X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Nero, a véres költő - Főszöveg

Szerző: Kosztolányi Dezső

Bibliográfiai adatok

Cím: Nero, a véres költő - critical edition
Dátum: 2011
Kiadás helye: Pozsony
Kiadó: Kalligram Kiadó
ISBN:
Sajtó alá rendező: Takács László
french manuscript arranged for publication: Józan Ildikó
Lektor: Bengi László , Ritoók Zsigmond és Szegedy-Maszák Mihály
Gyorsírás: Lipa Tímea
Nyelvek: latin
Kulcsszavak: Kosztolányi Dezső regény 20. századi szépirodalom

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás KK: Kritikai kiadás. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2011.
  • Szövegforrás NY: Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő: regény, Nyugat, 1921, (augusztus 16. – december 1.)
  • Szövegforrás G: A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő [Budapest], Genius [1921], 257 p.; KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő [Budapest], Genius [1929], 257 p.
  • Szövegforrás R: A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő: történelmi regény, Révai Kiadás [Budapest] 1936, 272 p.

Elektronikus kiadás adatai:

editor in chief: Palkó Gábor
XML szerkesztő: Mihály Eszter és Bobák Barbara
XML-control: Fellegi Zsófia
TEI-specification: Fellegi Zsófia
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse
X (Close panel)Verzió: KK : Kritikai kiadás. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2011.
 
XXIX.
FORRADALOM
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Forradalom.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A fejezet forrása: Tacitus, Annales, 15, 48–60: „Ezután lép consuli hivatalába Silius Nerva és Atticus Vestinus, mikor már megkezdődött és meg is erősödött az az összeesküvés, amelyhez versengve csatlakoztak a senatorok, lovagok, katonák, még asszonyok is, részint mert Nerót gyűlölték, részint mert Gaius Pisót kedvelték. A Calpurnius-nemzetségnek ez a sarja, aki apai nemessége révén sok jeles családdal volt rokonságban, a nép körében nagy hírnek örvendett, erénye vagy erényekhez hasonló látszatok miatt. Mert ékesszólását polgártársainak védelmezésére, bőkezűségét barátai javára használta, de ismeretlenekkel is nyájasan beszélt és érintkezett; előnyére váltak véletlen adta vonásai is: nyúlánk termete, szép arca; de távol állott tőle a jellembeli komolyság vagy az élvezetek mérséklése; a könnyedségnek és pompakedvelésnek, néha a fényűzésnek is hódolt, s ezt a többség helyesnek találta, mivel ily édes bűnöknek közepette a legfőbb hatalmat sem feszesnek, sem túl szigorúnak nem akarja. (49.) Az összeesküvés kezdete nem az ő vágyából fakadt, mégsem tudnám könnyen megmondani, ki volt az első kitervelője, kinek az ösztönzésére jött létre az, amit oly sokan felkaptak. Hogy a legbuzgóbb Subrius Flavus, egy testőrosztag parancsnoka, és Sulpicius Asper centurio volt, halálukban bizonyított állhatatosságuk mutatta meg. Lucanus Annaeus és Plautius Lateranus is eleven gyűlöletet vitt az összeesküvésbe. Lucanust személyi okok fűtötték, mivel költeményeinek hírét Nero igyekezett elfojtani, s bemutatásukat hiú vetélkedésből már régebben megtiltotta; Lateranust, a kijelölt consult, nem jogtalanság, csak a köz szeretete késztette csatlakozásra. Flavius Scaevinus és Afranius Quintianus viszont, mindketten a senatori rendből, hírük ellenére vágtak bele ilyen merész tettbe, mert Scaevinusnak a tobzódástól zilált volt az elméje, és ezért álmosságtól bágyadtan élt, a hírhedten elpuhult Quintianus pedig, kit Nero gyalázkodó versével közmegvetésnek tett ki, a sértést akarta megbosszulni. (50.) Miközben tehát egymás közt vagy baráti társaságban elejtett szavakkal tárgyalják a princeps bűneit és a birodalom közelgő végét, s hogy választani kell valakit, ki a megfáradt államon segítene, máris megnyerték Claudius Senecio, Cervarius Proculus, Vulcacius Araricus, Iulius Augurinus, Munatius Gratus, Antonius Natalis, Marcius Festus római lovagokat. Közülük Senecio, Nero legbizalmasabb környezetének tagja, továbbra is fenntartotta a barátság látszatát, és ezért annál több veszélynek volt kitéve; Natalis részese volt Piso minden titkának; a többi a helyzet megváltozásában reménykedett. Subriuson és Sulpiciuson kívül, akikről már megemlékeztem, katonákat is bevontak, Gavius Silvanust és Statius Proximust, a testőrség tribunusait, Maximus Scaurus és Venetus Paulus centuriókat. De legfőbb támaszukat Faenius Rufus testőrparancsnokban látták, akit – feddhetetlen élete és híre ellenére – a kegyetlen s szemérmetlen Tigellinus megelőzött a princeps jóindulatában, sőt állandóan gyötörte vádaskodásaival és gyakran félelmetes helyzetbe is sodorta: mintha Agrippina szeretője lett volna és utána való vágyakozásában bosszúra szomjaznék. Az összeesküvők tehát, mikor a testőrparancsnok gyakori kijelentéseiből megbizonyosodtak afelől, hogy ő is melléjük állott, már határozottabban tárgyaltak a gyilkosság idejéről és helyéről. Állítólag Subrius Flavusban fogant meg a gondolat, hogy Nerón akkor kell rajtaütni, amikor a színpadon énekel, vagy mikor a palota égésekor éjszaka őrizetlenül ide-oda futkosott. Itt a magányosság alkalma, ott maga a sokaság, ily dicső tett gyönyörűséges tanúja, ösztönözte lelküket, ha a büntetlenség vágya – nagy vállalkozások örök ellenfele – vissza nem tartja. (51.) Miközben haboznak s húzzák-halogatják a reményt és félelmet, egy bizonyos Epicharis, akiről nem tudni, mi módon értesülhetett a dologról (hiszen azelőtt semmi gondja nem volt a tisztességre), tüzelni és ostorozni kezdi az összeesküvőket, majd végül vonakodásukat megunván, és mivel éppen Campaniában tartózkodott, a misenumi hajóhad vezetőit próbálta eltántorítani és bűnrészességbe sodorni. Így látott munkához: volt egy hajóparancsnok ennél a hajóhadnál, Volusius Proculus, az anyagyilkosságban Nero egyik eszköze, aki azonban nem a bűntett nagyságához mérten haladt előre, amint ő gondolta. Ez, az asszony régi ismerőse (vagy csak ekkor jött létre köztük barátság), feltárja Nero szolgálatában szerzett érdemeit és azok hiábavalóságát, s még megtoldja panaszkodásával és bosszúra való készségével, ha lehetőség kínálkoznék: megcsillantotta Epicharis előtt a reményt, hogy ő is ráállna, sőt másokat is megnyerne; nem súlytalan segítség a hajóhad, alkalom is gyakran adódik, mert Nero Puteoliban és Misenumban sokat szórakozott a tengeren. Így aztán Epicharis továbbmegy, és sorolni kezdi a princeps minden bűnét: a senatusnak sem marad már semmi. De gondoskodtak róla, miképp lakoljon az állam felforgatásáért: szánja csak el magát Proculus a segítésre, vonja a legderekabb katonákat az ő oldalukra, és méltó jutalomra számíthat. Az összeesküvők nevét mégis elhallgatta. Ezért Proculus bejelentése hiábavaló volt – bár mindazt, amit hallott, Nero tudomására hozta –, mert a beidézett és a feljelentővel szembesített Epicharis könnyen visszaverte, hiszen nem támaszkodhatott tanúkra. Mégis őrizetben tartották, mivel Nero gyanakodott, hogy nem hamis az, ami még nem bizonyult igaznak. (52.) Az összeesküvőket az árulástól való félelem mégis annyira megmozgatta, hogy elhatározták: gyorsan végrehajtják a gyilkosságot Baiaeban, Piso villájában, amelyet – kellemessége miatt – a császár gyakran látogatott, s ahol minden őrség nélkül és méltóságának terhét levetve fürödni és lakomázni szokott. De Piso ellenszegült, arra hivatkozva, hogy gyűlölség támadna, ha az asztal szentségét s a vendéglátás isteneit akármilyen princeps meggyilkolásával bevéreznék: jobb lesz, ha a városban, abban a gyűlöletes és a polgárok kifosztásából épített palotában, vagy a nyilvánosság előtt hajtják végre azt, amire a köz érdekében vállalkoztak. Ezt mondta mások előtt, valójában titkon rettegett, hogy a kiemelkedő nemességű és nevelőjének, Gaius Cassiusnak oktatása révén a hírnév magaslataira jutott Lucius Silanus ragadja majd magához a hatalmat, hiszen készséggel adnák neki, akik az összeesküvéstől érintetlenek, s akik Nerót, mint bűnös merénylet áldozatát, szánnák. Igen sokan meg voltak róla győződve, hogy Piso a consul Vestinus tettre kész egyéniségétől is tartott: hátha a szabadság mellé állana, vagy mást választván imperatornak, a maga ajándékának tüntetné fel az államot. Mert nem volt része az összeesküvésben, bár e vád miatt Nero megpróbálta az ártatlan ellen érzett régi gyűlöletét kielégíteni. (53.) Végül megállapodtak, hogy a Ceresnek szentelt cirkuszi játékok napján hajtják végre tervüket, mivel Caesar, aki ritkán járt ki, s palotájába vagy kertjeibe zárkózott, a cirkuszi játékokra el szokott menni, s a látványosság víg hangulatában könnyebben hozzá lehetett férkőzni. A rajtaütés sorrendjét úgy beszélték meg, hogy Lateranus, mintha családi ügyekben kérne támogatást, könyörögve a princeps térde elé hull, és mint afféle bátor és hatalmas termetű ember, az óvatlan Nerót fellöki s lenyomva tartja, azután a földön fekvő és mozgásában akadályozott császárt az odarohanó tribunusok és centuriók és a többiek, kinek mennyi a bátorsága, leszúrják. Ebben a főszerepet Scaevinus igényelte magának, aki Salus vagy mások előadása szerint Fortuna ferentinumi templomából hozta el tőrét, s mint nagy tettre szentelt tárgyat hordozta. Piso közben Ceres templomában várjon, onnan Faenius praefectus és a többiek hívják ki s vigyék a táborba, vele Antonia, Claudius Caesar leánya, hogy a tömeget megnyerjék – ezt Gaius Plinius írja. Nekünk szándékunkban volt, hogy semmiféle hagyományt nem titkolunk el, bár képtelenségnek látszanék, hogy Antonia a nevét adta a hiú reménykedéshez és ilyen veszélyt vállalt, vagy hogy a hitvesi szeretetéről ismeretes Piso más házasságra kötelezte magát, ha ugyan az uralomvágy minden más érzésnél nem lángolóbb. (54.) De csodálatos, hogy ennyire különböző származású, rendű, korú, nemű emberek, gazdagok és szegények között milyen hallgatással tartottak meg mindent, mígnem az árulás megindult Scaevinus házából. A merénylet előtti napon hosszasan tárgyalt Antonius Natalisszal, majd házába térvén lepecsételte végrendeletét, s a hüvelyéből kihúzott tőrt, amelyről az imént számoltam be, kifogásolta, hogy a régiségtől tompa, és megparancsolta, hogy élesítsék ki kővel és izzítsák hegyesre, s ennek gondját a felszabadított Milichusra bízta. Egyben a szokottnál gazdagabb lakomát tartott, legkedvesebb rabszolgáit szabadsággal, másokat pénzzel ajándékozott meg; szomorúság és erős gondolkodás látszott rajta, bár csapongó beszélgetésével vígságot tettetett. Legvégül sebkötöző szereket, vérzéscsillapítókat készíttetett ugyanazzal a Milichusszal, akár tudott ez már az összeesküvésről és mindaddig hü maradt, akár nem tudott, és – mint a legtöbben írták – csak akkor fogott gyanút. Mert mikor a szolgalélek a hűtlenség jutalmát latolgatta magában, s egyszerre mérhetetlen pénz és hatalom forgott a szeme előtt, szétfoszlott benne a kötelességtudat és gazdájának élete és az elnyert szabadság emléke. Mert feleségének a tanácsát is megszívlelte, asszonyit és annál hitványabbat, mivelhogy a feleség még meg is akarta félemlíteni: hiszen sokan állottak ott felszabadítottak és rabszolgák, akik ugyanezt látták, és mi haszna sem lenne egyvalaki hallgatásának, viszont a jutalom egyé lesz, aki feljelentésével megelőzi a többit. (55.) Milichus tehát hajnalok hajnalán a serviliusi kertekbe megy, és mikor a kaputól elküldik, hajtogatja, hogy fontos és szörnyű hírt hoz. A kapusok bevezetik Nero felszabadítottjához, Epaphroditushoz, majd attól Neróhoz, ott a fenyegető veszélyt, a tekintélyes összeesküvőket és a többit, amit csak hallott, következtetett, mind elmondja: a gyilkolásra előkészített fegyvert is megmutatja, s követeli, vigyék oda a vádlottat. Scaevinus, mikor odahurcolták a katonák, és védekezni kezdett, azt válaszolta, hogy a tőrt, amelyet bűnül rónak fel neki, régóta szent örökségként tisztelték családjában, ő a hálószobájában tartotta, és most felszabadítottja csalárd módon lopta el tőle. Végrendeletet már többször lepecsételt, a napokat nem figyelte meg gondosan. Pénzt és szabadságot már azelőtt is adományozott rabszolgáinak, de most azért bővebben, mivel fogytán volt már vagyonának, és hitelezőinek szorongatása miatt a végrendeletben nemigen bízott. Valóban gazdag lakomákat rendezett mindig; életét kellemesen élte le, szigorú bírák kevéssé helyeselnék. Kötözőszert sebekre ő nem parancsolt semmit, de mivel vádlója úgyis annyi más, nyilván alaptalan dolgot vetett a szemére, hozzácsatolja ezt a vádat is, hogy aztán egyszerre legyen feljelentő és tanú. Nyomatékot is ad szavainak állhatatosságával, sőt még ő vádolja Milichust, mint becstelen és bűnös embert, hangjának és arckifejezésének oly biztonságával, hogy meginogna a feljelentés, ha Milichust nem figyelmeztetné a felesége: Antonius Natalis sokat tárgyalt Scaevinusszal titokban, és mindketten Gaius Piso bizalmasai. (56.) Odahívják tehát Natalist, és külön-külön hallgatják ki őket: miféle tárgyalás volt az, és miről? Ekkor támadt gyanú, mert nem egyező dolgokat vallottak, s megbilincselték őket. A kínzóeszközök fenyegető látását nem viselték el. Elsőnek mégis Natalis vall, aki az egész összeesküvést jobban ismerte, egyszersmind a vádolásban is járatosabb volt, előbb Pisóról, azután hozzáteszi Annaeus Senecát, akár mert közvetített közte és Piso közt, akár hogy Nero kegyét megnyerje, aki neheztelt Senecára, és minden eszközön kapott, hogy tönkretehesse. Ezután Scaevinus is, tudomást szerezvén Natalis vallomásáról, vagy mert úgy hitte: már minden kiderült és a hallgatásnak semmi haszna, hasonló gyámoltalansággal kiadta a többit. Közülük Lucanus, Quintianus és Senecio sokáig tagadott; majd az ígért büntetlenségtől megrontva, hogy késedelmüket jóvátegyék, Lucanus Aciliát, tulajdon anyját, Quintianus meg Clitius Gallust, Senecio pedig Annius Polliót, legjobb barátjaikat nevezték meg. (57.) De közben Nerónak eszébe jutott, hogy Volusius Proculus feljelentése alapján őrizetben tartják Epicharist, s úgy vélvén, hogy női test nem bírja a fájdalmat, kínpadra vonatta. De Epicharist sem verés, sem égetés, sem kínzóinak haragja – akik annál kegyetlenebbül gyötörték, hogy egy asszony ne dacoljon velük, – nem bírta rá arra, hogy a vádakat ne tagadja. Így a vallatás első napja eredménytelen maradt. Másnap, mikor ugyanilyen kínzásokra hurcolták egy hordszéken (mert tagjainak kiforgatása után már állni sem tudott), a melltartó letépett szalagját hurok módjára a szék támlájához kötötte, beledugta a nyakát, és teljes súlyával ránehezedvén, már úgyis fáradt lélegzetét kipréselte: annál híresebb példa, mivel felszabadított nő létére ilyen súlyos helyzetben idegeneket és majdnem ismeretleneket védeni próbált, amikor szabadnak született férfiak, római lovagok és senatorok, akiket nem érintett kínzóeszköz, szeretetük legkedvesebb zálogait is odadobták. (58.) Mert Lucanus, Senecio és Quintianus sem mulasztotta el, hogy tömegével szolgáltassa ki a résztvevőket, miközben nőttön-nőtt Nero félelme, bár megsokszorozott őrséggel vétette magát körül. Sőt katonai egységekkel rakta meg a falakat, rátelepedett a tengerre és a folyóra, és a várost is szinte őrizetbe vétette. S a tereken, a palotákban, a földeken és a legközelebbi községekben is gyalogosok és lovasok száguldoztak, közöttük germánok, akikben – mint idegenekben – bízott a princeps. Ezután, szünet nélkül, megkötözött csoportokat hurcoltak oda és a kert kapuja előtt várakoztatták őket. És ha egyszer védekezésük elmondására bemehettek, az összeesküvők iránt mutatott rokonszenvet, a véletlen beszélgetést és váratlan találkozást, ha vendégségben vagy látványosságon együtt voltak, mind bűnnek vették, s Nero és Tigellinus kegyetlen vallatásán kívül Faenius Rufus is erősen szorongatta őket, mert a feljelentők őt még nem nevezték meg, és hogy elhitesse, semmiről nem tud, kíméletlennek mutatkozott társai ellen. Ugyanő volt az, aki Subrius Flavusnak, mikor mellette állott s odaintett, hogy a kihallgatás közben kirántsa-e kardját s végrehajtsa-e a gyilkosságot, fejét rázva nemet mondott s így megtörte a már a markolathoz nyúló kéz gyors elhatározását. (59.) Voltak, kik az összeesküvés elárulása után – miközben még folyt Milichus kihallgatása, és Scaevinus határozatlankodott –, arra buzdították Pisót: menjen a táborba, vagy hágjon fel a szónoki emelvényre s próbálja megnyerni a katonaság és a nép részvétét. Ha vállalkozásához összeesküvő társai is csatlakoznak, követni fogják őket a beavatatlanok is, és nagy lesz a híre a megmozdulásnak, ami igen sokat jelent, ha új helyzet alakul ki. Ilyesmivel szemben Nero semmi intézkedést nem tett. Még bátor férfiak is megriadnak váratlan dolgoktól, nemhogy az a komédiás, akit legfeljebb Tigellinus kísérne a szajháival, fegyveresen szembe merne szállni. Próbával sok minden megtörténik, amit tunya emberek elérhetetlennek gondolnak. Hiába reménykedik hallgatásban és hűségben, mikor annyi összeesküvő elszántságáról és testi állapotáról van szó: kínzással vagy jutalommal mindent el lehet érni. Jönni fognak, hogy őt is bilincsbe verjék, majd végül méltatlan halállal kivégezzék. Mennyivel dicséretesebben pusztulna, ha magához ölelné az államot, ha segítségért kiáltana a szabadság megmentésére! Inkább tagadja meg a katonaság, hagyja cserben a nép, csak ő maga haljon őseinek, utódainak tetsző halállal, ha életét idő előtt ragadják el tőle. Minderre meg sem mozdult, a nyilvánosság előtt is csak rövid ideig mutatkozott, majd otthon magányosan készült a végre, míg csak egy katonai osztag nem jött, amelybe Nero újoncokat vagy nemrég szolgáló katonákat válogatott ki: mert a régiektől féltek, mint akiket a rokonszenv megfertőzött. Úgy halt meg, hogy karján feltépte az ereket. Végrendeletével, a Nerónak szóló rút hízelgésekkel felesége iránt érzett szerelmének adózott; ezt az alacsony származású és csak testi szépségével érvényesülő asszonyt barátjának házasságából ragadta el. Az asszony neve Satria Galla, előbbi férjéé Domitius Silus; a férfi beletörődésével, a nő erkölcstelenségével Piso rossz hírét terjesztette. (60.) Nero ezek után Plautius Lateranus kijelölt consul kivégzését kapcsolja az eddigiekhez, oly sietősen, hogy még gyermekeinek megölelését, még a halál rövid megválasztását sem engedte meg neki. A rabszolgák kivégzésére fenntartott helyre hurcolják, Statius tribunus kezétől kapja a döfést, miközben állhatatosan hallgatott és egyetlen szóval sem vetette a tribunus szemére ugyanabban való részességét.
 
  A Tiberisen vontatóhajó volt indulóban
g
Glossza a britanniai lázadás leverése (Kr. u. 60 vagy 61) és a Piso-féle összeesküvés (Kr. u. 65) közt legalább négy év telt el.
, mely kelmét, ruhát, cipőt,
edényt s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
edényt, s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
egyéb háziszert vitt Londoniumba, a britanniai
ínséges
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
inséges
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
népnek, mely a hadjárat alatt lerongyolódott és elszegényedett.  
  Alig ment el a hajó, egy vitorlás érkezett, mely tömlőben és hordókban görög bort hozott.
Sípolást
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Sipolást
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lehetett hallani, a parti élet megelevenedett, a raktárak mozogni kezdtek. Kikötői hordárok terheket
cipeltek vállukon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
cipeltek, vállukon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fejükön, a kalmárok, kik az
árukat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
várták, kiabáltak a munkásokkal.  
  Egy másik gálya, mely Alexandriából lenszövetet, arabiai fűszert szállított, fáklyák
fényénél
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fényenél
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rakodott ki. Mindenféle keletiek jöttek, kik nézték az előttük elterülő várost és a parton tolmácsok útján
igyekeztek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
igyekezték
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
magukat megértetni a rómaiakkal. A
tartományok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tartományosok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tarka-barka emberanyaga volt ez, melyet még a koldusok is lenéztek.  
  Az éjszaka leszállt. Csak a Tiberis nagy S betűje fénylett, meg néhány olajlámpa.  
  Később még egy hajó futott be
g
Glossza a római flotta a misenumi hegyfoknál állomásozott, a nápolyi-öböl nyugati csücskénél.
, melyen a misenumi hajóraj tengerészei jöttek Rómába.  
  Óriási lármával, káromkodva, veszekedve kikötöttek, rendetlenül ugráltak ki a hajóból, a parton összefogództak hárman-négyen
és indultak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és úgy indultak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
befelé.  
  Semmi jó nem nézett ki belőlük. Arcukat karmolás és harapás
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Üveggyöngyöt viseltek lesült nyakukon, érmet, a viharok ellen, fülükben függőt. Karjuk tele volt írva
g
Glossza tetoválások.
mindenféle jellel, horgonnyal, hajóval. Csak a szemétnép ment tengerésznek, az,
melyiknek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
melyiknek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
1800 sestercius alatt
állt a vagyona
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
állt vagyona
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a többi inkább a gyalogságnál, vagy lovasságnál szolgált, mert ott a szolgálat könnyebb.  
  Két köpcös tengerész, ki eddig a raktárakban rejtőzködött, várta a hajót a kikötőhídnál. Az egyik valamivel magasabb, mint a másik.  
 
– Hé, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hé – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a magasabb egy matróznak, aki partra szállt – mi újság?  
  – Semmi – válaszolta az és ölelkezve ballagott egy sápadt, betegesnek látszó fiúval, kinek szorongatta vékony kezét.  
  Most az alacsonyabb állított meg egy matrózt.  
  – Hová bajtárs?  
  – Kifelé.  
 
– No, ne
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– No ne
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
siess olyan nagyon – szólt és megfogta
karját. – A misenumi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
karját. A misenumi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajórajból vagytok?  
  – Onnan.  
 
– Mondd, – kérdezte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Mondd – kérdezte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a magasabb – mi volt ma ebédre?  
  A matróz elfintorította orrát:  
  – Hát az, ami rendesen. Szálkás sós hal, meg zabkenyér.  
  A magas és alacsony nevetett.  
  – De bor csak volt? – kérdezték.  
  – Az ám. Tengervíz.  
  – Hát hús?  
  – Hetek óta nem láttunk. Csak emberhúst.  
  Megint
nevettek mind
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nevettek, mind
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a hárman.  
  – Van pénzed? – kérdezték tőle.  
 
