X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Nero, a véres költő - Főszöveg

Szerző: Kosztolányi Dezső

Bibliográfiai adatok

Cím: Nero, a véres költő - critical edition
Dátum: 2011
Kiadás helye: Pozsony
Kiadó: Kalligram Kiadó
ISBN:
Sajtó alá rendező: Takács László
french manuscript arranged for publication: Józan Ildikó
Lektor: Bengi László , Ritoók Zsigmond és Szegedy-Maszák Mihály
Gyorsírás: Lipa Tímea
Nyelvek: latin
Kulcsszavak: Kosztolányi Dezső regény 20. századi szépirodalom

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás KK: Kritikai kiadás. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2011.
  • Szövegforrás NY: Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő: regény, Nyugat, 1921, (augusztus 16. – december 1.)
  • Szövegforrás G: A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő [Budapest], Genius [1921], 257 p.; KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő [Budapest], Genius [1929], 257 p.
  • Szövegforrás R: A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő: történelmi regény, Révai Kiadás [Budapest] 1936, 272 p.

Elektronikus kiadás adatai:

editor in chief: Palkó Gábor
XML szerkesztő: Mihály Eszter és Bobák Barbara
XML-control: Fellegi Zsófia
TEI-specification: Fellegi Zsófia
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse
X (Close panel)Verzió: KK : Kritikai kiadás. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2011.
 
I. REKKENŐ MELEG
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rekkenő meleg.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A regény első, második és harmadik fejezete Kr. u. 54-ben, Claudius halálának napján, illetve az azt követő napon játszódik. A történetírók tanúsága szerint Claudius az október 12-éről 13-ára virradó éjszaka halt meg gombamérgezésben. Kosztolányi a történetileg ősszel történt eseményeket hozzávetőleg június közepére helyezi, amire egyfelől a „rekkenő melegből”, másrészt az öreg rabszolga által kínált gyümölcsből lehet következtetni, a cseresznye ugyanis nagyjából június hónapban érik Itáliában is. (Szent Jeromos Eustochiumnak írt, 31. levelében köszöni meg azt a kosár cseresznyét, amelyet Péter és Pál apostol vértanúságának ünnepnapján, június 29-én küldött neki ajándékba.) Az időpont szemmel láthatóan tudatos megváltoztatásának több oka is lehetett, de valamennyi szoros összefüggésben van a regény egészének koncepciójával. KD Claudius halálával kapcsolatban elhagyja azt a közismert motívumot, hogy gombamérgezésben halt meg. Ehelyett a regényben az álomból ébredező Claudius vizet kér, s a mérget éppen a szomjat oltani hivatott vízbe keverik bele. A császár tehát nem lakoma közben, hanem a délutáni sziesztát követően hal meg. A római forróság így még inkább kiemeli a császár szomjúságát. Magyarázhatja ugyanakkor a halál időpontjának megváltoztatását az, hogy a regény szigorúan szimmetrikus szerkezetében Nero halála szintén júniusban történik. Az ókori történetírók és dokumentumok egybehangzó állítása szerint Nero Kr. u. 68. június 9-én lett öngyilkos. Korántsem lehet kizárni, hogy KD éppen a halál nyári időpontja miatt választotta a hatalomra kerülés időpontjául is a júniust. A legutolsó események elbeszélésekor ugyanis szigorúan tartja magát a történeti kronológiához.
 
