizgat, dühösen zúdul fel a hangos odúban
 
n.312
A szuronyos bogarak számnélküli nagy sokasága :
 
n.313
Úgy zúdúlt föl egész teremök, hallván az adó szót.
 
n.314
Elsőbb is Rohanász foga szert, és cifra beszéddel
 
n.315
Nemcsak a házi adót, hanem a hadit is helyeselte,
 
n.316
Mert, vegyük észbe, magának nem volt semmi vagyonja,
 
n.317
Sőt a
reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
is túlhaladá az adósság.
 
n.318
Ellenben Telivér gonoszúl csépelte
a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
a
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
e
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
tárgyat,
 
n.319
S hosszu beszédének farkául így teve kérdést :
 
n.320
Volna-e képtelenebb annál: hahogy a nemes ember
 
n.321
Nemcsak a választás terhét, mely annyira súlyos,
 
n.322
(Egy tisztújítás taval is négy ezriben állott)
 
n.323
Fogná hordani, nem, hanem a megyetiszt fizetését
 
n.324
Szinte viselné a házsártos, lomha paraszttal,
 
n.325
Kit csak, mint a diót, törten használhat az ember?
 
n.326
Gróf Pipy váltá fel, de nagyon más-szőrü beszéddel.
 
n.327
Ő minap apjával csak egy úgynevezett szobalyányon
 
n.328
Összeveszett gonoszúl, s azidőtől fogva szünetlen
 
n.329
Pesti Lapon legelész és átkozom egy liberális ;
 
n.330
Hármat a legjelesebb cikkekből szóhiba nélkül
 
n.331
Elfútt, s elfogadá az adót ; de az emberi szívek
 
n.332
Vizsgálója tudá, hogy a szónak rejteke táplál
 
n.333
Némi reményt, miszerint hamarább rá száll az örökség,
 
n.334
Mintsem a házi adó törvénye fizetni szorítná,
 
n.335
És így még lesz idő a nem-fizetősdi szerepre.
 
n.336
Most ősz Aggdyra jött a sor, ki felállva, nehézkes
 
n.337
Mozdulatokkal (mert ő nagy nyomatéku egyén volt)
 
n.338
Méltóságosan így szavazott : »Természeti törvény,
 
n.339
Hogy kiki ollyan arányban hordja az álladalomnak
 
n.340
Terheit, amilyen részvétese a jövelemnek.
 
n.341
Én a közös fizetés terhét őszinte örömmel
 
n.342
Üdvözlöm. Hogy adóz a jobbágytelki nemesség,
 
n.343
Én javalom, mert azt a jogosság hozza magával.
 
n.344
Tudva van ott : mellyik nemes és hány véka vetést bír,
 
n.345
És az adókivetést akadály meg nem nehezíti.
 
n.346
Ám a birtokosok már más rovatúak : ezeknek
 
n.347
Terjedetes faluit, pusztáit, mesgyehatárit,
 
n.348
Völgyeit és hegyeit, vizeit, gazait, pocsolyáit,
 
n.349
Erdőit, mezeit, nádréteit és legelőit,
 
n.350
Malmait, amellyek kétszer vámolnak : először
 
n.351
Míg zöld még a vetés, megye-meglimitálta vizökkel,
 
n.352
Aztán majd szemül is molnár-szentelte fukákkal,
n
Jegyzet Fuka : Szinnyei Magyar Tájszótárában »a véka nyolcad része, molnárok vámoló mértéke.«
 
n.353
Mindezeket nincsen ki e földön számba vehesse.
 
n.354
Én hát, bár az adófizetést is örömmel akarnám,
 
n.355
Még most megmaradást javalok subsidiuminknál
n
Jegyzet Subsidium == Segedelem. Rendkívüli adó, többféle volt : subsid. bellicum = hadi segedelem ; regnicolare = országszerint való segély, stb. Az adók önkéntesnek látszó elnevezése volt.
 
n.356
Erre legott tüzesen felpattant a deli Borzond :
 
n.357
»Táblabíró tens Aggdy Ferenc úr úgy teve, mintha
 
n.358
A szabadelvű párt szabad elveit osztani hajló
 
n.359
Volna, de lám a szeg kiüt a már rég elavúlt zsák
 
n.360
Hézagain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hízakain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, s a víz kifoly a rossz rosta fonásán.
 
n.361
Jobb azt szép kereken megmondani : »én nem adózóm« ;
 
n.362
Vagy : »bizony én igen« és nem hímhámozni körötte.
 
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fizetem — bár zúgjon akárki —
 
n.364
Házi adóm, mihelyest — felelőssé válik a kormány.«
 
 
 
n.365
Lánghy nem így akará, hanem elsőbb tettleg adózni,
 
n.366
S akkor a gyűlt pénzről majd rendelkezni magunknak.
 
n.367
»Míg e zöld táblán« úgymond »készítjük az ingyen
 
n.368
Terveket, én addig nem várok semmi eredményt.
 
n.369
Kezdjük el a fizetést, alapítsunk nemzeti tőkét,
 
n.370
Majd lesz terv is elég, csak pénz s akarat ne hiányzzék.«
 
 
 
n.371
Nem helyeselte szavát e grófnak a szellemi párt sem.
 
n.372
Mit? rögtön fizetést? morogának. Az esztelen ember!
 
n.373
Sokkal szellemiebb haladónak véltük a jámbort,
 
n.374
Mintsem időt töltsön s kezeit szennyezze, fizetvén
 
n.375
Materialis pénzt ragyogó pompáju szavak helyt.
 
n.376
Majdosi pártolná, de haragszik, hogy liberalis
 
n.377
Pendít meg mindent legelőbb, pedig ő szabadelvű
 
n.378
Ember után, mondá, még mennyországba se menne.
 
n.379
Lepkefy ellenben — ki ma szolt elsőbb a
gyülésen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
gyülésben
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.380
Ifjui lángszívvel kelt védelmére az ügynek.
 
n.381
Ő csak a mult napokon tért vissza honába Pozsonybul,
 
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
n
Jegyzet Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
sok mosadékot
 
n.383
És átkot megevett megivott két évnek alatta.
 
n.384
Ott, bár ótta magát a közös ragadálytul eléggé,
 
n.385
Hajh ! megmételyesült (legalább azt hitte az apja)
 
n.386
És, uram irgalmazz! szabadelvű lőn a fiúból.
 
n.387
Itthon elővették csípős lúgját a szülői
 
n.388
Feddésnek, s váltig mosogatták azzal a
kölyköt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kölköt
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kölyköt
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.389
Hasztalanúl! Szerecsent mostak. Végtére a gyeplőt
 
n.390
Búsan utána veték, várván, hogy a köznapi élet
 
n.391
Tégla-darabjaival dörzsölje le a veszedelmes
 
n.392
Szellemi mázt. — Éljent aratott, végezve beszédét.
 
 
 
n.393
Most miután a jobb s balog oldal sorban elállott,
 
n.394
Juste milieu-s uraim neki bátorodának a szónak.
 
n.395
Volt ki adót fizetett, de csak úgy ám, hogy ne adónak
 
n.396
Híják a fizetést ; másik kész volt az adóra
 
n.397
Úgy, ha az eddigi nagy terhű subsidiumok
n
Jegyzet A subsidiumok beszedése véghetetlen lassúsággal járt, a votumok bejegyzése miatt.
helyt
 
n.398
Könnyebb rendes adó lépend, s nem hajtatik oly nagy
 
n.399
Tűzzel, mint szedetik ma az ily országos ajánlat.
 
n.400
Legnyomosabban szólt pedig a jó Ingady, mondván :
 
n.401
»Szívemből akarom, hogy adózzék minden, e honnak
 
n.402
Felvirulásáért, kit egével bétakar e hon :
 
n.403
De kérdem : mire ám ? Nem kell-e kitudnom előre
 
n.404
Részletesen, hova fog pénzem költetni, mit adtam?
 
n.405
Hány kapocs és hány sín kell a vasutakhoz? az őrnek
n
Jegyzet 405—9. K. : az ének végéről van bekapcsolva nem azonos irással. Az ÖK. kiadásából kimaradt, az ÖM. közölte.
 
n.406
Mit fizetünk? s abból mi esik rám? Hát a csatornán
 
n.407
Hány garas egy napszám? Hány ásó és kapa kell ott?
 
n.408
Mindezt tudni nekem, kérdem, bőrömbe nem áll-e ?
 
n.409
Én, hogy az állandó fizetés törvénybe irassék,
 
n.410
Kívánom ; de előbb állandóan s örök évig
 
n.411
Szükség, részletesen, híven, kicsinálni a költség-
 
n.412
Jegyzéket, hova majd az adó fordíttatik évrül-
 
n.413
Évre, s azon munkát a törvénytestbe nyomatni,
 
n.414
Hogy tudjuk, mikor és mire kell filléreket adnunk.
 
n.415
Én, ha ezen jegyzék törvényünk testibe nem megy,
 
n.416
Semmi adót el nem fogadok, bár elvem adózni
 
 
 
n.417
És már nem vala több szónok ; röviden szavazának :
 
n.418
Elfogadák az adót, kiki fenntartván a magáét.
 
n.419
Bende pedig nem szólt ; komolyan pödrötte
bajúszát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
bajusszát
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.420
Csak ti pöröljetek, így gondolta, saját magatoknak,
 
n.421
Én tettel mutatom meg : adózik-e lélek e honban ?
 
 
 
n.422
Ingadyhoz vala most meghíva ebédre, ki tegnap
 
n.423
A szabadelvűknek
készíttete
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
készítete
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
készittete
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fényes ebédet,
 
n.424
Most pedig a maradó pártot kérette magához.
 
n.425
Ingady gazdag volt s perszé gyermektelen ember ;
 
n.426
Nője derék asszony, köpcös, piros arcu menyecske :
 
n.427
Ez radikál nő volt : nem szenvedhette a foldást
 
n.428
És toldást, hanem új kellett neki szüntelen : új pénz,
 
n.429
Új ruha, új vendég, új házi pör, új kocsi, új hír ;
 
n.430
Nem csoda hát, hogy az új arcú Bendét sem utálta,
 
n.431
Sőt avatott szemek azt kezdették sejteni : Bende
 
n.432
Kedvéért örömest eltűrne kevés gyanusítást.
 