Rázta fejét.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Rázta a fejét.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  – Szóval már zsoldot se kaptok?
Ej haj
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ej-haj
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, de jó bolondok is vagytok, hogy szolgáljátok a császárt.  
  A beszélőket egy csomó matróz vette körül.  
  Az alacsonyabb most megszólalt:  
  – Hát pajtások, akartok-e enni, meg inni? Itt van mindegyiteknek egy-egy arany – és szétosztott egy csomó
aranyat, – menjetek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aranyat – menjetek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mulassatok. Mert azért van
ám, aki
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ám aki
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rátok gondol. Pisonak hívják. Ne felejtsétek a nevét. Calpurnius Pisonak.  
  A magasabb szintén beszélt, egy másik csoportnak.  
  – A tengerészek
éheznek, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éheznek – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– disznóság, a tengerészek éheznek. Nero pedig dőzsöl.  
  A matrózok szétszéledtek, kis
kocsmákba s a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
korcsmákba, s a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
két köpcös hamar
eltűnt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eltünt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a
raktárak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
raktárok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mélyében. Egy lámpa világánál aztán összevihogtak. Tengerészruhában, övvel és sapkában állott szemközt: Zodicus és Fannius.  
  Mióta a császári kegy nem jövedelmezett, ebből éltek, még pedig jól és zsírosan. Összeköttetésben álltak az elégedetlen főurakkal, kik azon dolgoztak, hogy a népet felvilágosítsák és megértessék vele, hogy
tulajdonképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tulajdonképen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő elégedetlen. Munkájuk azonban nem ment könnyen. Maga a nép, noha szűkösen élt, nem volt elégedetlen, hiszen az utcán és cirkuszban még ő uralkodott. Az, amit a
szenátorok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatorok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és patriciusok beszéltek, nem érdekelte, a köztársaság emléke olyan messze volt, hogy nem is tudta, mi az. Az öreg katona, ki hátizsákjában még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lelt valamit, a forradalmárok beszédére tagadóan rázta fejét, melybe sehogy se fért a lázadás gondolata. Hiszen a katonaéletet megszokta, tizennyolc éves korától kezdve, mikor beállt a
légióba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
legióba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s ő is úgy akart szolgálni a császárnak,
mint az apja
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mint apja
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ki huszonöt évet töltött ott és
aztán, mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aztán mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
veterán távozott.  
  Zodicus örült a mai eredménynek. Sietve útnak eredt, csavargós utcákon, Fanniusszal együtt, Flavius Scaevinus
szenátor
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senator
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
háza felé, hol éjjel az összeesküvők tanácskozni szoktak.  
  Az éjszakára alapjában semmi szükségük se volt, akár nappal is találkozhattak volna, de az összeesküvők ragaszkodtak az éjszaka titokzatos lepléhez. Ezt regényesnek és izgatónak érezték. Szemük előtt a Julius Caesar elleni összeesküvés lebegett
g
Glossza Valóban Caesar meggyilkolásának forgatókönyvét szerették volna követni.
, melynek minden mozzanatát lemásolták s közben alig gondoltak arra, mit is szándékoznak tenni. Színpadiasan mozogtak és úgy is cselekedtek.  
  Zodicus a kapu előtti rabszolgának, aki régóta ismerte, ezt mondta
fontoskodva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ezt mondta, fontoskodva
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
:  
  – Jóbarát.  
  Majd
Fanniusszal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Fannius-szal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
együtt bement egy terembe. Ez volt az összeesküvők tanyája.  
  Szokása szerint megállt a terem közepén, jobb karját felemelte és állt, mintegy szoborrá
válva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
.  
  – Forradalom – szólt végül.  
  – Cassius – kiabáltak feléje komolyan is, gúnyosan is.  
  Ő volt Cassius.  
  Fannius pedig Brutus. Az tőrt hordott keblében s ahányszor idejött, kivette és fölvillogtatta.  
  – Összeesküvés – suttogta rekedten.  
  – A tengerészek éheznek – hörögte Zodicus. – Cselekedjünk.  
  – Cselekedjünk – ismételte Fannius.  
  Nem igen ügyeltek rájuk. Az összeesküvők nyomott hangulatban tanácskoztak. Piso, az összeesküvés feje, előkelő úr, dúsgazdag patricius, kinek már rengeteg pénzében van a vállalkozás, felleges homlokkal ült közöttük és kétkedve nézte a szedett-vedett társaságot, mellyel annak idején
hiúságból
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hiuságból
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szövetkezett. Ő nem volt határozott híve a köztársaságnak, csak Nerot
gyűlölte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mindenáron változást óhajtott. De időközben kiesett kezéből a gyeplő. Így se előre, se hátra nem tudott jutni, se szabadulni, se
ittmaradni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itt maradni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. Nem tudta, hova sodródik.  
  Azok, akik mögéje sorakoztak
g
Glossza a Piso-féle összeesküvés valójában két részből, egy senatori, és egy katonai összeesküvésből tevődött össze. Ez utóbbiak a testőrcsapatok tisztjeiből állt.
, hasonlóan gondolkoztak.
Lovagokból, nemesekből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Lovagokból és nemesekből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kerültek ki, kik főkép azt hánytorgatták föl, hogy a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hatalma megcsökkent és jól esett elmondaniok azt, amit a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
el kellett hallgatniok. De hogy kibeszélték magukat, minden tetterejük elfüstölgött.  
  Flavius Scaevinus, a házigazda, rendkívül óvatos ember volt. Ő bár egyetértett mindenkivel abban, hogy Nero uralmát meg kell dönteni, de azért minden szót megfontolandónak tartott s állandóan remegett. Ünnepélyesen
megíratta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megiratta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
végrendeletét, nyilt
színen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
készült a merényletre, mely egyre halasztódott. Africanus
Quinctianus, Tugurinus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Quinctianus, Julius Tigurinus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, Nero egykori
barátjai, most
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
barátjai most
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azzal tették magukat hasznosakká, hogy adatokat szolgáltattak ellene. Ezek a mérsékeltek általában mind gazdag és hatalmas emberek voltak s csak azért lázadtak föl, hogy még gazdagabbak és hatalmasabbak legyenek.  
  Az összeesküvők szélső pártja, mely azonnal cselekedni akart és nyiltan
köztársaságot akart
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
köztársaságot kivánt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen az éjszakán összetűzött Pisoékkal. Most amiatt támadták őket, hogy Piso a merényletet váratlanul és érthetetlenül
meghiúsította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meghiusította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Megbeszélés szerint Baiaeba csalta a császárt, aki
kíséret
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséret
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül el is ment hozzá, de utolsó pillanatban még se engedte meggyilkoltatni őt, mert eszébe ötlött, hogy Nero a vendége és római patricius nem él vissza a vendégjoggal.
g
Glossza az ókorban rendkívül fontos szokásjog volt a vendégbarátság.
 
  – Még nem érkezett el az
idő – védekezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
idő, – védekezett
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso tétován
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, tétován
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. – Kire támaszkodjunk?  
  – Az erőnkre – kiabált vissza valaki az asztal aljáról, hol a forradalmi párt hangoskodott.  
  Itt többnyire katonatisztek ültek. Lucius Silanus, a vezér, Sulpicius Asper, a testőrcsapatok századosa, Subrius Flavus a néptribun és Foenius Rufus.  
  Az, aki
közbeszólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közbeszólott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fölkelt. Most lehetett látni, kicsoda. Lucanus volt, aki két katona között foglalt helyet.  
  Dúltan és sápadtan érkezett meg
száműzetéséből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
számüzetéséből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az összeesküvés
hírére
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hirére
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szép arcát már ráncok szelték át. Az a hit, mely egykor sugárzott róla, nem volt többé, csak a
gyűlölet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hogy
bosszút
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bosszut
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
álljon, az öntött beléje erőt, az adott célt leromlott életének. Lobogott a haragtól.  
  Különben fáradtnak látszott. Nagy munkáját
g
Glossza A Pharsaliát valójában nem fejezte be Lucanus. Az eposz valóban Nero dicsőítésével kezdődik, az egész műben azonban világos a Caesar- és császárellenes tendencia.
, melyet évekkel ezelőtt kezdett, távol a Várostól, befejezte. De a Pharsalia, mely a császárok dicsőitésével indult, utolsó könyveiben már Pompeiust magasztalta és Caesar
végül mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végül, mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gyilkos meredt föl, hullahalmok tetején. A költő elszánt köztársasági lett, a régi szabadság visszasóhajtója.  
  – A zsoldosok nem
lázonganak, – folytatta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
lázonganak – folytatta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso – élnek a táborban, a sáncok között, ahogy eddig, feleségeikkel és gyermekeikkel. Enni is kapnak.  
  – És a nép? – szólt egy nő, hatalmas hangon.  
  Epicharis volt, egy szabados nő
g
Glossza Epicharis nem dolgozott hajógyárban. Azt sem tudjuk, volt-e hajógyár Misenumban.
, aki rövidre nyírt hajat viselt s olyan
húsos-piros
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
húsos, piros
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
arccal és akkora lábakkal, kezekkel rendelkezett, mint egy lovaskapitány. Már régóta dolgozott a misenumi
hajógyárban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hajórajban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hol a tengerészeket pártütésre akarta bírni s vad színekkel festette le nekik Nero gaztetteit.  
  – A nép – felelt Piso szomorúan – tudni se akar rólunk. Kocsiversenyekre jár és tapsol. Sajnos, nem nekünk. Munkátlan még
mindíg nincs
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig, nincs
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
annyi, amennyi kellene. Mindenről pontosan vagyunk értesülve. A kékfestők, takácsok, pékek, hajósok, tutajosok, ácsok, mészárosok, olajkereskedők, süteményárusok nem akarnak mozdulni. Dolgoznak és valahogy megélnek.  
  – De az anyagyilkos csak nem élhet tovább? – szólt Lucanus.  
  – A nép – felelte Piso – nem hiszi, hogy ő a gyilkos.  
  – Róma fölgyujtója – mondta Lucanus.
g
Glossza KD másutt nem említi a 64-es évben bekövetkezett hatalmas tűzvészt. Egyesek szerint Nero gyújtatta föl Rómát, ezt a változatot azonban már az ókorban is kétségbe vonták.
 
  – Mindenki
tudja, – állapította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tudja – állapította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tudja – állapitotta
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
meg
Piso – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezt a mesét mi találtuk ki.  
  – Mire várunk? – kérdezte most Lucanus
gyűlölettel
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyűlölettől
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – A jobb időre – szólt Piso szerényen.  
  A szélső párt felállt, végigmérte a mérsékelt forradalmárokat.  
  – Arra
várunk, – süvöltött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
várunk – süvöltött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus
hangja – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hangja, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mindnyájunkat megöljenek.  
  Nem tudta magát türtőztetni s hozzátette:  
  – Éljen a császári köztársaság.  
  Izgalomtól remegve nézett farkasszemet velük.  
  – Mit akartok? – kiabálták a mérsékeltek.  
  – Éljen a császár – mondta Lucanus gúnyosan, a szélső párt hahotája közben.  
  Mindenki érezte, hogy a két párt jobban gyűlöli egymást, mint a császárt. Nerot Piso és Silanus inkább szereti, mint egymást.  
  – Így nem lehet tárgyalni – szólt
Piso és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Piso – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beszédbe kezdett.  
  Ezt új beszéd követte, melyre másik beszéd felelt. A régi latin ékesszólás szép építményével, tömör mondataival, izzó szenvedélyével újra jelentkezett, mihelyt forradalmárok találkoztak egymással.  
  De a szélső párt gyors cselekvést követelt, azt akarta, hogy Ceres ünnepén, mikor Nero cirkuszban lesz, Lateranus
konzul
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
consul
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kérvényt
nyujtson
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nyújtson
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
át Neronak, úgy mint Metellus Julius
Caesarnak, s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Caesarnak s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a többiek elé boruljanak, úgy mint Brutus, Cassius és Casca, aztán szúrják le. A régi emlék mindenütt
kísértett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kisértett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – Korai – mondta Piso.  
 
– Késő, – visongott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Késő – visongott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Epicharis – holnap
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Epicharis, – holnap
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kell. Vagy ma.  
  – Ha nincs egy római, aki megtegye, akkor magam döföm le a rossz
verselőt – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verselőt, – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus.  
  – Színt kell vallani – ordította Epicharis.  
  Natalis, egy mérsékelt összeesküvő, aki Seneca szabadosa
volt, s belőle
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
volt és belőle
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gazdagodott meg, elkapta a szót és gúnyosan kérdezte:  
  – Hol van Seneca? Az nem vall
színt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
?  
 
– Beteg – felelték.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Beteg, – felelték.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza Seneca ebben az időben valóban beteg volt.
 
  – Kormányozható betegsége van.  
  – Otthon
ül, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ül – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá Natalis – bölcselkedik. És majd ahhoz a párthoz csatlakozik, amelyik győz.  
  Lucanus indulatra gerjedt.  
 
– Hallgassatok, – kiáltott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hallgassatok – kiáltott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– ő költő, semmi köze senkihez és semmihez. Se hozzánk, se tihozzátok – és elfehéredett.  
  Megijedt tulajdon hangjától és szégyelte, hogy szenvedélyes tehetsége ide vezette, ebbe a ronda és aljas társaságba, a császár udvarából, mely szintén ronda és aljas volt. Mit is kereshet egy költő bármilyen politikai táborban? Leült, nagyon leverten. Nem érezte magát többé költőnek. Élete olyan értéktelen volt, hogy szívesen odaadta volna akármelyik pártnak, ingyen.  
 
Senecat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Senecát
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azonban mind a két párt
magáénak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
magának
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
követelte. Tisztelt és nagy neve szájról-szájra szállt, csak róla suttogtak, aki nem volt jelen és egyáltalában nem érintkezett velük.  
  Zodicus és Fannius hallgatott. Elheveredtek az ágyon s nem kis érdeklődéssel figyelték a történőket, noha nem láttak világosan, hányadán vannak. Ezért minden helyesléstől, vagy tiltakozástól szigorúan tartózkodtak. De hogy a kedv lelankadt, arra a területre léptek, melyen biztosan mozogtak. Az új Cassius és Brutus Piso mellé telepedett, magyarázta neki mind a kettő, mennyit
fáradt és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fáradt, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hogy még mennyi a tennivaló a néphangulat fenntartására, a forradalom biztosítására. Piso megvakarta
bölcs kopasz
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bölcs, kopasz
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
fejét és előkereste pénzét. Tudta mit jelent ez.  
  Az ülés most már oszladozott. Nem is határoztak semmi érdemlegeset és senki se volt tisztában miért járt itt, csak Zodicus és Fannius.  
  Lucanus csodálkozva nézett rájuk:  
  – Kik ezek? – kérdezte Subriustól, a testőrcsapatok tribunjától.  
  – Költők.  
  Lucanus fölvonta egyik vállát.  
  – Kik?  
  – Köztársaságiak, forradalmárok. Lucanus most a másik vállát is fölvonta.  
  – Ha őket
látom, – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
látom – és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
átölelte a tribunt – akkor úgy érzem, hogy nem vagyok költő. És ha ők
gyűlölik
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölik
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nerot, akkor én szeretem őt.  
  Pocsék és keserű kudarccal végződött az összeesküvés. Sokan elszöktek féltükben, sokan elaludtak. Epicharis, a kövér és lelkes forradalmárnő köpködött az undortól.  
  Lucanus már csak nevetett.  
  Utolsó pillanatban, hogy menni készültek, az udvarról besétált a terembe egy kutya. Hatalmas,
vörösszőrű
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vörös szőrü
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
állat, a házigazda kedves ebe, derékig ért a vendégeknek. Lucanus sokáig
nézegette vörös bundáját
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nézegette rőt bundáját
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, majd
rákiáltott:
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rákiáltott?
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
 
– Nero!
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Nero.
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  A többiek ujjongva ismételték a kutya új nevét, melyet egyértelműen elfogadtak.  
  De ez volt az egyetlen dolog, melyben megállapodtak.  
  Epicharist, amint hazafelé ment a külső városba, szegényes bérelt szobájába, még azon az éjjelen elfogták.  
  Nem ellenkezett. Egy szót
sem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
se
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szólt. De benn a börtönben sem akart beszélni.  
  A katonák végigvágtak arcán,
orrából, szájából
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
orrából-szájából
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
orrából szájából
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
patakzott a vér, testét rongyokká tépték, még se tudtak belőle kicsikarni egyetlen szónyi vallomást sem. Az a tüzes és ékesszóló száj, mely annyit beszélt a tengerészeknek, mintha elfáradt volna a beszédben és céltalanná válna, mihelyt börtönbe került, néma maradt. Később fölakasztotta magát cellájában. A némaságot, melyet magára
vállalt új, el
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vállat, új és el
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállalt, uj, el
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nem múló némasággal tetézte, melyet
senki se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senkise
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
törhet meg.  
  Piso azonban öngyilkos lett és akkor kiderült minden. Epaphroditust felkereste az az ajtónálló rabszolga, aki Zodicust és Fanniust beengedte. Flavius Scaevinust, a gazdáját
letartóztatták. Megtalálták
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
letartóztatták, megtalálták
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nála a végrendeletét. Utána hurokra került Natalis is. Aztán elcsípték az egész társaságot, Zodicust és Fanniust kivéve, akik idejekorán kereket oldottak.  
  – Seneca – dadogták mindannyian.  
  Most is csak az ő nevét lehetett hallani. Az összeesküvők mind őt emlegették, mert tudták, hogy a híres
író, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
író a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
császár barátja és azt remélték, így enyhébb lesz a büntetésük.  
  A nemesek és lovagok egymást adogatták föl
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azt, amit még nem mondhattak egymás szemébe az összejöveteleken, kéjelegve kiabálták ki. Csak a szélsőpárt néhány embere viselkedett méltóságosan. A katonák, akiknek mesterségük az ölés és meghalás, nem hoztak szégyent a forradalomra. Sulpicius Asper utoljára a császár szemébe köpte minden megvetését és úgy halt meg. Sokakat az elfogatásuk színhelyén öltek meg. Lateranusnak azt sem engedték meg, hogy gyermekeit megölelje, a tribun,
otthonában
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
otthon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, saját kezével fojtotta meg.  
  Nero tombolt. Az összeesküvés, melynek gondolatától azelőtt rettegett, fölpezsdítette, láthatóan örült, hogy most jó lelkiismerettel, biztonságosan
ítélkezhet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itélkezhet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és folyton parancsolt. Világosság derült reá, végre tudta, mit kell tennie.  
  Már megteltek a börtönök, hely se volt több, de
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
újakat hoztak. A hivatásos
besugókon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgókon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kívül a rabszolgák és szabadosok is működtek, kik urukat egy tíz év előtti pofonért
beárulták s a város
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beárulták és a Város
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megdermedt a rémülettől. Fényes nappal éjféli csönd borult a házakra. Zárt
szobába
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szobában
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
se mertek beszélni, a falaknak is fülei voltak. Egy-egy alak sompolygott az utcán. Nem lehetett tudni, fél-e, vagy ijeszt,
besugó-e
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgó-e
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, vagy leendő áldozat, vagy talán
mind a kettő
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindakettő
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
egyszerre. Aki beszélt, az
gyanús
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
volt, aki hallgatott, az még
gyanúsabb
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanusabb
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szidni a császárt halál, de dícsérni és
hízelegni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hizelegni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hízelegni
n
Jegyzet [G2] hizelegn
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szintén veszedelmes, mert ezzel az illető bizonyára csak takarni akar valamit.  
  Százan és százan haltak meg
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Ezután már minden válogatás nélkül űzte a gyilkolást; mindegy volt, ki az, mindegy volt, van-e ok rá. Elég, ha annyit említek, hogy Salvidienus Orfitus ellen az volt a vád, hogy a forum környékén fekvő palotájának három bolthelyiségét bérbeadta egyes államoknak megszálló helyül, Cassius Longinus, a vak jogtudós ellen az, hogy őseinek képsorozatában bent hagyta a Caesargyilkos Gaius Cassiusnak képmásait…”
egy régi Cassius- vagy Brutus-szobor miatt, mely fönn porosodott a padláson. Némelyeket azért szúrtak le, mert állítólag a szobrok előtt kicsit meghajtották fejüket.  
  – Kiirtani az egész
nemességet, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nemességet – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Elég gyakran ejtett egy-egy félreérthetetlen célzást, hogy a még megmaradt senatorokat sem fogja kimélni s ezt a rendet egyszer majd csak kitörli az államból s a helytartóságokat és a hadseregeket majd a római lovagoknak és volt rabszolgáinak fogja juttatni.”
– csak a nép maradjon.  
  Nero boldog volt és friss. Az emberek pedig szomorúak. Olyan leverten ültek szobáikban, mint egykor a császár.  
  – Ki van még? – kérdezte Epaphroditustól.  
  – Mindenki
megbűnhödött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megbűnhődött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megbünhődött
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– válaszolt a titkár.  
  – Csak minden menjen a maga rendjén – szólt. – Meg kell szokni. Akkor a halál se rettenetes. Csoda ez? Az arc elsápad, a szív megáll. Nem is csoda.
g
Glossza Visszautalás a 2. fejezetre
 
  A titkár figyelte Nero arcát, melyen művészi öröm lángolt:  
  – De azért
érdekes, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekes – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hozzá a császár – talán az egyetlen érdekes a földön. Néha nevetséges. Egyik-másik olyan fontoskodó méltósággal nyúlik végig, hogy el kell magamat kacagnom. Vannak aztán különösek is. Azok megmerevednek és érzem valaminek a kezdetét, aminek
soha se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sohase
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lesz vége. Minden halott az élőnek a szobra. Nem gondolod, hogy aki öl, az szobrász? Csak most
ízlelem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
izlelem meg az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
életet, csak most tudom mit szabad nekem, amit még egy császár se tudott igazán. Semmi se tilos – és nagy mozdulatot
tett a kezével.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tett kezével.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  Ezt a kéjet elaprózta
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „…végül Paetus Thrasea ellen az [ volt a vád], hogy búskomor és olyan tanítós arca van.”
, kis adagokra osztva élvezte, készült reá. Thrasea Poetus
szenátort
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatort
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, akit gyűlölt, mert nem járt
színházba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinházba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mert nem nyilatkozott a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, pörbe fogta és hosszú, lelkiismeretes tárgyalás után végeztette
ki azzal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ki, azzal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az indokolással, hogy olyan komor az arca, mint egy tanítónak. Máskor
csak egy felvillanó
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
csak felvillanó
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ötlet volt az egész
g
Glossza Lepidát 59-ben gyilkoltatta meg.
. Valamit elgondolt, amit mindjárt meg kellett tennie. Lepidat, a nagynénikéjét, aki kiskorában nevelte, igen szerette,
de hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
de egyszer hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az öreg nénike megbetegedett és hashajtót kért, ő halálos mérget küldött neki.
Egyiptomi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Egyptomi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
helytartója megfürdött
g
Glossza Cassius Dio, 63, 18: „Minek [ említsem], hogy Caecina Tuscust száműzte, amiért Egyiptom legatusaként megfürdött abban a fürdőben, amelyet a császár alexandriai érkezésére építettek.”
a császár kádjában, ezért egy pillanat mulva elpusztult. Másik nagynénjének, Domitianak
g
Glossza Domitia Lepidát is 59-ben ölette meg Nero. Cassius Dio, 61, 17: „Megmérgezte a nagynénjét, Domitiát is, akiről pedig azt mondogatta: úgy tiszteli, mint tulajdon anyját. Nem várta meg, hogy néhány nap múlva az öregségébe haljon bele, hanem vette a bátorságot, és őt is meggyilkolta. Azért sietett ezzel a tettel, hogy megszerezhesse a Baiaeban és Ravennában fekvő birtokait.”
pedig amiatt kellett meghalnia, mert Baiaeban és Ravennában villái voltak, melyekre ő
áhítozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
áhitozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  A halottakat
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megnézte. Sorban hevertek előtte
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő kereste, mi van bennük, a nyitott szemükben és agyvelejükben. De nem találta.  
  Egyszer mulatott a nemesekkel
g
Glossza Tacitus, Annales, 14, 57: „Sullát hat nap múlva Massiliába küldött gyilkosok még a félelem és szóbeszéd elterjedése előtt megölik, mikor étkezéshez az asztalnál elhelyezkedett. Rómába vitt fejéből Nero gúnyt űzött, mintha a korai őszülés csúfította volna el.”
. Különösnek találta, hogy Scyllának olyan nagyon ősz a feje. Izgatottan eltávozott, majd palotájába hozatta fejét, az ember nélkül.  
  – Milyen ősz most is – szólt ámuldozva.  
  Mikor
Rubellius
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ruballius
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Plautus fejét vitték eléje, mosolygott
g
Glossza Cassius Dio, 62, 14: „Megölette Plautust, majd amikor annak elébe hozott fejét megpillantotta, így szólt: »Nem tudtam, hogy ekkora orra van. «”
:  
  – Nagy orra van – mondta – és ez most még furcsább.  
  Nem tudott ellenállni ennek a játéknak, ennek a nagy-nagy
kíváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s folytatta tovább.  
  Esténként, néhány katona
kíséretében
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséretében
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, kiment az utcára, mint valaha, fiatalkorában és megállíttatta a járókelőket.  
  Az első ember elé lépett:  
  – Halj
meg, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– akárki
vagy – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vagy és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szívébe
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szivébe
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
döfte tőrét.  
  Az ismeretlen porba bukott.  
  – Ártatlan vagyok – mondta haldokolva.  
 
