X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Nero, a véres költő - Főszöveg

Szerző: Kosztolányi Dezső

Bibliográfiai adatok

Cím: Nero, a véres költő - critical edition
Dátum: 2011
Kiadás helye: Pozsony
Kiadó: Kalligram Kiadó
ISBN:
Sajtó alá rendező: Takács László
french manuscript arranged for publication: Józan Ildikó
Gyorsírás: Lipa Tímea
Nyelvek: latin
Kulcsszavak: Kosztolányi Dezső regény 20. századi szépirodalom

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás KK: Kritikai kiadás. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2011.
  • Szövegforrás NY: Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő: regény, Nyugat, 1921, (augusztus 16. – december 1.)
  • Szövegforrás G: A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő [Budapest], Genius [1921], 257 p.; KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő [Budapest], Genius [1929], 257 p.
  • Szövegforrás R: A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő: történelmi regény, Révai Kiadás [Budapest] 1936, 272 p.

Elektronikus kiadás adatai:

editor in chief: Palkó Gábor
XML szerkesztő: Mihály Eszter és Bobák Barbara
XML-control: Fellegi Zsófia
TEI-specification: Fellegi Zsófia
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse
 
IV.
A NEVELŐ
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
a nevelő.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  Minden jel arra vallott – a chaldeus csillagjósok véleménye is
g
Glossza Suetonius, Nero, 6: „Nero Antiumban született, kilenc hónappal Tiberius halála után, december 15.-én, éppen a napfölkelte pillanatában, úgy hogy szinte előbb érintkezett a napsugárral, mint a földdel. Sokakban mindjárt születése pillanatában rémes dolgok sejtelme ébredt…”
–, hogy ragyogó korszak következik a római birodalomra.  
  Az új uralkodó a hajnal első pillanatában született
g
Glossza Suetonius, Nero, 6. Lásd
, homlokát először a napsugár érintette, aztán trónralépése is jó időben történt, délben
g
Glossza Tacitus, Annales, 12, 68-69: „…Először Agrippina, mintha lesújtaná a fájdalom, és vigaszt keresne, átölelve tartotta Britannicust; apja valódi képmásának mondogatta és mindenféle ügyeskedéssel tartóztatta, hogy a teremből ki ne menjen. Antoniát és Octaviát, nővéreit is ott tartotta, minden bejáratot őrséggel záratott le és sűrűn adott ki közleményeket a princeps állapotának jobbrafordulásáról, hogy a katonaság jó reménységben várjon, s a chaldaeusok jövendölései szerint kedvező időpont bekövetkezzék. (69.) Ezek után délben, október tizenharmadikán, feltárulnak a palota kapui, és Burrus kíséretében Nero lép ki a cohorshoz, amely katonai szokás szerint őrséget áll.” Vö. még Suetonius, Nero, 8. (Lásd ) A római nap felosztása szerint a nappalt és az éjszakát is tizenkét egyelőre részre osztották. Bár a korabeli évszámítás a Iulius Caesar-féle naptárkorrekció ellenére sem volt tökéletesen pontos, ha mégis föltételezzük, hogy 54. október 13-án körülbelül ugyanolyan hosszú volt a nappal, mint manapság, akkor a dél, azaz a hetedik óra kezdete a mi számításunk szerinti
, mikor a gonosz szellemek, a sötétség és köd kedvelői nem mernek emberek előtt mutatkozni.  
  Ez a kis szőke
fiú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kezében a békét hozta. Öv nélkül
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
és a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
katonai szemlén mezitláb jelent meg
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Aztán a császár és a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kölcsönösen udvariaskodott egymással. Ő visszaadta a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
régi hatáskörét
g
Glossza Nero nem adta vissza a régi, köztársaság-kori hatáskört, csupán igyekezett ilyen megvilágításba helyezni az uralmát.
, a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
pedig a haza atyjának nevezte őt
g
Glossza Ezt az egy címet visszautasította, vö. Suetonius, Nero, 8. (Lásd )
. Nero ezen elmosolyodott. A címet fiatalságához illő szerénységgel vissza is utasította, azzal, hogy előbb meg kell érdemelnie.  
  Egyelőre arra vágyott, hogy Rómát nagynak lássa. Egy
új Athént
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
uj Athent
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
gondolt el
g
Glossza Uralkodása kezdetén Nero még nem foglalkozott Róma építészeti átalakításával. Jelentős építkezések csak a 64-es nagy római tűzvész pusztítása után kezdődtek (ekkor épült Nero palotája, a Domus Aurea is).
, hatalmasat, könnyedet és görögöset, tágas
terekkel, széles
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
terekkel és széles
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
utcákkal. Ezzel sokat foglalkozott. Építészeivel kiment a rozoga bódék közé, a keskeny
utcákba, ott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
utcákba és ott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mért, tárgyalt, kirajzolta képzeletében az utat, melyet majd márvány és babér szeg s az
athéniek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
atheniek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
is megbámulnak. Csakhamar azonban ebbe is belefáradt. Amint a tervrajzok fölé hajolt, hirtelenül érezte minden dolog
céltalanságát
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
celtalanságát
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
.  
  Fájdalma valamit tompult. De elfogta helyette egy új szenvedés, az előbbinél még tűrhetetlenebb és alaktalanabb: az unalom. Ennek nem volt se eleje, se vége. Szinte meg se lehetett ragadni, azt se lehetett tudni, jelen van-e, vagy nincs. A semmi volt ez, mely
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
sajgott. Ásítva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sajgott Ásitva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ébredt, fényes reggel és nem tudott fölkelni. Hogy aztán
megúnta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megunta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a fekvést és öltözködött, álmosság tört rá,
visszakívánkozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
visszakivánkozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az ágyba. Nem érdekelte semmi.  
  Különösen délutánjai voltak rettenetesek. Magas oszlopcsarnokban állott, egyedül. Hallgatta az emberek zaját, nézte a kertet és nem értette. Ideges, féloldali fejfájás gyötörte, melyet émelygés követett.
Így
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Igy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
borult rá az alkony.  
  – Rosszul érzem magam, – mondta Senecának, a költőnek és bölcsnek, aki nyolc éves kora óta nevelte
g
Glossza tévedés. Seneca csak 48-ban tért vissza corsicai száműzetéséből, azaz Nero tizenegy évesen lett a tanítványa.
.  
  – Ó, – sóhajtott Seneca
– ó –
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– ó, –
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és rázta tréfásan a fejét, mint mikor kisgyerekek panaszkodnak és nem hiszünk nekik.  
  A bölcs,
hosszú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hosszu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, nyurga alak, szürke tógában állott előtte. Sovány, sajtsárga arcán ott égtek a tüdővész tűzrózsái
g
Glossza A tüdővészben, tüdőbajban (tuberkolózis) szenvedő beteg arcán az elvékonyodott bőr alatt átütnek a vénák. Arról nincs tudomásunk, hogy Seneca tüdőbeteg lett volna.
, mert délután már megkapta lázát.  
  – De igen, – szólt a császár makrancosan, – nagyon szenvedek.  
  – Miért?  
  – Nem tudom, – mondta duzzogva.  
  – Akkor azért szenvedsz. Mert nem tudod, mi bánt. Ha az okát látod,
megérted és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
már
nem is oly
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nem oly
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nagyon fáj. Szenvedésre vagyunk teremtve, nincsen olyan bánat, mely természetellenes és elviselhetetlen
g
Glossza Seneca, Epistulae Morales, 66, 38–39: „Hogyan? Lehet valami jó természetellenes?” A legkevésbé sem; de olykor természetellenes az, amiben az a bizonyos jó létrejön. Megsebesülni ugyanis és a bennünk égő láztól fonnyadni, rossz egészségben szenvedni természetellenes; de mindeközben fáradhatatlan lelkünket megőrizni természet szerint való. – A sztoikus filozófus, mivel a lélek állapotát helyezi középpontba és a bánatot eleve idegennek tartja a sztoikus bölcstől, ezért nem számol vele.
n
Jegyzet Bollók János és Takács László fordítása, in: Seneca prózai művei, 1. köt., [Vigasztalások ; Erkölcsi levelek], ford. Bollók János, Kopeczky Rita, Kurcz Ágnes, Németh András, Révay József, Sárosi Gyula, Takács László, az utószót írta és a jegyzeteket – a fordítók és Bollók János megjegyzéseinek felhasználásával – összáll. Takács László, Budapest, Szenzár, 2002.
.  
  – Azt hiszed?  
  – Hogyne – mondta Seneca. – Legalább is mindennek van ellenszere. Ha éhes vagy, egyél. És ha szomjas vagy, igyál.  
  – De mért hal meg az ember? – mondta hirtelenül Nero, maga elé.  
  – Kicsoda? – kérdezte Seneca megdöbbenve, mert Nero eddig az anyja tilalma folytán nem foglalkozott bölcselettel. – Claudius? Vagy kicsoda?  
  – Mindenki. Az öreg és a fiatal. Te és én. Ezt magyarázd meg. Seneca zavarba jött:  
  – Bizonyos tekintetben, – kezdte és megállt.  
  – Lásd, – szólt Nero és elnevette magát, keserűen.  
  – Fáradt vagy.  
  – Nem.  
  Seneca gondolkozott.  
  – El kellene kicsit menned, – mondta.  
  – Hová?  
  – Valahová. Messzire. Nagyon messzire – és Seneca nagy mozdulatot írt le karjával.  
  – Az sem lehet, – szólt Nero, türelmét vesztve és ráütött székére. Élesen feleselt mesterével és tanítójával, aki látta, hogy ingerült,
közel ment
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közelment
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, meggörnyedt tógájában, úgy leste szavát.  
  Seneca minden ellenvetést elfogadott, ellenkezés nélkül. Száján azonnal készen állott a
síma
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sima
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szó, mintha még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kisgyerekkel beszélne, akinek minden szeszélyét hajlandó teljesíteni. Nem vette egészen komolyan ezt a gyötrődő
fiút, egy-két
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiut és egy-két
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szóval
elintézte. Csak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
elintézte Csak
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
írni akart, tragédiákat és verseket, hosszú, remekbekészült mondatokat
g
Glossza Inkább a rövid mondatok jellemezték. Úgy tűnik, Kosztolányi ezen a helyen Nietzsche Senecáról alkotott lesujtó véleményét visszhangozza, a német filozófus ugyanis egyik 1882-ben tartott előadásában így nyilatkozott róla: „Das schreibt und schreibt sein unaustehlich weises Larifari. Als gält es primum scribere, deinde philosophari.” (Csak írja és írja és írja kibirhatatlanul bölcs lárifárijait, mintha az lenne a helyes, hogy előbb írni, azután bölcselkedni.)
n
Jegyzet Friedrich Nitzsche, La gaya scienza, 1887, 34. részlet.
Ebben azonban nagyjából alkalmazkodott a századelő Seneca-ellenes hangulatához.
, melyek kemények és csillogóak, mint a márvány, bölcs
mondásokat, életről
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és halálról
g
Glossza Seneca filozófiai műveinek valóban központi témája az élet és a halál, különösen jellemző ez a De brevitate vitae (Az élet rövidsége) dialógusra és az Erkölcs levelekre.
,
ifjúságról
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ifjuságról
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és öregségről
g
Glossza Az öregség valóban visszavisszatérő témája az Erkölcsi levelek-nek.
, melyek tapasztalatát foglalják magukban, örökkévalóan s azzal, ami ezenkívül állt, nem törődött. Más hite nem volt, mint az írás, s meggyőződése, mely a folytonos gondolkodásban és tépelődésben
végképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végképen
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
megingott,
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a felé
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
afelé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajolt, akivel
beszélt és a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
következő pillanatban már ékesebben, világosabban fejezte ki azt, amit vitatkozó ellenfelei óhajtottak.  
  Most is csak villájára gondolt
g
Glossza Senecának saját beszámolója és a történeti források szerint több villája volt. Ezek közül az egyik Albában, a másik Nomentumban. Vö. Seneca, Epistulae morales, 12 és 114.
, melyet a császártól kapott s arra, mennyibe kerül majd a szökőkút építése. Amint azonban
mégegyszer
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
még egyszer
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
rátekintett, észrevette, hogy nem enyhült meg szavaitól. Fejét
hátravetette, nézte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hátravetette és nézte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hátravetette nézte
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a levegőt. Seneca félt, hogy egy kedvetlen pillanatban még elveszti kegyét. Ezért izgalom futott végig sovány testén, melyet a gümőkór
g
Glossza tüdőbaj, tuberkulózis.
és a gondolat egyaránt emésztett s a szokottnál is jobban ragyogtak kiégett szemei. Zavarában köhögött.  
  – Ha elmehetnék – folytatta Nero, hosszú szünet után – de csak a barbárok hiszik, hogy elmehetnek. Mi nem mehetünk el. Se innen, a palotából. Se máshonnan. Magunkkal visszük azt, ami elől futunk. A fájdalom utánunk szalad.  
  – Bölcsen beszélsz – jegyezte meg Seneca. –
Épp
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ép
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezért magadban kell legyőznöd a fájdalmat.  
  – Mivel?  
  – Fájdalommal. A keserű nem gyógyítható édessel. Csak keserűvel.  
  – Ezt nem értem.  
  – Csak szenvedéssel múlik el a szenvedés – magyarázta
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. – Nézd
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. Nézd
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen a télen, hogy hó esett, fáztam szobámban. Lúdbőrzött a hátam. Bármennyire bebugyoláltam magam gyapjúkendőimbe, egyre jobban éreztem a hideget, ott settenkedett köröttem és végigmarta kezemet, mint a farkas. Írni se tudtam. Erre keresni kezdtem az okát, tulajdonképpen miért szenvedek. És rájöttem, hogy a baj nem künn van, a szobában
és hidegben
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és a hidegben
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hanem bennem. Csak azért fáztam, mert azt óhajtottam, hogy meleg legyen. Most megfordítottam a dolgot.
Elhatároztam
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Elhataroztam
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, hogy nem a meleget akarom, hanem a hideget. Alig villant át agyamon a gondolat, máris úgy találtam, hogy a szoba nem
elég
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eléggé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hideg. Elrúgtam takaróimat, levetettem
tunicámat és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tunicámat, és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az udvarról behozattam egy kis havat, mellyel végigdörzsöltem testemet, többször, kihajoltam és fogaim közt
átszűrtem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
átszűrtem, az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
éles, metsző téli levegőt. Akár hiszed, akár nem, egyszerre meleg járta át tagjaimat s aztán, mikor felöltöztem, nem éreztem többé a hideget, dolgozni is tudtam és ott együltőhelyemben megírtam a Thyestes három új jelenetét
g
Glossza Seneca neve alatt fennmaradt görög tárgyú tragédia (fabula cothurnata).
.  
  – Lehet –
szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nero, bosszús
mosollyal, – de
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mosollyal, de
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hogy alkalmazzam ezt magamra?  
  – Vedd át a
szenvedést
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– mondta Seneca – gondold azt, hogy szenvedni akarsz.  
  – Én nem akarok szenvedni.  
  – Vannak, akik szenvedni akarnak, sírni, nélkülözni és ők azt mondják, hogy boldogok. Sohase kívánnak semmit. Csak minél több fájdalmat és megaláztatást. Annyit, amennyi nincs is a földön, oly sokat, hogy ki se elégíthetik
őket és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
így várakozásukban
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csalódnak. De azért nagy nyugalom lakozik bennük.  
  – Te most a feketelábuakra
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
– mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár ingerülten – azokra, akik sohse fürdenek, a csipásokra, akik nem mosdanak, a
tetveshajuakra
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tetveshajúakra
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, akik nem fésülködnek, a büdösökre, akik a föld alatt laknak s tébolyultan
verik a mellüket
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verik mellüket
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. A forradalmárokra gondolsz, a római állam ellenségeire
g
Glossza a keresztények. Tacitus egyenesen az emberi nem ellenségeinek (hostes humani generis) nevezi őket.
 
