A projektről

A Babits Kutatócsoport története az 1980-as évekre nyúlik vissza. Az Irodalomtudomány Intézet akkori igazgatója, Klaniczay Tibor a szövegkiadások és a filológia megbecsültségének helyreállítása érdekében szorgalmazta a kritikai kiadások megjelentetését, ezért kiemelten támogatta a Babits-kutatás elindítását is. Ennek érdekében hozta létre a Babits Kutatócsoportot, amely előbb közvetlen igazgatói irányítás alá tartozott, majd a 20. századi irodalommal foglalkozó osztály önálló kutatócsoportjaként működött. Idővel a Babits-életmű gondozása kettévált. Az ELTE BTK Modern Magyar Irodalmi Tanszékével kötött megállapodás értelmében a Babits-œuvre elsődleges műfajának, a verseknek kritikai kiadása az intézeti, a többi műfaj feldolgozása az egyetemi kutatócsoport feladata lett, mely utóbb átkerült a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre.

A feldolgozandó anyag és a kutatás jellegéből fakadóan kiemelten fontos az intézmények közötti együttműködés hangsúlyozása. Babits Mihály kéziratos hagyatékának legnagyobb része ugyanis három archívumban, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA kézirattáraiban található. A kritikai szövegkiadást megelőző munkálatok, a kéziratok rendezése, katalogizálása, az életmű bibliografikus feldolgozása az említett intézmények közötti együttműködés keretében valósult meg. Ennek köszönhetően 1993-ban megjelent a Babits kéziratos hagyatékát négy kötetben feldolgozó kézirat-katalógus, Melczer Tibor, Cséve Anna, Kelevéz Ágnes, Papp Mária, valamint Nemeskéri Erika munkája, 1998-ban pedig kiadásra került a Stauder Mária és Varga Katalin által összeállított Babits bibliográfia. A kutatócsoport keretében Róna Judit állította össze Babits Mihály életrajzi kronológiáját 1920-ig.

Ezek a segédkönyvek megteremtették a lehetőségét annak, hogy Babits költői életművének kritikai kiadása megindulhasson. A sorozat az eredeti tervek alapján ötéves bontásban adja közre a verseket. A nyolcvanas években megkezdett, s azóta jelentős személyi változásokkal folyó textológiai munka az eredeti elképzelések szerint az 1988-ban az MTA Textológiai Bizottságának jóváhagyásával megjelent, Péter László által összeállított Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzatához igazodik. A Babits-versek kritikai kiadása szöveggondozói és filológusi gyakorlatában alapvetően az Ady-versek kritikai kiadásának elveit követi, ez alapján adta közre az 1905-ig keletkezett verseket, és ez alapján történik az 1906 és 1910 között keletkezett költői művek sajtó alá rendezése is. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a textológiai gyakorlat, illetve a mögötte meghúzódó szövegelméleti megfontolások a kurrens tudományos diskurzus, a magyarországi szövegkiadói gyakorlat és a feldolgozandó életmű jellege miatt is felülvizsgálatra, illetve frissítésre szorulnak. Ez azért is indokolt, mivel a kéziratos hagyaték jellege az 1910-es évektől megváltozik. Az Angyalos könyv második füzetének lezárása után ugyanis mennyiségi és minőségi változás figyelhető meg, megszaporodnak az autográf töredékek, fogalmazványok, nyomdai tisztázatok, a 10-es évek közepén Babits írógépet vásárol, s ezt követően megjelenésre előkészítendő verseit általában gépírással tisztázza, és a gépiratot autográf aláírásával autorizálja. Mindez a 3. kötettől kezdve szükségessé teszi a szövegközlés elveinek és gyakorlatának újragondolását, valamint a nyomtatott kiadás mellett visszamenőlegesen a költői életmű digitális filológiai feldolgozását is.

A műfordítások kritikai kiadása jelenleg a PPKE BTK-n működő műhelyhez tartozik. Ezt a kutatói közösséget kutatócsoportunkban Mátyus Norbert képviseli, aki évek óta foglalkozik Babits Dante-fordításával, és korábban elkészítette az Isteni színjáték hálózati kiadását is. (http://www.dantealighieri.hu/) Babits műfordítói hagyatéka a világirodalom 20. századi magyar recepciójának kitüntetett korpusza, s döntően meghatározta a bontakozó magyar irodalmi modernség jellegét is. Mindez indokolttá teszi, hogy a műfordítások kritikai kiadásának elő-, illetve elkészítése egy kutatási projekt keretében induljon a versek kritikai kiadásával.

A nyomtatott kritikai kiadás elkészítésével párhuzamosan el kívánjuk kezdeni a versek digitális szövegkiadását. A Babits kritikai kiadás elektronikus változata a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének közös szolgáltatásaként működő Digiphil (Tudományos szövegkiadások, bibliográfiák és kutatási adatbázisok online tudástára) felületén és munkatársainak együttműködésével lesz elérhető. Ez által a Digipihil kialakult gyakorlatának megfelelően lehetővé válik a feldolgozott szövegkorpusz adatbázisba rendezése, a folyamatos adatgazdagítás és a más adatbázisokkal való összekapcsolódás lehetősége. A kéziratok és nyomtatott variánsok átirata mellett közölni kívánjuk azok fotóit is, ezáltal az életmű kutatói vagy laikus olvasói számára adva lesz a textológiai munka kontrolljának lehetősége, és ez az életműről folyó diskurzus fellendítésének is alapja lehet.