– Tudom, – felelte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Tudom – felelte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– Tudom – felelt
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár – annál
érdekesebb – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekesebb, – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nézte figyelmesen, hogy múlik ki az ismeretlen.  
 
X (Close panel)Verzió: NY : Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő: regény, Nyugat, 1921, (augusztus 16. – december 1.)
 
XXIX.
FORRADALOM
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Forradalom.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A fejezet forrása: Tacitus, Annales, 15, 48–60: „Ezután lép consuli hivatalába Silius Nerva és Atticus Vestinus, mikor már megkezdődött és meg is erősödött az az összeesküvés, amelyhez versengve csatlakoztak a senatorok, lovagok, katonák, még asszonyok is, részint mert Nerót gyűlölték, részint mert Gaius Pisót kedvelték. A Calpurnius-nemzetségnek ez a sarja, aki apai nemessége révén sok jeles családdal volt rokonságban, a nép körében nagy hírnek örvendett, erénye vagy erényekhez hasonló látszatok miatt. Mert ékesszólását polgártársainak védelmezésére, bőkezűségét barátai javára használta, de ismeretlenekkel is nyájasan beszélt és érintkezett; előnyére váltak véletlen adta vonásai is: nyúlánk termete, szép arca; de távol állott tőle a jellembeli komolyság vagy az élvezetek mérséklése; a könnyedségnek és pompakedvelésnek, néha a fényűzésnek is hódolt, s ezt a többség helyesnek találta, mivel ily édes bűnöknek közepette a legfőbb hatalmat sem feszesnek, sem túl szigorúnak nem akarja. (49.) Az összeesküvés kezdete nem az ő vágyából fakadt, mégsem tudnám könnyen megmondani, ki volt az első kitervelője, kinek az ösztönzésére jött létre az, amit oly sokan felkaptak. Hogy a legbuzgóbb Subrius Flavus, egy testőrosztag parancsnoka, és Sulpicius Asper centurio volt, halálukban bizonyított állhatatosságuk mutatta meg. Lucanus Annaeus és Plautius Lateranus is eleven gyűlöletet vitt az összeesküvésbe. Lucanust személyi okok fűtötték, mivel költeményeinek hírét Nero igyekezett elfojtani, s bemutatásukat hiú vetélkedésből már régebben megtiltotta; Lateranust, a kijelölt consult, nem jogtalanság, csak a köz szeretete késztette csatlakozásra. Flavius Scaevinus és Afranius Quintianus viszont, mindketten a senatori rendből, hírük ellenére vágtak bele ilyen merész tettbe, mert Scaevinusnak a tobzódástól zilált volt az elméje, és ezért álmosságtól bágyadtan élt, a hírhedten elpuhult Quintianus pedig, kit Nero gyalázkodó versével közmegvetésnek tett ki, a sértést akarta megbosszulni. (50.) Miközben tehát egymás közt vagy baráti társaságban elejtett szavakkal tárgyalják a princeps bűneit és a birodalom közelgő végét, s hogy választani kell valakit, ki a megfáradt államon segítene, máris megnyerték Claudius Senecio, Cervarius Proculus, Vulcacius Araricus, Iulius Augurinus, Munatius Gratus, Antonius Natalis, Marcius Festus római lovagokat. Közülük Senecio, Nero legbizalmasabb környezetének tagja, továbbra is fenntartotta a barátság látszatát, és ezért annál több veszélynek volt kitéve; Natalis részese volt Piso minden titkának; a többi a helyzet megváltozásában reménykedett. Subriuson és Sulpiciuson kívül, akikről már megemlékeztem, katonákat is bevontak, Gavius Silvanust és Statius Proximust, a testőrség tribunusait, Maximus Scaurus és Venetus Paulus centuriókat. De legfőbb támaszukat Faenius Rufus testőrparancsnokban látták, akit – feddhetetlen élete és híre ellenére – a kegyetlen s szemérmetlen Tigellinus megelőzött a princeps jóindulatában, sőt állandóan gyötörte vádaskodásaival és gyakran félelmetes helyzetbe is sodorta: mintha Agrippina szeretője lett volna és utána való vágyakozásában bosszúra szomjaznék. Az összeesküvők tehát, mikor a testőrparancsnok gyakori kijelentéseiből megbizonyosodtak afelől, hogy ő is melléjük állott, már határozottabban tárgyaltak a gyilkosság idejéről és helyéről. Állítólag Subrius Flavusban fogant meg a gondolat, hogy Nerón akkor kell rajtaütni, amikor a színpadon énekel, vagy mikor a palota égésekor éjszaka őrizetlenül ide-oda futkosott. Itt a magányosság alkalma, ott maga a sokaság, ily dicső tett gyönyörűséges tanúja, ösztönözte lelküket, ha a büntetlenség vágya – nagy vállalkozások örök ellenfele – vissza nem tartja. (51.) Miközben haboznak s húzzák-halogatják a reményt és félelmet, egy bizonyos Epicharis, akiről nem tudni, mi módon értesülhetett a dologról (hiszen azelőtt semmi gondja nem volt a tisztességre), tüzelni és ostorozni kezdi az összeesküvőket, majd végül vonakodásukat megunván, és mivel éppen Campaniában tartózkodott, a misenumi hajóhad vezetőit próbálta eltántorítani és bűnrészességbe sodorni. Így látott munkához: volt egy hajóparancsnok ennél a hajóhadnál, Volusius Proculus, az anyagyilkosságban Nero egyik eszköze, aki azonban nem a bűntett nagyságához mérten haladt előre, amint ő gondolta. Ez, az asszony régi ismerőse (vagy csak ekkor jött létre köztük barátság), feltárja Nero szolgálatában szerzett érdemeit és azok hiábavalóságát, s még megtoldja panaszkodásával és bosszúra való készségével, ha lehetőség kínálkoznék: megcsillantotta Epicharis előtt a reményt, hogy ő is ráállna, sőt másokat is megnyerne; nem súlytalan segítség a hajóhad, alkalom is gyakran adódik, mert Nero Puteoliban és Misenumban sokat szórakozott a tengeren. Így aztán Epicharis továbbmegy, és sorolni kezdi a princeps minden bűnét: a senatusnak sem marad már semmi. De gondoskodtak róla, miképp lakoljon az állam felforgatásáért: szánja csak el magát Proculus a segítésre, vonja a legderekabb katonákat az ő oldalukra, és méltó jutalomra számíthat. Az összeesküvők nevét mégis elhallgatta. Ezért Proculus bejelentése hiábavaló volt – bár mindazt, amit hallott, Nero tudomására hozta –, mert a beidézett és a feljelentővel szembesített Epicharis könnyen visszaverte, hiszen nem támaszkodhatott tanúkra. Mégis őrizetben tartották, mivel Nero gyanakodott, hogy nem hamis az, ami még nem bizonyult igaznak. (52.) Az összeesküvőket az árulástól való félelem mégis annyira megmozgatta, hogy elhatározták: gyorsan végrehajtják a gyilkosságot Baiaeban, Piso villájában, amelyet – kellemessége miatt – a császár gyakran látogatott, s ahol minden őrség nélkül és méltóságának terhét levetve fürödni és lakomázni szokott. De Piso ellenszegült, arra hivatkozva, hogy gyűlölség támadna, ha az asztal szentségét s a vendéglátás isteneit akármilyen princeps meggyilkolásával bevéreznék: jobb lesz, ha a városban, abban a gyűlöletes és a polgárok kifosztásából épített palotában, vagy a nyilvánosság előtt hajtják végre azt, amire a köz érdekében vállalkoztak. Ezt mondta mások előtt, valójában titkon rettegett, hogy a kiemelkedő nemességű és nevelőjének, Gaius Cassiusnak oktatása révén a hírnév magaslataira jutott Lucius Silanus ragadja majd magához a hatalmat, hiszen készséggel adnák neki, akik az összeesküvéstől érintetlenek, s akik Nerót, mint bűnös merénylet áldozatát, szánnák. Igen sokan meg voltak róla győződve, hogy Piso a consul Vestinus tettre kész egyéniségétől is tartott: hátha a szabadság mellé állana, vagy mást választván imperatornak, a maga ajándékának tüntetné fel az államot. Mert nem volt része az összeesküvésben, bár e vád miatt Nero megpróbálta az ártatlan ellen érzett régi gyűlöletét kielégíteni. (53.) Végül megállapodtak, hogy a Ceresnek szentelt cirkuszi játékok napján hajtják végre tervüket, mivel Caesar, aki ritkán járt ki, s palotájába vagy kertjeibe zárkózott, a cirkuszi játékokra el szokott menni, s a látványosság víg hangulatában könnyebben hozzá lehetett férkőzni. A rajtaütés sorrendjét úgy beszélték meg, hogy Lateranus, mintha családi ügyekben kérne támogatást, könyörögve a princeps térde elé hull, és mint afféle bátor és hatalmas termetű ember, az óvatlan Nerót fellöki s lenyomva tartja, azután a földön fekvő és mozgásában akadályozott császárt az odarohanó tribunusok és centuriók és a többiek, kinek mennyi a bátorsága, leszúrják. Ebben a főszerepet Scaevinus igényelte magának, aki Salus vagy mások előadása szerint Fortuna ferentinumi templomából hozta el tőrét, s mint nagy tettre szentelt tárgyat hordozta. Piso közben Ceres templomában várjon, onnan Faenius praefectus és a többiek hívják ki s vigyék a táborba, vele Antonia, Claudius Caesar leánya, hogy a tömeget megnyerjék – ezt Gaius Plinius írja. Nekünk szándékunkban volt, hogy semmiféle hagyományt nem titkolunk el, bár képtelenségnek látszanék, hogy Antonia a nevét adta a hiú reménykedéshez és ilyen veszélyt vállalt, vagy hogy a hitvesi szeretetéről ismeretes Piso más házasságra kötelezte magát, ha ugyan az uralomvágy minden más érzésnél nem lángolóbb. (54.) De csodálatos, hogy ennyire különböző származású, rendű, korú, nemű emberek, gazdagok és szegények között milyen hallgatással tartottak meg mindent, mígnem az árulás megindult Scaevinus házából. A merénylet előtti napon hosszasan tárgyalt Antonius Natalisszal, majd házába térvén lepecsételte végrendeletét, s a hüvelyéből kihúzott tőrt, amelyről az imént számoltam be, kifogásolta, hogy a régiségtől tompa, és megparancsolta, hogy élesítsék ki kővel és izzítsák hegyesre, s ennek gondját a felszabadított Milichusra bízta. Egyben a szokottnál gazdagabb lakomát tartott, legkedvesebb rabszolgáit szabadsággal, másokat pénzzel ajándékozott meg; szomorúság és erős gondolkodás látszott rajta, bár csapongó beszélgetésével vígságot tettetett. Legvégül sebkötöző szereket, vérzéscsillapítókat készíttetett ugyanazzal a Milichusszal, akár tudott ez már az összeesküvésről és mindaddig hü maradt, akár nem tudott, és – mint a legtöbben írták – csak akkor fogott gyanút. Mert mikor a szolgalélek a hűtlenség jutalmát latolgatta magában, s egyszerre mérhetetlen pénz és hatalom forgott a szeme előtt, szétfoszlott benne a kötelességtudat és gazdájának élete és az elnyert szabadság emléke. Mert feleségének a tanácsát is megszívlelte, asszonyit és annál hitványabbat, mivelhogy a feleség még meg is akarta félemlíteni: hiszen sokan állottak ott felszabadítottak és rabszolgák, akik ugyanezt látták, és mi haszna sem lenne egyvalaki hallgatásának, viszont a jutalom egyé lesz, aki feljelentésével megelőzi a többit. (55.) Milichus tehát hajnalok hajnalán a serviliusi kertekbe megy, és mikor a kaputól elküldik, hajtogatja, hogy fontos és szörnyű hírt hoz. A kapusok bevezetik Nero felszabadítottjához, Epaphroditushoz, majd attól Neróhoz, ott a fenyegető veszélyt, a tekintélyes összeesküvőket és a többit, amit csak hallott, következtetett, mind elmondja: a gyilkolásra előkészített fegyvert is megmutatja, s követeli, vigyék oda a vádlottat. Scaevinus, mikor odahurcolták a katonák, és védekezni kezdett, azt válaszolta, hogy a tőrt, amelyet bűnül rónak fel neki, régóta szent örökségként tisztelték családjában, ő a hálószobájában tartotta, és most felszabadítottja csalárd módon lopta el tőle. Végrendeletet már többször lepecsételt, a napokat nem figyelte meg gondosan. Pénzt és szabadságot már azelőtt is adományozott rabszolgáinak, de most azért bővebben, mivel fogytán volt már vagyonának, és hitelezőinek szorongatása miatt a végrendeletben nemigen bízott. Valóban gazdag lakomákat rendezett mindig; életét kellemesen élte le, szigorú bírák kevéssé helyeselnék. Kötözőszert sebekre ő nem parancsolt semmit, de mivel vádlója úgyis annyi más, nyilván alaptalan dolgot vetett a szemére, hozzácsatolja ezt a vádat is, hogy aztán egyszerre legyen feljelentő és tanú. Nyomatékot is ad szavainak állhatatosságával, sőt még ő vádolja Milichust, mint becstelen és bűnös embert, hangjának és arckifejezésének oly biztonságával, hogy meginogna a feljelentés, ha Milichust nem figyelmeztetné a felesége: Antonius Natalis sokat tárgyalt Scaevinusszal titokban, és mindketten Gaius Piso bizalmasai. (56.) Odahívják tehát Natalist, és külön-külön hallgatják ki őket: miféle tárgyalás volt az, és miről? Ekkor támadt gyanú, mert nem egyező dolgokat vallottak, s megbilincselték őket. A kínzóeszközök fenyegető látását nem viselték el. Elsőnek mégis Natalis vall, aki az egész összeesküvést jobban ismerte, egyszersmind a vádolásban is járatosabb volt, előbb Pisóról, azután hozzáteszi Annaeus Senecát, akár mert közvetített közte és Piso közt, akár hogy Nero kegyét megnyerje, aki neheztelt Senecára, és minden eszközön kapott, hogy tönkretehesse. Ezután Scaevinus is, tudomást szerezvén Natalis vallomásáról, vagy mert úgy hitte: már minden kiderült és a hallgatásnak semmi haszna, hasonló gyámoltalansággal kiadta a többit. Közülük Lucanus, Quintianus és Senecio sokáig tagadott; majd az ígért büntetlenségtől megrontva, hogy késedelmüket jóvátegyék, Lucanus Aciliát, tulajdon anyját, Quintianus meg Clitius Gallust, Senecio pedig Annius Polliót, legjobb barátjaikat nevezték meg. (57.) De közben Nerónak eszébe jutott, hogy Volusius Proculus feljelentése alapján őrizetben tartják Epicharist, s úgy vélvén, hogy női test nem bírja a fájdalmat, kínpadra vonatta. De Epicharist sem verés, sem égetés, sem kínzóinak haragja – akik annál kegyetlenebbül gyötörték, hogy egy asszony ne dacoljon velük, – nem bírta rá arra, hogy a vádakat ne tagadja. Így a vallatás első napja eredménytelen maradt. Másnap, mikor ugyanilyen kínzásokra hurcolták egy hordszéken (mert tagjainak kiforgatása után már állni sem tudott), a melltartó letépett szalagját hurok módjára a szék támlájához kötötte, beledugta a nyakát, és teljes súlyával ránehezedvén, már úgyis fáradt lélegzetét kipréselte: annál híresebb példa, mivel felszabadított nő létére ilyen súlyos helyzetben idegeneket és majdnem ismeretleneket védeni próbált, amikor szabadnak született férfiak, római lovagok és senatorok, akiket nem érintett kínzóeszköz, szeretetük legkedvesebb zálogait is odadobták. (58.) Mert Lucanus, Senecio és Quintianus sem mulasztotta el, hogy tömegével szolgáltassa ki a résztvevőket, miközben nőttön-nőtt Nero félelme, bár megsokszorozott őrséggel vétette magát körül. Sőt katonai egységekkel rakta meg a falakat, rátelepedett a tengerre és a folyóra, és a várost is szinte őrizetbe vétette. S a tereken, a palotákban, a földeken és a legközelebbi községekben is gyalogosok és lovasok száguldoztak, közöttük germánok, akikben – mint idegenekben – bízott a princeps. Ezután, szünet nélkül, megkötözött csoportokat hurcoltak oda és a kert kapuja előtt várakoztatták őket. És ha egyszer védekezésük elmondására bemehettek, az összeesküvők iránt mutatott rokonszenvet, a véletlen beszélgetést és váratlan találkozást, ha vendégségben vagy látványosságon együtt voltak, mind bűnnek vették, s Nero és Tigellinus kegyetlen vallatásán kívül Faenius Rufus is erősen szorongatta őket, mert a feljelentők őt még nem nevezték meg, és hogy elhitesse, semmiről nem tud, kíméletlennek mutatkozott társai ellen. Ugyanő volt az, aki Subrius Flavusnak, mikor mellette állott s odaintett, hogy a kihallgatás közben kirántsa-e kardját s végrehajtsa-e a gyilkosságot, fejét rázva nemet mondott s így megtörte a már a markolathoz nyúló kéz gyors elhatározását. (59.) Voltak, kik az összeesküvés elárulása után – miközben még folyt Milichus kihallgatása, és Scaevinus határozatlankodott –, arra buzdították Pisót: menjen a táborba, vagy hágjon fel a szónoki emelvényre s próbálja megnyerni a katonaság és a nép részvétét. Ha vállalkozásához összeesküvő társai is csatlakoznak, követni fogják őket a beavatatlanok is, és nagy lesz a híre a megmozdulásnak, ami igen sokat jelent, ha új helyzet alakul ki. Ilyesmivel szemben Nero semmi intézkedést nem tett. Még bátor férfiak is megriadnak váratlan dolgoktól, nemhogy az a komédiás, akit legfeljebb Tigellinus kísérne a szajháival, fegyveresen szembe merne szállni. Próbával sok minden megtörténik, amit tunya emberek elérhetetlennek gondolnak. Hiába reménykedik hallgatásban és hűségben, mikor annyi összeesküvő elszántságáról és testi állapotáról van szó: kínzással vagy jutalommal mindent el lehet érni. Jönni fognak, hogy őt is bilincsbe verjék, majd végül méltatlan halállal kivégezzék. Mennyivel dicséretesebben pusztulna, ha magához ölelné az államot, ha segítségért kiáltana a szabadság megmentésére! Inkább tagadja meg a katonaság, hagyja cserben a nép, csak ő maga haljon őseinek, utódainak tetsző halállal, ha életét idő előtt ragadják el tőle. Minderre meg sem mozdult, a nyilvánosság előtt is csak rövid ideig mutatkozott, majd otthon magányosan készült a végre, míg csak egy katonai osztag nem jött, amelybe Nero újoncokat vagy nemrég szolgáló katonákat válogatott ki: mert a régiektől féltek, mint akiket a rokonszenv megfertőzött. Úgy halt meg, hogy karján feltépte az ereket. Végrendeletével, a Nerónak szóló rút hízelgésekkel felesége iránt érzett szerelmének adózott; ezt az alacsony származású és csak testi szépségével érvényesülő asszonyt barátjának házasságából ragadta el. Az asszony neve Satria Galla, előbbi férjéé Domitius Silus; a férfi beletörődésével, a nő erkölcstelenségével Piso rossz hírét terjesztette. (60.) Nero ezek után Plautius Lateranus kijelölt consul kivégzését kapcsolja az eddigiekhez, oly sietősen, hogy még gyermekeinek megölelését, még a halál rövid megválasztását sem engedte meg neki. A rabszolgák kivégzésére fenntartott helyre hurcolják, Statius tribunus kezétől kapja a döfést, miközben állhatatosan hallgatott és egyetlen szóval sem vetette a tribunus szemére ugyanabban való részességét.
 
  A Tiberisen vontatóhajó volt indulóban
g
Glossza a britanniai lázadás leverése (Kr. u. 60 vagy 61) és a Piso-féle összeesküvés (Kr. u. 65) közt legalább négy év telt el.
, mely kelmét, ruhát, cipőt,
edényt s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
edényt, s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
egyéb háziszert vitt Londoniumba, a britanniai
ínséges
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
inséges
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
népnek, mely a hadjárat alatt lerongyolódott és elszegényedett.  
  Alig ment el a hajó, egy vitorlás érkezett, mely tömlőben és hordókban görög bort hozott.
Sípolást
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Sipolást
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lehetett hallani, a parti élet megelevenedett, a raktárak mozogni kezdtek. Kikötői hordárok terheket
cipeltek vállukon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
cipeltek, vállukon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fejükön, a kalmárok, kik az
árukat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
várták, kiabáltak a munkásokkal.  
  Egy másik gálya, mely Alexandriából lenszövetet, arabiai fűszert szállított, fáklyák
fényénél
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fényenél
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rakodott ki. Mindenféle keletiek jöttek, kik nézték az előttük elterülő várost és a parton tolmácsok útján
igyekeztek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
igyekezték
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
magukat megértetni a rómaiakkal. A
tartományok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tartományosok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tarka-barka emberanyaga volt ez, melyet még a koldusok is lenéztek.  
  Az éjszaka leszállt. Csak a Tiberis nagy S betűje fénylett, meg néhány olajlámpa.  
  Később még egy hajó futott be
g
Glossza a római flotta a misenumi hegyfoknál állomásozott, a nápolyi-öböl nyugati csücskénél.
, melyen a misenumi hajóraj tengerészei jöttek Rómába.  
  Óriási lármával, káromkodva, veszekedve kikötöttek, rendetlenül ugráltak ki a hajóból, a parton összefogództak hárman-négyen
és indultak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és úgy indultak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
befelé.  
  Semmi jó nem nézett ki belőlük. Arcukat karmolás és harapás
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Üveggyöngyöt viseltek lesült nyakukon, érmet, a viharok ellen, fülükben függőt. Karjuk tele volt írva
g
Glossza tetoválások.
mindenféle jellel, horgonnyal, hajóval. Csak a szemétnép ment tengerésznek, az,
melyiknek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
melyiknek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
1800 sestercius alatt
állt a vagyona
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
állt vagyona
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a többi inkább a gyalogságnál, vagy lovasságnál szolgált, mert ott a szolgálat könnyebb.  
  Két köpcös tengerész, ki eddig a raktárakban rejtőzködött, várta a hajót a kikötőhídnál. Az egyik valamivel magasabb, mint a másik.  
 
– Hé, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hé – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a magasabb egy matróznak, aki partra szállt – mi újság?  
  – Semmi – válaszolta az és ölelkezve ballagott egy sápadt, betegesnek látszó fiúval, kinek szorongatta vékony kezét.  
  Most az alacsonyabb állított meg egy matrózt.  
  – Hová bajtárs?  
  – Kifelé.  
 
– No, ne
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– No ne
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
siess olyan nagyon – szólt és megfogta
karját. – A misenumi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
karját. A misenumi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajórajból vagytok?  
  – Onnan.  
 
– Mondd, – kérdezte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Mondd – kérdezte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a magasabb – mi volt ma ebédre?  
  A matróz elfintorította orrát:  
  – Hát az, ami rendesen. Szálkás sós hal, meg zabkenyér.  
  A magas és alacsony nevetett.  
  – De bor csak volt? – kérdezték.  
  – Az ám. Tengervíz.  
  – Hát hús?  
  – Hetek óta nem láttunk. Csak emberhúst.  
  Megint
nevettek mind
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nevettek, mind
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a hárman.  
  – Van pénzed? – kérdezték tőle.  
 