Tacitus, Annales, 15, 44: „Így hát először azokat fogdosták össze, akik ezt megvallották, majd az ő vallomásuk alapján hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá.”
– és nem nevezte meg őket, akikre
célzott. – Megvetem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
 
célzott. Megvetem
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket.  
  – Én – felelt Seneca – latin költő vagyok. Gyűlölöm őket, akik a világot vissza akarják vinni a barbárok korába, utálom
bárgyú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bárgyu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
babonáikat. Nincs elég kereszt és bárd, hogy végezzen velük. Az istenekben hiszek.
Félreértettél, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Félreértettél – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, mikor látta, hogy Nero nem válaszol – csak annyit mondtam, hogy a fájdalmat fájdalommal kell lebírnunk.  
  – Azzal azonban nem szünteted
meg, hogyha
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg. hogyha
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
új fájdalmat tetézel reá – mondta Nero. – Nincsen út, amely innen kivezet.  
  És mintha valami mentőötlete támadna, megint megszólal:  
  – Valami varázslat kellene.  
  – Vannak
varázslók, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
varázslók – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Seneca – akik állítólag az embert egészen átalakítják.  
  – Nem erre gondolok.  
  – Olvasd talán a görög tragédiákat. Ezekben gyász van. A vérző sebre fekete orvosság. Azt mondják az írás is gyógyít. Most magam is készülök valamit írni
g
Glossza Utalás Seneca Apocolocyntosis című menipposi szatírájára, amelyben Claudiusnak az istenek elé járulását figurázza ki. A mű apotheósisra emlékeztető címének jelentése: tökké válás.
n
Jegyzet Magyar fordítását ld. Seneca, Játék az isteni Claudius haláláról, fordította Szilágyi János György, in: Seneca összes művei, III, szerkesztette Ferenczi Attila és Takács László, Budapest, Szenzár, 2006, 423–440.
. Fölséges atyádról
g
Glossza Az istenné emelt Claudiusra gondol Seneca.
. Jupiter és Mars társaságában mutatom be a megdicsőültet
g
Glossza Az Apocolocyntosis-ban Claudius az istenek gyűlése elé érkezik sántikálva.
.  
  Szavait nem fejezhette be, mert a császár az emlékek hatása alatt
fölkelt székéről és búcsú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fölkelt székéról és búcsu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül, türelmetlenül, a másik szobába ment.  
  Seneca várakozott kicsit, aztán eltávozott.  
 
