Az én jó feleségem, noha betegen, neki űlt a levelírásnak
[!]
– én is elvégezvén a
correcturát[sic!]
n
(nehogy nyomdait érts!), e hűvös
borongós vasárnap hátralevő részét veled társalkodva akarom eltölteni. Rég szurdal már a
lelkiösmeret; irtam is volna, de odajutottam, hogy minél kevesbet dolgozom, annál több
dolgom van, mert a mi eddig könnyű volt, most nagy fáradságba és sok időbe kerűl. Így
esik, hogy bár iskolai munkán kivűl semmit se csinálok, mégis elmondhatom, hogy igen sok
dolgom van, melynek nagy részét teszi a fönnemlített lélekölő correctura. Valami 120–140
darab ficzamodott észjárásu dolgozatot minden két hétben az utolsó betűig átnézni, az
utolsó accentusigJegyzet
correcturát– az iskolai dolgozatok javítását (lat.)
n
kijavitni nem is oly múlatságos dolog, – s ha egyre másra 1/4 órát számitok is
darabjára, (a mi bőven felmegy), mégis 25–30 órámat vesz igénybe, mihez a leczkeórákat
hozzáadva, a mi magamnak marad, bizony pihenésre is elkél. Annálfogva nem tudom én,
mennyit lendithetek a kürtölt Jegyzet
accentusig– ékezetig (lat.)
Shakespeare
fordításon;Shakespeare, William
n
de nem maradhattam Jegyzet
Annálfogva nem tudom én, mennyit lendithetek a kürtölt–ShakespearefordításonShakespeare, William
Tomori
„Tomori Anasztáz
Shakespeare
összes művei leforditását és kiadását eszközölni s
azonnal meginditani is fogja” (
Lesz hát Shakespeare magyar nyelven.
SzépirodKözl
1858. II. 8. sz. okt. 28. 113.)Shakespeare, William
Tomori
tól. Talán egy, vagy két szinművet lemorzsolok: eredeti munkára
úgy sincs kilátás. Azt pedig, hogy Tomori Anasztáz
[törölt]
« p »P
estBeszúrás
Budapest
n
itt ülök biz én a
kályha közelében, – mely, nem tom mi ördög jutott hozzá, most úgy füstöl, hogy majd
megfúladok tőle. Jegyzet
Azt pedig, hogy– lásd
Tomori
Tomori Anasztáz
AJ
-hoz írt, 1858. nov. 18-i levelének jegyzetét
(1043.)
Arany János
Pest
en, daczára a könnyű
közlekedésnek, közel harmadfél év óta nem fordultam meg,Budapest
n
a mi nagy
érdekeltséget tanusit irodalmunk központja iránt, nemde? Hiába! elmúlt az az idő, mikor
egy-egy új munkával állíthattam be oda: ha többé nem lehet („teneros ovium
depellere foetus”n
) eladó birkát vinni; hát csak hadd maradjon az
„Urbs”!Jegyzet
„teneros ovium depellere foetus”–(
Vergilius
: Eklogák, I. 19–21.) Lakatos István fordításában:
Vergilius, Publius Maro
n
–
Jegyzet
„Urbs”– város (lat.)