  Csak egy álmos hangot lehetett hallani.  
  – Cseresznyét
g
Glossza a cseresznye (cerasis) a Kr. e. I. században került Rómába. Idősebb Plinius szerint Lucullus hozta be Itáliába, miután Kr. e. 74-ben legyőzte Mithridatést, a Fekete-tenger mellett fekvő Pontus királyát, és elfoglalta a gyümölcs névadó városát, Cerasust. Más vélemény szerint a gyümölcsről kapta a város a nevét.
– mondta az, el nem fáradva – cseresznyét.  
  Az utcai árus, aki kis bódéjában álldogált, a gyümölcsös piacon, reggel óta hiába árulta cseresznyéjét.  
  Akkora hőség volt, hogy még itt, a Forum Cupidinisen, a nyalánkok és ínyencek kedves helyén
g
Glossza A polihisztor Varro tesz említést arról, hogy a Via Sacra és az Argiletum (a Forum Romanumra észak-keletről vezető út) között fekvő Macellumnál volt az ún. Forum Cuppedinis (ínyencségek piaca). Ez eredetileg önálló piactér lehetett, de később a fedett vásárcsarnok, a Macellum részévé tették. Gyümölcsöt és ételkülönlegességeket árultak itt. A KD által használt forum Cupidinis név jelentése: Cupido fóruma, és általában a Forum Cuppedinis-szel azonosítják, bár ez a forma leginkább Apuleius Aranyszamár (Asinus aureus) című regényéből ismert, amelyet KD is minden bizonnyal ismert. A cupido szó jelentése vágy, főként szerelmi vágy, de gyermekalakban, meztelenül, nyíllal a kezében ábrázolt istenségként a görög Erós római megfelelője, Venus kísérője. KD alighanem római utazásának emlékére is támaszkodott, amikor nagyjából meghatározható pontról tekint a Palatinuson lévő császári palota irányába.
se igen akadt járókelő. A tér egészen kihalt.  
  Egy zsoldos katona
g
Glossza Augustus reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre, amelyben a légiósokat 25 év szolgálatra sorozták, a korábbi gyakorlattal szemben, amikor a légiók szabad hadköteles férfiakból álltak, akiket csak a hadjáratok idejére hívtak fegyverbe.
, aki arra vetődött, rátekintett a possadt gyümölcsre és kedvetlenül tovább ballagott. Pár lépésnyire aztán megállapodott a közeli bódénál,
ahol
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hol
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mézzel kevert vizet árultak
g
Glossza már a görögök által is kedvelt, melikratonnak nevezett ital.
, ott leszúrt egy rézpénzt
g
Glossza vagyis as, római súly- és pénzegység. Négy as ért egy sestertiust. A Kr. u. III. századig verték.
s hosszan szürcsölte az üdítő italt.  
  Gyaloghintót
g
Glossza a császárkorban rendkívül elterjedt, előkelők által használt közlekedési eszköz, amelyben ülve vagy fekve utaztak. Létezett kétszemélyes változata is. Eredetileg csak nők vagy betegek használták, de a császárkorban férfiak is gyakran utaztak benne, akárhosszabb utakra is. A gazdagság kifejezésére szolgált a gyaloghintót vivő rabszolgák száma. A kevésbé jómódúak számára lehetőség volt gyaloghintót bérelni. Suetonius azt is följegyzi Neróról, hogy napközben gyakorta vitette magát gyaloghintón a színházba, hogy ott a színpad közeléből figyelje az előadást. Vö. Suetonius, Nero, 26.
nem lehetett látni.  
  Majd egy fiú meg egy leány tűnt föl, ki ezt a rekkenő órát választotta, hogy találkozót adjon. Megragadták egymás kezét és szerelmesen ölelkezve szaladtak a fényben. Még elhagyottabb utcákba, hol senki sincs ébren.  
  Az árus, öreg rabszolga, mikor az aedilis megvizsgálta az
árakat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
g
Glossza Az aedilis feladata volt a városi infrastruktúra ellenőrzése és karbantartása mellett a kereskedelem, különösen a piacok és a mértékrendszer felügyelete.
és elment, leheveredett a földre. Nézte a sárga süteményeket és
kalácsokat, melyek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kalácsokatt, melyek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kalácsokat melyek
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
melyen Augustus és Bacchus templomát látta
g
Glossza KD föltehetően két külön templomra gondol. Az istenné nyilvánított Augustus templomát a Palatinus északnyugati részén Tiberius kezdte építeni és valószínűleg Caligula fejeztette be. Nero korában állt ezen kívül egy Bacchus-szentély (sacellum Bacchi), KD azonban alighanem arra a Septimius Severus által emelt templomra gondolt, amely Bacchusnak és Herculesnek volt szentelve. Bacchusnak, mint a bor és mámor istenségének a szerepeltetése azonban aligha véletlen a regény nyitófejezetében.
, a testőrcsapatok kaszárnyáját
g
Glossza a karhatalom erejét tekintve, a legnagyobb hatalom a testőrgárda főparancsnokának, a praefectus praetoriónak a kezében volt. Tiberius uralkodásától kezdve a gárda a Viminalis domb tövében lévő kaszárnyában állomásozott. Nero idején létszámuk már tizenkét cohorsra nőtt. A testőrcsapatok élén általában két lovagrendi katona állott, akik jelentős befolyással voltak nem csak a császári udvar politikájára, hanem magára a császárra is. Előfordult olyan szélsőséges eset is, hogy hatalmuk a császáré fölé nőtt, mint például a rettegett Seianusé Tiberius, vagy Tigellinusé Nero uralkodása idején.
, néhány mozgó katonát, Tiberius egykori házát
g
Glossza a Domus Tiberii maradványai a Palatinus hegy észak-nyugati sarkánál láthatók. Építését még a Kr. u. I. század első felében kezdték el, de a későbbi császárok alatt jelentősen kibővítették.
, melyben most az öreg Claudius lakott és arra gondolt, hogy neki most bizonyára nincsen ilyen melege. Hiába, csak a császárnak van jó dolga, meg a koldusoknak. A császár hűs termében pihen, a koldusok pedig pálmafák alatt horkolnak, tátott szájjal.  
  Ezen a nyáron a Tiberis leapadt. Meredek partok közt látszott a kavicsos meder, gyors, agyagos
vizével, mely
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vizével. mely
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
halmokon, a levegőt egyetlen szellőcske se frissítette. Némely kis köz szennyével és piszkával úgy bűzlött, mint az oroszlán-odu.  
  Ami zaj kelt, keréknyikorgás, vagy messziről egy eb rekedt ugatása, beleveszett a csöndbe és még álmosabbá tette a koradélutánt.  
 