Nerot
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
sohase látta ilyennek. Kedves, rózsaszín orcái eltorzultak, ferde ráncok, baljós
vonalak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vonalok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szegdelték át. Nagyon szenvedhet, gondolta. Útközben úgy érezte, valami hibát követett el és jobb lett volna hallgatnia. A tanács általában nem sokat ér.  
  Amikor hazaért, villája
kapujában még
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kapujában, még
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csóválta fejét. Nem értette a császárt, akinek kiskorától kezdve ismerte minden szemrebbenését és azt hitte róla, hogy
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az a fiúcska marad, aki eléje kuporodva hallgatja tanítását.  
  Úgy látszik, a hatalmasokat nem lehet sohase kiismerni.  
 
 
IV.
A NEVELŐ
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
a nevelő.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  Minden jel arra vallott – a chaldeus csillagjósok véleménye is
g
Glossza Suetonius, Nero, 6: „Nero Antiumban született, kilenc hónappal Tiberius halála után, december 15.-én, éppen a napfölkelte pillanatában, úgy hogy szinte előbb érintkezett a napsugárral, mint a földdel. Sokakban mindjárt születése pillanatában rémes dolgok sejtelme ébredt…”
–, hogy ragyogó korszak következik a római birodalomra.  
  Az új uralkodó a hajnal első pillanatában született
g
Glossza Suetonius, Nero, 6. Lásd
, homlokát először a napsugár érintette, aztán trónralépése is jó időben történt, délben
g
Glossza Tacitus, Annales, 12, 68-69: „…Először Agrippina, mintha lesújtaná a fájdalom, és vigaszt keresne, átölelve tartotta Britannicust; apja valódi képmásának mondogatta és mindenféle ügyeskedéssel tartóztatta, hogy a teremből ki ne menjen. Antoniát és Octaviát, nővéreit is ott tartotta, minden bejáratot őrséggel záratott le és sűrűn adott ki közleményeket a princeps állapotának jobbrafordulásáról, hogy a katonaság jó reménységben várjon, s a chaldaeusok jövendölései szerint kedvező időpont bekövetkezzék. (69.) Ezek után délben, október tizenharmadikán, feltárulnak a palota kapui, és Burrus kíséretében Nero lép ki a cohorshoz, amely katonai szokás szerint őrséget áll.” Vö. még Suetonius, Nero, 8. (Lásd ) A római nap felosztása szerint a nappalt és az éjszakát is tizenkét egyelőre részre osztották. Bár a korabeli évszámítás a Iulius Caesar-féle naptárkorrekció ellenére sem volt tökéletesen pontos, ha mégis föltételezzük, hogy 54. október 13-án körülbelül ugyanolyan hosszú volt a nappal, mint manapság, akkor a dél, azaz a hetedik óra kezdete a mi számításunk szerinti
, mikor a gonosz szellemek, a sötétség és köd kedvelői nem mernek emberek előtt mutatkozni.  
  Ez a kis szőke
fiú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kezében a békét hozta. Öv nélkül
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
és a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
katonai szemlén mezitláb jelent meg
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Aztán a császár és a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kölcsönösen udvariaskodott egymással. Ő visszaadta a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
régi hatáskörét
g
Glossza Nero nem adta vissza a régi, köztársaság-kori hatáskört, csupán igyekezett ilyen megvilágításba helyezni az uralmát.
, a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
pedig a haza atyjának nevezte őt
g
Glossza Ezt az egy címet visszautasította, vö. Suetonius, Nero, 8. (Lásd )
. Nero ezen elmosolyodott. A címet fiatalságához illő szerénységgel vissza is utasította, azzal, hogy előbb meg kell érdemelnie.  
  Egyelőre arra vágyott, hogy Rómát nagynak lássa. Egy
új Athént
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
uj Athent
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
gondolt el
g
Glossza Uralkodása kezdetén Nero még nem foglalkozott Róma építészeti átalakításával. Jelentős építkezések csak a 64-es nagy római tűzvész pusztítása után kezdődtek (ekkor épült Nero palotája, a Domus Aurea is).
, hatalmasat, könnyedet és görögöset, tágas
terekkel, széles
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
terekkel és széles
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
utcákkal. Ezzel sokat foglalkozott. Építészeivel kiment a rozoga bódék közé, a keskeny
utcákba, ott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
utcákba és ott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mért, tárgyalt, kirajzolta képzeletében az utat, melyet majd márvány és babér szeg s az
athéniek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
atheniek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
is megbámulnak. Csakhamar azonban ebbe is belefáradt. Amint a tervrajzok fölé hajolt, hirtelenül érezte minden dolog
céltalanságát
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
celtalanságát
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
.  
  Fájdalma valamit tompult. De elfogta helyette egy új szenvedés, az előbbinél még tűrhetetlenebb és alaktalanabb: az unalom. Ennek nem volt se eleje, se vége. Szinte meg se lehetett ragadni, azt se lehetett tudni, jelen van-e, vagy nincs. A semmi volt ez, mely
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
sajgott. Ásítva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sajgott Ásitva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ébredt, fényes reggel és nem tudott fölkelni. Hogy aztán
megúnta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megunta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a fekvést és öltözködött, álmosság tört rá,
visszakívánkozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
visszakivánkozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az ágyba. Nem érdekelte semmi.  
  Különösen délutánjai voltak rettenetesek. Magas oszlopcsarnokban állott, egyedül. Hallgatta az emberek zaját, nézte a kertet és nem értette. Ideges, féloldali fejfájás gyötörte, melyet émelygés követett.
Így
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Igy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
borult rá az alkony.  
  – Rosszul érzem magam, – mondta Senecának, a költőnek és bölcsnek, aki nyolc éves kora óta nevelte
g
Glossza tévedés. Seneca csak 48-ban tért vissza corsicai száműzetéséből, azaz Nero tizenegy évesen lett a tanítványa.
.  
  – Ó, – sóhajtott Seneca
– ó –
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– ó, –
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és rázta tréfásan a fejét, mint mikor kisgyerekek panaszkodnak és nem hiszünk nekik.  
  A bölcs,
hosszú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hosszu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, nyurga alak, szürke tógában állott előtte. Sovány, sajtsárga arcán ott égtek a tüdővész tűzrózsái
g
Glossza A tüdővészben, tüdőbajban (tuberkolózis) szenvedő beteg arcán az elvékonyodott bőr alatt átütnek a vénák. Arról nincs tudomásunk, hogy Seneca tüdőbeteg lett volna.
, mert délután már megkapta lázát.  
  – De igen, – szólt a császár makrancosan, – nagyon szenvedek.  
  – Miért?  
  – Nem tudom, – mondta duzzogva.  
  – Akkor azért szenvedsz. Mert nem tudod, mi bánt. Ha az okát látod,
megérted és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
már
nem is oly
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nem oly
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nagyon fáj. Szenvedésre vagyunk teremtve, nincsen olyan bánat, mely természetellenes és elviselhetetlen
g
Glossza Seneca, Epistulae Morales, 66, 38–39: „Hogyan? Lehet valami jó természetellenes?” A legkevésbé sem; de olykor természetellenes az, amiben az a bizonyos jó létrejön. Megsebesülni ugyanis és a bennünk égő láztól fonnyadni, rossz egészségben szenvedni természetellenes; de mindeközben fáradhatatlan lelkünket megőrizni természet szerint való. – A sztoikus filozófus, mivel a lélek állapotát helyezi középpontba és a bánatot eleve idegennek tartja a sztoikus bölcstől, ezért nem számol vele.
n
Jegyzet Bollók János és Takács László fordítása, in: Seneca prózai művei, 1. köt., [Vigasztalások ; Erkölcsi levelek], ford. Bollók János, Kopeczky Rita, Kurcz Ágnes, Németh András, Révay József, Sárosi Gyula, Takács László, az utószót írta és a jegyzeteket – a fordítók és Bollók János megjegyzéseinek felhasználásával – összáll. Takács László, Budapest, Szenzár, 2002.
.  
  – Azt hiszed?  
  – Hogyne – mondta Seneca. – Legalább is mindennek van ellenszere. Ha éhes vagy, egyél. És ha szomjas vagy, igyál.  
  – De mért hal meg az ember? – mondta hirtelenül Nero, maga elé.  
  – Kicsoda? – kérdezte Seneca megdöbbenve, mert Nero eddig az anyja tilalma folytán nem foglalkozott bölcselettel. – Claudius? Vagy kicsoda?  
  – Mindenki. Az öreg és a fiatal. Te és én. Ezt magyarázd meg. Seneca zavarba jött:  
  – Bizonyos tekintetben, – kezdte és megállt.  
  – Lásd, – szólt Nero és elnevette magát, keserűen.  
  – Fáradt vagy.  
  – Nem.  
  Seneca gondolkozott.  
  – El kellene kicsit menned, – mondta.  
  – Hová?  
  – Valahová. Messzire. Nagyon messzire – és Seneca nagy mozdulatot írt le karjával.  
  – Az sem lehet, – szólt Nero, türelmét vesztve és ráütött székére. Élesen feleselt mesterével és tanítójával, aki látta, hogy ingerült,
közel ment
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közelment
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, meggörnyedt tógájában, úgy leste szavát.  
  Seneca minden ellenvetést elfogadott, ellenkezés nélkül. Száján azonnal készen állott a
síma
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sima
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szó, mintha még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kisgyerekkel beszélne, akinek minden szeszélyét hajlandó teljesíteni. Nem vette egészen komolyan ezt a gyötrődő
fiút, egy-két
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiut és egy-két
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szóval
elintézte. Csak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
elintézte Csak
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
írni akart, tragédiákat és verseket, hosszú, remekbekészült mondatokat
g
Glossza Inkább a rövid mondatok jellemezték. Úgy tűnik, Kosztolányi ezen a helyen Nietzsche Senecáról alkotott lesujtó véleményét visszhangozza, a német filozófus ugyanis egyik 1882-ben tartott előadásában így nyilatkozott róla: „Das schreibt und schreibt sein unaustehlich weises Larifari. Als gält es primum scribere, deinde philosophari.” (Csak írja és írja és írja kibirhatatlanul bölcs lárifárijait, mintha az lenne a helyes, hogy előbb írni, azután bölcselkedni.)
n
Jegyzet Friedrich Nitzsche, La gaya scienza, 1887, 34. részlet.
Ebben azonban nagyjából alkalmazkodott a századelő Seneca-ellenes hangulatához.
, melyek kemények és csillogóak, mint a márvány, bölcs
mondásokat, életről
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és halálról
g
Glossza Seneca filozófiai műveinek valóban központi témája az élet és a halál, különösen jellemző ez a De brevitate vitae (Az élet rövidsége) dialógusra és az Erkölcs levelekre.
,
ifjúságról
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ifjuságról
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és öregségről
g
Glossza Az öregség valóban visszavisszatérő témája az Erkölcsi levelek-nek.
, melyek tapasztalatát foglalják magukban, örökkévalóan s azzal, ami ezenkívül állt, nem törődött. Más hite nem volt, mint az írás, s meggyőződése, mely a folytonos gondolkodásban és tépelődésben
végképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végképen
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
megingott,
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a felé
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
afelé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajolt, akivel
beszélt és a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
következő pillanatban már ékesebben, világosabban fejezte ki azt, amit vitatkozó ellenfelei óhajtottak.  
  Most is csak villájára gondolt
g
Glossza Senecának saját beszámolója és a történeti források szerint több villája volt. Ezek közül az egyik Albában, a másik Nomentumban. Vö. Seneca, Epistulae morales, 12 és 114.
, melyet a császártól kapott s arra, mennyibe kerül majd a szökőkút építése. Amint azonban
mégegyszer
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
még egyszer
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
rátekintett, észrevette, hogy nem enyhült meg szavaitól. Fejét
hátravetette, nézte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hátravetette és nézte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hátravetette nézte
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a levegőt. Seneca félt, hogy egy kedvetlen pillanatban még elveszti kegyét. Ezért izgalom futott végig sovány testén, melyet a gümőkór
g
Glossza tüdőbaj, tuberkulózis.
és a gondolat egyaránt emésztett s a szokottnál is jobban ragyogtak kiégett szemei. Zavarában köhögött.  
  – Ha elmehetnék – folytatta Nero, hosszú szünet után – de csak a barbárok hiszik, hogy elmehetnek. Mi nem mehetünk el. Se innen, a palotából. Se máshonnan. Magunkkal visszük azt, ami elől futunk. A fájdalom utánunk szalad.  
  – Bölcsen beszélsz – jegyezte meg Seneca. –
Épp
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ép
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezért magadban kell legyőznöd a fájdalmat.  
  – Mivel?  
  – Fájdalommal. A keserű nem gyógyítható édessel. Csak keserűvel.  
  – Ezt nem értem.  
  – Csak szenvedéssel múlik el a szenvedés – magyarázta
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. – Nézd
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. Nézd
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen a télen, hogy hó esett, fáztam szobámban. Lúdbőrzött a hátam. Bármennyire bebugyoláltam magam gyapjúkendőimbe, egyre jobban éreztem a hideget, ott settenkedett köröttem és végigmarta kezemet, mint a farkas. Írni se tudtam. Erre keresni kezdtem az okát, tulajdonképpen miért szenvedek. És rájöttem, hogy a baj nem künn van, a szobában
és hidegben
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és a hidegben
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hanem bennem. Csak azért fáztam, mert azt óhajtottam, hogy meleg legyen. Most megfordítottam a dolgot.
Elhatároztam
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Elhataroztam
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, hogy nem a meleget akarom, hanem a hideget. Alig villant át agyamon a gondolat, máris úgy találtam, hogy a szoba nem
elég
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eléggé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hideg. Elrúgtam takaróimat, levetettem
tunicámat és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tunicámat, és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az udvarról behozattam egy kis havat, mellyel végigdörzsöltem testemet, többször, kihajoltam és fogaim közt
átszűrtem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
átszűrtem, az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
éles, metsző téli levegőt. Akár hiszed, akár nem, egyszerre meleg járta át tagjaimat s aztán, mikor felöltöztem, nem éreztem többé a hideget, dolgozni is tudtam és ott együltőhelyemben megírtam a Thyestes három új jelenetét
g
Glossza Seneca neve alatt fennmaradt görög tárgyú tragédia (fabula cothurnata).
.  
  – Lehet –
szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nero, bosszús
mosollyal, – de
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mosollyal, de
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hogy alkalmazzam ezt magamra?  
  – Vedd át a
szenvedést
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– mondta Seneca – gondold azt, hogy szenvedni akarsz.  
  – Én nem akarok szenvedni.  
  – Vannak, akik szenvedni akarnak, sírni, nélkülözni és ők azt mondják, hogy boldogok. Sohase kívánnak semmit. Csak minél több fájdalmat és megaláztatást. Annyit, amennyi nincs is a földön, oly sokat, hogy ki se elégíthetik
őket és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
így várakozásukban
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csalódnak. De azért nagy nyugalom lakozik bennük.  
  – Te most a feketelábuakra
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
– mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár ingerülten – azokra, akik sohse fürdenek, a csipásokra, akik nem mosdanak, a
tetveshajuakra
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tetveshajúakra
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, akik nem fésülködnek, a büdösökre, akik a föld alatt laknak s tébolyultan
verik a mellüket
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verik mellüket
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. A forradalmárokra gondolsz, a római állam ellenségeire
g
Glossza a keresztények. Tacitus egyenesen az emberi nem ellenségeinek (hostes humani generis) nevezi őket.
 