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44. évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer, iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
 
 
  HARMADIK ÉNEK.  
 
 
n.1
Már a pirók hajnal diadalzászlója kifeslett
 
n.2
Napkeleten, s folyvást pirosabbá lőn a hegy ormán ;
 
n.3
Réteken, erdőkön, falukon és városon egyre
 
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Ébredezék »
Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
a zsibaj, jeleül, hogy az annyiszor ifjúlt
 
n.5
Természet ma megint felocsúdott rémriadalmas
 
n.6
Álmából. A paraszt nyujtózva kel ökrei mellől
 
n.7
És kitörölve szemét, a most féléve mosottat,
 
n.8
Cserhaju öklével, ballag mérsékleti boltba
n
Jegyzet Mérsékleti bolt. Erősen indítványozgatták a mértékletességi egyleteket, angol mintára
n
Jegyzet A mérésről.
 
n.9
Egy negyed életvíz lélekderitő italára.
 
n.10
Szurdikos utcákból, hol az éjt festékes aráknak
 
n.11
Karjai közt tölté, kimerűl tollas köpenyeggel
 
n.12
Egy vagy két filozóf, szüleiknek drága
n
Jegyzet Mert: ami sok pénzbe kerül, az drága ; úgyde a szülői remény sok pénzbe kerül : ergo drága.
reményi :
 
n.13
Élni sietnek ezek, vásárlani új gyönyörélvet
 
n.14
Pár huszasért s pótlékul adott potom életerőért.
 
n.15
Már ama
jobbak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Jobbak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
jobbak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, kik magukat rég túlmivelék az
 
n.16
Ostoba természet pimaszos szabatú reguláin,
 
n.17
Vetkeztettetnek lefelé, hogy az éji Geschäftek
 
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »
Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
után elaludják a nap unalmit.
 
n.19
Itt-ott utcaszögön serkennek a városi őrök,
 
n.20
És elballagnak kipihenni az éji virasztást.
 
n.21
Osztoznak zsebelők, csendőrök, az ég adományán,
 
n.22
Majdan a károsnak nagylelkűn visszahozandók
 
n.23
Elsikkadt fejszéje nyelét, hitványka jutalmért.
 
 
 
n.24
Főleg a vendéglő körül éber az élet azonban.
 
n.25
Fürge legények, zöld kötenyekkel, ki s be sorolnak,
 
n.26
Hónuk alatt foglalva tekercs, kalapács kezeikben,
 
n.27
Még füleik mellett a múlt napon ott feledett toll.
 
n.28
Benn, a keringőben
n
Jegyzet Keringő : Reitschul. Így neveztetnek azon tágas termek, melyekben a dicső magyarok more patrio walzerezni szoktak.
fölfejlenek ím a tekercsek,
 
n.29
Zöld, veres és hószínü fejér kelméket eresztvén,
 
n.30
Mellyekkel padokat, táblát és karzatot egyre
 
n.31
Felcsicsomáznak a zöld hasu fickók, óva szegezvén
 
n.32
Széleiket, nehogy a fizetetlen nemzeti kelmék, —
 
n.33
Mellyek a Grosshändler soha nem feledő pagináin
 
n.34
Írvák, nem szelidítve büvös saldirt erejével, —
 
n.35
Elszakadozzanak, és a vevőt más boltba riasszák.
 
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti Gyűlés.
n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
Kossuth Lajos
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az 1843—44. országgyűlés maga akarta a védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. ( Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.) Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.
 
n.37
Már gyűl a sokaság bámulni a tarka mutatványt,
 
n.38
Éttelen újságvágy dologellenes ingere hajtván.
 
n.39
Jőnek urak, nem-urak, vászonnemesek, paszomántos
 
n.40
Birtokosok, frakkos megyetisztek, arasznyi szakállal,
 
n.41
Kardosan és botosan, hogy tudjanak ülni tanácsot ;
 
n.42
Úri parasztok, azaz kutyabőrtelen értelem aljas
 
n.43
Emberi: ügyvédők, tisztek, papok, orvosok és föld-
 
n.44
Mérők, kik hálátalanúl nem rettegik édes
 
n.45
Anyjokat is lánccal terhelni naponti kenyérért ;
 
n.46
Végre zsidók, lesikált állal, hagymás faluszájak,
n
Jegyzet Falu szája a jegyző.
 
n.47
És a kanászoknál szigorúabb sorsu tanítók.
 
n.48
Asszonyok is : lelkes buzgalmu leányi e honnak
 
n.49
(Nem sokan e nemből) honi festésű rokolyákban,
 
n.50
Legtöbben divatos kelmékben, máshoni drága
 
n.51
Csipkebodor közepett ülvén mint nyársra feszült lúd,
 
n.52
Tartani pártatlan bírálatot öltözetéről
 
n.53
A bejövő-kimenő minden rangú sokaságnak ;
 
n.54
Szűkkezü kalmárnők csődöt lehelő piperével,
 
n.55
Vesztaszüzek, zsoldos katonák ónnal teli karján,
 
n.56
Peckes mesternők, feszes arccal, gömbölyü testtel,
 
n.57
Szürke harisnyájú, idegen haju cifra zsidónők,
 
n.58
És lyány-asszonyok, e szók értelmében egészen,
 
n.59
Kik csak a buzdító, a tevékeny férfira
várnak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
várnak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
vártak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.60
S készek mindenöket, nemes elszánással, od’adni
 
n.61
Áldozatúl, a hon gyarapúlásának okáért.
 
n.62
Jött Rák Bende vitéz, jöttek mind társai. Őket
 
n.63
Ellátván a büvész Armída tanúlevelekkel :
 
n.64
Mintha nemely távol megye gazdag táblabirái
 
n.65
Volnának, legelőbb most látogatók e megyében
 
n.66
Kis részbirtokukat, feljöttek tiszteletére
 
n.67
A megyeispánnak, ki, nem is kételgve irántuk,
 
n.68
(Mert tudhatta-e azt : ki, hol és mit bír a megyében ?)
 
n.69
Szívesen elfogadá, s meghítta gyülésbe is őket.
 
n.70
Végre az elnök jött, ki nagy éljennek közepette
 
n.71
Székeig elhatván, ekkép kezdette beszédit :
 
 
 
n.72
»Én nagyon örvendek, látván, becses úri közönség,
 
n.73
Mily nagyszámu magyart képes még gyüjteni egybe
 
n.74
A haza érdeke, mit mostan van látni szerencsém.
 
n.75
A védegylet ügyét akarom kegyetekbe ajánlni.
 
n.76
Balgatagok voltunk mostanság, nagybecsü gyűlés :
 
n.77
Ősi apáink megtanulának szőni darócot,
 
n.78
Törni juhbőrt szittyás kacagánynak, szíjt hasogatni
 
n.79
Bocskoraikhoz, kalpagnak rókát lenyilazni,
 
n.80
Farkast és medvét bundának csáva-cserezni,
 
n.81
Asszonyaik pedig a lent fonni, himezni a vásznat,
 
n.82
Kötni erős csipkét és varrni magoknak, uroknak :
 
n.83
Ami kevés pénz volt, nem ment külföldi zsebekbe,
 
n.84
Nem hanem — eltemeték, minekünk, késő maradéknak.
 
n.85
Ámde mi elhagytuk nyomdokjaikat : kacagány helyt
 
n.86
Szűk zsákot viselünk zagyvált szinü condra szövetből,
 
n.87
Párizsi utcákhoz készített kelmetopánkát
 
n.88
Hordunk, öltözetünk valahány darab, annyi királynak
 
n.89
Országából jött, s jó drágán — néha hitelben —
 
n.90
Vettük, ugar földünk bevetetlen hagyva miatta.
 
n.91
Ez
gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« rosszul »
gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
megyen így. Kinek egy garas a jövedelme,
 
n.92
S hármat költ : az előbb, vagy utóbb, de bukásra jut egyszer.
 
n.93
Íme azért lelkes, takaros polgári e honnak
 
n.94
Egyletet állíttak, melynek minden magyar ember
 
n.95
Tagja lehet, s nem kell mást tennie, mint fogadással
 
n.96
Azt ígérni, hogy ő honi kelméket fogad el csak
 
n.97
Öltözetűl, honipar művét használja magának.
 
n.98
Álljunk hát e nemes, csak húsz krajcárba kerűlő
 
n.99
Társúlatba mi is : ki ne tenné ezt a hazáért,
 
n.100
Lévén alkalom azt illy olcsón tenni dicsővé?
 
n.101
Itt az iv : írjuk alá. Kezdem : másfél huszas ; itt van!
 
 
 
n.102
Szóla ; megéljenezék, és végre leűle szokáskint.
 
n.103
Ellenben pedig a tűzlelkü Hamarfy felálla :
 
n.104
»Én nem kérdezem azt, használ-e honomnak ez egylet«
 
n.105
Kezdi, »csak azt : kormány ellenzi-e vagy sem? azonnal
 
n.106
Tudni fogom, vajon üdv rejlik e benne, vagy átok.
 
n.107
Úgy veszem észre pedig : nincs a kormánynak inyére,
 
n.108
És így, nem magyar az, cudar az, ki tagúl be nem álland.«
 
 
 
n.109
Melyre vitézlő Bende, dühét nem bírva, felugrott,
 
n.110
S fülhasitó hangon így ránta magára figyelmet :
 
n.111
»Az cudar, aki teszen kormánya, királya dacára.
 
n.112
Az cudar, aki e kardviselő nagy nemzet egyénit
 
n.113
Görbe takácsokká, festőkké tenni akarja !
 
n.114
Illik-e az, hogy lent fonogasson az ős magyar ember?
 
n.115
Illik-e, hogy gyapjút csapjon? Végtére : ki tiltja,
 
n.116
Ezt ne vegyen, vegyen azt a szabad-zsebü honfi nemesség?
 
n.117
Verje meg a magyarok szent istene, aki aláír.«
 
 
 
n.118
Rosszalatot búgott e szókra egész balog oldal :
 
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;
n
Jegyzet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
országgyűlési naplójában azt írja (1833. jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’. Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI. ének 267. sorában is.
 
n.120
Melynek szürkehajú seregéből Aggdy felállván,
 
n.121
»Meglehet« így kezdé : »van jó ezen egyesületben,
 
n.122
Ámde korán van még, éretlen rá a magyar nép.
 
n.123
Ifju korunkban, jól jut eszembe, mi lelkesedéssel
 
n.124
Terjesztők a magyar szabatú köntöst haza-szerte!
 
n.125
Szalmai volt a láng : frakkot visel a magyar ismét.
 
n.126
Most pedig a kelmét kívánnák megmagyarítni :
 
n.127
Meg nem foghatom azt, mért nem derekabb magyar öltönyt
 
n.128
Anglia-posztóbúl, mint quakert szabni magyarból?
n
Jegyzet Quaker : egyszerű kabát, ellentétben a vitézkötéses zrinyivel ; ez volt a magyaros ; rövidebb atilla.
 
n.129
Hordjunk zrínyit előbb, azután írhatjuk alá ezt.«
 
 
 
n.130
Gróf Telivér lőn most a szónok egész tüdejével :
 
n.131
»Kormányellenies cél rejlik az egylet alatt, és
 
n.132
Forrongásra vezet : megrontani minden erőmmel
 
n.133
Szent kötelességem ; pedig ez sok szép huszas áru
 
n.134
Múlatság, uraim, nem mint önök egylete ; már is
 
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapító
n
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
Kossuth Lajos
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844. dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s rövidesen megszünt.
 
n.136
Társúlatba, de nem sajnálnék adni megannyit,
 
n.137
Csakhogy a védegylet bukjék, mielőbb, mi rutabbúl.«
 
 
 
n.138
Τόν δ’ άπαμειβόμενος fölkelt gróf Lánghy, tüzelvén :
n
Jegyzet Homerosnál gyakran visszatérő szólás ; annyit tesz : erre válaszolva.
 
n.139
»Én is adék a gyáralapító tárba, nemes gróf,
 
n.140
Húszezeret, de azért nem kérkedem ily helyen azzal.
 
n.141
A védegylet ivét pedig épen azért fogom, ímhol,
 
n.142
Írni alá, mert húszezerig meg kell rövidítnem
 
n.143
Pénzkiadásomat ; így magamat, honomat kisegélem.«
 
 
 
n.144
Ónapy
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Ónapi
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
táblabiró váltá fel a grófot : »Örömmel
 
n.145
Lennék társ az urak céhében s nem vonakodnám
 
n.146
Subscríbálni azon papirost« úgymond »ha lehetne :
 
n.147
Ámde nagyon méltó mentségem : tisztes öregnek,
 
n.148
Mint magam, ily kirivó szinü köntöst hordani nem szép
 
n.149
Lenne, fehért, zöldet, vereset, mint látom e tábl . . . «
 
 
 
n.150
Nagy kacagás
vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« szakitá félbe »
vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
az öreg szavait, ki
 
n.151
Szégyenkedve leült és felfogadá : soha többé
 
n.152
Szót nem emelni, habár lopnák is előle hazáját.
 