X (Close panel)Verzió: NY : Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő: regény, Nyugat, 1921, (augusztus 16. – december 1.)
 
I. REKKENŐ MELEG
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rekkenő meleg.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A regény első, második és harmadik fejezete Kr. u. 54-ben, Claudius halálának napján, illetve az azt követő napon játszódik. A történetírók tanúsága szerint Claudius az október 12-éről 13-ára virradó éjszaka halt meg gombamérgezésben. Kosztolányi a történetileg ősszel történt eseményeket hozzávetőleg június közepére helyezi, amire egyfelől a „rekkenő melegből”, másrészt az öreg rabszolga által kínált gyümölcsből lehet következtetni, a cseresznye ugyanis nagyjából június hónapban érik Itáliában is. (Szent Jeromos Eustochiumnak írt, 31. levelében köszöni meg azt a kosár cseresznyét, amelyet Péter és Pál apostol vértanúságának ünnepnapján, június 29-én küldött neki ajándékba.) Az időpont szemmel láthatóan tudatos megváltoztatásának több oka is lehetett, de valamennyi szoros összefüggésben van a regény egészének koncepciójával. KD Claudius halálával kapcsolatban elhagyja azt a közismert motívumot, hogy gombamérgezésben halt meg. Ehelyett a regényben az álomból ébredező Claudius vizet kér, s a mérget éppen a szomjat oltani hivatott vízbe keverik bele. A császár tehát nem lakoma közben, hanem a délutáni sziesztát követően hal meg. A római forróság így még inkább kiemeli a császár szomjúságát. Magyarázhatja ugyanakkor a halál időpontjának megváltoztatását az, hogy a regény szigorúan szimmetrikus szerkezetében Nero halála szintén júniusban történik. Az ókori történetírók és dokumentumok egybehangzó állítása szerint Nero Kr. u. 68. június 9-én lett öngyilkos. Korántsem lehet kizárni, hogy KD éppen a halál nyári időpontja miatt választotta a hatalomra kerülés időpontjául is a júniust. A legutolsó események elbeszélésekor ugyanis szigorúan tartja magát a történeti kronológiához.
 