Czudar dolog ez a megvénűlés,
Mihály
barátom. Nem épen az évek ellen panaszkodom, hiszen 42 még csak
leszekTompa Mihály
[törölt]
« : »;
s ily kor még nem a „decrepita
aetas”:Beszúrás
n
de már is annyi erőtlenség környékez, hogy szinte félek
tovább élni. De azért nem szidom össze, mint te, a ki hosszú éltet kiván, sőt ezt is,
akármílyen, szeretném vonczolniJegyzet
„decrepita aetas”– az emberélet utolsó kora (lat.). „Decrepitus, quod morti propior quasi ad mortis tenebras vertat, sicut crepusculum tempus noctis. Alii dicunt decrepitum non qui senectute avulsus est, sed qui iam crepare desierit, id est loqui cessaverit.” (
Isidorus Hispalensis
:
Etimológiák, X. 74.) Magyarul: „Elaggott, mivel közel
kerül a halálhoz, mintegy a halál sötétségébe ér, mint ahogy a szürkület
(crepusculum) ideje az éjsötétbe. Mások nem azt hívják elaggottnak, aki az öregség
martaléka, hanem azt, aki már nem tud hablatyolni (crepare), vagyis megszűnt a
beszédképessége.”Hispalensis, Isidorus
n
még egy ideig; nem magamért hanem őértök. S e tekintetben neked is
van még kiért élni: éljetek is egymásért, szeretett barátim, még
soká, soká: érjétek meg azon időt, mikor a keserű emlékezet
édessé válik. Mert eljön az, elébb vagy utóbb, de eljön; s az
ily fájdalom aztán egy neme lesz a boldogságnak. Soha sem hatott meg annyira semmi, mint
midőn Jegyzet
vonczolni– vonszolni
Recskiné
nél
voltunk; hallottam volt tőletek férje iránti nagy
szeretRecsky Benedekné Dobsa Róza
[törölt]
« é »e
tét, őszinte igaz özvegyi bánatát; el
voltam készűlve sopánkodásra, savanyú arczra, könyekre, „a boldogult”-féle czélzásokra:
s mennyire meglepettem az életvidám arcz, fris elevenség &c által! Már kétleni
kezdém a fájdalmat; midőn gyümölcsfái s lugasai közől felvezete bennünket a halomra,
hová kertéből minden – nem haszonra való – tehát disznövényt öszpontositott, hová
vírágait ültette: s férje sírhalma volt az! Nem tudom, mennyiben
csalódtak érzelmeim, de ez oly megragadóan szólt lelkemhez: itt, és csak
itt látni a kert luxusát! Később megkisértém akkori
érzelmeimet költeménynyé fonni: de aBeszúrás
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
n
Ilyennek óhajtom én
fájdalmatokat: egy felvirágozott szent emléknek, hová mosolygó arczczal vezetjük a
látogatót.
Lasztócz
i útad nagyon meglepett; arról mit-sem
tudtam. Beh jó lett volna köztetek lenni! Ha nem volnék az, kit az angol igen
jellemzőleg miser-nek mond, t.i. oly fösvény,
ki azért ragaszkodik utolsó filléréhez, mert nincs reménye többé másikat
szerezni, ha elkölti: bizonynyal én is ott lettem volna. Hisz
megcsináltam a marsrutát,Lasztóc
n
a költségvetést, hogy csak igy
solo
Jegyzet
marsrutát– menetirányt (ném.)
n
is meglepjelek a szűnidő alatt: de a nehány forintért, mibe az út
kerűlendett, vagy tőkémhez (tőke! inkább nevezhetném
forgácsnak!) kellett volna nyúlni, vagy családomat a mindennap
szükségestől megfosztanom. Így elmaradt. Talán a gondviselés, „mely táplálja a
verebet”,Jegyzet
solo– egyedül (ol.)
n
jövőre jobban intézi el.
Örűlök, hogy Jegyzet
a gondviselés, „mely táplálja a verebet”– Mát 6:26; Mát 10:29
Miklóska
Szemere Miklós
n
tűrhetően van: hisz e „keserű lében forgó” földönn
csak tűrhetően lenni
is „boldogság” számba megy. De micsoda bakafántosság volt tőled a szüretet meg nem
várni! emlékszel, midőn én Lasztócz
on voltam,
mily kevéssé siettem vissza az enyéimhez?… De Patakon mért
jöttetek oly lopva átal?…
Lasztóc
Fränkli
vel szépen jártál.