 
 
n.153
Szünvén a kacagás, Rőfész foga szert, s
puha öklét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
s keze főjét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
 
n.154
Törve : »Alássággal hírül adom, a honi kelmék
 
n.155
Brünn — vagy izé . . . Gácsról« igazítá arca-pirultan
 
n.156
»Még ma megérkeznek, szolgálhatok illemes áron . . .«
 
 
 
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így
kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újra leűlni.
 
n.158
Singhy barátja pedig könyökét megrántva susogta :
 
n.159
»Mit gondol koma, bukni akar honi kartona mellett?«
 
n.160
»Ej koma«, válaszol ez, »van eszem. Két vég honi mellett
 
n.161
Tizet adok külföldi vagyont szint’ oly magas áron,
 
n.162
Végre, bukást mondván, a gyárt buktatni segítek.«
 
n.163
»Már az más« felel a koma, képe simára juháztan.
 
 
 
n.164
Folyt az aláírás, szónoklat : s megjegyezendő,
 
n.165
Nem szólt mind, ki aláírá az ivet, de viszontag
 
n.166
Sem mind írta alá, ki az ügynek szónokaképen
 
n.167
Sok nedves tenyeret fájós tapsokra hevített.
 
n.168
Most Pipy gróf kelt
fel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« föl »
fel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
s ügy pártolatára emelt szót :
 
n.169
Mert, úgymond, divatos ma ez eszme nagyok, kicsinyek közt,
 
n.170
Mert nem sokba kerül, s nagyon is lágy a kötelezmény :
 
n.171
Puszta becsűletszó fékezve csak a kirugókat.
 
n.172
És így, a ki belé unt, bizvást visszavonulhat :
 
n.173
Szó a kötél, szabad azt revokálni, kivált a nemesnek.
 
 
 
n.174
Hangady táblabiró hasonúl pártolta, ez okbul :
 
n.175
»Olcsón vesztegetem gyapjúmat« mond ; »ha Magyarhon
 
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Késziti a »
Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
posztót s a külföld hordja tovább is,
 
n.177
Szökken az ára, hiszem, s akkor huszasom haza hozzák.«
 
n.178
Mellé szólt Rohanász ; ő, úgymond, helyben aláír,
 
n.179
Él hite keblében — s ez okon kész áldozatokra
 
n.180
Hogy védegyleti tag testén a nem-honi kelme
 
n.181
Benn született honivá nemesül idegen szaga múltán.
 
n.182
Borzond is javalá, ott látván benne az üdvet,
 
n.183
Hogy lecsepűli böcsét a külföld áruinak s így
 
n.184
Féláron vehet ő idegen-készítte iparműt.
 
n.185
Langyi hasonlóul, nem igen tűntetve, aláírt ;
 
n.186
Ő az egészt
levegőtisztító
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
csak légtisztító
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
éji lidércnek
 
n.187
Képzeli
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hívé
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, mely se nem árt, sem használ szembetünőleg,
 
n.188
S el fog tűnni megint, miután ragyogott egy időig.
 
n.189
Ingadi ellenben — majd bal, majd jobbra tekintve,
 
n.190
Hosszú kétely után sem merte nevét odaírni
 
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban lele mégis egyensúlyt
n
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
Széchenyi István
sűrűn használta.
 
n.192
Hogy fogadást tőn és — azt mondják — esküt adott rá
 
n.193
Négy szem közt, miszerint, bár nyilván írni körülmény
 
n.194
Tiltja, titokban azért hű lészen az egyesülethez,
 
n.195
És, ha jutányosban kaphat honit, azt vesz örömmel.
 
 
 
n.196
Illyen s még badarabb okokat hordván fel a gyűlés
 
n.197
Tagjai kölcsönösen, miután a gyomorkaparó dél
 
n.198
Hírül adá, hogy a gazdasszony káromkodik otthon,
 
n.199
És a béketürés gyakor ásításra fakadt ki :
 
n.200
Amint testi szemét éhség hálózta, fokonkint
 
n.201
Nőtt értelme világa az elnöknek, ki egészen
 
n.202
Tisztában látá kettőkor a tárgyat, a tisztek
 
n.203
Megválasztattak (mind jó hanyag emberek) és a
 
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újságvággyal eloszlott.
 
 
 
n.205
Bendét gróf Telivér meghítta magához ebédre
 
n.206
Sorsosival, másnap pedig a követútasitások
 
n.207
Választmánya előtt mutatá be levente barátját.
 
 
 
n.208
Nagy kazal indítvány, szép változatos vegyületben,
 
n.209
Várt a tanácskozatok percére, hideg nyugalommal :
 
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.
n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a 40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt szövegben a 217. sor után következett négy sorral, melyeket az ÖK. 1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a variánsoknál.)
 
n.211
Ennek az ellenzék egy kis töredéke ohajtott
 
n.212
Volna erősb szövetű törvényt, mely bírna darázzsal
 
n.213
Szintúgy, mint a legyek törpéivel és szunyogokkal :
 
n.214
Ámde a nagy »numerus« megelégvék, sőt köszönettel
 
n.215
Vette az eddigit is, némely nem győzve csodálni :
 
n.216
Mint történhetik az, hogy már nincs tiltva magyarnak
 
n.217
Szólni, pörölni, Magyarhonban, született anyanyelvén.
 
n
Jegyzet 217. után K., Évl. :
 
  A mi a horvátság zajütését illeti, mondák,
  Durva kegyetlenség törvénnyel hajtani őket
  Nyelvtanulásra előbb, mint kedvök jőne magoktul
 
— Évl.; magoktól
 
  Nyelvisméretőket bővíteni a honi nyelvvel —
 
A későbbi kiadásokból kimaradt.
 
 
n.218
Most az avíticitás kérdése került felül. Ez sok
n
Jegyzet Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették. Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az 1843—44. országgyűlésen kisebbségben maradt.
 
n.219
Szép köhögésre adott okot (ó mert szörnyü poros volt!)
 
n.220
Majd, miután fel lőn olvasva, vitáztak erősen,
 
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti lapnak,
n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti Hirlap, ezt
Kossuth
Kossuth Lajos
kezéből 1844-ben a centralisták vették át. — Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap
Kossuth
Kossuth Lajos
és a centralisták ellen fordult,
Széchenyi
Széchenyi István
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552. sor jegyzetét.)
 
n.222
Sőt felül is múlák ezeket pokrócban, epében.
 
n.223
Földesurak, kiknek tetemes földbirtokaikra
 
n.224
Dédükök elfeledett bűváldozatúl ebet ölni
 
n.225
S bőrét a szerezett holdak hátára terítni,
 
n.226
Hogy védné azokat harapós prókátorok ellen,
 
n.227
Rögtöni eltörlést javasoltak a nyűg ösiségnek.
 
n.228
Ellenben megavúlt ügyvédek, régi fiókok,
 
n.229
Szú-likacsolta családszekrények felkutatói,
 
n.230
Ó nevek emberi, volt urodalmak messzire terjedt
 
n.231
Mesgyéin legelők s tengők örök álmu reményben ;
 
n.232
Szemrontó firkák halovány rejtélyei titkán
 
n.233
Rágódók s egyebek, tudná a manó lesorolni,
 
n.234
Alkotmány-kidülést, nemzetsírt láttak ezen szép
 
n.235
Aggszerü intézet legutolsó körme-szakadtán.
 
n.236
Legkitünőbb vala most Rák Bende beszéde, ki tartván
 
n.237
Zálogosított birtoka vesztétől, kimeríté
 
n.238
Ékesszólását a veszélyes gondolat ellen.
 
n.239
»Nemde«, kiált hevesen, »most is sok a pertelen ügyvéd,
 
n.240
Kik, mivel egymástól nem tudnak elélni különben,
 
n.241
Hajhászok, keritők és alkuszok és veszedelmes
 
n.242
Csendzavarók lesznek, mindennapi szűk eleségért?
 
n.243
Most vegyük el kenyerök jobb részét : nem fog-e majdan
 
n.244
Fellázadni egész seregök, s e drága Magyarhont
 
n.245
Nem fogják-e utóbb fenekestül felborogatni?«
 
 
 
n.246
Ingady ellenben kívánta, hogy »eltörülődjön«,
 
n.247
Mindazonáltal nem rögtön, mivel az sok elárvult
 
n.248
Hajdani nemzetség ígényit meghiusítná,
 
n.249
Nem : hanem elvárván végét minden folyamatban
 
n.250
Lévő és ezután kezdendő ősi pöröknek.
 
 
 
n.251
Még ugyan a többség akaratja ki sem vala mondva,
 
n.252
Mindazonáltal, időt kívánván megtakarítni,
 
n.253
Sorra kitálalták a tárgyakat, okszerü célból :
 
n.254
Hogy ki egyik tálból nem eszik, nyulhasson a máshoz.
 
n.255
Bende a hongyűlés éventi ülései ellen
 
n.256
Tiltakozék, kérdvén : minek azt a sok f . . . törvényt?
 
n.257
Ollyan a törvény mint a bor : fanyar ízü ha új még,
 
n.258
És savanyú képet torzít mellette ivója,
 
n.259
Míg a megérett ót kéjelgve bocsátja le torkán.
 
n.260
Van Verbőczyben ó is elég, csak győzze az ember
 
n.261
Azt betanulni ; miért ahelyett hát gyártani újat?
 
n.262
Isten tízet adott mindössze az emberi nemnek :
 
n.263
És mi nem érnők meg félmázsás corpusainkkal?
n
Jegyzet Corpus : test. Ha lélek volna benne, úgy élő lény volna.
 
 
 
n.264
»Úgy van, öcsémuram« ősz Patvardy felelt helyeselvén,
 
n.265
»Hajdan az ifjúság tanulá, mint tisztes apái,
 
n.266
A haza törvényét, mint azt Verbőczyben és szent
 
n.267
Corpus Jurisaink
foliánsain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
foliántjain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
írva találta :
 
n.268
Most, tanulás helyt, őmaga gyúr, külföldi anyagból,
 
n.269
Új törvényt, nehogy a régin rágódnia kelljen.«
 
 
 
n.270
Másik a képviselő rendszert átkozta kegyetlen,
 
n.271
Mondván : nem lakik ő jól más szájával, eszét sem
 
n.272
Bízza magánál, úgy lehet, ifjabb képviselőre.
 