  Csak egy álmos hangot lehetett hallani.  
  – Cseresznyét
g
Glossza a cseresznye (cerasis) a Kr. e. I. században került Rómába. Idősebb Plinius szerint Lucullus hozta be Itáliába, miután Kr. e. 74-ben legyőzte Mithridatést, a Fekete-tenger mellett fekvő Pontus királyát, és elfoglalta a gyümölcs névadó városát, Cerasust. Más vélemény szerint a gyümölcsről kapta a város a nevét.
– mondta az, el nem fáradva – cseresznyét.  
  Az utcai árus, aki kis bódéjában álldogált, a gyümölcsös piacon, reggel óta hiába árulta cseresznyéjét.  
  Akkora hőség volt, hogy még itt, a Forum Cupidinisen, a nyalánkok és ínyencek kedves helyén
g
Glossza A polihisztor Varro tesz említést arról, hogy a Via Sacra és az Argiletum (a Forum Romanumra észak-keletről vezető út) között fekvő Macellumnál volt az ún. Forum Cuppedinis (ínyencségek piaca). Ez eredetileg önálló piactér lehetett, de később a fedett vásárcsarnok, a Macellum részévé tették. Gyümölcsöt és ételkülönlegességeket árultak itt. A KD által használt forum Cupidinis név jelentése: Cupido fóruma, és általában a Forum Cuppedinis-szel azonosítják, bár ez a forma leginkább Apuleius Aranyszamár (Asinus aureus) című regényéből ismert, amelyet KD is minden bizonnyal ismert. A cupido szó jelentése vágy, főként szerelmi vágy, de gyermekalakban, meztelenül, nyíllal a kezében ábrázolt istenségként a görög Erós római megfelelője, Venus kísérője. KD alighanem római utazásának emlékére is támaszkodott, amikor nagyjából meghatározható pontról tekint a Palatinuson lévő császári palota irányába.
se igen akadt járókelő. A tér egészen kihalt.  
  Egy zsoldos katona
g
Glossza Augustus reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre, amelyben a légiósokat 25 év szolgálatra sorozták, a korábbi gyakorlattal szemben, amikor a légiók szabad hadköteles férfiakból álltak, akiket csak a hadjáratok idejére hívtak fegyverbe.
, aki arra vetődött, rátekintett a possadt gyümölcsre és kedvetlenül tovább ballagott. Pár lépésnyire aztán megállapodott a közeli bódénál,
ahol
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hol
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mézzel kevert vizet árultak
g
Glossza már a görögök által is kedvelt, melikratonnak nevezett ital.
, ott leszúrt egy rézpénzt
g
Glossza vagyis as, római súly- és pénzegység. Négy as ért egy sestertiust. A Kr. u. III. századig verték.
s hosszan szürcsölte az üdítő italt.  
  Gyaloghintót
g
Glossza a császárkorban rendkívül elterjedt, előkelők által használt közlekedési eszköz, amelyben ülve vagy fekve utaztak. Létezett kétszemélyes változata is. Eredetileg csak nők vagy betegek használták, de a császárkorban férfiak is gyakran utaztak benne, akárhosszabb utakra is. A gazdagság kifejezésére szolgált a gyaloghintót vivő rabszolgák száma. A kevésbé jómódúak számára lehetőség volt gyaloghintót bérelni. Suetonius azt is följegyzi Neróról, hogy napközben gyakorta vitette magát gyaloghintón a színházba, hogy ott a színpad közeléből figyelje az előadást. Vö. Suetonius, Nero, 26.
nem lehetett látni.  
  Majd egy fiú meg egy leány tűnt föl, ki ezt a rekkenő órát választotta, hogy találkozót adjon. Megragadták egymás kezét és szerelmesen ölelkezve szaladtak a fényben. Még elhagyottabb utcákba, hol senki sincs ébren.  
  Az árus, öreg rabszolga, mikor az aedilis megvizsgálta az
árakat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
g
Glossza Az aedilis feladata volt a városi infrastruktúra ellenőrzése és karbantartása mellett a kereskedelem, különösen a piacok és a mértékrendszer felügyelete.
és elment, leheveredett a földre. Nézte a sárga süteményeket és
kalácsokat, melyek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kalácsokatt, melyek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kalácsokat melyek
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
melyen Augustus és Bacchus templomát látta
g
Glossza KD föltehetően két külön templomra gondol. Az istenné nyilvánított Augustus templomát a Palatinus északnyugati részén Tiberius kezdte építeni és valószínűleg Caligula fejeztette be. Nero korában állt ezen kívül egy Bacchus-szentély (sacellum Bacchi), KD azonban alighanem arra a Septimius Severus által emelt templomra gondolt, amely Bacchusnak és Herculesnek volt szentelve. Bacchusnak, mint a bor és mámor istenségének a szerepeltetése azonban aligha véletlen a regény nyitófejezetében.
, a testőrcsapatok kaszárnyáját
g
Glossza a karhatalom erejét tekintve, a legnagyobb hatalom a testőrgárda főparancsnokának, a praefectus praetoriónak a kezében volt. Tiberius uralkodásától kezdve a gárda a Viminalis domb tövében lévő kaszárnyában állomásozott. Nero idején létszámuk már tizenkét cohorsra nőtt. A testőrcsapatok élén általában két lovagrendi katona állott, akik jelentős befolyással voltak nem csak a császári udvar politikájára, hanem magára a császárra is. Előfordult olyan szélsőséges eset is, hogy hatalmuk a császáré fölé nőtt, mint például a rettegett Seianusé Tiberius, vagy Tigellinusé Nero uralkodása idején.
, néhány mozgó katonát, Tiberius egykori házát
g
Glossza a Domus Tiberii maradványai a Palatinus hegy észak-nyugati sarkánál láthatók. Építését még a Kr. u. I. század első felében kezdték el, de a későbbi császárok alatt jelentősen kibővítették.
, melyben most az öreg Claudius lakott és arra gondolt, hogy neki most bizonyára nincsen ilyen melege. Hiába, csak a császárnak van jó dolga, meg a koldusoknak. A császár hűs termében pihen, a koldusok pedig pálmafák alatt horkolnak, tátott szájjal.  
  Ezen a nyáron a Tiberis leapadt. Meredek partok közt látszott a kavicsos meder, gyors, agyagos
vizével, mely
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vizével. mely
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
halmokon, a levegőt egyetlen szellőcske se frissítette. Némely kis köz szennyével és piszkával úgy bűzlött, mint az oroszlán-odu.  
  Ami zaj kelt, keréknyikorgás, vagy messziről egy eb rekedt ugatása, beleveszett a csöndbe és még álmosabbá tette a koradélutánt.  
 