SubsequeFraenkel Bernát
n
igen
furcsán esett olvasnom a lapokban,Jegyzet
Subseque– mellékesen (lat.)
n
hogy
„Jegyzet
igen furcsán esett olvasnom a lapokban– „Fraenkel Bernát miskolczi könyvkereskedő és kiadó hosszas sürgetése után szerencsés volt
Tompa Mihály
egyházi beszédeit
kiadás végett megszerezhetni. Midőn nemzetünk egyik első rendü költőjének s egyházi
szónokának neve a kiadandó munka becséről kezeskedik, nem kételkedünk, hogy a derék
kiadó buzgósága a közönség részéről kellő méltánylással fog fogadtatni.”
PN
1858. nov. 9.
Tompa Mihály
Fr.
miskolczi könyvárus buzgó
sürgetéseinek sikerűlt koszorus
költSzerkesztői feloldás:
Fränkel
Fraenkel Bernát
[szerkesztői feloldás]
ö
[bizonytalan olvasat]
n
Auch gut!Jegyzet
executióval– végrehajtással (lat.)
n
Jegyzet
Auch gut!– Így is jó! (ném.)
Következnék az ujdonsági rovat: de mit irjak én, ki oly keveset
látok s hallok, neked ki e vidéken alig ösmersz valakit, s az a
valaki is alig érdekel.
Varga
, patristádWarga János
n
az úrban (s a pataki collegiomban) él és uralkodik, s tanártársai
feladásával mulatja magát.Jegyzet
patristád– földid (lat.)
n
A
vacatióban ott járt, s örökölt nagyban, tifelétek, s maga hajtotta
haza a 2 sőrét.Jegyzet
tanártársai feladásával mulatja magát– feltehetőleg az iskolát vezető egyháztanácsban (consistorium); a nagykőrösi gimnáziumra vonatkozó jegyzetek öszszegzését lásd
Kovács János
Kovács János
AJ
-nak,
963.
1857. dec. 26.
Arany János
n
Jegyzet
sőrét– szarvasmarhát
Szilágyi
most is olyan,
mint volt, csak a szakála őszűlt meg,
coelibatusbanSzilágyi Sándor
n
él. Jegyzet
coelibatusban– nőtlenségben (lat.)
Szabó K.
veri a
készűlőt, Szerkesztői feloldás:
Szabó Károly
Szabó Károly
Enyed
re hítták tanárnak, s hihetően
el is fogadja, mert a fizetés sokkal jobb.Nagyenyed
n
Jegyzet
– A nagyenyedi tanárságot 1858 szeptemberében ajánlották felSzabó K.veri a készűlőt,Szerkesztői feloldás:Szabó KárolySzabó KárolyEnyedre hítták tanárnak, s hihetően el is fogadja, mert a fizetés sokkal jobbNagyenyed
Szabó Károly
nak
(Szabó Károly
Gyulai
levele
Gyulai Pál
Szabó Károly
nak,
1858. okt. 29.
GyPLev 298. 352–353.), s 1859. febr. 13-án választották meg
oda (Szabó Károly
Gyulai
levele
Gyulai Pál
Szabó Károly
nak,
1859. febr. 13. Ugyanott 309.
367.). Szabó Károly
Szabó Károly
azonban az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtárosi állását fogadta el, amelyet az alakuló
közgyűlés 1859. nov. 25-én
szavazott meg neki és 1860
júniusában költözött Kolozsvárra (Szabó Károly
Szabó Károly
levele Szabó Károly
Gyulai
nak, 1860. június 16. Ugyanott 364.
418–419.).Gyulai Pál
Mentovics
ról is az a
hir, hogy ott hagyja Mentovich Ferenc
M. Vásárhely
t, s
Marosvásárhely
Enyed
re jő,Nagyenyed
n
tehát
közelebb egy arasznyival. Jegyzet
–Mentovicsról is az a hír, hogy ott hagyjaMentovich FerencM. Vásárhelyt, sMarosvásárhelyEnyedre jőNagyenyed
Mentovich
nem költözött el Marosváráshelyről, hanem az ottani gimnáziumban tanította tovább a
mennyiség- és természettant. Lásd Mentovich Ferenc
Szabó Károly
Szabó Károly
Gyulai Pál
nak, 1859. jan. 25.