Tacitus, Annales, 15, 44: „Így hát először azokat fogdosták össze, akik ezt megvallották, majd az ő vallomásuk alapján hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá.”
– és nem nevezte meg őket, akikre
célzott. – Megvetem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
 
célzott. Megvetem
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket.  
  – Én – felelt Seneca – latin költő vagyok. Gyűlölöm őket, akik a világot vissza akarják vinni a barbárok korába, utálom
bárgyú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bárgyu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
babonáikat. Nincs elég kereszt és bárd, hogy végezzen velük. Az istenekben hiszek.
Félreértettél, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Félreértettél – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, mikor látta, hogy Nero nem válaszol – csak annyit mondtam, hogy a fájdalmat fájdalommal kell lebírnunk.  
  – Azzal azonban nem szünteted
meg, hogyha
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg. hogyha
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
új fájdalmat tetézel reá – mondta Nero. – Nincsen út, amely innen kivezet.  
  És mintha valami mentőötlete támadna, megint megszólal:  
  – Valami varázslat kellene.  
  – Vannak
varázslók, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
varázslók – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Seneca – akik állítólag az embert egészen átalakítják.  
  – Nem erre gondolok.  
  – Olvasd talán a görög tragédiákat. Ezekben gyász van. A vérző sebre fekete orvosság. Azt mondják az írás is gyógyít. Most magam is készülök valamit írni
g
Glossza Utalás Seneca Apocolocyntosis című menipposi szatírájára, amelyben Claudiusnak az istenek elé járulását figurázza ki. A mű apotheósisra emlékeztető címének jelentése: tökké válás.
n
Jegyzet Magyar fordítását ld. Seneca, Játék az isteni Claudius haláláról, fordította Szilágyi János György, in: Seneca összes művei, III, szerkesztette Ferenczi Attila és Takács László, Budapest, Szenzár, 2006, 423–440.
. Fölséges atyádról
g
Glossza Az istenné emelt Claudiusra gondol Seneca.
. Jupiter és Mars társaságában mutatom be a megdicsőültet
g
Glossza Az Apocolocyntosis-ban Claudius az istenek gyűlése elé érkezik sántikálva.
.  
  Szavait nem fejezhette be, mert a császár az emlékek hatása alatt
fölkelt székéről és búcsú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fölkelt székéról és búcsu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül, türelmetlenül, a másik szobába ment.  
  Seneca várakozott kicsit, aztán eltávozott.  
 
Nerot
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
sohase látta ilyennek. Kedves, rózsaszín orcái eltorzultak, ferde ráncok, baljós
vonalak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vonalok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szegdelték át. Nagyon szenvedhet, gondolta. Útközben úgy érezte, valami hibát követett el és jobb lett volna hallgatnia. A tanács általában nem sokat ér.  
  Amikor hazaért, villája
kapujában még
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kapujában, még
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csóválta fejét. Nem értette a császárt, akinek kiskorától kezdve ismerte minden szemrebbenését és azt hitte róla, hogy
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az a fiúcska marad, aki eléje kuporodva hallgatja tanítását.  
  Úgy látszik, a hatalmasokat nem lehet sohase kiismerni.  
 