X (Close panel)Verzió: G : A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő [Budapest], Genius [1921], 257 p.; KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő [Budapest], Genius [1929], 257 p.
 
I. REKKENŐ MELEG
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rekkenő meleg.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A regény első, második és harmadik fejezete Kr. u. 54-ben, Claudius halálának napján, illetve az azt követő napon játszódik. A történetírók tanúsága szerint Claudius az október 12-éről 13-ára virradó éjszaka halt meg gombamérgezésben. Kosztolányi a történetileg ősszel történt eseményeket hozzávetőleg június közepére helyezi, amire egyfelől a „rekkenő melegből”, másrészt az öreg rabszolga által kínált gyümölcsből lehet következtetni, a cseresznye ugyanis nagyjából június hónapban érik Itáliában is. (Szent Jeromos Eustochiumnak írt, 31. levelében köszöni meg azt a kosár cseresznyét, amelyet Péter és Pál apostol vértanúságának ünnepnapján, június 29-én küldött neki ajándékba.) Az időpont szemmel láthatóan tudatos megváltoztatásának több oka is lehetett, de valamennyi szoros összefüggésben van a regény egészének koncepciójával. KD Claudius halálával kapcsolatban elhagyja azt a közismert motívumot, hogy gombamérgezésben halt meg. Ehelyett a regényben az álomból ébredező Claudius vizet kér, s a mérget éppen a szomjat oltani hivatott vízbe keverik bele. A császár tehát nem lakoma közben, hanem a délutáni sziesztát követően hal meg. A római forróság így még inkább kiemeli a császár szomjúságát. Magyarázhatja ugyanakkor a halál időpontjának megváltoztatását az, hogy a regény szigorúan szimmetrikus szerkezetében Nero halála szintén júniusban történik. Az ókori történetírók és dokumentumok egybehangzó állítása szerint Nero Kr. u. 68. június 9-én lett öngyilkos. Korántsem lehet kizárni, hogy KD éppen a halál nyári időpontja miatt választotta a hatalomra kerülés időpontjául is a júniust. A legutolsó események elbeszélésekor ugyanis szigorúan tartja magát a történeti kronológiához.
 
