Elbeszélő költemények

A digitális kiadás kódolását Csonki Árpád, Horváth-Márjánovics Diána, Káli Anita, Metzger Réka, Móré Tünde, Roskó Mira, Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence készítették, a TEI XML kódok szerkesztői Bobák Barbara és Fellegi Zsófia. A digitális kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadásában, az Arany János-emlékév keretei között készült. A digitális kiadás főszerkesztői Palkó Gábor és Fellegi Zsófia.

A kiadás a képre kattintva érhető el!

A papír alapú kiadás szerkesztője Barta János, a sajtó alá rendező Voinovich Géza volt. 

Arany János, Elbeszélő költemények, kiad. Voinovich Géza, Bp., Akadémiai Kiadó, 1952 (Arany János Összes Művei, 3), 352 l. + 4 t.

 

Jelen kötet a Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, Losonczi István, Katalin, Bolond Istók, A Jóka ördöge, A nagyidai cigányok és Az első lopás című művet tartalmazza. 

Részletek a kötet jegyzeteiből:

„Toldi sikerén felbuzdulva Arany mindjárt új munkába fogott. Eszménye, a mindenkinek érthető és élvezhető költészetre »csak a most divatos népies modoron keresztüljuthatni« írta Szilágyinak– »azért még népies, for ever!« (1847. szept. 6.). Így fordult figyelme a népmese felé; ide csábította Petőfi János vitézének példája is. 1847. jan. 31. […]

Murány ostroma megírására irodalmi pályázat adott indítást, mint Toldiéra. A Kisfaludy-Társaság, midőn Toldit megkoszorúzta, mindjárt új költői pályadíjat tűzött ki költői beszélyre, »melynek tárgya Szécsi Mária. Beküldés határnapja nov. 20. 1847. Jutalma 12 drb. arany, Marczibányi-Motesiczky Vincéné asszony alapítványából.« […]

Meséjét az Ezeregy-éj meséi közt Vörösmarty fordította magyarra A favágó és a szellem címen. Pest. 1829. III. fűz. Különösen elterjedt a szláv népeknél. Egy változata megvan Afanasjev gyűjteményében (lefordította Melich János, IK. 1899. 18. l,); onnan a szomszéd népeknél, svédeknél, lapp, cseremisz törzsek közt; a délszlávoknál a szerb Vuk Karadsic gyűjteményéből. […]

A kötet sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága.”