 
 
n.273
Aggdy a kortesség szép volta felől csodaszépen
 
n.274
Értekezék ; Telivér a német vámra sohajtott,
 
n.275
Úgy hívén a hazát tündökleni gazdag iparral.
 
n.276
Gróf Pipy kényszeritett örökös váltságot ajánlott,
 
n.277
Melly a jobbágyot kötelezze kiváltani földjét ;
n
Jegyzet Az 1839—40. évi országgyűlés törvénybe iktatta az örökváltságot.
 
n.278
Földesurát, úgymond, szükségtelen így kötelezni :
 
n.279
Az, maga hasznáért, örömest lép alkura úgyis.
 
 
 
n.280
Volt, ki füléig
adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« eladósodott »
adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, üdvet a státus-adósság
 
n.281
Elfogadásában keresett, nem tudni, mi okból ;
 
n.282
Másik egész tűzzel — vala bár hive a maradásnak —
 
n.283
Sürgete teljes szót minden városnak adatni,
 
n.284
Csakhogy az ellenzék leszavaztassék a
diétán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
diaetán
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
.
 
n.285
Lánghy a kormánynak
felelősségét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
felelősségét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
felelőségét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
akará ki-
 
n.286
Vinni : derék akarat ! kár volna ha nem sikerülne!
 
n.287
Mondják : így akará az egérnem is egykor a macskát
 
n.288
Megzabolázni, de nem hallottuk még az eredményt.
 
n.289
Mások a sérelmek tárgyában emígy szavazának :
n
Jegyzet Sérelmek, gravamenek. A Rendek az országgyűlés kezdetén sorolták elő panaszaikat, a kormány törvénysértéseit, orvoslásukat kérve.
 
n.290
Minthogy ezen panaszok nagyon is halmazra tolúltak,
 
n.291
S mink, fiatal maradék, nem tudjuk már nagyapáink
 
n.292
Régi gravameneit, nem tudja miénket a késő
 
n.293
Posteritas : jó voln’ ezeket mind összeszedetni,
 
n.294
És egy öreg könyvben kinyomatni jövő tudomásul.
 
n.295
Ám sokan ellenzék e javaslatot, azt bizonyozván,
 
n.296
Hogy feledékenység legjobb ír e panaszokra.
 
n.297
Szóltak az esküttszék mellett és ellen is, ámbár
n
Jegyzet A büntetőtörvénykönyv reformjában szerepelt az esküdtszékek felállítása is ; a főrendek a reformot megakadályozták.
 
n.298
Vékonyan ismerték ezen intézet miben-álltát,
 
n.299
Csak hírnévben, mint a monda vitéze a kávét :
 
n.300
Hja, de mi, csillagaim, törvényhozatalra születtünk :
 
n.301
Azt is látnunk kell, ami túl van hályogainkon.
 
 
 
n.302
Mindezeket, pro és contra, vitaták sok időig ;
 
n.303
Mindenik önnéztét akará a többire tolni,
 
n.304
Vélekedésében tetszék mindenki magának,
 
n.305
És maga sátra előtt söpré minduntalan a port.
 
n.306
Így, természetesen, lehetetlen volt egyesülni.
 
n.307
Látta az elnök is ezt : hogy azért más térre vezesse
 
n.308
A meddő szavalást, ámbár még nem vala sorban,
 
n.309
Híres ügyét
szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
a házi adónak.
n
Jegyzet A nemesi adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat 1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
Deák Ferenc
elmaradásának ezen országgyűlésről.
 
 
 
n.310
Mintha darázsfészket pajkos süheder faderékban
 
n.311
Megbizgat, dühösen zúdul fel a hangos odúban
 
n.312
A szuronyos bogarak számnélküli nagy sokasága :
 
n.313
Úgy zúdúlt föl egész teremök, hallván az adó szót.
 
n.314
Elsőbb is Rohanász foga szert, és cifra beszéddel
 
n.315
Nemcsak a házi adót, hanem a hadit is helyeselte,
 
n.316
Mert, vegyük észbe, magának nem volt semmi vagyonja,
 
n.317
Sőt a
reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
is túlhaladá az adósság.
 
n.318
Ellenben Telivér gonoszúl csépelte
a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
a
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
e
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
tárgyat,
 
n.319
S hosszu beszédének farkául így teve kérdést :
 
n.320
Volna-e képtelenebb annál: hahogy a nemes ember
 
n.321
Nemcsak a választás terhét, mely annyira súlyos,
 
n.322
(Egy tisztújítás taval is négy ezriben állott)
 
n.323
Fogná hordani, nem, hanem a megyetiszt fizetését
 
n.324
Szinte viselné a házsártos, lomha paraszttal,
 
n.325
Kit csak, mint a diót, törten használhat az ember?
 
n.326
Gróf Pipy váltá fel, de nagyon más-szőrü beszéddel.
 
n.327
Ő minap apjával csak egy úgynevezett szobalyányon
 
n.328
Összeveszett gonoszúl, s azidőtől fogva szünetlen
 
n.329
Pesti Lapon legelész és átkozom egy liberális ;
 
n.330
Hármat a legjelesebb cikkekből szóhiba nélkül
 
n.331
Elfútt, s elfogadá az adót ; de az emberi szívek
 
n.332
Vizsgálója tudá, hogy a szónak rejteke táplál
 
n.333
Némi reményt, miszerint hamarább rá száll az örökség,
 
n.334
Mintsem a házi adó törvénye fizetni szorítná,
 
n.335
És így még lesz idő a nem-fizetősdi szerepre.
 
n.336
Most ősz Aggdyra jött a sor, ki felállva, nehézkes
 
n.337
Mozdulatokkal (mert ő nagy nyomatéku egyén volt)
 
n.338
Méltóságosan így szavazott : »Természeti törvény,
 
n.339
Hogy kiki ollyan arányban hordja az álladalomnak
 
n.340
Terheit, amilyen részvétese a jövelemnek.
 
n.341
Én a közös fizetés terhét őszinte örömmel
 
n.342
Üdvözlöm. Hogy adóz a jobbágytelki nemesség,
 
n.343
Én javalom, mert azt a jogosság hozza magával.
 
n.344
Tudva van ott : mellyik nemes és hány véka vetést bír,
 
n.345
És az adókivetést akadály meg nem nehezíti.
 
n.346
Ám a birtokosok már más rovatúak : ezeknek
 
n.347
Terjedetes faluit, pusztáit, mesgyehatárit,
 
n.348
Völgyeit és hegyeit, vizeit, gazait, pocsolyáit,
 
n.349
Erdőit, mezeit, nádréteit és legelőit,
 
n.350
Malmait, amellyek kétszer vámolnak : először
 
n.351
Míg zöld még a vetés, megye-meglimitálta vizökkel,
 
n.352
Aztán majd szemül is molnár-szentelte fukákkal,
n
Jegyzet Fuka : Szinnyei Magyar Tájszótárában »a véka nyolcad része, molnárok vámoló mértéke.«
 
n.353
Mindezeket nincsen ki e földön számba vehesse.
 
n.354
Én hát, bár az adófizetést is örömmel akarnám,
 
n.355
Még most megmaradást javalok subsidiuminknál
n
Jegyzet Subsidium == Segedelem. Rendkívüli adó, többféle volt : subsid. bellicum = hadi segedelem ; regnicolare = országszerint való segély, stb. Az adók önkéntesnek látszó elnevezése volt.
 
n.356
Erre legott tüzesen felpattant a deli Borzond :
 
n.357
»Táblabíró tens Aggdy Ferenc úr úgy teve, mintha
 
n.358
A szabadelvű párt szabad elveit osztani hajló
 
n.359
Volna, de lám a szeg kiüt a már rég elavúlt zsák
 
n.360
Hézagain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hízakain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, s a víz kifoly a rossz rosta fonásán.
 
n.361
Jobb azt szép kereken megmondani : »én nem adózóm« ;
 
n.362
Vagy : »bizony én igen« és nem hímhámozni körötte.
 
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fizetem — bár zúgjon akárki —
 
n.364
Házi adóm, mihelyest — felelőssé válik a kormány.«
 
 
 
n.365
Lánghy nem így akará, hanem elsőbb tettleg adózni,
 
n.366
S akkor a gyűlt pénzről majd rendelkezni magunknak.
 
n.367
»Míg e zöld táblán« úgymond »készítjük az ingyen
 
n.368
Terveket, én addig nem várok semmi eredményt.
 
n.369
Kezdjük el a fizetést, alapítsunk nemzeti tőkét,
 
n.370
Majd lesz terv is elég, csak pénz s akarat ne hiányzzék.«
 
 
 
n.371
Nem helyeselte szavát e grófnak a szellemi párt sem.
 
n.372
Mit? rögtön fizetést? morogának. Az esztelen ember!
 
n.373
Sokkal szellemiebb haladónak véltük a jámbort,
 
n.374
Mintsem időt töltsön s kezeit szennyezze, fizetvén
 
n.375
Materialis pénzt ragyogó pompáju szavak helyt.
 
n.376
Majdosi pártolná, de haragszik, hogy liberalis
 
n.377
Pendít meg mindent legelőbb, pedig ő szabadelvű
 
n.378
Ember után, mondá, még mennyországba se menne.
 
n.379
Lepkefy ellenben — ki ma szolt elsőbb a
gyülésen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
gyülésben
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.380
Ifjui lángszívvel kelt védelmére az ügynek.
 
n.381
Ő csak a mult napokon tért vissza honába Pozsonybul,
 
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
n
Jegyzet Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
sok mosadékot
 
n.383
És átkot megevett megivott két évnek alatta.
 
n.384
Ott, bár ótta magát a közös ragadálytul eléggé,
 
n.385
Hajh ! megmételyesült (legalább azt hitte az apja)
 
n.386
És, uram irgalmazz! szabadelvű lőn a fiúból.
 
n.387
Itthon elővették csípős lúgját a szülői
 
n.388
Feddésnek, s váltig mosogatták azzal a
kölyköt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kölköt
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kölyköt
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.389
Hasztalanúl! Szerecsent mostak. Végtére a gyeplőt
 
n.390
Búsan utána veték, várván, hogy a köznapi élet
 
n.391
Tégla-darabjaival dörzsölje le a veszedelmes
 
n.392
Szellemi mázt. — Éljent aratott, végezve beszédét.
 