Rázta fejét.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Rázta a fejét.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  – Szóval már zsoldot se kaptok?
Ej haj
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ej-haj
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, de jó bolondok is vagytok, hogy szolgáljátok a császárt.  
  A beszélőket egy csomó matróz vette körül.  
  Az alacsonyabb most megszólalt:  
  – Hát pajtások, akartok-e enni, meg inni? Itt van mindegyiteknek egy-egy arany – és szétosztott egy csomó
aranyat, – menjetek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aranyat – menjetek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mulassatok. Mert azért van
ám, aki
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ám aki
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rátok gondol. Pisonak hívják. Ne felejtsétek a nevét. Calpurnius Pisonak.  
  A magasabb szintén beszélt, egy másik csoportnak.  
  – A tengerészek
éheznek, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éheznek – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– disznóság, a tengerészek éheznek. Nero pedig dőzsöl.  
  A matrózok szétszéledtek, kis
kocsmákba s a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
korcsmákba, s a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
két köpcös hamar
eltűnt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eltünt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a
raktárak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
raktárok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mélyében. Egy lámpa világánál aztán összevihogtak. Tengerészruhában, övvel és sapkában állott szemközt: Zodicus és Fannius.  
  Mióta a császári kegy nem jövedelmezett, ebből éltek, még pedig jól és zsírosan. Összeköttetésben álltak az elégedetlen főurakkal, kik azon dolgoztak, hogy a népet felvilágosítsák és megértessék vele, hogy
tulajdonképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tulajdonképen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő elégedetlen. Munkájuk azonban nem ment könnyen. Maga a nép, noha szűkösen élt, nem volt elégedetlen, hiszen az utcán és cirkuszban még ő uralkodott. Az, amit a
szenátorok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatorok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és patriciusok beszéltek, nem érdekelte, a köztársaság emléke olyan messze volt, hogy nem is tudta, mi az. Az öreg katona, ki hátizsákjában még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lelt valamit, a forradalmárok beszédére tagadóan rázta fejét, melybe sehogy se fért a lázadás gondolata. Hiszen a katonaéletet megszokta, tizennyolc éves korától kezdve, mikor beállt a
légióba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
legióba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s ő is úgy akart szolgálni a császárnak,
mint az apja
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mint apja
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ki huszonöt évet töltött ott és
aztán, mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aztán mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
veterán távozott.  
  Zodicus örült a mai eredménynek. Sietve útnak eredt, csavargós utcákon, Fanniusszal együtt, Flavius Scaevinus
szenátor
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senator
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
háza felé, hol éjjel az összeesküvők tanácskozni szoktak.  
  Az éjszakára alapjában semmi szükségük se volt, akár nappal is találkozhattak volna, de az összeesküvők ragaszkodtak az éjszaka titokzatos lepléhez. Ezt regényesnek és izgatónak érezték. Szemük előtt a Julius Caesar elleni összeesküvés lebegett
g
Glossza Valóban Caesar meggyilkolásának forgatókönyvét szerették volna követni.
, melynek minden mozzanatát lemásolták s közben alig gondoltak arra, mit is szándékoznak tenni. Színpadiasan mozogtak és úgy is cselekedtek.  
  Zodicus a kapu előtti rabszolgának, aki régóta ismerte, ezt mondta
fontoskodva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ezt mondta, fontoskodva
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
:  
  – Jóbarát.  
  Majd
Fanniusszal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Fannius-szal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
együtt bement egy terembe. Ez volt az összeesküvők tanyája.  
  Szokása szerint megállt a terem közepén, jobb karját felemelte és állt, mintegy szoborrá
válva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
.  
  – Forradalom – szólt végül.  
  – Cassius – kiabáltak feléje komolyan is, gúnyosan is.  
  Ő volt Cassius.  
  Fannius pedig Brutus. Az tőrt hordott keblében s ahányszor idejött, kivette és fölvillogtatta.  
  – Összeesküvés – suttogta rekedten.  
  – A tengerészek éheznek – hörögte Zodicus. – Cselekedjünk.  
  – Cselekedjünk – ismételte Fannius.  
  Nem igen ügyeltek rájuk. Az összeesküvők nyomott hangulatban tanácskoztak. Piso, az összeesküvés feje, előkelő úr, dúsgazdag patricius, kinek már rengeteg pénzében van a vállalkozás, felleges homlokkal ült közöttük és kétkedve nézte a szedett-vedett társaságot, mellyel annak idején
hiúságból
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hiuságból
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szövetkezett. Ő nem volt határozott híve a köztársaságnak, csak Nerot
gyűlölte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mindenáron változást óhajtott. De időközben kiesett kezéből a gyeplő. Így se előre, se hátra nem tudott jutni, se szabadulni, se
ittmaradni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itt maradni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. Nem tudta, hova sodródik.  
  Azok, akik mögéje sorakoztak
g
Glossza a Piso-féle összeesküvés valójában két részből, egy senatori, és egy katonai összeesküvésből tevődött össze. Ez utóbbiak a testőrcsapatok tisztjeiből állt.
, hasonlóan gondolkoztak.
Lovagokból, nemesekből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Lovagokból és nemesekből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kerültek ki, kik főkép azt hánytorgatták föl, hogy a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hatalma megcsökkent és jól esett elmondaniok azt, amit a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
el kellett hallgatniok. De hogy kibeszélték magukat, minden tetterejük elfüstölgött.  
  Flavius Scaevinus, a házigazda, rendkívül óvatos ember volt. Ő bár egyetértett mindenkivel abban, hogy Nero uralmát meg kell dönteni, de azért minden szót megfontolandónak tartott s állandóan remegett. Ünnepélyesen
megíratta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megiratta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
végrendeletét, nyilt
színen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
készült a merényletre, mely egyre halasztódott. Africanus
Quinctianus, Tugurinus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Quinctianus, Julius Tigurinus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, Nero egykori
barátjai, most
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
barátjai most
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azzal tették magukat hasznosakká, hogy adatokat szolgáltattak ellene. Ezek a mérsékeltek általában mind gazdag és hatalmas emberek voltak s csak azért lázadtak föl, hogy még gazdagabbak és hatalmasabbak legyenek.  
  Az összeesküvők szélső pártja, mely azonnal cselekedni akart és nyiltan
köztársaságot akart
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
köztársaságot kivánt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen az éjszakán összetűzött Pisoékkal. Most amiatt támadták őket, hogy Piso a merényletet váratlanul és érthetetlenül
meghiúsította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meghiusította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Megbeszélés szerint Baiaeba csalta a császárt, aki
kíséret
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséret
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül el is ment hozzá, de utolsó pillanatban még se engedte meggyilkoltatni őt, mert eszébe ötlött, hogy Nero a vendége és római patricius nem él vissza a vendégjoggal.
g
Glossza az ókorban rendkívül fontos szokásjog volt a vendégbarátság.
 
  – Még nem érkezett el az
idő – védekezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
idő, – védekezett
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso tétován
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, tétován
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. – Kire támaszkodjunk?  
  – Az erőnkre – kiabált vissza valaki az asztal aljáról, hol a forradalmi párt hangoskodott.  
  Itt többnyire katonatisztek ültek. Lucius Silanus, a vezér, Sulpicius Asper, a testőrcsapatok századosa, Subrius Flavus a néptribun és Foenius Rufus.  
  Az, aki
közbeszólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közbeszólott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fölkelt. Most lehetett látni, kicsoda. Lucanus volt, aki két katona között foglalt helyet.  
  Dúltan és sápadtan érkezett meg
száműzetéséből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
számüzetéséből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az összeesküvés
hírére
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hirére
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szép arcát már ráncok szelték át. Az a hit, mely egykor sugárzott róla, nem volt többé, csak a
gyűlölet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hogy
bosszút
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bosszut
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
álljon, az öntött beléje erőt, az adott célt leromlott életének. Lobogott a haragtól.  
  Különben fáradtnak látszott. Nagy munkáját
g
Glossza A Pharsaliát valójában nem fejezte be Lucanus. Az eposz valóban Nero dicsőítésével kezdődik, az egész műben azonban világos a Caesar- és császárellenes tendencia.
, melyet évekkel ezelőtt kezdett, távol a Várostól, befejezte. De a Pharsalia, mely a császárok dicsőitésével indult, utolsó könyveiben már Pompeiust magasztalta és Caesar
végül mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végül, mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gyilkos meredt föl, hullahalmok tetején. A költő elszánt köztársasági lett, a régi szabadság visszasóhajtója.  
  – A zsoldosok nem
lázonganak, – folytatta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
lázonganak – folytatta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso – élnek a táborban, a sáncok között, ahogy eddig, feleségeikkel és gyermekeikkel. Enni is kapnak.  
  – És a nép? – szólt egy nő, hatalmas hangon.  
  Epicharis volt, egy szabados nő
g
Glossza Epicharis nem dolgozott hajógyárban. Azt sem tudjuk, volt-e hajógyár Misenumban.
, aki rövidre nyírt hajat viselt s olyan
húsos-piros
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
húsos, piros
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
arccal és akkora lábakkal, kezekkel rendelkezett, mint egy lovaskapitány. Már régóta dolgozott a misenumi
hajógyárban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hajórajban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hol a tengerészeket pártütésre akarta bírni s vad színekkel festette le nekik Nero gaztetteit.  
  – A nép – felelt Piso szomorúan – tudni se akar rólunk. Kocsiversenyekre jár és tapsol. Sajnos, nem nekünk. Munkátlan még
mindíg nincs
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig, nincs
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
annyi, amennyi kellene. Mindenről pontosan vagyunk értesülve. A kékfestők, takácsok, pékek, hajósok, tutajosok, ácsok, mészárosok, olajkereskedők, süteményárusok nem akarnak mozdulni. Dolgoznak és valahogy megélnek.  
  – De az anyagyilkos csak nem élhet tovább? – szólt Lucanus.  
  – A nép – felelte Piso – nem hiszi, hogy ő a gyilkos.  
  – Róma fölgyujtója – mondta Lucanus.
g
Glossza KD másutt nem említi a 64-es évben bekövetkezett hatalmas tűzvészt. Egyesek szerint Nero gyújtatta föl Rómát, ezt a változatot azonban már az ókorban is kétségbe vonták.
 
  – Mindenki
tudja, – állapította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tudja – állapította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tudja – állapitotta
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
meg
Piso – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezt a mesét mi találtuk ki.  
  – Mire várunk? – kérdezte most Lucanus
gyűlölettel
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyűlölettől
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – A jobb időre – szólt Piso szerényen.  
  A szélső párt felállt, végigmérte a mérsékelt forradalmárokat.  
  – Arra
várunk, – süvöltött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
várunk – süvöltött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus
hangja – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hangja, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mindnyájunkat megöljenek.  
  Nem tudta magát türtőztetni s hozzátette:  
  – Éljen a császári köztársaság.  
  Izgalomtól remegve nézett farkasszemet velük.  
  – Mit akartok? – kiabálták a mérsékeltek.  
  – Éljen a császár – mondta Lucanus gúnyosan, a szélső párt hahotája közben.  
  Mindenki érezte, hogy a két párt jobban gyűlöli egymást, mint a császárt. Nerot Piso és Silanus inkább szereti, mint egymást.  
  – Így nem lehet tárgyalni – szólt
Piso és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Piso – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beszédbe kezdett.  
  Ezt új beszéd követte, melyre másik beszéd felelt. A régi latin ékesszólás szép építményével, tömör mondataival, izzó szenvedélyével újra jelentkezett, mihelyt forradalmárok találkoztak egymással.  
  De a szélső párt gyors cselekvést követelt, azt akarta, hogy Ceres ünnepén, mikor Nero cirkuszban lesz, Lateranus
konzul
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
consul
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kérvényt
nyujtson
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nyújtson
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
át Neronak, úgy mint Metellus Julius
Caesarnak, s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Caesarnak s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a többiek elé boruljanak, úgy mint Brutus, Cassius és Casca, aztán szúrják le. A régi emlék mindenütt
kísértett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kisértett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – Korai – mondta Piso.  
 
– Késő, – visongott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Késő – visongott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Epicharis – holnap
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Epicharis, – holnap
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kell. Vagy ma.  
  – Ha nincs egy római, aki megtegye, akkor magam döföm le a rossz
verselőt – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verselőt, – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus.  
  – Színt kell vallani – ordította Epicharis.  
  Natalis, egy mérsékelt összeesküvő, aki Seneca szabadosa
volt, s belőle
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
volt és belőle
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gazdagodott meg, elkapta a szót és gúnyosan kérdezte:  
  – Hol van Seneca? Az nem vall
színt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
?  
 
– Beteg – felelték.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Beteg, – felelték.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza Seneca ebben az időben valóban beteg volt.
 
  – Kormányozható betegsége van.  
  – Otthon
ül, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ül – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá Natalis – bölcselkedik. És majd ahhoz a párthoz csatlakozik, amelyik győz.  
  Lucanus indulatra gerjedt.  
 
– Hallgassatok, – kiáltott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hallgassatok – kiáltott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– ő költő, semmi köze senkihez és semmihez. Se hozzánk, se tihozzátok – és elfehéredett.  
  Megijedt tulajdon hangjától és szégyelte, hogy szenvedélyes tehetsége ide vezette, ebbe a ronda és aljas társaságba, a császár udvarából, mely szintén ronda és aljas volt. Mit is kereshet egy költő bármilyen politikai táborban? Leült, nagyon leverten. Nem érezte magát többé költőnek. Élete olyan értéktelen volt, hogy szívesen odaadta volna akármelyik pártnak, ingyen.  
 
Senecat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Senecát
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azonban mind a két párt
magáénak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
magának
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
követelte. Tisztelt és nagy neve szájról-szájra szállt, csak róla suttogtak, aki nem volt jelen és egyáltalában nem érintkezett velük.  
  Zodicus és Fannius hallgatott. Elheveredtek az ágyon s nem kis érdeklődéssel figyelték a történőket, noha nem láttak világosan, hányadán vannak. Ezért minden helyesléstől, vagy tiltakozástól szigorúan tartózkodtak. De hogy a kedv lelankadt, arra a területre léptek, melyen biztosan mozogtak. Az új Cassius és Brutus Piso mellé telepedett, magyarázta neki mind a kettő, mennyit
fáradt és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fáradt, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hogy még mennyi a tennivaló a néphangulat fenntartására, a forradalom biztosítására. Piso megvakarta
bölcs kopasz
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bölcs, kopasz
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
fejét és előkereste pénzét. Tudta mit jelent ez.  
  Az ülés most már oszladozott. Nem is határoztak semmi érdemlegeset és senki se volt tisztában miért járt itt, csak Zodicus és Fannius.  
  Lucanus csodálkozva nézett rájuk:  
  – Kik ezek? – kérdezte Subriustól, a testőrcsapatok tribunjától.  
  – Költők.  
  Lucanus fölvonta egyik vállát.  
  – Kik?  
  – Köztársaságiak, forradalmárok. Lucanus most a másik vállát is fölvonta.  
  – Ha őket
látom, – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
látom – és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
átölelte a tribunt – akkor úgy érzem, hogy nem vagyok költő. És ha ők
gyűlölik
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölik
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nerot, akkor én szeretem őt.  
  Pocsék és keserű kudarccal végződött az összeesküvés. Sokan elszöktek féltükben, sokan elaludtak. Epicharis, a kövér és lelkes forradalmárnő köpködött az undortól.  
  Lucanus már csak nevetett.  
  Utolsó pillanatban, hogy menni készültek, az udvarról besétált a terembe egy kutya. Hatalmas,
vörösszőrű
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vörös szőrü
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
állat, a házigazda kedves ebe, derékig ért a vendégeknek. Lucanus sokáig
nézegette vörös bundáját
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nézegette rőt bundáját
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, majd
rákiáltott:
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rákiáltott?
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
 
– Nero!
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Nero.
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  A többiek ujjongva ismételték a kutya új nevét, melyet egyértelműen elfogadtak.  
  De ez volt az egyetlen dolog, melyben megállapodtak.  
  Epicharist, amint hazafelé ment a külső városba, szegényes bérelt szobájába, még azon az éjjelen elfogták.  
  Nem ellenkezett. Egy szót
sem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
se
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szólt. De benn a börtönben sem akart beszélni.  
  A katonák végigvágtak arcán,
orrából, szájából
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
orrából-szájából
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
orrából szájából
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
patakzott a vér, testét rongyokká tépték, még se tudtak belőle kicsikarni egyetlen szónyi vallomást sem. Az a tüzes és ékesszóló száj, mely annyit beszélt a tengerészeknek, mintha elfáradt volna a beszédben és céltalanná válna, mihelyt börtönbe került, néma maradt. Később fölakasztotta magát cellájában. A némaságot, melyet magára
vállalt új, el
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vállat, új és el
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállalt, uj, el
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nem múló némasággal tetézte, melyet
senki se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senkise
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
törhet meg.  
  Piso azonban öngyilkos lett és akkor kiderült minden. Epaphroditust felkereste az az ajtónálló rabszolga, aki Zodicust és Fanniust beengedte. Flavius Scaevinust, a gazdáját
letartóztatták. Megtalálták
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
letartóztatták, megtalálták
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nála a végrendeletét. Utána hurokra került Natalis is. Aztán elcsípték az egész társaságot, Zodicust és Fanniust kivéve, akik idejekorán kereket oldottak.  
  – Seneca – dadogták mindannyian.  
  Most is csak az ő nevét lehetett hallani. Az összeesküvők mind őt emlegették, mert tudták, hogy a híres
író, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
író a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
császár barátja és azt remélték, így enyhébb lesz a büntetésük.  
  A nemesek és lovagok egymást adogatták föl
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azt, amit még nem mondhattak egymás szemébe az összejöveteleken, kéjelegve kiabálták ki. Csak a szélsőpárt néhány embere viselkedett méltóságosan. A katonák, akiknek mesterségük az ölés és meghalás, nem hoztak szégyent a forradalomra. Sulpicius Asper utoljára a császár szemébe köpte minden megvetését és úgy halt meg. Sokakat az elfogatásuk színhelyén öltek meg. Lateranusnak azt sem engedték meg, hogy gyermekeit megölelje, a tribun,
otthonában
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
otthon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, saját kezével fojtotta meg.  
  Nero tombolt. Az összeesküvés, melynek gondolatától azelőtt rettegett, fölpezsdítette, láthatóan örült, hogy most jó lelkiismerettel, biztonságosan
ítélkezhet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itélkezhet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és folyton parancsolt. Világosság derült reá, végre tudta, mit kell tennie.  
  Már megteltek a börtönök, hely se volt több, de
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
újakat hoztak. A hivatásos
besugókon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgókon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kívül a rabszolgák és szabadosok is működtek, kik urukat egy tíz év előtti pofonért
beárulták s a város
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beárulták és a Város
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megdermedt a rémülettől. Fényes nappal éjféli csönd borult a házakra. Zárt
szobába
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szobában
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
se mertek beszélni, a falaknak is fülei voltak. Egy-egy alak sompolygott az utcán. Nem lehetett tudni, fél-e, vagy ijeszt,
besugó-e
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgó-e
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, vagy leendő áldozat, vagy talán
mind a kettő
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindakettő
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
egyszerre. Aki beszélt, az
gyanús
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
volt, aki hallgatott, az még
gyanúsabb
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanusabb
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szidni a császárt halál, de dícsérni és
hízelegni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hizelegni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hízelegni
n
Jegyzet [G2] hizelegn
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szintén veszedelmes, mert ezzel az illető bizonyára csak takarni akar valamit.  
  Százan és százan haltak meg
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Ezután már minden válogatás nélkül űzte a gyilkolást; mindegy volt, ki az, mindegy volt, van-e ok rá. Elég, ha annyit említek, hogy Salvidienus Orfitus ellen az volt a vád, hogy a forum környékén fekvő palotájának három bolthelyiségét bérbeadta egyes államoknak megszálló helyül, Cassius Longinus, a vak jogtudós ellen az, hogy őseinek képsorozatában bent hagyta a Caesargyilkos Gaius Cassiusnak képmásait…”
egy régi Cassius- vagy Brutus-szobor miatt, mely fönn porosodott a padláson. Némelyeket azért szúrtak le, mert állítólag a szobrok előtt kicsit meghajtották fejüket.  
  – Kiirtani az egész
nemességet, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nemességet – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Elég gyakran ejtett egy-egy félreérthetetlen célzást, hogy a még megmaradt senatorokat sem fogja kimélni s ezt a rendet egyszer majd csak kitörli az államból s a helytartóságokat és a hadseregeket majd a római lovagoknak és volt rabszolgáinak fogja juttatni.”
– csak a nép maradjon.  
  Nero boldog volt és friss. Az emberek pedig szomorúak. Olyan leverten ültek szobáikban, mint egykor a császár.  
  – Ki van még? – kérdezte Epaphroditustól.  
  – Mindenki
megbűnhödött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megbűnhődött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megbünhődött
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– válaszolt a titkár.  
  – Csak minden menjen a maga rendjén – szólt. – Meg kell szokni. Akkor a halál se rettenetes. Csoda ez? Az arc elsápad, a szív megáll. Nem is csoda.
g
Glossza Visszautalás a 2. fejezetre
 
  A titkár figyelte Nero arcát, melyen művészi öröm lángolt:  
  – De azért
érdekes, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekes – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hozzá a császár – talán az egyetlen érdekes a földön. Néha nevetséges. Egyik-másik olyan fontoskodó méltósággal nyúlik végig, hogy el kell magamat kacagnom. Vannak aztán különösek is. Azok megmerevednek és érzem valaminek a kezdetét, aminek
soha se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sohase
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lesz vége. Minden halott az élőnek a szobra. Nem gondolod, hogy aki öl, az szobrász? Csak most
ízlelem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
izlelem meg az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
életet, csak most tudom mit szabad nekem, amit még egy császár se tudott igazán. Semmi se tilos – és nagy mozdulatot
tett a kezével.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tett kezével.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  Ezt a kéjet elaprózta
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „…végül Paetus Thrasea ellen az [ volt a vád], hogy búskomor és olyan tanítós arca van.”
, kis adagokra osztva élvezte, készült reá. Thrasea Poetus
szenátort
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatort
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, akit gyűlölt, mert nem járt
színházba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinházba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mert nem nyilatkozott a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, pörbe fogta és hosszú, lelkiismeretes tárgyalás után végeztette
ki azzal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ki, azzal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az indokolással, hogy olyan komor az arca, mint egy tanítónak. Máskor
csak egy felvillanó
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
csak felvillanó
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ötlet volt az egész
g
Glossza Lepidát 59-ben gyilkoltatta meg.
. Valamit elgondolt, amit mindjárt meg kellett tennie. Lepidat, a nagynénikéjét, aki kiskorában nevelte, igen szerette,
de hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
de egyszer hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az öreg nénike megbetegedett és hashajtót kért, ő halálos mérget küldött neki.
Egyiptomi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Egyptomi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
helytartója megfürdött
g
Glossza Cassius Dio, 63, 18: „Minek [ említsem], hogy Caecina Tuscust száműzte, amiért Egyiptom legatusaként megfürdött abban a fürdőben, amelyet a császár alexandriai érkezésére építettek.”
a császár kádjában, ezért egy pillanat mulva elpusztult. Másik nagynénjének, Domitianak
g
Glossza Domitia Lepidát is 59-ben ölette meg Nero. Cassius Dio, 61, 17: „Megmérgezte a nagynénjét, Domitiát is, akiről pedig azt mondogatta: úgy tiszteli, mint tulajdon anyját. Nem várta meg, hogy néhány nap múlva az öregségébe haljon bele, hanem vette a bátorságot, és őt is meggyilkolta. Azért sietett ezzel a tettel, hogy megszerezhesse a Baiaeban és Ravennában fekvő birtokait.”
pedig amiatt kellett meghalnia, mert Baiaeban és Ravennában villái voltak, melyekre ő
áhítozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
áhitozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  A halottakat
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megnézte. Sorban hevertek előtte
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő kereste, mi van bennük, a nyitott szemükben és agyvelejükben. De nem találta.  
  Egyszer mulatott a nemesekkel
g
Glossza Tacitus, Annales, 14, 57: „Sullát hat nap múlva Massiliába küldött gyilkosok még a félelem és szóbeszéd elterjedése előtt megölik, mikor étkezéshez az asztalnál elhelyezkedett. Rómába vitt fejéből Nero gúnyt űzött, mintha a korai őszülés csúfította volna el.”
. Különösnek találta, hogy Scyllának olyan nagyon ősz a feje. Izgatottan eltávozott, majd palotájába hozatta fejét, az ember nélkül.  
  – Milyen ősz most is – szólt ámuldozva.  
  Mikor
Rubellius
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ruballius
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Plautus fejét vitték eléje, mosolygott
g
Glossza Cassius Dio, 62, 14: „Megölette Plautust, majd amikor annak elébe hozott fejét megpillantotta, így szólt: »Nem tudtam, hogy ekkora orra van. «”
:  
  – Nagy orra van – mondta – és ez most még furcsább.  
  Nem tudott ellenállni ennek a játéknak, ennek a nagy-nagy
kíváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s folytatta tovább.  
  Esténként, néhány katona
kíséretében
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséretében
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, kiment az utcára, mint valaha, fiatalkorában és megállíttatta a járókelőket.  
  Az első ember elé lépett:  
  – Halj
meg, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– akárki
vagy – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vagy és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szívébe
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szivébe
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
döfte tőrét.  
  Az ismeretlen porba bukott.  
  – Ártatlan vagyok – mondta haldokolva.  
 
– Tudom, – felelte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Tudom – felelte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– Tudom – felelt
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár – annál
érdekesebb – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekesebb, – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nézte figyelmesen, hogy múlik ki az ismeretlen.  
 
