Nov. 28. 1858 óta (mikor utolsó
leveled kelt), nem láttuk egymást; s én, nem-találkozásunkért vádolom magamat, de
vádollak téged is egyfüst alatt; mert hogy én nem irtam:
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
János
om
mint az asszony, rovást tartasz, s a világért se mégy máskor látogatóba, mert az
tartozik s következik most hozzád jönni! Én azt hiszem: nálunk s
köztünk nem illyen kótás
Arany János
n
barátság létezik. Ne várj tőlem soha annyit: mennyit te adsz
nekem! miért? mert én szerencsétlenebb vagyok! Irtoztató jog és
előny! tartsd tiszteletben!
Jegyzet
kótás– szám szerinti
Utolsó leveledet előkerestem s elolvastam, hogy felfrisitsem a benyomást mellyet az elsö
elolvasáskor reám gyakorola, mert emlékszem mintha hittem volna akkor félig-meddig
v
igasztaló szavaidban, mellyek hinni s a jövőben
bíBeszúrás
[törölt]
« r »z
ni tanítának; most nem érzem többé, mit
akkor érBeszúrás
e
ztem, s nem hiszek egy betűt sem abból mi leveledben írva
van. Az egyéniségtől függ minden e széles világon! Mit Beszúrás
Recskyné
nél
észleltél,Recsky Benedekné Dobsa Róza
n
azt igen szépen mondod
el nekem s alkalmazni akarod reám, reánk; de feleded: hogy ugyan-azon betegségben,
ugyanazon gyógyszert alkalmazni mindenkinél: czéltalan, sükertelen
munka lenne. Én érzem: hogy egyéniségemre, az általam eddig ösmért
gyogyszerek hatástalanok! és válljon tehetek-e róla: hogy illyen vagyok, a millyen
vagyok? A tulvilág ama büvös vizéből kellene nekem egy jó poharral, melly
feledni tanit; de az emlékezés és
imaginatió az én életem ördögei! elrontottam kedélyemet,
lelkemet az ostoba versirással, képzelgéssel; s most ébren és alva folyvást kőltök,
fonok valamit, akartalanúl tudtomon kivül mint a tébolyodott. Ha két sor
gyermekvers eszembe jut, – gondolhatod: mért jut eszembe? –
elmondja lelkem százezerszer egymásután, és olly kínos, gyötrő, kétségbeejtö e
repe
tálás: hogy gyakran futni szeretnék magamtól,
emlékezéseimtöl, mindentől. Hát még az ejtszakák! az álmok! Jób szerint azok is bántásomra rendeltettek
énnékem.Beszúrás
n
Próbáltam a munkát: nem segit; szinte
örültem mikor Jegyzet
Jób szerint azok is bántásomra rendeltettek énnékem– „Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket, Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.” (Jób 4:13–14); „Akkor álmokkal rettentesz meg engem és látásokkal háborítasz meg engem” (Jób 7:14)
Fraenkel
megszorított;Fraenkel Bernát
n
de
barátom, nem képzelheted: milly iszonyú silány dolgokat produkáltam a legnagyobb
eröfeszités és verejték-hullatás mellett is; most látom: hogy ez a cura sem való nekem!
Voltam azóta visitálni, nem tudom: érted-e mi az? két pap és egy
világi az egyházakat látogatják meg, széllyel-nézni hogy jó rendben vannak-e
mindenek? gyötrö, boszantó munka, annál inkább mivel pénzt is kell
összeszedni, számadásokat Jegyzet
szinte örültem mikor–FraenkelmegszorítottFraenkel Bernát
Tompa
kárpótlásként
prédikációinak kiadását ígérte Tompa Mihály
Fränkel
nek (lásd Fraenkel Bernát
Tompa
Tompa Mihály
AJ
-nak,
1034.
1858. okt. 25.); patvarkodásukra
nézve lásd Arany János
Tompa
Tompa Mihály
AJ
-nak,
1012.
1858. máj. 28., Arany János
AJ
Arany János
Tompá
nak,
1018.
1858. júl. 3.
Tompa Mihály
v
ezetni, Beszúrás
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
János
kám, hozván a
venArany János
ű
lést, erőtlenséget, fájdalmat sat, mint Beszúrás
Seneca
mondja, (Consolatio ad
Polybium): Quid opus est partes deflere? tota
vita flebilis est!Seneca, Lucius Annaeus
n
Jegyzet
mint– Révay József fordításában: „Mire való részenként elsiratni az életet? Az élet mindenestül siralmas”. – Az idézet nemSenecamondja, (Consolatio ad Polybium): Quid opus est partes deflere? tota vita flebilis est!Seneca, Lucius Annaeus
Lucius Annaeus Seneca
(i.e. 4–i.sz. 65) Ad Polybium de
consolatione (Polybius vigasztalása), hanem az Ad Marciam
de consolatione (Marcia vigasztalása) c. művéből való (XI.
1.)Seneca, Lucius Annaeus
Mi a Shakespeare-forditást illeti: ura vagy tetteidnek, de én a te helyeden semmiesetre
nem elegyedtem volna e companiába; kivált az utálatos
Tomory
-firma alatt. Tomori Anasztáz
[törölt]
« c »t
Martin sekBeszúrás
Martincsek Miklós
n
nevű árvai
vagy zólyomi követ a debreczeni országgyülésJegyzet
– Martincsek Miklós, Trencsén megye követe 1848–1849-ben
[törölt]
« é »e
n azt
mondta pBeszúrás
o
hár közt, a magyar követeknek: egy bajutak van
nektek, hogy igen júk vagytok, rusznak kellene lenni. Fiat
applicatio.Beszúrás
n
Jegyzet
Fiat applicatio– Legyen meg ennek alkalmazása (lat.)
Igazán örűlök: hogy az academia illy szép megkülönböztetéssel járt el
irányodban;
n
legkevesebb a mit mondhatok ez:
Megérdemled! és ha a fizetés rögtön megkezdődik: anyagi
állapotod is javult; kedves, derék családod fentartása ezután nem okoz annyi
erőfeszítést; aggodalmaid szélednek, kedélyed emelkedést nyer s tán egésséged is meg fog
javulni. Látod, látod, nem igaz az: hogy a sors vak; hogy szeszélye csak belemarkol az
emberekbe s felemeli a kit meg-kap. Nem csak szépen de
hasznosan is történt, a mi történt. Adja isten hogy sokáig
viselhesd!
Jegyzet
Igazán örűlök: hogy az academia illy szép megkülönböztetéssel járt el irányodban– az Akadémia 1858. dec. 15-én választotta
AJ
-t előbb lev., majd
rendes tagjáváArany János
Mi engem illet: egészséges vagyok; bár ezt mondhatnám feleségemről is! ő szegény örökös
fejzugásban szenved; fördőben nem volt már a mult nyáron, a mint mondja nem is megyen
többet; pedig mig járt mégis csak jobbacskán volt; igaz, hogy más is járúl a testi
szenvedéshez. Nem jár sehová, még
Recskyné
hez, még a falubeliekhez sem. Itt üldögélünk
ketten napokRecsky Benedekné Dobsa Róza
on
, esteken át, tíz szó elég egy
napra. A legszívesebben ölel, csókol benneteket; igaz, azóta írt is a komám asszonynak!
Én is csak azt teszem a mit ö, ölellek, csókollak benneteket! javulásodnak,
bűnbánatodnak jeleűl hosszú levelet várok. Azóta már csak voltál Beszúrás
Pest
en is?
Budapest
igazbarátodMiska
Szerkesztői feloldás: igaz barátod
Miska
Tompa Mihály