 
 
n.393
Most miután a jobb s balog oldal sorban elállott,
 
n.394
Juste milieu-s uraim neki bátorodának a szónak.
 
n.395
Volt ki adót fizetett, de csak úgy ám, hogy ne adónak
 
n.396
Híják a fizetést ; másik kész volt az adóra
 
n.397
Úgy, ha az eddigi nagy terhű subsidiumok
n
Jegyzet A subsidiumok beszedése véghetetlen lassúsággal járt, a votumok bejegyzése miatt.
helyt
 
n.398
Könnyebb rendes adó lépend, s nem hajtatik oly nagy
 
n.399
Tűzzel, mint szedetik ma az ily országos ajánlat.
 
n.400
Legnyomosabban szólt pedig a jó Ingady, mondván :
 
n.401
»Szívemből akarom, hogy adózzék minden, e honnak
 
n.402
Felvirulásáért, kit egével bétakar e hon :
 
n.403
De kérdem : mire ám ? Nem kell-e kitudnom előre
 
n.404
Részletesen, hova fog pénzem költetni, mit adtam?
 
n.405
Hány kapocs és hány sín kell a vasutakhoz? az őrnek
n
Jegyzet 405—9. K. : az ének végéről van bekapcsolva nem azonos irással. Az ÖK. kiadásából kimaradt, az ÖM. közölte.
 
n.406
Mit fizetünk? s abból mi esik rám? Hát a csatornán
 
n.407
Hány garas egy napszám? Hány ásó és kapa kell ott?
 
n.408
Mindezt tudni nekem, kérdem, bőrömbe nem áll-e ?
 
n.409
Én, hogy az állandó fizetés törvénybe irassék,
 
n.410
Kívánom ; de előbb állandóan s örök évig
 
n.411
Szükség, részletesen, híven, kicsinálni a költség-
 
n.412
Jegyzéket, hova majd az adó fordíttatik évrül-
 
n.413
Évre, s azon munkát a törvénytestbe nyomatni,
 
n.414
Hogy tudjuk, mikor és mire kell filléreket adnunk.
 
n.415
Én, ha ezen jegyzék törvényünk testibe nem megy,
 
n.416
Semmi adót el nem fogadok, bár elvem adózni
 
 
 
n.417
És már nem vala több szónok ; röviden szavazának :
 
n.418
Elfogadák az adót, kiki fenntartván a magáét.
 
n.419
Bende pedig nem szólt ; komolyan pödrötte
bajúszát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
bajusszát
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.420
Csak ti pöröljetek, így gondolta, saját magatoknak,
 
n.421
Én tettel mutatom meg : adózik-e lélek e honban ?
 
 
 
n.422
Ingadyhoz vala most meghíva ebédre, ki tegnap
 
n.423
A szabadelvűknek
készíttete
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
készítete
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
készittete
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fényes ebédet,
 
n.424
Most pedig a maradó pártot kérette magához.
 
n.425
Ingady gazdag volt s perszé gyermektelen ember ;
 
n.426
Nője derék asszony, köpcös, piros arcu menyecske :
 
n.427
Ez radikál nő volt : nem szenvedhette a foldást
 
n.428
És toldást, hanem új kellett neki szüntelen : új pénz,
 
n.429
Új ruha, új vendég, új házi pör, új kocsi, új hír ;
 
n.430
Nem csoda hát, hogy az új arcú Bendét sem utálta,
 
n.431
Sőt avatott szemek azt kezdették sejteni : Bende
 
n.432
Kedvéért örömest eltűrne kevés gyanusítást.
 
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44. évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer, iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.
 
 
  HARMADIK ÉNEK.  
 
 
n.1
Már a pirók hajnal diadalzászlója kifeslett
 
n.2
Napkeleten, s folyvást pirosabbá lőn a hegy ormán ;
 
n.3
Réteken, erdőkön, falukon és városon egyre
 
n.4
Ébredezett
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Ébredezék »
Ébredezett
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
a zsibaj, jeleül, hogy az annyiszor ifjúlt
 
n.5
Természet ma megint felocsúdott rémriadalmas
 
n.6
Álmából. A paraszt nyujtózva kel ökrei mellől
 
n.7
És kitörölve szemét, a most féléve mosottat,
 
n.8
Cserhaju öklével, ballag mérsékleti boltba
n
Jegyzet Mérsékleti bolt. Erősen indítványozgatták a mértékletességi egyleteket, angol mintára
n
Jegyzet A mérésről.
 
n.9
Egy negyed életvíz lélekderitő italára.
 
n.10
Szurdikos utcákból, hol az éjt festékes aráknak
 
n.11
Karjai közt tölté, kimerűl tollas köpenyeggel
 
n.12
Egy vagy két filozóf, szüleiknek drága
n
Jegyzet Mert: ami sok pénzbe kerül, az drága ; úgyde a szülői remény sok pénzbe kerül : ergo drága.
reményi :
 
n.13
Élni sietnek ezek, vásárlani új gyönyörélvet
 
n.14
Pár huszasért s pótlékul adott potom életerőért.
 
n.15
Már ama
jobbak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Jobbak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
jobbak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, kik magukat rég túlmivelék az
 
n.16
Ostoba természet pimaszos szabatú reguláin,
 
n.17
Vetkeztettetnek lefelé, hogy az éji Geschäftek
 
n.18
Lankasztása
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Lankasztása
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
n
Jegyzet szerző példányban jav.
[törölt]
« Lankasztási »
Lankasztása
Beszúrás
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
után elaludják a nap unalmit.
 
n.19
Itt-ott utcaszögön serkennek a városi őrök,
 
n.20
És elballagnak kipihenni az éji virasztást.
 
n.21
Osztoznak zsebelők, csendőrök, az ég adományán,
 
n.22
Majdan a károsnak nagylelkűn visszahozandók
 
n.23
Elsikkadt fejszéje nyelét, hitványka jutalmért.
 
 
 
n.24
Főleg a vendéglő körül éber az élet azonban.
 
n.25
Fürge legények, zöld kötenyekkel, ki s be sorolnak,
 
n.26
Hónuk alatt foglalva tekercs, kalapács kezeikben,
 
n.27
Még füleik mellett a múlt napon ott feledett toll.
 
n.28
Benn, a keringőben
n
Jegyzet Keringő : Reitschul. Így neveztetnek azon tágas termek, melyekben a dicső magyarok more patrio walzerezni szoktak.
fölfejlenek ím a tekercsek,
 
n.29
Zöld, veres és hószínü fejér kelméket eresztvén,
 
n.30
Mellyekkel padokat, táblát és karzatot egyre
 
n.31
Felcsicsomáznak a zöld hasu fickók, óva szegezvén
 
n.32
Széleiket, nehogy a fizetetlen nemzeti kelmék, —
 
n.33
Mellyek a Grosshändler soha nem feledő pagináin
 
n.34
Írvák, nem szelidítve büvös saldirt erejével, —
 
n.35
Elszakadozzanak, és a vevőt más boltba riasszák.
 
n.36
Nemzeti ünnep lész itten : Védegyleti Gyűlés.
n
Jegyzet A Védegyletet
Kossuth
Kossuth Lajos
hozta létre, 1844-ben. Teljes neve Honi Ipar Védegylet volt. Célja : amit hazai termés, mesterség, gyár képes előállítani, a közönség azt vásárolja, ne külföldi árút. A mozgalom a Bécs által akadályozott magyar védvámrendszert kívánta pótolni. Az 1843—44. országgyűlés maga akarta a védővám tarifát kidolgozni, de törekvését a kormány meghiusította. ( Milleniumi tört., IX. kötet. 605. 1.) Erre az országgyűlés a védegyletet ,a törvény pajzsa alá’ helyezte.
 
n.37
Már gyűl a sokaság bámulni a tarka mutatványt,
 
n.38
Éttelen újságvágy dologellenes ingere hajtván.
 
n.39
Jőnek urak, nem-urak, vászonnemesek, paszomántos
 
n.40
Birtokosok, frakkos megyetisztek, arasznyi szakállal,
 
n.41
Kardosan és botosan, hogy tudjanak ülni tanácsot ;
 
n.42
Úri parasztok, azaz kutyabőrtelen értelem aljas
 
n.43
Emberi: ügyvédők, tisztek, papok, orvosok és föld-
 
n.44
Mérők, kik hálátalanúl nem rettegik édes
 
n.45
Anyjokat is lánccal terhelni naponti kenyérért ;
 
n.46
Végre zsidók, lesikált állal, hagymás faluszájak,
n
Jegyzet Falu szája a jegyző.
 
n.47
És a kanászoknál szigorúabb sorsu tanítók.
 
n.48
Asszonyok is : lelkes buzgalmu leányi e honnak
 
n.49
(Nem sokan e nemből) honi festésű rokolyákban,
 
n.50
Legtöbben divatos kelmékben, máshoni drága
 
n.51
Csipkebodor közepett ülvén mint nyársra feszült lúd,
 
n.52
Tartani pártatlan bírálatot öltözetéről
 
n.53
A bejövő-kimenő minden rangú sokaságnak ;
 
n.54
Szűkkezü kalmárnők csődöt lehelő piperével,
 
n.55
Vesztaszüzek, zsoldos katonák ónnal teli karján,
 
n.56
Peckes mesternők, feszes arccal, gömbölyü testtel,
 
n.57
Szürke harisnyájú, idegen haju cifra zsidónők,
 
n.58
És lyány-asszonyok, e szók értelmében egészen,
 
n.59
Kik csak a buzdító, a tevékeny férfira
várnak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
várnak
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
vártak
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.60
S készek mindenöket, nemes elszánással, od’adni
 
n.61
Áldozatúl, a hon gyarapúlásának okáért.
 
n.62
Jött Rák Bende vitéz, jöttek mind társai. Őket
 
n.63
Ellátván a büvész Armída tanúlevelekkel :
 
n.64
Mintha nemely távol megye gazdag táblabirái
 
n.65
Volnának, legelőbb most látogatók e megyében
 
n.66
Kis részbirtokukat, feljöttek tiszteletére
 
n.67
A megyeispánnak, ki, nem is kételgve irántuk,
 
n.68
(Mert tudhatta-e azt : ki, hol és mit bír a megyében ?)
 
n.69
Szívesen elfogadá, s meghítta gyülésbe is őket.
 
n.70
Végre az elnök jött, ki nagy éljennek közepette
 
n.71
Székeig elhatván, ekkép kezdette beszédit :
 
 
 
n.72
»Én nagyon örvendek, látván, becses úri közönség,
 
n.73
Mily nagyszámu magyart képes még gyüjteni egybe
 
n.74
A haza érdeke, mit mostan van látni szerencsém.
 
n.75
A védegylet ügyét akarom kegyetekbe ajánlni.
 
n.76
Balgatagok voltunk mostanság, nagybecsü gyűlés :
 
n.77
Ősi apáink megtanulának szőni darócot,
 
n.78
Törni juhbőrt szittyás kacagánynak, szíjt hasogatni
 
n.79
Bocskoraikhoz, kalpagnak rókát lenyilazni,
 
n.80
Farkast és medvét bundának csáva-cserezni,
 
n.81
Asszonyaik pedig a lent fonni, himezni a vásznat,
 
n.82
Kötni erős csipkét és varrni magoknak, uroknak :
 
n.83
Ami kevés pénz volt, nem ment külföldi zsebekbe,
 
n.84
Nem hanem — eltemeték, minekünk, késő maradéknak.
 
n.85
Ámde mi elhagytuk nyomdokjaikat : kacagány helyt
 
n.86
Szűk zsákot viselünk zagyvált szinü condra szövetből,
 
n.87
Párizsi utcákhoz készített kelmetopánkát
 
n.88
Hordunk, öltözetünk valahány darab, annyi királynak
 
n.89
Országából jött, s jó drágán — néha hitelben —
 
n.90
Vettük, ugar földünk bevetetlen hagyva miatta.
 
n.91
Ez
gonoszúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« rosszul »
gonoszul
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
megyen így. Kinek egy garas a jövedelme,
 
n.92
S hármat költ : az előbb, vagy utóbb, de bukásra jut egyszer.
 
n.93
Íme azért lelkes, takaros polgári e honnak
 
n.94
Egyletet állíttak, melynek minden magyar ember
 
n.95
Tagja lehet, s nem kell mást tennie, mint fogadással
 
n.96
Azt ígérni, hogy ő honi kelméket fogad el csak
 
n.97
Öltözetűl, honipar művét használja magának.
 
n.98
Álljunk hát e nemes, csak húsz krajcárba kerűlő
 
n.99
Társúlatba mi is : ki ne tenné ezt a hazáért,
 
n.100
Lévén alkalom azt illy olcsón tenni dicsővé?
 
n.101
Itt az iv : írjuk alá. Kezdem : másfél huszas ; itt van!
 