  Csak egy álmos hangot lehetett hallani.  
  – Cseresznyét
g
Glossza a cseresznye (cerasis) a Kr. e. I. században került Rómába. Idősebb Plinius szerint Lucullus hozta be Itáliába, miután Kr. e. 74-ben legyőzte Mithridatést, a Fekete-tenger mellett fekvő Pontus királyát, és elfoglalta a gyümölcs névadó városát, Cerasust. Más vélemény szerint a gyümölcsről kapta a város a nevét.
– mondta az, el nem fáradva – cseresznyét.  
  Az utcai árus, aki kis bódéjában álldogált, a gyümölcsös piacon, reggel óta hiába árulta cseresznyéjét.  
  Akkora hőség volt, hogy még itt, a Forum Cupidinisen, a nyalánkok és ínyencek kedves helyén
g
Glossza A polihisztor Varro tesz említést arról, hogy a Via Sacra és az Argiletum (a Forum Romanumra észak-keletről vezető út) között fekvő Macellumnál volt az ún. Forum Cuppedinis (ínyencségek piaca). Ez eredetileg önálló piactér lehetett, de később a fedett vásárcsarnok, a Macellum részévé tették. Gyümölcsöt és ételkülönlegességeket árultak itt. A KD által használt forum Cupidinis név jelentése: Cupido fóruma, és általában a Forum Cuppedinis-szel azonosítják, bár ez a forma leginkább Apuleius Aranyszamár (Asinus aureus) című regényéből ismert, amelyet KD is minden bizonnyal ismert. A cupido szó jelentése vágy, főként szerelmi vágy, de gyermekalakban, meztelenül, nyíllal a kezében ábrázolt istenségként a görög Erós római megfelelője, Venus kísérője. KD alighanem római utazásának emlékére is támaszkodott, amikor nagyjából meghatározható pontról tekint a Palatinuson lévő császári palota irányába.
se igen akadt járókelő. A tér egészen kihalt.  
  Egy zsoldos katona
g
Glossza Augustus reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre, amelyben a légiósokat 25 év szolgálatra sorozták, a korábbi gyakorlattal szemben, amikor a légiók szabad hadköteles férfiakból álltak, akiket csak a hadjáratok idejére hívtak fegyverbe.
, aki arra vetődött, rátekintett a possadt gyümölcsre és kedvetlenül tovább ballagott. Pár lépésnyire aztán megállapodott a közeli bódénál,
ahol
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hol
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mézzel kevert vizet árultak
g
Glossza már a görögök által is kedvelt, melikratonnak nevezett ital.
, ott leszúrt egy rézpénzt
g
Glossza vagyis as, római súly- és pénzegység. Négy as ért egy sestertiust. A Kr. u. III. századig verték.
s hosszan szürcsölte az üdítő italt.  
  Gyaloghintót
g
Glossza a császárkorban rendkívül elterjedt, előkelők által használt közlekedési eszköz, amelyben ülve vagy fekve utaztak. Létezett kétszemélyes változata is. Eredetileg csak nők vagy betegek használták, de a császárkorban férfiak is gyakran utaztak benne, akárhosszabb utakra is. A gazdagság kifejezésére szolgált a gyaloghintót vivő rabszolgák száma. A kevésbé jómódúak számára lehetőség volt gyaloghintót bérelni. Suetonius azt is följegyzi Neróról, hogy napközben gyakorta vitette magát gyaloghintón a színházba, hogy ott a színpad közeléből figyelje az előadást. Vö. Suetonius, Nero, 26.
nem lehetett látni.  
  Majd egy fiú meg egy leány tűnt föl, ki ezt a rekkenő órát választotta, hogy találkozót adjon. Megragadták egymás kezét és szerelmesen ölelkezve szaladtak a fényben. Még elhagyottabb utcákba, hol senki sincs ébren.  
  Az árus, öreg rabszolga, mikor az aedilis megvizsgálta az
árakat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
g
Glossza Az aedilis feladata volt a városi infrastruktúra ellenőrzése és karbantartása mellett a kereskedelem, különösen a piacok és a mértékrendszer felügyelete.
és elment, leheveredett a földre. Nézte a sárga süteményeket és
kalácsokat, melyek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kalácsokatt, melyek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kalácsokat melyek
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
melyen Augustus és Bacchus templomát látta
g
Glossza KD föltehetően két külön templomra gondol. Az istenné nyilvánított Augustus templomát a Palatinus északnyugati részén Tiberius kezdte építeni és valószínűleg Caligula fejeztette be. Nero korában állt ezen kívül egy Bacchus-szentély (sacellum Bacchi), KD azonban alighanem arra a Septimius Severus által emelt templomra gondolt, amely Bacchusnak és Herculesnek volt szentelve. Bacchusnak, mint a bor és mámor istenségének a szerepeltetése azonban aligha véletlen a regény nyitófejezetében.
, a testőrcsapatok kaszárnyáját
g
Glossza a karhatalom erejét tekintve, a legnagyobb hatalom a testőrgárda főparancsnokának, a praefectus praetoriónak a kezében volt. Tiberius uralkodásától kezdve a gárda a Viminalis domb tövében lévő kaszárnyában állomásozott. Nero idején létszámuk már tizenkét cohorsra nőtt. A testőrcsapatok élén általában két lovagrendi katona állott, akik jelentős befolyással voltak nem csak a császári udvar politikájára, hanem magára a császárra is. Előfordult olyan szélsőséges eset is, hogy hatalmuk a császáré fölé nőtt, mint például a rettegett Seianusé Tiberius, vagy Tigellinusé Nero uralkodása idején.
, néhány mozgó katonát, Tiberius egykori házát
g
Glossza a Domus Tiberii maradványai a Palatinus hegy észak-nyugati sarkánál láthatók. Építését még a Kr. u. I. század első felében kezdték el, de a későbbi császárok alatt jelentősen kibővítették.
, melyben most az öreg Claudius lakott és arra gondolt, hogy neki most bizonyára nincsen ilyen melege. Hiába, csak a császárnak van jó dolga, meg a koldusoknak. A császár hűs termében pihen, a koldusok pedig pálmafák alatt horkolnak, tátott szájjal.  
  Ezen a nyáron a Tiberis leapadt. Meredek partok közt látszott a kavicsos meder, gyors, agyagos
vizével, mely
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vizével. mely
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
halmokon, a levegőt egyetlen szellőcske se frissítette. Némely kis köz szennyével és piszkával úgy bűzlött, mint az oroszlán-odu.  
  Ami zaj kelt, keréknyikorgás, vagy messziről egy eb rekedt ugatása, beleveszett a csöndbe és még álmosabbá tette a koradélutánt.  
 