X (Close panel)Verzió: G : A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai. KOSZTOLÁNYI Dezső, A véres költő [Budapest], Genius [1921], 257 p.; KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő [Budapest], Genius [1929], 257 p.
 
XXIX.
FORRADALOM
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Forradalom.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A fejezet forrása: Tacitus, Annales, 15, 48–60: „Ezután lép consuli hivatalába Silius Nerva és Atticus Vestinus, mikor már megkezdődött és meg is erősödött az az összeesküvés, amelyhez versengve csatlakoztak a senatorok, lovagok, katonák, még asszonyok is, részint mert Nerót gyűlölték, részint mert Gaius Pisót kedvelték. A Calpurnius-nemzetségnek ez a sarja, aki apai nemessége révén sok jeles családdal volt rokonságban, a nép körében nagy hírnek örvendett, erénye vagy erényekhez hasonló látszatok miatt. Mert ékesszólását polgártársainak védelmezésére, bőkezűségét barátai javára használta, de ismeretlenekkel is nyájasan beszélt és érintkezett; előnyére váltak véletlen adta vonásai is: nyúlánk termete, szép arca; de távol állott tőle a jellembeli komolyság vagy az élvezetek mérséklése; a könnyedségnek és pompakedvelésnek, néha a fényűzésnek is hódolt, s ezt a többség helyesnek találta, mivel ily édes bűnöknek közepette a legfőbb hatalmat sem feszesnek, sem túl szigorúnak nem akarja. (49.) Az összeesküvés kezdete nem az ő vágyából fakadt, mégsem tudnám könnyen megmondani, ki volt az első kitervelője, kinek az ösztönzésére jött létre az, amit oly sokan felkaptak. Hogy a legbuzgóbb Subrius Flavus, egy testőrosztag parancsnoka, és Sulpicius Asper centurio volt, halálukban bizonyított állhatatosságuk mutatta meg. Lucanus Annaeus és Plautius Lateranus is eleven gyűlöletet vitt az összeesküvésbe. Lucanust személyi okok fűtötték, mivel költeményeinek hírét Nero igyekezett elfojtani, s bemutatásukat hiú vetélkedésből már régebben megtiltotta; Lateranust, a kijelölt consult, nem jogtalanság, csak a köz szeretete késztette csatlakozásra. Flavius Scaevinus és Afranius Quintianus viszont, mindketten a senatori rendből, hírük ellenére vágtak bele ilyen merész tettbe, mert Scaevinusnak a tobzódástól zilált volt az elméje, és ezért álmosságtól bágyadtan élt, a hírhedten elpuhult Quintianus pedig, kit Nero gyalázkodó versével közmegvetésnek tett ki, a sértést akarta megbosszulni. (50.) Miközben tehát egymás közt vagy baráti társaságban elejtett szavakkal tárgyalják a princeps bűneit és a birodalom közelgő végét, s hogy választani kell valakit, ki a megfáradt államon segítene, máris megnyerték Claudius Senecio, Cervarius Proculus, Vulcacius Araricus, Iulius Augurinus, Munatius Gratus, Antonius Natalis, Marcius Festus római lovagokat. Közülük Senecio, Nero legbizalmasabb környezetének tagja, továbbra is fenntartotta a barátság látszatát, és ezért annál több veszélynek volt kitéve; Natalis részese volt Piso minden titkának; a többi a helyzet megváltozásában reménykedett. Subriuson és Sulpiciuson kívül, akikről már megemlékeztem, katonákat is bevontak, Gavius Silvanust és Statius Proximust, a testőrség tribunusait, Maximus Scaurus és Venetus Paulus centuriókat. De legfőbb támaszukat Faenius Rufus testőrparancsnokban látták, akit – feddhetetlen élete és híre ellenére – a kegyetlen s szemérmetlen Tigellinus megelőzött a princeps jóindulatában, sőt állandóan gyötörte vádaskodásaival és gyakran félelmetes helyzetbe is sodorta: mintha Agrippina szeretője lett volna és utána való vágyakozásában bosszúra szomjaznék. Az összeesküvők tehát, mikor a testőrparancsnok gyakori kijelentéseiből megbizonyosodtak afelől, hogy ő is melléjük állott, már határozottabban tárgyaltak a gyilkosság idejéről és helyéről. Állítólag Subrius Flavusban fogant meg a gondolat, hogy Nerón akkor kell rajtaütni, amikor a színpadon énekel, vagy mikor a palota égésekor éjszaka őrizetlenül ide-oda futkosott. Itt a magányosság alkalma, ott maga a sokaság, ily dicső tett gyönyörűséges tanúja, ösztönözte lelküket, ha a büntetlenség vágya – nagy vállalkozások örök ellenfele – vissza nem tartja. (51.) Miközben haboznak s húzzák-halogatják a reményt és félelmet, egy bizonyos Epicharis, akiről nem tudni, mi módon értesülhetett a dologról (hiszen azelőtt semmi gondja nem volt a tisztességre), tüzelni és ostorozni kezdi az összeesküvőket, majd végül vonakodásukat megunván, és mivel éppen Campaniában tartózkodott, a misenumi hajóhad vezetőit próbálta eltántorítani és bűnrészességbe sodorni. Így látott munkához: volt egy hajóparancsnok ennél a hajóhadnál, Volusius Proculus, az anyagyilkosságban Nero egyik eszköze, aki azonban nem a bűntett nagyságához mérten haladt előre, amint ő gondolta. Ez, az asszony régi ismerőse (vagy csak ekkor jött létre köztük barátság), feltárja Nero szolgálatában szerzett érdemeit és azok hiábavalóságát, s még megtoldja panaszkodásával és bosszúra való készségével, ha lehetőség kínálkoznék: megcsillantotta Epicharis előtt a reményt, hogy ő is ráállna, sőt másokat is megnyerne; nem súlytalan segítség a hajóhad, alkalom is gyakran adódik, mert Nero Puteoliban és Misenumban sokat szórakozott a tengeren. Így aztán Epicharis továbbmegy, és sorolni kezdi a princeps minden bűnét: a senatusnak sem marad már semmi. De gondoskodtak róla, miképp lakoljon az állam felforgatásáért: szánja csak el magát Proculus a segítésre, vonja a legderekabb katonákat az ő oldalukra, és méltó jutalomra számíthat. Az összeesküvők nevét mégis elhallgatta. Ezért Proculus bejelentése hiábavaló volt – bár mindazt, amit hallott, Nero tudomására hozta –, mert a beidézett és a feljelentővel szembesített Epicharis könnyen visszaverte, hiszen nem támaszkodhatott tanúkra. Mégis őrizetben tartották, mivel Nero gyanakodott, hogy nem hamis az, ami még nem bizonyult igaznak. (52.) Az összeesküvőket az árulástól való félelem mégis annyira megmozgatta, hogy elhatározták: gyorsan végrehajtják a gyilkosságot Baiaeban, Piso villájában, amelyet – kellemessége miatt – a császár gyakran látogatott, s ahol minden őrség nélkül és méltóságának terhét levetve fürödni és lakomázni szokott. De Piso ellenszegült, arra hivatkozva, hogy gyűlölség támadna, ha az asztal szentségét s a vendéglátás isteneit akármilyen princeps meggyilkolásával bevéreznék: jobb lesz, ha a városban, abban a gyűlöletes és a polgárok kifosztásából épített palotában, vagy a nyilvánosság előtt hajtják végre azt, amire a köz érdekében vállalkoztak. Ezt mondta mások előtt, valójában titkon rettegett, hogy a kiemelkedő nemességű és nevelőjének, Gaius Cassiusnak oktatása révén a hírnév magaslataira jutott Lucius Silanus ragadja majd magához a hatalmat, hiszen készséggel adnák neki, akik az összeesküvéstől érintetlenek, s akik Nerót, mint bűnös merénylet áldozatát, szánnák. Igen sokan meg voltak róla győződve, hogy Piso a consul Vestinus tettre kész egyéniségétől is tartott: hátha a szabadság mellé állana, vagy mást választván imperatornak, a maga ajándékának tüntetné fel az államot. Mert nem volt része az összeesküvésben, bár e vád miatt Nero megpróbálta az ártatlan ellen érzett régi gyűlöletét kielégíteni. (53.) Végül megállapodtak, hogy a Ceresnek szentelt cirkuszi játékok napján hajtják végre tervüket, mivel Caesar, aki ritkán járt ki, s palotájába vagy kertjeibe zárkózott, a cirkuszi játékokra el szokott menni, s a látványosság víg hangulatában könnyebben hozzá lehetett férkőzni. A rajtaütés sorrendjét úgy beszélték meg, hogy Lateranus, mintha családi ügyekben kérne támogatást, könyörögve a princeps térde elé hull, és mint afféle bátor és hatalmas termetű ember, az óvatlan Nerót fellöki s lenyomva tartja, azután a földön fekvő és mozgásában akadályozott császárt az odarohanó tribunusok és centuriók és a többiek, kinek mennyi a bátorsága, leszúrják. Ebben a főszerepet Scaevinus igényelte magának, aki Salus vagy mások előadása szerint Fortuna ferentinumi templomából hozta el tőrét, s mint nagy tettre szentelt tárgyat hordozta. Piso közben Ceres templomában várjon, onnan Faenius praefectus és a többiek hívják ki s vigyék a táborba, vele Antonia, Claudius Caesar leánya, hogy a tömeget megnyerjék – ezt Gaius Plinius írja. Nekünk szándékunkban volt, hogy semmiféle hagyományt nem titkolunk el, bár képtelenségnek látszanék, hogy Antonia a nevét adta a hiú reménykedéshez és ilyen veszélyt vállalt, vagy hogy a hitvesi szeretetéről ismeretes Piso más házasságra kötelezte magát, ha ugyan az uralomvágy minden más érzésnél nem lángolóbb. (54.) De csodálatos, hogy ennyire különböző származású, rendű, korú, nemű emberek, gazdagok és szegények között milyen hallgatással tartottak meg mindent, mígnem az árulás megindult Scaevinus házából. A merénylet előtti napon hosszasan tárgyalt Antonius Natalisszal, majd házába térvén lepecsételte végrendeletét, s a hüvelyéből kihúzott tőrt, amelyről az imént számoltam be, kifogásolta, hogy a régiségtől tompa, és megparancsolta, hogy élesítsék ki kővel és izzítsák hegyesre, s ennek gondját a felszabadított Milichusra bízta. Egyben a szokottnál gazdagabb lakomát tartott, legkedvesebb rabszolgáit szabadsággal, másokat pénzzel ajándékozott meg; szomorúság és erős gondolkodás látszott rajta, bár csapongó beszélgetésével vígságot tettetett. Legvégül sebkötöző szereket, vérzéscsillapítókat készíttetett ugyanazzal a Milichusszal, akár tudott ez már az összeesküvésről és mindaddig hü maradt, akár nem tudott, és – mint a legtöbben írták – csak akkor fogott gyanút. Mert mikor a szolgalélek a hűtlenség jutalmát latolgatta magában, s egyszerre mérhetetlen pénz és hatalom forgott a szeme előtt, szétfoszlott benne a kötelességtudat és gazdájának élete és az elnyert szabadság emléke. Mert feleségének a tanácsát is megszívlelte, asszonyit és annál hitványabbat, mivelhogy a feleség még meg is akarta félemlíteni: hiszen sokan állottak ott felszabadítottak és rabszolgák, akik ugyanezt látták, és mi haszna sem lenne egyvalaki hallgatásának, viszont a jutalom egyé lesz, aki feljelentésével megelőzi a többit. (55.) Milichus tehát hajnalok hajnalán a serviliusi kertekbe megy, és mikor a kaputól elküldik, hajtogatja, hogy fontos és szörnyű hírt hoz. A kapusok bevezetik Nero felszabadítottjához, Epaphroditushoz, majd attól Neróhoz, ott a fenyegető veszélyt, a tekintélyes összeesküvőket és a többit, amit csak hallott, következtetett, mind elmondja: a gyilkolásra előkészített fegyvert is megmutatja, s követeli, vigyék oda a vádlottat. Scaevinus, mikor odahurcolták a katonák, és védekezni kezdett, azt válaszolta, hogy a tőrt, amelyet bűnül rónak fel neki, régóta szent örökségként tisztelték családjában, ő a hálószobájában tartotta, és most felszabadítottja csalárd módon lopta el tőle. Végrendeletet már többször lepecsételt, a napokat nem figyelte meg gondosan. Pénzt és szabadságot már azelőtt is adományozott rabszolgáinak, de most azért bővebben, mivel fogytán volt már vagyonának, és hitelezőinek szorongatása miatt a végrendeletben nemigen bízott. Valóban gazdag lakomákat rendezett mindig; életét kellemesen élte le, szigorú bírák kevéssé helyeselnék. Kötözőszert sebekre ő nem parancsolt semmit, de mivel vádlója úgyis annyi más, nyilván alaptalan dolgot vetett a szemére, hozzácsatolja ezt a vádat is, hogy aztán egyszerre legyen feljelentő és tanú. Nyomatékot is ad szavainak állhatatosságával, sőt még ő vádolja Milichust, mint becstelen és bűnös embert, hangjának és arckifejezésének oly biztonságával, hogy meginogna a feljelentés, ha Milichust nem figyelmeztetné a felesége: Antonius Natalis sokat tárgyalt Scaevinusszal titokban, és mindketten Gaius Piso bizalmasai. (56.) Odahívják tehát Natalist, és külön-külön hallgatják ki őket: miféle tárgyalás volt az, és miről? Ekkor támadt gyanú, mert nem egyező dolgokat vallottak, s megbilincselték őket. A kínzóeszközök fenyegető látását nem viselték el. Elsőnek mégis Natalis vall, aki az egész összeesküvést jobban ismerte, egyszersmind a vádolásban is járatosabb volt, előbb Pisóról, azután hozzáteszi Annaeus Senecát, akár mert közvetített közte és Piso közt, akár hogy Nero kegyét megnyerje, aki neheztelt Senecára, és minden eszközön kapott, hogy tönkretehesse. Ezután Scaevinus is, tudomást szerezvén Natalis vallomásáról, vagy mert úgy hitte: már minden kiderült és a hallgatásnak semmi haszna, hasonló gyámoltalansággal kiadta a többit. Közülük Lucanus, Quintianus és Senecio sokáig tagadott; majd az ígért büntetlenségtől megrontva, hogy késedelmüket jóvátegyék, Lucanus Aciliát, tulajdon anyját, Quintianus meg Clitius Gallust, Senecio pedig Annius Polliót, legjobb barátjaikat nevezték meg. (57.) De közben Nerónak eszébe jutott, hogy Volusius Proculus feljelentése alapján őrizetben tartják Epicharist, s úgy vélvén, hogy női test nem bírja a fájdalmat, kínpadra vonatta. De Epicharist sem verés, sem égetés, sem kínzóinak haragja – akik annál kegyetlenebbül gyötörték, hogy egy asszony ne dacoljon velük, – nem bírta rá arra, hogy a vádakat ne tagadja. Így a vallatás első napja eredménytelen maradt. Másnap, mikor ugyanilyen kínzásokra hurcolták egy hordszéken (mert tagjainak kiforgatása után már állni sem tudott), a melltartó letépett szalagját hurok módjára a szék támlájához kötötte, beledugta a nyakát, és teljes súlyával ránehezedvén, már úgyis fáradt lélegzetét kipréselte: annál híresebb példa, mivel felszabadított nő létére ilyen súlyos helyzetben idegeneket és majdnem ismeretleneket védeni próbált, amikor szabadnak született férfiak, római lovagok és senatorok, akiket nem érintett kínzóeszköz, szeretetük legkedvesebb zálogait is odadobták. (58.) Mert Lucanus, Senecio és Quintianus sem mulasztotta el, hogy tömegével szolgáltassa ki a résztvevőket, miközben nőttön-nőtt Nero félelme, bár megsokszorozott őrséggel vétette magát körül. Sőt katonai egységekkel rakta meg a falakat, rátelepedett a tengerre és a folyóra, és a várost is szinte őrizetbe vétette. S a tereken, a palotákban, a földeken és a legközelebbi községekben is gyalogosok és lovasok száguldoztak, közöttük germánok, akikben – mint idegenekben – bízott a princeps. Ezután, szünet nélkül, megkötözött csoportokat hurcoltak oda és a kert kapuja előtt várakoztatták őket. És ha egyszer védekezésük elmondására bemehettek, az összeesküvők iránt mutatott rokonszenvet, a véletlen beszélgetést és váratlan találkozást, ha vendégségben vagy látványosságon együtt voltak, mind bűnnek vették, s Nero és Tigellinus kegyetlen vallatásán kívül Faenius Rufus is erősen szorongatta őket, mert a feljelentők őt még nem nevezték meg, és hogy elhitesse, semmiről nem tud, kíméletlennek mutatkozott társai ellen. Ugyanő volt az, aki Subrius Flavusnak, mikor mellette állott s odaintett, hogy a kihallgatás közben kirántsa-e kardját s végrehajtsa-e a gyilkosságot, fejét rázva nemet mondott s így megtörte a már a markolathoz nyúló kéz gyors elhatározását. (59.) Voltak, kik az összeesküvés elárulása után – miközben még folyt Milichus kihallgatása, és Scaevinus határozatlankodott –, arra buzdították Pisót: menjen a táborba, vagy hágjon fel a szónoki emelvényre s próbálja megnyerni a katonaság és a nép részvétét. Ha vállalkozásához összeesküvő társai is csatlakoznak, követni fogják őket a beavatatlanok is, és nagy lesz a híre a megmozdulásnak, ami igen sokat jelent, ha új helyzet alakul ki. Ilyesmivel szemben Nero semmi intézkedést nem tett. Még bátor férfiak is megriadnak váratlan dolgoktól, nemhogy az a komédiás, akit legfeljebb Tigellinus kísérne a szajháival, fegyveresen szembe merne szállni. Próbával sok minden megtörténik, amit tunya emberek elérhetetlennek gondolnak. Hiába reménykedik hallgatásban és hűségben, mikor annyi összeesküvő elszántságáról és testi állapotáról van szó: kínzással vagy jutalommal mindent el lehet érni. Jönni fognak, hogy őt is bilincsbe verjék, majd végül méltatlan halállal kivégezzék. Mennyivel dicséretesebben pusztulna, ha magához ölelné az államot, ha segítségért kiáltana a szabadság megmentésére! Inkább tagadja meg a katonaság, hagyja cserben a nép, csak ő maga haljon őseinek, utódainak tetsző halállal, ha életét idő előtt ragadják el tőle. Minderre meg sem mozdult, a nyilvánosság előtt is csak rövid ideig mutatkozott, majd otthon magányosan készült a végre, míg csak egy katonai osztag nem jött, amelybe Nero újoncokat vagy nemrég szolgáló katonákat válogatott ki: mert a régiektől féltek, mint akiket a rokonszenv megfertőzött. Úgy halt meg, hogy karján feltépte az ereket. Végrendeletével, a Nerónak szóló rút hízelgésekkel felesége iránt érzett szerelmének adózott; ezt az alacsony származású és csak testi szépségével érvényesülő asszonyt barátjának házasságából ragadta el. Az asszony neve Satria Galla, előbbi férjéé Domitius Silus; a férfi beletörődésével, a nő erkölcstelenségével Piso rossz hírét terjesztette. (60.) Nero ezek után Plautius Lateranus kijelölt consul kivégzését kapcsolja az eddigiekhez, oly sietősen, hogy még gyermekeinek megölelését, még a halál rövid megválasztását sem engedte meg neki. A rabszolgák kivégzésére fenntartott helyre hurcolják, Statius tribunus kezétől kapja a döfést, miközben állhatatosan hallgatott és egyetlen szóval sem vetette a tribunus szemére ugyanabban való részességét.
 
  A Tiberisen vontatóhajó volt indulóban
g
Glossza a britanniai lázadás leverése (Kr. u. 60 vagy 61) és a Piso-féle összeesküvés (Kr. u. 65) közt legalább négy év telt el.
, mely kelmét, ruhát, cipőt,
edényt s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
edényt, s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
egyéb háziszert vitt Londoniumba, a britanniai
ínséges
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
inséges
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
népnek, mely a hadjárat alatt lerongyolódott és elszegényedett.  
  Alig ment el a hajó, egy vitorlás érkezett, mely tömlőben és hordókban görög bort hozott.
Sípolást
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Sipolást
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lehetett hallani, a parti élet megelevenedett, a raktárak mozogni kezdtek. Kikötői hordárok terheket
cipeltek vállukon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
cipeltek, vállukon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fejükön, a kalmárok, kik az
árukat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
várták, kiabáltak a munkásokkal.  
  Egy másik gálya, mely Alexandriából lenszövetet, arabiai fűszert szállított, fáklyák
fényénél
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fényenél
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rakodott ki. Mindenféle keletiek jöttek, kik nézték az előttük elterülő várost és a parton tolmácsok útján
igyekeztek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
igyekezték
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
magukat megértetni a rómaiakkal. A
tartományok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tartományosok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tarka-barka emberanyaga volt ez, melyet még a koldusok is lenéztek.  
  Az éjszaka leszállt. Csak a Tiberis nagy S betűje fénylett, meg néhány olajlámpa.  
  Később még egy hajó futott be
g
Glossza a római flotta a misenumi hegyfoknál állomásozott, a nápolyi-öböl nyugati csücskénél.
, melyen a misenumi hajóraj tengerészei jöttek Rómába.  
  Óriási lármával, káromkodva, veszekedve kikötöttek, rendetlenül ugráltak ki a hajóból, a parton összefogództak hárman-négyen
és indultak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és úgy indultak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
befelé.  
  Semmi jó nem nézett ki belőlük. Arcukat karmolás és harapás
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Üveggyöngyöt viseltek lesült nyakukon, érmet, a viharok ellen, fülükben függőt. Karjuk tele volt írva
g
Glossza tetoválások.
mindenféle jellel, horgonnyal, hajóval. Csak a szemétnép ment tengerésznek, az,
melyiknek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
melyiknek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
1800 sestercius alatt
állt a vagyona
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
állt vagyona
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a többi inkább a gyalogságnál, vagy lovasságnál szolgált, mert ott a szolgálat könnyebb.  
  Két köpcös tengerész, ki eddig a raktárakban rejtőzködött, várta a hajót a kikötőhídnál. Az egyik valamivel magasabb, mint a másik.  
 
– Hé, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hé – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a magasabb egy matróznak, aki partra szállt – mi újság?  
  – Semmi – válaszolta az és ölelkezve ballagott egy sápadt, betegesnek látszó fiúval, kinek szorongatta vékony kezét.  
  Most az alacsonyabb állított meg egy matrózt.  
  – Hová bajtárs?  
  – Kifelé.  
 
– No, ne
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– No ne
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
siess olyan nagyon – szólt és megfogta
karját. – A misenumi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
karját. A misenumi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajórajból vagytok?  
  – Onnan.  
 
– Mondd, – kérdezte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Mondd – kérdezte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a magasabb – mi volt ma ebédre?  
  A matróz elfintorította orrát:  
  – Hát az, ami rendesen. Szálkás sós hal, meg zabkenyér.  
  A magas és alacsony nevetett.  
  – De bor csak volt? – kérdezték.  
  – Az ám. Tengervíz.  
  – Hát hús?  
  – Hetek óta nem láttunk. Csak emberhúst.  
  Megint
nevettek mind
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nevettek, mind
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a hárman.  
  – Van pénzed? – kérdezték tőle.  
 