 
 
n.102
Szóla ; megéljenezék, és végre leűle szokáskint.
 
n.103
Ellenben pedig a tűzlelkü Hamarfy felálla :
 
n.104
»Én nem kérdezem azt, használ-e honomnak ez egylet«
 
n.105
Kezdi, »csak azt : kormány ellenzi-e vagy sem? azonnal
 
n.106
Tudni fogom, vajon üdv rejlik e benne, vagy átok.
 
n.107
Úgy veszem észre pedig : nincs a kormánynak inyére,
 
n.108
És így, nem magyar az, cudar az, ki tagúl be nem álland.«
 
 
 
n.109
Melyre vitézlő Bende, dühét nem bírva, felugrott,
 
n.110
S fülhasitó hangon így ránta magára figyelmet :
 
n.111
»Az cudar, aki teszen kormánya, királya dacára.
 
n.112
Az cudar, aki e kardviselő nagy nemzet egyénit
 
n.113
Görbe takácsokká, festőkké tenni akarja !
 
n.114
Illik-e az, hogy lent fonogasson az ős magyar ember?
 
n.115
Illik-e, hogy gyapjút csapjon? Végtére : ki tiltja,
 
n.116
Ezt ne vegyen, vegyen azt a szabad-zsebü honfi nemesség?
 
n.117
Verje meg a magyarok szent istene, aki aláír.«
 
 
 
n.118
Rosszalatot búgott e szókra egész balog oldal :
 
n.119
Ellenben javalá a sanior és mosolyogta ;
n
Jegyzet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
országgyűlési naplójában azt írja (1833. jún. 4.), hogy a gyűléseken az oligarchák idejében többségről tulajdonképpen szó sem lehetett, mert az oligarchák akarata volt a döntő. ,Ez időből való azon ismeretes két szavacska : sanior pars’. Ez a sanior, azaz potentior pars századokon át uralkodott, még
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
korában is, a külön teremben ülésező, hatalmas, a kormánnyal tartó főrendek nevezték magokat sanior parsnak. Így van célzás a potiorokra a VI. ének 267. sorában is.
 
n.120
Melynek szürkehajú seregéből Aggdy felállván,
 
n.121
»Meglehet« így kezdé : »van jó ezen egyesületben,
 
n.122
Ámde korán van még, éretlen rá a magyar nép.
 
n.123
Ifju korunkban, jól jut eszembe, mi lelkesedéssel
 
n.124
Terjesztők a magyar szabatú köntöst haza-szerte!
 
n.125
Szalmai volt a láng : frakkot visel a magyar ismét.
 
n.126
Most pedig a kelmét kívánnák megmagyarítni :
 
n.127
Meg nem foghatom azt, mért nem derekabb magyar öltönyt
 
n.128
Anglia-posztóbúl, mint quakert szabni magyarból?
n
Jegyzet Quaker : egyszerű kabát, ellentétben a vitézkötéses zrinyivel ; ez volt a magyaros ; rövidebb atilla.
 
n.129
Hordjunk zrínyit előbb, azután írhatjuk alá ezt.«
 
 
 
n.130
Gróf Telivér lőn most a szónok egész tüdejével :
 
n.131
»Kormányellenies cél rejlik az egylet alatt, és
 
n.132
Forrongásra vezet : megrontani minden erőmmel
 
n.133
Szent kötelességem ; pedig ez sok szép huszas áru
 
n.134
Múlatság, uraim, nem mint önök egylete ; már is
 
n.135
Tízezret fizeték, pengőben, a gyáralapító
n
Jegyzet A Gyáralapító Társulattal
Kossuth
Kossuth Lajos
a Védegyletből kimaradt, mérsékelten konzervatív elemet akarta megnyerni az ipar fejlesztésének. A társulat 1844. dec. meg is alakult, de hamar ellentétbe került a Védegylettel s rövidesen megszünt.
 
n.136
Társúlatba, de nem sajnálnék adni megannyit,
 
n.137
Csakhogy a védegylet bukjék, mielőbb, mi rutabbúl.«
 
 
 
n.138
Τόν δ’ άπαμειβόμενος fölkelt gróf Lánghy, tüzelvén :
n
Jegyzet Homerosnál gyakran visszatérő szólás ; annyit tesz : erre válaszolva.
 
n.139
»Én is adék a gyáralapító tárba, nemes gróf,
 
n.140
Húszezeret, de azért nem kérkedem ily helyen azzal.
 
n.141
A védegylet ivét pedig épen azért fogom, ímhol,
 
n.142
Írni alá, mert húszezerig meg kell rövidítnem
 
n.143
Pénzkiadásomat ; így magamat, honomat kisegélem.«
 
 
 
n.144
Ónapy
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Ónapi
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
táblabiró váltá fel a grófot : »Örömmel
 
n.145
Lennék társ az urak céhében s nem vonakodnám
 
n.146
Subscríbálni azon papirost« úgymond »ha lehetne :
 
n.147
Ámde nagyon méltó mentségem : tisztes öregnek,
 
n.148
Mint magam, ily kirivó szinü köntöst hordani nem szép
 
n.149
Lenne, fehért, zöldet, vereset, mint látom e tábl . . . «
 
 
 
n.150
Nagy kacagás
vágá ketté
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« szakitá félbe »
vágá félbe
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
az öreg szavait, ki
 
n.151
Szégyenkedve leült és felfogadá : soha többé
 
n.152
Szót nem emelni, habár lopnák is előle hazáját.
 
 
 
n.153
Szünvén a kacagás, Rőfész foga szert, s
puha öklét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
s keze főjét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
 
n.154
Törve : »Alássággal hírül adom, a honi kelmék
 
n.155
Brünn — vagy izé . . . Gácsról« igazítá arca-pirultan
 
n.156
»Még ma megérkeznek, szolgálhatok illemes áron . . .«
 
 
 
n.157
Nagy köhögés jöve rá s így
kénytelen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kéntelenűle
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kénytelenűle
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újra leűlni.
 
n.158
Singhy barátja pedig könyökét megrántva susogta :
 
n.159
»Mit gondol koma, bukni akar honi kartona mellett?«
 
n.160
»Ej koma«, válaszol ez, »van eszem. Két vég honi mellett
 
n.161
Tizet adok külföldi vagyont szint’ oly magas áron,
 
n.162
Végre, bukást mondván, a gyárt buktatni segítek.«
 
n.163
»Már az más« felel a koma, képe simára juháztan.
 
 
 
n.164
Folyt az aláírás, szónoklat : s megjegyezendő,
 
n.165
Nem szólt mind, ki aláírá az ivet, de viszontag
 
n.166
Sem mind írta alá, ki az ügynek szónokaképen
 
n.167
Sok nedves tenyeret fájós tapsokra hevített.
 
n.168
Most Pipy gróf kelt
fel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« föl »
fel
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
s ügy pártolatára emelt szót :
 
n.169
Mert, úgymond, divatos ma ez eszme nagyok, kicsinyek közt,
 
n.170
Mert nem sokba kerül, s nagyon is lágy a kötelezmény :
 
n.171
Puszta becsűletszó fékezve csak a kirugókat.
 
n.172
És így, a ki belé unt, bizvást visszavonulhat :
 
n.173
Szó a kötél, szabad azt revokálni, kivált a nemesnek.
 
 
 
n.174
Hangady táblabiró hasonúl pártolta, ez okbul :
 
n.175
»Olcsón vesztegetem gyapjúmat« mond ; »ha Magyarhon
 
n.176
Szinte csinál
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« Késziti a »
Is készít
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
posztót s a külföld hordja tovább is,
 
n.177
Szökken az ára, hiszem, s akkor huszasom haza hozzák.«
 
n.178
Mellé szólt Rohanász ; ő, úgymond, helyben aláír,
 
n.179
Él hite keblében — s ez okon kész áldozatokra
 
n.180
Hogy védegyleti tag testén a nem-honi kelme
 
n.181
Benn született honivá nemesül idegen szaga múltán.
 
n.182
Borzond is javalá, ott látván benne az üdvet,
 
n.183
Hogy lecsepűli böcsét a külföld áruinak s így
 
n.184
Féláron vehet ő idegen-készítte iparműt.
 
n.185
Langyi hasonlóul, nem igen tűntetve, aláírt ;
 
n.186
Ő az egészt
levegőtisztító
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
csak légtisztító
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
éji lidércnek
 
n.187
Képzeli
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hívé
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
, mely se nem árt, sem használ szembetünőleg,
 
n.188
S el fog tűnni megint, miután ragyogott egy időig.
 
n.189
Ingadi ellenben — majd bal, majd jobbra tekintve,
 
n.190
Hosszú kétely után sem merte nevét odaírni
 
n.191
(Juste milieu-s vala ő), abban lele mégis egyensúlyt
n
Jegyzet »Juste milieu« a diplomáciában használatos elnevezés; a helyes középutat jelenti.
Széchenyi
Széchenyi István
sűrűn használta.
 
n.192
Hogy fogadást tőn és — azt mondják — esküt adott rá
 
n.193
Négy szem közt, miszerint, bár nyilván írni körülmény
 
n.194
Tiltja, titokban azért hű lészen az egyesülethez,
 
n.195
És, ha jutányosban kaphat honit, azt vesz örömmel.
 
 
 
n.196
Illyen s még badarabb okokat hordván fel a gyűlés
 
n.197
Tagjai kölcsönösen, miután a gyomorkaparó dél
 
n.198
Hírül adá, hogy a gazdasszony káromkodik otthon,
 
n.199
És a béketürés gyakor ásításra fakadt ki :
 
n.200
Amint testi szemét éhség hálózta, fokonkint
 
n.201
Nőtt értelme világa az elnöknek, ki egészen
 
n.202
Tisztában látá kettőkor a tárgyat, a tisztek
 
n.203
Megválasztattak (mind jó hanyag emberek) és a
 
n.204
Gyűlés
téltul elégült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
tiltul* — : *Imígy-amúgy, vagy félig-meddig
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
újságvággyal eloszlott.
 
 
 
n.205
Bendét gróf Telivér meghítta magához ebédre
 
n.206
Sorsosival, másnap pedig a követútasitások
 
n.207
Választmánya előtt mutatá be levente barátját.
 