 
IV.
A NEVELŐ
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
a nevelő.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  Minden jel arra vallott – a chaldeus csillagjósok véleménye is
g
Glossza Suetonius, Nero, 6: „Nero Antiumban született, kilenc hónappal Tiberius halála után, december 15.-én, éppen a napfölkelte pillanatában, úgy hogy szinte előbb érintkezett a napsugárral, mint a földdel. Sokakban mindjárt születése pillanatában rémes dolgok sejtelme ébredt…”
–, hogy ragyogó korszak következik a római birodalomra.  
  Az új uralkodó a hajnal első pillanatában született
g
Glossza Suetonius, Nero, 6. Lásd
, homlokát először a napsugár érintette, aztán trónralépése is jó időben történt, délben
g
Glossza Tacitus, Annales, 12, 68-69: „…Először Agrippina, mintha lesújtaná a fájdalom, és vigaszt keresne, átölelve tartotta Britannicust; apja valódi képmásának mondogatta és mindenféle ügyeskedéssel tartóztatta, hogy a teremből ki ne menjen. Antoniát és Octaviát, nővéreit is ott tartotta, minden bejáratot őrséggel záratott le és sűrűn adott ki közleményeket a princeps állapotának jobbrafordulásáról, hogy a katonaság jó reménységben várjon, s a chaldaeusok jövendölései szerint kedvező időpont bekövetkezzék. (69.) Ezek után délben, október tizenharmadikán, feltárulnak a palota kapui, és Burrus kíséretében Nero lép ki a cohorshoz, amely katonai szokás szerint őrséget áll.” Vö. még Suetonius, Nero, 8. (Lásd ) A római nap felosztása szerint a nappalt és az éjszakát is tizenkét egyelőre részre osztották. Bár a korabeli évszámítás a Iulius Caesar-féle naptárkorrekció ellenére sem volt tökéletesen pontos, ha mégis föltételezzük, hogy 54. október 13-án körülbelül ugyanolyan hosszú volt a nappal, mint manapság, akkor a dél, azaz a hetedik óra kezdete a mi számításunk szerinti
, mikor a gonosz szellemek, a sötétség és köd kedvelői nem mernek emberek előtt mutatkozni.  
  Ez a kis szőke
fiú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kezében a békét hozta. Öv nélkül
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
és a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
katonai szemlén mezitláb jelent meg
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Aztán a császár és a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kölcsönösen udvariaskodott egymással. Ő visszaadta a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
régi hatáskörét
g
Glossza Nero nem adta vissza a régi, köztársaság-kori hatáskört, csupán igyekezett ilyen megvilágításba helyezni az uralmát.
, a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
pedig a haza atyjának nevezte őt
g
Glossza Ezt az egy címet visszautasította, vö. Suetonius, Nero, 8. (Lásd )
. Nero ezen elmosolyodott. A címet fiatalságához illő szerénységgel vissza is utasította, azzal, hogy előbb meg kell érdemelnie.  
  Egyelőre arra vágyott, hogy Rómát nagynak lássa. Egy
új Athént
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
uj Athent
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
gondolt el
g
Glossza Uralkodása kezdetén Nero még nem foglalkozott Róma építészeti átalakításával. Jelentős építkezések csak a 64-es nagy római tűzvész pusztítása után kezdődtek (ekkor épült Nero palotája, a Domus Aurea is).
, hatalmasat, könnyedet és görögöset, tágas
terekkel, széles
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
terekkel és széles
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
utcákkal. Ezzel sokat foglalkozott. Építészeivel kiment a rozoga bódék közé, a keskeny
utcákba, ott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
utcákba és ott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mért, tárgyalt, kirajzolta képzeletében az utat, melyet majd márvány és babér szeg s az
athéniek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
atheniek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
is megbámulnak. Csakhamar azonban ebbe is belefáradt. Amint a tervrajzok fölé hajolt, hirtelenül érezte minden dolog
céltalanságát
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
celtalanságát
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
.  
  Fájdalma valamit tompult. De elfogta helyette egy új szenvedés, az előbbinél még tűrhetetlenebb és alaktalanabb: az unalom. Ennek nem volt se eleje, se vége. Szinte meg se lehetett ragadni, azt se lehetett tudni, jelen van-e, vagy nincs. A semmi volt ez, mely
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
sajgott. Ásítva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sajgott Ásitva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ébredt, fényes reggel és nem tudott fölkelni. Hogy aztán
megúnta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megunta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a fekvést és öltözködött, álmosság tört rá,
visszakívánkozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
visszakivánkozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az ágyba. Nem érdekelte semmi.  
  Különösen délutánjai voltak rettenetesek. Magas oszlopcsarnokban állott, egyedül. Hallgatta az emberek zaját, nézte a kertet és nem értette. Ideges, féloldali fejfájás gyötörte, melyet émelygés követett.
Így
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Igy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
borult rá az alkony.  
  – Rosszul érzem magam, – mondta Senecának, a költőnek és bölcsnek, aki nyolc éves kora óta nevelte
g
Glossza tévedés. Seneca csak 48-ban tért vissza corsicai száműzetéséből, azaz Nero tizenegy évesen lett a tanítványa.
.  
  – Ó, – sóhajtott Seneca
– ó –
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– ó, –
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és rázta tréfásan a fejét, mint mikor kisgyerekek panaszkodnak és nem hiszünk nekik.  
  A bölcs,
hosszú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hosszu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, nyurga alak, szürke tógában állott előtte. Sovány, sajtsárga arcán ott égtek a tüdővész tűzrózsái
g
Glossza A tüdővészben, tüdőbajban (tuberkolózis) szenvedő beteg arcán az elvékonyodott bőr alatt átütnek a vénák. Arról nincs tudomásunk, hogy Seneca tüdőbeteg lett volna.
, mert délután már megkapta lázát.  
  – De igen, – szólt a császár makrancosan, – nagyon szenvedek.  
  – Miért?  
  – Nem tudom, – mondta duzzogva.  
  – Akkor azért szenvedsz. Mert nem tudod, mi bánt. Ha az okát látod,
megérted és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
már
nem is oly
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nem oly
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nagyon fáj. Szenvedésre vagyunk teremtve, nincsen olyan bánat, mely természetellenes és elviselhetetlen
g
Glossza Seneca, Epistulae Morales, 66, 38–39: „Hogyan? Lehet valami jó természetellenes?” A legkevésbé sem; de olykor természetellenes az, amiben az a bizonyos jó létrejön. Megsebesülni ugyanis és a bennünk égő láztól fonnyadni, rossz egészségben szenvedni természetellenes; de mindeközben fáradhatatlan lelkünket megőrizni természet szerint való. – A sztoikus filozófus, mivel a lélek állapotát helyezi középpontba és a bánatot eleve idegennek tartja a sztoikus bölcstől, ezért nem számol vele.
n
Jegyzet Bollók János és Takács László fordítása, in: Seneca prózai művei, 1. köt., [Vigasztalások ; Erkölcsi levelek], ford. Bollók János, Kopeczky Rita, Kurcz Ágnes, Németh András, Révay József, Sárosi Gyula, Takács László, az utószót írta és a jegyzeteket – a fordítók és Bollók János megjegyzéseinek felhasználásával – összáll. Takács László, Budapest, Szenzár, 2002.
.  
  – Azt hiszed?  
  – Hogyne – mondta Seneca. – Legalább is mindennek van ellenszere. Ha éhes vagy, egyél. És ha szomjas vagy, igyál.  
  – De mért hal meg az ember? – mondta hirtelenül Nero, maga elé.  
  – Kicsoda? – kérdezte Seneca megdöbbenve, mert Nero eddig az anyja tilalma folytán nem foglalkozott bölcselettel. – Claudius? Vagy kicsoda?  
  – Mindenki. Az öreg és a fiatal. Te és én. Ezt magyarázd meg. Seneca zavarba jött:  
  – Bizonyos tekintetben, – kezdte és megállt.  
  – Lásd, – szólt Nero és elnevette magát, keserűen.  
  – Fáradt vagy.  
  – Nem.  
  Seneca gondolkozott.  
  – El kellene kicsit menned, – mondta.  
  – Hová?  
  – Valahová. Messzire. Nagyon messzire – és Seneca nagy mozdulatot írt le karjával.  
  – Az sem lehet, – szólt Nero, türelmét vesztve és ráütött székére. Élesen feleselt mesterével és tanítójával, aki látta, hogy ingerült,
közel ment
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közelment
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, meggörnyedt tógájában, úgy leste szavát.  
  Seneca minden ellenvetést elfogadott, ellenkezés nélkül. Száján azonnal készen állott a
síma
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sima
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szó, mintha még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kisgyerekkel beszélne, akinek minden szeszélyét hajlandó teljesíteni. Nem vette egészen komolyan ezt a gyötrődő
fiút, egy-két
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiut és egy-két
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szóval
elintézte. Csak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
elintézte Csak
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
írni akart, tragédiákat és verseket, hosszú, remekbekészült mondatokat
g
Glossza Inkább a rövid mondatok jellemezték. Úgy tűnik, Kosztolányi ezen a helyen Nietzsche Senecáról alkotott lesujtó véleményét visszhangozza, a német filozófus ugyanis egyik 1882-ben tartott előadásában így nyilatkozott róla: „Das schreibt und schreibt sein unaustehlich weises Larifari. Als gält es primum scribere, deinde philosophari.” (Csak írja és írja és írja kibirhatatlanul bölcs lárifárijait, mintha az lenne a helyes, hogy előbb írni, azután bölcselkedni.)
n
Jegyzet Friedrich Nitzsche, La gaya scienza, 1887, 34. részlet.
Ebben azonban nagyjából alkalmazkodott a századelő Seneca-ellenes hangulatához.
, melyek kemények és csillogóak, mint a márvány, bölcs
mondásokat, életről
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és halálról
g
Glossza Seneca filozófiai műveinek valóban központi témája az élet és a halál, különösen jellemző ez a De brevitate vitae (Az élet rövidsége) dialógusra és az Erkölcs levelekre.
,
ifjúságról
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ifjuságról
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és öregségről
g
Glossza Az öregség valóban visszavisszatérő témája az Erkölcsi levelek-nek.
, melyek tapasztalatát foglalják magukban, örökkévalóan s azzal, ami ezenkívül állt, nem törődött. Más hite nem volt, mint az írás, s meggyőződése, mely a folytonos gondolkodásban és tépelődésben
végképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végképen
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
megingott,
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a felé
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
afelé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajolt, akivel
beszélt és a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
következő pillanatban már ékesebben, világosabban fejezte ki azt, amit vitatkozó ellenfelei óhajtottak.  
  Most is csak villájára gondolt
g
Glossza Senecának saját beszámolója és a történeti források szerint több villája volt. Ezek közül az egyik Albában, a másik Nomentumban. Vö. Seneca, Epistulae morales, 12 és 114.
, melyet a császártól kapott s arra, mennyibe kerül majd a szökőkút építése. Amint azonban
mégegyszer
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
még egyszer
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
rátekintett, észrevette, hogy nem enyhült meg szavaitól. Fejét
hátravetette, nézte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hátravetette és nézte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hátravetette nézte
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a levegőt. Seneca félt, hogy egy kedvetlen pillanatban még elveszti kegyét. Ezért izgalom futott végig sovány testén, melyet a gümőkór
g
Glossza tüdőbaj, tuberkulózis.
és a gondolat egyaránt emésztett s a szokottnál is jobban ragyogtak kiégett szemei. Zavarában köhögött.  
  – Ha elmehetnék – folytatta Nero, hosszú szünet után – de csak a barbárok hiszik, hogy elmehetnek. Mi nem mehetünk el. Se innen, a palotából. Se máshonnan. Magunkkal visszük azt, ami elől futunk. A fájdalom utánunk szalad.  
  – Bölcsen beszélsz – jegyezte meg Seneca. –
Épp
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ép
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezért magadban kell legyőznöd a fájdalmat.  
  – Mivel?  
  – Fájdalommal. A keserű nem gyógyítható édessel. Csak keserűvel.  
  – Ezt nem értem.  
  – Csak szenvedéssel múlik el a szenvedés – magyarázta
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. – Nézd
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. Nézd
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen a télen, hogy hó esett, fáztam szobámban. Lúdbőrzött a hátam. Bármennyire bebugyoláltam magam gyapjúkendőimbe, egyre jobban éreztem a hideget, ott settenkedett köröttem és végigmarta kezemet, mint a farkas. Írni se tudtam. Erre keresni kezdtem az okát, tulajdonképpen miért szenvedek. És rájöttem, hogy a baj nem künn van, a szobában
és hidegben
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és a hidegben
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hanem bennem. Csak azért fáztam, mert azt óhajtottam, hogy meleg legyen. Most megfordítottam a dolgot.
Elhatároztam
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Elhataroztam
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, hogy nem a meleget akarom, hanem a hideget. Alig villant át agyamon a gondolat, máris úgy találtam, hogy a szoba nem
elég
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eléggé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hideg. Elrúgtam takaróimat, levetettem
tunicámat és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tunicámat, és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az udvarról behozattam egy kis havat, mellyel végigdörzsöltem testemet, többször, kihajoltam és fogaim közt
átszűrtem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
átszűrtem, az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
éles, metsző téli levegőt. Akár hiszed, akár nem, egyszerre meleg járta át tagjaimat s aztán, mikor felöltöztem, nem éreztem többé a hideget, dolgozni is tudtam és ott együltőhelyemben megírtam a Thyestes három új jelenetét
g
Glossza Seneca neve alatt fennmaradt görög tárgyú tragédia (fabula cothurnata).
.  
  – Lehet –
szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nero, bosszús
mosollyal, – de
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mosollyal, de
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hogy alkalmazzam ezt magamra?  
  – Vedd át a
szenvedést
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– mondta Seneca – gondold azt, hogy szenvedni akarsz.  
  – Én nem akarok szenvedni.  
  – Vannak, akik szenvedni akarnak, sírni, nélkülözni és ők azt mondják, hogy boldogok. Sohase kívánnak semmit. Csak minél több fájdalmat és megaláztatást. Annyit, amennyi nincs is a földön, oly sokat, hogy ki se elégíthetik
őket és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
így várakozásukban
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csalódnak. De azért nagy nyugalom lakozik bennük.  
  – Te most a feketelábuakra
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
– mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár ingerülten – azokra, akik sohse fürdenek, a csipásokra, akik nem mosdanak, a
tetveshajuakra
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tetveshajúakra
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, akik nem fésülködnek, a büdösökre, akik a föld alatt laknak s tébolyultan
verik a mellüket
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verik mellüket
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. A forradalmárokra gondolsz, a római állam ellenségeire
g
Glossza a keresztények. Tacitus egyenesen az emberi nem ellenségeinek (hostes humani generis) nevezi őket.
 