X (Close panel)Verzió: R : A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő: történelmi regény, Révai Kiadás [Budapest] 1936, 272 p.
 
I. REKKENŐ MELEG
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rekkenő meleg.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A regény első, második és harmadik fejezete Kr. u. 54-ben, Claudius halálának napján, illetve az azt követő napon játszódik. A történetírók tanúsága szerint Claudius az október 12-éről 13-ára virradó éjszaka halt meg gombamérgezésben. Kosztolányi a történetileg ősszel történt eseményeket hozzávetőleg június közepére helyezi, amire egyfelől a „rekkenő melegből”, másrészt az öreg rabszolga által kínált gyümölcsből lehet következtetni, a cseresznye ugyanis nagyjából június hónapban érik Itáliában is. (Szent Jeromos Eustochiumnak írt, 31. levelében köszöni meg azt a kosár cseresznyét, amelyet Péter és Pál apostol vértanúságának ünnepnapján, június 29-én küldött neki ajándékba.) Az időpont szemmel láthatóan tudatos megváltoztatásának több oka is lehetett, de valamennyi szoros összefüggésben van a regény egészének koncepciójával. KD Claudius halálával kapcsolatban elhagyja azt a közismert motívumot, hogy gombamérgezésben halt meg. Ehelyett a regényben az álomból ébredező Claudius vizet kér, s a mérget éppen a szomjat oltani hivatott vízbe keverik bele. A császár tehát nem lakoma közben, hanem a délutáni sziesztát követően hal meg. A római forróság így még inkább kiemeli a császár szomjúságát. Magyarázhatja ugyanakkor a halál időpontjának megváltoztatását az, hogy a regény szigorúan szimmetrikus szerkezetében Nero halála szintén júniusban történik. Az ókori történetírók és dokumentumok egybehangzó állítása szerint Nero Kr. u. 68. június 9-én lett öngyilkos. Korántsem lehet kizárni, hogy KD éppen a halál nyári időpontja miatt választotta a hatalomra kerülés időpontjául is a júniust. A legutolsó események elbeszélésekor ugyanis szigorúan tartja magát a történeti kronológiához.
 