 
 
n.208
Nagy kazal indítvány, szép változatos vegyületben,
 
n.209
Várt a tanácskozatok percére, hideg nyugalommal :
 
n.210
Minden előtt a magyar nyelv fordula kézre közőlök.
n
Jegyzet A magyar államnyelv kérdése 1805. óta valamennyi országgyűlésen felmerült. Az 1836-os országgyűlés kivívta, hogy a törvényeket magyar és latin nyelven fogalmazzák, a 40-es országgyűlés pedig a feliratok tiszta magyarnyelvűségét. Az 1842—44-es országgyűlés végre túlnyomóvá tette a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás terén a magyar nyelv használatát. A magyarság küzdelme nemzetisége fejlesztéséért hasonló törekvést keltett a horvátokban is. Erre a törekvésre célzott a költő a kéziratban és a Kisf.-Társ. Évlapjaiban közölt szövegben a 217. sor után következett négy sorral, melyeket az ÖK. 1867. évi kiadásából kihagyott. (Lásd a variánsoknál.)
 
n.211
Ennek az ellenzék egy kis töredéke ohajtott
 
n.212
Volna erősb szövetű törvényt, mely bírna darázzsal
 
n.213
Szintúgy, mint a legyek törpéivel és szunyogokkal :
 
n.214
Ámde a nagy »numerus« megelégvék, sőt köszönettel
 
n.215
Vette az eddigit is, némely nem győzve csodálni :
 
n.216
Mint történhetik az, hogy már nincs tiltva magyarnak
 
n.217
Szólni, pörölni, Magyarhonban, született anyanyelvén.
 
n
Jegyzet 217. után K., Évl. :
 
  A mi a horvátság zajütését illeti, mondák,
  Durva kegyetlenség törvénnyel hajtani őket
  Nyelvtanulásra előbb, mint kedvök jőne magoktul
 
— Évl.; magoktól
 
  Nyelvisméretőket bővíteni a honi nyelvvel —
 
A későbbi kiadásokból kimaradt.
 
 
n.218
Most az avíticitás kérdése került felül. Ez sok
n
Jegyzet Aviticitás : ősiség. A honfoglaláskori nemzetségek földbirtokainak elidegenítését a jogközösségbe tartozók megerőtleníthették. Később aviticum lett a törvényes örökösödés útján valakire szállott birtok is. Az aviticitás eltörlésére vonatkozó javaslat az 1843—44. országgyűlésen kisebbségben maradt.
 
n.219
Szép köhögésre adott okot (ó mert szörnyü poros volt!)
 
n.220
Majd, miután fel lőn olvasva, vitáztak erősen,
 
n.221
Felhordák okait mind a négy nemzeti lapnak,
n
Jegyzet A négy nemzeti lap : Pesti Hirlap, ezt
Kossuth
Kossuth Lajos
kezéből 1844-ben a centralisták vették át. — Jelenkor (szerk. Helmeczy), a lap
Kossuth
Kossuth Lajos
és a centralisták ellen fordult,
Széchenyi
Széchenyi István
irányát követte, aki maga is írt a lapba. — A Világ-ot Vajda Péter indította meg, 1841-ben. Irányát Desewffy Aurél szabta meg. 1842-től fogva Szenvey József szerkesztette. — Ezek mellett élt még a Nemzeti Ujság. (Lásd II. ének, 552. sor jegyzetét.)
 
n.222
Sőt felül is múlák ezeket pokrócban, epében.
 
n.223
Földesurak, kiknek tetemes földbirtokaikra
 
n.224
Dédükök elfeledett bűváldozatúl ebet ölni
 
n.225
S bőrét a szerezett holdak hátára terítni,
 
n.226
Hogy védné azokat harapós prókátorok ellen,
 
n.227
Rögtöni eltörlést javasoltak a nyűg ösiségnek.
 
n.228
Ellenben megavúlt ügyvédek, régi fiókok,
 
n.229
Szú-likacsolta családszekrények felkutatói,
 
n.230
Ó nevek emberi, volt urodalmak messzire terjedt
 
n.231
Mesgyéin legelők s tengők örök álmu reményben ;
 
n.232
Szemrontó firkák halovány rejtélyei titkán
 
n.233
Rágódók s egyebek, tudná a manó lesorolni,
 
n.234
Alkotmány-kidülést, nemzetsírt láttak ezen szép
 
n.235
Aggszerü intézet legutolsó körme-szakadtán.
 
n.236
Legkitünőbb vala most Rák Bende beszéde, ki tartván
 
n.237
Zálogosított birtoka vesztétől, kimeríté
 
n.238
Ékesszólását a veszélyes gondolat ellen.
 
n.239
»Nemde«, kiált hevesen, »most is sok a pertelen ügyvéd,
 
n.240
Kik, mivel egymástól nem tudnak elélni különben,
 
n.241
Hajhászok, keritők és alkuszok és veszedelmes
 
n.242
Csendzavarók lesznek, mindennapi szűk eleségért?
 
n.243
Most vegyük el kenyerök jobb részét : nem fog-e majdan
 
n.244
Fellázadni egész seregök, s e drága Magyarhont
 
n.245
Nem fogják-e utóbb fenekestül felborogatni?«
 
 
 
n.246
Ingady ellenben kívánta, hogy »eltörülődjön«,
 
n.247
Mindazonáltal nem rögtön, mivel az sok elárvult
 
n.248
Hajdani nemzetség ígényit meghiusítná,
 
n.249
Nem : hanem elvárván végét minden folyamatban
 
n.250
Lévő és ezután kezdendő ősi pöröknek.
 
 
 
n.251
Még ugyan a többség akaratja ki sem vala mondva,
 
n.252
Mindazonáltal, időt kívánván megtakarítni,
 
n.253
Sorra kitálalták a tárgyakat, okszerü célból :
 
n.254
Hogy ki egyik tálból nem eszik, nyulhasson a máshoz.
 
n.255
Bende a hongyűlés éventi ülései ellen
 
n.256
Tiltakozék, kérdvén : minek azt a sok f . . . törvényt?
 
n.257
Ollyan a törvény mint a bor : fanyar ízü ha új még,
 
n.258
És savanyú képet torzít mellette ivója,
 
n.259
Míg a megérett ót kéjelgve bocsátja le torkán.
 
n.260
Van Verbőczyben ó is elég, csak győzze az ember
 
n.261
Azt betanulni ; miért ahelyett hát gyártani újat?
 
n.262
Isten tízet adott mindössze az emberi nemnek :
 
n.263
És mi nem érnők meg félmázsás corpusainkkal?
n
Jegyzet Corpus : test. Ha lélek volna benne, úgy élő lény volna.
 
 
 
n.264
»Úgy van, öcsémuram« ősz Patvardy felelt helyeselvén,
 
n.265
»Hajdan az ifjúság tanulá, mint tisztes apái,
 
n.266
A haza törvényét, mint azt Verbőczyben és szent
 
n.267
Corpus Jurisaink
foliánsain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
foliántjain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
írva találta :
 
n.268
Most, tanulás helyt, őmaga gyúr, külföldi anyagból,
 
n.269
Új törvényt, nehogy a régin rágódnia kelljen.«
 
 
 
n.270
Másik a képviselő rendszert átkozta kegyetlen,
 
n.271
Mondván : nem lakik ő jól más szájával, eszét sem
 
n.272
Bízza magánál, úgy lehet, ifjabb képviselőre.
 
 
 
n.273
Aggdy a kortesség szép volta felől csodaszépen
 
n.274
Értekezék ; Telivér a német vámra sohajtott,
 
n.275
Úgy hívén a hazát tündökleni gazdag iparral.
 
n.276
Gróf Pipy kényszeritett örökös váltságot ajánlott,
 
n.277
Melly a jobbágyot kötelezze kiváltani földjét ;
n
Jegyzet Az 1839—40. évi országgyűlés törvénybe iktatta az örökváltságot.
 
n.278
Földesurát, úgymond, szükségtelen így kötelezni :
 
n.279
Az, maga hasznáért, örömest lép alkura úgyis.
 
 
 
n.280
Volt, ki füléig
adós maga
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
[törölt]
« eladósodott »
adós
Beszúrás
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, üdvet a státus-adósság
 
n.281
Elfogadásában keresett, nem tudni, mi okból ;
 
n.282
Másik egész tűzzel — vala bár hive a maradásnak —
 
n.283
Sürgete teljes szót minden városnak adatni,
 
n.284
Csakhogy az ellenzék leszavaztassék a
diétán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
diaetán
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
.
 
n.285
Lánghy a kormánynak
felelősségét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
felelősségét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
felelőségét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
akará ki-
 
n.286
Vinni : derék akarat ! kár volna ha nem sikerülne!
 
n.287
Mondják : így akará az egérnem is egykor a macskát
 
n.288
Megzabolázni, de nem hallottuk még az eredményt.
 
n.289
Mások a sérelmek tárgyában emígy szavazának :
n
Jegyzet Sérelmek, gravamenek. A Rendek az országgyűlés kezdetén sorolták elő panaszaikat, a kormány törvénysértéseit, orvoslásukat kérve.
 
n.290
Minthogy ezen panaszok nagyon is halmazra tolúltak,
 
n.291
S mink, fiatal maradék, nem tudjuk már nagyapáink
 
n.292
Régi gravameneit, nem tudja miénket a késő
 
n.293
Posteritas : jó voln’ ezeket mind összeszedetni,
 
n.294
És egy öreg könyvben kinyomatni jövő tudomásul.
 
n.295
Ám sokan ellenzék e javaslatot, azt bizonyozván,
 
n.296
Hogy feledékenység legjobb ír e panaszokra.
 
n.297
Szóltak az esküttszék mellett és ellen is, ámbár
n
Jegyzet A büntetőtörvénykönyv reformjában szerepelt az esküdtszékek felállítása is ; a főrendek a reformot megakadályozták.
 
n.298
Vékonyan ismerték ezen intézet miben-álltát,
 
n.299
Csak hírnévben, mint a monda vitéze a kávét :
 
n.300
Hja, de mi, csillagaim, törvényhozatalra születtünk :
 
n.301
Azt is látnunk kell, ami túl van hályogainkon.
 
 
 
n.302
Mindezeket, pro és contra, vitaták sok időig ;
 
n.303
Mindenik önnéztét akará a többire tolni,
 
n.304
Vélekedésében tetszék mindenki magának,
 
n.305
És maga sátra előtt söpré minduntalan a port.
 
n.306
Így, természetesen, lehetetlen volt egyesülni.
 
n.307
Látta az elnök is ezt : hogy azért más térre vezesse
 
n.308
A meddő szavalást, ámbár még nem vala sorban,
 
n.309
Híres ügyét
szőnyegre dobá
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
közibük dobatá
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
közejök dobatá
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
a házi adónak.
n
Jegyzet A nemesi adómentességen a reform-párt azzal akart rést ütni, hogy kötelezi a nemeseket a háziadó fizetésére. Ebből fedezték a megyei közigazgatás költségeit. A javaslat 1843-ban már a követ-utasításoknál kisebbségben maradt. Ez is egyik oka volt
Deák
Deák Ferenc
elmaradásának ezen országgyűlésről.
 