Tacitus, Annales, 15, 44: „Így hát először azokat fogdosták össze, akik ezt megvallották, majd az ő vallomásuk alapján hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá.”
– és nem nevezte meg őket, akikre
célzott. – Megvetem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
 
célzott. Megvetem
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket.  
  – Én – felelt Seneca – latin költő vagyok. Gyűlölöm őket, akik a világot vissza akarják vinni a barbárok korába, utálom
bárgyú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bárgyu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
babonáikat. Nincs elég kereszt és bárd, hogy végezzen velük. Az istenekben hiszek.
Félreértettél, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Félreértettél – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, mikor látta, hogy Nero nem válaszol – csak annyit mondtam, hogy a fájdalmat fájdalommal kell lebírnunk.  
  – Azzal azonban nem szünteted
meg, hogyha
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg. hogyha
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
új fájdalmat tetézel reá – mondta Nero. – Nincsen út, amely innen kivezet.  
  És mintha valami mentőötlete támadna, megint megszólal:  
  – Valami varázslat kellene.  
  – Vannak
varázslók, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
varázslók – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Seneca – akik állítólag az embert egészen átalakítják.  
  – Nem erre gondolok.  
  – Olvasd talán a görög tragédiákat. Ezekben gyász van. A vérző sebre fekete orvosság. Azt mondják az írás is gyógyít. Most magam is készülök valamit írni
g
Glossza Utalás Seneca Apocolocyntosis című menipposi szatírájára, amelyben Claudiusnak az istenek elé járulását figurázza ki. A mű apotheósisra emlékeztető címének jelentése: tökké válás.
n
Jegyzet Magyar fordítását ld. Seneca, Játék az isteni Claudius haláláról, fordította Szilágyi János György, in: Seneca összes művei, III, szerkesztette Ferenczi Attila és Takács László, Budapest, Szenzár, 2006, 423–440.
. Fölséges atyádról
g
Glossza Az istenné emelt Claudiusra gondol Seneca.
. Jupiter és Mars társaságában mutatom be a megdicsőültet
g
Glossza Az Apocolocyntosis-ban Claudius az istenek gyűlése elé érkezik sántikálva.
.  
  Szavait nem fejezhette be, mert a császár az emlékek hatása alatt
fölkelt székéről és búcsú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fölkelt székéról és búcsu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül, türelmetlenül, a másik szobába ment.  
  Seneca várakozott kicsit, aztán eltávozott.  
 
Nerot
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
sohase látta ilyennek. Kedves, rózsaszín orcái eltorzultak, ferde ráncok, baljós
vonalak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vonalok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szegdelték át. Nagyon szenvedhet, gondolta. Útközben úgy érezte, valami hibát követett el és jobb lett volna hallgatnia. A tanács általában nem sokat ér.  
  Amikor hazaért, villája
kapujában még
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kapujában, még
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csóválta fejét. Nem értette a császárt, akinek kiskorától kezdve ismerte minden szemrebbenését és azt hitte róla, hogy
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az a fiúcska marad, aki eléje kuporodva hallgatja tanítását.  
  Úgy látszik, a hatalmasokat nem lehet sohase kiismerni.  
 