  Csak egy álmos hangot lehetett hallani.  
  – Cseresznyét
g
Glossza a cseresznye (cerasis) a Kr. e. I. században került Rómába. Idősebb Plinius szerint Lucullus hozta be Itáliába, miután Kr. e. 74-ben legyőzte Mithridatést, a Fekete-tenger mellett fekvő Pontus királyát, és elfoglalta a gyümölcs névadó városát, Cerasust. Más vélemény szerint a gyümölcsről kapta a város a nevét.
– mondta az, el nem fáradva – cseresznyét.  
  Az utcai árus, aki kis bódéjában álldogált, a gyümölcsös piacon, reggel óta hiába árulta cseresznyéjét.  
  Akkora hőség volt, hogy még itt, a Forum Cupidinisen, a nyalánkok és ínyencek kedves helyén
g
Glossza A polihisztor Varro tesz említést arról, hogy a Via Sacra és az Argiletum (a Forum Romanumra észak-keletről vezető út) között fekvő Macellumnál volt az ún. Forum Cuppedinis (ínyencségek piaca). Ez eredetileg önálló piactér lehetett, de később a fedett vásárcsarnok, a Macellum részévé tették. Gyümölcsöt és ételkülönlegességeket árultak itt. A KD által használt forum Cupidinis név jelentése: Cupido fóruma, és általában a Forum Cuppedinis-szel azonosítják, bár ez a forma leginkább Apuleius Aranyszamár (Asinus aureus) című regényéből ismert, amelyet KD is minden bizonnyal ismert. A cupido szó jelentése vágy, főként szerelmi vágy, de gyermekalakban, meztelenül, nyíllal a kezében ábrázolt istenségként a görög Erós római megfelelője, Venus kísérője. KD alighanem római utazásának emlékére is támaszkodott, amikor nagyjából meghatározható pontról tekint a Palatinuson lévő császári palota irányába.
se igen akadt járókelő. A tér egészen kihalt.  
  Egy zsoldos katona
g
Glossza Augustus reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre, amelyben a légiósokat 25 év szolgálatra sorozták, a korábbi gyakorlattal szemben, amikor a légiók szabad hadköteles férfiakból álltak, akiket csak a hadjáratok idejére hívtak fegyverbe.
, aki arra vetődött, rátekintett a possadt gyümölcsre és kedvetlenül tovább ballagott. Pár lépésnyire aztán megállapodott a közeli bódénál,
ahol
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hol
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mézzel kevert vizet árultak
g
Glossza már a görögök által is kedvelt, melikratonnak nevezett ital.
, ott leszúrt egy rézpénzt
g
Glossza vagyis as, római súly- és pénzegység. Négy as ért egy sestertiust. A Kr. u. III. századig verték.
s hosszan szürcsölte az üdítő italt.  
  Gyaloghintót
g
Glossza a császárkorban rendkívül elterjedt, előkelők által használt közlekedési eszköz, amelyben ülve vagy fekve utaztak. Létezett kétszemélyes változata is. Eredetileg csak nők vagy betegek használták, de a császárkorban férfiak is gyakran utaztak benne, akárhosszabb utakra is. A gazdagság kifejezésére szolgált a gyaloghintót vivő rabszolgák száma. A kevésbé jómódúak számára lehetőség volt gyaloghintót bérelni. Suetonius azt is följegyzi Neróról, hogy napközben gyakorta vitette magát gyaloghintón a színházba, hogy ott a színpad közeléből figyelje az előadást. Vö. Suetonius, Nero, 26.
nem lehetett látni.  
  Majd egy fiú meg egy leány tűnt föl, ki ezt a rekkenő órát választotta, hogy találkozót adjon. Megragadták egymás kezét és szerelmesen ölelkezve szaladtak a fényben. Még elhagyottabb utcákba, hol senki sincs ébren.  
  Az árus, öreg rabszolga, mikor az aedilis megvizsgálta az
árakat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
g
Glossza Az aedilis feladata volt a városi infrastruktúra ellenőrzése és karbantartása mellett a kereskedelem, különösen a piacok és a mértékrendszer felügyelete.
és elment, leheveredett a földre. Nézte a sárga süteményeket és
kalácsokat, melyek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kalácsokatt, melyek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kalácsokat melyek
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
melyen Augustus és Bacchus templomát látta
g
Glossza KD föltehetően két külön templomra gondol. Az istenné nyilvánított Augustus templomát a Palatinus északnyugati részén Tiberius kezdte építeni és valószínűleg Caligula fejeztette be. Nero korában állt ezen kívül egy Bacchus-szentély (sacellum Bacchi), KD azonban alighanem arra a Septimius Severus által emelt templomra gondolt, amely Bacchusnak és Herculesnek volt szentelve. Bacchusnak, mint a bor és mámor istenségének a szerepeltetése azonban aligha véletlen a regény nyitófejezetében.
, a testőrcsapatok kaszárnyáját
g
Glossza a karhatalom erejét tekintve, a legnagyobb hatalom a testőrgárda főparancsnokának, a praefectus praetoriónak a kezében volt. Tiberius uralkodásától kezdve a gárda a Viminalis domb tövében lévő kaszárnyában állomásozott. Nero idején létszámuk már tizenkét cohorsra nőtt. A testőrcsapatok élén általában két lovagrendi katona állott, akik jelentős befolyással voltak nem csak a császári udvar politikájára, hanem magára a császárra is. Előfordult olyan szélsőséges eset is, hogy hatalmuk a császáré fölé nőtt, mint például a rettegett Seianusé Tiberius, vagy Tigellinusé Nero uralkodása idején.
, néhány mozgó katonát, Tiberius egykori házát
g
Glossza a Domus Tiberii maradványai a Palatinus hegy észak-nyugati sarkánál láthatók. Építését még a Kr. u. I. század első felében kezdték el, de a későbbi császárok alatt jelentősen kibővítették.
, melyben most az öreg Claudius lakott és arra gondolt, hogy neki most bizonyára nincsen ilyen melege. Hiába, csak a császárnak van jó dolga, meg a koldusoknak. A császár hűs termében pihen, a koldusok pedig pálmafák alatt horkolnak, tátott szájjal.  
  Ezen a nyáron a Tiberis leapadt. Meredek partok közt látszott a kavicsos meder, gyors, agyagos
vizével, mely
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vizével. mely
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
halmokon, a levegőt egyetlen szellőcske se frissítette. Némely kis köz szennyével és piszkával úgy bűzlött, mint az oroszlán-odu.  
  Ami zaj kelt, keréknyikorgás, vagy messziről egy eb rekedt ugatása, beleveszett a csöndbe és még álmosabbá tette a koradélutánt.