 
 
n.310
Mintha darázsfészket pajkos süheder faderékban
 
n.311
Megbizgat, dühösen zúdul fel a hangos odúban
 
n.312
A szuronyos bogarak számnélküli nagy sokasága :
 
n.313
Úgy zúdúlt föl egész teremök, hallván az adó szót.
 
n.314
Elsőbb is Rohanász foga szert, és cifra beszéddel
 
n.315
Nemcsak a házi adót, hanem a hadit is helyeselte,
 
n.316
Mert, vegyük észbe, magának nem volt semmi vagyonja,
 
n.317
Sőt a
reménybelijét
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
reménybelijét
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
reménybeliét
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
is túlhaladá az adósság.
 
n.318
Ellenben Telivér gonoszúl csépelte
a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
a
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
e
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
tárgyat,
 
n.319
S hosszu beszédének farkául így teve kérdést :
 
n.320
Volna-e képtelenebb annál: hahogy a nemes ember
 
n.321
Nemcsak a választás terhét, mely annyira súlyos,
 
n.322
(Egy tisztújítás taval is négy ezriben állott)
 
n.323
Fogná hordani, nem, hanem a megyetiszt fizetését
 
n.324
Szinte viselné a házsártos, lomha paraszttal,
 
n.325
Kit csak, mint a diót, törten használhat az ember?
 
n.326
Gróf Pipy váltá fel, de nagyon más-szőrü beszéddel.
 
n.327
Ő minap apjával csak egy úgynevezett szobalyányon
 
n.328
Összeveszett gonoszúl, s azidőtől fogva szünetlen
 
n.329
Pesti Lapon legelész és átkozom egy liberális ;
 
n.330
Hármat a legjelesebb cikkekből szóhiba nélkül
 
n.331
Elfútt, s elfogadá az adót ; de az emberi szívek
 
n.332
Vizsgálója tudá, hogy a szónak rejteke táplál
 
n.333
Némi reményt, miszerint hamarább rá száll az örökség,
 
n.334
Mintsem a házi adó törvénye fizetni szorítná,
 
n.335
És így még lesz idő a nem-fizetősdi szerepre.
 
n.336
Most ősz Aggdyra jött a sor, ki felállva, nehézkes
 
n.337
Mozdulatokkal (mert ő nagy nyomatéku egyén volt)
 
n.338
Méltóságosan így szavazott : »Természeti törvény,
 
n.339
Hogy kiki ollyan arányban hordja az álladalomnak
 
n.340
Terheit, amilyen részvétese a jövelemnek.
 
n.341
Én a közös fizetés terhét őszinte örömmel
 
n.342
Üdvözlöm. Hogy adóz a jobbágytelki nemesség,
 
n.343
Én javalom, mert azt a jogosság hozza magával.
 
n.344
Tudva van ott : mellyik nemes és hány véka vetést bír,
 
n.345
És az adókivetést akadály meg nem nehezíti.
 
n.346
Ám a birtokosok már más rovatúak : ezeknek
 
n.347
Terjedetes faluit, pusztáit, mesgyehatárit,
 
n.348
Völgyeit és hegyeit, vizeit, gazait, pocsolyáit,
 
n.349
Erdőit, mezeit, nádréteit és legelőit,
 
n.350
Malmait, amellyek kétszer vámolnak : először
 
n.351
Míg zöld még a vetés, megye-meglimitálta vizökkel,
 
n.352
Aztán majd szemül is molnár-szentelte fukákkal,
n
Jegyzet Fuka : Szinnyei Magyar Tájszótárában »a véka nyolcad része, molnárok vámoló mértéke.«
 
n.353
Mindezeket nincsen ki e földön számba vehesse.
 
n.354
Én hát, bár az adófizetést is örömmel akarnám,
 
n.355
Még most megmaradást javalok subsidiuminknál
n
Jegyzet Subsidium == Segedelem. Rendkívüli adó, többféle volt : subsid. bellicum = hadi segedelem ; regnicolare = országszerint való segély, stb. Az adók önkéntesnek látszó elnevezése volt.
 
n.356
Erre legott tüzesen felpattant a deli Borzond :
 
n.357
»Táblabíró tens Aggdy Ferenc úr úgy teve, mintha
 
n.358
A szabadelvű párt szabad elveit osztani hajló
 
n.359
Volna, de lám a szeg kiüt a már rég elavúlt zsák
 
n.360
Hézagain
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Hízakain
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
, s a víz kifoly a rossz rosta fonásán.
 
n.361
Jobb azt szép kereken megmondani : »én nem adózóm« ;
 
n.362
Vagy : »bizony én igen« és nem hímhámozni körötte.
 
n.363
Én
feltételenül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
feltéttelenül
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
feltételenül
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fizetem — bár zúgjon akárki —
 
n.364
Házi adóm, mihelyest — felelőssé válik a kormány.«
 
 
 
n.365
Lánghy nem így akará, hanem elsőbb tettleg adózni,
 
n.366
S akkor a gyűlt pénzről majd rendelkezni magunknak.
 
n.367
»Míg e zöld táblán« úgymond »készítjük az ingyen
 
n.368
Terveket, én addig nem várok semmi eredményt.
 
n.369
Kezdjük el a fizetést, alapítsunk nemzeti tőkét,
 
n.370
Majd lesz terv is elég, csak pénz s akarat ne hiányzzék.«
 
 
 
n.371
Nem helyeselte szavát e grófnak a szellemi párt sem.
 
n.372
Mit? rögtön fizetést? morogának. Az esztelen ember!
 
n.373
Sokkal szellemiebb haladónak véltük a jámbort,
 
n.374
Mintsem időt töltsön s kezeit szennyezze, fizetvén
 
n.375
Materialis pénzt ragyogó pompáju szavak helyt.
 
n.376
Majdosi pártolná, de haragszik, hogy liberalis
 
n.377
Pendít meg mindent legelőbb, pedig ő szabadelvű
 
n.378
Ember után, mondá, még mennyországba se menne.
 
n.379
Lepkefy ellenben — ki ma szolt elsőbb a
gyülésen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
gyülésben
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
 
n.380
Ifjui lángszívvel kelt védelmére az ügynek.
 
n.381
Ő csak a mult napokon tért vissza honába Pozsonybul,
 
n.382
Hol, mint úgynevezett
Lantaxerr
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
Landtagsherr
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
,
n
Jegyzet Lantaxerr azaz Landtagsherr. E címmel a pozsonyiak nemcsak a követet, hanem irnokát is megtisztelték. Itt ez utóbbi értelemben áll.
sok mosadékot
 
n.383
És átkot megevett megivott két évnek alatta.
 
n.384
Ott, bár ótta magát a közös ragadálytul eléggé,
 
n.385
Hajh ! megmételyesült (legalább azt hitte az apja)
 
n.386
És, uram irgalmazz! szabadelvű lőn a fiúból.
 
n.387
Itthon elővették csípős lúgját a szülői
 
n.388
Feddésnek, s váltig mosogatták azzal a
kölyköt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
kölköt
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
kölyköt
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.389
Hasztalanúl! Szerecsent mostak. Végtére a gyeplőt
 
n.390
Búsan utána veték, várván, hogy a köznapi élet
 
n.391
Tégla-darabjaival dörzsölje le a veszedelmes
 
n.392
Szellemi mázt. — Éljent aratott, végezve beszédét.
 
 
 
n.393
Most miután a jobb s balog oldal sorban elállott,
 
n.394
Juste milieu-s uraim neki bátorodának a szónak.
 
n.395
Volt ki adót fizetett, de csak úgy ám, hogy ne adónak
 
n.396
Híják a fizetést ; másik kész volt az adóra
 
n.397
Úgy, ha az eddigi nagy terhű subsidiumok
n
Jegyzet A subsidiumok beszedése véghetetlen lassúsággal járt, a votumok bejegyzése miatt.
helyt
 
n.398
Könnyebb rendes adó lépend, s nem hajtatik oly nagy
 
n.399
Tűzzel, mint szedetik ma az ily országos ajánlat.
 
n.400
Legnyomosabban szólt pedig a jó Ingady, mondván :
 
n.401
»Szívemből akarom, hogy adózzék minden, e honnak
 
n.402
Felvirulásáért, kit egével bétakar e hon :
 
n.403
De kérdem : mire ám ? Nem kell-e kitudnom előre
 
n.404
Részletesen, hova fog pénzem költetni, mit adtam?
 
n.405
Hány kapocs és hány sín kell a vasutakhoz? az őrnek
n
Jegyzet 405—9. K. : az ének végéről van bekapcsolva nem azonos irással. Az ÖK. kiadásából kimaradt, az ÖM. közölte.
 
n.406
Mit fizetünk? s abból mi esik rám? Hát a csatornán
 
n.407
Hány garas egy napszám? Hány ásó és kapa kell ott?
 
n.408
Mindezt tudni nekem, kérdem, bőrömbe nem áll-e ?
 
n.409
Én, hogy az állandó fizetés törvénybe irassék,
 
n.410
Kívánom ; de előbb állandóan s örök évig
 
n.411
Szükség, részletesen, híven, kicsinálni a költség-
 
n.412
Jegyzéket, hova majd az adó fordíttatik évrül-
 
n.413
Évre, s azon munkát a törvénytestbe nyomatni,
 
n.414
Hogy tudjuk, mikor és mire kell filléreket adnunk.
 
n.415
Én, ha ezen jegyzék törvényünk testibe nem megy,
 
n.416
Semmi adót el nem fogadok, bár elvem adózni
 
 
 
n.417
És már nem vala több szónok ; röviden szavazának :
 
n.418
Elfogadák az adót, kiki fenntartván a magáét.
 
n.419
Bende pedig nem szólt ; komolyan pödrötte
bajúszát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
bajusszát
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
:
 
n.420
Csak ti pöröljetek, így gondolta, saját magatoknak,
 
n.421
Én tettel mutatom meg : adózik-e lélek e honban ?
 
 
 
n.422
Ingadyhoz vala most meghíva ebédre, ki tegnap
 
n.423
A szabadelvűknek
készíttete
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Az Ök. 1867 évi kiadásábán közölt végleges szöveg
 
készítete
*
Szövegforrás:
Kézirat
Szilágyi István ajánlott módosításai, zárjelben
 
készittete
*
Szövegforrás:
A Kisfaludy-társaság Évlapjai-ban megjelent szöveg
 
fényes ebédet,
 
n.424
Most pedig a maradó pártot kérette magához.
 
n.425
Ingady gazdag volt s perszé gyermektelen ember ;
 
n.426
Nője derék asszony, köpcös, piros arcu menyecske :
 
n.427
Ez radikál nő volt : nem szenvedhette a foldást
 
n.428
És toldást, hanem új kellett neki szüntelen : új pénz,
 
n.429
Új ruha, új vendég, új házi pör, új kocsi, új hír ;
 
n.430
Nem csoda hát, hogy az új arcú Bendét sem utálta,
 
n.431
Sőt avatott szemek azt kezdették sejteni : Bende
 
n.432
Kedvéért örömest eltűrne kevés gyanusítást.
 
n
Jegyzet Az ének egy megyegyűlés leírásában felveti mindazokat a politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek különösen az 1843—44. évi országgyűléseken felmerültek. Ilyenek a magyar államnyelv, vámrendszer, iparfejlesztés, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a városok képviselőinek szavazati joga az országgyűlésen, az esküdtszék, a büntető-törvénykönyv, a nemességnek kötelezése a háziadó fizetésére.