 
IV.
A NEVELŐ
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
a nevelő.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  Minden jel arra vallott – a chaldeus csillagjósok véleménye is
g
Glossza Suetonius, Nero, 6: „Nero Antiumban született, kilenc hónappal Tiberius halála után, december 15.-én, éppen a napfölkelte pillanatában, úgy hogy szinte előbb érintkezett a napsugárral, mint a földdel. Sokakban mindjárt születése pillanatában rémes dolgok sejtelme ébredt…”
–, hogy ragyogó korszak következik a római birodalomra.  
  Az új uralkodó a hajnal első pillanatában született
g
Glossza Suetonius, Nero, 6. Lásd
, homlokát először a napsugár érintette, aztán trónralépése is jó időben történt, délben
g
Glossza Tacitus, Annales, 12, 68-69: „…Először Agrippina, mintha lesújtaná a fájdalom, és vigaszt keresne, átölelve tartotta Britannicust; apja valódi képmásának mondogatta és mindenféle ügyeskedéssel tartóztatta, hogy a teremből ki ne menjen. Antoniát és Octaviát, nővéreit is ott tartotta, minden bejáratot őrséggel záratott le és sűrűn adott ki közleményeket a princeps állapotának jobbrafordulásáról, hogy a katonaság jó reménységben várjon, s a chaldaeusok jövendölései szerint kedvező időpont bekövetkezzék. (69.) Ezek után délben, október tizenharmadikán, feltárulnak a palota kapui, és Burrus kíséretében Nero lép ki a cohorshoz, amely katonai szokás szerint őrséget áll.” Vö. még Suetonius, Nero, 8. (Lásd ) A római nap felosztása szerint a nappalt és az éjszakát is tizenkét egyelőre részre osztották. Bár a korabeli évszámítás a Iulius Caesar-féle naptárkorrekció ellenére sem volt tökéletesen pontos, ha mégis föltételezzük, hogy 54. október 13-án körülbelül ugyanolyan hosszú volt a nappal, mint manapság, akkor a dél, azaz a hetedik óra kezdete a mi számításunk szerinti
, mikor a gonosz szellemek, a sötétség és köd kedvelői nem mernek emberek előtt mutatkozni.  
  Ez a kis szőke
fiú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kezében a békét hozta. Öv nélkül
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
járt
g
Glossza Suetonius, Nero, 51: „Ruházkodása és viselete olyan arcpirító volt, hogy haját, melyet mindig befonva hordott, görögországi utazásán hátul leeresztette, azonfelül többnyire háziruhában, öv nélkül és mezítláb, nyaka köré kötött kendővel jelent meg a nyilvánosság előtt.”
 
Ez az öltözködési mód csak később lett rá jellemző.
és a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
katonai szemlén mezitláb jelent meg
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
g
Glossza Uralkodása kezdeti időszakában természetesen még nem mert ilyen módon fölborítani a formákat. Vö. Suetonius, Nero, 51. (Lásd )
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Aztán a császár és a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kölcsönösen udvariaskodott egymással. Ő visszaadta a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
régi hatáskörét
g
Glossza Nero nem adta vissza a régi, köztársaság-kori hatáskört, csupán igyekezett ilyen megvilágításba helyezni az uralmát.
, a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
pedig a haza atyjának nevezte őt
g
Glossza Ezt az egy címet visszautasította, vö. Suetonius, Nero, 8. (Lásd )
. Nero ezen elmosolyodott. A címet fiatalságához illő szerénységgel vissza is utasította, azzal, hogy előbb meg kell érdemelnie.  
  Egyelőre arra vágyott, hogy Rómát nagynak lássa. Egy
új Athént
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
uj Athent
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
gondolt el
g
Glossza Uralkodása kezdetén Nero még nem foglalkozott Róma építészeti átalakításával. Jelentős építkezések csak a 64-es nagy római tűzvész pusztítása után kezdődtek (ekkor épült Nero palotája, a Domus Aurea is).
, hatalmasat, könnyedet és görögöset, tágas
terekkel, széles
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
terekkel és széles
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
utcákkal. Ezzel sokat foglalkozott. Építészeivel kiment a rozoga bódék közé, a keskeny
utcákba, ott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
utcákba és ott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mért, tárgyalt, kirajzolta képzeletében az utat, melyet majd márvány és babér szeg s az
athéniek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
atheniek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
is megbámulnak. Csakhamar azonban ebbe is belefáradt. Amint a tervrajzok fölé hajolt, hirtelenül érezte minden dolog
céltalanságát
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
celtalanságát
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
.  
  Fájdalma valamit tompult. De elfogta helyette egy új szenvedés, az előbbinél még tűrhetetlenebb és alaktalanabb: az unalom. Ennek nem volt se eleje, se vége. Szinte meg se lehetett ragadni, azt se lehetett tudni, jelen van-e, vagy nincs. A semmi volt ez, mely
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
sajgott. Ásítva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sajgott Ásitva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ébredt, fényes reggel és nem tudott fölkelni. Hogy aztán
megúnta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megunta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a fekvést és öltözködött, álmosság tört rá,
visszakívánkozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
visszakivánkozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az ágyba. Nem érdekelte semmi.  
  Különösen délutánjai voltak rettenetesek. Magas oszlopcsarnokban állott, egyedül. Hallgatta az emberek zaját, nézte a kertet és nem értette. Ideges, féloldali fejfájás gyötörte, melyet émelygés követett.
Így
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Igy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
borult rá az alkony.  
  – Rosszul érzem magam, – mondta Senecának, a költőnek és bölcsnek, aki nyolc éves kora óta nevelte
g
Glossza tévedés. Seneca csak 48-ban tért vissza corsicai száműzetéséből, azaz Nero tizenegy évesen lett a tanítványa.
.  
  – Ó, – sóhajtott Seneca
– ó –
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– ó, –
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és rázta tréfásan a fejét, mint mikor kisgyerekek panaszkodnak és nem hiszünk nekik.  
  A bölcs,
hosszú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hosszu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, nyurga alak, szürke tógában állott előtte. Sovány, sajtsárga arcán ott égtek a tüdővész tűzrózsái
g
Glossza A tüdővészben, tüdőbajban (tuberkolózis) szenvedő beteg arcán az elvékonyodott bőr alatt átütnek a vénák. Arról nincs tudomásunk, hogy Seneca tüdőbeteg lett volna.
, mert délután már megkapta lázát.  
  – De igen, – szólt a császár makrancosan, – nagyon szenvedek.  
  – Miért?  
  – Nem tudom, – mondta duzzogva.  
  – Akkor azért szenvedsz. Mert nem tudod, mi bánt. Ha az okát látod,
megérted és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
már
nem is oly
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nem oly
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nagyon fáj. Szenvedésre vagyunk teremtve, nincsen olyan bánat, mely természetellenes és elviselhetetlen
g
Glossza Seneca, Epistulae Morales, 66, 38–39: „Hogyan? Lehet valami jó természetellenes?” A legkevésbé sem; de olykor természetellenes az, amiben az a bizonyos jó létrejön. Megsebesülni ugyanis és a bennünk égő láztól fonnyadni, rossz egészségben szenvedni természetellenes; de mindeközben fáradhatatlan lelkünket megőrizni természet szerint való. – A sztoikus filozófus, mivel a lélek állapotát helyezi középpontba és a bánatot eleve idegennek tartja a sztoikus bölcstől, ezért nem számol vele.
n
Jegyzet Bollók János és Takács László fordítása, in: Seneca prózai művei, 1. köt., [Vigasztalások ; Erkölcsi levelek], ford. Bollók János, Kopeczky Rita, Kurcz Ágnes, Németh András, Révay József, Sárosi Gyula, Takács László, az utószót írta és a jegyzeteket – a fordítók és Bollók János megjegyzéseinek felhasználásával – összáll. Takács László, Budapest, Szenzár, 2002.
.  
  – Azt hiszed?  
  – Hogyne – mondta Seneca. – Legalább is mindennek van ellenszere. Ha éhes vagy, egyél. És ha szomjas vagy, igyál.  
  – De mért hal meg az ember? – mondta hirtelenül Nero, maga elé.  
  – Kicsoda? – kérdezte Seneca megdöbbenve, mert Nero eddig az anyja tilalma folytán nem foglalkozott bölcselettel. – Claudius? Vagy kicsoda?  
  – Mindenki. Az öreg és a fiatal. Te és én. Ezt magyarázd meg. Seneca zavarba jött:  
  – Bizonyos tekintetben, – kezdte és megállt.  
  – Lásd, – szólt Nero és elnevette magát, keserűen.  
  – Fáradt vagy.  
  – Nem.  
  Seneca gondolkozott.  
  – El kellene kicsit menned, – mondta.  
  – Hová?  
  – Valahová. Messzire. Nagyon messzire – és Seneca nagy mozdulatot írt le karjával.  
  – Az sem lehet, – szólt Nero, türelmét vesztve és ráütött székére. Élesen feleselt mesterével és tanítójával, aki látta, hogy ingerült,
közel ment
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közelment
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, meggörnyedt tógájában, úgy leste szavát.  
  Seneca minden ellenvetést elfogadott, ellenkezés nélkül. Száján azonnal készen állott a
síma
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sima
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szó, mintha még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kisgyerekkel beszélne, akinek minden szeszélyét hajlandó teljesíteni. Nem vette egészen komolyan ezt a gyötrődő
fiút, egy-két
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fiut és egy-két
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szóval
elintézte. Csak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
elintézte Csak
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
írni akart, tragédiákat és verseket, hosszú, remekbekészült mondatokat
g
Glossza Inkább a rövid mondatok jellemezték. Úgy tűnik, Kosztolányi ezen a helyen Nietzsche Senecáról alkotott lesujtó véleményét visszhangozza, a német filozófus ugyanis egyik 1882-ben tartott előadásában így nyilatkozott róla: „Das schreibt und schreibt sein unaustehlich weises Larifari. Als gält es primum scribere, deinde philosophari.” (Csak írja és írja és írja kibirhatatlanul bölcs lárifárijait, mintha az lenne a helyes, hogy előbb írni, azután bölcselkedni.)
n
Jegyzet Friedrich Nitzsche, La gaya scienza, 1887, 34. részlet.
Ebben azonban nagyjából alkalmazkodott a századelő Seneca-ellenes hangulatához.
, melyek kemények és csillogóak, mint a márvány, bölcs
mondásokat, életről
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és halálról
g
Glossza Seneca filozófiai műveinek valóban központi témája az élet és a halál, különösen jellemző ez a De brevitate vitae (Az élet rövidsége) dialógusra és az Erkölcs levelekre.
,
ifjúságról
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ifjuságról
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és öregségről
g
Glossza Az öregség valóban visszavisszatérő témája az Erkölcsi levelek-nek.
, melyek tapasztalatát foglalják magukban, örökkévalóan s azzal, ami ezenkívül állt, nem törődött. Más hite nem volt, mint az írás, s meggyőződése, mely a folytonos gondolkodásban és tépelődésben
végképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végképen
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
megingott,
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a felé
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
afelé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajolt, akivel
beszélt és a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
következő pillanatban már ékesebben, világosabban fejezte ki azt, amit vitatkozó ellenfelei óhajtottak.  
  Most is csak villájára gondolt
g
Glossza Senecának saját beszámolója és a történeti források szerint több villája volt. Ezek közül az egyik Albában, a másik Nomentumban. Vö. Seneca, Epistulae morales, 12 és 114.
, melyet a császártól kapott s arra, mennyibe kerül majd a szökőkút építése. Amint azonban
mégegyszer
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
még egyszer
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
rátekintett, észrevette, hogy nem enyhült meg szavaitól. Fejét
hátravetette, nézte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hátravetette és nézte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hátravetette nézte
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a levegőt. Seneca félt, hogy egy kedvetlen pillanatban még elveszti kegyét. Ezért izgalom futott végig sovány testén, melyet a gümőkór
g
Glossza tüdőbaj, tuberkulózis.
és a gondolat egyaránt emésztett s a szokottnál is jobban ragyogtak kiégett szemei. Zavarában köhögött.  
  – Ha elmehetnék – folytatta Nero, hosszú szünet után – de csak a barbárok hiszik, hogy elmehetnek. Mi nem mehetünk el. Se innen, a palotából. Se máshonnan. Magunkkal visszük azt, ami elől futunk. A fájdalom utánunk szalad.  
  – Bölcsen beszélsz – jegyezte meg Seneca. –
Épp
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ép
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezért magadban kell legyőznöd a fájdalmat.  
  – Mivel?  
  – Fájdalommal. A keserű nem gyógyítható édessel. Csak keserűvel.  
  – Ezt nem értem.  
  – Csak szenvedéssel múlik el a szenvedés – magyarázta
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. – Nézd
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Seneca
g
Glossza az itt következő leírás a KD által máshol csak hasonszenvi gyógymódnak nevezett eljárás leírása, vagyis a homeopátiáé, amelynek lényege, hogy a betegséget a betegséghez hasonló tüneteket idéző gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel kell kezelni. A homeopátia a XIX. században vált divatos gyógymóddá, megalkotója Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos volt. Magyarországon különösen népszerű gyógymód volt a XX. század elején, legnevesebb művelője Schimert Gusztáv (1877–1955) az Elisabethinum homeopátiás osztályának vezetője volt, akinek egyik fia, Szentágothai János (1912–1994) szintén neves neurobiológus volt.
. Nézd
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen a télen, hogy hó esett, fáztam szobámban. Lúdbőrzött a hátam. Bármennyire bebugyoláltam magam gyapjúkendőimbe, egyre jobban éreztem a hideget, ott settenkedett köröttem és végigmarta kezemet, mint a farkas. Írni se tudtam. Erre keresni kezdtem az okát, tulajdonképpen miért szenvedek. És rájöttem, hogy a baj nem künn van, a szobában
és hidegben
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és a hidegben
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hanem bennem. Csak azért fáztam, mert azt óhajtottam, hogy meleg legyen. Most megfordítottam a dolgot.
Elhatároztam
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Elhataroztam
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, hogy nem a meleget akarom, hanem a hideget. Alig villant át agyamon a gondolat, máris úgy találtam, hogy a szoba nem
elég
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eléggé
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hideg. Elrúgtam takaróimat, levetettem
tunicámat és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tunicámat, és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az udvarról behozattam egy kis havat, mellyel végigdörzsöltem testemet, többször, kihajoltam és fogaim közt
átszűrtem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
átszűrtem, az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
éles, metsző téli levegőt. Akár hiszed, akár nem, egyszerre meleg járta át tagjaimat s aztán, mikor felöltöztem, nem éreztem többé a hideget, dolgozni is tudtam és ott együltőhelyemben megírtam a Thyestes három új jelenetét
g
Glossza Seneca neve alatt fennmaradt görög tárgyú tragédia (fabula cothurnata).
.  
  – Lehet –
szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nero, bosszús
mosollyal, – de
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mosollyal, de
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hogy alkalmazzam ezt magamra?  
  – Vedd át a
szenvedést
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– mondta Seneca – gondold azt, hogy szenvedni akarsz.  
  – Én nem akarok szenvedni.  
  – Vannak, akik szenvedni akarnak, sírni, nélkülözni és ők azt mondják, hogy boldogok. Sohase kívánnak semmit. Csak minél több fájdalmat és megaláztatást. Annyit, amennyi nincs is a földön, oly sokat, hogy ki se elégíthetik
őket és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
így várakozásukban
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csalódnak. De azért nagy nyugalom lakozik bennük.  
  – Te most a feketelábuakra
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gondolsz
g
Glossza a XIX. században azokat az algériaiakat nevezték így (pied-noir), akik francia szülőktől születtek a francia gyarmaton, de így nevezték az algériai zsidókat is. A keresztényeket – tudomásom szerint – sohasem nevezték így, bár KD itt nyilvánvalóan rájuk utal.
– mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár ingerülten – azokra, akik sohse fürdenek, a csipásokra, akik nem mosdanak, a
tetveshajuakra
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tetveshajúakra
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, akik nem fésülködnek, a büdösökre, akik a föld alatt laknak s tébolyultan
verik a mellüket
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verik mellüket
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. A forradalmárokra gondolsz, a római állam ellenségeire
g
Glossza a keresztények. Tacitus egyenesen az emberi nem ellenségeinek (hostes humani generis) nevezi őket.
 