Rázta fejét.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Rázta a fejét.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  – Szóval már zsoldot se kaptok?
Ej haj
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ej-haj
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, de jó bolondok is vagytok, hogy szolgáljátok a császárt.  
  A beszélőket egy csomó matróz vette körül.  
  Az alacsonyabb most megszólalt:  
  – Hát pajtások, akartok-e enni, meg inni? Itt van mindegyiteknek egy-egy arany – és szétosztott egy csomó
aranyat, – menjetek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aranyat – menjetek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mulassatok. Mert azért van
ám, aki
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ám aki
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rátok gondol. Pisonak hívják. Ne felejtsétek a nevét. Calpurnius Pisonak.  
  A magasabb szintén beszélt, egy másik csoportnak.  
  – A tengerészek
éheznek, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éheznek – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– disznóság, a tengerészek éheznek. Nero pedig dőzsöl.  
  A matrózok szétszéledtek, kis
kocsmákba s a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
korcsmákba, s a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
két köpcös hamar
eltűnt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eltünt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a
raktárak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
raktárok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mélyében. Egy lámpa világánál aztán összevihogtak. Tengerészruhában, övvel és sapkában állott szemközt: Zodicus és Fannius.  
  Mióta a császári kegy nem jövedelmezett, ebből éltek, még pedig jól és zsírosan. Összeköttetésben álltak az elégedetlen főurakkal, kik azon dolgoztak, hogy a népet felvilágosítsák és megértessék vele, hogy
tulajdonképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tulajdonképen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő elégedetlen. Munkájuk azonban nem ment könnyen. Maga a nép, noha szűkösen élt, nem volt elégedetlen, hiszen az utcán és cirkuszban még ő uralkodott. Az, amit a
szenátorok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatorok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és patriciusok beszéltek, nem érdekelte, a köztársaság emléke olyan messze volt, hogy nem is tudta, mi az. Az öreg katona, ki hátizsákjában még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lelt valamit, a forradalmárok beszédére tagadóan rázta fejét, melybe sehogy se fért a lázadás gondolata. Hiszen a katonaéletet megszokta, tizennyolc éves korától kezdve, mikor beállt a
légióba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
legióba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s ő is úgy akart szolgálni a császárnak,
mint az apja
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mint apja
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ki huszonöt évet töltött ott és
aztán, mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aztán mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
veterán távozott.  
  Zodicus örült a mai eredménynek. Sietve útnak eredt, csavargós utcákon, Fanniusszal együtt, Flavius Scaevinus
szenátor
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senator
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
háza felé, hol éjjel az összeesküvők tanácskozni szoktak.  
  Az éjszakára alapjában semmi szükségük se volt, akár nappal is találkozhattak volna, de az összeesküvők ragaszkodtak az éjszaka titokzatos lepléhez. Ezt regényesnek és izgatónak érezték. Szemük előtt a Julius Caesar elleni összeesküvés lebegett
g
Glossza Valóban Caesar meggyilkolásának forgatókönyvét szerették volna követni.
, melynek minden mozzanatát lemásolták s közben alig gondoltak arra, mit is szándékoznak tenni. Színpadiasan mozogtak és úgy is cselekedtek.  
  Zodicus a kapu előtti rabszolgának, aki régóta ismerte, ezt mondta
fontoskodva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ezt mondta, fontoskodva
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
:  
  – Jóbarát.  
  Majd
Fanniusszal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Fannius-szal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
együtt bement egy terembe. Ez volt az összeesküvők tanyája.  
  Szokása szerint megállt a terem közepén, jobb karját felemelte és állt, mintegy szoborrá
válva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
.  
  – Forradalom – szólt végül.  
  – Cassius – kiabáltak feléje komolyan is, gúnyosan is.  
  Ő volt Cassius.  
  Fannius pedig Brutus. Az tőrt hordott keblében s ahányszor idejött, kivette és fölvillogtatta.  
  – Összeesküvés – suttogta rekedten.  
  – A tengerészek éheznek – hörögte Zodicus. – Cselekedjünk.  
  – Cselekedjünk – ismételte Fannius.  
  Nem igen ügyeltek rájuk. Az összeesküvők nyomott hangulatban tanácskoztak. Piso, az összeesküvés feje, előkelő úr, dúsgazdag patricius, kinek már rengeteg pénzében van a vállalkozás, felleges homlokkal ült közöttük és kétkedve nézte a szedett-vedett társaságot, mellyel annak idején
hiúságból
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hiuságból
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szövetkezett. Ő nem volt határozott híve a köztársaságnak, csak Nerot
gyűlölte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mindenáron változást óhajtott. De időközben kiesett kezéből a gyeplő. Így se előre, se hátra nem tudott jutni, se szabadulni, se
ittmaradni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itt maradni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. Nem tudta, hova sodródik.  
  Azok, akik mögéje sorakoztak
g
Glossza a Piso-féle összeesküvés valójában két részből, egy senatori, és egy katonai összeesküvésből tevődött össze. Ez utóbbiak a testőrcsapatok tisztjeiből állt.
, hasonlóan gondolkoztak.
Lovagokból, nemesekből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Lovagokból és nemesekből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kerültek ki, kik főkép azt hánytorgatták föl, hogy a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hatalma megcsökkent és jól esett elmondaniok azt, amit a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
el kellett hallgatniok. De hogy kibeszélték magukat, minden tetterejük elfüstölgött.  
  Flavius Scaevinus, a házigazda, rendkívül óvatos ember volt. Ő bár egyetértett mindenkivel abban, hogy Nero uralmát meg kell dönteni, de azért minden szót megfontolandónak tartott s állandóan remegett. Ünnepélyesen
megíratta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megiratta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
végrendeletét, nyilt
színen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
készült a merényletre, mely egyre halasztódott. Africanus
Quinctianus, Tugurinus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Quinctianus, Julius Tigurinus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, Nero egykori
barátjai, most
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
barátjai most
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azzal tették magukat hasznosakká, hogy adatokat szolgáltattak ellene. Ezek a mérsékeltek általában mind gazdag és hatalmas emberek voltak s csak azért lázadtak föl, hogy még gazdagabbak és hatalmasabbak legyenek.  
  Az összeesküvők szélső pártja, mely azonnal cselekedni akart és nyiltan
köztársaságot akart
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
köztársaságot kivánt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen az éjszakán összetűzött Pisoékkal. Most amiatt támadták őket, hogy Piso a merényletet váratlanul és érthetetlenül
meghiúsította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meghiusította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Megbeszélés szerint Baiaeba csalta a császárt, aki
kíséret
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséret
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül el is ment hozzá, de utolsó pillanatban még se engedte meggyilkoltatni őt, mert eszébe ötlött, hogy Nero a vendége és római patricius nem él vissza a vendégjoggal.
g
Glossza az ókorban rendkívül fontos szokásjog volt a vendégbarátság.
 
  – Még nem érkezett el az
idő – védekezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
idő, – védekezett
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso tétován
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, tétován
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. – Kire támaszkodjunk?  
  – Az erőnkre – kiabált vissza valaki az asztal aljáról, hol a forradalmi párt hangoskodott.  
  Itt többnyire katonatisztek ültek. Lucius Silanus, a vezér, Sulpicius Asper, a testőrcsapatok századosa, Subrius Flavus a néptribun és Foenius Rufus.  
  Az, aki
közbeszólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közbeszólott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fölkelt. Most lehetett látni, kicsoda. Lucanus volt, aki két katona között foglalt helyet.  
  Dúltan és sápadtan érkezett meg
száműzetéséből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
számüzetéséből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az összeesküvés
hírére
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hirére
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szép arcát már ráncok szelték át. Az a hit, mely egykor sugárzott róla, nem volt többé, csak a
gyűlölet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hogy
bosszút
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bosszut
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
álljon, az öntött beléje erőt, az adott célt leromlott életének. Lobogott a haragtól.  
  Különben fáradtnak látszott. Nagy munkáját
g
Glossza A Pharsaliát valójában nem fejezte be Lucanus. Az eposz valóban Nero dicsőítésével kezdődik, az egész műben azonban világos a Caesar- és császárellenes tendencia.
, melyet évekkel ezelőtt kezdett, távol a Várostól, befejezte. De a Pharsalia, mely a császárok dicsőitésével indult, utolsó könyveiben már Pompeiust magasztalta és Caesar
végül mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végül, mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gyilkos meredt föl, hullahalmok tetején. A költő elszánt köztársasági lett, a régi szabadság visszasóhajtója.  
  – A zsoldosok nem
lázonganak, – folytatta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
lázonganak – folytatta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso – élnek a táborban, a sáncok között, ahogy eddig, feleségeikkel és gyermekeikkel. Enni is kapnak.  
  – És a nép? – szólt egy nő, hatalmas hangon.  
  Epicharis volt, egy szabados nő
g
Glossza Epicharis nem dolgozott hajógyárban. Azt sem tudjuk, volt-e hajógyár Misenumban.
, aki rövidre nyírt hajat viselt s olyan
húsos-piros
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
húsos, piros
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
arccal és akkora lábakkal, kezekkel rendelkezett, mint egy lovaskapitány. Már régóta dolgozott a misenumi
hajógyárban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hajórajban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hol a tengerészeket pártütésre akarta bírni s vad színekkel festette le nekik Nero gaztetteit.  
  – A nép – felelt Piso szomorúan – tudni se akar rólunk. Kocsiversenyekre jár és tapsol. Sajnos, nem nekünk. Munkátlan még
mindíg nincs
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig, nincs
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
annyi, amennyi kellene. Mindenről pontosan vagyunk értesülve. A kékfestők, takácsok, pékek, hajósok, tutajosok, ácsok, mészárosok, olajkereskedők, süteményárusok nem akarnak mozdulni. Dolgoznak és valahogy megélnek.  
  – De az anyagyilkos csak nem élhet tovább? – szólt Lucanus.  
  – A nép – felelte Piso – nem hiszi, hogy ő a gyilkos.  
  – Róma fölgyujtója – mondta Lucanus.
g
Glossza KD másutt nem említi a 64-es évben bekövetkezett hatalmas tűzvészt. Egyesek szerint Nero gyújtatta föl Rómát, ezt a változatot azonban már az ókorban is kétségbe vonták.
 
  – Mindenki
tudja, – állapította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tudja – állapította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tudja – állapitotta
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
meg
Piso – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezt a mesét mi találtuk ki.  
  – Mire várunk? – kérdezte most Lucanus
gyűlölettel
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyűlölettől
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – A jobb időre – szólt Piso szerényen.  
  A szélső párt felállt, végigmérte a mérsékelt forradalmárokat.  
  – Arra
várunk, – süvöltött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
várunk – süvöltött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus
hangja – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hangja, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mindnyájunkat megöljenek.  
  Nem tudta magát türtőztetni s hozzátette:  
  – Éljen a császári köztársaság.  
  Izgalomtól remegve nézett farkasszemet velük.  
  – Mit akartok? – kiabálták a mérsékeltek.  
  – Éljen a császár – mondta Lucanus gúnyosan, a szélső párt hahotája közben.  
  Mindenki érezte, hogy a két párt jobban gyűlöli egymást, mint a császárt. Nerot Piso és Silanus inkább szereti, mint egymást.  
  – Így nem lehet tárgyalni – szólt
Piso és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Piso – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beszédbe kezdett.  
  Ezt új beszéd követte, melyre másik beszéd felelt. A régi latin ékesszólás szép építményével, tömör mondataival, izzó szenvedélyével újra jelentkezett, mihelyt forradalmárok találkoztak egymással.  
  De a szélső párt gyors cselekvést követelt, azt akarta, hogy Ceres ünnepén, mikor Nero cirkuszban lesz, Lateranus
konzul
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
consul
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kérvényt
nyujtson
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nyújtson
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
át Neronak, úgy mint Metellus Julius
Caesarnak, s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Caesarnak s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a többiek elé boruljanak, úgy mint Brutus, Cassius és Casca, aztán szúrják le. A régi emlék mindenütt
kísértett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kisértett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – Korai – mondta Piso.  
 
– Késő, – visongott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Késő – visongott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Epicharis – holnap
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Epicharis, – holnap
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kell. Vagy ma.  
  – Ha nincs egy római, aki megtegye, akkor magam döföm le a rossz
verselőt – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verselőt, – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus.  
  – Színt kell vallani – ordította Epicharis.  
  Natalis, egy mérsékelt összeesküvő, aki Seneca szabadosa
volt, s belőle
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
volt és belőle
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gazdagodott meg, elkapta a szót és gúnyosan kérdezte:  
  – Hol van Seneca? Az nem vall
színt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
?  
 
– Beteg – felelték.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Beteg, – felelték.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza Seneca ebben az időben valóban beteg volt.
 
  – Kormányozható betegsége van.  
  – Otthon
ül, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ül – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá Natalis – bölcselkedik. És majd ahhoz a párthoz csatlakozik, amelyik győz.  
  Lucanus indulatra gerjedt.  
 
– Hallgassatok, – kiáltott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hallgassatok – kiáltott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– ő költő, semmi köze senkihez és semmihez. Se hozzánk, se tihozzátok – és elfehéredett.  
  Megijedt tulajdon hangjától és szégyelte, hogy szenvedélyes tehetsége ide vezette, ebbe a ronda és aljas társaságba, a császár udvarából, mely szintén ronda és aljas volt. Mit is kereshet egy költő bármilyen politikai táborban? Leült, nagyon leverten. Nem érezte magát többé költőnek. Élete olyan értéktelen volt, hogy szívesen odaadta volna akármelyik pártnak, ingyen.  
 
Senecat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Senecát
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azonban mind a két párt
magáénak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
magának
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
követelte. Tisztelt és nagy neve szájról-szájra szállt, csak róla suttogtak, aki nem volt jelen és egyáltalában nem érintkezett velük.  
  Zodicus és Fannius hallgatott. Elheveredtek az ágyon s nem kis érdeklődéssel figyelték a történőket, noha nem láttak világosan, hányadán vannak. Ezért minden helyesléstől, vagy tiltakozástól szigorúan tartózkodtak. De hogy a kedv lelankadt, arra a területre léptek, melyen biztosan mozogtak. Az új Cassius és Brutus Piso mellé telepedett, magyarázta neki mind a kettő, mennyit
fáradt és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fáradt, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hogy még mennyi a tennivaló a néphangulat fenntartására, a forradalom biztosítására. Piso megvakarta
bölcs kopasz
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bölcs, kopasz
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
fejét és előkereste pénzét. Tudta mit jelent ez.  
  Az ülés most már oszladozott. Nem is határoztak semmi érdemlegeset és senki se volt tisztában miért járt itt, csak Zodicus és Fannius.  
  Lucanus csodálkozva nézett rájuk:  
  – Kik ezek? – kérdezte Subriustól, a testőrcsapatok tribunjától.  
  – Költők.  
  Lucanus fölvonta egyik vállát.  
  – Kik?  
  – Köztársaságiak, forradalmárok. Lucanus most a másik vállát is fölvonta.  
  – Ha őket
látom, – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
látom – és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
átölelte a tribunt – akkor úgy érzem, hogy nem vagyok költő. És ha ők
gyűlölik
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölik
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nerot, akkor én szeretem őt.  
  Pocsék és keserű kudarccal végződött az összeesküvés. Sokan elszöktek féltükben, sokan elaludtak. Epicharis, a kövér és lelkes forradalmárnő köpködött az undortól.  
  Lucanus már csak nevetett.  
  Utolsó pillanatban, hogy menni készültek, az udvarról besétált a terembe egy kutya. Hatalmas,
vörösszőrű
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vörös szőrü
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
állat, a házigazda kedves ebe, derékig ért a vendégeknek. Lucanus sokáig
nézegette vörös bundáját
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nézegette rőt bundáját
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, majd
rákiáltott:
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rákiáltott?
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
 
– Nero!
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Nero.
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  A többiek ujjongva ismételték a kutya új nevét, melyet egyértelműen elfogadtak.  
  De ez volt az egyetlen dolog, melyben megállapodtak.  
  Epicharist, amint hazafelé ment a külső városba, szegényes bérelt szobájába, még azon az éjjelen elfogták.  
  Nem ellenkezett. Egy szót
sem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
se
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szólt. De benn a börtönben sem akart beszélni.  
  A katonák végigvágtak arcán,
orrából, szájából
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
orrából-szájából
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
orrából szájából
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
patakzott a vér, testét rongyokká tépték, még se tudtak belőle kicsikarni egyetlen szónyi vallomást sem. Az a tüzes és ékesszóló száj, mely annyit beszélt a tengerészeknek, mintha elfáradt volna a beszédben és céltalanná válna, mihelyt börtönbe került, néma maradt. Később fölakasztotta magát cellájában. A némaságot, melyet magára
vállalt új, el
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vállat, új és el
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállalt, uj, el
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nem múló némasággal tetézte, melyet
senki se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senkise
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
törhet meg.  
  Piso azonban öngyilkos lett és akkor kiderült minden. Epaphroditust felkereste az az ajtónálló rabszolga, aki Zodicust és Fanniust beengedte. Flavius Scaevinust, a gazdáját
letartóztatták. Megtalálták
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
letartóztatták, megtalálták
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nála a végrendeletét. Utána hurokra került Natalis is. Aztán elcsípték az egész társaságot, Zodicust és Fanniust kivéve, akik idejekorán kereket oldottak.  
  – Seneca – dadogták mindannyian.  
  Most is csak az ő nevét lehetett hallani. Az összeesküvők mind őt emlegették, mert tudták, hogy a híres
író, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
író a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
császár barátja és azt remélték, így enyhébb lesz a büntetésük.  
  A nemesek és lovagok egymást adogatták föl
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azt, amit még nem mondhattak egymás szemébe az összejöveteleken, kéjelegve kiabálták ki. Csak a szélsőpárt néhány embere viselkedett méltóságosan. A katonák, akiknek mesterségük az ölés és meghalás, nem hoztak szégyent a forradalomra. Sulpicius Asper utoljára a császár szemébe köpte minden megvetését és úgy halt meg. Sokakat az elfogatásuk színhelyén öltek meg. Lateranusnak azt sem engedték meg, hogy gyermekeit megölelje, a tribun,
otthonában
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
otthon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, saját kezével fojtotta meg.  
  Nero tombolt. Az összeesküvés, melynek gondolatától azelőtt rettegett, fölpezsdítette, láthatóan örült, hogy most jó lelkiismerettel, biztonságosan
ítélkezhet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itélkezhet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és folyton parancsolt. Világosság derült reá, végre tudta, mit kell tennie.  
  Már megteltek a börtönök, hely se volt több, de
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
újakat hoztak. A hivatásos
besugókon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgókon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kívül a rabszolgák és szabadosok is működtek, kik urukat egy tíz év előtti pofonért
beárulták s a város
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beárulták és a Város
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megdermedt a rémülettől. Fényes nappal éjféli csönd borult a házakra. Zárt
szobába
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szobában
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
se mertek beszélni, a falaknak is fülei voltak. Egy-egy alak sompolygott az utcán. Nem lehetett tudni, fél-e, vagy ijeszt,
besugó-e
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgó-e
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, vagy leendő áldozat, vagy talán
mind a kettő
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindakettő
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
egyszerre. Aki beszélt, az
gyanús
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
volt, aki hallgatott, az még
gyanúsabb
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanusabb
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szidni a császárt halál, de dícsérni és
hízelegni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hizelegni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hízelegni
n
Jegyzet [G2] hizelegn
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szintén veszedelmes, mert ezzel az illető bizonyára csak takarni akar valamit.  
  Százan és százan haltak meg
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Ezután már minden válogatás nélkül űzte a gyilkolást; mindegy volt, ki az, mindegy volt, van-e ok rá. Elég, ha annyit említek, hogy Salvidienus Orfitus ellen az volt a vád, hogy a forum környékén fekvő palotájának három bolthelyiségét bérbeadta egyes államoknak megszálló helyül, Cassius Longinus, a vak jogtudós ellen az, hogy őseinek képsorozatában bent hagyta a Caesargyilkos Gaius Cassiusnak képmásait…”
egy régi Cassius- vagy Brutus-szobor miatt, mely fönn porosodott a padláson. Némelyeket azért szúrtak le, mert állítólag a szobrok előtt kicsit meghajtották fejüket.  
  – Kiirtani az egész
nemességet, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nemességet – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Elég gyakran ejtett egy-egy félreérthetetlen célzást, hogy a még megmaradt senatorokat sem fogja kimélni s ezt a rendet egyszer majd csak kitörli az államból s a helytartóságokat és a hadseregeket majd a római lovagoknak és volt rabszolgáinak fogja juttatni.”
– csak a nép maradjon.  
  Nero boldog volt és friss. Az emberek pedig szomorúak. Olyan leverten ültek szobáikban, mint egykor a császár.  
  – Ki van még? – kérdezte Epaphroditustól.  
  – Mindenki
megbűnhödött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megbűnhődött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megbünhődött
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– válaszolt a titkár.  
  – Csak minden menjen a maga rendjén – szólt. – Meg kell szokni. Akkor a halál se rettenetes. Csoda ez? Az arc elsápad, a szív megáll. Nem is csoda.
g
Glossza Visszautalás a 2. fejezetre
 
  A titkár figyelte Nero arcát, melyen művészi öröm lángolt:  
  – De azért
érdekes, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekes – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hozzá a császár – talán az egyetlen érdekes a földön. Néha nevetséges. Egyik-másik olyan fontoskodó méltósággal nyúlik végig, hogy el kell magamat kacagnom. Vannak aztán különösek is. Azok megmerevednek és érzem valaminek a kezdetét, aminek
soha se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sohase
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lesz vége. Minden halott az élőnek a szobra. Nem gondolod, hogy aki öl, az szobrász? Csak most
ízlelem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
izlelem meg az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
életet, csak most tudom mit szabad nekem, amit még egy császár se tudott igazán. Semmi se tilos – és nagy mozdulatot
tett a kezével.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tett kezével.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  Ezt a kéjet elaprózta
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „…végül Paetus Thrasea ellen az [ volt a vád], hogy búskomor és olyan tanítós arca van.”
, kis adagokra osztva élvezte, készült reá. Thrasea Poetus
szenátort
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatort
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, akit gyűlölt, mert nem járt
színházba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinházba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mert nem nyilatkozott a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, pörbe fogta és hosszú, lelkiismeretes tárgyalás után végeztette
ki azzal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ki, azzal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az indokolással, hogy olyan komor az arca, mint egy tanítónak. Máskor
csak egy felvillanó
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
csak felvillanó
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ötlet volt az egész
g
Glossza Lepidát 59-ben gyilkoltatta meg.
. Valamit elgondolt, amit mindjárt meg kellett tennie. Lepidat, a nagynénikéjét, aki kiskorában nevelte, igen szerette,
de hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
de egyszer hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az öreg nénike megbetegedett és hashajtót kért, ő halálos mérget küldött neki.
Egyiptomi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Egyptomi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
helytartója megfürdött
g
Glossza Cassius Dio, 63, 18: „Minek [ említsem], hogy Caecina Tuscust száműzte, amiért Egyiptom legatusaként megfürdött abban a fürdőben, amelyet a császár alexandriai érkezésére építettek.”
a császár kádjában, ezért egy pillanat mulva elpusztult. Másik nagynénjének, Domitianak
g
Glossza Domitia Lepidát is 59-ben ölette meg Nero. Cassius Dio, 61, 17: „Megmérgezte a nagynénjét, Domitiát is, akiről pedig azt mondogatta: úgy tiszteli, mint tulajdon anyját. Nem várta meg, hogy néhány nap múlva az öregségébe haljon bele, hanem vette a bátorságot, és őt is meggyilkolta. Azért sietett ezzel a tettel, hogy megszerezhesse a Baiaeban és Ravennában fekvő birtokait.”
pedig amiatt kellett meghalnia, mert Baiaeban és Ravennában villái voltak, melyekre ő
áhítozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
áhitozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  A halottakat
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megnézte. Sorban hevertek előtte
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő kereste, mi van bennük, a nyitott szemükben és agyvelejükben. De nem találta.  
  Egyszer mulatott a nemesekkel
g
Glossza Tacitus, Annales, 14, 57: „Sullát hat nap múlva Massiliába küldött gyilkosok még a félelem és szóbeszéd elterjedése előtt megölik, mikor étkezéshez az asztalnál elhelyezkedett. Rómába vitt fejéből Nero gúnyt űzött, mintha a korai őszülés csúfította volna el.”
. Különösnek találta, hogy Scyllának olyan nagyon ősz a feje. Izgatottan eltávozott, majd palotájába hozatta fejét, az ember nélkül.  
  – Milyen ősz most is – szólt ámuldozva.  
  Mikor
Rubellius
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ruballius
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Plautus fejét vitték eléje, mosolygott
g
Glossza Cassius Dio, 62, 14: „Megölette Plautust, majd amikor annak elébe hozott fejét megpillantotta, így szólt: »Nem tudtam, hogy ekkora orra van. «”
:  
  – Nagy orra van – mondta – és ez most még furcsább.  
  Nem tudott ellenállni ennek a játéknak, ennek a nagy-nagy
kíváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s folytatta tovább.  
  Esténként, néhány katona
kíséretében
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséretében
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, kiment az utcára, mint valaha, fiatalkorában és megállíttatta a járókelőket.  
  Az első ember elé lépett:  
  – Halj
meg, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– akárki
vagy – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vagy és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szívébe
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szivébe
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
döfte tőrét.  
  Az ismeretlen porba bukott.  
  – Ártatlan vagyok – mondta haldokolva.  
 
– Tudom, – felelte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Tudom – felelte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– Tudom – felelt
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár – annál
érdekesebb – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekesebb, – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nézte figyelmesen, hogy múlik ki az ismeretlen.  
 
X (Close panel)Verzió: R : A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása. KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő: történelmi regény, Révai Kiadás [Budapest] 1936, 272 p.
 