GyPLev 308. 366.
Gyulai Pál
Szász
éli világát az új menyecskével, s a mit együtt csinálnak, rögtön
kiirja versben: olvashatod te is.Szász Károly
n
Különben mióta megházasodott, egyszer sem mutatta Jegyzet
–Szászéli világát az új menyecskével, s a mit együtt csinálnak, rögtön kiirja versben: olvashatod te isSzász Károly
Szász Károly
1858 virágvasárnapján (márc. 28.)
tartotta esküvőjét Szász Károly
Bibó Antóniá
val (lásd Szász Károlyné Bibó Antónia
Szász Károly
Szász Károly
AJ
-nak,
977.
1858. febr. 15.); lásd például
következő verseit:
Pályaemlékek
(VU
1858. ápr. 4. 158.),
Csöndesség (VU
1858. jún. 20. 290.),
Érted-é… (Hf
1858. júl. 29.
681.)
Arany János
Körös
ön magát. Nagykőrös
Losonczi
fiatalodik, ma is megbirkoznék, ha volna
kivel: de nem talál magához eléggé fiatal leányt. A többire nehezen
emlékszel. Egyébiránt a collegatusLosonczy László
n
roszúl most sincsen együtt: de én már kivénűltem közűlök s a
bizodalmas te helyett mindinkább collega úr
kezdek lenni. Ez is az élet folyása. –
Jegyzet
collegatus– tantestület (lat.)
Családomban, istennek hála, semmi változás: csak
Laczi
nőtt egy tenyérnyit, mióta közelebb irtam. Nem
lesz nekem az idén oly vastag szalonnám, mennyit e fiú csak pár hónap alatt nő. Arany László
Szalontá
ról dörmögő bassust hozott haza, s miután
vagy három ujnyival nagyobb, mint én, elmondhatom, hogy emberebb, mint az apja. Annál
kisebb maradt Nagyszalonta
Julcsi
,
ebből középtermetű nő sem lesz soha. Máskép egészséges, Arany Juliska
p
iros, mint
egy szem alföldi búza. – Búzám még eddig megvan a padláson, hihető, megmenekszik a
zsúzsoktólBeszúrás
n
még
e télen, miután oly száraz, hogy érczkemény szemeit alig lehet kettéharapni. De mikor
lesz ára? a jó isten tudja.
Jegyzet
zsúzsoktól– gabonazsizsiktől
Minek rontsam-én tovább, édes
Miská
m, ez apró betűkkel szememet! Hisz úgy sem tudok egyebet irni,
miTompa Mihály
n
t azt, hogy megvagyunk, élünk s nektek is a jó istentől
mindazon áldást kérjük, a mi sorsotokat enyhitheti, s életeteket ismét boldoggá teheti.
Mert van, – a legbensőbb meggyőződés hangján mondom, – van istennek ily áldása, csak
bízni, remélni kell. Nem akarok paBeszúrás
p
i szakmádba vágni, praedicatiót
tartani neked: de ne vedd roszúl tőlem, ha ismét a hit balzsamához
útasítlak. Beszúrás
Petőfi
vel
hasonló esetben talán nem mertem volna tenni: de ha a te öt kötet költeményed elolvasom,
esküdni mernék rá, hogy az alaphang, a hit sohasem fog szivedben
elnémúlni. Ehhez útasítlak, édes barátom; ez adjon neked enyhűlést, vigasztalást,
reményt a jövőre. Roszúl áll tán levélben az efféle, nem is divat, azt tudom, nincs
benne semmi
esprit:Petőfi Sándor
n
de el kellett mondanom.
Jegyzet
esprit– szellemesség (fr.)
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János