Tacitus, Annales, 15, 44: „Így hát először azokat fogdosták össze, akik ezt megvallották, majd az ő vallomásuk alapján hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá.”
– és nem nevezte meg őket, akikre
célzott. – Megvetem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
 
célzott. Megvetem
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
őket.  
  – Én – felelt Seneca – latin költő vagyok. Gyűlölöm őket, akik a világot vissza akarják vinni a barbárok korába, utálom
bárgyú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bárgyu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
babonáikat. Nincs elég kereszt és bárd, hogy végezzen velük. Az istenekben hiszek.
Félreértettél, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Félreértettél – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá, mikor látta, hogy Nero nem válaszol – csak annyit mondtam, hogy a fájdalmat fájdalommal kell lebírnunk.  
  – Azzal azonban nem szünteted
meg, hogyha
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg. hogyha
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
új fájdalmat tetézel reá – mondta Nero. – Nincsen út, amely innen kivezet.  
  És mintha valami mentőötlete támadna, megint megszólal:  
  – Valami varázslat kellene.  
  – Vannak
varázslók, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
varázslók – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Seneca – akik állítólag az embert egészen átalakítják.  
  – Nem erre gondolok.  
  – Olvasd talán a görög tragédiákat. Ezekben gyász van. A vérző sebre fekete orvosság. Azt mondják az írás is gyógyít. Most magam is készülök valamit írni
g
Glossza Utalás Seneca Apocolocyntosis című menipposi szatírájára, amelyben Claudiusnak az istenek elé járulását figurázza ki. A mű apotheósisra emlékeztető címének jelentése: tökké válás.
n
Jegyzet Magyar fordítását ld. Seneca, Játék az isteni Claudius haláláról, fordította Szilágyi János György, in: Seneca összes művei, III, szerkesztette Ferenczi Attila és Takács László, Budapest, Szenzár, 2006, 423–440.
. Fölséges atyádról
g
Glossza Az istenné emelt Claudiusra gondol Seneca.
. Jupiter és Mars társaságában mutatom be a megdicsőültet
g
Glossza Az Apocolocyntosis-ban Claudius az istenek gyűlése elé érkezik sántikálva.
.  
  Szavait nem fejezhette be, mert a császár az emlékek hatása alatt
fölkelt székéről és búcsú
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fölkelt székéról és búcsu
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül, türelmetlenül, a másik szobába ment.  
  Seneca várakozott kicsit, aztán eltávozott.  
 
Nerot
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
sohase látta ilyennek. Kedves, rózsaszín orcái eltorzultak, ferde ráncok, baljós
vonalak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vonalok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szegdelték át. Nagyon szenvedhet, gondolta. Útközben úgy érezte, valami hibát követett el és jobb lett volna hallgatnia. A tanács általában nem sokat ér.  
  Amikor hazaért, villája
kapujában még
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kapujában, még
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
csóválta fejét. Nem értette a császárt, akinek kiskorától kezdve ismerte minden szemrebbenését és azt hitte róla, hogy
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
az a fiúcska marad, aki eléje kuporodva hallgatja tanítását.  
  Úgy látszik, a hatalmasokat nem lehet sohase kiismerni.