XXIX.
FORRADALOM
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Forradalom.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza A fejezet forrása: Tacitus, Annales, 15, 48–60: „Ezután lép consuli hivatalába Silius Nerva és Atticus Vestinus, mikor már megkezdődött és meg is erősödött az az összeesküvés, amelyhez versengve csatlakoztak a senatorok, lovagok, katonák, még asszonyok is, részint mert Nerót gyűlölték, részint mert Gaius Pisót kedvelték. A Calpurnius-nemzetségnek ez a sarja, aki apai nemessége révén sok jeles családdal volt rokonságban, a nép körében nagy hírnek örvendett, erénye vagy erényekhez hasonló látszatok miatt. Mert ékesszólását polgártársainak védelmezésére, bőkezűségét barátai javára használta, de ismeretlenekkel is nyájasan beszélt és érintkezett; előnyére váltak véletlen adta vonásai is: nyúlánk termete, szép arca; de távol állott tőle a jellembeli komolyság vagy az élvezetek mérséklése; a könnyedségnek és pompakedvelésnek, néha a fényűzésnek is hódolt, s ezt a többség helyesnek találta, mivel ily édes bűnöknek közepette a legfőbb hatalmat sem feszesnek, sem túl szigorúnak nem akarja. (49.) Az összeesküvés kezdete nem az ő vágyából fakadt, mégsem tudnám könnyen megmondani, ki volt az első kitervelője, kinek az ösztönzésére jött létre az, amit oly sokan felkaptak. Hogy a legbuzgóbb Subrius Flavus, egy testőrosztag parancsnoka, és Sulpicius Asper centurio volt, halálukban bizonyított állhatatosságuk mutatta meg. Lucanus Annaeus és Plautius Lateranus is eleven gyűlöletet vitt az összeesküvésbe. Lucanust személyi okok fűtötték, mivel költeményeinek hírét Nero igyekezett elfojtani, s bemutatásukat hiú vetélkedésből már régebben megtiltotta; Lateranust, a kijelölt consult, nem jogtalanság, csak a köz szeretete késztette csatlakozásra. Flavius Scaevinus és Afranius Quintianus viszont, mindketten a senatori rendből, hírük ellenére vágtak bele ilyen merész tettbe, mert Scaevinusnak a tobzódástól zilált volt az elméje, és ezért álmosságtól bágyadtan élt, a hírhedten elpuhult Quintianus pedig, kit Nero gyalázkodó versével közmegvetésnek tett ki, a sértést akarta megbosszulni. (50.) Miközben tehát egymás közt vagy baráti társaságban elejtett szavakkal tárgyalják a princeps bűneit és a birodalom közelgő végét, s hogy választani kell valakit, ki a megfáradt államon segítene, máris megnyerték Claudius Senecio, Cervarius Proculus, Vulcacius Araricus, Iulius Augurinus, Munatius Gratus, Antonius Natalis, Marcius Festus római lovagokat. Közülük Senecio, Nero legbizalmasabb környezetének tagja, továbbra is fenntartotta a barátság látszatát, és ezért annál több veszélynek volt kitéve; Natalis részese volt Piso minden titkának; a többi a helyzet megváltozásában reménykedett. Subriuson és Sulpiciuson kívül, akikről már megemlékeztem, katonákat is bevontak, Gavius Silvanust és Statius Proximust, a testőrség tribunusait, Maximus Scaurus és Venetus Paulus centuriókat. De legfőbb támaszukat Faenius Rufus testőrparancsnokban látták, akit – feddhetetlen élete és híre ellenére – a kegyetlen s szemérmetlen Tigellinus megelőzött a princeps jóindulatában, sőt állandóan gyötörte vádaskodásaival és gyakran félelmetes helyzetbe is sodorta: mintha Agrippina szeretője lett volna és utána való vágyakozásában bosszúra szomjaznék. Az összeesküvők tehát, mikor a testőrparancsnok gyakori kijelentéseiből megbizonyosodtak afelől, hogy ő is melléjük állott, már határozottabban tárgyaltak a gyilkosság idejéről és helyéről. Állítólag Subrius Flavusban fogant meg a gondolat, hogy Nerón akkor kell rajtaütni, amikor a színpadon énekel, vagy mikor a palota égésekor éjszaka őrizetlenül ide-oda futkosott. Itt a magányosság alkalma, ott maga a sokaság, ily dicső tett gyönyörűséges tanúja, ösztönözte lelküket, ha a büntetlenség vágya – nagy vállalkozások örök ellenfele – vissza nem tartja. (51.) Miközben haboznak s húzzák-halogatják a reményt és félelmet, egy bizonyos Epicharis, akiről nem tudni, mi módon értesülhetett a dologról (hiszen azelőtt semmi gondja nem volt a tisztességre), tüzelni és ostorozni kezdi az összeesküvőket, majd végül vonakodásukat megunván, és mivel éppen Campaniában tartózkodott, a misenumi hajóhad vezetőit próbálta eltántorítani és bűnrészességbe sodorni. Így látott munkához: volt egy hajóparancsnok ennél a hajóhadnál, Volusius Proculus, az anyagyilkosságban Nero egyik eszköze, aki azonban nem a bűntett nagyságához mérten haladt előre, amint ő gondolta. Ez, az asszony régi ismerőse (vagy csak ekkor jött létre köztük barátság), feltárja Nero szolgálatában szerzett érdemeit és azok hiábavalóságát, s még megtoldja panaszkodásával és bosszúra való készségével, ha lehetőség kínálkoznék: megcsillantotta Epicharis előtt a reményt, hogy ő is ráállna, sőt másokat is megnyerne; nem súlytalan segítség a hajóhad, alkalom is gyakran adódik, mert Nero Puteoliban és Misenumban sokat szórakozott a tengeren. Így aztán Epicharis továbbmegy, és sorolni kezdi a princeps minden bűnét: a senatusnak sem marad már semmi. De gondoskodtak róla, miképp lakoljon az állam felforgatásáért: szánja csak el magát Proculus a segítésre, vonja a legderekabb katonákat az ő oldalukra, és méltó jutalomra számíthat. Az összeesküvők nevét mégis elhallgatta. Ezért Proculus bejelentése hiábavaló volt – bár mindazt, amit hallott, Nero tudomására hozta –, mert a beidézett és a feljelentővel szembesített Epicharis könnyen visszaverte, hiszen nem támaszkodhatott tanúkra. Mégis őrizetben tartották, mivel Nero gyanakodott, hogy nem hamis az, ami még nem bizonyult igaznak. (52.) Az összeesküvőket az árulástól való félelem mégis annyira megmozgatta, hogy elhatározták: gyorsan végrehajtják a gyilkosságot Baiaeban, Piso villájában, amelyet – kellemessége miatt – a császár gyakran látogatott, s ahol minden őrség nélkül és méltóságának terhét levetve fürödni és lakomázni szokott. De Piso ellenszegült, arra hivatkozva, hogy gyűlölség támadna, ha az asztal szentségét s a vendéglátás isteneit akármilyen princeps meggyilkolásával bevéreznék: jobb lesz, ha a városban, abban a gyűlöletes és a polgárok kifosztásából épített palotában, vagy a nyilvánosság előtt hajtják végre azt, amire a köz érdekében vállalkoztak. Ezt mondta mások előtt, valójában titkon rettegett, hogy a kiemelkedő nemességű és nevelőjének, Gaius Cassiusnak oktatása révén a hírnév magaslataira jutott Lucius Silanus ragadja majd magához a hatalmat, hiszen készséggel adnák neki, akik az összeesküvéstől érintetlenek, s akik Nerót, mint bűnös merénylet áldozatát, szánnák. Igen sokan meg voltak róla győződve, hogy Piso a consul Vestinus tettre kész egyéniségétől is tartott: hátha a szabadság mellé állana, vagy mást választván imperatornak, a maga ajándékának tüntetné fel az államot. Mert nem volt része az összeesküvésben, bár e vád miatt Nero megpróbálta az ártatlan ellen érzett régi gyűlöletét kielégíteni. (53.) Végül megállapodtak, hogy a Ceresnek szentelt cirkuszi játékok napján hajtják végre tervüket, mivel Caesar, aki ritkán járt ki, s palotájába vagy kertjeibe zárkózott, a cirkuszi játékokra el szokott menni, s a látványosság víg hangulatában könnyebben hozzá lehetett férkőzni. A rajtaütés sorrendjét úgy beszélték meg, hogy Lateranus, mintha családi ügyekben kérne támogatást, könyörögve a princeps térde elé hull, és mint afféle bátor és hatalmas termetű ember, az óvatlan Nerót fellöki s lenyomva tartja, azután a földön fekvő és mozgásában akadályozott császárt az odarohanó tribunusok és centuriók és a többiek, kinek mennyi a bátorsága, leszúrják. Ebben a főszerepet Scaevinus igényelte magának, aki Salus vagy mások előadása szerint Fortuna ferentinumi templomából hozta el tőrét, s mint nagy tettre szentelt tárgyat hordozta. Piso közben Ceres templomában várjon, onnan Faenius praefectus és a többiek hívják ki s vigyék a táborba, vele Antonia, Claudius Caesar leánya, hogy a tömeget megnyerjék – ezt Gaius Plinius írja. Nekünk szándékunkban volt, hogy semmiféle hagyományt nem titkolunk el, bár képtelenségnek látszanék, hogy Antonia a nevét adta a hiú reménykedéshez és ilyen veszélyt vállalt, vagy hogy a hitvesi szeretetéről ismeretes Piso más házasságra kötelezte magát, ha ugyan az uralomvágy minden más érzésnél nem lángolóbb. (54.) De csodálatos, hogy ennyire különböző származású, rendű, korú, nemű emberek, gazdagok és szegények között milyen hallgatással tartottak meg mindent, mígnem az árulás megindult Scaevinus házából. A merénylet előtti napon hosszasan tárgyalt Antonius Natalisszal, majd házába térvén lepecsételte végrendeletét, s a hüvelyéből kihúzott tőrt, amelyről az imént számoltam be, kifogásolta, hogy a régiségtől tompa, és megparancsolta, hogy élesítsék ki kővel és izzítsák hegyesre, s ennek gondját a felszabadított Milichusra bízta. Egyben a szokottnál gazdagabb lakomát tartott, legkedvesebb rabszolgáit szabadsággal, másokat pénzzel ajándékozott meg; szomorúság és erős gondolkodás látszott rajta, bár csapongó beszélgetésével vígságot tettetett. Legvégül sebkötöző szereket, vérzéscsillapítókat készíttetett ugyanazzal a Milichusszal, akár tudott ez már az összeesküvésről és mindaddig hü maradt, akár nem tudott, és – mint a legtöbben írták – csak akkor fogott gyanút. Mert mikor a szolgalélek a hűtlenség jutalmát latolgatta magában, s egyszerre mérhetetlen pénz és hatalom forgott a szeme előtt, szétfoszlott benne a kötelességtudat és gazdájának élete és az elnyert szabadság emléke. Mert feleségének a tanácsát is megszívlelte, asszonyit és annál hitványabbat, mivelhogy a feleség még meg is akarta félemlíteni: hiszen sokan állottak ott felszabadítottak és rabszolgák, akik ugyanezt látták, és mi haszna sem lenne egyvalaki hallgatásának, viszont a jutalom egyé lesz, aki feljelentésével megelőzi a többit. (55.) Milichus tehát hajnalok hajnalán a serviliusi kertekbe megy, és mikor a kaputól elküldik, hajtogatja, hogy fontos és szörnyű hírt hoz. A kapusok bevezetik Nero felszabadítottjához, Epaphroditushoz, majd attól Neróhoz, ott a fenyegető veszélyt, a tekintélyes összeesküvőket és a többit, amit csak hallott, következtetett, mind elmondja: a gyilkolásra előkészített fegyvert is megmutatja, s követeli, vigyék oda a vádlottat. Scaevinus, mikor odahurcolták a katonák, és védekezni kezdett, azt válaszolta, hogy a tőrt, amelyet bűnül rónak fel neki, régóta szent örökségként tisztelték családjában, ő a hálószobájában tartotta, és most felszabadítottja csalárd módon lopta el tőle. Végrendeletet már többször lepecsételt, a napokat nem figyelte meg gondosan. Pénzt és szabadságot már azelőtt is adományozott rabszolgáinak, de most azért bővebben, mivel fogytán volt már vagyonának, és hitelezőinek szorongatása miatt a végrendeletben nemigen bízott. Valóban gazdag lakomákat rendezett mindig; életét kellemesen élte le, szigorú bírák kevéssé helyeselnék. Kötözőszert sebekre ő nem parancsolt semmit, de mivel vádlója úgyis annyi más, nyilván alaptalan dolgot vetett a szemére, hozzácsatolja ezt a vádat is, hogy aztán egyszerre legyen feljelentő és tanú. Nyomatékot is ad szavainak állhatatosságával, sőt még ő vádolja Milichust, mint becstelen és bűnös embert, hangjának és arckifejezésének oly biztonságával, hogy meginogna a feljelentés, ha Milichust nem figyelmeztetné a felesége: Antonius Natalis sokat tárgyalt Scaevinusszal titokban, és mindketten Gaius Piso bizalmasai. (56.) Odahívják tehát Natalist, és külön-külön hallgatják ki őket: miféle tárgyalás volt az, és miről? Ekkor támadt gyanú, mert nem egyező dolgokat vallottak, s megbilincselték őket. A kínzóeszközök fenyegető látását nem viselték el. Elsőnek mégis Natalis vall, aki az egész összeesküvést jobban ismerte, egyszersmind a vádolásban is járatosabb volt, előbb Pisóról, azután hozzáteszi Annaeus Senecát, akár mert közvetített közte és Piso közt, akár hogy Nero kegyét megnyerje, aki neheztelt Senecára, és minden eszközön kapott, hogy tönkretehesse. Ezután Scaevinus is, tudomást szerezvén Natalis vallomásáról, vagy mert úgy hitte: már minden kiderült és a hallgatásnak semmi haszna, hasonló gyámoltalansággal kiadta a többit. Közülük Lucanus, Quintianus és Senecio sokáig tagadott; majd az ígért büntetlenségtől megrontva, hogy késedelmüket jóvátegyék, Lucanus Aciliát, tulajdon anyját, Quintianus meg Clitius Gallust, Senecio pedig Annius Polliót, legjobb barátjaikat nevezték meg. (57.) De közben Nerónak eszébe jutott, hogy Volusius Proculus feljelentése alapján őrizetben tartják Epicharist, s úgy vélvén, hogy női test nem bírja a fájdalmat, kínpadra vonatta. De Epicharist sem verés, sem égetés, sem kínzóinak haragja – akik annál kegyetlenebbül gyötörték, hogy egy asszony ne dacoljon velük, – nem bírta rá arra, hogy a vádakat ne tagadja. Így a vallatás első napja eredménytelen maradt. Másnap, mikor ugyanilyen kínzásokra hurcolták egy hordszéken (mert tagjainak kiforgatása után már állni sem tudott), a melltartó letépett szalagját hurok módjára a szék támlájához kötötte, beledugta a nyakát, és teljes súlyával ránehezedvén, már úgyis fáradt lélegzetét kipréselte: annál híresebb példa, mivel felszabadított nő létére ilyen súlyos helyzetben idegeneket és majdnem ismeretleneket védeni próbált, amikor szabadnak született férfiak, római lovagok és senatorok, akiket nem érintett kínzóeszköz, szeretetük legkedvesebb zálogait is odadobták. (58.) Mert Lucanus, Senecio és Quintianus sem mulasztotta el, hogy tömegével szolgáltassa ki a résztvevőket, miközben nőttön-nőtt Nero félelme, bár megsokszorozott őrséggel vétette magát körül. Sőt katonai egységekkel rakta meg a falakat, rátelepedett a tengerre és a folyóra, és a várost is szinte őrizetbe vétette. S a tereken, a palotákban, a földeken és a legközelebbi községekben is gyalogosok és lovasok száguldoztak, közöttük germánok, akikben – mint idegenekben – bízott a princeps. Ezután, szünet nélkül, megkötözött csoportokat hurcoltak oda és a kert kapuja előtt várakoztatták őket. És ha egyszer védekezésük elmondására bemehettek, az összeesküvők iránt mutatott rokonszenvet, a véletlen beszélgetést és váratlan találkozást, ha vendégségben vagy látványosságon együtt voltak, mind bűnnek vették, s Nero és Tigellinus kegyetlen vallatásán kívül Faenius Rufus is erősen szorongatta őket, mert a feljelentők őt még nem nevezték meg, és hogy elhitesse, semmiről nem tud, kíméletlennek mutatkozott társai ellen. Ugyanő volt az, aki Subrius Flavusnak, mikor mellette állott s odaintett, hogy a kihallgatás közben kirántsa-e kardját s végrehajtsa-e a gyilkosságot, fejét rázva nemet mondott s így megtörte a már a markolathoz nyúló kéz gyors elhatározását. (59.) Voltak, kik az összeesküvés elárulása után – miközben még folyt Milichus kihallgatása, és Scaevinus határozatlankodott –, arra buzdították Pisót: menjen a táborba, vagy hágjon fel a szónoki emelvényre s próbálja megnyerni a katonaság és a nép részvétét. Ha vállalkozásához összeesküvő társai is csatlakoznak, követni fogják őket a beavatatlanok is, és nagy lesz a híre a megmozdulásnak, ami igen sokat jelent, ha új helyzet alakul ki. Ilyesmivel szemben Nero semmi intézkedést nem tett. Még bátor férfiak is megriadnak váratlan dolgoktól, nemhogy az a komédiás, akit legfeljebb Tigellinus kísérne a szajháival, fegyveresen szembe merne szállni. Próbával sok minden megtörténik, amit tunya emberek elérhetetlennek gondolnak. Hiába reménykedik hallgatásban és hűségben, mikor annyi összeesküvő elszántságáról és testi állapotáról van szó: kínzással vagy jutalommal mindent el lehet érni. Jönni fognak, hogy őt is bilincsbe verjék, majd végül méltatlan halállal kivégezzék. Mennyivel dicséretesebben pusztulna, ha magához ölelné az államot, ha segítségért kiáltana a szabadság megmentésére! Inkább tagadja meg a katonaság, hagyja cserben a nép, csak ő maga haljon őseinek, utódainak tetsző halállal, ha életét idő előtt ragadják el tőle. Minderre meg sem mozdult, a nyilvánosság előtt is csak rövid ideig mutatkozott, majd otthon magányosan készült a végre, míg csak egy katonai osztag nem jött, amelybe Nero újoncokat vagy nemrég szolgáló katonákat válogatott ki: mert a régiektől féltek, mint akiket a rokonszenv megfertőzött. Úgy halt meg, hogy karján feltépte az ereket. Végrendeletével, a Nerónak szóló rút hízelgésekkel felesége iránt érzett szerelmének adózott; ezt az alacsony származású és csak testi szépségével érvényesülő asszonyt barátjának házasságából ragadta el. Az asszony neve Satria Galla, előbbi férjéé Domitius Silus; a férfi beletörődésével, a nő erkölcstelenségével Piso rossz hírét terjesztette. (60.) Nero ezek után Plautius Lateranus kijelölt consul kivégzését kapcsolja az eddigiekhez, oly sietősen, hogy még gyermekeinek megölelését, még a halál rövid megválasztását sem engedte meg neki. A rabszolgák kivégzésére fenntartott helyre hurcolják, Statius tribunus kezétől kapja a döfést, miközben állhatatosan hallgatott és egyetlen szóval sem vetette a tribunus szemére ugyanabban való részességét.
 
  A Tiberisen vontatóhajó volt indulóban
g
Glossza a britanniai lázadás leverése (Kr. u. 60 vagy 61) és a Piso-féle összeesküvés (Kr. u. 65) közt legalább négy év telt el.
, mely kelmét, ruhát, cipőt,
edényt s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
edényt, s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
egyéb háziszert vitt Londoniumba, a britanniai
ínséges
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
inséges
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
népnek, mely a hadjárat alatt lerongyolódott és elszegényedett.  
  Alig ment el a hajó, egy vitorlás érkezett, mely tömlőben és hordókban görög bort hozott.
Sípolást
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Sipolást
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lehetett hallani, a parti élet megelevenedett, a raktárak mozogni kezdtek. Kikötői hordárok terheket
cipeltek vállukon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
cipeltek, vállukon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fejükön, a kalmárok, kik az
árukat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
árúkat
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
várták, kiabáltak a munkásokkal.  
  Egy másik gálya, mely Alexandriából lenszövetet, arabiai fűszert szállított, fáklyák
fényénél
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fényenél
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rakodott ki. Mindenféle keletiek jöttek, kik nézték az előttük elterülő várost és a parton tolmácsok útján
igyekeztek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
igyekezték
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
magukat megértetni a rómaiakkal. A
tartományok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tartományosok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tarka-barka emberanyaga volt ez, melyet még a koldusok is lenéztek.  
  Az éjszaka leszállt. Csak a Tiberis nagy S betűje fénylett, meg néhány olajlámpa.  
  Később még egy hajó futott be
g
Glossza a római flotta a misenumi hegyfoknál állomásozott, a nápolyi-öböl nyugati csücskénél.
, melyen a misenumi hajóraj tengerészei jöttek Rómába.  
  Óriási lármával, káromkodva, veszekedve kikötöttek, rendetlenül ugráltak ki a hajóból, a parton összefogództak hárman-négyen
és indultak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és úgy indultak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
befelé.  
  Semmi jó nem nézett ki belőlük. Arcukat karmolás és harapás
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éktelenítette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Üveggyöngyöt viseltek lesült nyakukon, érmet, a viharok ellen, fülükben függőt. Karjuk tele volt írva
g
Glossza tetoválások.
mindenféle jellel, horgonnyal, hajóval. Csak a szemétnép ment tengerésznek, az,
melyiknek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
melyiknek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
1800 sestercius alatt
állt a vagyona
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
állt vagyona
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a többi inkább a gyalogságnál, vagy lovasságnál szolgált, mert ott a szolgálat könnyebb.  
  Két köpcös tengerész, ki eddig a raktárakban rejtőzködött, várta a hajót a kikötőhídnál. Az egyik valamivel magasabb, mint a másik.  
 
– Hé, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hé – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a magasabb egy matróznak, aki partra szállt – mi újság?  
  – Semmi – válaszolta az és ölelkezve ballagott egy sápadt, betegesnek látszó fiúval, kinek szorongatta vékony kezét.  
  Most az alacsonyabb állított meg egy matrózt.  
  – Hová bajtárs?  
  – Kifelé.  
 
– No, ne
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– No ne
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
siess olyan nagyon – szólt és megfogta
karját. – A misenumi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
karját. A misenumi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hajórajból vagytok?  
  – Onnan.  
 
– Mondd, – kérdezte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Mondd – kérdezte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a magasabb – mi volt ma ebédre?  
  A matróz elfintorította orrát:  
  – Hát az, ami rendesen. Szálkás sós hal, meg zabkenyér.  
  A magas és alacsony nevetett.  
  – De bor csak volt? – kérdezték.  
  – Az ám. Tengervíz.  
  – Hát hús?  
  – Hetek óta nem láttunk. Csak emberhúst.  
  Megint
nevettek mind
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nevettek, mind
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a hárman.  
  – Van pénzed? – kérdezték tőle.  
 
Rázta fejét.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Rázta a fejét.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  – Szóval már zsoldot se kaptok?
Ej haj
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ej-haj
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, de jó bolondok is vagytok, hogy szolgáljátok a császárt.  
  A beszélőket egy csomó matróz vette körül.  
  Az alacsonyabb most megszólalt:  
  – Hát pajtások, akartok-e enni, meg inni? Itt van mindegyiteknek egy-egy arany – és szétosztott egy csomó
aranyat, – menjetek
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aranyat – menjetek
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mulassatok. Mert azért van
ám, aki
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ám aki
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
rátok gondol. Pisonak hívják. Ne felejtsétek a nevét. Calpurnius Pisonak.  
  A magasabb szintén beszélt, egy másik csoportnak.  
  – A tengerészek
éheznek, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
éheznek – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– disznóság, a tengerészek éheznek. Nero pedig dőzsöl.  
  A matrózok szétszéledtek, kis
kocsmákba s a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
korcsmákba, s a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
két köpcös hamar
eltűnt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
eltünt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, a
raktárak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
raktárok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mélyében. Egy lámpa világánál aztán összevihogtak. Tengerészruhában, övvel és sapkában állott szemközt: Zodicus és Fannius.  
  Mióta a császári kegy nem jövedelmezett, ebből éltek, még pedig jól és zsírosan. Összeköttetésben álltak az elégedetlen főurakkal, kik azon dolgoztak, hogy a népet felvilágosítsák és megértessék vele, hogy
tulajdonképpen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tulajdonképen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő elégedetlen. Munkájuk azonban nem ment könnyen. Maga a nép, noha szűkösen élt, nem volt elégedetlen, hiszen az utcán és cirkuszban még ő uralkodott. Az, amit a
szenátorok
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatorok
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
és patriciusok beszéltek, nem érdekelte, a köztársaság emléke olyan messze volt, hogy nem is tudta, mi az. Az öreg katona, ki hátizsákjában még
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lelt valamit, a forradalmárok beszédére tagadóan rázta fejét, melybe sehogy se fért a lázadás gondolata. Hiszen a katonaéletet megszokta, tizennyolc éves korától kezdve, mikor beállt a
légióba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
legióba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s ő is úgy akart szolgálni a császárnak,
mint az apja
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mint apja
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ki huszonöt évet töltött ott és
aztán, mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
aztán mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
veterán távozott.  
  Zodicus örült a mai eredménynek. Sietve útnak eredt, csavargós utcákon, Fanniusszal együtt, Flavius Scaevinus
szenátor
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senator
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
háza felé, hol éjjel az összeesküvők tanácskozni szoktak.  
  Az éjszakára alapjában semmi szükségük se volt, akár nappal is találkozhattak volna, de az összeesküvők ragaszkodtak az éjszaka titokzatos lepléhez. Ezt regényesnek és izgatónak érezték. Szemük előtt a Julius Caesar elleni összeesküvés lebegett
g
Glossza Valóban Caesar meggyilkolásának forgatókönyvét szerették volna követni.
, melynek minden mozzanatát lemásolták s közben alig gondoltak arra, mit is szándékoznak tenni. Színpadiasan mozogtak és úgy is cselekedtek.  
  Zodicus a kapu előtti rabszolgának, aki régóta ismerte, ezt mondta
fontoskodva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ezt mondta, fontoskodva
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
:  
  – Jóbarát.  
  Majd
Fanniusszal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Fannius-szal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
együtt bement egy terembe. Ez volt az összeesküvők tanyája.  
  Szokása szerint megállt a terem közepén, jobb karját felemelte és állt, mintegy szoborrá
válva
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállva
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
.  
  – Forradalom – szólt végül.  
  – Cassius – kiabáltak feléje komolyan is, gúnyosan is.  
  Ő volt Cassius.  
  Fannius pedig Brutus. Az tőrt hordott keblében s ahányszor idejött, kivette és fölvillogtatta.  
  – Összeesküvés – suttogta rekedten.  
  – A tengerészek éheznek – hörögte Zodicus. – Cselekedjünk.  
  – Cselekedjünk – ismételte Fannius.  
  Nem igen ügyeltek rájuk. Az összeesküvők nyomott hangulatban tanácskoztak. Piso, az összeesküvés feje, előkelő úr, dúsgazdag patricius, kinek már rengeteg pénzében van a vállalkozás, felleges homlokkal ült közöttük és kétkedve nézte a szedett-vedett társaságot, mellyel annak idején
hiúságból
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hiuságból
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szövetkezett. Ő nem volt határozott híve a köztársaságnak, csak Nerot
gyűlölte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mindenáron változást óhajtott. De időközben kiesett kezéből a gyeplő. Így se előre, se hátra nem tudott jutni, se szabadulni, se
ittmaradni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itt maradni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. Nem tudta, hova sodródik.  
  Azok, akik mögéje sorakoztak
g
Glossza a Piso-féle összeesküvés valójában két részből, egy senatori, és egy katonai összeesküvésből tevődött össze. Ez utóbbiak a testőrcsapatok tisztjeiből állt.
, hasonlóan gondolkoztak.
Lovagokból, nemesekből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Lovagokból és nemesekből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kerültek ki, kik főkép azt hánytorgatták föl, hogy a
szenátus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hatalma megcsökkent és jól esett elmondaniok azt, amit a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
el kellett hallgatniok. De hogy kibeszélték magukat, minden tetterejük elfüstölgött.  
  Flavius Scaevinus, a házigazda, rendkívül óvatos ember volt. Ő bár egyetértett mindenkivel abban, hogy Nero uralmát meg kell dönteni, de azért minden szót megfontolandónak tartott s állandóan remegett. Ünnepélyesen
megíratta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megiratta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
végrendeletét, nyilt
színen
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinen
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
készült a merényletre, mely egyre halasztódott. Africanus
Quinctianus, Tugurinus
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Quinctianus, Julius Tigurinus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, Nero egykori
barátjai, most
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
barátjai most
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azzal tették magukat hasznosakká, hogy adatokat szolgáltattak ellene. Ezek a mérsékeltek általában mind gazdag és hatalmas emberek voltak s csak azért lázadtak föl, hogy még gazdagabbak és hatalmasabbak legyenek.  
  Az összeesküvők szélső pártja, mely azonnal cselekedni akart és nyiltan
köztársaságot akart
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
köztársaságot kivánt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, ezen az éjszakán összetűzött Pisoékkal. Most amiatt támadták őket, hogy Piso a merényletet váratlanul és érthetetlenül
meghiúsította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meghiusította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Megbeszélés szerint Baiaeba csalta a császárt, aki
kíséret
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséret
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nélkül el is ment hozzá, de utolsó pillanatban még se engedte meggyilkoltatni őt, mert eszébe ötlött, hogy Nero a vendége és római patricius nem él vissza a vendégjoggal.
g
Glossza az ókorban rendkívül fontos szokásjog volt a vendégbarátság.
 
  – Még nem érkezett el az
idő – védekezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
idő, – védekezett
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso tétován
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, tétován
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
. – Kire támaszkodjunk?  
  – Az erőnkre – kiabált vissza valaki az asztal aljáról, hol a forradalmi párt hangoskodott.  
  Itt többnyire katonatisztek ültek. Lucius Silanus, a vezér, Sulpicius Asper, a testőrcsapatok századosa, Subrius Flavus a néptribun és Foenius Rufus.  
  Az, aki
közbeszólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
közbeszólott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, fölkelt. Most lehetett látni, kicsoda. Lucanus volt, aki két katona között foglalt helyet.  
  Dúltan és sápadtan érkezett meg
száműzetéséből
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
számüzetéséből
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az összeesküvés
hírére
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hirére
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szép arcát már ráncok szelték át. Az a hit, mely egykor sugárzott róla, nem volt többé, csak a
gyűlölet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hogy
bosszút
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bosszut
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
álljon, az öntött beléje erőt, az adott célt leromlott életének. Lobogott a haragtól.  
  Különben fáradtnak látszott. Nagy munkáját
g
Glossza A Pharsaliát valójában nem fejezte be Lucanus. Az eposz valóban Nero dicsőítésével kezdődik, az egész műben azonban világos a Caesar- és császárellenes tendencia.
, melyet évekkel ezelőtt kezdett, távol a Várostól, befejezte. De a Pharsalia, mely a császárok dicsőitésével indult, utolsó könyveiben már Pompeiust magasztalta és Caesar
végül mint
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
végül, mint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gyilkos meredt föl, hullahalmok tetején. A költő elszánt köztársasági lett, a régi szabadság visszasóhajtója.  
  – A zsoldosok nem
lázonganak, – folytatta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
lázonganak – folytatta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Piso – élnek a táborban, a sáncok között, ahogy eddig, feleségeikkel és gyermekeikkel. Enni is kapnak.  
  – És a nép? – szólt egy nő, hatalmas hangon.  
  Epicharis volt, egy szabados nő
g
Glossza Epicharis nem dolgozott hajógyárban. Azt sem tudjuk, volt-e hajógyár Misenumban.
, aki rövidre nyírt hajat viselt s olyan
húsos-piros
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
húsos, piros
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
arccal és akkora lábakkal, kezekkel rendelkezett, mint egy lovaskapitány. Már régóta dolgozott a misenumi
hajógyárban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hajórajban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, hol a tengerészeket pártütésre akarta bírni s vad színekkel festette le nekik Nero gaztetteit.  
  – A nép – felelt Piso szomorúan – tudni se akar rólunk. Kocsiversenyekre jár és tapsol. Sajnos, nem nekünk. Munkátlan még
mindíg nincs
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig, nincs
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
annyi, amennyi kellene. Mindenről pontosan vagyunk értesülve. A kékfestők, takácsok, pékek, hajósok, tutajosok, ácsok, mészárosok, olajkereskedők, süteményárusok nem akarnak mozdulni. Dolgoznak és valahogy megélnek.  
  – De az anyagyilkos csak nem élhet tovább? – szólt Lucanus.  
  – A nép – felelte Piso – nem hiszi, hogy ő a gyilkos.  
  – Róma fölgyujtója – mondta Lucanus.
g
Glossza KD másutt nem említi a 64-es évben bekövetkezett hatalmas tűzvészt. Egyesek szerint Nero gyújtatta föl Rómát, ezt a változatot azonban már az ókorban is kétségbe vonták.
 
  – Mindenki
tudja, – állapította
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tudja – állapította
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
tudja – állapitotta
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
meg
Piso – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Piso, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
ezt a mesét mi találtuk ki.  
  – Mire várunk? – kérdezte most Lucanus
gyűlölettel
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyűlölettől
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – A jobb időre – szólt Piso szerényen.  
  A szélső párt felállt, végigmérte a mérsékelt forradalmárokat.  
  – Arra
várunk, – süvöltött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
várunk – süvöltött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus
hangja – hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hangja, – hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
mindnyájunkat megöljenek.  
  Nem tudta magát türtőztetni s hozzátette:  
  – Éljen a császári köztársaság.  
  Izgalomtól remegve nézett farkasszemet velük.  
  – Mit akartok? – kiabálták a mérsékeltek.  
  – Éljen a császár – mondta Lucanus gúnyosan, a szélső párt hahotája közben.  
  Mindenki érezte, hogy a két párt jobban gyűlöli egymást, mint a császárt. Nerot Piso és Silanus inkább szereti, mint egymást.  
  – Így nem lehet tárgyalni – szólt
Piso és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Piso – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beszédbe kezdett.  
  Ezt új beszéd követte, melyre másik beszéd felelt. A régi latin ékesszólás szép építményével, tömör mondataival, izzó szenvedélyével újra jelentkezett, mihelyt forradalmárok találkoztak egymással.  
  De a szélső párt gyors cselekvést követelt, azt akarta, hogy Ceres ünnepén, mikor Nero cirkuszban lesz, Lateranus
konzul
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
consul
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kérvényt
nyujtson
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nyújtson
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
át Neronak, úgy mint Metellus Julius
Caesarnak, s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Caesarnak s
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
a többiek elé boruljanak, úgy mint Brutus, Cassius és Casca, aztán szúrják le. A régi emlék mindenütt
kísértett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kisértett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  – Korai – mondta Piso.  
 
– Késő, – visongott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Késő – visongott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Epicharis – holnap
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Epicharis, – holnap
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
kell. Vagy ma.  
  – Ha nincs egy római, aki megtegye, akkor magam döföm le a rossz
verselőt – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
verselőt, – lelkendezett
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
Lucanus.  
  – Színt kell vallani – ordította Epicharis.  
  Natalis, egy mérsékelt összeesküvő, aki Seneca szabadosa
volt, s belőle
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
volt és belőle
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
gazdagodott meg, elkapta a szót és gúnyosan kérdezte:  
  – Hol van Seneca? Az nem vall
színt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szint
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
?  
 
– Beteg – felelték.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Beteg, – felelték.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
g
Glossza Seneca ebben az időben valóban beteg volt.
 
  – Kormányozható betegsége van.  
  – Otthon
ül, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ül – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hozzá Natalis – bölcselkedik. És majd ahhoz a párthoz csatlakozik, amelyik győz.  
  Lucanus indulatra gerjedt.  
 
– Hallgassatok, – kiáltott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Hallgassatok – kiáltott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– ő költő, semmi köze senkihez és semmihez. Se hozzánk, se tihozzátok – és elfehéredett.  
  Megijedt tulajdon hangjától és szégyelte, hogy szenvedélyes tehetsége ide vezette, ebbe a ronda és aljas társaságba, a császár udvarából, mely szintén ronda és aljas volt. Mit is kereshet egy költő bármilyen politikai táborban? Leült, nagyon leverten. Nem érezte magát többé költőnek. Élete olyan értéktelen volt, hogy szívesen odaadta volna akármelyik pártnak, ingyen.  
 
Senecat
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Senecát
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azonban mind a két párt
magáénak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
magának
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
követelte. Tisztelt és nagy neve szájról-szájra szállt, csak róla suttogtak, aki nem volt jelen és egyáltalában nem érintkezett velük.  
  Zodicus és Fannius hallgatott. Elheveredtek az ágyon s nem kis érdeklődéssel figyelték a történőket, noha nem láttak világosan, hányadán vannak. Ezért minden helyesléstől, vagy tiltakozástól szigorúan tartózkodtak. De hogy a kedv lelankadt, arra a területre léptek, melyen biztosan mozogtak. Az új Cassius és Brutus Piso mellé telepedett, magyarázta neki mind a kettő, mennyit
fáradt és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
fáradt, és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
hogy még mennyi a tennivaló a néphangulat fenntartására, a forradalom biztosítására. Piso megvakarta
bölcs kopasz
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
bölcs, kopasz
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
fejét és előkereste pénzét. Tudta mit jelent ez.  
  Az ülés most már oszladozott. Nem is határoztak semmi érdemlegeset és senki se volt tisztában miért járt itt, csak Zodicus és Fannius.  
  Lucanus csodálkozva nézett rájuk:  
  – Kik ezek? – kérdezte Subriustól, a testőrcsapatok tribunjától.  
  – Költők.  
  Lucanus fölvonta egyik vállát.  
  – Kik?  
  – Köztársaságiak, forradalmárok. Lucanus most a másik vállát is fölvonta.  
  – Ha őket
látom, – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
látom – és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
átölelte a tribunt – akkor úgy érzem, hogy nem vagyok költő. És ha ők
gyűlölik
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyülölik
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Nerot, akkor én szeretem őt.  
  Pocsék és keserű kudarccal végződött az összeesküvés. Sokan elszöktek féltükben, sokan elaludtak. Epicharis, a kövér és lelkes forradalmárnő köpködött az undortól.  
  Lucanus már csak nevetett.  
  Utolsó pillanatban, hogy menni készültek, az udvarról besétált a terembe egy kutya. Hatalmas,
vörösszőrű
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vörös szőrü
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
állat, a házigazda kedves ebe, derékig ért a vendégeknek. Lucanus sokáig
nézegette vörös bundáját
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nézegette rőt bundáját
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, majd
rákiáltott:
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
rákiáltott?
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
 
– Nero!
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Nero.
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
 
  A többiek ujjongva ismételték a kutya új nevét, melyet egyértelműen elfogadtak.  
  De ez volt az egyetlen dolog, melyben megállapodtak.  
  Epicharist, amint hazafelé ment a külső városba, szegényes bérelt szobájába, még azon az éjjelen elfogták.  
  Nem ellenkezett. Egy szót
sem
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
se
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
szólt. De benn a börtönben sem akart beszélni.  
  A katonák végigvágtak arcán,
orrából, szájából
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
orrából-szájából
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
orrából szájából
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
patakzott a vér, testét rongyokká tépték, még se tudtak belőle kicsikarni egyetlen szónyi vallomást sem. Az a tüzes és ékesszóló száj, mely annyit beszélt a tengerészeknek, mintha elfáradt volna a beszédben és céltalanná válna, mihelyt börtönbe került, néma maradt. Később fölakasztotta magát cellájában. A némaságot, melyet magára
vállalt új, el
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
vállat, új és el
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vállalt, uj, el
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nem múló némasággal tetézte, melyet
senki se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senkise
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
törhet meg.  
  Piso azonban öngyilkos lett és akkor kiderült minden. Epaphroditust felkereste az az ajtónálló rabszolga, aki Zodicust és Fanniust beengedte. Flavius Scaevinust, a gazdáját
letartóztatták. Megtalálták
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
letartóztatták, megtalálták
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
nála a végrendeletét. Utána hurokra került Natalis is. Aztán elcsípték az egész társaságot, Zodicust és Fanniust kivéve, akik idejekorán kereket oldottak.  
  – Seneca – dadogták mindannyian.  
  Most is csak az ő nevét lehetett hallani. Az összeesküvők mind őt emlegették, mert tudták, hogy a híres
író, a
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
író a
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
császár barátja és azt remélték, így enyhébb lesz a büntetésük.  
  A nemesek és lovagok egymást adogatták föl
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
azt, amit még nem mondhattak egymás szemébe az összejöveteleken, kéjelegve kiabálták ki. Csak a szélsőpárt néhány embere viselkedett méltóságosan. A katonák, akiknek mesterségük az ölés és meghalás, nem hoztak szégyent a forradalomra. Sulpicius Asper utoljára a császár szemébe köpte minden megvetését és úgy halt meg. Sokakat az elfogatásuk színhelyén öltek meg. Lateranusnak azt sem engedték meg, hogy gyermekeit megölelje, a tribun,
otthonában
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
otthon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, saját kezével fojtotta meg.  
  Nero tombolt. Az összeesküvés, melynek gondolatától azelőtt rettegett, fölpezsdítette, láthatóan örült, hogy most jó lelkiismerettel, biztonságosan
ítélkezhet
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
itélkezhet
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és folyton parancsolt. Világosság derült reá, végre tudta, mit kell tennie.  
  Már megteltek a börtönök, hely se volt több, de
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
újakat hoztak. A hivatásos
besugókon
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgókon
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
kívül a rabszolgák és szabadosok is működtek, kik urukat egy tíz év előtti pofonért
beárulták s a város
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
beárulták és a Város
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megdermedt a rémülettől. Fényes nappal éjféli csönd borult a házakra. Zárt
szobába
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szobában
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
se mertek beszélni, a falaknak is fülei voltak. Egy-egy alak sompolygott az utcán. Nem lehetett tudni, fél-e, vagy ijeszt,
besugó-e
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
besúgó-e
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, vagy leendő áldozat, vagy talán
mind a kettő
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindakettő
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
egyszerre. Aki beszélt, az
gyanús
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanus
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
volt, aki hallgatott, az még
gyanúsabb
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
gyanusabb
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
. Szidni a császárt halál, de dícsérni és
hízelegni
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
hizelegni
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hízelegni
n
Jegyzet [G2] hizelegn
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
szintén veszedelmes, mert ezzel az illető bizonyára csak takarni akar valamit.  
  Százan és százan haltak meg
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Ezután már minden válogatás nélkül űzte a gyilkolást; mindegy volt, ki az, mindegy volt, van-e ok rá. Elég, ha annyit említek, hogy Salvidienus Orfitus ellen az volt a vád, hogy a forum környékén fekvő palotájának három bolthelyiségét bérbeadta egyes államoknak megszálló helyül, Cassius Longinus, a vak jogtudós ellen az, hogy őseinek képsorozatában bent hagyta a Caesargyilkos Gaius Cassiusnak képmásait…”
egy régi Cassius- vagy Brutus-szobor miatt, mely fönn porosodott a padláson. Némelyeket azért szúrtak le, mert állítólag a szobrok előtt kicsit meghajtották fejüket.  
  – Kiirtani az egész
nemességet, – mondta
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
nemességet – mondta
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „Elég gyakran ejtett egy-egy félreérthetetlen célzást, hogy a még megmaradt senatorokat sem fogja kimélni s ezt a rendet egyszer majd csak kitörli az államból s a helytartóságokat és a hadseregeket majd a római lovagoknak és volt rabszolgáinak fogja juttatni.”
– csak a nép maradjon.  
  Nero boldog volt és friss. Az emberek pedig szomorúak. Olyan leverten ültek szobáikban, mint egykor a császár.  
  – Ki van még? – kérdezte Epaphroditustól.  
  – Mindenki
megbűnhödött
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
megbűnhődött
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megbünhődött
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– válaszolt a titkár.  
  – Csak minden menjen a maga rendjén – szólt. – Meg kell szokni. Akkor a halál se rettenetes. Csoda ez? Az arc elsápad, a szív megáll. Nem is csoda.
g
Glossza Visszautalás a 2. fejezetre
 
  A titkár figyelte Nero arcát, melyen művészi öröm lángolt:  
  – De azért
érdekes, – tette
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekes – tette
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
hozzá a császár – talán az egyetlen érdekes a földön. Néha nevetséges. Egyik-másik olyan fontoskodó méltósággal nyúlik végig, hogy el kell magamat kacagnom. Vannak aztán különösek is. Azok megmerevednek és érzem valaminek a kezdetét, aminek
soha se
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
sohase
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
lesz vége. Minden halott az élőnek a szobra. Nem gondolod, hogy aki öl, az szobrász? Csak most
ízlelem az
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
izlelem meg az
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
életet, csak most tudom mit szabad nekem, amit még egy császár se tudott igazán. Semmi se tilos – és nagy mozdulatot
tett a kezével.
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
tett kezével.
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
 
  Ezt a kéjet elaprózta
g
Glossza Suetonius, Nero, 37: „…végül Paetus Thrasea ellen az [ volt a vád], hogy búskomor és olyan tanítós arca van.”
, kis adagokra osztva élvezte, készült reá. Thrasea Poetus
szenátort
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatort
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, akit gyűlölt, mert nem járt
színházba
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szinházba
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
és mert nem nyilatkozott a
szenátusban
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
senatusban
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
, pörbe fogta és hosszú, lelkiismeretes tárgyalás után végeztette
ki azzal
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
ki, azzal
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az indokolással, hogy olyan komor az arca, mint egy tanítónak. Máskor
csak egy felvillanó
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
csak felvillanó
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ötlet volt az egész
g
Glossza Lepidát 59-ben gyilkoltatta meg.
. Valamit elgondolt, amit mindjárt meg kellett tennie. Lepidat, a nagynénikéjét, aki kiskorában nevelte, igen szerette,
de hogy
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
de egyszer hogy
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
az öreg nénike megbetegedett és hashajtót kért, ő halálos mérget küldött neki.
Egyiptomi
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Egyptomi
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
helytartója megfürdött
g
Glossza Cassius Dio, 63, 18: „Minek [ említsem], hogy Caecina Tuscust száműzte, amiért Egyiptom legatusaként megfürdött abban a fürdőben, amelyet a császár alexandriai érkezésére építettek.”
a császár kádjában, ezért egy pillanat mulva elpusztult. Másik nagynénjének, Domitianak
g
Glossza Domitia Lepidát is 59-ben ölette meg Nero. Cassius Dio, 61, 17: „Megmérgezte a nagynénjét, Domitiát is, akiről pedig azt mondogatta: úgy tiszteli, mint tulajdon anyját. Nem várta meg, hogy néhány nap múlva az öregségébe haljon bele, hanem vette a bátorságot, és őt is meggyilkolta. Azért sietett ezzel a tettel, hogy megszerezhesse a Baiaeban és Ravennában fekvő birtokait.”
pedig amiatt kellett meghalnia, mert Baiaeban és Ravennában villái voltak, melyekre ő
áhítozott
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
áhitozott
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
.  
  A halottakat
mindíg
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
mindig
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
megnézte. Sorban hevertek előtte
s
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
és
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
ő kereste, mi van bennük, a nyitott szemükben és agyvelejükben. De nem találta.  
  Egyszer mulatott a nemesekkel
g
Glossza Tacitus, Annales, 14, 57: „Sullát hat nap múlva Massiliába küldött gyilkosok még a félelem és szóbeszéd elterjedése előtt megölik, mikor étkezéshez az asztalnál elhelyezkedett. Rómába vitt fejéből Nero gúnyt űzött, mintha a korai őszülés csúfította volna el.”
. Különösnek találta, hogy Scyllának olyan nagyon ősz a feje. Izgatottan eltávozott, majd palotájába hozatta fejét, az ember nélkül.  
  – Milyen ősz most is – szólt ámuldozva.  
  Mikor
Rubellius
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
Ruballius
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
Plautus fejét vitték eléje, mosolygott
g
Glossza Cassius Dio, 62, 14: „Megölette Plautust, majd amikor annak elébe hozott fejét megpillantotta, így szólt: »Nem tudtam, hogy ekkora orra van. «”
:  
  – Nagy orra van – mondta – és ez most még furcsább.  
  Nem tudott ellenállni ennek a játéknak, ennek a nagy-nagy
kíváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiváncsiságnak
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
s folytatta tovább.  
  Esténként, néhány katona
kíséretében
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
kiséretében
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
, kiment az utcára, mint valaha, fiatalkorában és megállíttatta a járókelőket.  
  Az első ember elé lépett:  
  – Halj
meg, – szólt
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
meg – szólt
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
– akárki
vagy – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
vagy és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szívébe
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
szivébe
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
döfte tőrét.  
  Az ismeretlen porba bukott.  
  – Ártatlan vagyok – mondta haldokolva.  
 
– Tudom, – felelte
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
– Tudom – felelte
*
Szövegforrás:
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
 
– Tudom – felelt
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
a császár – annál
érdekesebb – és
*
Szövegforrás:
Kritikai kiadás.
Nyugat – a regény folyóiratbeli közlése.
A regény KD életében megjelent utolsó kötetkiadása.
 
érdekesebb, – és
*
Szövegforrás:
A regénynek a Genius Kiadó gondozásában megjelent kötetkiadásai.
 
nézte figyelmesen, hogy múlik ki az ismeretlen.